Firefoxban a tömörítvényeket jobb egérgombbal kell letölteni, és hasonlóan a pdf-eket, odt-ket is, mert bal egérgombbal rájuk kattintva krikszkrakszok jönnek be! A hibát a Firefox új alapbeállításai okozzák, melyeknél fogva nem ismeri fel a csupa nagybetűs állománynév-kiterjesztéseket. Idővel talán javítják a hibát a böngészőjükben. Addig javaslom a letöltéshez az Operát vagy a Chrome-ot.

A "Freeweb-inaktív!" jelzés arra utal, hogy régebben a Freeweben voltak elhelyezve e lapok, de ahogy ez a tárhely fizetőssé vált, megszűntek. Nagy méretű képformájú honlapok voltak ezek, és nem akarom velük a mostani tárhelyemet terhelni. Szükség esetén, kérésre (ideiglenesen) feltölthetem egyiket-másikat.

Soli Deo Gloria!

Azaz: Csak Istené legyen a dicsőség!
Ezt a jelszót a reformátorok emelték magasra, s őket követve tettem én is lapon címévé, mert manapság mind a világban, mind az egyházban ennek az ellentéte tapasztalható.

Ezen a lapon néhány olyan angol ill. magyar nyelvű olvasnivalót helyeztem el, amelyek felettébb értékesek az egyetemes egyház múltjának megértésében. Némelyik megkerülhetetlen alapmű, mások különleges dokumentumok. Viszont semmiképp nem törekszem teljességre: az olyan nagy formátumú műveket, mint Ágostontól az Isten Városa, vagy Aquinói Tamástól a Summa Theologica, még utalás formájában sem teszem ki; ezeket bárki bárhol megtalálhatja, pl. a CCEL honlapján. (Anyaggazdagságát jellemzi, hogy már Harnack nagy Dogmatörténetét is bedigitalizálták!) A magam részéről igyekeztem nehezebben hozzáférhető írásokat gyűjteni, és főként magyarul. Módszerem: antikváriumokban levadászom az elérhető árú műveket, majd ha elég régiek, akkor megelőlegezem magamnak a szerzői jogok körüli engedélyeket, és egy szkenner (no meg éjszakába nyúló szemszárító javítgatás) útján internetre alkalmazom őket. Ha valaki tudna segíteni a szövegek fésülésében, vagy volna egy-két beszkennelhető régi könyve, írjon a nemo44@hotmail.com címre.


Ókor

Tertullianus, ez az ellentmondásos II-III. századi egyházi író mintegy az ős- és az óegyház határán állva élete példájával mutatja nekünk a jó és a rossz útját. Az egyetemes (katolikus) egyházat a frissen megtértek lendületével és ügyvédi képességeinek minden kíméletlenségével védelmezte a zűrzavaros eretnekségek ellen, s eközben minden dolog mércéjének az apostolutódoknak tekintett püspököket tette meg. Később, amikor valamelyik tekintélyes főpap (valószínűleg Róma püspöke) bűnbocsánatot adott a házasságtörésre, és ezt az erkölcsi szigort kedvelő egyházatya nem tudta elviselni, immár nem volt semmi érv a kezében a püspökök ellen, mint a Szentlélekre való hivatkozás. Tertullianus montanista lett, és ennek az eksztatikus, folytatódó kijelentést hirdető csoportnak az egyik főembereként támadta haláláig a nagyegyházat. A szerénységről írt, a hierarchiát élesen támadó pamfletje az előző irathoz képest az ellentétes végletet tárja elénk.

Az észak-afrikai egyház az ókorban különleges helyet foglalt el Nyugaton. Egyrészt nem az apostolok alapították, így állandóan ki volt téve Róma gyámkodásának és beavatkozásainak, másrészt olyan tekintélyes teológusok származtak onnan, mint a karthágói Ciprián és a hippói Ágoston - akik inkább tanították a római püspököt, mint tanultak tőle. Az ókeresztény irodalom klasszikus terméke Cipriánnak az Egyház egységéről írt értekezése, amelyet a történelem folyamán pápás betoldásokkal éktelenítettek el.

