EGYHÁZI KÖZ-ÜGYEKBEN
1844-IG KIBOCSÁTOTT KEGYELMES KIRÁLYI
RENDELMÉNYEK,
KIVONATBAN ELŐADVA.A negyedik legújabb latin kiadás után.
NAGYSZOMBATBAN, 1846.
Wachter könyvkereskedésének sajátja.EXTRACTUS
BENIGNARUM NORMALIUM
RESOLUTIONUM
IN
PUBLICO-ECCLESIASTICIS
AD ANNUM USQUE 1844 INCLUSIVE EDITARUM,
ORDINE MATERIARUM DIGESTUSEditio quarta novissima
TIRNAVIAE, 1846.
Sumtibus Bibliopolii Wachteriani.
Elektronikus kiadás:
Németh Ferenc, 2003.
Tartalom
ELŐSZÓ
Nem igénytelenűl lép föl e munka a nagy, kivált egyházi olvasó közönség elébe, minthogy már csak czime után is itélve, főbb fontosságu tárgyakat foglalván magában, nélküle, kivált lelkészeknek, szükölködni alig ha lehet. Minthogy vezérfonalul szolgál ti. a lelki-pásztorkodás különféle ágaiban ugymint: az Úr nyája tanitására, szentségekkel való táplálására, és élő példávali épitésére nézve; mintegy utmutatóul tekinthető a kivált Magyarországot illető egyházi jogoknak néminemü változatiban s módosításiban; végül mintegy kézikönyvül tartandó a gyakran legbonyolódottabb kérdések s események kellő elintézésére. Három szakaszra oszol az egész, miknek elseje személyekről, középseje különféle dolgokról, utolsója pedig cselekményekről s némely jogokról szól. A latin eredeti kir. intézvényeknek e jelen forditása leginkább is azon okon alapszik, mi szerint 1840-ik évi országgyülésünk 6-ik s 1844-ik évben keletkezett 2-ik cikk rendélése következtében főbb helyekről kibocsátandó minden polgári vagy egyházi tárgyu intézvények ezentul honi nyelvünkön szerkesztendők. – Jóllehet pedig több rendeletek legujabb törvényeink által érvényességökből kivetköztettek, mind a mellett szükséges volt azokat, mint mégis okleveles régiségekét, e gyüjteménybe, nehogy tökéletlenséggel vádoltassék, felvenni.
7
Quidquin a norma hac divergit, sacratissima Majestas non tantum altissimo suo adsensu probare non potest, verum districtim vult: ut quod sanctimoniae legis debetur obsequiunt eidem per quosvis SS. et OO. rite praestetur.
(Intim. Exc. Cons. Reg. Locumt. hung.
ddo. 30 Apr. 1839.)Mi ezen rendszabástól eltér, azt Ő Felsége nem csak nem méltányolhatja magas jóvahagytával, inkább erősen kivánja: hogy a törvény szentségének tartozott minden figyelmet arra a KK. és RR. kellőleg forditsák.
(A magy. kir. Helytartótanács által 1839.
Apr. 30. költ intézvény.)
ELSŐ SZAKASZ.
a) Tized jövedelem.
Tized alá vetettek, kétszeri lerovás s egyéb kemény büntetés alatt, azt pontosan, híven bejelenteni, és maga idejében átadni el ne mulaszszák. (1. Leop. 1701 év Apr. 9. költ végzése.)
Minden törvényesen birt egyházi javak és jogok, kivált pedig Istennek s szentegyházának régi időkben magyarországszerte szentelt tizedek a papságnak s törvényszerü követelőiknek téríttessenek vissza. Ennél fogva csupa egyházi javakat s jogokat saját költségeikkel visszakivánhatnak az egyháziak, és e végre minden, még kamrai levéltárokban is létező irományok nekik, jogaik védelmére, hiteles másolatban kiadatni rendeltetnek. (Ugyanott.)
Ugarföld tizednek alávetve nincsen; e tized alóli fölmentés azonban ugy értendő, hogy általa az első és második mezőből járó tizednek s kilenczednek semmi előitélet ne történjék, minthogy mind, mit csak terem az őszi és tavaszi mező, tized alatt áll. (1774. év Febr. 7. és Jul. 18. költ kir. intézvény.)
11
b) Papbéri jövedelem.
Nem illető papbér követelések tiltatnak. (1776. év. Jan. 15. k. int.)
Keresztelési papbér átalánosan megszüntetni rendeltetik. (1785. Mart. 29. költ 8280. – és 1792. Sept. 7. költ 19,768. szám alatti int. által.) Ezen utolsó intézvény által, mely 1785. Dec. 10. k. 39,733 sz. a. kir. rendeleten alapul, a házaknak karácson, uj esztendő s vizkereszt előtti napon tartatni szokott beszentelése eltörlesztetni, és az ugynevezett koledabeli vagy is házszentelési papbér megszüntetni rendeltetik; de ha ki keresztelési s koledabeli papbér czime alatt önkint valamit ajánlna, az elvétethetik. (1796. Jan. 26. k. 1392 sz. a. int.)
Különféle ünneplések meg beiktatásuk czime alatt mitsem merjenek hiveiktől követelni a lelkészek. (1786. Febr. 14. k. 6673 sz. a. int.) Közkatonákat, arra engedelmök levén, ingyen adjanak házasságba össze. (1777. Oct. 13. 5473 sz. a. int.) Szegényeket is, nehogy másvallásu predikátorokhoz folyamodni kénytessenek, dij nélkül temessenek. (1801. Jan. 13. k. 197 sz. a. int.)
Husvéti gyónást bizonyitó levelkék pénzzel ki ne váltassanak. (1787. Aug. 10. k. int.)
Az ugymondott Offertoriumok vagy is valamire való pénzáldozások körüli szabályok (1785. Jul. 25. k. 19,685 sz. a. int.) foglaltatnak.
Kettőzött papbér, hol az szokásba nincsen, kétszeres lerovás büntetése alatt ne követeltessék. (1787. Febr. 13. k. 6186 – 1787. Apr. 14. k. 1540/14115 sz. a. int.)
Katholikus plebánus- s tanitóknak adandó pap- meg ágybér alól az ágostai- és helvétvallásuak fölmentetnek. (1791. 26 czik. 6. szak.) Minthogy katholikusok helyét el foglaló máshitüek miatt jövedelmeikben fölötte megszorittatnak a katholikus papok, ebbeli károsulásokat vallásértékből nyerendő kárpótlás okábul felsőbb helyre terjesztessék
13
elő. Azon járandóságok azonban, melyek katholikusoknak szóló valami alapitványos oklevélben gyökereznek, vallás birtokátuli terh elháritása okábul, törvények értelménél fogva tartassanak fen. (1824. Máj. 27. k. 10,265 sz. a. int.)
Minden illetlen haszonkeresés a papbér követelésében egyháziaktul távol legyen; a megyében határzott mennyiséget felül ne mulja; szabad stólakint pedig több kir. rendeleteknél fogva nem több, mint kétannyi, követeltessék. (1803. Nov. 22. k. 25,267 sz. a. int.) .
c) Javadalombeli jövedelem.
Minden változás esetében, melly lelkészkedő világi papokkal vagy rendszeresített szerzetekből való és semminemü nyugpénzzel el nem látott lelkészekkel történik, helyhöz kötött pénzbeli járandóságuk egybe az illető birtokok vagy alapitványos uradalmak pénztárábúl fizettetni fog, de csak kerületi alesperesnek bizonylata mellett, mely a fizetést követelő lelkésznek eljövetele utáni első nyugtatványhoz melléklendő s szokott pecsétjellel erősítendő leszen. Bebizonyitva levén ily móddal eljövetelök napja a fennmondott pénz illetőségek nekik időszerinti részletekben mindaddig, mig vagy holtuk vagy egyéb változás által lelkészhelyök ki nem ürül, beadatni fognak. Változásuk esetében az illető alesperes által adandó s elmentök napját bejelentő bizonylat a helyváltoztató lelkészek utósó nyugtatványhoz csatlandó leszemi; haláluk esetére pedig alesperes által bejelentendő haláluk napjáig tartozott járandóságukat ugyan az kezéhöz venni, és a kir. rendeletek szerint elintézendő hátramaradt vagyonhoz csatlani köteles. (1799. Mart. 12. k. 23,980 sz. a. int.)
15
Vallási értékben részesülő plebánusok meg káplánok eljövetelének vagy elmentének napja, és azon hely, melyből érkeztek, pontosan tétessék ki az alesperesek által beadandó bizonylatokban (1825. Mart. 1. k. 4873 sz. a. int.) Ezen rendeletnek oly szoros megtartására intetnek az alesperesek, hogy ha netán az ily lelkészkedő egyedek eljövetelökről vagy elmentökről nem elég pontos jelentést beadtak volna, s e végett az alapitványos birtokok némikép megkárosíttatnának, ez ilyféle kár helyreállítása okábul felelőség terhe alá vonandók. (1829. Dec. 23. k. 32,697 sz. a. int.)
Vallás értékéből huzott járandósági pénzért beadott nyugtatványaikat nem csak saját kézzél aláirni, de illető plebánus abbeli bizonylatával is, hogy azon időben valóban káplán-minőségben alkalmazvák voltak, ellátni kötelesek a káplánok. (1825. Jun. 27. k. 16,035 – 1814. Sept. 20. k. 23,546 sz. a. int.)
Azon plebánusoknak, kiktől elvétettek és saját lelkészt kaptak némely fiókegyházak, minden plebániai jövedelmek, mikre egyházi beiktatásuk által jogot nyertek, épen maradnak; de ha az elhuzott fiókegyházakba be nem iktattattak volna, ezek jövedelmei az ujan behozott lelkészé lesznek. Ha a plebánusnak ilyféle változás által maradt pénzjárandósága a rendszeresítettet föl nem érné, vallási értékből pótlást nyer. Minden, bármi név alatt jövő földektül, rétektöl, malmoktúl, tizedtöl, alapitványos miséktül s papbértül járó papi fizetés a mondott kegy. rendelet alá esik. (1800. Apr. 15. k. 8351 – Jun. 10. k. 12,798 sz. a. int.)
Uj plebánia fölállításakor, vagy fiókegyházak felosztásakor papfizetési birtok hiány tekintetéből támadható nehézségek elháritására, minden illyféle esetet 1802. Jan. 15. k. 327 sz. a. int. szerint intézzenek el, és mielött jóváhagynak a dolgot, azt nagym. Helytartótanács utján ő Felsége elébe terjesszék a püspökök. (1832. Mart. 27. k. 6988 sz. a. int.)
17
Megürült plebániák időközbeni jövedelmei minden uj vagy ó lelkészhely különbsége nélkül ideiglenes egyházkormányzóké lesznek; ama régi plebánusoknak azonban, kik plebániák szabályozása elött fiókegyházkint hozzájok tartozó, de most lelkészhellyé vált egyházat ideiglen kormányoznak, ezért semmi fizetés nem jutand, hanem illető birtoké leszen az időközbeni járandóság, minthogy ilyféle uj lelkészhelyből mint volt fiókegyházukbóli jövedelem nekik épen marad. Ha nyugpénztelen szerzetest káplán gyanánt tart a plebánus, káplán járandóságbul a lelkész csak a kiszabott élelmi 90 forintnak időközbeni részét követelheti, a többi káplántartási 60 ft. azon birtokra szálland, melyből fizettetik; magábul értetődik pedig: hogy csak azon mennyiségben köteleztetik ezen birtok a mondott 90 ft. lefizetésére, mennyiben a káplánjárandóságul már előbb kiszabott plebánia jövedelem elegendő nem volna; s ezért pénztári ügyekben támadható kétkedések elmozditására, járandósági pénzért az uj lelkészhelyek ideiglenes kormányzói által benyújtandó nyugtatványok, alesperesek abbeli bizonylatával erősítendők: vajjon régi plebánus-e az ideiglenes egyházkormányzó vagy is ollyan, kihez a lelkészhellyé vált egyház előbb fiókegyházkint tartozott vagy nem? nyugpénzes vagy nem a szerzetes káplán? Volt szerzeteseknek, kiknek nyugpénzük vagyon, lelkészetre való eljövetelök meg visszahivatásuk mindig főbbhelynek [altiori Loco] terjesztessék elő, hogy igy nekik legottan vagy kiadhassák vagy pedig megállíttassák nyugpénzes járandóságaikat. (1799. Mart. 12. k. 23,980 sz. a. int.)
Megürülvén bár milly okbul is az uj lelkészhely, a vallás értéknek hasztalan költségek alóli fölmenthetés végett, ama anyaegyháznak, melytől plebániák szabályozásakor elesett, ideiglenes kormányzása alá bizassék. (1799. Nov. 12. k. 25,922 sz. a. int.)
Megürült plebániák csak azon egyházkormányzóinak jutand plebánia jövedelmen kivül a vallás értékéből fizetendő
19
egész járandóság vagy pótléka, kiknek más plebániájuk vagy egyházi javadalmuk nincsen; kik pedig más javadalommal ellátvák, ha az általuk kormányzott plebánia, plebániáknak szabályozása előtt anyaegyházukhoz tartozott, egyedül helybeli jövedelmekre joguk leend; ha pedig nem tartozott, a kormányzott plebánia helybeli jövedelmein kivül vallás értékbüli járandósága felét is kapják. (1815. Sept. 12. k. 24,792 sz. a. int.)
Ő cs. kir. Felsége kegyelmesen megengedni méltóztatott: hogy plebánusok és káplánok fizetési meg pótlási járandóságai f. é. Nov. elsejétül fogva vallási értékből pengő pénzben – nem értve ide a lovakra adni szokott pénzadagokat – fizettessenek. (1836. Nov. 8. k. 33,138 sz. a. int.)
Alapitmányok és jegybirtok körül forgó kérdések nem a mindig kétes kimenetü törvény, hanem egyhá-polgári igazgatás utján intéztessenek el. (1840. 28. Apr. k. int.) Alkalmat szolgáltatott ezen kegy. rendeletnek egy Bars megyébeni helység községének uriszék elébe terjesztett abbeli panasza, mi szerint földei szabályozása előtt 23 jobbágyi telkektől ugyanannyi mérő buzát adott lelkészének, ez azonban jelenleg 28-at követel. Az uriszék, minthogy a bepanaszlott plebánus áltál előmutatott egyházi vizsgálatkönyv világos kifejezésénél fogva nem egyetemben 23, de minden telkektől egy mérőt a lelkésznek járni belátta s ennél fogva a most 28 telekre rugott földöktül ugyanannyi mérőt is igazságosan a plebánust követelni vevé észre, kérésétül a községet elmozditotta. Az uriszék ezen itéletét a megye törvényszéke is helybehagyta, s igy a plebánus részére kedvezőleg elintézett kérdéses perügy itélt-dologgá [res judicata] vált.
A lelkészek hátramaradott járandóságai soha katonai végrehajtás, hanem minden esetben nyujtandó tisztkari se-
21
gédkéz eszközével hiveiktől behajtandók. (1789. Mart. 25. k. 1260/11254 sz. a. int.)
d) A jövedelmi pénz lefoglalása.
Nyájuktól való hosszabb távollét esetében, ha arra engedélyük nincsen, a lelkészek időközbeni jövedelmei letartóztatni, templom épületére fordittatni vagy más jótékony czélokra használtatni parancsoltatnak. (1774. Dec. 12. k. int.)
A papság szenvedő adóságtételtől való megovására ügyeljenek a püspökök, hogy jószágaival egyházi törvény szerint éljen s hitelezőit tüstint nyugtassa meg. (1774. Jan. 31. k. int.)
Minthogy jövedelmeikkel igen is visszaélni s magukat lefizethetés reménye nélkül adósságokba verni tapasztaltattak az egyházi egyedek: püspöknek megtérités terhe alatt jövedelmeiket zár alá kell vettetnie. (1799. Jul. 23. k. 16,777 sz. a. int.)
Ha a püspök vagy káptalán valamelyik kanonokot jövedelmeivel igen visszaélni, s azoknak, örökének, vagy bármily törvényszerüleg szerzett vagyonnak erején fölül magát adóságba verni tapasztalna, azt a püspök vagy káptalan, püspöki szék pedig megürülve levén, káptalani helytartó és káptalan szándékos zár elfogadására buzditsák, mit ha tenne, zárgondnokká kit akar, választhat, ez még is szükséges kelékekkel s elegendő biztosítékkal ellátva legyen s püspöknek adjon hivatala viseléséről számot; ha pedig ez ily kanonok a neki ajánlt zárt el nem fogadná, a püspök vagy ez nem levén, káptalani helytartó, miután állapota felül a káptalanbelieket kihallgatta s tőlük felőle való teljes tudósításokat a szükséges adat- s iratokkal nyert volna, minderről megtérítés terhe alatt főhelynek előterjesztést tenni, akarat elleni zárt számára kérni, s valakit, pedig ha lehet szükséges kivántatóságókkal és elegendő biztosítékkal ellátott társkanonokot zárgondnokká ajánlani köteles; magábul értetődik pedig: hogy ez ilyféle akarat elleni birói zár vagy is kanonokokat különösen illető jöve-
23
delmekről törvényszékek által hozott itélet szorosan tartandó. (1827. Febr. 20. k. 4272 sz. a. int.)
II. A papi végrendeletek- s végintézet nélküli öröködésekrül.
Papi végrendeletek- s végintézet nélküli öröködésekre nézve három részre osztja föl Ő cs. kir. Felsége a papságot. Első osztályba tartozók a főpapok, u. m. érsekek, püspökök, s jószágokat királyi alapitmánybul biró apátok és prépostok; mindezek 1715. 16. czik értelmében tovább is végrendelkezési tehetőségért Ő Felségéhöz folyamodjanak; a kir. ügynöknek ezekre nézve való örökülése a Kollonitsféle szerződés értelmében elintézendő. Ama végrendelet, mellyben egész vagyonukróli rendelkezésre engedelmök nem levén annak harmadrészéről intéztek, magyar kamara által legfensőbb vizsgálás és megerősítés végett Ő Felsége elébe terjesztessék. Királyi alapitmányu jószágokkal bírt egyházi személyek után hagyott, s végrendeletkép elosztandó vagyonnak elintézéséhöz kamrai egyed is járulhat, ki hogy a hagyott vagyonnak terhére ne essék, kamra részéről kitartással és napbérrel ellátandó leszen. A holt főpap végrendelete egybe halála után hiteles példányban a magyar kamrával közöltessék, és ha megkivántatnék, vizsgálat okábul eredetiben is adassék ki. Királyi alapitmánybul jószágokat biró főpapok élők közti adományzásai csak ugy érvényesek, ha az adományozó éltében adományának birásához jutott az adományzott. Kik apát- s prépostságot magános alapitásnál fogva birnak, ha végrendelet nélkül halnak el, hagyott vagyonuk ugy mint kanonokoké három részre oszol.
Kanonokok, plébánusok, káplánok szabadon rendelkezhetnek vagyonukról: ha pedig végrendelet nélkül meghal-
25
nának, egy harmadrészben az egyház, másikban a szegények, harmadikban rokonaik tized izig, ha ezek nincsenek, kir. ügynök örökül. Vagyonuk lelezésére s árverési uton való eladására törvényes bizonyság, vagy ez nem lehetvén, más hiteles személyek, u. m. helyben lakó nemesek, uradalmi tisztek, helységek birái és jegyzői használtassanak. Ezen rendelés alá nyugalmazott papok is esnek, akár elerőtlenedett papok intézetében, akár saját vagyonukból élők.
Kiknek soha egyházi javadalmuk nem volt, de vagy saját vagyonukból éltek vagy magánosoknál nevelői hivatalt viseltek, végrendelet nélkül hagyott vagyonuk nemesekékint [-ként] kir. ügynöknek esik.
Kik fogadmányok alóli fölmentés által el nem törlesztett szerzetből kiléptek, minők a kegyes szerzetnek nehány egyedei, kik zsold, nyilvános birtokbuli nyugpénz s minden egyházi javadalom nélkül magán-családoknál laknak vagy nyugpénzükből élnek, ilyen egyedeknek végrendelet nélkül hagyott vagyonában, mint nem különben azokéban is, kik eltörlesztett szerzetnek tagjai levén semmiféle zsolddal, nyilványos birtokbuli nyugpénzzel vagy egyéb egyházi javadalommal el nem látvák, kir. ügynök örökül. (1812. Oct. 6. k. 24,269 sz. a. int.)
Tudományos intézeteknél szolgáló, vagy nyugpénzzel ellátott világi papok szabadon rendelkezhetnek vagyonukkal; végrendelet nélküli halálozások esetére vagyonuk egy harmada azon intézetre esik, melyből fizettettek, s nyugalmazott tanitók, nejeik s árváik nyugpénzeül szolgál, másik harmadrészben szegény iskolások, harmadikban rokonaik örökülnek. (Ugyanott.)
Királyi alapitmányu javadalmakat biró s szabadon nem rendelkezhető egyházi személyek által halál esetére tett, s mintegy végrendelet helyét foglalandó adományzások – nem értve ide az életbe tett adományokat – semmiseknek s érvényteleneknek nyilatkoztatnak. (1783. Jul. 21. k. 6715/484 sz. a. int.)
27
Végrende[le]t nélkül elhalt kanonokok vagyona megyés püspöknek felvigyázása mellett, káptalanok törvényes tehetőségére tovább is bizassék; szegényeknek jutandó rész káptalani jobbágyoknak, kiktől kanonokok vagyonossága leginkább ered, osztassék ki. (1807. Jun. 21. k. 14,670 sz a. int.)
Egyháziaknak végintézet nélkül hagyott vagyona megyés vagy kamrai egyed jelenlétében püspökmegyei ember által kellőleg leleztessék. (1784. Jan. 27. k. 1575. sz. a. int.) Megyés egyed helyett sz. kir. városokban helybeli tiszti személy használtathatik. (1786. Febr. 21. k. 7609. sz. a. int.) Végrendelet nélkül holt kanonokok és plebánusoknak hagyott vagyonához s körültei foglalkodásokhoz mért, nem pedig szerfölötti napdijak fizettessenek az illető egyedeknek a hagyott vagyon elintézésénél. (1826. Május 22. k. 12,660. sz. a. int.)
Ha a holtnak atya- vagy anyarokona az őt illető harmadrésznek kivevésére bejelentkezvén ilyennek a vagyon lelezői által el nem ismertetnék; a kérdéses rész kir. ügynöknek esik s a résztkövetelő rokon jogának kir. ügynök elleni védelmére utasíttatni fog. Hogyha pedig vár- s püspökmegyei egyed által rokonnak elismertetvén a kamrai tiszt ez ellen kifogásokat tenne, megkapja a kérdéses rokon a hagyott vagyon harmadát, kir. ügynök pedig törvény utjára igazittatni fog; abbeli téritvényt azonban adnia szükséges a mondott rokonnak, hogy ügyvesztés esetében biztositékot nyujtand; mit javadalmon kivül elhalt papokról is érteni kell. (1776. Febr. 132 k. int.)
Ámbár a honi törvények szoros értelménél fogva egyházi javadalmazottaknak végrendelet nélküli halálozásuk esetében a rokonokat illető harmádrész egyedül nemzőinek vagy ha a végintézet nélkül megholt, mielőtt pappá lett, házas volt, nemzetteinek, vagy vele osztozatlanoknak kiadandó volna: kegyelmesen tekintvén azonban Kollonits szerződése óta fenálló szokásra Ő Felsége azt rendelni méltóztatott: hogy a végrendelet nélkül elhalt főpapok meg más
29
egyházi javadalmazottak után hagyott vagyonnak harmadrészében élő szüleik, vagy ha, mi előtt pappá lőnek, nősültek voltak, gyermekeik; ezek hijában férfi s nőtestvéreik s ezek magzatai; ezek nem levén legközelebb ágon álló együttosztozók; ha pedig ezek sincsenek, messzebb águ atya- s anyarokonok örökülhessenek, és csak mindezek hiányozván kir. ügynökre s egyházra – mind a kettőt egyenes joggal illető harmadrészeken kivül – száljon az öröködés. (1775. Mart. 9. k. 1081 sz. a. int.)
Végrendelete nélkül elhalt papok szülei, ha szegények, a hagyott vagyonnak két harmadában öröküljenek, a harmadik rész egyháznak jusson. (1789. Oct. 21. k. 4397/39883 sz. a. int.) Szegény rokonaik is két harmadrészt kapjanak. (1774. Aug. 8. k. int.)
Minthogy a holt egyháziak után hagyott vagyon elintézése 1791. Jun. 14. k. 10,499 sz. a. int. fogva ismét püspökökre bizatott, s végrendelet nélkül holt egyháziak rokoni öröködése szabályoztatott légyen, az pedig, mit örökül szüleiktől vagy rokoniktul az egyházi javadalmazottak nyertek, honi törvények szerint ugy is elintézendő: egyházi személyeknek, rokonaik által elrablott vagy elfoglalt vagyona tüstint visszatérittetni és püspöknek, vele való intézkedés okábul átadatni parancsoltatik. (1800. Jul. 1. k. 14,592 sz. a. int.)
Ha a végrendelet nélkül holt alsóbb rendü javadalmazott egymás után több egyháznak szolgált, az egyháznak jutandó részből egy harmad azon egyházra essék, mellynek szolgálatában a javadalmazott meghalt; a más két harmad szegényen ellátott vagy lelkész nélkül szükölködő egyházakra alkalmazandó püspökmegyei pénztárba letétessék. Ugyanezt katona véghelyi templomokról s szolgálatnkban elhalt lelkészek vagyonáról is érteni kell. (1824. Dec. 28. k. 31,467 sz. a. int.)
Ha egyháziak hagyott vagyonábul szegényeknek jutandó rész 500 ft. érne föl, nem kiosztatni hanem kamatra
31
tétetni rendeltetik; minden ily egyes eset azonban főbbhelynek előterjesztendő leszen. (1788. Apr. 15. k. – 1819. Aug. 24. k. 22,883 sz. a. int.)
Végrendelet nélkül elhalt plebánusok s káplánok vagyonának elintézése s elosztása felüli számadások, miután püspöki hivatal utján megvizsgálvák, leltárral s egyéb irományokkal, teendő vizsgálat okábul nagymélt. Helytartótanácsnak terjesztessenek elő. (1810. Mart. 27. k. 4933 sz. a. int.)
Meghalt plebánusok könyvei, ha egyéb hagyott vagyonuk jólelkü [bonae fidei] hitelezők kifizetésére nem elegendő, a megnyugtatási tömegre fordittatni rendeltetnek; ellenkező esetben abbeli határzatot, mi szerint a hagyott könyvek plebánus utódaik számára hagyatni parancsoltatnak, ha ilyféle rendelet néhutt léteznék, Ő cs. k. Felsége tovább is fentartatni rendel. (1823. Jul. 1. k. 15,765 sz. a. int.)
Egyháziaknak csak egy két pap által tanukép aláirt végrendeletei érvényteleneknek nyilatkoztatnak. (1784-dik Mart. 23. k. 6455 sz. a. int., 1715. 27. czik értelménél fogva.)
Minden javadalmazottak vagyonuk bizonyos részét növendék- és elerőtlenedett papok kellő elláthatására, végrendeletök tökéletlensége alatt [sub inofficiositate testamenti] hagyományozni kötelesek. (1802. Jul. 13. k. 18,253 sz. a. int.) Tekintetbe vétetvén némely érsekek, püspökök és káptalanok által előterjesztett észrevételek, miket a megholt egyháziak vagyonabeli tizedrészének 1836. Jan. 4. k. 113 sz. a. int. erejénél fogva részint növendék- részint elerőtlenedett papok birtokára való forditásáról tettek; nem különben egyéb orvoslás végett Ő Felsége elébe terjesztett nem csekély szempontoknál fogva is azt rendelte Ő cs. kir. Felsége, hogy addig is, mig e részben honi törvények értelménél fogva más legfelsőbb kir. rendelet nem érkezik, a mostmondott intézvénynek foganasítása ne sürgettessék, hanem egyháziak után maradt vagyonának növendék- s elerőtlenedett papok intézetére forditandó mennyiségre nézve minden előforduló esetekben a fölebb említett 1802. Jul. 13. k. 18,253 sz. a.
33
kir. válasz sinormérték gyanánt szorosan tartassék meg. (1839. Mart. 12. k. 9554 sz. a. int.)
Hogy az ugynevezett megyebirtok minden püspökmegyében létre hozathassék, e czélra való kegyes hagyományozásra, mely alapitandó szabály szerint eszközlendő leszen, minden megyebeli papok szólittassanak föl. (1808. Apr. 12. k. 7040 sz. a. int.) E megyebirtokba megürült kanonokságok jövedelmének 3-ik része betétetni parancsoltatik. (Ugyanott, meg 1820. Junius 13. k. 14,393 sz. a. int.)
Váczi siketnémák intézetére is jótékonyan hagyományozni fölhivatnak a lelkészek. (1815. Dec. 5. k. 33,058, – 1817. Mart. 18. k. 7518 sz. a. int.)
III. Egyházi személyeket illető mindenféle.
Megyéjüket minden felsőbb helyi engedelem nélkül is vizsgálják meg a püspökök, minthogy a plebánusok és egyházak vizsgálására hivataluknál fogva köteleztetnek; ebbeli szándékukat egyedül nagym. Helytartó-tanácsnak jelentsék be. (1791. Aug. 9. k. 14,522 sz. a. int.) Az egyházi vizsqálat azonban káptalanok s conventek, mint hithelyek, levéltáraira ki ne terjesztessék. (1819. Sept. 14. k. 24,405 sz. a. int.)
Czimes apátok s prépostoknak megyéjük érdemes s körülállásokhoz képest alkalmas egyedeit önszántukból terjeszszék elő főbbhelynek a püspökök; az egyháziak pedig efféle kitüntetésért ne folyamodjanak. (1833. Jan. 29. k. 2461 sz. a. int.)
Ama tabellás értesitésekben, mellyek papokkal ellátott vagy papegyedeknek meg egyházi épületeknek hiánya miatt megürült lelkészhelyekről, és papképző intézetekben levő
35
növendékek számárul évenkint a nagym. Helytartó-tanácsnak illető püspökök által beadatni szoktak, a második s negyedik rovatbani ezen kifejezés helyett "ex defectu idoneorum individuorum vacantes" ez "vacantes ob causas infra adnotandas" tétessék *). Melly püspökmegyék növendékpapjaik kitartására a rendezett püspökségek birtokábul részesülnek, azoknak hitelesen be kell bizonyítniok: van e számfölötti papságra valódi szüksége a megyének? Minthogy tapasztaltatott az, mi szerint némely megyékben rendszeres számon alul vannak növendékek, másokban felérik vagy felől is mulják azt s még is tabellás értesítésekben sok plebániák s káplánságok, mik papegyedek hiánya miatt üresek, előfordulnak, ennek okai nyomoztassanak ki. Hol vagy papegyedek s kellő élésmódjuk vagy paplakok hiánya miatt üresek a plebániák és káplánságok, minden szorgalom s pásztori gondossággal mozditsanak el ilyféle szükséget a püspökök. (1827. Dec. 11. k. 31,927, – 1832. Mart. 6. k. 5573, – 1833. Mart. 5. k. 5957 sz. a. int.) A papképző intézetek saját birtokábul nevelt számfölötti növendékek körül Ő Felsége semmiféle észrevétele nincsen; hol pedig saját birtokon kivül még az igen is terhelt rendezett püspökségek birtokábul is neveltetnek a számfölötti papnövendékek, legottan a fenhozott cs. k. válasznak keltő tartására utasíttatnak a püspökök. (1831. Jun. 21. k. 15,641 sz. a. int.) A rendezett püspökségek birtokábul nevelt növendék-papság ott kevesbittessék egyedül, hol elegendő a lelkészetre való egyed. (1830. Febr. 3. k. 2468 sz. a. int.)
Növendékpapságuk magyarhoni nyilványos és magán-törvénytudománybani kiképeztetése felül adják be főbbhely-
*) Hogy t. i. nem alkalmas egyedek hiánya miatt, hanem alább megjegyzendő okoknál fogva üres a lelkészhely.
37
nek ebbeli véleményeiket a megyés püspökök. (1833. Aug. 13. k. 20,954 sz. a. int.)
Ál-hajazat viselésére öntekintélyüknél fogva engedelmet adhatnak arra szorult papjaiknak a püspökök. (1817. febr. 4. k. 2365 sz. a. int.)
Szentszékek, papi helytartóságok s esperességek mint magok közt, mint a nagym. Helytartó-tanácscsal s egyéb honi törvényhatóságokkal levelezvén postabért nem fizetnek. (1821. Jun. 17. k. 17,846, – Nov. 13. k. 28,522 sz. a. int.) Püspökök is, mint papiszékek, helytartóságok és esperességek elnökei szoros hivatalos dolgokban alóla fölmentvék. (1822. Mart. 19. k. 7394 sz. a. int.) Főbb parancs következtében azon hivatalos levelezésekre is kiterjesztetik ezen szabaditék, mik által nyilványos hivatalban álló egyednek folyamodványa elöljárói által illető helyhöz, melytől valami üresség betöltése vagy arra való előterjesztés függ, intéztetik, vagy pedig a hivatal betöltése után a folyamodott egyedhöz visszaidéztetik. (1834. Jun. 11. k. 17,061 sz. a. int.)
Püspökök, helytartók és szentszékek körleveleit illető helyre a birák előmozditani köteleztetnek. (1786. Jan. 31. k. 5857 sz. a. int.)
Polgár-eqyházi ügyekben kibocsátott püspöki körlevelek könyebb hiresztelés okábul kinyomathatnak. (1782. Sept. 30. k. int.)
A szentszékek tanuvallató parancsaira minden állodalmu-, életnemü- s vallásuaknak megjelenni és bizonyságot tenniök kell, különben 16 nehéz girában [16 marcarum gravi ponderis] marasztaltatni fognak; kik pedig ebbeli büntetésüket pénzzel ki nem válthatandják 1563. [!] 18. tczik. értelménél fogva testileg bünhődjenek. (1780. Jul. 17. k. 4534 sz. a. körint.)
39
Predikátorokat [ministros] keresztség kiszolgáltatására nézve semmikép ne vizsgáljanak a püspökök. (1781. Oct. 29. k. 6983/8984 sz. a. int.)
Főbbhelyen kegyelmesen megerősített káptalani helytartók csak az ujdon nevezett püspöknek fölszentelése és püspöki egyházában történt beiktatása után, nem pedig főbbhelynek tudta és engedelme nélkül tehetik le hivatalaikat. (1824. Aug. 3. k. 19,026 sz. a. int.)
Magán-kegyurak alá tartozó apát- s prépostságok főbbhelyi kegyelmes megerősítés, a várak erősítésére s vallási értéknek teendő fizetés, s főbbhely elébe terjesztendő megválasztásuk vagy kinevezésük jelentései alól ezentul kegyelmesen fölmentetnek. (1821. Jul. 10. k. 17,951, – 1826. Jan. 17. k. 957 sz. a. int.) Káptalanbeliek által birt, de magán kegyurak alá tartozott ugynevezett altarista-javadalmak sem vettetnek alá a várerősítési dij [taxa fortificatorialis] fizetésének. (1822. Jul. 23. k. 18,173 sz. a. int.)
Káptalanbeli nagy- vagy kis-prépostok, kik régi szokásbul hivataluknál fogva hordozzák a püspöki ékeket, czimes apát- vagy prépostság kérésére ne kénytessenek. (1833. Apr. 2. k. 8860 sz. a. int.)
Csak akkor hirdessék ki szószékből a kir. rendeleteket a lelkészek, midőn az világosan az intézvényben megemlittetik. (1787. Apr. 24. k. 14,997 sz. a. int.)
Népösszeiráshoz a lelkészek is társuljanak, és ha a beirandó koráról két[ség] támadna, egyházkönyveket egybe üttessenek fel. (1803. Nov. 29. k. 26,203 sz. a. int.)
Lelki dologban lelkészeikhöz megjelenni vonakodó hívek, ha nemesek, illető papiszékeknek; ha nemtelenek, helybeli hatóságnak fenyités végett adassanak be. (1829. Sept. 9. k. 22,666 sz. a. int.)
41
Minden plebániában állandó hivatalos pecsétnyomók, illető körirással ellátvák, késedelem nélkül hozattassauak be. (1830. Jan. 12. k. 75 sz. a. int.)
