Asszonyi és egyéb állatokról,
avagy orvosság a mai olvasó számára, hogy ne a Bibliát okolja saját tudatlanságáért.

Internetes beszélgetésekben gyakorta felmerül az a hiedelem, hogy a Biblia a nőket alacsonyabbrendűnek tekinti a férfiaknál. Ennek egyik sarkpontja a Károli-fordításban (az eredeti 1590-es Vizsolyitól egészen az 1908-as revízióig) olvasható "asszonyi állat" kifejezés, melyet sok mégoly jóhiszemű mai olvasó is csak úgy tud értelmezni, mintha az asszonyok az állatvilágba nyertek volna besorolást. Nos, örömmel hirdethetem minden rendű és rangú érdeklődőnek, hogy legalább ez a szemrehányás alaptalan. Az "állat" szónak a régi magyarban igen tág jelentésköre volt: lény, lényeg, létező, élőlény, emberi lény, az állatvilág tagja, filozófiai értelemben vett őselem. Ennek bizonyítására néhány képformájú idézetet sorakoztatok fel:

1. Szenci Molnár Albert latin-magyar szótárából (Dictionarium Latinoungaricum, Nürnberg, 1604, reprintben: a MTA Irodalomtudományi Intézete, Bp. 1990);

2. A Magyar Nyelv Történeti-etimológiai Szótárából (Akadémiai Kiadó, 1967, I. 138.);

3. A Régi Magyar Glosszáriumból (szerk.: Berrár Jolán és Károly Sándor) egy és még egy oldalt (Akadémiai Kiadó, 1984, 78.);

...és végül egy egész fejezetet szövegformában az általam szkennelt Praxis Pietatisból (Kegyesség-gyakorlás, angol szerzőtől fordította Medgyesi Pál, 1636), ahonnan kiderül, hogy Istent is nevezték "állatnak", amennyiben neki is van (isteni) lénye, lényege.

Hozhattam volna több idézetet is, vagy kezdhettem volna a latin vagy német egyenértékeseket magyarrá átformálni, de nem láttam szükségesnek. Ezen idézetek közül az újabbakkal szerzői jogot sértek, és ha tiltakozás érkezik, azonnal leveszem őket a honlapról.