A birodalom ősi fővárosának püspöke már Konstantin előtt igyekezett maga alá gyűrni a környező provinciák keresztény gyülekezeteit. Az eretnekek általi keresztelések érvényessége ügyében kitört vita, jóllehet a későbbi tanfejlődés ezek érvényessége mellett döntött, világosan mutatja, hogy Rómának akkoriban vajmi kevés "primátusa" lehetett. Bár Róma püspöke olyan hangosan kiabálta álláspontját, hogy azt minden kereszténynek ex cathedra kijelentés gyanánt kellett volna elfogadnia, mégsem tudta rákényszeríteni Észak-Afrikát és Kisázsiát, hogy elismerjék az eretnekkeresztségeket. Ciprián karthágói püspök levelezése jól mutatja ezt az egyházpolitikai patthelyzetet.

Később, már Ágoston idejében Róma ismét csorbítani akarta az afrikai egyház jogait. Először egy vétkes püspököt (Antonius), majd egy feslett életű papot (Apiarius) vett a pártfogásába, és parancsszóval vissza akarta őket fogadtatni az afrikaiakkal. Ennek során a tekintélyes niceai zsinattól származó bíráskodási jogaira hivatkozott, de az afrikaiak kapcsolatba léptek a keleti egyházakkal, és kiderült, hogy ezek a gátlástalanul meghamisított zsinati kánonok nem niceaiak. A második esetben a pápa követe már annyira felbőszítette az afrikaiakat, hogy egy kemény hangú zsinati levélben megtiltották a "tengeren túlra" való fellebbezéseket.

Róma püspöke 30 évvel a történtek után is meglobogtatta a maga hamis niceai kánonját, amely őt kezdettől való főegyháznak teszi meg. Bár I. Leó a zsinati teológiai vitában a jó oldalon állt, az ezt követő konstantinápolyi hatalmi törekvéseknek a saját mellének düllesztésével kívánt ellenállni. Ennek a tekintélyvitának a történetét és más figyelemreméltó eseteket gyűjtöttem csokorba a NPNF sorozat zsinatos kötetéből.

Érdekes utórezgése a Kalcedon utáni vitáknak, hogy amikor Böjtös János konstantinápolyi pátriárka saját magát "egyetemes püspöknek" kiáltotta ki (ami még nem is olyan felháborító a jelenlegi pápai titulusokhoz képest), akkor nem más, mint I. Gergely pápa nevezte őt ezért az Antikrisztus előfutárjának. Tüzes leveleiben úgy támadja ezt a "nagyravágyó címet," mint amely az összes püspök tekintélyét lábbal tiporja, és mint ilyen, a római püspöknek sem jár.


Középkor

  • Gratianus és mások (XII–XV. század): Corpus juris canonici, azaz a középkor r.k. egyházjogi gyűjteménye (latinul). Az 1695-ös párizsi kiadás GIF- és DJVU-formában. (Freeweb-inaktív!)

    Luther Márton

    (Tömörítve: Luther, 1,91M és Melanchthon, 740k)

    Luther néhány fontos műve:

  • A német nemzet keresztény nemességéhez
  • Az egyház babiloni fogságáról
  • A keresztény ember szabadságáról

    Ezeket jelenkori életrajzírója, Richard Friedenthal néhány tartalmas bekezdésben jellemzi.

  • Asztali beszélgetések (1. könyvecske)
  • Schmalkaldeni cikkek
  • Nagy Káté
  • Kis Káté

    Megvan nekem Luther műveinek pozsonyi kiadásából a IV. és az V. kötet: egyházszervező iratok és az úrvacsoráról írott vitairatok. Egyelőre mégsem teszem ki őket, csak ha igény lesz rájuk.