1787. Jul. 3. költ azon rendelet, melynél fogva a polgári büntettek birájának egyházi személyeket is, ha büntettbe keveredtek, fogva tartani s őket törvény alá huzni engedtetett; nem különben 1787. Mart. 1. költ intézvény, melly szerint az előttük tudva levő kormányvétkeseket [criminis status reos] az elöljáróságnak felfedezni, a lelkészkedő szerzetesek pedig minden személyes és polgári ügyekben rendes birónak alávettetni parancsoltattak; végül abbeli legfensőbb határzat, mellynek erejénél világi biró által megkivánt vallomásokat még büntetti esetben is ugyanazon itélőszék előtt tenni az egyházi személyek köteleztettek, Ő cs. kir. kegyelménél fogva erőnélkülinek és végkép eltörlesztettnek nyilatkoztatik. (1790. Apr. 20. k. 13,024 sz. a. int.)
Ama Ielkészi javadalmak, núkben kellő engedély nélkül személyesen a javadalmazottak nem lakoznak, megürülteknek nyilványittassanak azon esetre, ha ezek püspök által kiszabott határidő alatt vissza nem térnének. (1774. Sept. 9., – 1790. Febr. 10. k. 436/4285 sz. a. int.)
Kik plebánián kivül más egyházi javadalmat is birnak, egyről lemondani kötelesek. (1785. Apr. 18. k. 10,305 sz. a. int.)
Lovakat nem tartható plebánusok fiókegyházi híveik által, midőn vasár- s ünnepnapokon hozzájok végezni mennek az istentiszteletet, fiókegyházaikba vitetendők. (1788. Jul. 30. k. 3364/28740 sz. a. int.)
Hogyha a tisztszemélyek [magistratuales] megyés embernek [homo dioecesanus] hozzájárultával valami kir. rendeletet végre hajtanak, ingyen kap vontató lovakat az alesperes; hogyha pedig ez csupa megyés dolgokban járna, vagy kerületét vizsgálná azon esetre, ha távollevő helyeket megjárnia kellene, saját lovai pedig nem volnának, csak kiszabott bér mellett vontató lovakat vehet. (1805. Mart. 5. k. 5116 sz. a. int.)
43
Alespereseknek nyilványos ügyekre tett költségeik lerovására birtok hiány miatt semmi megtérités nem tétethetik. (1812. Mart. 3. k. 3861 sz. a. int.)
Igen is rosszaltatik, hogy javadalmaikat elhagyván jobbaknak vagy kanonokságnak nyerése végett személyesen Bécsbe kirándulnak a lelkészek. (1773. Máj. 1. k. magyar udv. Cancell. végz.)
Bármily rendű, állapotu és nemü egyházi személyeknek, midőn külföldről jövén egyházi hatóságnál bejelentkeznek, uj utlevélt kiadni vagy a voltakat láttomozni nem engedtetik, hanem az ilyenek tüstint a polgári hatósághoz, melyhöz az utlevelek kiadása és megvizsgálása tartozik, utasíttassanak. (1799. Jan. 22. k. 2834 sz. a. int.)
Más megyébe való törvényszerű bevevésük elött illető megyéjükből ki ne bocsáttassanak a papok. (1796. Máj. 31. k. 11,357 sz. a. int.) Ezen elfogadásukat és más megyében való alkalmaztatásukat, mielőtt elbocsáttatnának, irott hiteles tanusitvánnyal be kell bizonyítniok. (1798. Aug. 28. k. 19,938 sz. a. int.)
Elerőtlenedett papok sorába nem mások vétessenek, mint kik a lelkészeti terhek elviselésére élemedett koruk, vagy gyógyászi tanulevél által bebizonyitandó gyógyithatlan egészségi állapotuknál fogva alkalmatlanoknak találtatnak. (1806. Sept. 16. k. 17,693 sz. a. int.) Teljesen is győződjenek meg papjuknak lelkészetrei tehetetlenségéről tehát a püspökök, mielőtt őket elerőtlenedettek kitartási jótékonyságában részesítenék; nehogy ilykép a lelkészek száma kisebbedjék, elerőtlenedett papok birtoka pedig hasztalan költségekkel terheltessék. (1807. Dec. 29. k. 26,043 sz. a. int.)
Főbbhelyen 1834. Apr. 17. k. utmutatások, mik szerint a nem illető nyug- meg egyébféle kegypénzek bevevésének mikép teendő gátlása terjesztetik elő, egy példányban a nyilványos-egyházi felsőbb rendeletek könyvébe bejegyeztetni és igy lelkészek által utódjaik számára fen-
45
tartatni parancsoltatnak. (1834. Aug. 18. k. 23,546 sz. a. int.)
Csehországbul kivándorolni akaróknak egyedül cseh kormányszék adhat elbocsátó levelet: ennél fogva érvénytelennek tartandó, melyet cseh születésü posztósnak K. Mátyásnak Adamstadt nevű bánya mezőváros adott. (1836. Febr. 17. k. 4754 sz. a. int.)
Németalföldi alattvaló halála esetére minden dij nélkül adassék ki illető lelkész által a halotti bizonylat, és illető polgári hatósághozi előmozdítása okábul esetről esetre püspöki hivatalnak terjesztessék föl. (1841. Jun. 8. k. 19,505 sz. a. int.)
Nehogy a bányászi munkások és kir. kincstárbul fizetett özvegyeik illetőségükön fölül bevehessék zsoldjaikat, Ő cs. k. Felsége azt rendelni méltóztatott: hogy már 1828. Febr. 19. k. 5386 sz. a. intézvénynél fogva is a mondottak halál- vagy egybekelési napjának illető hatóságoknál teendő bejelentésére ismét utasíttassanak a lelkészek. (1837. Jan. 3. k. 830 sz. a. int.)
a) Szerzetes avatmányuk, papszentelésük, kormányuk.
Lelkészkedhető szerzetes egyedek többülése okábul engedelem adatik a fenálló szerzetes rendeknek, hogy növendékjeik koruk 21-dik évében tehessék le avatmányukat. (1802. Jul. 13. k. 18,253 sz. a. int.)
Szerzetes növendékek, érték bár a 21 éves kort, le nem tehetik azonban az ünnepélyes fogadmányokat előbb,
47
mig szerzetes ruhának fölvevése napjátúl számitva három évig félbeszakadatlanul tartózkodván a szerzetben papi hivatalásuknak [!] és egyéb alkalmasságuknak jeleit nem adandják. (1817. Sept. 9. k. 25,689 sz. a. int.) E kegyelmes rendelet csak azon szerzetes egyedeket illeti. kik koruk 24-ik évét még be nem töltötték. (1825. Sept. 13. k. 23,407 sz. a. int.)
Ne szenteltessenek föl hamarább a szerzetesek, mig alaposan remélleni nem lehet: hogy világi szenvedélyeiket zabolán tartani, és a szerzeti tökély szelleménél fogva kellőleg legyőzni is tudjak. (1817. Sept. 9. k. 25,689 sz. a. int.) Szerzeteseknek papokká való fölszentelése megyés püspököknek gondosságára és itéletére hagyatik, kiknek ezenfelül arra is ügyelniök szükséges, hogy semmiféle szerzetesnek bár pappá is fölszenteltetett, a népnek magán- vagy nyilványos tanitása, gyóntatás vagy más lelkészeti tisztkedés előbb ne engedtessék, mintsem hittudományi tanulmányait maga rendében elvégezte volna. (1819. Mart. 2. k. 5555, – 1823. Jun. 24. k. 15,118 sz. a. int.) Keményen is tiltatik ezen legutóbb idézett intézvényben, olyasmit német tartományokban született s legottan alkalmazandó szerzetes egyedekről rendelkezni, mi az ott fenálló rendeletekkel ellenkezik.
Semmiféle szerzetest azon próbatét alól, melyet gyónók körüli egyházi hatóság elnyerése végett tennie kell, fölmenteni ne szabadjon. (1782. Máj. 16. k. 3394, – Aug. 29. k. 1922 sz. a. int.)
Iskola tanulmányokbul második osztályba esett szerzetes növendékek, ha még be nem avatvák, szerzetből bocsáttassanak ki; a beavatottak fölszenteléstől eltiltatván szerzetesek szolgálatjára való világiak állapotára kárhoztassanak; hogyha pedig már fölszentelvék, semmiféle lelkészeti tisztkedésekre és egyházi szónoklatokra ne alkalmaztassanak. (1784. Dec. 20. k. 28,613, – 1818. Febr. 24. k. 4445 sz. a. int.)
Szerzetes elöljáróknak azok választassanak egyedül, kiket példás jámborság, érett itélőtehetség és okosság ajánl; nekik mindenkép engedelmeskedjenek az alattvalók, és a
49
szerzet szabályait, mennyire tevőlegesen meg nem szüntetvék, pontosan tartsák meg. Az elöljárók gyülekezete azon püspöknek, kinek megyéjében tartandó, eleve bejelentessék, ki is az elöljárók választását és a gyülekezeteikben hozandó határzatokat megerősíteni fogja, különben erőnélkülieknek tekintendők. (1817. Sept. 9. k. 25,689, Sept. 30. k. 28,706 sz. a. int.) Ama szerzetek, miknek tartománybeli főnökük cs. kir. örökös tartományokban lakik, emennek megerősítését bécsi érsektől kikérendi; ha pedig magyarhonban laknék, őt az ország Elsőpapja, primása vagy öregebb érsek megerősítendi. Alelöljárók akkép választassanak, hogy ha ki ellen illető püspök által alapos kifogások tétetnének, annak helyébe a szerzet főnöke mást rendeljen. Az egész szerzetet kötelezendő szabályokat az Elsőpap vagy öregebbik érsek; bizonyos kolostort illetőket pedig a megyés püspök erősítend meg. (1818. Aug. 11. k. 21,733 sz. a. int.) Szerzetes előljárónak választása amaz esetben, ha két egyed harmadik választásban is egyenlő számu szavazattal meg választatnék, azon püspök eldöntésétül függend, kinek megyéjében a gyülekezet tartatik. (1785. Máj. 24. k. 14,551 sz. a. int.)
Egyházi monostorok és conventek felbomlott fenyitékük helyre állítása, és a haszontalan költségeskedések elháritása okábul illető püspök által legalább minden harmadévben egyszer egyházilag vizsgáltassanak, mely alkalommal idei dolgaik igazgatása is kellőleg tekintessék meg. Ez ily egyházi vizsgálat felül Ő cs. kir. Felségének hivatalos tudósítás tétessék. (1824. Aug. 25. k. 317 sz. cancell. végzemény.) Szerzetes főnökök, apátok és prépostok, midőn nekik vagy püspöküknek jónak látszik, látogassák fiók-monostoraikat, a jóváteendőket tegyék jóvá, de nem – ha a dolog késedelmet szenvedhetne – a püspök engedelme nélkül; a nagyobb érdemü lelki dolgokbani ujitásokat is neki bejelenteniök kell. A püspököknek tudni szükséges, mi a szerzetes házakban történik miért is a hosszabban tartó büntetés alá csak engedelmök mellett vettetnek a bűnös szerzetesek. (1817. Sept. 9. k. 25,689 sz. a. int.)
51
Szerzetes házak cs. kir. tartományokon kivül helyzett szerzetes házakkal való minden kötelék alól – az imákbani megemlitésen kivül – teljesen s örökre föloldatnak; cs. kir. örökös tartományokon kivül létező főnőköktül lelki, fenyitéki s idei dolgaikra nézve tehát egészen függetlenek levén illető püspökök felügyelése alatt saját főnökeik által kormányoztassanak; szerzetes engedelmességük vizsgálóit s fenyitőit, külföldi előjáróktul küldötteket, el ne fogadjanak, sem egyedeiket cs. kir. tartományokon kivül tartandó szerzetes gyülekezetekre, vagy a szerzet bármily dolgában oda küldeni ne merjenek. Gyülekezeteiket csak a mondott tartományok határain belül tartsák, és elöljárókul egyedül Ő Fels. alattvalóit válasszák. Az imákban teendő említés okábul megválasztását bejelentheti – főbbhelyek utján – a rend fő-ügyvivőjének az ujdon választott tartományi szerzetes főnök. (1781. Apr. 2. k. 2010, – 1782. Máj. 31. k. 3710, – 1790. Jun. 24. k. 19,549, – 1791. Aug. 5. k. 14,533 sz. a. int.)
Elöljáróiktul nyomott szerzetesek püspökhöz folyamodhatnak, valamint polgári törvényszékhöz is, ha bebizonyítni tudnák, hogy püspökük ilyféle elöljáró elleni védelmüket tőlük eltagadta. (1817. Sept. 30. k. 28,706 sz. a. int.) Megjobbithatlan egyedeket, ha a szerzetbe már beavatvák, belöle elhajtani nem lehet. (1816. Dec. 30. k. 37,119 sz. a. int.)
b) Lelkészkedő szerzetesek.
Lelkészetre alkalmazott szerzetes papok semmiféle ürügy alatt rendjök ruháját letenni, és világi papokéba öltözködni ne merjenek; minden esztendőben szerzetök szomszéd klastromában a háromnapi ájtatosságot végezzék, hogy magukat ekkép elöljáróiknak engedelmességgel tartozó szerzeteseknek kimutassák. (1799. Nov. 19. k. 26,467 sz. a. int.) Szentbeszédeik, mielőtt nyilván mondatnának, valami plebánus által biráltassanak. (1816. Febr. 27. k.
53
5710 sz. a. int.) Végrendeleteknél tanukul nem alkalmaztathatnak. (1785. Jan. 27. k. 16,798 sz. a. int.) Egyházi javadalomba be nem iktattathatnak. (1791. Aug. 9. k. 14,525, – 1792. Aug. 28. k. 18,903 sz. a. int.) Semmiféle szenvedő adóságtevésbe bocsátkozni ne merjenek. (1790. Jan. 20. k. 199/1648 sz. a. int.) Végrendeletkép joszágaikról, minthogy szegénységet fogadtak, nem rendelkezhetnek; eltörlött szerzetekbőli nyugpénzes egyház-kormányzók vagyona holtuk után vallási értéknek, kiknek pedig nyugpénzük nincsen, vagy ideiglenesen káplánkodnak, saját szerzetöknek esik. (1802. Oct. 12. k. 20,935 sz. a. int.) Conventi alapitványos miséknek részét elvégezni kötelesek. (Ugyanott.) A lelkészetre alkalmatlanokat azon monostornak táplálnia kell, melyhöz tartoznak. (1787. Apr. 7. k. 296/12894 sz. a. int.) Szerzetes tábori káplánok végrendelést vagyonukról szinte nem tehetnek, hanem az megyés püspök által a szerzet főnökének átadandó leszen. (1802. Apr. 20. k. 8720, – 1817. Aug. 12. k. 23,293 sz. a. int.)
c) Különféle, szerzeteseket illetőleg.
Törvényesen bevett szerzetes családok ingó javakat szerezhetnek, a szerzetteket pedig épen tarthatják. (Előszó, 5-ik czím.) Jószágokat birható szerzetek újakat ugyan nem szerezhetnek, örökös czimmel birottakat azonban épen tarthatnak; ideiglenes joggal biró szerzetek jószágaikat addig tarthatják meg, míg azok kellő pénz-lefizetés mellett tulajdonosaik által vissza nem kivántatnak. (1715. 71 és 102, – 1723. 96 czik.) A ki jószágot nem birható szerzetbe áll, minden örökjét, melyet végrendelet nélkül kapott volna, elveszti; ki pedig birhatóba lép, keresményekbőli örökjét elveszti ugyan, de ingatlan ősi vagyonokbul az őt illető résznek tizedrészét – mellynek 5000-en felül lenni nem szabad – törvény utján is megkapja. (1715. 71. czik.)
Ezen összegben, ha magvaszakadt a szerzetes, nem örökölhetnek testvérei, valamint ő sem testvéreinek részében,
55
ha netán magvaszakadtak. Nem is lehet, mig a szerzetes él, magszakadás czíme alatt atyja családjának jószágait valakinek ajándékozni. (Táblai törvénylapok.)
Ha a szerzetes avatmány-tételre kiszabott (21-ik) év megelőztetnék, jószágot biró szerzet 3000 for., kolduló pedig alamizsnavesztéssel büntettessék; ismétlés esetében pedig elöljáró számkivetéstül, a szerzetesház pedig (körülállásihoz képest) eltörlésétül tartson. Ha az ujoncz szerzetes avatmány előtt kilép a zárdábul, neki mindent, mit hozott, vagy szüleitől meg rokonitul kapott, visszaad a kolostor; ha pedig avatmány előtt meghal, mind, akármely czím alatti lehuzás nélkül testvéreinek adatik vissza. 200 éventes forinton fölüli kamat szerzetesnek ne adassék; tőkéje pedig, hogy a szerzetes halála után örökeire szállhasson, nyilványos birtokra, nem pedig zárdára bizassék. A szerzetnek ujoncszerzetes által tett igéretek még azon esetben is, ha szabadon rendelkezhetik, Ő Felsége nagym. Helytartó tanács utján nyerendő engedélye nélkül semmisek és érvénytelenek. Alamizsna meg mise-alapitványok akkint tétethetnek a szerzeteseknél, ha a tőkepénzek nyilványos birtokra bizvák. Kereskedést bármivel is üzni mint egyeseknek, mint egész szerzetes községnek tilos, ennél fogva, veszteség esetében, semmiféle törvényszékhöz folyamodniok nem szabad. Minthogy haszonkeresést árul el, érvénytelen olly végrendelet, melyet vagy irt, vagy tanukép aláirt valami szerzetes, ki személyének, zárdájának vagy egyházának valami hagyományoztatik. Öröködést, szerzetbe levén, hiában követelnek a szerzetesek; de törvényileg [jure vero] keresik ezt, mely szerzetök eltörlése után elő fordul. (1774. Jun. 14., és Aug. 8. k. 3524 sz. a. int.)
Alamizsnák- s misékre való hagyományokon kivül , élők közötti, s halál esetére történt adományok, meg végrendeleti öröködések által keresményeket nem tehetnek a monostorok. (1775. Apr. 27., – 1782. Oct. 21. k. 7498/100 sz. a. int.)
A szerzetesek rendszabályaiban mind az, mi szerzetesek körüli kir. rendeletekkel ellenkezik papirral betakarittatni [charta alba obduci] és kihagyatni parancsoltatik. (1782. Jun. 25. k. 5131, – 1784. Nov. 2. k. 25,223 sz. a. int.)
57
Azon eskü, mellyel magukat vagy a szerzetbeni maradásra, vagy ellenkező esetben minden költségek lerovására kötelezték a szerzetes növendékpapok, megszüntetni rendeltetik. (1783. Nov. 20. k. 11262/795 sz. a. int.)
Főbb iskolákbeli szerzetes tanitók az ugymondott helybenhagyó próba tétekre fölmenthetlenül kénytessenek. (1825. Máj. 24. k. 12,757 sz. a. körl.)
Engedtetik a szerzeteknek, hogy hittudományi tanulmányok azon helyeken is, mikben püspöki köz oskolák vannak, a bevett tanulmányi rendszer szerint magán-iskoláikban elő adathassanak, hacsak helybenhagyvák a szerzetes tanitók, és vallás birtoknak terhére nem esnek. (1805. Febr. 12. k. 3358 sz. a. int.)
Egyházuk szükségeikre nagym. Helytartótanács jóvahagyta nélkül ne merjenek afféle kiadásokat tenni a szerzetesek, melyek tőkében álló templom-birtok kisebbedése nélkül nem tétethetnek. (1786. Aug. 19. k. 2672/34102 sz. a. int.)
A pénzrőli teljes lemondásnak fogadása alól főnökeik által fölmentessenek a szerzetesek; pénzjátékot űzni meg ingatlan javakat szerezni nekik azonban ne szabadjon. (1792. Febr. 21. k. 3241 sz. a. int.)
Klastrom részéről minden ruhanemüvel szükségkép elláttatni fognak a szerzetesek. (1779. Jun. 19. k. 3222 sz. a. int.)
Ama szerzetes egyedek, kik, hogy világi papokká tétessenek, fogadmányaik alóli fölmentést Rómábul nyertek, de ezt legfensőbb jóvahagyás nyerése végett föbbhelynek elő nem terjesztették: afféle fölmentéseiket eredetiben inditóokaikkal együtt Ő Felségének bemutatni kénytessenek, s kik ezentúl felsőbb jóváhagyás nélkül ilynemü fölmentéseket nyerendnek, püspök megyékbe be ne fogadtassanak. (1794. Nov. 25. k. 25,817 sz. a. int.)
Szerzetesek kóborlásának meggátlására nagym. Helytartótanács megegyezte nélkül senkinek országon kivül vándorolni szerzet-főnökök által ne engedtessék. (1789. Aug. 5. k. int.)
Minthogy a búcsuk természetéről s czéljáról szentbeszédek- s egyéb keresztény meg gyóntató székben nyújtott okta-
59
tásokban bő tanitást nyernek a hívek: ama táblácskának kifüggesztése, mely szerzeteseknél a templom ajtaján Portiuncula napon eme felirással "toties quoties", kitétetni szokott, jövőre tiltatik. (1782. Jan. 3. k. 8152 sz. a. int.)
Az alamizsnaszedésnek eddig kiszabott határait túl ne hágják a szerzetesek. (1782. Oct. 7. k. int.) Külföldi szerzetesek pedig magyarországban előveendő alamizsnálkodástul eltiltassanak. (1746. Oct. 12. k. int.)
Ha valami bünbeli tette miatt per alá kellene vettetnie a szerzetesnek, per-inditás előtt felsőbb helynek jelentés teendő a hatóságok által. (1827. Mart. 6. k. 5540 sz. a. int.)
Ha valami szerzetes intézet és conventi egyház jegypénzét illető kötelezvények eladandóknak látszanának, ez engedély nyerés végett a szükséges tudósítások mellett, katholikus és görög nem-egyesült szerzetek elöljárói által a nagym. Helytartótanács elébe terjesztessék. (1831. Jun. 21. k. 16,501 sz. a. int.)
Semmi cs. kir. német tartományokbul való s katonaösszeirás alá tartozó egyed illető polgári és katonai hatóságának engedélye nélkül világi vagy szerzetes növendékpapok sorába be ne vétessék. (1833. Jun. 23. k. 18,415 sz. a. int.)
Kegyes iskolák szerzete Ő cs. kir. Fels. által megalapitva levén, némelly visszaélései jóvátétetni parancsoltatnak; egyedei pedig szerzetök ruháját híven hordozni köteleztetnek. (1789. Nov. 18. k. 4378/43830 sz. a. int.) Fenyitékre nézve e szerzet püspöknek vettetik alá. (1790. Jun. 24. k. 29,549 sz. a. int.) E szerzetnek nyilványos hivatalok körül elfoglalt és magánházakban elszórt egyedei szerzetlakjaikba térjenek vissza. (1790. Sept. 10. k. 22,391 sz. a. int.) Ezen szerzetnek beavatott egyedei közül senki sem házi nevelőnek, sem tábori káplánnak, sem állandó segéd-lelkésznek ne alkalmaztassék és el ne fogadtassék; sem, hogy világi pappá tétessék, szerzetes főnökének engedélye
61
és fensőbb helynek jóváhagyta nélkül folyamodvány be ne nyujtassék. (1812. Oct. 27. k. 26,400 sz. a. int.)
Ferencziek és Capucinok zárdáinak akkép engedtetik meg September s October hónapokban a buza- és boralamizsna szedés, hogy ezen engedelem más élelmekre ki ne terjesztessék, a beszedés pedig sem alkalmatlan kérésre sem egyéb tilos kicsikarásra ne fajuljon. (1805. Oct. 8. k. , 24,411 sz. a. int.)
Irgalmas barátoknak illető kerületeikben engedtetik az alamizsnaszedés. (1785. Sept. 13. k. 25,063 sz. a. int.)
Moldva és Oláh országbani hitterjesztésre semmiféle szerzetesnek fensőbb engedély nélkül elbocsátó levél ne adassék. (1815; Oct. 10. k. 27,675 sz. a. int.)
Latin s görög katholikus szintúgy, mint nem-egyesült püspökök, megyéjükben levő mindkét nemü és szertartású szerzetesek személyzetének különös jegyzékét 1830. évtül kezdve minden év végével a kibocsátott példányzat szerint nagym. Helytartótanácsnak terjesszék föl. (1831. Máj. 10. k. 12,085 sz. a. int.)
Magyar ezredeket ezentúl Magyarország püspökei magyar, tót, német nyelvben jártas tábori papokkal ellátandnak; magokviseletökról tábori egyházi elöljáró vagy apostoli helytartó az illető püspököt tudósítani fogja; fenyiték s hivatalbeli dolgokban apostoli tábori helytartónak, polgári büntettekben pedig katona hatóságnak vettetnek alá. (1811. Máj. 7. k. 10,591 sz. a. int.)
Tábori papoknak feddhetlen életü és jóhírü egyedeket alkalmazzanak a püspökök. (1828. Aug. 5. k. 20,581 sz. a. int.) Ezen hivatalra alkalmazaiidó egyedek körül minden vigyázattal és gondossággal legyenek, és csak alkalmas, köztiszteletben álló s tudomásukra szükséges kellékekkel
63
ellátott egyedeket válasszanak katona lelkészetre a püspökök. (1831. Máj. 10. k. 12,085 sz. a. int.)
Hadi tanács által kért szerzetes tábori papoknak világiakká tételétül elállni kell, ha csak valamelyik közülök fontos okoknál fogva azt nem követelné. (1807. Jan. 9. k. 11,464 sz. a. int.)
Hol tábori káplán katonák körüli lelki tisztkedéseket nem végezhet, legottan helybeli lelkészek szolgálják ki nekik a szentségeket; de a házassági fölesketést, ha a nőjegyes nyájukból volna is, csak katona hatóság és tábori papnak engedélye mellett hajtsák véghöz. (1771. Apr. 1. k. int.) Megújittatott ezen rendelmény azon hozzáadással: hogy ama helyeken, hol katonaság állomásozik, tábori káplán pedig vagy nincsen vagy nem győzne maga, polgári lelkészek lelki dolgokban segitségül legyenek. (1824. Dec. 28. k. 31,859 sz. a. int.)
Büntettekre s ama kihágásokra nézve, mik büntetést és dorgálást érdemelnek ugyan de nem polgáriak, nem katona törvényszéknek hanem – valamint egyéb hivatalbeli dolgokra nézve is – apostoli tábori helytartónak vettetnek alá a tábori papok. (1811. Nov. 5. k. 27,146 sz. a. int.)
Ha értelmi vagy erkölcsi hibája miatt lelkészettől elmozdittatván megyéjébe vissza küldetnék a tábori pap, ezen hiba püspökének különösen fedeztessék föl. (1831. Jul. 5. k. 17,535 sz. a. int.)
65
a) A polgári s tábori papság közti viszony.
Álló katonaságnál a szentségek kiszolgáltatása, temetkezés és nősülési fölesketés polgári, járónál pedig tábori papokhoz tartozik. Ha járó katonasághoz tartozó egyednek egyházi tisztkedésre volna szüksége, ezt tábori pap hiányában polgári végrehajtani köteleztetik. (1770. 26. Jan. k. int.)
Járó katonasághoz tartoznak a) tábori hivatalokban , álló, udvari hadi tanácsnál, mérnöki, pattantyus és véghelyi katona-főigazgatásokiiál alkalmazott hadvezérek, ide értve a marschalokat is; b) főhadi stáb; c) vár- s városbeli parancsnokok helybeli személyzettel és várbeli ügyhallgató törvényszékkel; d) minden ezredek és katona osztályok; e) három cs. k. testőrző sereg, udvari őrállókkal; f) ruházatra ügyelő bizottmányok; g) kadétek háza és katonai épitészeti főiskola Neustadtban; h) várbeli őrizet; i) tengeri fegyveres katonaság; k) hajózási főhivatal; l) katonai épitészek, aláásók, sánczolók és szekeresek testülete; m) fegyverre ügyelő tábori hivatal; n) az erősítési hivatal kerületi igazgatóságai; o) hadi főkormányszékeknél való irószobai testület; p) összeirási igazgatók; q) stábi ügyhallgató hivatalok, törvényszéki tisztbejárók és stábi fogházmesterek; r) katonai hadi biztosság; s) élelmi hivatal és a katona sütő kemencze személyzete; t) hadi pénztár hivatalnokai, hol az kamrai fizető-hivatallal nincs összeköttetés, ben; u) gallicziai katona-fogadó tisztségek; v) határvárbeli seregek; w) katona szállítványok és öszpontosulások felügyelőségei; x) minden előszámlaltak nejei s szolgálói, de nem özvegyeik meg árváik; y) háboru kiütésekor minden hadi szolgálatra alkalmazandó katonai egyedek, valamint
67
a seregnél tartózkodó polgáriak is háboru idejében tábori papok egyházi hatósága alá tartoznak.
Álló katonaságot pedig ezek képeznek: a) nyugpénzes és nem alkalmazott tábornokok és marschalok, bár hadseregek tulajdonosi is; b) minden nyugpénzes vagy tisztnévvel kilépő stábi s felsőbb rangu tisztek, katonai tisztviselők és stábi egyedek. Stábi tisztek, kik egyszersmint tartományi seregek parancsnoki, ha katona-fogadó kerületekből ki nem lépnek, álló, különben seregeikkel is járó katonasághoz tartoznak; c) fölebbviteli és d) rendes hadi törvényszékeknél alkalmazott tisztek, ha személyes kellékeiknél fogva a járóhoz nem tartoznának; e) a Magyarországi koronának katonai őrizete; f) rendőrségi katona-egyedek és tisztek; g) bécsi orvos-sebészeti főigazgatóság; Jósef orvos-sebészeti főoskolája, katona kórházak és tiszteik, ha ezeknek járó katonaságnál másféle alkalmazásuk nincsen; stábi sebészek, kik kórházaknál alkalmazottak; mindezek álló katonasághoz számitvák, kivevén ha tulajdon tábori papjuk volna, vagy állomás[oz]ó katonaság helyén is tábori pap egyházi hatóságának világosan vettetnének alá; azon stábi sebészek azonban, kik hadi főkormányszékek és katonai kerületeknél alkalmazvák, járó katonasághoz tartoznak; h) baromorvoslási személyzet; i) a kormány s katonai gyógyszerek tartományi raktárainak egyedei; k) katonalyányok Hernalserféle intézete; l) fegyveröntő, ágyufúró, puskaportörő és salitrom gyároknál alkalmazott egyedek és tisztek, ha ezek járó katonaságnál valami szolgálatba nem állnak; m) jutalmazott kór-katonák; n) kaszárnyák és egyéb katonaházak gondnokai, mesterei és fogadósi; o) minden katona-személyek özvegyei s árvái; p) az eddig elősorozott álló ka-
69
tonasághoz tartozó egyedek nejei, gyermekei, szolgálói. (1770. Jan. 26. k. int.)
Nyugpénzes tisztek, ha tébolyodásuk vagy egyéb bajuk miatt a kórkatona-házbul kiköltöznek, nem különben, mint más kórkatonaházon kivül lakozó katonatisztek, mindaddig, mig visszatérnek, polgári egyházi hatóságnak vettetnek alá. (1835. Apr. 21. k. 16,286 sz. a. int.)
Lovászat körül alkalmazott katonaszemélyek, álló katonasághoz tartozzanak bár, ha egyébiránt tábori papjuk vagyon, ennek egyházi hatósága alá esnek. (1824. Febr. 17. k. 3910 sz. a. int.)
Szabadon bocsátott katonák kivált vallási ügyekben; polgári papok egyházi hatósága alá tartoznak. (1817. Apr. 15. k. 10,046 sz. int.)
Kézművesek s más katonáknak be nem állított és nem szegődött, de munkáikat csak napbér vagy más szegődés mellett katona-intézeteknél végrehajtó polgári munkások katona hatóság alá nem tartoznak; halál után hagyott vagyonukat rendelkezése, árváikat gyámsága alá tehát ez ne is vonja. (1807. Nov. 17. k. 23,000 sz. a. int.)
Álló katonasághoz tartozó egyed, ha ideiglenes szolgálattételre vagy akármiféle okbul más katona osztályba át helyeztetik, ennek egyházi hatósága alá vettetik. (1822. Jul. 2. k. 15,483, – 1833. Jan. 2. k. 43 sz. a. int.)
71
Keresztelt, összeadott s temetett katonaszemélyek neveit egyházi jegyzőkönyvekbe pontosan jegyezzék föl a lelkészek, és azokat tábori káplánoknak jelentsék be. (1784. Sept. 20. k. 21,926 sz. a. int.)
Kórkatonák elbocsátó leveleit és halotti bizonyítványukat püspöki hivatalnak, nagym. Helytartó tanácsnak való fölterjesztés végett, küldjék el a lelkészek. (1828. Aug. 5. k. 21,667 sz. a. int.) Ezen intézvény nyomán ujan rendeltetik: hogy kórkatonák halála esetére a lelkészek elbocsátó leveleiket elejétől végig tollhúzással megjegyezzék, alant haláluk napját kitegyék és az elbocsátó levelet halotti bizonyítvány mellett esetről esetre a püspöki hivatalnak megküldjék, magától értetődvén: hogyha tartózkodása helyén kivüli halálozása esetére az illyféle kórkatonánál elbocsátó levél nem találtatnék, e körülmény szinte jelentessék be. (1842. Jan. 25. k. 3039 sz. a. int.)
Szabadon bocsátott katonák haláláróli bizonylatokat minden dij nélkül adjanak ki a lelkészek. (1819. Dec. 28. k. 35,613 sz. a. int.)
Ha mely cs. kir. katona polgári kórházban vagy betegek szállítása alkalmakor meghalna, kereszt- és vezetéknevét, ama ezredet századot vagy osztályt mellyhöz tartozott, nem különben közbejött halála napját, havát s évét pontosan jegyezzék föl rólavaló halál-bizonylatban a lelkészek, s ezt nagym. Helyt. tanácsnak teendő fölterjesztés okábul püspöki hivatalnak küldjék el. (1806. Febr. 18. k. 2502 sz. a. int.)
Cs. kir. tartományi katonaszökevénynek, ha hol is külföldön letelepedni akarna, keresztlevél, más irományok, és saját vagyona ne adassék ki. (1808. Aug. 23. k. 18,644 sz. a. int.)
Azon nyugtatványban, melynél fogva zsoldjukat kapják a kórkatonák, helybeli hatóságon kivül az illető plebánus vagy predikátor által is saját pecsétjelével erősít-
73
tessék azon elismerés, hogy a nyugtatványozó kórkatona valóban él. (1840. Dec. 29. k. 41,381 sz. a. int.)
Kegy- vagy nevelési segélypénzzel ellátott katonai egyedek nyugtatványai helybeli lelkészek által is láttomoztathatnak. (1827. Apr. 3. k. 8897 sz. a. int.)
Katona-állításban különvallásokhozképesti lakossági arány ezentul kellőleg tartassék, hogy sem egyik, sem másik félnek alapos panaszra alkalom ne szolgáltassék. (1805. Jul. 23. k. 17,691, – 1815. Febr. 27. k. 6286 sz. a. int.)
Katonai véghelyekbül, onnani elbocsátó-levélnek előmutatása nélkül, senki semmiféle szolgálatba ne fogadtassék. (1812. Jul. 21. k. 18,061 sz. a. int.) A polgári papság minden keresztelt, összeadott, s temetett katona-személyekrüli jegyzéket, katona év végével, további előtetjesztés okábul, alesperes által püspöki hivatalnak átküldeni köteleztetik. (1784. Aug. 30. k. int.)
b) Katonák s katonaságnál szolgáló polgári egyedek összeadása.
Irásban foglalt engedély nélkül semmi katonaszemély, álló vagy járó katonasághoz tartozzék bár, házasságba össze nem adathatik. Adatik pedig ezen engedély; a) ezredeknél és osztályoknál alezredestől kezdve lefelé az ezredek és osztályok tulajdonosi vagy parancsnoki által is, ha rájok ebbeli jogukat ruházták a tulajdonosok; b) katona szállásmester-főhadi stábnál levő minden egyedeknek főmester által; c) ezredek és osztályok parancsnokainak; valamint szállásmester-főhadi stábnál s semmi katona ezredben vagy osztályban nem alkalmazott egyedeknek; nem különben nyugpénzes vagy tisztnévvel kilépett stábi és főbb rangu tiszteknek hadi főkormányszék által.
75
Kiskoru katonaárváknak fő-gyámhivatal s illető katonai törvényszék által adatik a nősülési engedelem; ennél fogva Ő cs. kir. Felsége kegyelmesen parancsolni méltóztatott: hogy katonai hatóságnak, gyámságnak vagy gondviselésnek alávetett személyeket, illető gyámnokaik, gondviselőik meg gyám-hatóságuk tudta s engedelme nélkül a plebánusok, vagy bármily név alatt jövő lelkészek és predikátorok összeadni ne merjenek. (1803. Jan. 7. k. 12,629, – 1807. Oct. 6. k. 20,130 sz. a. int.)
Nyugpénzes katonatisztek, polgári hivatalra alkalmazva levén, minden pénzkezelés nélkül nősülhetnek, de ha előbbi katona-álladalomba térni akarnának, e pénzkezelést tenniök kell. (1818. Aug. 25 k. 23,945 sz. a. int.) Visszalépni akarván katona-helyzetökbe ezen tisztek, bebizonyítniok szükséges, hogy a viselt polgári hivatal körülményeikhöz nincsen alkalmazva, ezután legutóbb viselt tisztük rangjához mért kezdési tőkét letenni kötelesek. Ha pedig olly hivatalba álltak volna, mely szolgaságnak inkább mint tisztségnek tekintendő, ha volt katonafizetésüket követelnék, katonatiszt nevökről és egyenruha viselésről lemondaniok kell. (1819. Jun. 1. k. 15,284 sz. a. int.)
Katonaszemélyek átalánosan illető előljáróságuk, tábori papjuk engedelme s háromszori kihirdetés nélkül föl ne eskettessenek. (1784. Nov. 15. k. 25,895, – 1785. Febr. 14. k. 4112 sz. a. jut.) Hirdetés alóli fölmentéseket illető katonai törvényhatóságoktul kérni szükséges a katona-egyedeknek; kaphatók pedig a) ezredeknél és osztályoknál alezredestől kezdve lefelé rangozott tisztekre nézve parancsnokuktól; b) ezredek hadvezéreire, osztályok parancsnokaira, semmi ezredhöz és osztályhoz nem tartozó személyekre, nyugpénzes vagy tisztnévvel kilépett stábi és főbbrangu tisztekre, jelenleg szolgálatban álló vagy nyugalmazott katona-hivatal-
77
nokokra, özvegyeikre és árváikra nézve – hadi főkormányszéktül, mely lak-tartományukban létezik, megnyerhetők. (1822. Jul. 2. k. 15,483 sz. a. int.)
Nyugpénzes kórkatonák illető elöljáróságuk engedelme nélkül össze ne adassanak. (1772. Máj. 29. k. 2396, – 1787. Febr. 20. k. 7369, – 1793. Jan. 4. k. 36, – 1799. Mart. 19. k. 6863 sz. a. int.) Zsoldos kórkatonák, ha kórkatonaházon kivül is laknának főhadi vagy kórkatonai főkormányszék engedélye nélkül nem nősülhetnek; ez pedig csak azoknak fog adatni, kik azon uradalomnak, melyben laknak s ama tisztkarnak, melynek alávetvék, abbeli bizonylatát előmutatni képesek, hogy a kérdéses kórkatonák nősülésének semmi nem áll utba s általa állapotukat jobbra változtatják. (1771. Sept. 19. k. 5289 sz. a. int.)
Nyugpénzzel vagy kórkatonaházba való visszajőhetést fentartó levéllel ellátott s ide s tova tartózkodó kórkatonák, illető elöljáróságtól előmutatott világos engedély nélkül a fönemlitett 1793. Jan. 4. k. 36, – 1799. Mart. 19. k. 6863 sz. a. intézvények értelménél fogva ne eskettessenek föl. (1835. Mart. 31. k. 10,186 sz. int.) Minthogy minden tilalom ellenére is illető hatóságuk engedélye nélkül összeadattak a kórkatonák, (kik ezért jutalomzsoldjukat egybe elvesztik), továbbá is tartatni parancsoltatnak a fenmondott, kórkatonák nősülését föltételesen tiltó kir. intézvények. (1836. Nov. 29. k. 34,988 sz. a. int.)
Semmi szabadonbocsátott katona hadikormányszék engedelme nélkül még azon esetben sem nősülhet, ha bizonylataiból előmutathatná: hogy csak határozatlan időre, mig ti. visszahivatik, bocsáttatott el. (1811. Apr. 9. k. 8682 sz. a. int.) Ennél fogva az 1781. Oct. 15., és Máj. 10. k. in-
79
tézvény, melly a bizonytalan időre elbocsátottakat házasulni engedi, eltörlesztetik.
Katona-véghelyeknél bizonyos időre alkalmazott és járó katonasághoz tartozó egyedek, illető katonai hatóság engedelme nélkül össze ne adassanak. (1797. Máj. 16. k. 10,406 sz. a. int.)
Katonahatóság engedelme nélkül, és katonajegyessének tisztneve elhallgatásával összeadott katona-özvegy, cs. kir. tiszt özvegyének nem tartathatván, minden katonai jogkövetelésektől azonnal megfosztatik. Ez illy szomoru következmények megelőzése okábul a kiadott katona-nősülési szabályok pontosan tartassanak meg. (1813. Nov. 30. k. 29,309 sz. a. int.)
Katonajegyes polgári személlyel kelvén össze, ha tábori pap helyben nincs, helybeli lelkész által föl fog eskettetni, ha papi s világi hatóságának engedelmével van ellátva; ha pedig tábori káplán helyben vagyon, hozzá tartozik az összeadás, papbéri jogait azonban helybeli lelkésszel fölosztania kell. (1753. Mart. 20. k. int.)
Házasulni akaró, katonaságnál szolgáló polgári egyedeknek illető hatóságuktól engedélyt kérniök kell. (1807. Oct. 6. k. 20,130 sz. a. int.) Tartozzanak álló vagy járó katonasághoz uraik, ha ők, a nősülő szolgák, örökös német tartományok lakosi, katonai hatóság részérül szintugy mint világéről nősülési engedelemmel és hirdetések alóli fölmentéssel lássák el magukat; e fölmentést, ha katholikusok, magyarhonban püspökmegyei tatóságtól nyerhetnek. (1822. Jul. 2. k. 15,483, – 1823. Mart. 18. k. 6208 sz. a. int.)
Tábor szekerezési szolgák, kik addig, míg visszahivatnak elbocsátvák, katona szekerezési felügyelőség engedelme
81
nélkül össze ne eskettessenek. (1812. Dec. 15. k. 31,423 sz. a. int.)
Katonahatóság alá tartozó de polgárinál betömlöczözött és legottan bünhödő gonosztevő, ezen utóbbinak mindenben, tehát házassági ügyekben vettetik alá, minthogy a fenálló rendszabályoknál fogva katona tisztétül és zsoldjátul azonnal megfosztatik. (1819. Aug. 31. k. 24,401 sz. a. int.)
Ismeretlen jegyesek nősülésénél szorgosan figyeljenek arra a lelkészek, nem-e azok a katonaság valamely neméhöz tartozván katonahatóságnak alávetvék. (1828. Máj. 6. k. 12,440 sz. a. int.)
Agostai- és helvétvallású katona egyedek házassági ügye tovább is illető katonahatóság mellett marad. (1807. Apr. 14. k. 6599 sz. a. int.)
c) Polgári papságnak katonaszemélyektül fizetendő papbér.
a) Katonaszemélyek sztrázsamestertől kezdve (berekesztőleg) lefelé semmi papbért nem fizetnek, és ha polgári személyekkel össze kelnek, az csak ezek részéről az az: feliben tétetik le; b) Főbbrangu tisztek egészet fizetnek, de polgári személyekre nézve minden püspöki megyében , létező árszabás szerint; c) várőrizeti templom hiányában, hol tábori elöljáró vagy káplán végre hajthatná a házassági hirdetéseket, járó katonasághoz tartozó egyedekre nézve helybeli lelkész köteles ezt minden fizetés nélkül tenni; d) hol katonaegyház nincsen, plebánia templom körületében lakozó katona híveire nézve joga vagyon a tábori elöljáró- vagy káplánnak ugyan ebben minden keresztelési, összeadási, utolsó kenési és temetési tisztkedéseket véghözvinni a nélkül, hogy papbérül a polgári lelkész valamit követelhetne; e) járó katonasághoz tartozókra nézve tábori papságot illet a temetkezés, tulajdon emberek s kellékek használása mellett végrehajtandó; és a polgári
83
lelkésznek, ki ebbe magát épen nem fogja avatni, semmi fizetés nem járand; de ha kölcsönvétetnének plebániából valami temetésre való kellékek, ezekért főbbrangu tisztek temetése mellett, katona papbéri árszabások szerint hagyott vagyonukból történendik a fizetés. Álló katonasághoz tartozó személyek temettetése, hacsak magok, örököseik vagy illető hatóságuk, fölhozott árszabások szerinti aránylagos fizetés mellett pompásb temetkezést nem kivánnának, mindig polgári lelkész részéről utolsó osztály szerint hajtassék végre.
VII. Némelly polgári személyekrül.
a) Ügyvédek.
Bizonyos időtül fogva, a jogi biztosság és nyilványos hitelnek tetemes karával kelő ügyészeti cselszövények elháritása okábul Ő cs. kir. Felsége kegyelmesen rendelni méltóztatott: ne vállalják föl az ügyvédek a világosan igazságtalan és alaptalan pereket, ne gátolják a barátságos per-alkut, midőn azt az őket fogadott s csekélységet követelő adózók kivánják, hanem, mint csak lehet, mozdítsák elő; hogy gúnyszavak- s minden bántalmakat szorgosan kerüljenek; a törvénykezési irományokat törvényszék engdelme és adott téritvény nélkül házukba el ne vigyék; sértő szavakkal az ellenfélt vagy a törvényszéket ne illessék, és ennek itéletét illetlen kifogásokkal ellenzeni ne merjenek; hogy hamis leveleket ne készítsenek s azokkal törvényszékekben ne éljenek; ellenféllel pedig semmiféle egyetértéseket ne tápláljanak. (1804. Apr. 27. k. 4096 sz. a. cancellariai végzemény.)
85
A perek folytára s pontos elintézésére honi törvények meg fenálló rendeletek értelménél fogva kellő figyelem fordíttassék; törvényszékek és ügyészek kötelességeik teljesítésére hathatósan gerjesztessenek, s minden halogatás nélkül a peres feleknek kész igazság szolgáltassék. (1817. Jan. 7. k. 422 sz. a. int.)
b) Nyugpénzesek.
Nyugpénzesek nyugtatványiban, mik nevök aláirásával és pecsétükkel erősítendők lesznek, azt bizonyítsák be a lelkészek: hogy azok valólag élnek, vagy özvegy állapotban vannak; a nyugpénz megszüntetése okábul pedig halálukat is pontosan jelentsék be. (1821. Mart. 17. k. 6401 sz. a. int.) E bizonylatokat azonban nem előlegezve az az: jövő hónapokra, hanem, mintán magok szemeikkel a nyugpénzesek valódi életbeni létükről meggyőződtek, azon egy hónapra egyedül, melyre nyugpénzüket kérik, adják ki, s nevök aláirásával meg templom pecsétével erősítsék meg a lelkészek. (1813. Jan. 15. k. 14,341, – 1821. Aug. 13. k. 21,076 sz. a. int.)
Nyugpénzes özvegyek nyugtatványiban lelkészek által tétessék ki az is, hogy özvegy állapotban meg maradnak, férhöz menésük pedig összeadottak anyakönyvébe pontosan irassék be. (1821. Jun. 12. k. 14,891 sz. a. int.)
Nyug-, vagy polgári hiagyománybeli értékből való kegypénzzel ellátott egyedek halálozásárul, fölterjesztés végett püspöki hivatalnak tegyenek jelentést a lelkészek. (1821. Aug. 7. k. 20,216 sz. a. int.)
Kir. tisztek özvegyeinek másod-menyegzője, nyugpénzzel ellátottak bár vagy nem, saját illetőségük által előbbeni és utóbbi férjük kereszt- s vezeték nevével és hivatalával, az újnak pedig lakhelyével is főbbhelynek terjesz
87
tessék elő. (1818. Dec. 9. k. 33,805, – 1819. Jan. 12. k. 1212 sz. a. int.)
c) Ösztöndijasak.
A főbbhelyen kapható ösztöndij nyerése végett oda utasítsák az iskolai bizonylatokat kivevő szüléket az igazgatók: hogy ösztöndijérti folyamodványaikhoz plebánusuk abbeli bizonylatát mellékeljék: hány a még gondjuk alatti gyermek? nem különben abbeli szükséges és határzott tudósításokat s bebizonyitásokat is: vajjon él e a mindkét szülő vagy megholt e egyikök s melyik? minő életneme, fizetése, nyugpéuze és jószága? van e a folyamodón kivül több s mily nemü és koru gyermeke? (1822. Máj. 7. k. 11,507 sz. a. int.)
Ösztöndijasakról félévi tudósítások, tanulmányokbul nyert osztálynak megnevezésével tétessenek a nagym. Helytartótanácsnak. Második osztályba esvén félévi próbatét után jobb előmenetre intessenek, és ezen megintés a tudósításokban jegyeztessék föl. Az ifjak beteg állapotruli bizonylatok egyébkép el nem fogadtatnak, ha csak megyei vagy helybeli gyógyásztul kiadva vagy legalább hitelesítve nincsenek. Senki az ösztöndijasak közül egy iskolába ismételve járni fensőbb engedelem nélkül ne merjen. (1818. Jul. 7. k. 18,684, – 1819. Jan. 22. k. 18,925, 1822. Máj. 7. k. 11,507 sz. a. int.)
Az ösztöndijasak, kivált világi ifjak azon püspöki köz oskoláktul mikben a bölcsészeti karnak – az erről kiadott átalányos szabálynál fogva – négy tanitója nincsen egyenesen tiltassanak el, és más rendes tanulmányi intézetekbe utasíttassanak. (1825. Mart. 22. k. 6522 sz. a. körl.)
Széchény-kolonitsféle ösztöndijjal ellátottak halálozásárul, Helytartótanácsnak teendő jelentés végett, püspöki hi-
89
vatalt értesítsenek a lelkészek. (1834. Oct. 21. k. 29,584 sz. a. int.)
d) Bába asszonyok.
Halál veszedelmében levő gyermekeket keresztelniök kell a bábáknak, mit ha ez tenni nem akarna vagy nem tudna, hivatalátul mozdítassék el. A szükség esetébeni kereszteléstül predikátorok által [per Ministros], ügyészi vádlevél és elmozdítás büntetése alatt el nem tiltathatnak. (1731. Oct. 5., 1742. Sept. 10., – 1762. Mart. 20., – 1769. Febr. 19. k. int.) Evangelikus bábák szükség esetében kereszteljenek. (1800. Máj. 27. k. 11,789 sz. a. int. Chongrád megyének szóló. – 1802. Apr. 12. k. 8412, – 1807. Oct. 6. k. 20,383 sz. a. körl.)
Kathokikus gyermeket predikátor által kereszteltető evangelikus bábaasszony 15 napi tömlöcczel és hetenkint két napig kenyér és víz melleti böjttel büntettessék. (1800. Oct. 28. k. 20,456 sz. a. int. Trencsén megyének szóló.)
Hamisaknak nyilatkoztatnak helvétvallásuak azon elvei, mik szerint minden, még szükség esetébeni keresztelés csak predikátor által végrehajtatva érvényesnek állíttatik ugy, hogy helvéthitű bábaasszony római-katholikus gyermekeket érvényesen szükség esetében nem keresztelhet. (1805. Jun. 25. k. 14,675 sz. a. int.)
Minthogy helvéthitü bábaasszonyok abbeli leköteleztetése ellenére, mely szerint nekik katholikus gyermekeket szükség esetében keresztelni parancsoltatott, helvét felügyelőségektül némi előterjesztések történtek: nehogy a mondott katholikus gyermekek keresztség nélkül elhaljanak, Ő cs. kir. Felsége azt rendelni méltóztatott: hogy veszedelemben forogván a csecsemős, az említett bábák tüstint katholikus személyt, mely a szükség esetébeni keresztelést véghöz vigye hivjanak elő. (1807. Oct. 6. k. 20,383 sz. a. int.)
91
VIII. Zsidók- és czigányokrul.
a) Zsidógyermekek keresztelése.
1. Kisdedkoru és eszével még nem élő zsidógyermeket senki alattomosan elvinni és szülei, gyámnoki vagy gondviselőinek megegyezte nélkül keresztelni ne merjen, kivevén: ha vagy kéttelenül bekövetkezendő halál veszedelmében volna, vagy övéitől elhagyatván rá nézve minden szülei vagy gondviselői hatalom megszünne; miért is azt első esetben keresztény bába asszony szabadon és érvényesen keresztelheti, másikában pedig ez ily gyermek keresztelés meg katholika oktatásnak nyerése végett lelkésznek átadandó leszen. Ha ki e kir. tilalmazás ellenére kisdedkoru zsidó-gyermeket még is keresztelni merne s bebizonyodhatnék az, hogy a keresztelésnél a szentség anyaga és szavai megtartattak, ez ily gyermek zsidószüleitől és barátjaitól elvétetvén a tilalom ellen keresztelőnek költségén, vagy ha ezek hiányával volna, árvaházban vagy más hasonló intézetben keresztény vallásban oktatandó és katholikilag nevelendő leszen; a gyermek örökségét is szülei, gyámnoki, gondviselői vagy kiadni, vagy állíttandó kezelők által minden esetre biztosítani köteleztetnek.
2. Hetedik az az: amaz éven túl levő zsidógyermek, melyben jót rossztul megkülönbözni tud, ha kereszteltetni akarna, minden akadály nélkül a vallásban oktattatni, és szüleinek megegyezte nélkül is kereszteltetni engedtetik; papi és világi elöljáróság kellőleg vizsgálja meg: bir e már elegendő ésszel a gyermek? s ekkor valami intézetbe vagy jámbor keresztényekhöz adatván a vallásban oktattassék és kereszteltessék; szüleit vagy gyámnokit a gyermeknek tehetségükhöz képesti kitartására, és örökének ha ne kiadására, legalább kezelők általi biztosítására kénytetni is lehet.
93
3. Ha a zsidószülék bár mely fele katholika hitre térne, kisdedkoru gyermekei általa keresztségre hozatva, zsidó házastársának akaratja ellen is kereszteltessenek; a szükséges itélőtehetséggel biró, és a fenhozott koron túl levő gyermekeknek szabadon hagyatik vagy követni keresztelt atyjuk hitét vagy zsidóban megmaradni; nagyatyának is, ha katholika hitre térne, engedtetik, élő vagy holt héber-fiának gyermekeit, a még ésszel nem birókat, magával keresztségre hozni és katholika hitnek alávetni. (1775. Máj. 4. k. 2062 sz. a. kir. válasz.)
Minthogy észrevétetett e legfensőbb rendelet, melynél fogva zsidógyermekeket szüleik vagy gyámnokaik akaratja ellen keresztelni tiltatott, nem teljesíttetni: a megyés püspökök, kivált első pontjának másod-hiresztelésére [republicatio] utasíttattak. (1806. Oct. 21. k. 21,181 sz. a. int.)
Magukat szándékosan kereszteltető zsidók örökösödési jogot el nem vesztenek. (1780. Sept. 4. k. 5569 sz. a. int.)
Senki keresztények közül héber- vagy más hittelen gyermekeket szüleik engedelme nélkül, nehéz egyházi meg világi büntetés terhe alatt keresztelni, vagy ilyféle gyermekeket elrabolni ne merjen. (1766. Jul. 28., – 1762. Jun. 21., – 1806. Aug. 26. k. 16,442, – 1806. Oct. 21. k. 21,181 sz. a. int.)
Ha zsidószülék közül az atya megkereszteltetnék, kisdedkoru s keresztelése elött született gyermekei atyjuk vallásában neveltessenek; ha pedig zsidó megmaradván az atya, az anya térne katholika hitre, minden gyermekek zsidóhitben neveltetni fognak; szabad lesz azonban katholikilag nevelni magzatait a megtért anyának, ha férje elhalván
95
nagyatyja nem létezik, ki a hagyott gyermekeknek gondját magára fölvállalná. (1790. Jan. 22. k. 2747 sz. a. int.)
Éltük 18-ik évét nem ért héber-gyermekek, kivevén ha halálos ágyukon magok kivánnának kereszteltetni, ne kereszteltessenek. (1789. Oct. 30. k. 41,777 sz. a. int.) Kiskoruak keresztelését egyházi javadalma elvesztése alatt , semmiféle pap végrehajtani ne merészeljen, ha csak héber atyjuk vagy gyámjuk illető törvényhatóság elött maga útján ebbeli megegyeztét nem nyilatkoztatná. (1799. Sept. 17. k. 21,703 sz. a. int.)
Azon esetekben, ha t. i. a 14-ik éven túl levő, jót a rossztul megkülönbözni tudó, megtérni és kereszteltetni kivánó héber-gyermekeknek keresztelése körül fontos okok fenforognának, ebbeli engedélyt legfensőbb kir. kegyelemből meghatalmazva levén adhat a Nagym. Helytartótanács; más esetekben pedig, ha ti. 14. éven alul levő héber-gyermekek kereszteltetni kivánnának, legfensőbb kir. válaszért szükség folyamodni. (1791. Sept. 16. k. 17,193 sz. a. int.)
Jegyzet. Fenálló szokásnál fogva a kereszteltetni kivanó kiskoru héber-gyermeknek, törvényes bizonyság, szülék vagy gyámnokok, meg zsidó községbüli előkelőbbek előtt teendő nyilatkozata többi között avval támogattassék, hogy már félévig vagy tovább ebbeli kivánatban állandó a folyamodó s ekkép terjesztessék a nagym. Helytartótanács elébe.
Evangelikus predikátoroknak [Evangelicae Confessionis Ministris] zsidókat keresztelni s nyájukba befogadni ügyészi vádlevél büntetése alatt tilos. (1761. Febr. 19. k. kir. válasz.)
Halálveszedelemben katholikus bábaasszonyok által keresztelt gyermekek, mihelyt arra alkalmasok, katholikus tanodákba, vallásoktatás nyerés végett, küldendők és katholikilag nevelendők lesznek; 18 évet érvén vagy folytathatják katholika létüket vagy zsidóhitet választhatnak. (1787. Apr. 24. k. 14,981 sz. a. int.) Halálveszedelemben bába asszony által keresztelt s halált elkerült hébergyermek
97
szentegyházunknak visszaadva katholikailag neveltessék. (1783. Apr. 14. k. 3368 sz. a. int.)
Bábaasszonyok és szülészek, ha héber gyermekeket szüleik engedelme nélkül keresztelni mernének 1000 arany bündíjjal vagy hathónapi tömlöcczel büntetendők; ez ilyféle visszaélés megszüntetésére a pesti kir. egyetemnél tanittatni és megvizsgáltatni [examinari – vizsgázni] kivánó zsidó bábaasszonyok száma többíttessék. (1787. Jul. 31. k. 28,533, – 1829. Jul. 14. k. 18,717 sz. a. int.)
Egy asszony által szülei tudta nélkül keresztelt N... héber lyány szüleinél hagyatván katholica hitben oktattatni rendeltetik; ennél fogva vármegye felügyelésére bizatik: hogy katholika tanodákba küldessék s szülei részéről katholika vallásban oktatása ellen semmiféle akadályok ne tétessenek; elérvén a 18 évet a lyány további utasításvevés végett nagym. Helytartótanácshoz küldje föl a megye az ebbeli hivatalos jelentést. (1800. Oct. 7. k. 24,256 sz. a. int. Szombathelyi püspöknek és Vas megyének szóló.)
Törvénytelen héber gyermekek, ha anyjuk őket kellőleg nem nevelhetné, vagy jövendő rendeltetésük felül rendes nyilatkozatot nem tehetne, elhagyott s kormány által ellátandó árvákkint tekintetni, és katholika vallásban, minthogy ez fejedelmünk hite, neveltetni fognak. (1789. Jan. 27. k. 3704 sz. a. körl.)
Törvénytelen héber gyermekek, ha törvényleg bebizonyult evangelikus atyjuk nem akarná, vagy neki nem lehetne őket nevelni, katholikailag neveltessenek. (1821. Jun. 12. k. 15,753 sz. a. int. egri érseknek és Szabolch megyének szóló.)
b) Czigányok polgárisodása.
Hogy jó s hasznos hon-polgárokká váljanak a czigányok, házasságba lépni ne bocsáttassanak, ha csak be nem mutatják, hogy földmiveléshöz, kézmüvészethöz vagy egyéb
99
szolgálathoz szegődve, vagy különben nejök- s gyermekeiknek kitartására elegendő birtokkal ellátva vannak. (1775. Mart. 2. k. 926 sz. a. int.)
Vallás dolgaiban szorgosan oktattassanak a czigányok, és gyermekeik elemi iskolákba ingyen vétessenek be, mit más arra és szegény gyermekekről szinte érteni kell. (1773. Febr. 22. k. int.)
A czigány nemzet oktatására minden gondoság, és szorgalom fordíttassék. (1784. Apr. 14. k. 7917. sz. a. int.)
101
MÁSODIK SZAKASZ.
I. A vallásbeli ügyről.
a) A protestansok vallási gyakorlata s predikátoraik.
Az ágostai és református hitüek vallásuk szabad s nyilványos gyakorlatával, meg saját egyházak-, tornyok-, harangok-, tanodák-, temetőkkel s temetési joggal ezentul élhetnek. (1791. 26. tczik. 1. szak.)
Az esküt csak vallásuk elveihöz illő modor szerint letenni kötelesek; ennél fogva a Bold. szűz Máriára, szentekre és isten valasztottaira vonatkozó záradék elmondásától fölmentetnek. (Ugyanott 9. sz.) Birónak vagy polgármesternek választatván a protestans, ha a hivatalához csatolt esküt katholika anyatemplomban letenni átallaná, ennek kizárásával uj választás hajtassék végre. (1778. Máj. 4. k. 2483 sz. a. int.)
Predikátoroknak sajáthitü foglyokat nemcsak tömlöczben látogatni, de kivégeztetésük helyére is kisérni szabad.
Felügyelőknek (Superintendens) predikátoraikat vizsgálni, az adózó népnek terhelése nélkül, engedtetik. Szabad a mindkét vallást követőknek gyüléseket tartani, a kérdésbe hozandó ügyek érdeme és a gyűlés egyenkintes tárgyai azonban előbb legfelsőbb helyre terjesztendők. (1791. 26. tczik. 3., 7., 9. és 15. sz.)
103
Midőn a törvényczikkben megnevezett helyeken mindkét vallásnak gyakorlata megengedtetett, ez nem azon végből történt, hogy valami katholikus nemkatholikus vallásra átlépjen, főleg az, ki a nevezett vallások egyikéből katholika hitre már egyszer átment. (1701. 3. szak. – 1721. Mart. 21. k. kir. vál.)
Mindkét vallásuaknak imahelyeik (Oratorium) tornyaikra, predikátoraik s tanitóik kitartására kiki tehetségéhöz szabott s szabad akaratjára hagyott pénzbeli adakozások gyűjtése tétethetik; mi más czím alatt fog kéretni ,az mind tiltott pénzgyüjtésekhöz számittatik; átaljában pedig tiltatik mind, mi a népet adózási terhének elviselésére elégtelenné teszi. (1787. Apr. 24. k. 14,957, – 1782. Mart. 26. k. 2030 sz. a. int.)
Gömör megyének abbeli panasza, mi szerint egyházai az ágostai ev. református vallásuaknak csak imahelyeknek mondatnak, helytelennek állíttatik, minthogy ez ügyben kiadott törvényekben is csak e nevezet alatt jőnek. (1815. Jul. 18. k. 20,451 sz. a. int. Gömör megyének szóló.)
Ha valami ágostai vagy református vallású magán-személy vallása okábul vagy egyébkép magát terheltuek gondolandja, sérelme eltávoztatására magán- s nem hitsorsosi nevében Ő Felségéhöz folyamodjék orvoslatért. (1715. 30. tczik. 2. szak.)
Az ország törvényeinek illő méltánylásánál fogva, mely miként fekszik szivén mint egyébkor, mint minapi országgyülésre meghívó kegyes levelében nyilván megvallotta, kegyelmesen oda nyilatkozni méltóztatott Ő cs. kir. Felsége: hogy az ujdonan költ kir. válasz mindannak teljesítését s II. rész 5. czím értelménél fogva mások általi hív teljesíttetését is tárgyazza, mi az ágostai s reformátushitű országlakosok szabad vallási gyakorlatára nézve, bold. eml. nagyatyjának gondviselése alatt, országa KK. és RR. közt megalapítandó örök öszhangzat és egyeség okábul 1790/1, 26. tczikkében meghatároztatott; ezért is, mi ezen törvényszerű szokás által megszentelt szabálytól eltér azt Ő Fel-
105
sége nem csak magas jóváhagytával nem méltányolhatja, inkább erősen kivánja, hogy a törvény szentségének tartozott figyelmet erre is a KK. és RR. kellőleg fordítsák; keményen is parancsolja: hogy a fenemlített törvénynek teljesítésére minden érsekek és püspökök szólíttassanak föl azon nyilatkozással, hogy Ő Felsége kivánati iránti készségük azon méltánylatból, melyet az említett törvénynek teljesítésében kimutatandnak, becsültetni fog. (1839. Apr. 30. k. 16,306 sz. a. int.)
Predikátorok "plebanus" nevezettel élni ne merjenek. (1814. Jan. 4. k. 136 sz. a. int. Felügyelőségeknek szóló.)
Ágostai vallásuaknál a "püspök, püspökség" nevezete semmi esetre ne szenvedtessék, minden nyelvű nyilványos iratokban akadályoztassék, s a könyvbirálók e jelen rendelet szoros tartására utasítassanak; vétkül is tulajdoníttatik a pesti predikátornak és Dunán-inneni kerület Felügyelőjének, hogy ezen őket nem illető nevezeteket híresztelni engedték. (1815. Sept. 19. meg Dec. 12. k. 26,096 és 33,072 sz. a. int. Felügyelőségeknek szóló.)
Predikátorok katholikus lelkészeknek tisztkedéseibe magukat ne avassák. 1801. Jan. 13. k. 197, – 1814. Máj. 3. k. 11,167 sz. a. int.)
Predikátorok, kik a katholika vallástóli elszakadást szabadnak mondogatni, arra másokat buzdítani, vagy könyvadogatással a katholikusokat megvesztegetni mernek, tiszti ügyészi kereset által, pénz-, tömlöcz- vagy más nehezebb büntetéssel mások példájára marasztaltassanak. (1784. Apr. 26. k. 9233, – 1792. Sept. 25. k. 21,098 sz. a. int.)
Predikátorok egyházi beszédeket imahelyükön kivül tartani ne merészeljenek; (1784. Sept. 13. k. 21,303 sz. a. int.) valamint más pörben forgó tárgyakról sem a nyilványos gyülekezet előtt; mi mégis katholikus lelkészeknek szabad leszen. (1796. Aug. 2. k. 16,771 sz. a. int.)
Halotti beszedeket, ha azok csakugyan megkivántatnának, nem másutt, mint imahelyükön temetés után mondjanak. (1818. Mart. 3. k. 5977 sz. a. int. Szepesi püspöknek szóló.) E k. válasz által, mely az egyházi beszédeket az
107
egészség veszélyeztetése okábul a temetőhelyeken tartatni tiltja, épen nem akadályoztatik az ágostai s református valláson levőknek az 1791. 26. tczikben megalapitott szabad vallási gyakorlata, mivelhogy ez ily beszédeket imahelyükön tartani szabad marad a predikátorokuak; a fenhozott rendelet által, melly a halotti szónoklatokat imahelyeken tartani parancsolja, a predikátorok időszaki beszédei is tiltatnak. (1825. Mart. 29. k. 8136 sz. a. int. Szepesi püspöknek szóló.)
Katholikus lelkészek által házassági ügyben hivatalosan megkért predikátorok irásban adják meg a szükséges fölvilágosításokat: tartoznak is minden, házasságot illető, tárgyat jegyzőkönyvükbe pontosan be irni. (1783. Máj. 19. k. 4322 sz. a. int.) Egyházkönyvi kivonatot is, az általuk nem-illetőleg keresztelt személyekrül, katholikus plebánusok megkérésére adjanak ki. (1815. Máj. 30. k. 15,704 sz. a. int.)
A törvényt és vallás ügyében adott felsőbb válaszokat megszegő predikátorok ellen ügyészi kereset inditása által a legnagyobb szigor alkalmaztassék, és ha az elébbi szelidebb utbaigazitások mitsem használnáuak, az általa viselt hivatalra nem alkalmatosnak itéltessék. (1812. Apr. 12. k. 9179 sz. a. int.)
Mindkét vallású evangelikusokat a bécsi s linczi békekötés meg az 1791. 26. tczik. erejénél fogva birt jogaikban Ő cs. kir. Felsége kegylmesen fentartani akarja ugyan, meg nem engedheti azonban, hogy a nyert jogok kiterjesztése által még nagyobb kedvezésben vegyenek részt, minthogy ez által igazságos panaszra szolgáltatnék ok a katholikusok részérül, és a különvallásuak közti egyetértés némileg háboríttatnék. (1793. Apr. 26. k. 10,151 sz. a. int.) Oda utasíttassanak tehát illető polgári hatóságok által az ágostaihitű elöljárók, hogy kétes állapotban kir. válaszokat magok magyarázgatni s az eddig tapasztalt kedvezéseket határontul kiterjeszteni ne merjenek. (1800. Mart. 26. k. 7251 sz. a. int.)
109
Predikátori hivatalokra ne mások, mint hazánkfiai alkalmaztassanak. (1781. Nov. 26. k. int.)
Áldozást [communio] kérő gyermekek ahhoz csak akkor bocsátassanak, predikátorok által, ha bebizonyodik, hogy katholikusoknak nem tartathatnak. (1805. Jun. 11. k. 13,845 sz. a. int.)
b) A protestansok házassági ügye, vegyes házasságok s azoknak összeadása.
Mindkét vallású evangelikusoknak házassági ügyei tulajdon egyházi gyüléseik itéletére hagyatnak ugyan; mindaddig azonban, mig ezek kellőleg elrendeztetnek és a házassági ügyeket eldöntendő elvek állíttatnak föl, a házasági dolgok világi törvényszékek által és a most fenlevő elvek szerint intéztetni fognak és ugyan: megyékben az ottani itélőszék, királyi és bánya városokban az illető tanács által ugy, hogy a kir. táblához és szükség esetében a hétszemélyeshöz [Septemviralis] szabad legyen a fölebbvitel. (Jósef 1786. Mart. 6. k. szabályzata.) Az elválási itéletek azonban csak polgári foganatokra nézve érvényeseknek tartassanak, nem is kötelezhetik a püspököket, hogy az ilyféle házassági kötéseknek kimondott semmiségét elismerjék és azt a katholikusokra kiterjesszék. (1791. 26. tczik. 11. sz.)
Eltörlesztettnek nyilványittatik azon rendelmény, mely szerint nem akadályozhatónak állitatott ágostai vallásuaknál a teljes elválás azon esetre, ha egyik házasfél katholika vallásra térne. (1789. Máj. 15. k. 18,394 sz. a. int.)
A sokszor házassági kötelék veszélyeztetésére czélzó felek egyetértésének meggátlására, teljes elválást tárgyazó törvénykezésekben evangelikusoknál is hivatalos házasságvédő rendeltessék, minthogy az ollyan az evangelikusok házassági ügyében kiadott k. szabályzatot megerősítő 1791. 26. tczikkel nem ellenkezik. (1789. Jan. 23. k. 2972, – 1796.
111
Dec. 13. k. 26,068 sz. a. int.) Ugyan ez Tolna megyének is leiratott azon nyilatkozással, mi szerint főispáni hivatalhoz tartozónak mondatik a házasságvédő tisztnek valakire való átruházása, minthogy e tisztviselésre a fő- meg alügyészek épen nem köteleztethetnek. (1813. Aug. 17. k. 19,912 sz. a. int.)
Meglevén a dolog lényegéhöz tartozó házasságvédő az evangelikusok válópereiben, még azon esetre is, ha az elválási itéleten megnyugodnának a felek, az még is kir. törvényszékhöz vitessék föl, és csak ennek végintézete után házasságba lépni bocsátassanak az elváltak; különben, ha válóperök végeldöntését be nem várván már összeadattak volna, elválasztatni rendeltetnek. (1813. Nov. 23. k. 28,759 sz. a. int.)
Az evangelikusok válóperei a kimondott házassági semmiség esetére házasságvédők által okvetlenül fölebbvitessenek, és szokás szerint birák által megvizsgálás okábul kir. táblához küldessenek föl; mindkettőt pedig, házasságvédő általi elmulasztás esetében, az első bíróságnak hivatalosan és sulyos felelőség terhe alatt végrehajtani szoros kötelessége leend. (1815. Jul. 4. k. 19,215 sz. a. int.)
Az ágostai- s helvétvallásuak katholika egyházban tartatni szokott hármas hirdetésük alól fölmentetnek. (1786. Mart. 21. k. 13,018 sz. a. int.)