  • További anyagok Luther környékéről:

  • Dr. Luther Márton 95 tétele
  • Miért égette el dr. Luther Márton a pápának s híveinek iratait?
  • Pethes János: Melanchthon Fülöp élete
  • Melanchthon Fülöp: Az ágostai hitvallás (1530). Az első rész fordítása (Raffay Sándor, 1932)
  • Emlékkönyv az Ágostai Hitvallás megjelenésének 400. évfordulójára (1930), benne a Hitvallás teljes szövegének fordításával (Prőhle Károly)
  • Melanchthon Fülöp: Az ágostai hitvallás védelme (1531, 1900)
  • Sólyom Jenő: Luther és a török-kérdés
  • Török István: Luther-idézetek római katolikus kézen

  • Walther Vilmos: Luther jelleme (1917)
  • Konkordiakönyv, azaz az evangélikus egyház hitvallási iratainak gyűjteménye (1580, 1898). Német-latin ikerszöveg új honlapon, GIF- és DJVU-formában (Freeweb-inaktív!)
  • Kálvin János

    (Írásai tömörítve: Zip, 1,15M)
    Néhányat átvett a Nemesgörzsönyi Református Egyházközség honlapja is.

    Az angol ajkú országok hatalmas előnyben vannak mihozzánk képest, mert náluk a nagy Institutio (1559) régi fordítása (Beveridge, 1845) közkincs, és az interneten is fenn van. (Pl. CCEL.) A magyar reformátusok azonban még csak egy rövidített új fordítását készítették el ennek az alapműnek, így kénytelenek még ma is az 1909-es Czeglédy-Ráboldot árulni. A kis Institutio (1536) Victor János általi fordításának (1936) forgalomban levő reprintje mellett létezik a Nagy Károly-féle századfordulós fordítás is - ennek digitalizálása már majdnem kész. Kálvin általam ismert és jórészt el is olvasott műveiről készítettem egy listát.

    A Kálvin-jubileum tiszteletére belekezdtem Kálvin Evangéliumi harmóniához írt magyarázatának digitalizálásába. (A szerzői jog megsértése miatt eltávolítva!)

  • Révész Imre: Kálvin élete (1864, 1909).
  • Pruzsinszky Pál: Kálvin János életrajza, Ref. egyh. könyvtár IV., VIII.
  • Doumergue Emil: Kálvin jelleme (1922)
  • Egy majdnem egész fejezet Alister McGrath Kálvin-monográfiájából, a Szervét-ügy tárgyalásával

  • Dr. Kováts J. István: Kálvin és Servet (egyháztörténelmi monográfia)
  • Kálvin: A Szentháromság védelme Servet Mihály tévedéseivel szemben
  • Veress Jenő (ford.): Servet harminc levele Kálvinhoz
  • Dr. Kováts J. István (ford.): A Szervét-pör aktái

  • Kálvin János írásai
    (különálló füzetek alakjában)
    1909 körül, a Kálvin-fordítók kiadásában

  • A genfi káté
  • Az egyház reformálásának szükségességéről
  • Az ereklyékről
  • Sadolet bíboros levele a genfieknek, Kálvin válaszával
  • Pál pápa levele V. Károly német császárnak, Kálvin megjegyzéseivel
  • A párizsi hittudományi kar cikkei, Kálvin által írt cáfolattal
  • Béza Tódor: Kálvin János élete (kortárs életrajz)
  • Psychopannychia (azok ellen, akik szerint a halállal a lélek kialszik) (A szerzői jog megsértése miatt eltávolítva!)
  • Válasz Pighius Albertnek a szabad akaratról
  • A tridenti zsinat határozatainak cáfolata (A szerzői jog megsértése miatt eltávolítva!)
  • Kálvin János két levele (A szerzői jog megsértése miatt eltávolítva!)
  • Kálvin János kisebb művei
    a rendszeres teológia köréből
    Ref. egyházi könyvtár, IX. kötet.
    Fordította: Czeglédy Sándor, 1912.