Reformatusok házasságánál minden föltétes kifejezések terhes felelőség sulya alatt hagyassanak ki, és ha netán helyt találnának, semmiseknek tartassanak. (1815. Jun. 27. k. 18,419 sz. a. int.) Helvéthitü predikátorok által behozott azon visszaélés, mely szerint a jegyesek összeadásakor ezemi kifejezéssel "meddig becsületben és tisztaságban maradandanak" mint magok élnek, mint másokat élni engednek, a nyilványos béke háboríthatása okábul megszüntetni rendeltetik, és az mind más effélék is a mellett, hogy a pre-
113
dikátoroknak keményen tiltatnak, szertartásos könyveikből is kivakartatni parancsoltatnak. (1774. Dec. 12. k. int.)
Vegyeshitü házasságoknak egyedül különvállás okábul akadályok ne tétessenek. (1792. Aug. 31. k. 19,166, – 1800. Sept. 16. k. 21,887, – 1800. Dec. 2. k. 28,883, – 1801. Jun. 16. k. 12,168, – 1801. Nov. 29. k. 28,183 sz. a. int.)
A jelen törvény kihirdetése után keletkező azon vegyes házasságok is, melyek evangelicus lelkipásztor előtt köttetnek, törvényesek. (1844. évi 3. tczikk 2. sz.)
Azon vegyes házasságok, melyek római catholicus és az evangelica vallás bármelyikéhez tartozó felek között az 1839-ik évi Martius 15-ik napjától kezdve a most folyó 1844-ik évi November 10-ik napjáig köttettek és nem romai catholicus, hanem az evangelica vallás bármelyikének lelki-pásztora által adattak össze, törvényesítetteknek jelentetnek ki. (3. tczik. 3. sz.)
Az illető törvényhatóságok kötelesek a jelen törvény kihirdetésétől számitandó egy év alatt ily házasságokat hitelesen összeiratni; az összeirást a felek és maradékaik jövő biztosítása végett levéltáraikba betétetni, s mennyiben a házasságok az illető egyházi anyakönyvbe beirva nem lennének, ezen anyakönyvbe beiratni. (3-ik tczikk. 4 szak.)
Vegyes házasságoknak ügye, pedig mind azoknak, mik köttetésük idejében vegyesek voltanak, mind egyik félnek katholika hitre való átmenet által azokká letteknek, katholikus sz. székekhöz tartozandó; nem is intéztethetik el ágostai s helvéthitüek elvei szerint, ha egy házasfél katholikus. (1761. Aug. 31. k. int. – 1791. 26. tczik. 16. sz.)
A házasság igéretének fejébűl katholika fölperesnő által, evangelikus alperes ellen támasztott káreset katholikus sz. székhöz tartozik. (1806. Aug. 26. k. 16,259.)
Össze ne adassanak előbb a vegyeshitü jegyesek, mig a máshitű fél predikátorának abbeli bizonylatát, hogy saját
115
templomban háromszor kihirdettetett, vagy az alispánét, mi szerint a hármas hirdetés alól fölmentve vagyon elő nem mutatja. (1830. Apr. 27. k. 10,942 sz. a. int.)
A fölesketendőkre nézve hivatalvesztés büntetése alatt, tanuk jelenlétében gondosan kérdezősködjenek az ágostai s helvéthitű predikátorok, milly vallásuak azoknak szülei? s ha egyik félt katholikusnak tekintendőnek tapasztalják, erről tüstint a katholicus lelkészt értesítsék és hozzája ez ily jegyeseket utasítsák. (1811. Apr. 23. k. 10,273 sz. a. int.) Ne adjanak össze katholikusoknak tartandó személyeket a cselekmény semmiségének s hivatalvesztésnek büntetése alatt a predikátorok, hanem azokat katholikus plebánusokhoz küldjék el. (1810. Aug. 13. k. 15,914 sz. a. int.) Katholikusnak tartandó személynek fölesketése, ágostai hitüvel házasságba lépni akarván, semmi esetre predikátor által végre nem hajtathatik, mivelhogy katholikus plebánusnak joga vagyon hozzá. (1802. Nov. 9. k. 24,097 és 24,102 sz. a. int.)
Predikátor által nem illetőleg [incompetenter] összeadott személyek katholikus plebánusok által viszonteskettessenek. (1801. Jun. 23. k. 12,802 sz. a. int.) Ennél fogva ezek ilyféle nem illető összeadásoknak, közbetett tilalmukkal, jókor vegyék elejöket. (1818. Jul. 14. k. 19,531 sz. a. int.)
Ha valaki a predikátor által nem illetőleg összeadva, katholikus plebánus által viszonteskettetni átallana, házastársátul felsőbb rendelet elérkezteig választassék el. (1802. Nov. 3. k. 23,799, – 1805. Mart. 26. k. 7080, – 1806. Mart. 4. k. 2999, – 1808. Mart. 22. k. 5917, – 1808. Sept. 13. k. 20,617 sz. a. int.)
Vegyeshitü házasok első összeadásakor a hittől elszakadni szánt személlyel, bűnbánat meg oltári szentségnek házasság előtti fölvételére nézve tridenti zsinat tanitása szerint bánni kell. (1819. Jun. 30. k. 18,310 sz. a. int. Pécsi püspöknek szóló.) Ur. asztaglánál való áldozás a házássag szentségének csak méltóbb fölvevésére szolgál, okvetlenül még is nem szükséges; ha tehát ennél fogva a hittől
117
elszakadni szánt személy részt venni abban átallana, ez okbul neki a házassági fölesketés meg ne tagadtassék. (1801. Mart. 3. k. 4365 sz. a. int.)
Ha egy házasfél, vallásos kérdés alatt levén, már ágyaskép élne, ez ily vegyes házasságok esetében minden előbbi gyónás és áldozás nélkül katholikus plebánus által hajtassék végre az esketés, részint azért, hogy törvény erejénél fogva ilyféle házasságoknak gátot vetni nem szabad; részint, mivel maga a tridenti zsinat az esketés előtti gyónást csak javasolja, nem pedig parancsolja. (1820. Nov. 14. k. 28,733 sz. a. int.)
Vallásos kérdésnek alávetett vagy vallásos oktatásra utasított személyek, habár tőle magukat elhuznák és a vallás elveiben járatlanok, más egyházi akadály fen nem forogván, házasságkötéstül el ne tiltassanak. (1817. Aug. 26. k. 24,788 – 1817. Nov. 18. k. 33,514 sz. a. int.) E k. rendelet azonban erőnélkülinek tétetni látszik azon utóbbi által, melly szerint rosnyoi püspöknek egy vallási kérdés alatt levő személy körül kibocsátott rendelései helyeseltetnek, miknél fogva az csak akkor föleskettetni parancsoltatik, ha magát házassági szentség illő fölvételére méltónak kimutatandja. (1819. Apr. 13. k. 10,251 sz. a. int. Nógrád megyének szóló.)
Katholikailag nevelendő vagy vallásos kérdés alatt levő személy, mindaddig predikátor által evangelikus férfival érvényesen össze nem adathatik, mig főbbhelyről az átmeneti engedélyt meg nem nyervén azt a predikátornak előnem mutatja, különben érvénytelen e házasság mindaddig, mig az katholikus pap által viszont nem eskettetik. Kormányigazgatáshoz tartozik tehát, törvényes házasságkötések által mindazon akadályokat megelőzni, melyek polgári foganatokra az az: ilyféle házasságbóli gyermekek öröködésére nézve is idővel kellemetlen pörlekedéseknek alkalmat szolgáltathatnának. (1819. Aug. 3. k. 21,449 sz.
119
a. int. Szabolcs vármegye és egri érseknek, 1829. Aug. 1. k. 19,855 sz., – 1820. Dec. 27. 23,756 sz.)
c) Vegyes házasságbul született gyermekeknek melly vallásban kell neveltetniök?
Ágostai és helvéthitű szülék gyermekeit vagy árváit katholika hitben neveltetni semmiféle ürügy alatt ne követeljenek a katholikusok. (1781. Oct. 29. k. 6983/8984. sz. a. int.) Törvény erejénél fogva katholikailag nevelendő személyekre, nehogy vénségükben Szentegyházunk kebelébe nagy nehézséggel térni késztessenek, kellőleg ügyeljenek a plebánusok; és ha azokat törvény szerint nem neveltetni tapasztalnák, a dolog ezen állapotát rendelendő nyomozás végett, maga helyén jelentsék be. (1821. Aug. 28. s Sept. 4. k. 22,078 meg 22,386 sz. a. int.)
A semmiféle ürügy alatt nem gátlandó vegyes házasságokban született vagy születendő gyermekek, ha az apa katholikus, mindnyájan annak vallását kövessék; ha pedig az anya katholika, protestans atyjoknak vallását csak a fimagzatok követhetik. (1791. 26. czik. 15 sz.)
Ha ágostai és helvétvallású házasok egyike, házasfele éltében vagy holta után katholikus hitre átmenne, atyának megtérése esetében minden 18 éven alul levő gyermekek; ha pedig az anya tért volna meg, csak leánymagzatok katholika hitben neveltetni parancsoltatnak. (1781. Oct. 29. k. 6983/8984. sz. a. int. megerősítve 1818. Sept. 22. k. 26,460 , sz. a. int, által.)
Minthogy a törvény átaljában rendeli katholikus apának minden gyermekeit az ő hitében nevelni, helytelennek
121
itéltetik N. asszonynak abbeli állítása, hogy az atya megtérése előtt születtek a gyermekek; ennek tehát 18 éven aludi gyermekei, ha őket katholikailag nevelni nem akarná, tőle elvétetni, és katholika hitben neveltetni parancsoltatnak. (1817. Mart. 26. k. 8911 sz. a. int. Zemplin megyének szóló.)
Azon gyermekek, mellyek más vallásra átmenő szülőtül származván hithagyása előtt születtek s 18-ik évet el nem értek, katholika vallásban neveltessenek. (1783. Febr. 17. k. 118/1423, – 1812. Dec. 1. k. 29,935, – 1813. Dec. 15. k. 30,276, – 1818. Jun. 7. k. 18,334, – 1818. Jul. 21. k. 20061/16409, – 1819. Máj. 4. k. 20,706 sz. a. int.) Az ellenszegülő szülők, ha ezen gyermekek katholika nevelésének gátot vetni próbálnának, ügyészi perbe fogassanak. (1819. Oct. 5. k. 25,587 sz. a. int.)
Vegyes házasságban született s 1791. 26. czik. világos értelme szerint katholikailag nevelendő gyermekek azon esetre is ha a katholika félnek evangelikus hitre átmenni engedtetik, katholika hitben neveltessenek, és ezen nevelésükre a hatóságok pontosan ügyeljenek. (1808. Aug. 30. k. 19,160 sz. a. int. egri érsek- s Heves megyének. 1815. Sept. 26. k. 26,851 sz. a. int. Liptó megyének s szepesi püspöknek szóló. Igy tehát mind azon előbbi kir. válaszok, melyeknél fogva 12 éven alul levő gyermekeknek hithagyó atyjuk hitét követni engedtetett, ezennel eltörlesztetnek.)
Vegyes házasságban született férfimagzatok is, az evangelikus atya halála esetére, katholika anyjuk által katholicus hitbeni neveltetésben ne gátoltassanak, minthogy fimagzatokat atyjuk vallásában nevelni 1791. 26. tczik. szerint csak lehet, nem pedig kell. (1809. Apr. 18. k. 8852 sz. a. int. kassai püspöknek, 1816. Máj. 14. k. 13,906 sz. a. int. egri érseknek szóló.) Ő csász. kir. Felsége legfensőbb rendeleténél fogva, melyet f. é. Jul. 18-án bocsáta ki, kegyelmesen parancsolni méltóztatott: hogy a házasságon kivül született gyermekek
123
mindig anyjuk vallásában neveltessenek; törvényesítve levén bekövetkező házasság által ez illy gyermekek velök, ha a törvényesités idejekor hetedik évet túl nem éltek, vallásos nevelés tekintetéből egyenlően a többi törvényszerü gyermekekkel bánni kell. (1838. Aug. 14. k. 26,823 sz. int.) Helvéthitü atyátul s katholica anyátul született törvénytelen N.-re nézve, minthogy születése után egybe következő évben, tehát éltének hetedik éve előtt törvényesíttetett, semmi vallásos kérdés fen nem forog, s az 1838. Aug. 14. k. 26,823 sz. a. hiresztelt kir. válasznak, mely született s születendő gyermekekről egyiránt rendelkezik, értelme alá esik. (1839. Febr. 5. k. 5206 sz. a. int.)
Elhagyott és kitett gyermekek, status-gyermekeknek tekintetendők, és az uralkodónak vallásában, katholikusban ti. neveltetendők lesznek. (1800. Mart. 18. k. 6320 sz. a. int. egri érseki belytartónak s Zemplin megyének; 1819. Nov. 16. k. 31,593 sz. a. int, egri érseknek és Szabolcs megyének szóló.)
Némethonbul bevándorlott különvallású szülék gyermekei, ha kivánt koruknál fogva ugyanott nem katholikusok gyülekezetében bérma alá vétettek, minthogy jólelküleg [cum bona fide] evangelikusokká lettek, 18-ik évet értek bár vagy nem Magyarhonban is azokká fognak tartatni; hogyha pedig német császárságban születvén legottan magukat evangelikusoknak nyilván még ki nem vallották volna, minthogy vallásukkal mitsem rendelkezhettek, szüléik pedig arra nézve határtörvény alá esnek, 18-ik évükig nálunk kathohika vallásban fognak neveltetni, ha pedig ezen felhozott éven tul volnának már, átmenetük okai nyomoztassanak, és mielőtt átmeneti engedélyt nyertek, nagym. Helytartótanács utján errüli jelentés esetről esetre a legfőbb helynek terjesztessék elő. (1817. Sept. 9. k. 26,671 sz. a. int. kolocsai érseki helytartónak s Bács megyének szóló.)
Katholika vallást 1791. 26. tczik. értelménel, vagy adott térítvényeknél fogva (miknek erejét Ő cs. kir. Felsége tovább is fen tartja) követni köteles gyermekek, hetedik évet
125
el érvén, katholika hitben neveltessenek; szülék részéről való ellenszegülés esetére pedig illető tisztkar közbejöttével is szülőjiktől vétessenek el. (1792. Sept. 25. k. 21,098 sz. a. int.) Katholikailag nevelendő gyermekeiket 5-ik vagy 6-ik évükben magok a szülők nyájas és nem vakbuzgó [cum omni suavitate, et discreto zelo] oktatás nyerése végett plebánusokhoz, és ezeknek engedelme mellett gyónáshoz is vezessék. (1756. Jul. 13. k. int.) Ha hetedik évük elteltével katholikailag nem neveltetnek a gyermekek, szüleiktől elvétetni rendeltetnek. (1805. Aug. 13. k. 18,962 sz. a. int. egri érseknek szóló, meg 1816. Febr. 27. k. 5710 sz. a. kir. válasz.)
Minthogy a gyermekek katholica neveléséről szóló s gyakran szomszédok, szülék és egyéb helybeliek makacssága meg együttmunkálása által gátoltatott kegyes k. válaszokat fő gonddal foganatosítni kell, megyés püspöknek azon esetre, ha mely helység keblében siker nélkülinek előlátná a gyermekek katholika oktatását, azokat megyén kivüli helyekre is áttenni hatalma legyen; ez illy helyek kinevezésén tehat az emlitett esetben megnyugodni kell, és ellene sem miféle észrevételeket felhozni ne szabadjon, minthogy mondott környülményekben mindazon nagyobb költségeket, miket ez ily távollevő gyermekek tartására s elvitetésére tenni szükséges, szüleik magok maguknak okozzák. (1800. Jun. 3. k. 13,175 sz. a. int.)
Gyermekek törvényes nevelésének magukat ellenszegülő nemesek s nemtelenek ügyészi perbe fogassanak; ez ily elősiettetendő törvénykezéseknek határnapja rendeltessék, és hogy a per végső eldöntéseig a kérdéses gyermekek 18-ik évet érvén el ne szakadjanak a katholika hittől, az eddig fenállt kir. válaszoknál fogva azon esetre, ha a szülék ellenszegülése kitudatnék, már mielőtt ügyészi levéllel megfenyitettek volna, gyermekeik tőlük elvétessenek és katholika oktatásnak nyerése végett biztos helyre tétessenek át; az ügyészi vádlevelek tehát csak az ellenszegülés büntetéseül osztogassanak. (1799. Sept. 10. k. 20,994 sz. a. int. Zemplin megyének és egri érseki helytartónak szóló.) A szüléktől elvett gyermekek szüleik által, ha módjuk vagyon; különben megtértek vagy árvák értékéből ha pedig
127
iskolások, tanulmányi birtokbul is látassanak el. (1792. Sept. 14. k. 20,237 sz. a. int.) Minthogy hithagyás veszedelmének kitétetvék a gyermekek, ha szüleik katholika oktatásuknak ellenszegülnek, azoktul, bár nemesek is, elvétetni parancsoltatnak; nem is ellenkezik ez a sarkalatos nemesi előségekkel. (1807. Aug. 25. k. 17,472, – 1808. Mart. 8. k. 4892 sz. a. int.)
Ágostai, helvét s zsidó vallású kiskoru, vagy nagyobb koru bár de még nem önjogu gyermekek, ha eszökkel s lelki szabadságukkal élvén semmi csábitások vagy ijesztgetések elő nem bocsáttatván [citra quaevis illicia vel terriculamenta] szüleik, rokonaik és némely más hitsorsosaik előtt kijelentenék, hogy katholika hitet követni kedvök vagyon, s fél év eltelte után ebbeli akaratjukat ismét bebizonyitnák, tekintetbe sem vétetvén koruk, katholika vallásra oktattathatnak; ha pedig fenhozott föltéteknek csak egyike is hiányzik, szüleik- s rokonaiknak visszaadandók lesznek. (1782. Máj. 21. k. 3430, – 1797. Oct. 2. k. 20,248, – 1801. Dec. 1. k. 26,467 sz. a. int.)
Tizenkét éves gyermek katholika hitre térvén, ha attól szakadna el, 18-ik éveig abba neveltetni parancsoltatik. (1794. Mart. 4. k. 4815 sz. int. győri püspöknek s Sopron megyének szóló.)
Vallási közönbösségben létező gyermekeket nyájas modorral [placidioribus modis], ha pedig mindkét szüleik katholikus, keményebb eszközökkel [magis etiam seriis mediis] is szükséges az igaz hitre birni, mire az illető tisztkar segédkezét nyújtani köteles a lelkészeknek. (1756. Aug. 30. k. int.)
Törvény szerint katholika hitet vallani köteles gyermekek nevelésére, mihelyt vallásos oktatásra képesek, nyájasan ugyan de komolyan és pontosan [placido quidem modo, sed tamen serio etiam et exacte] figyeljenek a katholikus lelkészek; az oktatásnak pedig netán elébe vetendő akadályokat a főhelynek jelentsék be; ne[hogy] különben ennek elmulasztásával kijátszassék a törvény, foganatja veszélyeztessék, a vallási ügy pedig ilyféle késedelem miatt nagyobb zavarodásba essék, mint ezt eddigi szomoru tapasztalatok
129
bőven tanitották. (1833. Jul. 4. k. 8189/329. sz. a. cancellariai végzés.)
Minden katholika vallást követő személyeknek, még megnőtteknek is jegyzékét predikátorral közöljék a lelkészek s azt mindketten egyéb egyházi anyakönyvekkel utódjaik használatára tartsák meg, nehogy különben egyházi vizsgálatkor gondatlannak találtassék a plebánus; a predikátor pedig tettét nem mentegethetvén, katholikusok imahelyre történt beeresztése esetében, büntetés alá vettethessék. (1819. Aug. 24. k. 23,787 sz. a. int.)
Vegyes házasságban született s katholika vallást követni köteles gyermekeknek kellő oktatására, mihelyt erre képeseknek találtatnak szorgosan figyeljenek a lelkészek, mivelhogy koruk haladtával nehezebb az orvoslat. (1809. Mart. 14. k. 6064 sz. a. int.) A lelkészek, főleg pedig az illető esperesek szorgalmasan vigyázzanak föl, nehogy katholika vallást követni köteleztetett személyek attól elszakadjanak. (1810. Mart. 27. k. 5088 sz. a. int.) és vegyes házasságbul való gyermekek, katholikilag neveltetendők, 18-ik évükig el ne titkoltassanak. 1813. Nov. 2. k. 26,468 sz. a. int.)
Azok kik 18 éves koruk eléréseig az evangelica vallásban neveltettek, a nőszemélyek pedig férjhezmenetelök után, habár ezen időkort el nem érték is, sem magok sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek. (1844: 3. tczik. 1. §)
Hogy azon kérdés körül mily vallásban neveltetendők a gyermekek? minden addigi kegyes kir. válaszok közti ellenzet, és azokon épült, állítólagosan törvénnyel össze nem függő, rendelmények elleni panaszok meg előztessenek, Ő cs. kir. Felsége ez ilyféle vallásos kérdések eldöntésére sinormértékül rendelni méltóztatott: hogy 18-ik éventul levő személyek, melyek evangelikus vallások egyikében felneveltetvén azt minduntalan követték is, csak azon esetben
131
vallásos kérdés alá vonassanak s katholika hittől szakadtak körüli rendeletek alá vettessenek, ha szüleik tagadhatlan katholikusok, nem pedig, bár törvény ellen is, egyik evangelika vallásnak követői voltak. (1838. Aug. 4. k. 26,822 sz. a. int.)
d) Evangelikus vallásra való átmenet.
Ágostai vallású predikátoroknak keményen parancsoltatik, hogy az embereknek, maguk vallásába való elfogadásában némileg figyelmesek s pontosak legyenek, főleg pedig azokat, kiknek az evangelikus istenszolgálat látogatása tiltva vagyon, magukhoz ne bocsássák, különben törvényszegők s törvényesen tiltott hithagyásnak előmozditóji gyanánt bünhödni fognak. (1800. Apr. 1. k. 7711 sz. a. int.)
Hogy lakon kivüli imahelyekbe való elfogadások tovább ne történjenek, a csábitók, alattomos átszállítók, meg predikátorok, kik imahelyükbe ez ily személyeket különbség s tartandók tartása nélkül beveszik, okvetetlenül büntetés alá vettetnek. (1819. Aug. 24. k. 23,787 sz. a. int.)
Katholikust evangelikus vallásra bármelly eszközzel is csábitani [allicere] nagy büntetés alatt tiltatik. (1791. 26. tczik. 13. sz.)
Minthogy a katholika hittel való oly gyakori elszakadásokat egykedvüleg Ő cs. kir. Felsége épen nem szemlélheti, azt a katholikus papságtul kegyesen meg kivánja: hogy hiveit nagyobb szorgalommal s alaposan a vallás dolgaira oktassa. (1793. Apr. 26. k. 10,151 sz. a. int.) Bizik is abban Ő Felsége, hogy a lelkészkedő papság kötelességénél fogva minden szorgalmát arra forditandja, mi szerint nem csak gondja alá vetett katholikus hiveit szorgos oktatással hitökben erősítni, de másvallásuakat is élte fedd-
133
hetlenségével a katholika hittan tisztasága- s mennyei eredetéről meggyőződni iparkodandik, minek eredvénye az leszen, hogy katholika hittől való elszakadások ritkábban előfordulandnak. (1793. Febr. 12. k. 3045 sz. a. int.) A gyermekek törvényszerinti katholika neveltetésére mindjárt kisded korukban kellőleg figyeljenek a lelkészek; és ha ez ügyben akadályok tétetnének, azokat saját illetőségeknek jókor jelentsék be, mivelhogy elmulasztása a vallásos oktatásnak főokának tartandó katholikusok részéről az oly gyakori hithagyásoknak. (1802. Nov. 3. k. 23,775 sz. a. int.)
A katholikusok részéről való hithagyásokat megelőzni példás éltökkel, nyájas bánásmóddal s szeliden előterjesztendő keresztény oktatásokkal iparkodjanak a lelkészek; predikátorok átmeneti engedély előmutatása nélkül imahelyükbe senkit ne bocsássanak; a kiadandó utlevelekben azok előmutatójának vallása jegyeztessék meg; helységek biráji a jövevényeket plebánusnak jelentsék be, hogy igy vallásukat utleveleikből kitudván azokra fölvigyázhasson.
Az előbocsátott czélnak bizonyosb elérése végett több plebániáknak fölállítása is kegyelmesen megengedtetik; különös anyakönyvük is legyen a plebánusoknak, melybe évenkint a vegyes házasságbul született gyermekek be irassanak azon megjegyzéssel: oktattatnak e az arra képesek katholika vallásban? Vegyes házasság kötésekor az evangelikus fél azon törvényre, mely minden csábitást s akadályvetést büntetés alatt tilt, emlékeztessék. (1816. Febr. 27. k. 5710 sz. a. int.)
Katholikus hithagyóknak, előbb alapos tanitás rendeltetik a katholika hit ágazataiban. (1783. Febr. 17. k. 118/1423 sz. a. int.)
Felsőbbhelyi parancs nélkül hathéti oktatásra senkit se bocsássanak a lelkészek. (1815. Jun. 27. k. 18,420 sz. a. int. kassai püspöknek és Zemplin megyének szóló.)
Minthogy a katholika vallás oktatására a hit ágazatainak nem felületes tudása s józan itélőtehetség megkivántatik, mindkettő pedig nem mindnyájok tulajdona: azokra bizassék a hithagyók tanitása, kik az előbocsátott kellékekkel fölruházva levén katechumenusaikkal elég szeliden tud-
135
nak bánni. Kemény dorgálásokat [increpationes], meg máshitüek iránti minden gyalázó mondásokat [ludibriosa] szorgosan kerüljenek s kéréseikkel, intéseikkel tettleg bizonyítsák be, hogy egyedül Jézust, és drágalatos vérével megváltott lelkek üdvét keresik. (1811. Febr. 19. k. 4602 sz. a. int.) A tanitásnak katecheticusnak (oktatónak) kell lenni, nem pedig egyedül a pörben forgó vallási kérdéseket kiemelőnek, vagy más vallást gyalázónak [invectiva]. (1821. Aug. 28. k. 22,078 sz. a. int.)
Hathéti vallásos oktatásnak félbeszakadatlanul kell tartania. (1804. Mart. 6. k. 4776 sz. a. int., – 1817. Febr. 4. k. 3333 sz. a. int. Szatmár megyének szóló.) Két- meg háromhónapi oktatások azon rendkivüli esetre hngyassanak, ha az oktatandók részéről vallásos kétkedések támadván, megfejtésükre hosszabb idő megkivántatnék. (1808. Nov. 22. k.25,767 sz. a. int.)
A vallást változtatók oktatásakor két vagy három tanu is legyen jelen, az oktatandó makacsságát bebizonyítandó, hogy ekkép vakmerősége világossá tétetvén az átmeneti engedély megtagadása által büntethessék. (1811. Oct. 15. k. 25,598 sz. a. int.) Ezen tanuk katholikusok legyenek. (1816. Jul. 25. k. 19,021 sz. a. int. szatmári püspöknek szóló.) Haszonra nem nézők, minők a helységek biráji vagy más községbeliek, nem pedig egyházszolgák s harangozók, minthogy ezek plebánus hatalma alatt állnak. (1817. Sept. 9. k. 26,652 sz. a. int.) Az oktatás napjai jegyző által aláirandó naplóba irassanak be, és ha félbeszakasztódnék a tanitás, ezt a plebánus legközelebb illető tisztnek jelentse be. (1794. Jul. 1. k. 14,327 sz. a. int.) Egyszerre több hithagyó oktattathatik. (1787. Máj. 1. k. 15,543 sz. a. int.)
Hithagyók lakása helyén adassék törvény szerint az oktatás; ennek akadályoztatása esetében azonban az oktatandók más biztos helyekre áttétethetnek, az akadályokat pedig, tevőik megnevezésével, főbb helyre felterjeszteni kell. (1800. Dec. 16. k. 29,262 sz. a. int.) Ha katholikailag
137
nevelendő személy azon helyen, melyen vallási oktatását végeznie kell, nem ment minden csábitástól, püspökök itéletére s gondoságára hagyassék, az erre különösen kinevezett lelkész által ezen vagy más helyen végrehajtandó oktatása. (1814. Apr. 26. k. 10,706 sz. a. int.) A sokszerü folyamodványok elkerülése végett azon esetre, ha a hithagyók lakóhelyén várt gyümölcse a vallási oktatásnak nem reményltetvén, azok alkalmasb helyre áttétetnének illető püspökjük itéleténél s rendeleténél fogva, ennek megkérését minden készséggel foganatosítván, szükséges segédkezöket neki nyújtani a megyei hatóságok el ne mulasszanak. (1816. Apr. 9. k. 9930 sz. a. int.) Mielőtt a katholika vallásra oktatandók a tanitásnak biztosb gyümölcsözése okábul távolabb helyre és más esperesi kerületbe áttétetnének, errüli jelentés a nagym. Helytartó tanácsnak terjesztessék föl. (1817. Máj. 27. k. 15,289 sz. a. int.)
Vallási oktatástul magukat elhuzó személyek szolgálatuk helyétül is elvonhatók [abstrahi possunt], főleg azok, kik ágostaihitünél szolgálatban álltak. (1804. Jan. 10. k. 597, – 1812. Aug. 4. k. 19,117 sz. a. int.)
Gyermekek nem csak hat hétig, de folytatólag 18-ik évükig tanitassanak s neveltessenek katholika hitben. (1796. Jun. 7. k. 12,126 sz. a. int.) Átmenetre inditó okok nyozásának a gyermekek 18-ik éve előtt, nem különben az erre szolgáló vallomásoknak is helye nincsen. (1812. Nov. 10. k. 28,086 sz. a. int.) Ez ily folytonos oktatásnak alávetett, 18 évet el nem ért személyeknek óvakodjanak azt mondogatni a tisztek, mintha hathéti oktatás bevégezte után nekik szabadna más vallásra átlépni, inkább nyiltan vallják meg, hogy félbeszakadatlan tanitásnak alávetvék; kik pedig 18 évet érvén hathéti oktatásra utasítattak, azoknak szinte félbeszakadatlanul végezniük kell a vallásos tanitást. (1803. Sept. 13. k. 20,804 sz. a. int.) ,
139
A gyermekek vallásos oktatásának folytonosnak kell lenni, mit áthelyezésük esetére szüleiknek kijelenteni szükséges azon adalékkal, hogy, ha ők gyermekeik helyett megjelennének, vagy őket lelkészük vigyázatosságát kijátszván futásra késztetni mernének, kemény büntetés alá vetendők. (1801. Jun. 20. k. 12,847 sz. a. int.) Oktatásukra bizott személyek futását megelőzni ügyekezzenek a lelkészek, minthogy fölötte fáradalmas dolog a mással elfoglalt megyebeli tiszteknek, ez ily gyermekek folytonos keresésére és szünteleni átadására ügyelni. (1801. Jun. 2. k. 11,191, – 1804. Sept. 18. k. 20,609 sz. a. int.)
Az ágostai vallás követése fogadásában makacsoknak, és főbbhelyi rendeletek ellen nyugtalankodóknak talált egyedek, valamint predikátorok vagy mások is, kik ilyféle nyakasságot pártolni mernének, ügyészi perbe fogassanak. (1815. Jul. 18. k. 20,451 sz. a. int. Gömör megyének szóló.)
Vallási oktatást atyjuk házánál vevő egyedek 18 évet érvén s átmeneti engedélyt kérvén, ennek elnyeréseig az oktatás folytatására nem kénytethetnek, valamint szülőjiktől eltávoztatott gyermekek sem az oktatás bevégezte után, hanem szülőjiknek tüstint adassanak vissza; magábul értetődik pedig: hogy bár hol is katholikailag neveltetnek az egyedek, mindaddig e hitökben maradniok kell, mig átmeneti engedélyt tárgyazó folyamodványaikra választ nem veendnek; és hogy ilyféle személyeket szüleik meg rokonaik evangelikus hitre csábitani s nekik az evangelikus istentiszteletnek látogatását engedni tiltatnak. (1802. Jan. 12. k. 993 sz. a. int.)
Vallási oktatásukat bevégzett személyek, mig átmeneti engedélyt nem nyertek, imahelyekbe ne bocsátassanak. (1817.
141
Jul. 22. k. 21,663 sz. a. int.) Predikátorok kemény büntetés alatt semmi katholica hittől elszakadni szándékozót, bevégzett vallási oktatásnak bizonylata nélkül, gyülekezetükbe be ne vegyenek, annál kevesbé pedig az olyant meg ne áldoztassák. (1783. Febr. 17. k. 118/2423 sz. a. int.) Kik vallási oktatás vagy átmeneti engedély nelkül imahelyre vagy tán evangelikusok sz. vacsorája részesülésére is megjelennek, katholikailag nevelendő gyermekeiket vagy más katholikusokat imahelyekbe bévezetni küldögetni s akármiféle módon csábitgatni mernek, vagy kötelességüknél fogva ez ilyeneket az imahelylátogatásában meg nem akadályozzák, üqyészi kereset által, pénz-, tömlöcz- vagy nehezebb büntetéssel mások példájára marasztaltassanak; predikátorok is, ha ezen kegyes rendeleteknek mentségül fölhozott nemtudásuk nem valósulna, szinte méltólag bünhödjenek. (1792. Sept. 25. k. 21,098, – 1784. Apr. 26. k. 9233 sz. a. int.)
Minthogy 1791. 26. tczik. 13 sz. tiltatik a vakmerő hithagyás és más vallásra való átlépés, az pedig, vakmerő-e az átmenet vagy nem? csak környölményekbül megfejthető: annál fogva az itt teendő vizsgálódásokban ezen szabályok tartatni parancsoltatnak: a) kérdessék az átmenő: van-e katholika hittől elszakadni igazi szándéka? 1) mily okoknál fogva akarja hitét változtatni? a vizsgálódó vegyes küldöttség azonban az előhozott inditó okok megczáfolásába ne bocsátkozzék, hanem azokat csak jegyezze föl; c) minthogy sokszor az igazi átmeneti ok bizonyos szempontokbul eltitkoltatik, azt vizsgálódáskép szomszédoktul, meg más helybeliektül is kipuhatolni szükséges; d) tudódjék ki az is, nem-e gyakorolta már elébb az evangelikus vallást az átmenő? e) ha alapos a gyanu, hogy elcsábittatott, kérdezni kell őt: vajjon ki által? s mikép csábittatott el? (1794. Máj. 13. k. int.)
143
Nem törvényes nevelés, szokásbul vagy megtetszésből eredt valamely valláshozi ragaszkodás, vagy hit elveiben való járatlanság nem elegendő ok más hitre való átlépésre. (1820. Aug. 1. k. 19,855 sz. a int. egri érseknek és Szabolch megyének szóló.)
Ha mely személy ágostai vallásu jegyesének kedveért kérné az átmeneti engedélyt, meg fog tőle tagadtatni, minthogy katholika létére is hitvestársul mehet ágostai vallású jegyeshöz, hacsak az esketés katholikus lelkész által végre hajtatik. (1800. Jul. 8. k. 16,358 sz. a. int.) Melly személy csak azért, hogy ágostai hitü férjének mindinkább tetszhessék, katholika hitet vallani átallana, alaptalan s tekintetbe sem vehető kérelménél fogva az átmeneti engedélyt el nem nyerendi. (1819. Apr. 20. k. 11,213 sz. a. int.)
Kinek puszta megtetszésnél s egyszerü akaratnál fontosb oka nincsen a hitváltoztatásra, meg nem fog neki engedtetni. (1803. Apr. 5. k. 8161, Oct. 9. k. 22,802 sz. a. int. egri érseki helytartónak szóló és 1814. Aug. 30. k. 22,469 sz, a. int.)
Ki jobb kitartás s a lakosok többülése okábul ágostai hitre átlépni kivánna, arra való engedelmet nem nyer. (1806. Apr. 15. k. 6245 sz. a. int.)
Azon nőszemélyek, mellyek férjeknek könnyebb szerezhetése végett hitüktől elszakadni akarnának, más vallásra átmenni nem bocsáttatnak. (1808. Nov. 22. k. 25,768, – 1812. Oct. 13. k. 25,580 sz. a. int.)
Sem a katholika hit elveinek tudatlanságábul eredt ágostai vallás igazságáról való meggyőződés, sem a törvény rendelései ellen s főbb rendeletek kijátszásával nyert nevelés nem elegendő inditó ok a más vallásrai szabad átmenet kieszközlésére. (1819. Jan. 26. k. 2669 sz. a. int.)
145
Ha ki nyilatkoznék, hogy bár lelkének örök vesztét lelné is az evangelika vallásban, a katholika hitet még sem akarja követni, minthogy amabban és nem ebben neveltetett, átmeneti engedélyt annál fogva nem nyerend, mivel kérelme a törvény szelleme ellen vakmerőségre mutat. (1819. Jun. 22. k. 17,602 sz. a. int.)
Ki a hathéti vallásos oktatást vagy futással félbeszakasztana, vagy szándékos tudatlanságot mutogatva és oktatóinak üdvös intéseit megvetve azt makacsul fogadná; ki már kis korában veendő katholikus tanitás elkerülése végett lakóhelyéből elutazván mindaddig bolyongott, mig evangelikusok hitelveiben fölnövén 18-ik évet ért, átmenetre nem bocsáttatik. (1819. Mart. 30. k. 9210 sz. a. int.)
Ki a hathéti tanitást ellenszegüléssel végzi, uj oktatásnak vettessék alá; ha pedig ezt is akkép fogadná, katholika vallás követésére kénytessék [stringatur]. (1806. Jan. 14. k. 603 sz. a int. Nógrád megyenék, s rosnyói püspöknek szóló.)
Ki vallási ügyének végképi eldöntése előtt evangelikusok imahelyeit és sz. vacsoráit látogatná, vagy a hathéti oktatást, melynek alávetve vagyon makacsul s figyelmetlenül végezné, attól az átmeneti engedmény meg fog tagadtatni. (1818. Dec. 1. k. 33,553, – 1819. Apr. 27. k. 11,794 sz. a. int.)
Többeknek ama nyilatkozata, mi szerint magukat a főbbhelyről rendelt vallási oktatásnak házi gazdaság és gyermekek miatt alá nem vethetik, vakmerőnek s figyelemre sem méltónak állítatik. (1800. Jun. 3. k. 13,176 sz. a. int.)
N. N.-nek 18 évet túlhaladó gyermekei, kik ruthén byelvbeni járatlanságuk miatt görög-katholikus vallást nem követhetvén helvéthitre való átmeneti engedélyt kértek, latin szertartásu katholika vallásra utasítatnak, minthogy ebbe katholika oktatást s az Isten igéjét érthető nyelven
147
hallhatják. (1812. Nov. 24. k. 29,418 sz. a. int. Ugocsa megyének s munkácsi püspöki helytartónak szóló.)
Minthogy törvénytelen N. N. katholika anyjának vallását követni köteles, elégtelen inditó okainál fogva helvét-hitre való átmeneti engedélyt nem nyert, s egyebeket most sem hozván föl hithagyási vakmerőségének, melyet tettel kimutatá, ujdoni bebizonyítására magát vallásos oktatásnak alávettetni kivánja, az átmenetre való engedély tőle tovább is megtagadtatván minden többi folyamodvány nélkül katholika vallást, mellyben neveltetett is, követni parancsoltatik. (1812. Nov. 3. k. 27,584 sz. a. int. egri érseknek, és Heves megyének szóló.)
N. N.-nek azért tagadtatik meg az átmenet, minthogy egyszerü akaratján k[ív]ül semmi meggyőződési támokot elő nem hoz. (1804. Oct. 9. k. 22,802 sz. a. int. egri érseknek szóló.)
Vegyes házasságbul született s kisdedségétül anyja vallásában (helvétben) nevelt K. Julinak, mivelhogy 26 éves korában levén ezen hitnek eddigi gyakorlásán s kedves szeretőjéveli hét éves együttélésén kivül egyéb belmeggyőződésből eredt indító okot föl nem hoz az átmeneti engedély elérésére, megtagadtatik a helvét hitre való átlépési engedelem. (1818. Jun. k. 15,616 sz. a. int. egri érseknek és Szabolch megyének szóló.)
H. Veronikától eltagadtatik az átmeneti engedély, minthogy annak megbánásán kivül, hogy kisdedségétül fogva katholika hitben fölneveltetvén ugyan ezen vallást 20-ik éveig nyilván is gyakorolta, más támokokat vallása változtatására elő nem hoz. (1817. Jul. 22. k. 21,160 sz. a. int. Ugyanazoknak szóló.)
Mivelhogy B. Mihály 46-ik éveig helvét vallásban neveltetvén megtért atyjának hitét követni köteleztetik, s ezen
149
kötelesség alól József császár kormánya alatt sem mentetvén föl 1790/1 vallási törvény értelménél fogva olly katholikusnak tekintendő, kinek felsőbbhelyi engedély nélkül helvéthitre lépni s azt gyakorolni nem szabad, püspök által rendelendő lelkésznél kéthónapos oktatást nyerend; lyánya, mely helvétileg fölneveltetvén 18 évet ért s helvéthitű férjével predikátor által nem illetőleg össze adatott, katholikus lelkész által viszonteskettessék; s mint ez, mint B. Mihály egyéb gyermekei, folytonos katholikus oktatásnak nyerése végett, Egerbe vittessenek. (1818. Sept. 22. k. 26,460 sz. a. int. egri érseknek és Borsód megyének szóló)
18 évet elért S. Jánosnak, minthogy a helvéthitet csak puszta megtetszésbül követni akarja, megtagadtatik az arra való átmenetel. (1812. Oct. 9. k. 11,554 sz. a. udv. végzés Tolna megyének s pécsi püspöknek szóló.)
R.-nek gyermekei, minthogy maga idejében a hathéti oktatást végezni elmulaszták s felsőbb engedelem nélkül helvéthitet gyakorlani mertek, háromhónapi tanitásnak alávettetnek, és az oktatás elmulasztásának oka nyomoztatni parancsoltatik. (1820. Aug. 8. k. 20,797 sz. a. int. egri érseknek és Szabolch megyének szóló.)
Hathéti oktatást figyelmetlenül végzett K. lyányai háromhavi tanitásnak vettessenek alá. (1808. Apr. 26. k. 9010 sz. a. int. egri érseknek szóló.)
Azon esetre, ha az átmenet nem más, mint bevégzendő hat- vagy nyolczhéti oktatásnak föltétele alatt megengedtetett, és az oktatás alá vetett személy félbeszakadatlanul s illendő magaviselettel fogadta volna azt, a bevégzett tanitás bizonylata neki adassék ki; ellenkező esetben pedig, ha ti. az oktatás felül felsőbb helynek felterjesztendő jelentés kivántatnék, a bevégzett tanitásróli bizonylatot püspöki hivatal utján nagym. Helytartótanácsnak felküldeni kell. (1809. Aug. 14. k. 14,759 sz. a. int.) Ez ily bizonylatok haszonra nem néző es az oktatás alatt pedig mindig jelen
151
volt tanuk által irassanak alá. (1821. Aug. 28. k. 22,078 sz. a. int.) Jelentés tétetvén az oktatás foganatáról, ahhoz a tanitást adott lelkészek fölvilágosításai, és az aláiró tanuk előtt ismeretes nyelven teendő bizonylataik eredetiben mellékeltessenek. (1817. Sept. 9. k. 26,651 sz. a. int.)
Minden vallásos kérdés alávetett személyekre nézve különös értesitések terjesztessenek föl püspöki hivatalok által a legfelsőbb helyre. (1827. Nov. 27. k. 30,699 sz. a. int.)
Az ország törvényhatóságai panaszainak eltávoztatására, a hitüket változtató személyeknek adott oktatásróli bizonylatokat, egybe az oktatás bevégezte után, megyés püspöki hivatalnak küldjék el a lelkészek. (1838. Apr. 3. k. 14,131 sz. a. int.)
A romai katholika vallásból az evangelika vallások bármelyikére leendő átmenet eseteit illetőleg rendeltetik: hogy az átmenni kivánó ebbeli szándékát önmaga által választott két tanu jelenlétében azon vallásbeli lelkipásztor előtt, kinek egyházi községéhez addig tartozott, nyilatkoztassa ki. Ezen első kinyilatkoztatástól számitandó négy hét eltölte után ugyanazon, vagy más szinte általa meghivott két tanu jelenlétében ugyanazon egyházi községnek lelkipásztora előtt ujolag nyilatkoztassa ki: hogy átmeneti eltökélett szándéka mellett továbbá is megmaradott. Ezen kétizbeni nyilatkozata felől a mondott lelkipásztortól mindkét izben külön-külön bizonyságlevelet kérjen, mellyet ha az bármi oknál fogva ki nem adna, mindkét izben tett nyilatkozat felől bizonyságlevelet a jelen volt tanuk adjanak. E bizonyságlevelek azon vallásbeli lelkipásztornak, mely vallásra átmenni szándékozik bemutatandók, s ez által az átmenet teljesen befejeztetett. Ezen bizonyságlevelek előmutatása nélkül azonban az átmenet meg nem történhetik. A
153
megtörtént átmenetek esetei az illető püspöki hivatalok által a Helytartótanács utján félévenkint tudomás végett fognak Ő Felségének bejelentetni. (1844 évi 3-ik tczikk. 5–11 szak.)
e) A gyermekek katholika neveléséről való téritvények.
Minden 1781 Oct. 1. előtti téritvények érvényeseknek nyilatkoztatnak, ezen határnap utániak pedig akkép törlesztetnek el, hogy senkitől ne kérettessenek, és nélkülek is a különvallású felek összeadassanak. (1782. Máj. 16. k. 3350 sz. a. int.) Ezen vegyeshitü egyesek összeadásának megtagadása, mely 1781 Oct. 1. előtt a téritvények meg nem adása esetére helyt talált, nem olly kénytetés, mely érvénytelenitené a téritvényeket; inkább az 1769-ben költ kir. válasznak teljesítése, mely azt parancsolta, hogy vegyeshitü jegyesek mindkétnemü gyermekeknek katholika neveléséről adott téritvény nélkül ne adassanak öszve; különben e kir. intézvény következtében 1781 Oct. elseig adott minden térítvényeket érvényteleneknek kellene tartani. (1800. Jul. 29. k. 18,420 sz. a. int.)
Vegyes házasságoknál, ha római- vagy görög-katholikus az atya, tőle minden gyermekeinek katkolika hitbeni neveltetéséről való térítvény el ne fogadtassék, minthogy minden téritvény nélkül parancsolja a törvény ez ily gyermekeket katholikailag neveltetni; ha pedig máshitü levén a jegyes maga szántábul, minden kénytetés és rábeszélés nélkül adna ilyféle téritvényt, tőle elvétethetik, minthogy 1791. 26. tczik. értelménél fogva is fimagzatoknak csak lehet, nem pedig kell atyjuk vallását követniök; kellő rendelések tétessenek azonban, nehogy ez ily téritvények érvényessége felül kétek támadjanak. (1807. Oct. 12. k. 20,748 sz. a. int.)
155
Minthogy Maria Theresiának dicső uralkodása alatt semmiféle vegyes házasságok nem köttethettek mindkétnemü gyermekek katholika hitben leendő neveltetésnek irott igérete nélkül, ezen időszakbóli téritvények birálat alá nem vétethetnek. (1808. Nov. 22. k. 25,767 sz. a. int.)
Katholikus lelkészek vegyes házasságoknál evangelikus jegyesektől esketés-tagadás fenyitésével ki ne csikarják a minden gyermekek katholika neveléséről való téritvényt, ne is vegyék azt el egyébkép, mint férfi- s nőjegyes részéről állítandó hiteles s haszonra nem néző tanuk jelenlétében. (1821. Nov. 27. k. 29,728 sz. a. int.)
A vegyes házasságok összeirásánál csak akkor jegyeztessék meg az evangelikus atyának minden gyermekei katholika nevelésében való megegyezte, ha ez vagy irás, vagy püspöki hivatalnak bejelentendő és szükség esetére a megyés levéltárban fentartandó tanu-vallomások által bebizonyítható. (1822. Aug. 6. k. 19,419 sz. a. int.)
A mindkétnemü gyermekek katholika neveléséről kénytetve adott téritvények figyelembe sem vehetők és érvénytelenek. (1808. Dec. 27. k. 28,092 sz. a. int.) Nincs is kötelező erejük, ha szokás- s foganattal nincsenek megerősítve. (1817. Jan. 28. k. 2442 sz. a. int.)
Katholikus atyának gyermekei evangelika nevelésébeni megegyezte, minthogy törvényelleni, figyelembe nem vétetik. (1808. Jul. 26. k. 15,994 sz. a. int.) Katholika félnek azon irott kötése is, melyben születendő gyermekeit evangelikus hitestársa hitében nevelni engedi, minthogy törvényelleni, semmis és érvénytelen. (1799. Aug. 21. k. , 18,545, – 1821. Febr. 20. k. 4370 sz. a. int. egri érseknek és Szabolch megyének szóló.)
Minthogy nemes N. N. nem tagadhatván fimagzatainak katholika nevelésérüli téritvényét, tettét csak együgyűség
157
gel igazolja, s mivel 1807. Oct. 12. k. 20,748 sz. alatt hiresztelt kir. válasz a térítvények önkintes adását 1791. 26. tczikkbe épen nem ütközőnek magyarázza: ennél fogva a fenemlitettnek férfigyermekei katholika hitben neveltetni; az adott téritvényről katholikus lelkész által értesített predikátornak pedig abbeli tette, hogy keresztelésbe nem illetőleg bocsátkozott, rosszaltatni parancsoltatik. (1812. Sept. 15. k. 22,938 sz. a. int. kassai püspöknek s Abauj megyének szóló.)
f) Nyomozások a vallás dolgában.
Vallás dolgában intézett vizsgálódásokba kiküldöttkép nem avatkozhatik ugyan az ugymondott püspökmegyei ember, kivéve azonban az 1791. 26. tczik. 2. szakában foglalt egy esetet, minden, befolyástul és adandó fölvilágosítástul el ne tiltassék. (1793. Dec. 24. k. 30,178, – 1798. Aug. 14. k. 19,277 sz. a. int.)
Azon rendelés, mely szerint törvényes vizsgálódásokkor fölesketett tanuk vallomásai is kihallgatni parancsoltatnak, Szepes megyére nézve kegyesen megalapítatik. (1801. Sept. 9. k. 18,909 sz. a. int.)
Törvényes nyomozások alkalmakor katholikus lelkész is kihallgattatni rendeltetik. (1810. Dec. 27. k. 3710, – 1811. Jun. 4. k. 13,947, – 1814. Febr. 15. k. 3645, – 1814. Jul. 7. k. 14,650, – 1815. Mart. 7. k. 6668, – 1815. Sept. 12. k. 24,919, – 1817. Jun. 2. k. 16,606, – 1818. Jan. 7. k. 302, – 1807. Jun. 23. k. 12,646 sz. a. int. Liptó megyének szóló.)
Midőn vagy a nevelés elmulasztásárul, vagy folytatandó oktatásról szó vagyon, katholikus lelkész a törvényes vizsgálatokban mindig jelen legyen. (1817. Nov. 11. k. 33,084, – 1817. Oct. 28. k. 31,701 sz. a. int. Szabolch megyének s egri érseknek, – 1817. Mart. 4. k. 6241 sz. a. int. Jászok kapitányának s egri érseknek szóló.) Ennél fogva tehát a törvényes vizsgálódás határnapja az illető kiküldöt-
159
tek által plebánusnak, vagy kerületi alesperesnek tudtára adassék.
Vegyes vizsgálódások felsőbb rendelés nélkül az illető megyehatóságok által ne határoztassanak. (1815. Jun. 27. k. 18,420 sz. a. int. kassai püspöknek és Zemplin megyének szóló, – 1811. Febr. 19. k. 4610, – 1816. Apr. 9. k. 9931, – 1816. Aug. 6. k. 23,080 sz. a. int.)
g) Mint kell katholikus lelkészeknek másvallásuak iránt viseltetniök?
Ágostai s helvétvallásuak ellen püspökük tudta nélkül tettlegesen mitsem merjenek kezdeni a lelkészek. (1781. Sept. 3. k. 5688 sz. a. int.)
Ha saját jogaikat vagy az uralkodó [dominans] valláséit megsértetve vélnék, nyilványos ellenmondásaikat nem személyesen tegyék közbe, hanem ebbeli folyamodványukat az illető hatóság elébe nyujtsák. (1788. Jul. 29. k. 29,149 sz. a. int.)
Átaljában másvallásuak iránt magán-társalkodásban nem kevésbbé mint egyházi beszédekben minden vagdalódzó kifejezéseket kerüljenek a lelkészek; inkább keresztény erkölcsök, mint a nép előtt ismeretlen hitbeli pörkérdések [controversias] fejtegetésébe bocsátkozzanak; protestansokkal minden szerénységgel és szelidséggel [omni cum moderatione ac evangelica illa mansuetudine] bánjanak, s katholika híveiket az igaz és egyedül üdvezitő hitben [in vera et unice salvifica fide catholica] szorgosan oktassák. De protestansok közül is, ha kik más vallásbeli istenszolgálatot megvetni vagy gúnyolni, az uralkodó vallás előitéletével szentek szobrait s képeit rongálni, vagy azokat csúfolni mernének, a köz béke s nyugalom háborítóikint büntessenek meg. (1782. Mart. 26. k. 2030 sz. a. int.)
Irigy s bántó [invidiosi et offensivi] szavak a vallás ügyében ne használtassanak. (1786. Febr. 14. k. 6670 sz. a. int.)
161
Hivatalos jelentésekben az "impanisatio" [kenyérré válás] szóvali élés kerültessék, az evangelikusok pedig katholika vallás s annak papjai iránt kellő tisztelettel viseltessenek. (1785. Nov. 22. k. 36,170 sz. a. int.) A lelkészek által vallásdolgában teendő jelentések akkép tétessenek, hogy történendő vizsgálódás esetére igazaknak találtassanak. (1793. Oct. 5. k. 26,151 sz. a. int.) Vallásos jelentésekben igazi vezetékneve ama személynek, melyről szó vagyon, tétessék ki, és az, zavar elkerülése végett, minden utóbbi iratokban is tartassék meg. (1802. Jan. 26. k. 1831 sz. a. int.) "Acatholicus apostata" [nemkatolikus hitehagyott] nevezetek helyett "evangelikus, katholika hittől elszakadt, más vallásra átmenők" s egyéb ilyféle kifejezések használtassanak. (1813. Dec. 15. k. 30,277 sz. a. int.)
Valamint katholikusoknak ágostai s helvéthitüeket gyalázással illetni nem szabad: nemkülönben ők is katholikusok iránt minden csúfolódást, főkép folyamodványaik- s felsőbb helyre intézett fölterjesztésekben szorgosan kerülni el ne mulasszanak. (1781. Oct. 29. k. 6983/8984 sz. a. int. – 1791. 26. tczik. 3, 7, 9, 15 sz.) Szóban s tettben mindazon kellemetlen modort gondosan kerüljék a protestansok, mely által a vallási gyűlölkezések öregbednek inkább mint megszüntetnek; a hit ügyeiben is minden, dologhoz illő józansággal járjanak el, és kellő tiszteletöket az uralkodó vallástól sehol, soha el ne tagadják. (1782. Mart. 26. k. 2030 sz. a. int.)
Lelkészek inkább az Isten igéjének szorgalmas hirdetésével, gyermekek oktatásával, szelid bánásmóddal és jótékonysággal, mint erővel és szigorusággal ügyekezzenek igaz hitre téríteni a másvallásuakat; ne is kénytessék őket valamire, mitől vallásuk elvei szerint némileg irtóznak. (1753. Sept. 3. k. int.) Ha máshitű betegek, foglyok vagy elitéltek által katholikus papok meghivatnának, ezek a bévett rendtartási ovások mellett hozzájok bocsáttassanak. (1735. Mart. 11. k. int. – 1791. 26. tczik. 7. sz.) Ágostai meg helvéthitü betegekhöz magok a katholikus papok ne kinálkoz-
163
zanak, de ha hivatnának, a beteg rokoni s a predikátor által ne akadályoztassanak. (Ugyanott.) Középponti helyeken illető hatóságok egyetértésével minden vallásu lelkész rendeltessék, ki a fogságban levő magahitü rabokat töredelmes bünbánatra, és bünös életük jobbitására birja. (1819. Jul. 6. k. 18,567 sz. a. int.)
Óvakodjanak a katholikus lelkészek némi buzgóságtól elragadtatván téritvény sürgés, evangelikus félnek katholikus hitre való alkalmatlan csábitgatása [intempestiva allectio], a fülbe való gyónásnak s más evangelikusoknál nem szokott szertartások kinálása által vegyes házasságoknak néminemü gátot vetni; minél fogva mindeffélét evangelikus félre alkalmazni gondosan kerüljenek. (1811. Apr. 23. k. 10,273. sz. a. int.)
Vallásos törvényperekben fogházba vetett személyek rablánczra ne verettessenek. (1810. Sept. 4. k. 17,789 sz. a. int.) Vallásos kihágásokban testi büntetés helyett fogház és böjtölés szabassék. (1805. Jun. 25. k. 14,844 sz. a. int. Ungh megyének szóló.)
Kegyes kir. válaszok szerint katholikailag nevelendő gyermekekre nézve a keresztelés, házassági áldás és temetés katholikus pap tisztkedéséhöz tartozik. (1785. Aug. 29. k. 23,217 sz. a. int.) Ez illy gyermekek keresztelésétül s oktatásátul a predikátorok ügyészi vádlevél büntetése alatt tiltassanak el. (1816. Mart. 19. k. 7931 sz. a. int. Heves megyének és egri érseknek szóló, megerősítve 1820. Dec. 12. k. 31,163 sz. a. int. által.)
165
Hittudományi tanár-rang, mint nyilványos hittudományi intézetekben levő tanitók szükséges kivántatóságának, általuk való elnyerésére Ő cs. kir. Felsége kegyelmesen határozni méltóztatott:
1. Hogy a mondott intézetekben megürült tanitószékekre tett fölterjesztésekben főleg azok, kik már hittudományi tanárok, tekintetbe vétessenek, és elsőségük legyen.
2. Ha ki nyilványos tudományos intézetbe Ő Felsége által hittudományi tanitónak a nélkül, hogy tanár volna, kineveztetnék, három év alatti határidő alatt maga utján hittudományi tanársáqi rangot elnyerni köteleztessék, különben megerősítés végett főbbhelynek föl nem terjesztethetik, hacsak bebizonyított s Helytartótanács utján Ő Felsége elébe terjesztendő rendkivüli körülmények gátot nem tettek, mely esetben uj határidő a tanári rang elnyerésére kérettessék ki s nélküle a kérdéses semmi esetre megerősítés végett magasb helyre föl ne terjesztethessék.
3. E kegyes rendeletnek a már tettleg alkalmazott tanitókra, megerősítettek bár vagy sem, visszaható ereje nincsen; fiatalabbaknak azonban, főleg ha egyetemnél alkalmazottak, nyilatkoztassék, hogy hittudományi tanárságuk igen is meg kivántatik; öregebbeknek pedig, kik jelenleg tanitói hivatalt viselnek, ha különös kitüntetéssel több évek folyta alatt tanitószéküknek megfeleltek, vagy iskolabeli jóvahagyott könyvek kiadása által magukat tanulmányi ügyben hiresekké tették, kegyelmesen megengedtetik tiszteletbeli tanárság okleveleért folyamodni.
4. Kik tanitóknak vagy elhatárzottan vagy ideiglen alkalmazottak, ha a tudományi intézetnél, melyhez alkalmaz-
167
vák, tanár-rangra emeltetnek, az ünnepélyes értekezés alól mentetnek föl. (1834. Apr. 1. k. 8536 sz. a. int.)
A pesti kir. egyetemnél megürült minden hittudományi tanitószék betöltésére, a jövendőben is okvetlenül tartandó csődön [concursus – összejövetel] kivül, folyamodási ut is nyittassék mindazon egyedekre nézve, kik hittudományi tanár-rangra levén emelve a kérdéses tanulmányokat több éveken át hallgatóik kitünő előmenetével valami tudományos intézetben dicséretesen tanitották; vagy a tanulmányok ezen nemében magukat irt munkák vagy fejtegetések által nevezetesekké tették. (1834. Apr. 1. k. 8537 sz. a. int.)
A régiségekből s sz. könyvek magyarézattanábul egybe, amint iskolai előadásokban végeztetik, letétethetnek a próbatétek. (1834. Aug. 12. k. 22,203 sz. a. int.)
Azon tanitók folyamodványai, kik a megürült tanitószék elnyerésére hiresztelt csődnek (nem pedig az ugynevezett helybenhagyási próbatétnek) magukat dicséretesen alá-vetették, vagy közre bocsátott hasznos könyvek által maguknak az irodalom mezején érdemeket szereztek, s igy tehetségeiknek elég világos bizonyítványát adták, Ő Felsége kegyes rendeleténél fogva, elfogadtatni parancsoltatnak. (1834. Dec. 29. k. 36,745 sz. a. int.)
A tanitószék elnyerésétül egy év alatt az illető tanulmányokbuli "rigorosum" nevü próbatétet tegyék meg a tanitók. (1813. Mart. 9. k. 5354 sz. a. int.)
A megürült tanitószéknek nyerése végett a rigorosumot le nem tett egyedek is csődképen folyamodhatnak; de ha azt megnyernék, két év alatt a próbatéteket megtenni kötelesek. (1820. Apr. 11. k. 9093 sz. a. int.)
A magyar tudományos intézeteknél megürült tanitószékek elnyerése végett, pesti eqyetemnél tartatni fognak a csődök. (1828. Apr. 15. k. 10,676 sz. a. int.)
Ugyanazon időben püspöki köz- s kerületi fő iskolában meg papképző intézetekben kettős tisztet viselő egyedeket azon hivatalnak, melyet ideiglen viselnek, fizetéses járan-
169
dósága és minden járulványi csak feliben illetnek; ha pedig a házi hitszónoknak vagy tanulmányi felügyelőnek tisztét ideiglen oly egyed viseli, kinek szállásos fizetése [census quarterialis] vagyon, minthogy ezen esetre papképző intézetben ingyeni szállással el kell láttatnia, ezen czim alatt neki semmi fizetés ne jusson. (1816. Dec. 30. k. 37,128 sz. a. int.) Ez ily ideiglenes tisztviselések Helytartótanácsnak bemutatandó szükségen kivül püspöki oskolákban és papnövendékházakban évnegyeden tul ne tartsanak. (1817. Sept. 9. k. 25,968 sz. a. int.)
Hittudományi tanitók iskolabeli előadásuk tárgyait minden félévben, magasb helyrei fölterjesztés végett, a püspöki hivatalnak oly állítmányok alakzatában beadni kötelesek, hogy azokbul, mit kivált a legkritikaibb kérdések- S fejezetekről mint magok vélnek, mint tanitványaiknak előadnak, világosan kitetszhessék. (1813. Apr. 13. és Nov. 10. k. 8256 és 31,269 sz. a. int.)
Minthogy Ő cs. kir. Felsége egyházi dolgok körüli sokféle rendelményei az egyházi jogtant vagy lelki-pásztorkodási tudományt illetvén egész papság által sinormértékül vétetni és szorosan tartatni parancsoltatnak: igenis szükségesnek találtatik, hogy az egyházi dolgokat illető magas rendeletek hittudományi előadásokban a növendék-papoknak tudomásul adassanak; és ennél fogva nagym. Helytartótanács parancsára közhirré teendő egyházi tárgyú intézvények ezentúl nem csak lelkészkedő papsághoz, de külön másolatban hittudományi tanitókhoz is intéztessenek, hogy hallgatóikat azokról illőleg értesítniök s őket kellő megtartásukra bírniok lehessen. Ez ily rendelményeket jegyzőkönyvbe bejegyzeni s őrizni öregebbik tanitónak [senior Professor] tisztje leend. (1826. Apr. 25. k. 9790 sz. a. int.)
Hittani intézeteknél hittudományi tanitószéket foglaló egyedek egy év alatt kir. egyetemnél rigorosumaikat illető tanitmányokbul letenni okvetlenül kötelesek; ennél fogva mely idő óta tanitnak? a tanitókról adott értesítésekben ezentul kellőleg jegyeztessék meg. (1832. Máj. 22. k. 13071/13096 sz. a. int.) E kegyes rendelet azonban az ugy
171
mondott mesterkanonokokra [ad Canonicos scholasticos] ki nem terjesztetik. (1833. Jan. 15. k. 1511 sz. a. int.)
Hogy a növendékpapok irással ne terheltessenek, Lyceumaikban jóvahagyott könyveket, a tanitók félévi értesítéseiben különösen megnevezendőket, hozzanak be tanulás végett a püspökök. (1813. Apr. 13. k. 8256, – 1817. Oct. 7. k. 29,389, – 1820. Aug. 1. k. 18,738 sz. a. int.)
Tanitó előmondogatása utáni irás, és saját vagy másnak kéziratábol való előadás hittudományi tanodákban keményen tiltassék. (1832. Dec. 4. k. 30225/30481 sz. a. int.)
Hittudományi tanitók- s hallgatókról való hivatalos értesitések, ezeknek tanulmányi előmenetük és magaviseletük szerint nyert osztályzatával, és az iskola-előadás tárgyainak megnevezésével két példányban, első félévben egybe a próbatét után, másodikban pedig okvetlenül Septemberhó 15-keig ország primásának, vagy primási szék üres létére, öregebbik érseknek elébe terjesztessenek. (1815. Mart. 14. k. 6834, – 1818. Sept. 22. k. 25,532, – 1818. Oct. 27. k. 30,480, – 1819. Aug. 17. k. 22,116, – 1820. Aug. 1. k. 18,738 sz. a. int.)
A vallástudománybóli próbatétek eredvényéről való jelentések, tanulmányi tárgyak, és a hallgatók osztályzatai, iskola-igazgatók által az illető püspököknek tüstint küldessenek föl, kik is észrevételeiket nagym. Helytartótanács elébe terjesztendik. (1827. Febr. 20. k. 5282 sz. a. int.)
Második osztályba esett növendékek a próbatét ismétlésére kénytetvén jobb előmenetre gerjesztessenek, mi hogy valólag megtörtént, tabellás értesitésekben kellőleg följegyeztessék. Hogyha valamelyik a növendékek közül elegendő oknál fogva próbatétnek alá nem vettethetik, minél előbbi letevésére kénytessék, különben növendékek számából töröltetik. (1833. Jan. 15. k. 1511 sz. a. int.)
173
Hittudományi hallgatók közül senki a rigorosumoktul ugyan el nem tiltatik, tanár-rangot azonban csak azon esetre nyerhetnek, ha illető püspökeik ezen akademikus dísszeli fölékitésüket megkivánnák; az akademikus dijak növendékekérti lefizetése is a főpapok bőkezüségére hagyatik. (1822. Apr. 16. k. 9332 sz. a. int.)
Senki hittudományi tanár-rangra ne emeltessék, hacsak sz. irási tanulmányokból való próbatétek alkalmakor keleti nyelvekben történt kisérletek után be nem bizonyodik, héberrel rokon u. m. arabs, syrus, chaldai nyelvekbeni jártassága. (1814. Nov. 2. k. 28,672 sz. a. int.)
Semmi Császári királyi alattvalónak ezentul engedély adatni nem fog, tanárságróli oklevelet külföldi egyetemtül elfogadni. (1820. Febr. 8. k. 3053 sz. a. int.)
Theologiai karban, és némely másokban is csak egyéventes, de kellőleg előveendő próbatét hozassék be. (1826. Oct. 24. k. 26,651 sz. a. int.)
Iskolák szünnapjai ezentul September s October havak helyett August és September hónapra tétessenek át. (1832. Mart. 6. k. 5312 sz. a. int.)
Minden tudományos intézeteknél tiltatik a Nagy Pál irta történeteknek tanitása. (1833. Febr. 19. k. 4812 sz. a. int.)
175
Gyermekeik jó egészségbeni tartás módjára lelkészeik által gondosan tanitassanak a hivek. (1785. Febr. 14. k. 3531 sz. a. int.)
Nehogy a nép szeszes italokkal mértékletlenül éljen, kellő vigyázatossággal legyenek az iránt a lelkészek. (1785. Aug. 16. k. 20,176 sz. a. int.)
A takarékosságbul s gyógyszerek iránti undorodásból eredt előitéleteket szüntessék meg hiveiknél a lelkészek. (1786. Jul. 11. k. 27,581 sz. a. int.)
A himlőzések előmozditására jelen legyenek oltásnál a lelkészek, és ezen üdvös intézkedés iránti bizalmat legalább két szónoklattal évenkint, főleg pedig kereszteléskor hiveikbe csepegtetni el ne mulasszanak. (1813. Nov. 30. k. 28,769 sz. a. int.)
Magok részéről a plebánusok szorgalmasan együttmukálódjanak a himlőoltás előmozditására. (1815. Jun. 13. k. 17,141 sz. a. int.)
Született gyermekek jegyzékét minden év végével illető polgári hatóságnak nyújtsák be a lelkészek a himlőoltás tétele végett. (1820. Febr. 15. k. 3956 sz. a. int.)
Az előitéletek- s hamis hireknél fogva tunyábban gyakorlott himlőzések plebánusok által szószékből buzgóan ajánltatni rendeltetnek. (1823. Jan. 7. k. 481 sz. a. int.)
Ugyan erre meghatólag [energice] hiveiket buzditani az 1826. Jul. 4. k. 17,186 sz. a. int. által is intetnek, pedig nem csak többször éven át szószékbül, de más alkalommal is. (1827. Oct. 9. k. 26,101 sz. a. int.)
177
A himlőoltásnál tartandó t. cz. Lenhossék Mihály magyarországi Elsőgyógyász irta szabályokat foglaló munka megyékszerte hirdettetik. (1829. Febr. 3. k. 2697 sz. a. int.)
A himlőzési jótékony intézetnek nagyobb előmozditása végett a minden nyelven nyomattott intést adó jegyek [schoedae] kereszteléskor szüléknek, vagy más jelenlevőknek által osztogassanak. (1831. Febr. 15. k. 4718 sz. a. int.)
Minthogy az épitendő szentegyházak teljes művészi megvizsgálására szükségesnek találtatik az, hogy az ó templomok fekvése és megmérése, a plebániabeli lakosság arányához szabandó templomtéreknek terjedtsége, és maga ezen arányozás, mely 10 év alatt született s holtak számábul kitünendő lakossági többülés- vagy kisebbedésből leginkább kitudódhatik megjegyeztessék: ennél fogva Ő cs. kir. Felsége kegyelmes rendelete szerint az épitendő templomok terv- és költségvetése mellett a fölebb elősorozott kellékek is vizsgálat okábul a főbbhelynek előterjesztetni parancsoltatnak. (1841. Mart. 30. k. 10,524 sz. a. int.)
Az egyházi épületekrüli költségvetés és épitési számadás beadása felül, általányos utasitás készittetett és nyilványitott az 1807. Apr. 21. k. 7535 sz. a. int. fogva.
Az egyházakat meg paplakokat illető épitési költségvetések beküldésekor a mindig kiteendő lelkek számán kivül meg az épitésre szánt földnek és a rajta épitendő egyház vagy paplaknak hossza és széle; az anyagi szerek-
179
nek pedig mennyi- s minősége árukkal együtt kiteendő; levonván a különösen megjegyzendő szekerezési és kézi munkákat, miket ugy is az illető községeknek végre kell hajtaniok. (1797. Sept. 12. k. 18,414. sz. a. int.) Meg kell jegyezni a téglák-, cserép- s fasindelyek-, deszkák-, léczek s egyéb fakellékek- s még a mésznek, és más mindennemü anyagi szereknek mértékét s mennyiségét is. (1804. Jan. 24. k. 1335 sz. a. int.)
A költségvetések a főbbhelynek elő ne terjesztessenek tót nyelven, hanem, ha ezen beadvák, német vagy latin szóra forditassanak. (1804. Febr. 28. k. 4118 sz. a. int.)
Építési irományokban az 1785. Máj. 2. k. 12,099, – 1797. Dec. 5. k. 24,790, – 1798. Nov. 6. k. 26,384 sz. a. intézvényben adott szabályok pontosan tartatni parancsoltatnak. (1816. Jan. 30. k. 2486 sz. a. int.)
Kőboltozatok egyedül városi vagy népesb mezővárosi templomokban, ha hagyomány-alapból tétetnek az épitési költségek, alkalmaztassanak, egyebütt fapadlás használtassék. (1808. Sept. 6. k. 19,261, – 1809. Jul. 25. k. 13,912 sz. a. int.)
Melly helyen kamarai épitészek nincsenek, kik tisztüknél fogva imigyen hajtanák végre a dolgot, a rajzoló s költségvető kőművesek- s ácsoknak uti költségei vallás alapjából téríttessenek meg. (1788. Jan. k. 6713/45235 sz. a. int.)
Vallási alap s tanulmányi birtok költségeivel épitendő templom, paplak meg oskolaház, maga utján nyert engedelem mellett minden haladék nélkül, nem pedig több évsoron keresztül épittessék; a munka bevégeztével pedig a szükséges bizonylatokkal ellátott épitési számadások főbbhelyi vizsgálat alá terjesztessenek. (1797. Oct. 2. k. 20,155 sz. a. int.)