  • Az egyházi könyörgések alakja. Benne:
        – A sákramentumok kiszolgáltatásának módja
        – A házasság megszentelésének módja
        – A betegek meglátogatásáról
  • A genfi akadémia hitformulája
  • A francia egyházak hitvallása
  • Rövid értekezés az Úrvacsoráról
  • Kölcsönös megegyezés a sákramentumokról
  • A sákramentumokról Westphal ellen
  • Utolsó figyelmeztetés Westphalhoz
  • Az úrvacsorai részesedésről Heshusius ellen
  • Kálvinizmus

  • Doumergue Emil: Művészet és érzelem Kálvinnál és a kálvinizmusban (1922)
  • Révész Imre: Öntudatos hit (Ref. káté, 1944.)
  • Makkai Sándor: Öntudatos kálvinizmus (1925.)
  • Sebestyén Jenő: A predesztináció és problémái (1922.)
  • Kuyper Ábrahám: A kálvinizmus lényege (1922.)
  • Kuyper Ábrahám: A kálvinizmus politikai jelentősége (1923.)
  • Építő (tanító vagy kegyességi) művek

    Borzási Sándor erdélyi baptista testvérem lefordította Jonathan Edwards, C. H. Spurgeon, Matthew Henry és mások jó néhány művét.

    Pápai Ernő kárpátaljai református atyámfia is küldött nekem fordításokat, szintén angolból, többek között John Owentől, Matthew Henrytől, John MacArthurtól, Edwardstól. A Példabeszédek könyvéhez saját maga írt magyarázatot. Fordítását mai nap is készíti, legyen munkáján Isten áldása!

    Tamás Sándor testvérem (csíkszeredai református lelkész) munkájából elkészült Francis Schaeffer trilógiájának "Szabadulás az értelemtől" c. kötete. A benne található különleges grafikonok és lábjegyzetek miatt pdf- és odt (Open Office dokumentum)-formátumban kellett kitennem.
    Tömörítve: ZIP.

  • Ráday Pál: Lelki Hódolás (1715, 1942) - imádságos- és énekeskönyv
  • Medgyesi Pál (ford): Praxis pietatis (kegyesség-gyakorlás) (1636, új kiadás 1936, a ref. vallásosság megértéséhez nélkülözhetetlen alapmű) (100%, átnézés alatt!)
  • Medgyesi Pál (ford): Lelki Ábéce (1645, 1685, 1940)
  • J. A. Comenius: Világ útvesztője és szív paradicsoma (Stromp László 1905-ös átdolgozásában)
  • David Bogue: Az Újtestamentum isteni tekintélyéről (1848)
  • John Bunyan: A zarándok útja. (Magyar ford. 1867-68)
  • Károli Gáspár: Két könyv
  • Károli Gáspár: Elöljáró beszéd a Vizsolyi Bibliához
  • Sören Kierkegaard: Isten változatlansága
  • J. A. Bengel: Gnomon Novi Testamenti - új honlapon, GIF, DJVU (1773,1860). (Freeweb-inaktív!)
  • Károli Gáspár (fordító), Szenci Molnár Albert (revideáló), Ötvös László (gondozó): Hanaui Biblia (1608, 1998). (Freeweb-inaktív!)
  • Sylvester János: Újszövetség (1541, 1960). (Freeweb-inaktív!)
  • Magyar egyháztörténet

  • Popovits István: A pápák kapcsolatai Magyarországgal az Árpádok alatt (1945)
  • Ifj. dr. Szabó Aladár: A protestantizmus története Magyarországon (1933)
  • Sinay Miklós: A magyar- és erdélyországi reformáció története 1564-ig (1809, 1911)
  • Mokos Gyula (kiadó): Herczegszöllősi kánonok (1577, 1901). Egy XVI. századi prot. egyházfegyelmi gyűjtemény századfordulós forráskiadása, bő jegyzetekkel és a rajta alapuló egyéb kánonokkal. (Magyar és latin szövegek.)
  • Kiss Áron (1881): XVI. századi magyar református zsinatok. Ez az ő sokat idézett alapműve, és bár fordítása sok helyen nem egészen pontos, forrásként ma is nélkülözhetetlen.
  • Kiss Áron (1875): Geleji Katona István kánonai (1649). Függelékben a szatmárnémeti zsinat (1646) végzései.
  • Kiss Áron (1877): Az első erdődi (1545), az óvári (1554), a második erdődi (1555) és a csengeri zsinat (1570) végzései ill. hitvallása.
  • Otrokócsi Fóris Ferenc Fenevad dühöngése (1676, 1928)
  • Magyarországi királyi rendelvények egyházi közügyekben 1844-ig.
  • Révész Imre: A mai magyar kálvinizmus (1923.)
  • Szabó Dezső írása a magyar protestantizmus problémáiról (1926)
  • Dr. Victor János tanulmánya a protestantizmus állásáról (1933)
  • Dr. Sipos István: Az új egyházi törvénykönyv főbb vonásai és újításai (1918)
  • Egyebek