Minthogy a vallási birtok kegyurasága alá tartozó javadalmakbani épitések ügyében az ottani földes urak neveit is tudni megkivántatik: jövőre nagym. Helytartónács-
181
nak bemutatandó illyféle épitési tárgyakban ezen körülállásra kellő figyelem fordittassék. (1840. Nov. 10. k. 35,653 sz. a. int.)
Midőn felsőbbhelytül meghatározott pénzbeli öszvegből teendők az épitések, illető számadóknak felelőség s megtérítés terhe alatt főhelyről nyert engedély nélkül többet költeni tiltatik; és ha a rendelt öszvegen felől költségek megkivántatnának, minden nagyobb fizetésü rovat különösen kitétetni s fölterjesztetni parancsoltatik. (1798. Mart. 27. k. 6916, – 1813. Nov. 23. k. 27.538 sz. a. int.)
Főbbhelyen jóvahagyott terv- és költségvetésen felől önkintesen [arbitrarie] tett kiadások az illető számadóknak semmi esetre meg nem téríttetnek. (1829. Oct. 13. k. 25,670 sz. a. int.)
Illető egyházak pénztárából a kegyur, megyés püspök s mennyire vallási birtokbul is némi segitkezés kivántatnék, nagym. Helytartótanácsnak engedelme nélkül megtérítés terhe alatt mitsem merjenek épiteni a lelkészek. (1802. Mart. 17. k. 5913 sz. a. int.)
A templomok, paplakok és iskolaházak fölépitésére és kiigazitására azon hatóság köteles felügyelni, mely ilyféle épitéseket indítványozván azok felőli gondviselést és számadástételt magára vállalt. (1798. Jan. 23. k. 1589 sz. a. int.)
Vallási pénzalapnak nincs azon rendeltetése, hogy kevesebbé szükséges, és csak kényelemnek szolgáló épületeket tétessen fiókhelyeken a lelkészeknek. (1814. Máj. 10. k. 11,304 sz. a. int.)
Minthogy nem elkerülhetlenül szükséges, hanem csak gazdasági ügyekezetes [industrialis] épületek sorába számitandók a pajták, ezeknek fölépithetésére semmi segitkezés a vallási pénzalapból nem fog nyujtatni. (1793. Aug. 16. k. 19,378, és Oct. 8. k, 23,958 sz. a. int.) Átaljában semmiféle gazdasági épü-
183
letek lelkészek használatára, vallási birtok költségével épen nem (1807. Jul. 29. k. 15,254 sz. a. int.) hanem községek s földes uraságokéval épittetendnek. (1803. Oct. 5. k. 21,679 sz. a. int.)
Azon plebánusok, kiknek személyére összeirás szerint ingatlan birtokbul évenkint 500 for. megmarad, paplakjukat a község hozzájárultával maguk ép állapotban tartani kötelesek, s ha minden változás esetében alesperes meg polgári hatóságok által teendő vizsgalódásokbul ebbeli hanyagságuk kitetszenék, az utánuk maradt vagyonbul, vagy javadalmi jövedelmeikből pótoltassék; a paplak leégése esetére, azt helyre állítani, valamint jegyjószággal nem biró szentegyházakat fölépíteni a kegyurak dolga, az e részben plebánusok által aláiratni kivánt téritvény azonban tőlük többé ne kérettessék. Az előbocsátott célnak elérésére egyházi s polgári hatóságok együttlevén a felül vitatkozzanak: mennyit kell a javadalmazottaknak az épületek jó állapotbani tartására évenkint szentelniök. (1808. Nov. 29. k. 25,650, – 1809. Jan. 24. k. 1201, – 1786. Aug. 8. k. 1235 sz. a. int., ujdonan hiresztelve 1830. Jun. 15. k. 15,472 sz. a. int, fogva.)
Minthogy opszágos törvény és legmagasb kir. válaszoknál fogva paplakukat elpusztitani tiltatnak a javadalmazottak, holtuk után maradt javaikbul tétessék a kárpótlás. (1816. Nov. 5. k. 31,549 sz. a. int.)
Gazdasági osztályba tartozó épületeket, ha vagy leégni vagy más vész által elpusztulni találnának, helyreállítani és épen tartani a plebánusok köteleztetnek. (1809. Jan. 24. k. 1201 sz. a. int.)
Gazdasági épületeket u. m. pajtákat, gabnatárokat azon kamrai lelkészeknek sem kötelesek fölállítani a kegyurak, kiknek személyére 500 for. évenkint meg nem marad. (1818. Dec. 2. k. 34,480 sz. a. kamarai leirat.)
Minthogy férjük rangját követik a nők, csak azon vegyes házasok alávetvék a katholikus papoknak tartozott
185
munkáknak, mikben a férj katholikus. (1798. Aug. 14. k. 19,276 sz. a. int.)
a) Jótékony birtok.
Bármily név alatt jövő egyházi javakat elidegeníteni, világi és szerzetes papságnak keményen tiltatik. (1783. Jul. 14. k. 3142/237 sz. a. int.)
A templomok és papházak birtokát bár mily czím alatt püspöki hivatal engedelme nélkül összesiteni, elküleniteni, elfoglalni vagy másmódon kisebbiteni földes uraságoknak egészbeni helyreállítás fenyitése alatt tiltatik; valamint az ugymondott maradványi jobbágytelkeknek, mik major-földek osztályába nem tartoznak, szabott terhük alóli elhuzása is. (1816. Oct. 29. k. 31,034 és 32,063 sz. a. int.)
Templompénzt saját tekintéllyel ne kölcsönözzenek a plebánusok. (1779. Oct. 7. k. 5068 sz. a. int.) S avval önkintesen [arbitrarie] meg ok nélkül ne rendelkezzenek. (1789. Febr. 4. k. 391/3639 sz. a. int.)
Az egyházak nagyobb hasznára nyilványos árverés utján haszonbérbe adassanak minden birtokaik. (1799. Máj. 21. k. 11,646 sz. a. int.)
Szenvedő [passivis] adóságokkal ne terheltessenek az egyházak; ne is szabadjon püspök engedélye nélkül templom számára, ha az lerovására képes is volna, adóságot tenni. (1771. Apr. 29. k. int.)
Egyházi javadalmak vagy nyilványos hagyományok számára elöljáróik meg kormányzóiknak főbbhelyi engedelem nélkül pénzt kölcsönvenni, ennek elvesztése alatt tilal-
187
maztatik. (1787. Febr. 10. k., – 1812. Apr. 14. és Aug. 25. k. 8481 meg 21,642 sz. a. int.)
Pénzbeli büntetést, még ha jótékony birtokra alkalmaztatnék is, hiveikre szabni ne merjenek a lelkészek. (1796. Oct. 25. k. 23,002 sz. a. int.)
A jótékony birtokok cselekvő és szenvedő állapota az illető hatóságok által megvizsgált számadásokbul kiiratni s igy kivonatképen katonaév végével a nagym. Helytartótanács elébe terjesztetni parancsoltatik ugy, hogy azon esetre, ha a mondott egyházi birtokok igazgatási módjáról kérdés támadván a bizonylataival ellátott számadási könyv kivántatnék, az esetről esetre küldessék föl. (1797. Nov. 29. k. 25,304 sz. a. int.) A szegények-intézetének bevevés- s kiadásároli számadások azonban nem kivonatban, de egész terjedelmükben terjesztessenek alá a nagym. Helytartótanács vizsgálásának. (1798. Jan. 30. k. 2479 sz. a. int.)
Számadásokban valamint mindennemü intézetek s hagyományok cselekvő meg szenvedő állapotáról szóló irományokban, a hagyományos és ügyekezetes [industrialis] tőkepénzek, más lapra átviendő oldallapjuk- s öszvegükkel különös rovatba helyeztessenek; a státus szenvedő kötelezvényeinek száma, az illető tőkepénznek sorsvetés általi kihuzás napja, meg azon sorozat, melybe ez ily kihuzott tőkepénz tartozik, szinte világosan tétessék ki. (1839. Jan. 22. k. 1969 sz. a. int.)
b) Jótékony alapitványok.
Jótékony alapitványok fölötti fölvigyázás püspököket illet, kik is, mihelyt vagy az eredeti hagyományozást kisebbedni vagy a hagyományozók akaratját végre nem hajtatni észre vennének, a dolog ezen állapotát nagym. Helytartótanács elébe terjesszék. (1777. Máj. 11. k. 2345 sz. a. int.)
A jótékony alapítványok ügyei birói dijak fizetése alól fölmentetnek. (1781. Sept. 10. k. 5774 sz. a. int.)
189
Ha az adósok, jótékony alapítványok tőkepénzébüli adóságukat megyekönyvbe iktatván be s fölszólitva levén a beiktatási dijt meg nem adnák, ilyféle cselekvő adóságok, minthogy kiváltságosak, illető hatóságok által ingyen fognak beiktatni. (1797. Dec. 5. k. 24,790 sz. a. int.)
Végrendeletből vagy engedményből eredt jótékony alapítványi cselekvő kötelezvények mellett maga az engedményes levél vagy végrendeleti kivonat hiteles másolatban, vagy pedig e jótékony alapitványnak tulajdonát valló más hiteles bizonyitólevelek terjesztessenek a beiktató hatóság elébe hogy igy történhetvén a jótékony alapítvány részére a beiktatás, e felüli bizonylat is kiad[at]hassék. (1800. Aug. 12. k. 18,822 sz. a. int.)
Egyházak jegybérére végintézkedéskép vagy hagyománykép rendelt vagyon kegyes kir. engedélyen kivül más végre ne fordíttassék, különben magokra a vagyon gondnokaira háromol a megtéritési terh. (1792. Jul. 27. k. 16,214 sz. a. int.)
Jótékony birtoki és hagyományi tőkepénzek magánosoknak is törvényes kamat s elégséges biztosság mellett kölcsönadathatnak. (1791. Nov. 14. k. 21,122 és 21,313 sz. a. int.) Az utóbbiakat még is, ha magánosoknak advák, beiktatni szükséges. (1812. Dec. 29. k. 32,111 sz. a. int.)
Akármiféle jótékony alapitványoknak cselekvő és szenvedő állapota nyugtatványokkal gyámolíttassék. (1791. Nov. 4. k. 10,714 sz. a. int.)
Jótékony alapitványoknak, világi és egyháziaknak gondnokai a tőkepénzek biztosságárul ön javaikkal kezeskedni kötelesek; a magános adósoknál levő tőkét törvényes beiktatás által biztosítni s azt a kamatok haladékos fizetőitül, bár elegendő biztosítékkal birnának, egybe elvétetni tartoznak. Világi rendű alapitványokhoz a nemes szüzek, özvegyek s más koldulni szégyelő személyek ellátásán kül kórosok- élemedettek- s árvák házai, meg egyéb lazarétomok és szegények intézetei tartoznak. (1796. Aug. 16. k. 12,769, és Sept. 20. k. 20,338 sz. a. int.) Az alapítványok azon gondnokai, kik ezen rendeleteknek meg nem felelnek, a
191
rendelt határidőre bé nem szedett, vagy elégkép nem biztosított tőkepénzeknek közvetlen adósai gyanánt tekintetni fognak. (1797. Apr. 26. k. 8667 sz. a. int.)
Jótékony alapitványok növedéke felüli jelentésekben világosan tétessék ki: vajjon beiktatva vagyon e a hagyományi tőkepénz? és miben áll tulajdonképen az? továbbá ilyféle hagyományok a végrendelet hiresztelésekor hagyományok sorába illető hatóság által fölvétetni, és folyó évnegyed végével főbbhelynek előterjesztetni parancsoltatnak.
Ne pedig a végintézetkép hagyott vagyon bészedhetlenné váljék, felelőség terhe alatt arra köteleztetik az illető hatóság, hogy végrendelet nyilványitásától számitandó egy év lefolyta alatt sürgesse azt, és szükség esetében per-orvoslatokkal is követelje; egyházi hagyományok pedig illető világi hatóságok által plebánusoknak vagy szerzetesek elöljáróinak tüstint bejelentetvén, azokról a megyés püspökök egybe tudósítassanak. (1798. Febr. 6. k. 2488 sz. a. int.)
Alapitványi tőkepénzeket senki által legmagasb rendeletek ellenére megillettetni ne hagyjanak a püspökök, különben azokra háromland a felelőség s megtérítés terhe, kiknek gondja és fölvigyázása alá ilyféle hagyományos birtokok tartoznak. (1832. Febr. 14. k. 3379 sz. a. int.)
Jótékony alapitványokban csak részesüljenek, kik tanulmányok- s magaviseletükből első osztályt nyertek, és hagyományozók által megkivánt kellékekkel ellátvák; ennél fogva minden befogadás előtt az alapitványi levél szorgosan tekintessék meg. (1791. Dec. 16. k. 23,046 sz. a. int.)
Tapasztaltatván az hogy a hagyományozók végakaratja önörököseik által végre hem hajtatik, minden hatósá-
193
gok ez iránt fővigyázattal lenni tartoznak felelőségnek, és tunyaságukból eredt kár megtérítésének terhe alatt. Hasonló fölvigyázás püspökmegyei hatóságoktul is megkivántatik. (1805. Apr. 9. k. 7902 sz. a. int.)
c) Templomszámadás. Egyházatya tisztje.
A maga idején teendő templomszámadásokban szorgalmasak legyenek az illető tisztségek [respectivi magistratus]. (1799. Apr. 20. k 23,022 sz. a. int.)
A szabad kir. városok egyházi pénztárai plebánus közbejárultával igazgattatni, s számadásaik helybeli lelkész, alesperes vagy más püspökmegyei embernek befolyásával vizsgáltatni parancsoltatnak. (1796. Apr. 19. k. 7886, – 1803. Nov. 29. k. 25,678 sz. a. int.)
Templomszámadások vizsgálatába az egyház kegyurának is befolyása legyen. (1786. Aug. 5. k. 2531/32132 sz. a. int.)
Számadási vizsgálatra helybeli lelkészen k[ív]ül alesperes, kegyur vagy tisztje és a község jelenjen meg; mindezek egyházatyát [Syndicus] választanak, kinek elegendő biztosítéka vagyon, ki is egybe föleskettetik. Ennek kezénél legyen a pénzt, kötelezvényeket s más efféle irományokat foglaló templomi pénztár; ha bizonyos környületeknél fogva paplakban kellene tartani a pénztárt, két kulcssal látassék el, egyikét a plebánus, másikát a templomatya birandja; a pénztár csak mindkettőnek jelenlétében nyitassék, és kulcsokat egymásnak ne küldögéljenek. A templom tőkepénzeit sem a plebánus, sem az egyházatya maga nevére kölcsön ne vegye és jószágait haszonbérbe ne tartsa. A templomatya magát könyvvel lássa el, melybe a templomeszköz, földel határostul szomszédostul, a kötelezvények másolatai, és más kész bevevések bejegyzendők. Hasonló könyve plebánusnak is legyen s belé az egyház gyökeres jogainak, éventes számadási vizsgálatoknak, és elöljáróság elébe terjesztett róluk való jelentéseknek másolatai irassanak. Tartson a templomatya naplót is, melyben a fizetőnek ellennyugtat-
195
ványával vagy bevevőnek nyugtatványával ellátott mindennapi bevevések és kiadások följegyeztetnek. Ne vállalja föl magára plebánusnak egyéb fizetési bizományait [solutionum commissiones], mint, melyek az egyház mindennapi szükségeit illetik; az elő nem látott szükségekre nézve pedig öntekintéllyel 10 for. fölebb ki ne adjon. A templomatya számadási egészen olvastassanak föl és ha bizonyitó-levelekkel megegyeztetve hiánynélkülieknek találtatnak, errüli bizonylat neki jelenlevők részéről kiadandó. Illyféle gyüléseknek jegyzőkönyve alespereseknek meglegyen, és egyalkalommal fiók-egyházak, kórházak vagy másféle társulatoknak és jótékony hagyományoknak számadási is vizsgáltassanak meg. (1781. Febr. 12. k. 958 sz. a. int.)
Egyházi birtokokróli számadásokban világosan tétessék ki, hol, mikor s kinek adattak a tőkepénzek kölcsön? és beiktatvák-e vagy nem? (1800. Dec. 9. k. 28,181 sz. a. int.)
A beszedhetlen krajczáros törtszámok elkerülése és a számadások könnyitése végett f. év Máj. 6. k. 6364 sz. a. cancell. végzésnél fogva azt rendelte Ő cs. kir. Fels. hogy mint más nyilványos pénztároknál szokás, egyházi hagyományokról való számadásokban is krajczárnegyednél kisebb törtszámok ki ne tétessenek. (1841. Jun. 30. k. 22,174 sz. a. int.)
Számvevői hivatalból tett nehézségekre való viszontfelelet meghatározott idő alatt és olly teljes próbákkal ellátva adassék, hogy semmi más észrevételnek helye ne legyen többé. Rövidnek tartatván a záridő, meghosszitására törvényes okoknál fogva nagym. Helytartótanácshoz intéztessék a folyamodás. (1799. Mart. 12. k. 4849 sz. a. int.)
197
Példányirat a számadási tárgyakban tett számvevői nehézségek fölvilágitására.
N. tisztségtül, számtartótul vagy uradalmi kasznártól adott viszontfelelet a számvevői hivatal ama nehézségeire, miket a N. napjátul N. napjáig benyújtott számadásnak vete elő.
Igy tétethetnek a viszontfeleletek röviden s a nélkül, hogy az adott fölvilágosításokban a számvevői hivatal által elővetett, s kezénél ugy is meglevő nehézségeket csak megérinteni is kelljen. Adassanak pedig oly kimeritőleg a feleletek, hogy uj nehézségeknek alkalmat ne szolgáltassanak. (1812. Dec. 15. k. 30,370.)
197
VI. A sirkertek- és sirboltokrul.
a) A sirkertek helyzete s közössége.
Marha bejárás gátlására a helységek tehetsége képest illőleg kerittessenek be a sirkertek. (1769. Febr. 13. k. int.)
Helységbelőli vagy templomkörüli temetőkbe senki ne temettessék. (1800. Mart. 26. k. 6254, – 1806. Jun. 10. k. 10,712 sz. a. int.)
Helységenk[ív]ül legyenek a sírkertek, és marha bejárás elöl kellőleg kerittessenek körül. (1775. Jul. 17. k. int.)
A nap, melyen használtatni kezdenek a temetők, szinte följegyeztessék. (1790. Apr. 20. k. 13,028 sz. a. int.)
A katholikusok s evangelikusok közti temetők közösségére nézve támadható egyenetlenségek megelőzésére azon esetre, ha a természeti helyzet engedné, és a különvallásu lakosok a temető közössége körül nem egyesülhetvén megelégedésükre a kérdéses ügy el nem döntetnék, minden vallású lakosok számára külön temető vágassék ki. (1794. Sept. 23. k. 21,263 sz. a. int.)
Közös sirkertekben az ágostai vallásnak épületeket, mikben halotti beszédek tartatnának, ne állítsanak. (1818. Mart. 3. k. 5977 sz. a. int.)
Máshitű személyek, ha oly helyeken halnának el, mikben vallássorsosaiknak temetőjük nincsen, a fenállóba temettessenek. (1788. Aug. 12. k. 31,620 sz. a. int. szepesi püspöknek szóló.)
201
b) Sirboltok s halotti kamrák épitési módja.
Sirboltok kivülről bejárósak, koporsók betétele után befalazandó és 30 év befolyta előtt meg nem nyitandó czellákkal ellátvák legyenek; dögvész idején senki, bármily nemes rangu, beléjük ne temettessék, mások be sem bocsátassanak, mint azok, kikre legottan szükség vagyon. (1777. Sept. 21. k. 4723 sz. a. int.)
Városok körületén de lakhelyektől távolabb helyzetben halotti kamrák azon végből állittassanak, hogy való- és szinholtak téli időkben is ide letétetvén legottan eltemettetésükig tartathassanak. (1828. Sept. 16. k. 25,003 sz. a. int.)
Halotti házakban mise áldozat ne szolgáltassék. (1769. Jul. 26. k. 3377 sz. a. int.)
c) Temetési határidő s halottak vizsgálása.
Járványos kórságon kivül, mely ragályt terjeszt, hacsak végső szükség és kétetlen halálnak jelei nem kivánnák az eltemetést, ezt a megesett halálozás perczétől számitandó 48 órának eltelte előtt végrehajtani nem szabad. (1795. Dec. 18. k. 26,672, – 1797. Aug. 1. k. 15,630, – 1812. Jun. 6. k. 14,653, – 1812. Sept. 22. k. 23,466, – 1813. Jun. 8. k. 14,066 sz. a. int.) Hogyha már kelö [invalescens] rothadásnak világos jelei, gyógyász vagy sebésznek elismerése mellett mutatkoznának a holttesten, a fenmondott határidő előlegezhetik. (1796. Apr. 5. k. 7217 sz. a. int.)
Plebánusok, helyhez kötött káplánok és bármiféle lelkészek semminemü holttestet 48 órának eltelte előtt és ha lehet, gyógyászi halálbizonyitvány nélkül ne temessenek s temetni ne engedjenek; hol pedig a mondott bizonylat nem
203
kapható, önmagok azt a holttest vizsgálóinak mondatai szerint föltenni és irományaik közt tartani szorgoljanak. (1827. Jun. 12. k. 15,751 sz. a. int.)
Az 1828. Sept. 16. költ 25,003 szám alatti intézvényben, mely a halottak vizsgálását sz. kir. városokban rendezi el, imezek foglaltatnak: a) czélja a halottak vizsgálásának az, hogy semmi szinholt el ne temettessék, hogy világosan kitetszhessék: természetes-e vagy erőszakos valakinek halála? és végül, hogy a szabott idő előtti temetkezések gátoltassanak, nem értvén ide ugy is ama holttesteket mellyek kifolyás- kedvetlen szaguk- s ragályuknál fogva ártalmasokká válnak, és ezért kellő ovásokkal hamarább temetendők; b) halottak vizsgálóinak, kik föl is esketendők, sz. kir. városokban egyedül orvos és sebésztanárok vagy mesterek, valamint más sebészek és szülészek is – hogy jámbor és józan férfiak legyenek, magábul ertődik – alkalmaztassanak; minden megtekintésért 12 kr. p. p. vehetnek dijul, szegényeknek azonban ingyen tegyék meg e szolgálatot; c) jegyzőkönyveikbüli kivonatot, illető lelkészek által aláirandót, minden évnegyeden készitsenek, és további használatra illető tisztkarnak nyújtsanak be.
Egészségi ügyre háromolható ártalom tekintetéből két napon fölül födetlenül ne tartassék a holttest, hanem koporsóba tétetvén szegeztessék be; temetésekor nem templomba, hanem egyenesen temetőbe vittessék a halott, és legottan mélyen ásassék be. Halotti tortartás a népnek tiltatni, és fölösleges harangozásrai költségtétel nem engedtetni parancsoltatik. (1775. Jut. 17. k. int.)
A halottak rokonit költséges temetkezésekre és ekkori különféle zenehangászatokra ne birják a lelkészek, sem misés dijpénzt tőlük illy alkalommal ne követeljenek; a ha-
205
lotti lakomazások teljesen szüntessenek meg s azon visszaélés is, mellynél fogva sokhelyütt lepedőjüket s párnájukat plebánusuknak végrendeletkép hagyni késztetnek az özvegyek, törlesztessék el. (1786. Jan. 23. k. int.)
Haldoklók és holttestek fölötti rivalkodásoktul elszoktatni parancsoltatik a nép. (1787. Jan. 2. k. 575 sz. a. int.)
VII. Nemzeti és elemi tanodákról.
a) Az iskolák elrendezése.
Azon helyeken, hol alapitott lelkész vagyon mint nem kevésbhé fiók-egyházi helységeken is, ha nagyobb a mindkét nembeli tanulni képes gyermekek száma, iskola jártatás hozassék létre. (1795. Nov. 27. k. 24,567.) Ha 50 a járatható gyermek, vagy bár kisebb számu az ifjuság, számára, hacsak elégséges a mester kitartására kitüzött alapitványi birtok, elemi tanodák fölállíttathatnak. (1802. Jun. 23. k. 13,493 sz. a. int.)
Katholikus gyermekek evangelikus tanodákba ne bocsátassanak; a mesterek, kik őket elfogadnák, 12 forintba marasztaltassanak, s még egyszer annyiba, ha ellenszegülnének. (1749. Jan. 17. k. int.)
Katholikus iskolások világos s minden egyes esetben főbbhelytül kérendő engedély nélkül evangelikus diák s további tanodákba be ne fogadtassanak. Hol mint katholikus mint evangelikus elemi tanoda létezik, emebbe ne fogadtassanak, hanem amabba küldessenek a mindkétnemü katholikus gyermekek; hogyha pedig katholikus oskola hiányában
207
evangelikusokéba oktatásnyerés végett kellene járniok, ilyféle eset katholikus lelkésznek mindig jelentessék be; ki, hogy a gyönge kisdedek idegen vallásnak elveibe ne avattassanak, azokat nem csak hitdolgára kellőleg oktatni, de katholikus istentisztelet látogatására s egyéb katholikus kötelességek okvetlen teljesítésére is kénytetni fogja; ne is szabadjon predikátoroknak katholikailag nevelendő gyermekeket katholikus lelkész tudta nélkül tanodájukba befogadni. (1798. Dec. 5. k. 28,643 sz. a. int.) Katholikus tanodák hiánya miatt evangelikusokékat látogatni kénytetett katholikus gyermekek, vallástanból való oktatás- és próbatétkor mesterek által a tanodábul kibocsáttassanak, és sem az imahelyre és evangelikus istentiszteletre, legkevésbbé pedig a sz. vacsora részesülésére megjelenni nekik ne engedtessék; mert ha ez ily oknál fogva valami katholikus gyermek hitétől elszakadna, ezen rendeletnek áthágói hitcsábitók gyanánt 1791. 26. tczik. értelme szerint bűnhődni fognak. Katholikus ifiuságniak evangelikus tanodákbai járás tehát ne engedtessék. (1800. Aug. 26. k. 20,127 sz. a. int. nagyváradi tanulmányi igazgatóságnak szóló.)
Ne[hogy] az iskolamester családjával lakott szobáját tanodául is használni kénytessék, kegyurak által külön iskola-épület állittatni, s szükséges fütési fával elláttatni parancsoltatik. (1811. Jun. 25. k. 15,840 sz. a. int.)
Iskola-épület fölállitása általjában községek dolga, elégtelenségük esetére azonban földes uradalmak anyagi szereket meg költséget, községek pedig kézi és jármos munkákat nyújtandnak, és az iskola-termet szükséges butorral ellátandják, mit az iskolai épületek éptartásáról [conservatio] is érteni kell. (1795. Nov. 27. k. 24,567 sz. a. int.) Midön katholikusokkal és evangelikusokkal közös a tanodahely, a kézi es jármos munkákat mindkét vallásnak végzendik. (1789. Mart. 10. k. 8650 sz. a. int.)
209
b) A tanuló ifiuság oktatása.
Földmüves szüléknek világosan terjesszék elő az iskola-járásnak gyermekeikre háromló hasznát a lelkészek, arra őket azonban ne kénytessék; de mivelhogy nagyobb a vallási oktatásnak mint egyéb tanulmányok előadásának szüksége, s minthogy mindenkép előmozdítania kell a közönségnek is a gyermekeknek vallás s jó erkölcsbeni oktatását: ennél fogva, ha alsóbbrendüek a szülék, testi büntetéssel is illető hatóságuk által kénytessenek plebánushoz küldeni gyermekeiket; lelkészek tehát, gyermekeik küldésében tunyáknak talált szüléket, polgári hatóságnak adjanak be. Intessenek továbbá a szülék, hogy gyermekeiket iskola-törvények teljesítésére maguk is birják, és ha ők magok gyermekeik megvesztegetésének [depravatio] alkalmat szolgáltatnának, ügyészi vádlevéllel fenyitessenek meg. (1802. Jun. 23. k. 13,493 sz. a. int.)
Kik gondjára bizva vagyon az ifiuság, mindnyájoknak parancsoltatik: hogy ezentul jobban mint eddig szorgoljanak a vallásbóli oktatásnak adására; ennél fogva minden latin s bölcsészeti tanoda-osztályokban, a vasár- s ünnepnapokon tartandó egyházi szónoklatokon kivül, hetenkint legalább két óráig adják a Religiótudományt a hitszónokok vagy Religio-tanitók elő, s hallgatóikat más tanitókkint nyilványos próbatétnek vessék alá, melyrüli bizonylaton kivül senki főlebb osztályba ne léphessen. (1802. Mart. 17. k. 5050, – 1805. Nov. 12. k. 26,200 sz. a. int.)
Nehogy marhalegeléssel elfoglalt gyermekek magokat oktatás alól elhuzzák, közpásztorok rendeltessenek; ha pedig ez nem történhetnék, minthogy kilencz óra tájban nyáron visszajön legelőből az ifiuság s délutáni három-vagy négyig hon tartózkodik, ezen időközben kénytessék az oktatásra. (1796. Apr. 19. k. 7679 sz. a. int.)
211
Hogy a vallás- és jó erkölcsökbeni oktatás el ne mulasztassék, senki sem inassága alól föl nem szabadul, sem házasságba nem léphet lelkészének azon bizonyítványa nélkül, hogy a vallás oktatásbul próbatét alá vettetett. (1811. Jun. 25. k. 15,840 sz. a. int.)
Oktatásra alkalmas gyermekeket nyaranta is, hacsak szüleiknél elkerülhetlen munkával nem elfoglalvák, iskolajárásra kénytessék a lelkészek; szülék ebbeli makacssága ellen az illető tisztkar segédkezét kérjék, és az ifiuságnak vallástant is előadni el ne mulasszanak. (1813. Mart. 16. k. 3424 sz. a. int.)
Minthogy a gyermekeknek vallás- és jó erkölcsbeni oktatása a lelkészek főkötelességei közé tartozik: ezt templomban és iskolában személyesen vagy káplánaik által végrehajtani kötelesek. (1802. Mart. 9. k. 5040 sz. a. int.) Különben a kötelességüket feledett katholikus lelkészek vagy helyük változtatásával, vagy hivataluk vesztésével bünhödjenek. (1812. Apr. 21. k. 9179 sz. a. int.)
Nemzeti főoskolákban, mellyeknél hittanitó alapitva nincsen, magok a helybeli lelkészek, káplánok, vagy szerzetes papok szabott időben adják elő a katholika vallásoktatást a tanuló ifiuságnak. (1782. Febr. 14. k. 1136, – Jul. 8. k. 25, – Nov. 5. k. 8596 sz. a. int.) Ennél fogva tehát szorgosan teljesítsék hittanitói hivatalukat nemzeti főiskolákban a lelkészek, minthogy ez főbb kötelésségeik közé tartozik. (1783. Oct. 27. k. 25, – Nov. 3. k. 10,553 sz. a. int.)
Vasár- s ünnepnapokon délelőtt alkalmatos intőoktatások, délután pedig Religotanitás által katholika vallás elvei terjesztessenek elő az iskolás ifiuságnak. (1796. Aug. 23. k. 18,240 sz. a. int.)
A bitelveibeni oktatás ne bizassék egyedül az iskolamesterekre, hanem hétben egyszer legalább végezzék azt
213
tanodákban a lelkészek. (1792. Febr. 3. k. 2 1,653 sz. a. int.)
Nemzeti iskolákban, városiak legyenek azok vagy falusiak, Religiótanitási kötelességüket pontosan teljesitsék a lelkészek. (1830. Nov. 30. k. 31,212 sz. a. int.)
Azon visszaélés, mely szerint más lelkészeti foglalkozások, vagy semmi dijazás ürügye alatt nemzeti fő vagy elemi iskolákban a lelkészek vallástanitási kötelességüket teljesen elmulasztják keményen tiltatik, s ők e legfőbb lelkipásztori tisztnek hő buzgalommali teljesítésére utasittatnak. (1805. Nov. 12. k. 26,200 sz. a. int.)
Iskolamestert szegénységük miatt ki nem tartható községeknek ifiuságát ha nem olvasás- s irásban, legalább katholika vallásban és jó erkölcsökben a helybeli plebánus vagy káplán oktatni köteleztetik. (1802. Mart. 17. k. 5050 sz. a. int.)
Magán-oktatást adni azoknak engedtetik egyedül, kik az általuk előadandó tanulmányokban tett dicséretes előmenetöket bebizonyítandják; próbatétüket a magán oktatóttak hit- s erkölcstanbul lelkész vagy a fő iskola tanitója előtt; latin tanodák tanulmányaiból pedig legott teendik, mely alkalommal a magántanitóknak, ha alkalmatlanoknak találtatnának, polgári hatóság segédkezével is, tiltassék az oktatás. Magán-nevelési intézetek a szülék, gyámnokok, s helybeli tisztkarnak fölvigyázása alá tartozandnak. (1814. Nov. 8. k. 28,587 sz. a. int.)
c) Az iskolák igazgatása.
Kis városok- mezővárosok- s falukban lelkészhöz tartozik a nemzeti iskolák fölötti közvetlen felügyelőség; gondja a megyés püspöknek azonban, hogy nem csak e tanodákban, de kormánya alá vetett egész nyájában a vallás- s keresztényerkölcstan kellőleg előadassék. (1802. Mart. 17. k. 5050 sz. a. int.)
215
A nemzeti iskolák- és kisded ifiuság nevelésébeni jó rendnek helyreállitására s ennek, valamint ezen iskolák körüli rendeleteknek kellő megtartására, kerületüket ugy is vizsgálni tartozó alesperesekre, tanulmányi fő igazgató utmutatása mellett, bizatik a nemzeti iskolák fölötti felügyelőség. (1831. Máj. 10. k. 12,811 sz. a. int.) Ezen iskolák vizsgálatára való utasitás főbbhelytül adatva nyilványittatott az 1789. Nov. 25. k. sz. a. intézvényben.
Nemzeti fő iskolák, városokban vagy nagyobb mező-városokban létezők, minthogy a tanulmányi rendszernél fogva saját igazgatókkal ellátvák, helybeli lelkész felügyelősége és igazgatása alá nem vettetnek. (1796. Jan. 12. k. 770 sz. a. int.) Ezen osztályba nem tartozó mezővárosokban lelkészek köteleztetnek a nemzeti iskolák igazgatóságára. (1817. Mart. 26. k. 8614 sz. a. int.)
Iskola-igazgatók- s tanitóknak keményen parancsoltatik az iskolás ifiuságot színházak, nyilványos tánczvigalmak, kávé- s egyéb csapházak látogatásátul eltiltani. (1802. Jul. 13. k. 18,253 sz. a. int.) Parancsolt és nyilványos szentegyházi könyörgésekre tanitóival megjelenvén az ifiuság magát becsesen és ájtatosan viselje, s egyszer legalább havonkint bünbánat- s oltári szentséghöz járuljon. (1802. Mart. 17. k. 5050 sz. a. int.) A kivált téli időnek esti óráiban való fonogatásra gyülekezni tiltatik a mind-, kétnemü ifiuságnak, minthogy ez alkalommal ocsmány beszédekre s illetlen tettekre vetemedni tapasztaltatott. (1805. Oct. 22. k. 34,428 sz. a. int., Liptó megyének szóló.) Hogy pedig a mindennemü botrány elöl az ifiuság biztosíttassék, semmiféle káromlások, átkozódások, ocsmányos tréfák és tettek, éji tánczok s ivások polgári hatóságok által ne szenvedtessenek; káromlók pedig s átkozódók törvényes uton fenyittessenek meg. (1811. Jun. 25. k. 15,840 sz. a. int.)
217
Nemzeti s elemi iskolák igazgatói maga idején szorgosan küldjék el főigazgatóságnak a hivatalos iskola-tudósitásokat. (1782. Dec. 12. k. 25, – 1784. Febr. 3. k. 2288, – 1790. Oct. 1. k. 23,423, – 1792. Febr. 17. k. 1435, – 1813. Mart. 16. k. 3424 sz. a. int.)
Lelkészek, mint elemi iskolák helybeli igazgatói által készített tudositásokat szedjenek össze s főigazgatáshoz küldjenek az alesperesek; ebbeli levelezésekben ugy is fölmentvék a postabértől. (1795. Aug. 28. k. 17,248 sz. a. int.)
d) A tanitómesterek kitartása s tisztje.
Fiókegyházi helységek tulajdon iskolamester nélkül szükölködvén, járuljanak az anyaegyházban rendelendő mesternek kitartására s általa gyermekeiket oktassák. Tüzi fát mesternek s iskolának számára részint uradalom, részint község, ha erdei vannak, előállítani, azt vágatni és iskola-épületbe ingyen átszállíttatni szinte a község köteles. A mester kitartása termésben s kész fizetésben 120 forintot érjen föl. Legelőt és rétet két tehénnek eléglendőt szinte kapjon. Ha földekben áll a mester élőbirtoka, azokat mivelni – ide értve az aratást, kaszálást, és hordást is – a község tartozik; ha szegényebb községek egész kitartást nem adhatnának mesterüknek, mi arra hiányozni fog, azt a földes uradalom kipótolandja. (1795. Nov. 27. k. 24,567 sz. a. int.)
Hogy községektől eléglendő kitartást kapjanak az iskola-mesterek nagym. Hetytartótanács rendeli. (1734. Mart. 12. k. int.)
A mestereknek fiókegyház helységekbeni kitartása nem a hagyományos birtokhoz, hanem földes uradalomhoz és községekhöz tartozik. (1808. Febr. 23. k. 2989 sz. a. int.)
219
A község részérüli elégtelenség esetére földes uraságok lássák el fával és egyéb szükségessel a mestereket. (1817. Máj. 27. k. 15,196 sz. a. int.)
Mesternek tisztje a községjeqyző és harangozó tisztétül kivált nagyobb községeknél elkülönöztessék; azon esetre még is, ha az iskolamesternek segéde is volna, kit külön jegyzővel a község ki nem tarthatna, ezen segédmesterre a jegyzői hivatal is ruháztassék; ha különvallásu a jegyző, minthogy mint ilyen tanitói tisztet nem viselhet, az ifiusággal egyhitü éneklőre bizni kell az oktatást. Iskola-mester tiszje külön legyen nagyobb községeknél az éneklőnek vagy is orgonásnak tiszjétől, különben pedig figyermekeket mesternek, orgonásnak lyányokat kell tanitania; ha az alapítvány értelménél fogva nem köteleztetnék tanitani az orgonás, kis dijpénzes adalék mellett köttessék vele alku; kisebb községeknél azonban, nehogy igen terheltessenek, ugyanazon egyed viselheti a mesteri és orgonási hivatalt, s ekkor különösen szükséges a kötéslevélbe kitenni, mily bevevések őtet egy s más tisztjénel fogva illetik. A fenemlitett pontokat magukba foglalandó kötés-levelek négy példányban szerkesztessenek s község, földes uradalom, meg megye-bizonyság [Testimonium comitatense] által irattassanak alá. Régi időkben kijelölt élőbirtok, ha a fölebb határzottat felül is mulná, jövőre is épen tartatik meg a mestereknek. (1795. Nov. 27. k. 24,567 sz. a. int.)
Azon helyeken, hol illőleg ellátvák a mesterek, nem másokra ruháztassék ezen hivatal, mint, kik iskolai elöljáróságtól kapott bizonylatnál fogva magukat alkalmasoknak kimutatvák; rendes tanitásmódot tanuljanak tehát, s errüli szokott bizonylatot mutassanak elő, kik mestereknek fölvétetni akarnának. (1795. Sept. 18. k. 18,884 sz. a. int.) Senki nemzeti iskolák fölötti felügyelőnek s illető igazgatónak tudta, meg tanitóképző intézeti, bizonylat előmutatása nélkül elemi iskolák tanitójának ki ne neveztessék.
221
(1799. Aug. 21. k. 19,247 sz. a. int.) Szükséges is, hogy a mesternek bevétetni akaró illető alesperes által vallástanban jól megvizsgáltassék, és alkalmasnak itéltessék. (1816. Febr. 27. k. 5710 sz. a. int.)
Nyugtatványai azon mestereknek, kiknek máshitüek sokasulása miatt kisebbített jövedelmeik tekintetéből vallás- meg tanulmányi birtokbuli kárpótlás jóvahagyatott, helybeli plebánus aláirásával erősítessenek. (1820. Febr. 8. k. 3214 sz. a. int.)
VIII. Az anya- s egyéb könyvekrül.
a) Egyházak anya- s jegyzőkönyvei.
Születtek, összeadottak és holtak anyakönyvének mássa lelkészek által évenkint készittetvén, számadási vizsgálatok alkalmakor alesperes által vetessék egybe, és aláiratva nagyobb biztosság okáért püspöki hivatalnak küldessék. (1826. Jan. 17. meg Mart. 7. k. 977 és 5779 sz. a. int.)
Az egyházkönyvek vigyázatos püspökök gyakori utmutatása melletti készitésének, meg hiba s veszély elöli őriztetésének módja tovább is tartassék fen; intsék is gyakran a gondjukra bizott papságot pontos megőrzésükre a püspökök. (1825. Máj. 24. k. 13,162 sz. a. int.)
Minthogy fölötte szükséges az egyházkönyvnek abbeli hiányát, mely szerint kór-dühöngés idején fiókegyházi helységekben sokan lelkészüknek tett minden bejelentés
223
nélkül temettettek, ez ily vészidőnek szerencsés multa után, kipótolni, és ekkép minden támadható nehézségeknek elejét venni: arra szólittatnak föl a megyés püspökök, hogy a halottak anyakönyvébeni mondott hézag betöltésére gondjuk alá bizott lelkészekre nézve kellőleg rendelkezzenek. (1831. Nov. 7. k. 28,988 sz. a. int.)
Azon nehézségek elháritására, melyek a honfiaknak nemzési származása bebizonyítására nézve abbul támadhatnának, ha vagy elvesztvék vagy elromolvák az egyház-könyvek, ez rendeltetett: a) kereszteltek, összeadottak, s holtak anyakönyvét minden lelkész, valláskülönbség nélkül két példányban tartozik készíteni, melyek közül az egyiket évvégével az illető hatósági törvényes bizonyság aláirja s a törvényhatóság levéltárába adja; b) zárthelyen tartatik ezen példány, és csak akkor használtatik, ha a másik példány az egyházaknál valami módon elveszne, vagy elromlanék; c) meglevén egyháznál az anyakönyv, abbóli kivonatot mindig a lelkész adjon ki, és csak elvesztése esetére illető levéltárhoz van menekülés. (1827. 23. tczik.)
Nemzési rend fejtegetésében történhető csalások megelőzésére, kereszteltek anyakönyvi kivonatát szóról szóra, minden változás nélkül tegyék meg a lelkészek, és attól igen is óvakodjanak, hogy a vezetéknevet nem más nyelven, mint melyen az egyházkönybe írva vagyon, fejezzék ki. (1771. Máj. 10. k. int.)
Az előbocsátott rendeletnél fogva a vezetéknevek minden változtatása s bár csak egy hangjelnek hozzáadása vagy elvetése legfelsőbb kir. jóvahagyás nélkül mult ese-
225
tekre nézve is keményen tiltatik. (1814. Dec. 13. k. 31,794, – 1815. Máj. 9. k. 13,362 sz. a. int.)
Keresztlevelekben a születési év nem számjeggyel, hanem betükkel irassék ki. (1821. Aug. 13. k. 21,076.)
Katona személyekről szóló egyházkönyvi kivonatok bevett rovatok szerint készíttetni, hitelesíttetni, és püspöki hivatal által nagym. Helytartótanácsnak fölterjesztetni parancsoltatnak. (1820. Jan. 26. k. 2464 sz. a. int.) Ezen katonaegyedek körül tett valami tisztkedésről bizonyítást tevő anyakönyvi kivonatok illető lelkészek által a hadsereg ama osztályába is, mellyhöz a kérdéses tartozik, különösen adassanak be, és csak ekkép küldessenek fölebb. (1832. Mart. 20. k. 6953 sz. a. int.)
Másnak ki ne adják, de szorgalmasan őrizzék az egyházkönyveket a lelkészek; s egyedül hiteles kivonatokat, nevük aláirásával és pecsétükkel bebizonyitandókat, adhatnak ki. (1770. Jan. 5. k. int.)
Egyházi jegyzőkönyveket is pontosan és minden hiány nélkül szerkesztessenek a lelkészek. (1818. Apr. 21. k. 11,385 sz. a. int.)
b) Egyéb könyvek.
Ágostai s helvéthitüeknek minden vallástani, hittudományi s ájtatos tárgyu könyvei katholika hitet gyalázó és gúnyoló kifejezéseket ne foglaljanak [a scomatibus et sarcasmis sint repurgati]. (1791.26. tczik. 5. sz.)
Ugyanez a történeti könyvekről is értődik, pedig ugy, hogy minden egyes esetről a kerületi felügyelők kezelni tartozzanak. (1808. Dec. 27. k. 27,921 sz. a. int., Felügyelőségeknek szóló.)
Ártalmas könyveknek elnyomása végett nagym. Helytartótanácshoz forduljanak a püspökök. (1782. Máj. 31. k. 3710 sz. a. int.)
Vallásról és tárgyairól értekező eredeti vagy fordított munkálatoknak mindig bocsáttassék elő a szerzőnek neve,
227
hogy tudhassék, ő neki-e vagy másnak tulajdonitandó a benfoglalt hiba. (1808. Sept. 6. k. 19,866 sz. a. int.)
Misés-, papi ima- s egyházi kar énekkönyvei külföldről ne hozzattassanak; mig azonban uj kiadásuk kieszközöltetik, cs. kir. tartományokban keringő ily tárgyu könyveknek eladása ne gátoltassék. (1806. Jul. 10. k. 10,062, – 1811. Apr. 30. k. 10,015 sz. a. int.)
Hogy a londoni s fiók biblia társaságok által közre bocsátott sz. irás példányai magyarhonba bé ne hozattassanak, kellő vigyázatosággal lenni szükséges. (1816. Dec. 23. k. 37,241 sz. a. int.) Nem különben berlini bibliatársaság költségeivel napfényre hozott cseh vagy bármiféle más ajku sz. irási példányok béhozatala tiltatik. (1822. Jan. 22. k. 2449 sz. a. int.)
Elvesztés büntetése alatt tiltatik keresztény könyvekkeli vásárlás [questus] a zsidóknak. (1770. Oct. 1. k. int.)
229
HARMADIK SZAKASZ
I. Az egyházi ünnepek szentelésérül.
a) Illő megtartása a vasár- s ünnepnapoknak.
1. Senki vasár- s ünnepnapokon szolgai munkával vagy mestersége űzésével ne foglalkozzék; ellenben kiki szent mise áldozatra, egyházi beszédekre, keresztény vallási oktatásokra s más egyéb ájtatoskodásokra jelenjen meg; senki az ezekre szabott idő alatt csapszékbe ne tartózkodjék, annál kevésbbé evés-ivásnak, lárma- s czivódásoknak helyt ne adjon, különben polgári tisztikar által büntetendő; miért is minden helyütt személyek rendeltessenek ez ilyféle kicsapongásokra figyelendők.
2. Színházi előadások hét, körsziniek pedig délutáni négy óra előtt ne kezdődjenek; zeneszó csapszékek- s korcsmákban nem különben, mint magánházakban, városban négy, ezekenk[ív]ül pedig délutáni három óráig ne hallassék, mit a henyék lármás gyülekezeteiről is érteni kell; utasaknak azonban ételt s italt nyújtani szabad. A játékok mindenféle nemei – ide értve a tekejátékot is – kávéházokban, korcsmákban s más ilyféle helyeken délutáni négy óra előtt, és éji tizenegy után, tilalmasak.
3. Ugyanazon napokban szekerekre nagyobb terhü holmik ne rakassanak; az előbb terheltek, városokban reggeli kilencz óra, ezekenkül az isteni szolgálat bevégzése
231
előtt ne induljanak; utba levén azonban annak folytatásátul ne gátoltassanak, és ha mi rajtok törni találna, kijavitni szabad.
4. Kereskedők s füszerárusok boltjai s más effélék, áruk elvesztésének büntetése alatt egész nap meg ne nyittassanak, valamint a templom körüli boltocskák sem; olvasók, meg egyéb nyomatott ima- s énekecskék eladásra ki ne tétessenek; hajfodrók műhelyei azonban délelőtti kilencz óraig, kaczorászokék [tonstrinae] pedig, valamint a gyógyszertárok meg fürdőházak is, egész nap nyitvák lehetnek; viasz- s éd-árusok [dulciarii] isteni szolgálat után, szappanyosok télente négy, nyaranta esti hat óra multával készitményeiket árulhatják. A mesterséget űzők csak délutani isteni szolgálat bevégeztével czéhökbe gyülekezhetnek.
5. Tilalmaztatik piaczokon, utczákon s boltokban az ennivalók nyilványos eladása; húst azonban, halat és kenyeret nyilván, tejet a házak kapui, gyümölcsöt a pinczék s raktárok bolthajtásai alatt, városokban kilencz óráig, hol pedig hármas harangszó az isteni szolgálatot megelőzni szokott, másik harangozásig árulni szabad leszen. Az elősorozott rendeletek átszegőjit az illető tisztkar kellőleg büntesse; a plebánusok a fenemlített királyi intézkedéseket szószékből hiveik nyelvén hirdessék, szoros megtartásukra figyeljenek, áthágóikat polgári hatóságoknak adják be, délután a mondott napokon népöket a vallás dolgaira szorgalmasan oktassák, végül az ugynevezett vecsernyét vagy lorettói litániát és az olvasó elmondását hajtsák végre. (1772. Dec. 15. k. 5411 sz. a. int., – 1799. Nov. 12. k. 26,369 sz. a. int. által megujitva.)
Dohányboltok vasár- s ünnepnapokon isteni szolgálat után egész nap, de csak félig tárt kapuval nyitvák lehetnek ugy, hogy ezen adásvevésnek jele ki ne függesztessék. (1782. Nov. 28. k. 8465 sz. a. int.)
Maria Theresiának fen-idézett kegyes rendelménye, mely az ünnepnapoknak szentelését tárgyazza, tovább is megerősíttetik, és a vasárnapokoni héti vásártartás illetlen szokása
233
azon meghagyással eltörlesztetni parancsoltatik, hogy kerületök beutazása alkalmakor a megyei tisztviselők minden főbb rendeletek megtartása iránt szorgos figyelemmel legyenek, s hol azokat kellőleg meg nem tartatni tapasztalnak, teljesítésöket okvetlenül eszközöljék. (1815. Jul. 4. k. 18,159 sz. a. int.)
Azon visszaélések, mik szerint máshitüek katholikus szolgákat, napszámosokat s gyerekeket, nagyobb dijigéret alatt terhesb munkákra késztetvén vasár- s ünnepnapokon délelőtt s utáni isten-szolgálattól letartóztatni [impediant]; zeneszó pedig táncz délutáni isten-szolgálat előtt korcsmákban észrevetődni, sőt nyilványos árverések és vásárok tartatni találtattak, Ő Felsége kegyes intézkedésénél fogva eltörlesztetni parancsoltatnak. (1808. Nov. 22. k. 25,799 sz. a. int.)
Vasár- s ünnepnapokon semmiféle vásárok ne tartassanak, hanem más napokra helyeztessenek át. (1774. Aug. 8. k. int.) Ennél fogva ez ily napokat, melyeken tilos a vásár, jókor juttassa eszébe a tisztkar, hogy a vásár tilalmát jókor köztudomásra adhassa, nem pedig már akkor, midőn a vásár előestéjén a hely színére összegyültek a vásárlók. (1801. Oct. 27. k. 23,264 sz. a. int.) Ha mikor tehát vasár- vagy ünnepnapra esnék tartása az éventes meg héti vásárnak, hétköznapra tétessék át. (1809. Apr. 4. k. 6657 sz. a. int.)
Bormérő házak bérlői nép botránkoztatással, meg a hordozóknak istenszolgálattóli letartóztatásával, semmiféle szeszes italokat vasár- s ünnepnapokon korcsmáikba ne vitessenek; sem a korcsmárosokat, velök tartandó számadások tekintetébül, az istenszolgálattól el ne vonják; sem a katholikus munkásokat pálinka égetésre s e czélra szolgáló víznek hordására használni, annál kevésbbé pedig bérlett tartásuk megtagadásának fenyegetése alatt ilyféle munkákra e napokon kénytetni merjenek. Tiltott időben zeneszó ne hallassék, táncz meg egyéb vigalmak ne tartassanak. A helységek biráji reggeli órákban községeiket korcsmába ne gyülekeztessék, ne hogy imitt evés-ivásba bocsátkozván, tehetségök miatt a vasár- meg ünnepnapokat megszentség-
235
telenítsék. Az ágostai vallásnak katholikusok ünnepein lármás munkát a helységek körületén belöl végre ne hajtsanak. (1817. Jun. 10. k. 15,984 sz. a. int.)
Az ünnepek szentelése alól fölmenteni, vagy is szolgai munkák végrehajtását az említett napokon megengedni, szükség esetében egyedül a püspököknek, s ezek által római katholikus lelkészeknek dolga, semmi esetre pedig világiaké, annál kevesbé más vallások predikátoraiké, mivelhogy a lelkiekben valamit rendelni túl vagyon hatalmuk körén. (1747. Jan. 24. k. int.)
Az uralkodó [praedominans] római katholika vallás diszére a nem egyesült görögnépnek vasárnapokon kivül husvét, pünköst s karácson első napját, és az urnapi ünnepet megülnie kell. (1752. Oct. 12. k. int.) Más katholikus ünnepek tartására azonban az nem egyébkép kénytetendő, mint a mennyire Maria Teresiának az 1772. Dec. 15. k. 5411 sz. a. kegyes rendeletei terjeszkednek. (1774. Sept. 12. k. int.)
Senki az ágostai meg reformatus vallást követők közül katholikusok istenszolgálatára meg szertartásaikra megjelenni czéhek czikkei, vagy akármiféle rendelmények által ne kényszerítessék, sem ezért bündij alá ne vetessék. (1781. Oct. 29. k. 6983 sz. a. int., – 1791. 26. tczik. 3. sz.) A katholikusok ünnepeit mindazonáltal az ágostai és reformatus vallástételt követőknek, nyilványos megbántás elkerülése végett, külsőleg meg kell tartaniok, de házaikban minden munkáikat, lármásokon kivül, végezhetik. Földesuraknak, meg családatyáknak ügyészi vádlevél fenyitése alatt tilalmaztatik, szolgáik- s jobbágyaiknak-katholikusok legyenek bár vagy máshitüek, vallásuk ünnepei megülésétül s ájtatoskodástul való letartóztatása [non impedient]. (1791. 26. tczik. 17. sz.)
Az ágostaiak és reformatusok magánban minden munkáikat, lármásokon kivűl, katholikusok ünnepein végezhetik; a helységek körületén kivül, az az: földeken lármásokat is, és ezeket különbség nélkül a helységek közepén is hajthatják végre, ha azokban katholikusoknak temploma
237
nincsen. (1793. Jan. 25. k. 2159, – 1805. Aug. 13. k. 18,963, – 1816. Jan. 9. k. 731 sz. a. int.) Azért rossz néven venni nem lehet, ha a katholikusok ünnepeit, mivelhogy megülésükre nem köteleztetnek, hiveiknek szószékből ki nem hirdetik a predikátorok, vagy ha házasulandóik kihirdetését nagyböjtben végzik, mivelhogy azt tiltott napok közé nem számítják. Hogy azonban a katholikusoknak minden bántalmátul némileg óvakodjanak máshitüek, midőn amazok üunepein magánban, vagy nyilván munkáikat végzik, az illető hatóságok fölvigyázni köteleztetnek. (Ugyanott.)
Görögkatholikusoknak oly helyeken, hol katholikus templom, melyben istenszolgálat végeztetik fenáll, a diák szertartásnak [festivis latini] ünnepein, magánban minden munkát lármáson kivül, földeken pedig lármást is véghöz vinni szabad leszen; hol pedig latin szertartásu katholikusoknak temploma nincsen, vagy a hely lakosságát magok a görögkatholikusok képzik, különbség nélkül minden munkáikat végrehajthatják. Saját ünnepeiknek, ugymint királyi legfensőbb jováhagytával megerősítetteknek megülése nekik oly formán épen meghagyatik, hogy sem nyilványos munkára, sem megyeire, sem urok magán dolgára ne tartozzanak; ellenben a házuknál szolgáló latin szertartásuakat is ünnepeik megülésében ne akadályozzák; az ünnepek visszonos megnemtartásaérti büntetések általánosan tiltatnak. (1795. Aug. 11. k. 16,417, 1814. Oct. 4. k. 23,034 sz. a. int.)
Minthogy az istenszolgálat látogatásában s egyéb vallásos gyakorlatokban fölötte meghidegült a hivek buzgalma, s olyanokra nézve, kik templomtul s vallásos oktatásoktul elvonják magukat, minden tanitásnak szükségkép sikernélkülinek kell lennie: ennél fogva a nép saját lelkészei által elmulasztás nélkül s mint csak lehet, hathatósan buzdittassék az istenszolgálat szorgos látogatására, a szent tanitások illő hallgatására s a keresztény ember minden kötelességeinek pontos teljesítésére; főleg pedig azok, kiknek
239
példája után a köznép indul, minden fölebb mondottakra nézve való példás magaviseletre indittassanak. (1798. Oct. 30. k. 26,079 sz. a. int.) Azokra nézve azonban, kik az ünnepeket megszentségtelenítik, sem pénzbeli, sem testi, sem egyéb nyilványos gyalázatot maga után vonó büntetést ne szabjanak a lelkészek, hanem az olyakat az illető polgári hatóságnak jelentsék be. (1786. Febr. 14. k. 6673 sz. a. int.)
A pápai rendelményben névszerint megjegyzett vasár- s ünnepnapokon kivül, egész magyarország szerte még sz. István apostoli király- s hazánk védszentjének ünnepe ülessék meg, sz. mise hallgatása s szolgai munkáktóli megnyugvás kötelességével; e kettős kötelesség alól azonban a nép, mely saját temploma védszentjének ünnepét üli, fölmentetik; templomban mindazonáltal ez ily napon ünnepélyesen végre mehet az istenszolgálat. (1771. Sept. 16., – 1774. Aug. 8. k. int.) Ha tehát az ugynevezett búcsunapokon szabad a szolgai munkák végrehajtása, tartathatik e kegyes rendeletnél fogva e napokon vásár is.
Szent István első királyunk ünnepe országos ünnepek sorába beiktatva levén, kiki azt, bármi vallást követ, külsőleg ülje meg s mindent, mit a törvény ünnepnapokra vonatkozólag tilt, szorgosan kerüljön; egyébiránt az ágostai vallásnak akaratjátul függ, üljék-e meg s mily szertartásokkal magyarorság első királyának emlékezetét? (1831. Oct. 5. k. 25,853 sz. a. int.)
Azon visszaélés, melynél fogva némely községek szombaton s más ünnepelőtti napokon magukat munkátul tartóztatják, és övéiket erre büntetés alatt késztetik, megszüntetnii rendeltetik; minek következtében lelkészeknek és szerzetes családoknak ezennel tiltatik, a fenemlített rosszalandó szokásnak különös ájtatoskodásokkal néminemü éleményt nyújtani [ne foveant]. (1774. Jul. 14. k. int.)
Ágostai vallásuaknál szolgáló katholikusok saját ünnepeik megtartására kényszeríttessenek. (1787. Nov. 20. k. 41,255 sz. a. int.)
241
A megyés főpapok véleményére, melyet a vasár- s ünnepnapok megszentségtelenitése megszünt[et]éséről az 1824. Jan. 7. k. 750. sz. a. intézvénynél fogva a főhelyre fölterjeszteni utasítattak, Ő kir. Felsége azt rendelni kegyeskedett: hogy az e tárgyban kiadott kegyes rendelmények foganatosítására kellőleg figyeljenek a püspökök, és ha netán segédkezét tőlük a polgári hatóság ez ügyben elhuzná, minden egyes esetet Ő Felsége elébe terjesszenek, a szükséges intézkedések tétele végett. (1830. Jun. 15. k. 15,311 sz. a. int.)
Mivelhogy Ő Felségének értésére esett, hogy sokhelyütt vasárnapokon mezei munkák végre hajtatnak, kövek összehordatnak, buza őrleltetik, uradalmi tisztek falusi birákkal istenszolgálat alatt gazdasági dolgokról intézkednek s igy az Isten igéjének hallgatásátul magukat elhuzván a népet is letartóztatják; mindebből pedig nem más, mint a vallás megvetése, lelkiismeret szavának elfojtása, vétkek egymás fölötti halmozása, házassági törvények felbomlása, isteni s emberi parancsok iránti engedelemnek eltörlése, tiltott testi kivánatoknak sokasulása, féktelen szájjal ejtetni szokott káromkodások szaporitása következik, s mind ez az isteni boszut oly igazságosan érdemli, minden megyés püspökök a fenhozott 1824. Jan. 7. és 1830. Jun. 15. költ királyi magas rendeletek eredményéről jelentést tenni felszólítatnak. (1833. Jun. 18. k. 15,525 sz. a. int.)
Zsidók saját kezökkel, vagy hitsorsosaik segedelmével akármi munkát végre hajthatnak; ennél fogva nekik ama házakban, melyeket tartanak és laknak, pálinkát is égetni vasár- s ünnepnapokon megengedtetik, nem pedig a nyilványos adásvevés is; egyébiránt magukat az országban bévett egyházi rendtartást illető rendelményekhöz szabni köteleztetnek. (1787. Máj. 22. k. 18,638 sz. a. int.) Fa-vágás s hordásátul azonban, nem különben egyéb lármás munkáktul is a helységek határin belöl mondott napokon eltiltatnak az 1823. Dec. 9. k. 30,202 sz. a. intézvénynél fogva.
243
b) Megülése a szentelt időnek.
Táncz s egyéb nyilványos vigalmak adventi első vasárnaptul fogva három király napjáig; és hamvazó szerdátul egész husvét utáni vasárnapig tiltatnak. (1818. Mart. 10. k. 6371 sz. a. int.)
A nyilványos tánczok az ugynevezett szentelt időben a nemességnek is tilalmaztatnak. (1805. Oct. 22. k. int.)
A zsidók farsangi mulatságai nagyböjtben országszerte szüntessenek meg. (1824. Mart. 2. k. 5401 sz. a. int.)
II. Az alamizsnaszedés-, böjtölés- s némelly szentügyekrül.
Külföldi világi papokat vagy szerzeteseket megyéjükben az alamizsnaszedéstül tiltsák el a püspökök s nekik tartózkodni azokban ne engedjenek. (1752. Jun. 9. k. int.)
Országunk főbbhelyeitől utilevelekkel el nem látott külföldiek, honunkban az alamizsnaszedéstül elmozdítassanak. (1781. Jul. 23. meg Sept. 10. k; 4834 meg 5854 sz. a. int.)
Császári királyi örökös tartományokban szedett alamizsnák külországokba ki ne vitessenek. (1782. Oct. 21. k. int.)
Pénznek országunkbóli kivitele kivált szerzeteseknek keményen tiltatik. (1781. Máj. 21. k. int.)
245
A hívek lelkészeik példája s megható [zelosa] egyházi beszédek által buzdittassanak az alamizsnák osztogotására. (1789. Sept. 1. k. 34464 sz. a. int.)
A segélypénz gyüjtésében azon szabály fog tartatni ezentul, hogy a lelkészek hiveiket szószékből buzditsák, a gyüjtött pénz áttételének módja felül pedig polgári hatóságokkal egyetértsenek. (1792. Mart. 27. k. 5959 sz. a. int.)
b) A böjtölést illetőleg.
A megszüntetett ünnepek előtti napon tartatni szokott böjt s húseledelektőli tartóztatás [abstinentia] alól fölmentetnek a hívek, ha csak nagy böjt vagy az évnegyedes kántorböjt nem jő közbe; fölmentetnek az eltörlesztett ünnepekeni sz. mise hallgatása alól is, az e napokat előzőtt de megszüntetett böjtölés pedig adventi szerdára s péntekre tétetik át. (1771.)
A húseledelektőli tartóztatást parancsoló törvénynek megszegőji sem idei [temporalis] büntetéssel ne illettessenek, sem az ily áthágások nyomozása ne rendeltessék, hanem egyedül lelki fegyverrel eszközöltessék ki a szentegyház törvényének sikeresítése; az illető tisztkarnak azonban meghagyatik minden szükséges intézkedéseket tenni, hogy hústiltó napokon a korcsmáros meg ételfőzők asztalaikat böjti étkekkel megrakják, és azok, kiket magasb születés, nyilványos tisztségek, vagy gazdagság többi fölött emel, másoknak ez ügyben jó példával előmenjenek. (1816. Jan. 2. k. 130 sz. a. int.)
c) Sz. ereklyék s szobrok tisztelete és némely szertartásbeli tárgyak.
Ő császári kir. Felségének keresztnevét a római pápa s illető megyés püspöknek megnevezése után a sz. mise
247
Canonjában megemlíteni engedtetik az 1771. Máj. 5. k. cancellariai végzés mellett s az 1771. Jan. 26. nyilványitott pápai rendelménynél fogva; mi Maria Theresianak, ugymint ezen engedelem kieszközlőjének utódjainál, ha férfinemüek lesznek e szavakkal "pro Rege nostro", ha nőnemüek, imezekkel "pro Regina nostra" ki fog fejeztetni. A sz. ereklyéknek az Anyaszentegyház igaz tanitása szerinti tiszteletéről híveiket kellőleg oktassák a lelkészek. (1784. Jun. 21. k. 14,452, – 1785. Sept. 13. k. 25,105 sz. a. int.)
A különféle ruhákkal ékitett szentes szobrok eltörültetni parancsoltatnak. (1784. Apr. 6. meg Jun. 28. k. 7634 és 15,209 sz. a. int.) Kivétetnek a hivektől buzgóan tisztelt szűz Mariát ábrázoló szobrok, melyek ha faragott ruházattal ellátva nincsenek, csinosan öltöztethetnek ugyan de ugy, hogy az ingek és hajak rájok semmi esetre ne alkalmaztassanak.
Az idestova járó kiskalmároktul [iconum quaestoribus] árulni szokott babonáshitü imácskák [precationes] maga módjával tiltassanak el. (1828. Dec. 9. k. 32,169 sz. a. int.)
Az ételek s étnemüek megáldásában azon ima-módok használtassanak egyedül, melyek a római, vagy megyés szertartásos könyvben találtatnak. (1784. Máj. 3. k. 9234 sz. a. int.)
Liptó esperesi kerületnek ama bűnös szokása, melynél fogva evés-ivás okábul péntekre halasztatni kezdenek a kisdedek keresztelési, jövendőre eltörlesztetni rendeltetik. (1816. Jan. 16. k. 895 sz. a. int.)
249
III. A házassági szentség kiszolgáltatásárul.
a) Akadályoktuli fölmentés.
A házasságnak nem csak nyilványos, de titkos akadályok alóli fölmentésére is, a világi és szerzetes papság ne intézze egyenesen Romába a folyamodási leveleket, hanem kellő intézkedések tétele végett az illető püspöki hivatalokhoz közvetlenül forduljon. (1777. Oct. 27. és 1778. Mart. 4. k. int.)
Az apostoli fölmentésért való kérőlevelekben, minden nehézségek elháritása végett, a folyamodók nemesi és hivatalbeli rangja soha ki ne tétessék. (1821. Jun. 5. k. 14,216 sz. a. int.)
Az efféle fölmentést tárgyazó kérőlevelekben a folyamodás támaszaúl egyedül szabályszerinti okok hozattassanak elő; a folyamodók vagyonaira nézve pedig általános kifejezésekkel élni kell ugymint: hogy szegénységök miatt vagy pedig, mivel napszámosi s kézművesi létükre munkájukból alig élhetnek, az illető dijakat lefizetni nem képesek. (1823. Dec. 12. k. 16,441 sz. a. magyar kir. udvari Cancellaria végzése.)
Hogyha külön megyékből valók az apostoli székhez fölmentésért folyamodó jegyesek, mindig a nőjegyes püspöki hivatala által terjesztessék föl a folyamodás. (1833. Apr. , 9. k. 8900 sz. a. int.)
b) A honosok összeadása.
Kik saját lelkészük előtt házasságba kelni nem akarnának, elbocsátó s bizonyitó levelével lássák el magokat. (1756. Jun. 15.)
251
Minthogy országunk több helyein 16, 15, 14 sőt 13 éves ifjak tapasztaltattak katonáskodás elkerülése okábul házasságba lépni, ez ily kora házasságok akadályozása és teljes elmozdítására felszólíttatnak a lelkészek. (1812. Jun. 6. k. 14,653, – 1815. Aug. 22. k. 23,254 sz. a. int.)
Hogy a házasulni szándékozó kézműves legények könnyebben előmutathassák szabad állodalmukat, parancsul adatik minden czéheknek: hogy a legényeket helyről helyre kisérő vándor levelekben többi közt világosan említsék meg azt is: nőtelen-e a kérdéses vagy nem? (1811. Jul. 24. k. 18,770 sz. a. int.)
Házasfele halálróli egyszerű bizonylatokra másod-házasságba lépni senkinek ne engedtessék, hacsak az illető hatóságnak e felüli törvényszerü bizonyítványát elő nem mutatja. (1818. Febr. 10. k. 3433 sz. a. int.)
Az austriai tartományokban összekelni akaró magyarokat, ha legottan hat hét alatt tartózkodnak, sem születésök helyén kihirdetni, sem tulajdon lelkészük elbocsátó levelével ellátni nem szükséges. (1818. Jan. 13. k. 1270 sz. a. int.)
Magyarország kiskoru fiai szülőik vagy gyámaik megegyezése nélkül ne házasuljanak. (1787. Jun. 19. k. 21,734 sz. a. int.)
Kik nösparáznasaság okábul a főtörvenyszék határzatánal fogva egymássali egybekeléstől eltiltattak, hacsak ezen itélet perujjitás utján előbb meg nem másíttatnék, semmi esetre házassági ügyök külön kérdés alá ne vonassék, és egybekelésök ne engedtessék. (1833. Apr. 23. k. 10,888 sz. a. int.)
Bányászi munkások s királyi kincstárbul fizetett özvegyeik másod-egybekelése napját az illető hatóságnak szorgosan jelentsék be a lelkészek. (1828. Febr. 19. k. 5386 sz. a. int.)
253
c) Külvidékiek összeadása.
Az örökös német tartományokbul magyarországba bevándorlottak, ha közvetlen elöljáróságuk ebbeli jóvahagytát elbocsátó levéllel, az illető kormányét, meg a hadi főkormányszékét pedig hiteles bizonylatokkal bemutatni nem tudnák, országunkbani tartózkodásra és házasságra ne engedtessenek. (1786. Jan. 24., – 1796. Jul. 19. k. 15,553 sz. a. int.)
A császári kir. örökös austriai tartománybeliek magyarországba való alattomos bevándorlásának eltiltására azon kiskoru mindkétnemü személyeknek, kik bevándorolván nálunk házasságba lépni szándékoznak, még azon esetre sem, ha honunkban megtelepülni akarnának, engedtessék meg a házasulás az illető gyám-hivatalnak, fölebbviteli törvényszék által törvényesen megerősített megegyezése nélkül. A többiekre nézve, kik magyarhont tartózkodásuk helyéül választák, legyenek kis- vagy teljeskoruak, szigoruan tartassék meg az 1787. Aug. 7. k. 28,421 sz. a. kegyes rendelet, melynél fogva ama külföldieket, kik bevándorlásuk előtt Ő Felsége alattvalói nem valának, nőtlenségök világos bebizonyítása mellett összeesketni szabad. (1807. Oct. 27. k. 22,091 sz. a. int.)
Az 1787. Apr. 24. k. 15,122 sz. a. kir. válasz, mely szerint a bevándorlottak tiz évi állandó itt tartózkodásuk után különbség nélkül házasulhattak, ugy módosíttatott: hogy az elbocsátó levéllel érkező austriaiak, mihelyt nálunk tartósan megtelepülnek, egybe országunk lakosi sorába tartozzanak; kik pedig nem ugyan elbocsátó levéllel, de csak utlevéllel, bevándorolnak, ha ez bizonyos időre vagy körülményre szorítkozik, ugy a vele ellátottnak tiz évi tartózkodása sem adhat honosulási jogot a fenemlitett elbocsátó levél elnyerése nélkül; hogyha pedig sem időre sem egyéb körülményre nem szorittatik az utlevél, előmutatója tíz évi állandó itt tartózkodása után honosulási jogot nyer és há-
255
zasulhat, születése helyéről való minden engedmény és elbocsátás nélkül; e tartózkodásnak azonban békésnek, és semmi ellenmondás által föl nem háboritottnak kell lenni. (1814. Oct. 4. k. 26,075 sz. a. int.) E kegyes rendelet tiz év előtt történt bevándorlási esetekre ki nem terjesztetik (1816. Jan. 16. k. 1853 sz. a. int.) és minden előforduló esetekben szigoruan tartatni parancsoltatik. (1826. Jun. 27. k. 16,121 sz. a. int.) Ezen magas rendeletben tehát értödnek; a) gondviselés alatt levő minden német-austriai kiskoruak; b) azon személyek, melyek katonáskodás kötelessége alá esnek, és kiknek, magyarországban megtelepülni, vagy ugyanott házasulni szándékozván, a német főhatóságok elbocsátó leveleivel ellátottaknak kell lenni; ki nem terjesztetik tehát kormánytisztekre a rendelet, mivelhogy katonáknak be nem iratnak; c) teljes kort érvén el a kiskoruak, házasulási ügyben semmi nehézség alá nem vettetnek. (1815. Oct. 17. k. 29,316 sz. a. int.)