  • Czakó Jenő: A janzenizmus (1943) Teológiai megközelítésben, az irányzattal rokonszenvező református lelkésztől.
  • Dr. Victor János: A Biblia tanítása az Egyházról (1948)
  • Lord Macaulay recenziója Leopold Ranke: A pápaság története című könyvéről (angolul és magyarul)
  • Dr. William Bright: The Roman See in the Early Church (1896) (angolul)
  • Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt (1946)
  • W.E.H. Lecky: Az európai erkölcs története (1911) - részlet: a Róma megtéréséről szóló fejezet (angolul).
  • A jezsuita Lainez beszéde a tridenti zsinaton a pápa főségéről.
  • Dupanloup orleansi püspök pásztorlevele az I. Vatikáni Zsinat előtt (1868)
  • Bossuet meaux-i püspök beszéde az egyház egységéről. A gallikán pápaságfelfogás alapműve.
  • Cikkek a Protestáns Szemle 1909-es évfolyamából.
  • Rudolf Sohm: Rövid egyháztörténet (1916).
  • Czóbel Ernő: Heltai Gáspár Dialógusa a részegségtől és tobzódásról (nem maga a szöveg, csak egy elemző történelmi tanulmány)
  • Jacob Burckhardt: A reneszánszkori műveltség Olaszországban (1896, a 6. szakasz: Erkölcs és vallás.
  • Néhány képformájú idézet szótárakból az "asszonyi állat" kifejezés kapcsán.
  • Alphonsus Liguori: Erkölcsteológia (1755, 1883). Latinul (gif, djvu); mostanáig a négy kötet közül az első készült el.
  • Zwingli Ulrik 67 reformátori tétele (1523, 1908.)

    Tervek

  • Dr. Varsányi Mátyás: Isten embere (Luther Márton népszerű életrajza, 1938). Rengeteg párbeszéddel – ezek eléggé szó szerintiek.
  • Pokoly József: A protestantizmus hatása a magyar állami életre (1910)
  • Az egyetemes papság lényege és jelentősége (konferencia-előadások, 1938)
  • Ferdinand Christian Baur: Az őskeresztyénség története (1875), A ker. egyház története a IV-V-VI. századokban (1880)
  • Warga Lajos: A keresztyén egyház történelme (1906), szemelvények a 2. kötetből.
  • A Második Helvét Hitvallás (1791-es fordítás)
  • Alvinczi Péter művei
  • Szenczi Molnár Albert művei
  • Zsilinszky – Farkas: A magyarhoni protestáns egyház története (1907)
  • Hase – Farkas: Egyháztörténelem (1865)
  • Ammianus Marcellinus: Ránk maradt történeti könyvei (1916)
  • Husz János: Bizonyságtétele, azaz beszéde az 1404-es prágai zsinaton
  • Liguori Alfonz: Szűz Mária dicsősége (1924) - ama hírhedt mű.
  • Dr. Sebestyén Jenő: Kálvinizmus és kultúra (1943)
  • Bullinger Henrik: Levél a magyarországi egyházakhoz és lelkipásztorokhoz (1551, 1967)
  • Harnack Adolf: A szerzetesség ideálja és története (1911)

    GIF képek alakjában:

  • A tridenti zsinat végzései (Párizs, 1837) latinul