Hogyha atyjával ugyanegy kenyeren levő kiskoru cs. kir. örökös tartományokbul magyarhonba bevándorol, kiterjesztetik az atyának elbocsátása a fiura is, s mindkettő egyformán belföldinek tartatik. (1808. Jul. 19. k. 15,435 sz. a. int. egri érseknek szóló.)
A gyámgyermek házassági kötése, bár a gyámatya megegyezésével történt, ha még is biróilag jóvahagyva nem volt, pap általi megáldatása ellenére is semmis és érvénytelen. (1789. Mart. 27. k. 11,504 sz. a. int.)
Austriai gyámfiuk s lyányok az illető tartománybeli gyámhatóságnak megegyezte nélkül ne eskettessenek. (1796. Sept. 13. k. 19,613 sz. a. int.)
Csehek s morvaiak, uradalmaik világos megegyezte nélkül magyarországban házasulni ne engedtessenek. (1753. Apr. 16. k. int.)
257
Austriai, stiriai, morva, cseh, silesiai, gallicziai és egyéb örökös tartománybeli alattvalók uradalmaik elbocsátó levelei nélkül házasságba lépni ne engedtessenek. (1812. Jul. 13. k. 17,271 sz. a. int.) E kegyes rendelet ismét nyilványíttatni és lelkészek által pontosan tartatni parancsoltatik az 1823. Jan. 28. k. 2083 sz. a. int. által.
A tirolország- meg bádeni s durlachi grófságbul bevándorlottak, ha a temesi bánságban állandóan megtelepülnének, házasságba csak nőtlenségökrüli eskünek letétele mellett léphetnek. (1813. Dec. 14. k. 30,273 sz. a. int.)
A főhelyre érkezett azon hivatalos jelentésnél fogva hogy P. Boldizsár tiroli kereskedő G. Magdolnával és P. Jósef H. Annával Varasdon, tirolhon tartományi törvényszékének engedelme nélkül összeeskettetett, a lelkészkedő papságnak ujjolag parancsoltatik az e tárgyban költ k. rendeletek szoros megtartása, mik szerint az austriaiak csak bizonyos óvások mellett magyarországban föleskethetnek. (1837. Aug. 22. k. 25,341 sz. a int.)
Bajoroknak házasságba lépni magyarországban, hacsak teljes elbocsátást elő nem mutatnak honjukból, tilalmaztatik. (1827. Dec. 4. k. 32,432 sz. a. int.) Ezért is, ha ilyes, mit szándékoznának, a szükséges kivándorlási engedély kieszközlésére utasíttassanak. (1829. Sept. 9. k. 23,505 sz. a. int.)
Jelentés tétetvén a felül a főhelyre, hogy schweiczország Rhaetia nevü kerületének egyik határzatánál fogva lakosainak, külországban történendő házasságkötése érvényességére a kerületi kormány engedelnie okvetlenül megkivántatik, a kanton ebbeli határzata a lelkészeknek tudomásul és sinormértékül hireszteltetni rendeltetik. (1826. Dec. 6. k. 35,600 sz. a. int.)
A kétfeleségüség s mindazon nehézségek elháritására, mellyek a Magyarországban házasodni kivánó külvidékieknek (kik. ti. nem az austriai birodalom alattvalói) nőtlenségérőli nyomozásokban gyakorta előfordulnak, azt rendelni méltóztatott Ő cs. kir. Felsége; hogy ha nőtlenségökrül, és alkalmas voltukról szóló bizonyságleveleket előmutat-
259
nának is a külvidékiek, előbb össze ne eskettessenek míg bizonyságleveleik püspöki hivatal utján, a magyar Helytartótanácsnak felterjesztve, ez által pedig érvényességök elismerése végett a főmélt. magyar Cancellaria utján az illető fejedelemnek ő csász. kir. Felsége udvaránál levő követével közőlve és a nagym. Helytartótanács által visszaküldve nem lesznek. (1843. Jun. 21. k. 22,938 sz. a. int.)
A cs. kir. tartományokbul, bányatisztek engedelme mellett, magyarországba bevándorlott bányászok, az illető uradalom minden további elbocsátása [sine dimissorialibus] nélkül házasságba léphetnek. (1829. Máj. 26. k. 13,821 sz. a. int.)
Az ismeretlen személyekre nézve, kik magyarhonban házasulni szándékoznak fő vigyázattal lenni és tudakozódni szükséges: vajjon házasságkötésre kellő kivántatóságokkal ellátvák-e vagy nem? nem különben más cs. kir. tartományokbeli mindkétnemü személyeknek is, csak az illető főgyám-hivatal, vagy helybeli elöljáróságnak világos engedélye mellett szabad nálunk a házasulás. (1814. Dec. 12. k. 31,898 sz. a. int. utján kihirdettetni parancsoltatott az 1843. Febr. 7. k. 3240 sz. a. int. által.) Hogyha azonban a csász. kir. tartománybeli személyeknek összeesketésére nyomos okok előfordulnának, az illető hatóságoktúl kieszközlendő engedelem végett folyamodványaikat püspöki hivatal utján a nagym. Helytartótanácsnak nyújtsák be a lelkészek. (1843. Apr. 11. k. 12,434 sz. a. int.)
A polgári kormány részéről semmi gát nem tétetik N. kivándorlott orosznak házasulásában, hacsak az egyháziról semmi akadály nincsen, és nőtlenségét vagy elégséges bizonylatokkal, vagy ezeknek hijában eskütétellel bebizonyítani tudja. (1811. Jun. 4. k. 13,847 sz. a. int. egri érseknek szóló.)
U. Endre, ki kisded korában atyja ölében behozatott morvahonbul és magyarországban föl is neveltetett, ugyanitt minden akadály nélkül lakozhatik és házasságba léphet, mivelhogy katonának csakugyan be nem irattatott. (1784. Jun. 1. k. 12,319 sz. a. int. Battyányi bibornoknak
261
szóló.) Ugyanez utasítás adatott P. Jakabnak is, ki élte harmadik évében magyarországba szülőivel bevándorolván házasulási engedelmet kért. (1784. Jan. 12. k. 916 sz. a. int.)
Midőn S. János, carnioliai születésű s bizonytalan időre elbocsátott tartománybeli katona, hadi hatóság engedelmével vett nejének holta után másod-házasságba, de a katonahatóságnak uj engedélye nélkül, lépni kivánna, a nagym. kir. Helytartótanács által az adatott feleletül: hogy a magyar hadi főkormányszék üzenete szerint az összeirás alá vetett örökös tartományok katonái, hacsak teljes elbocsátásuk nincsen, érvényes házasságba egyedül uradalmi hatóságaik engedélye mellett léphetnek. (1825. Dec. 27. k. 32,178 sz. a. int. egri érseki helytartónak szóló.)
Hasonlólag P. Mátyás cseh születésü, ki tiz éves alkudozási katonáskodása után [expleto capitulationis decennio] örökre elbocsáttatván polgári állodalomba lépett, az 1814. Oct. 4. k. 26,075 sz. a. kir. válasz értelmében csak az illető földes uraság elbocsátó levele mellett léphet magyarországban házasságba. (1826. Jan. 10. k. 520 sz. a. int. egri érseki helytartónak szóló.)
IV. A görög vallás gyakorlatárul.
a) Görög-katholikusok körüli rendeletek.
Az egyeség fentartása okábul a diák szertartásu papság görög egyesült iránt minden szeretettel viseltessék, véle barátilag társalkodjék; ezentúl nem görög egyesültek-
263
hanem görög katholikusoknak s lelkészeik nem pópák- hanem plebanusoknak neveztessenek még nyilványos közleményekben is; nemeseiknek és papfiaiknak nyilványos hivatalokra, kézmüveseiknek czéhekbe diák szertartásuakkal egyenlő követelésök legyen; hitterjesztési próbálatok [missiones] püspökeik engedelme nélkül megyéjükben ne tétessenek. (1273. Jul. 22. k. 3412 sz. a. int.)
A görög-katholikus nép diák szertartásu istenszolgálattól, egyházi beszédektől, oktatásoktul el ne tiltassék, minthogy ez a hit s tanitás egységén nyugvó Szentegyháznak józan elveivel is ellenkezik. (1793. Oct. 1. k. 23,471 sz. a. int.)
A diák s görög katholikusok közt támadható viszályok megelőzésére jónak vélte Ő csász. kir. Felsége a béke s egyeségnek ezen eszközeit megrendelni:
a) A mindkét hitüek templomaiban két oltár, melynek egyike latin, másik görög-katholikusoknak szolgáland, emeltessék és saját szertartásuk szerint látassék el.
b) Hitük változtatására semmikép és soha, kivált pedig a bünbánat és házasság szentsége kiszolgáltatásakor ne buzdítassanak föl a hívek, még önkintes átmenet sem engedtessék meg mindkéthitü püspökök tudása és jóváhagyta nélkül.
c) Ha különszertartásuak a házasok, vagy uraknak különhitü cselédje vagyon, és házi körülményeknél fogva egyik rész eleget nem tehetne a böjtszabó egyházi parancsnak, kérettessenek meg az illető püspökök, hogy a fenhozott parancs alóli fölmentés által az ily házasfél s cselédek lelkiismeretét megnyugtassák.
d) Az ünnepek szentelésére nézve, meddig közös naptár nem jő létre az 1795. Aug. 11. k. 16,417 sz. a. kir. válasz, melyet maga helyén említettünk, tartatni rendeltetik.
e) Törvényszerüen lelkészkedő katholikus papoknak másszertartásuak gyermekeit valami akadály esetében, vagy tulajdon plebánus jelennemléte és nehéz hozzá jutása oká-
265
bul keresztelni ugyan szabadjon, de ez illy esetekre szükséges magoknak elébb általános engedelmet a más szertartásu katholikus papoktul kieszközleni, és a keresztelési bizonyítványt egybe nekiek beirás okábul átküldeni; ezen szentségszolgáltatásbul pedig a szertartatás változtatasára semmi következményt huzni ne lehessen. Görög-katholikus papoknak azonban tiltatik az általok keresztelt latin-katholikus gyermekeket bérma alá vetni.
f) A hivek gyóntatására nézve illető püspöktül szabadalmat és lelkihatóságot kérjenek a papok.
g) Az oltár- s utolsó kenet szentségének halálesetébeni kiszolgáltatása, ha saját pap jelen nem volna más szertartásunak is engedtetik; a diák iskolabeli görög-ifjuság, ha helyen papja és temploma vagyon, ebben részesüljön a sz. áldozásban, ebben végezze a vasár- s ünnepnapi istenszolgálatot, melyre hogy valólag megjelent, lelkészének errüli bizonylatát az iskolaigazgatónak hozza. Ha pedig saját templomban, ennek hiánya okábul, nem áldozhatik az ifjuság, ez alól valamint böjteinek tartása alól is görög-katholikus püspökei által mentessék föl.
h) A különféle szentelések, rosszlelkek kiűzési módok és egyéb szertartási gyakorlatok máshitüekre nezve keményen tiltatnak a lelkészeknek. A mindkét szertartásuakkal közös temetők, azon plebánus rendelése alá vettetnek, kinek a hely templomára nézve előlegesb a joga, s ugyanennek kereszt-emelésre meg éptartásra legyen gondja, a kerítést pedig mindkét szertartástt népnek közösen épen kell tartania. Ha uj temetőhely kivágatnék, a lélekszám aránya szerint osztassék föl, sajáthitü lelkész által áldassék meg, s rendelése alatt álljon. A harangok, ha közösek, mindkéthitüeknek szolgálandnak, különben pedig jutányos dij mellett más szertartásnak ne tagadtassék meg a velök való élés. Az egyházi járdalatok [processiones] sem egyik sem másik szertartásuaknak meg ne tiltassanak, csak azok egymás
267
akadályára ne legyenek, és más szertartásuakat azokra a lelkészek ne kényszerítsenek.
i) A pap- s ágybér, vagy akármi nevű járandóságijövedelem lelkészek által csak a maga szertartásu hiveiktől követeltessék; még azon esetben is, ha vagy szükségbül vagy tulajdon plebánus megkéréséből mibe abba tisztkedett volna más szertartásu pap, annak jár a bér, kinek szertartásábul való volt a személy, mely körül a tisztkedés történt; a nyolczad meg tizenhatad azonban latin szertartásu papokhoz tartozik.
l) Ha házasságba lépne két külön szertartásu jegyes, a nőjegyes lelkészéhöz tartozzék a fölesketés; ez azonban csak mindkét részrüli kihirdetések, vagy nyert fölmentés után hajtassék végre. A hirdetések vagy a házasság egyházi akadályai alóli fölmentéseket mind két résznek saját püspökei eszközöljék ki. A föleskető lelkész kellőleg oktassa a jegyeseket, hogy szertartását változtatni, arra házastársát fölbuzdítani, keményebb bánásmóddal kénytetni, házasfelét szertartása gyakorlásátul, istenszolgálattul, ünnepei szentelésétül letartóztatni [quoquomodo impedire] egy résznek sem szabad, s hogy súlyos fenyítés alatt mindkét rész a szentségekre s szentelésekre [sacramentalia] nézve ezentul is saját lelkészének alávetve marad. A tisztkedési bér azon papé, kihöz szertartásra nézve a tisztkedési jog s kötelesség tartozik; az ágybérben pedig s egyéb járandóságban levő éventes adózások, igazságosan mindkét szertartásu plebánusok közt osztassanak föl. Ez ily vegyes házasságból született magzatok a vallás azonossága miatt a családatyának szertartását kövessék.
k) Mindkét szertartásu papságnak keményen tiltatik saját szertartásnak felsőségérűl másnak hátratétel- s megvetésével, meg a viszonos szeretet sértésével alattomban vagy nyilván, főleg pedig szószéken értekezni, egymás szer-
269
tartásait, ima- s egymást köszöntő mondáikat [formulas] ócsárlani. Ő Fels. mindkét szertartásu püspököket fölszólít, hogy példájukkal, intéseikkel, és az ellenszegülőknek büntetésével papságukat s népöket minden lehetőképen arra birják, hogy másszertartásu papsággal s néppel egyetértést, békét s szeretetet ápolni igyekezzenek. (1814. Oct. 4. k. 23,034 sz. a. kir. válasz.)
b) Nem egyesültek körüli intézvények.
A görög egyesültek s nem egyesültek közti vegyes házasságoknál görög-katholikus lelkész által hajtassék végre az összeadás s ennél a nem egyesült görög plebánus is mint tanu megjelenhet, a hirdetéseket pedig mind a két jegyes templomában elő kell bocsátani. (1799. Sept. 10. k. 20,996 sz. a. int.)
Latinkatholikus és görög nem egyesült jegyesek közti vegyes házasságokat csak katholikus lelkész eskethet föl. (1798. Oct. 9. k. 24,721 sz. a. int.)
A nem egyesültek temploma, mely a község költségeivel, vagy magán-jóltevőktül fölállittatott s neki ajándékoztatott, azon esetben, ha a községnek egy része a katholikus szentegyház kebelébe térne, a község nagyobb részének átadandó; az adományos levélnek egyéb föltételeire nézve pedig legfelsőbb határzat kérettessék ki. (1789. Febr. 17. k. 6026 sz. a. int.) Ugyan ezen kegyes rendelet a templom örökségére s jegy-jószágára is terjesztetik, minthogy a főt hozzájárulója követni szokta. [accessorio quod suum principale sequitur]
Ha evangelikus vagy görög nem egyesült személy, predikátor vagy nem egyesült görög pap előtt házasságba kelt volna tagadhatlan katholikussal, katholikus lelkésznek mindig fog kelleni ez illy vegyeshitü házast viszontesketni; ha az egyik fél katholika valláskövetési kötelességének ellenére, kisded korátul evangelika vagy nem egyesült görög
271
vallásban fölneveltetett volna és 18-ik éven túl vagyon, e viszontesketés addig halasztassék el, még [míg] vallásának szabad gyakorlatát a főhely megengedendi, és a törvényileg szabott hat héti oktatást bevégzendi; magábul értődvén az, hogy vallása gyakorlatának meg nem engedése esetében katholikus pap által a viszontesketésnek történnie kell; hogyha a kérdéses 18 éves kort még el nem érte, vagy azon tul még nem volna, minthogy a házassági kötés szentsége őt a törvényszerütlen egybekelés állapotában a fenhozott 18-dik évig békén hagyni nem engedi, egybe hajtassék végre katholikus lelkész által a viszontesketés, de ugy, ha a fenemlitett esetekben elhalasztani az esketést szükség leszen, az egyik szülőnek halála esetére azon halasztásbul a gyermekek törvénytelensége, és a hagyott vagyonban való nem-öröködhetésük ne következtessék, sem az előbocsátott rendeletnél fogva a gyermekeknek törvényleg követendő vallásra nézve változás ne történjék. Egyébiránt felelőség súlya alatt azon legyenek a katholikus lelkészek, hogy az előhozott eseteken kivül ez ily viszontesketések el ne halasztassanak. (1806. Aug. 26. k. 16,418 sz. a. int.)
Thurócz megye e kegyes rendelet felüli észrevételeinek következtében legfelsőbb helyről imez adatott válaszul: minthogy a fölmenthetlen kapcsolatbul, vagy az egyházi szertartások megnem tartásábul eredt egyházi akadály miatt törvénytelen az összeesketés: a kérdéses intézvényben pedig épen oly eset elő adja magát, melyben (a tagadhatlan vagy törvényszerinti katholikus, kinek más vallást követni még meg nem engedtetett, evangelikus vagy görög nem egyesült személlyel összekelvén s predikátor vagy nem egyesült görög pap által föleskettetvén) azon oknál fogva törvénytelen az összeesketés, minthogy az egyházi szertartás, mely a vegyes házasságokat katholikus lelkész előtt köttetni rendeli és az 1791. 26. tczik. értelmében ez ily házasságok ügyeit is katholikus sz. székeknek veti alá, megnem tartatik s félretétetik; a házasság törvénytelen összeesketése miatt érvénytelen is, ez olyant pedig törvényszerü visszontösszeadás által érvényesíteni nem csak
273
az ügy természete, de a különben törvényteleneknek tartandó gyermekek biztosítása is kivánja; nem is tanitja azt sem az evangelikusok sem a nem egyesült görögök vallástana, hogy a katholika vallás elvei szerint törvénytelenül egybekelt házasok, azon esetre, ha ezután engedelmet kapván más vallásra átmenne a katholikusfél, ez ily házasságban hagyassanak a nélkül, hogy az egybekelésöket törvénytelenitő hiány jóva ne tétessék, minthogy ilyféle házasságok katholikusfél átmenése által sem érvényesülnek. Látható mindebbül, hogy sem egy sem más vallás nem sérül a kérdéses kegyes rendelet által, s ennél fogva az, minthogy a házasság érvényességét és gyermekek biztosítását eszközölteti, tovább is megtartatni parancsoltatik. (1807.. Jan. 16. k. 198 sz. a. cancell. végzés Thurócz megyének szóló.)
Megerősíttetett a fenhozott 1806. Aug. 26. k. 16,418 sz. a. k. rendelet az 1807. Máj. 26. k. 26,414 sz. a. int. által azon hozzáadással hogy, ha a kérdésben levő személy 18-ik éven túl volna már, katholikus pap vagy predikátor által viszonteskettessék, és addig, még más hitre való átmenési engedelmet vagy tagadó választ kap, háztársátul elválasztassék. Az e tárgybeli kérdést szinte megerősítő 1807. Oct. 6. k. 20,384 sz. a. int. azt állítja: hogy a kérdéses házasságok viszontesketésének elhalasztásábul, egyik szülőnek halál esetében, gyermekek törvénytelensége felül huzható következtetésnek tilalma különös királyi kegyelemből eredt; minél fogva e kir. rendeletet tovább is fentartani szükséges, nehogy különben ezen katholikus sz. székekhöz törvényleg tartozó házasságok azok itéleténél fogva fölbontassanak; azon esetben pedig, ha a katholika vallást követni köteleztetett, de evangelikus vagy nem egyesült görög hitben fölneve1t és 18-ik évet elért személy
275
vallása gyakorlatára engedélyt kért volna s evangelikus vagy nem egyesült göröghitű társával, kivel predikátor vagy nem egyesült görög pap által törvénytelenül föleskettetett, együtt élni akar, katholikus pap által végrehajtandó a viszontesketés, melyet ha átallana, hitestársátul őt elválasztani szükséges; hogyha pedig a törvényleg katholika vallást követni köteleztetett házasfél máshitre való átmenési engedélyt kapott volna, a viszontesketésnek predikátor vagy görög nem egyesült pap által végre kell hajtatni.
V. A főbb helyekrei felterjesztések- és kérölevelekrül.
A főbbhelyekhöz [ad Excelsa Dicasteria] intézendő fölterjesztésekben szükséges; a) előidézni, napját s számát azon k. intézvénynek, melyre a felelet czéloz; b) ugyanegy fölterjesztésbe külön s többekben előterjesztendő tárgyak ne vétessenek föl; c) a fölterjesztéshöz mellékelt irományok számokkal vagy betükkel jegyeztessenek meg s hány darabban vannak? a fölterjesztés szélén irassék föl; d) beirva levén minden lapjain a fölterjesztés, egy ívbe burkoltassék, melynek hátát a tárgyróli itélet kivonata elfoglalandja; e) homlokzatára a benfoglalt ügynek mibenléte jegyeztessék föl a lényegesbek rövid kifejezésével. (1773. Febr. II k. 556, – 1774. Aug. 18. k., – 1778. Jan. 27. k. 652, – 1780. Dec. 21. k. 48,628, – 1792. Máj. 1. k. 9920 sz. a. int.)
277
Ha főbbhelyeken [altioribus Locis] rendelt akarmi ügybeni eljárás bármi oknál fogva is hosszabb időt megkivánna s ezért maga idejében hivatalos jelentés nem tétethetnék, legalább ideiglenes fölvilágosítás terjesztessék föl a nagym. Helytartótanácsnak. (1812. Mart. 3. k. 4410 sz. a. int.)
A fölterjesztések szélén kellőleg jegyeztessék meg, hány darabból állanak a mellékelt irományok, meg az is, mennyi számmal vagynak a visszaküldendők. (1813. Febr. 9. k. 3399 sz. a. int.)
A papirossali gazdálkodás tekintetébül az irományok, ha a tárgy rövidsége engedi, félívekben mellékeltessenek a fölterjesztéshöz. (1811. Nov. 12. k. 28,515 sz. a. int.)
A kérőleveleket illetőleg.
Akármily czimek elnyerése végett Ő Felsége engedelme nélkül Rómába senki se folyamodjék. (1781. Oct. 22. k. 6820 sz. a. int.)
Semmi kérőlevél el nem fogadtatik, hacsak az illető alsóbb hatóság, melyhöz a tárgy tartozik, arruli végzését rajta hátiráskép föl nem jegyezi. (1785. Sept. 27. k. 23496/23523 sz. a. int.)
Semmiféle folyamodvány a nagym. Helytartótanácsnál el nem fog fogadtatni, hacsak illető hatóság által föl nem küldetik. (1786. Jul. 22. k. 2395/30174 sz. a. int.) Főbbhelyekhoz intezett folyamodásukat az egyházi személyek csak püspökmegyei hivatal utján terjesszék föl. (1788. Dec. 10. k. 5294/47067 sz. a. int.) Szerzetes személyek illető elöljáróságuk utján küldjék fel azt, különben félre fog tétetni, hacsak nem oly természetü, hogy megyei uton vagy elöljáró kezei által föl nem terjesztethetik. (1814. Aug. 9. k. 20,047 sz. a. int.) Egyházi személyek megyei hatóság utján folyamodványaikat a nagym. Helytartótanácshoz föl ne küldjék. (1810. Apr. 17. k. 6361, – 1818. Apr. 1. k. 8680 sz. a. int.)
279
Melly tárgyak az illető megyékben eldönthetők, ezekhöz intézett könyörgőlevélnél [recursus] fogva legottan el is itéltessenek, és csak foganatlanságuk esetére nagym. Helytartótanács elébe terjesztessenek. (1810. Jul. 24. k. 13,620 sz. a. int.)
A magyar püspöki hivatalok kül-törvényszéket illető kétek- s kérdésekben nem a csász. udvarnál levő apostoli követhöz, hanem egyenesen ő Szentségéhöz magyar udvari Cancellaria utján, beltörvényszékhöz tartozó alattomos lelkiismereti esetekben [in occultis vero conscientieae casibus ad forum internum spectantibus] pedig romai udvarnál levő cs. kir. követség utján intézzék folyamodásaikat. (1819. Apr. 6. k. 9371 sz. a. int.)
VI. A kegyursági s lelkészválasztási jogrul.
Nincs senkire ruházva a kegyursági jog, hacsak a teendő épitéseket, vagy a lelkész kitartásának terhét magára nem vállalja; nem is nyernek kegyursági jogot, kik csak birtokhelyt nyujtanak az épitendőkre szolgálandót, vagy jobbágyaik által kézi- s igás munkákat hajtatnak végre, minthogy minderre az uradalmak és községek tartoznak a nélkül, hogy abbul a költségek kisebbitésére nézve haszon háromolna a vallási pénzalapra. (1799. Mart. 26. k. 6986 sz. a. int.)
Királyi, tisztségi és községi kegyurság alá tartozó egyházi javadalmak elnyerésére senki az előhozott kegyurakhoz ne folyamodjék, csak püspökének jelentse magát be,
281
ki is megyés papságábul három egyedet terjesztend a kegyur elébe, melyből az magának lelkészt választhatand; ezen k. rendelet azonban magán-földesurakra ki ne terjesztessék. (1800. Aug. 12. k. 18,836 sz. a. int.)
A kiürült egyházi javadalmak köztudomásul adása ügyében folyó év Febr. 16. k. kegyes rendeletnél fogva parancsoltatik: hogy polgári hagyománybirtok, magyar kir. kamara, főhadi udvari tanács, bányakamara, kir. városok s némely községek kegyursága alá tartozó egyházi javadalmak kiürülte püspöki hivatalok által tüstént, amint értésükre esik, minden késedelem nélkül megyeszerte közhirré tétessék, s azokra nézve, kik minden kellő kivántatósággal ellátva az ily javadalom elnyerésére folyamodásukat beadni akarnák, a kihiresztelés napjátul számitandó hat héti határidő tüzettessék ki. (1841. Apr. 20. k. 13,056 sz. a. int.)
A kamrai plebániákra való előterjesztéskor kamrai joszágokban lelkészkedő egyedekre előleges figyelem fordittassék hacsak terhes okok utban nem állnak. (1817. Nov. 25. k. 34,036 sz. a. int.)
Földes uraknak (magyar magán-törvény is arra kötelezvén őket) templomokat épen tartani s kijavitani, plebánus meg tanitó kitartásárul gondoskodni mint kegyuraknak kell; egyébiránt e kegyursági jog egyedül katholikusok által gyakoroltassék, a katholika hittől elszakadtak pedig tőle egybe fosztassanak meg [ipso facto jure hoc exuatur]. (1701. Apr. 9. k. I-ső Leop. császár végzése.)
Illőleg vigyázzanak föl a megyei tisztségek: kellően igazittatják-e a földes urak a templomokat s paplakokat s mind ezeket, mind a lelkészeket elegendőleg ellátják-e? ha ki a plebániai javadalmat vagy egészben, vagy csak részében megalapitaná és kiigazittatná, annak Ő Felsége a többel közös kegyursági nevet és jogot engedni méltóztatott. (1733. Mart. 28. k. int.)
283
A kegyursági jog sem törvények vagy egyéb rendelmények, sem kir. rendeletek által ágostai vallásuakra nem ruháztathatik; sőt történetileg bizonyos, hogy ama katholikusok is, kik e joggal hajdan birtanak, ugyanattól, katholika hittől elszakadván, tüstint megfosztattak [praehabito talismodi jure excussi, privatique exstiterint]. (1780. Sept. 11. k. int.)
Lelkészválasztási jogot vegyeshitü lakosokkal ellátott városokban csak katholikus polgárok gyakorolhatnak. (1818. Máj. 27. k. 16,859 sz. a. int. beszterczebányai Püspöki helytartónak szóló.)
A kegyursági jog megtartása, vagy rólavaló lemondása nem az avval fölruházottak akaratjától függ; azon kegyurak tehát, kik az egyházi épületek igazitása okábul kegyuri jogról lemondanak, ebbeli kötelességök teljesitésére törvény utján is kényszerittethetnek. (1816. Oct. 1. k. 27,941, – 1817. Aug. 18. k. 23,965, Liptó megyének – s 1819. Sept. 21. k. 36,313 sz. a. int. szepesi püspöknek szóló.)
Erre nézve az 1776. Dec. 5. k. 6204 sz. a. kibocsátott kegyes kir. rendelet tartatni parancsoltatik, melynél fogva:
a) nem birnak menedékhelyi joggal az isteni felségsértők; a szentek böcstelenitői; templomban vagy temetőben véghezvitt ölések szerzői; szentségtörő orzók, latrok és utonál-
285
lók; a földek éji pusztitói, emberölők, kik áruláskép, vagy pedig másnak segedelmével végrehajtják az embertelen szándékot; a királyi felségsértők, pártütést gerjesztők s hazaárulók; hamis pénzt készitők; hiteles pecsétek, jegyiratok s nyilványos kézirások csalfa utánzói; emberek, források, kútak vagy legelők méreggel való megvesztegetői; gyujtogatók, tüz, árvíz, hajótörés vagy más ilynemü szerencsétlenség alkalmakori orzók; a nyilványos kincs- s örökségi tárnak zsákmányolói, adózói [debitores]; a magokra bizott nyilványos pénzzeli hamis visszaélők; mindennemü tolvajok, kisdedölők, szántszándékos gyermekvesztők, hacsak hozzá segitettek is; szüzragadók s mindnyájok, kik ilyféle vétkekért bünhödvén föltörött fogházbul elillarmak; örökségük elpazarlói, a vámhelyek hamis csalói, a katonaság önkintes elhagyói [desertores] és a törvényszerű tisztkar parancsait végrehajtók megölői s megsebesitői. b) Csak azon templomokra és szentes épületekre terjesztetik a menedékhelyi szabadalom, mikben szentségek kiszolgáltatnak, és az oltári szentség őriztetik; monostorok tehát, vagy akármi nevű szerzetesi s papi lakok, nyilványos iskolák, kórházak s egyéb jámbor helyek menedékhelyül nem szolgálhatnak. c) A menekülő bűnösök tisztkar által elkérettetvén, a papi elöljáróvali minden tanakodás s tőle való engedélynek kérése nélkül tüstint adatassanak ki, különben per utján kivül is – lárma nélkül – menedékhelyükből kihuzathatnak. d) Az illető tisztkar meg fogja különböztetni, vajjon azok közül való-e a menekülőnek büne, melyek e jelen rendeletben említtetnek, vagy nem? s ennél fogva az első esetben perbe vonandja, másodikban pedig menedékhelyébe visszahelyzendi őt. e) Hogy ez ily menekülő el ne titkoltassék, s elillanása elő ne segíttessék, keményen tiltatik.
287
VIII. A papságnak megyei tisztikar által nyújtandó segédkézrül.
Kötelessége az illető megyehatóságoknak az alattok való tiszteket engedelemre meg a felsőbbhelyi rendeletek végrehajtására keményebb bánásmóddal is kénytetni, mivelhogy a példával másoknak előmenni tartozó tisztszemélyben semmikép nem tűrhető az ellenszegülés. (1800. Jun. 17. k. 14,768 sz. a. int.)
Vallás dolgában költ felsőbb rendeletek végrehajtásában tunyáknak tapasztalt tisztszemélyek névenkint adassanak be méltó megfeddés okábul a nagym. Helytartótanácsnak; e tunyaság bebizonyítására azonban elegendő tények hozattassanak föl. (1800. Mart. 25. k; 6848, – 1800. Mart. 26. k. 6850 sz. a. int.) Ez ilyenek felelőség alá vonatván hivataluktóli felfüggesztéssel is büntessenek meg. (1818. Jun. 30. k. 17,875, – 1820. Jun. 27. k. 15,991 sz. a. int., Szabolch megyének s egri érseknek szóló.)
Parancsoltatik a megyebeli tiszteknek, hogy kerületöket beutazván különösen felvigyázzanak, tartatnak-e meg kellőleg a főbb parancsok? hol pedig ez nem történnék, azoknak teljesítését okvetlenül eszközöljék. (1815. Jul. 4. k. 18,159 sz. a. int.)
Minthogy a latorkodás, haramiáskodás és egyéb tolvajságok főleg a bárda nép [rudis populi] neveletlenségéből erednek, az, s főkép a mezős pásztorok, minden kereszténynek és jó hazai polgárnak kötelességeire lelki pásztoraik által kellőleg oktassanak; minél fogva többször esztendőn át a fenhozott vétkek undokságáról buzgóan szónokoljanak a lelkészek; ezen egyházi beszédek hallgatására a kerületi főbirák kény-
289
tető eszközökkel is kényszerítsék a népet, és a pásztoroktul különösen, valamint más gyanus személyektül is lelkészük abbeli bizonylatát kérjék el, hogy a mondott beszédeket csakugyan hallották. (1795. Apr. 3. k. 6396, 1819. Jid. 6. k. 18,567 sz. a. int.)
Az erkölcsös romlottság [morum corruptelam] megelöztére, nősparáznaságok s ágyaskodások eltiltására a megyei tisztek iparkodólag s hiven teljesítsék kötelességüket; a nyilványos botrányt okozókat személy különbség nélkül törvényesen büntessék; és egyházi hatóságoknak segédkezüket késedelem nélkül nyújtsák. (1825. Jul. 11. k. 7535 sz. a. cancell. végzés, megyéknek szóló.)
A nem csak népben, de magasb állodalmu személyeknél is létező nyilványos botrányok eltávoztatása okábul azon esetre ha a lelkészektül alkalmazott lelkipásztorsági orvoslatok nem használnának, a püspöki hivatalok abbeli kérelmére, a kivánt segédkezet okvetlenül nyújtsák az illető vármegyék. (1823. Jun. 24. k. 16,026 sz. a. int.)
Ha az egyházi parancsok böjtölés, hústóli tartóztatás, gyónás és húsvéti áldozás tekintetéből való megszegésének eltiltására, a tetszés szerinti elválásoknak, nem különben a kegyursági jog szabta (anyatemplomok fölépítésében, igazitásában s épentartásában álló) kötelességek nem teljesülésének megorvoslására a kivánt segítkezést nem nyújtaná a polgári hatóság az egyházinak, minden egyes esetet felsőbb helyre terjesszenek föl a püspökök. (1830. Jun. 15. k. 15,311 sz. a. int.)
A kisdedölés fertelmes bünének megelőzésére a szüzességvesztett személyek semminemü polgári s egyházi büntetéssel ne illettessenek. (1781. Apr. 5. k. 2123 sz. a. int.)
Függelék: 1846-os rendelvények
kézírással a kötet végére jegyezve a tulajdonostól
1783-ik évi maj. 21-én 3430 szám alatt – 1797-ik évi October 2-án 20248 szám alatt és 1801 évi december 1-én 26,457 szám alatt kelt K. Intézményekben kimondatott: "ut proles nullo habito ad aetatem respecto in fide Catholica institui et initiari possint."
1845 évi Pünköst hava 27-én 19,237 szám alatt mind a négy Ágost. hitv. ev. egyházkerülethez bocsátott k. Intézvényében a Nagy Méltósági Magyar Királyi Helytartó Tanács a Lelkészekben meg tilta(t)ni kívánja, hogy a Catholica vallásról hozzájuk áttérni akaró egyéneket 18 éves koruk előtt fel venni ne merészeljék. Lásd Prot. egyh. és isk. lap 1845. l. 829.
1846 évi Februar hó 21-én kelt k. k. Intézvény az 1844-ik évi 3-ik törvény czikk 1-10 pp. a Görögszertartásu nem-egyesült Catholicusokról is értetni nyilvánitja. Relig. Nev. [1]847. maj. l. 278.
A n.m. Magyar kir. Helytartó Tanácsnak 1845 évi Januar 28-áról 3,968 szám alatt kelt k. Intézvénye által, az Egyházak szolgái, jelesül a Kántorok, kik egyszersmind iskola mesteri hivataltis szoktak viselni, a tisztesbek (Honoratiorok) osztályába soroztatnak.
1845-ik évi Julius 17-én 27,230 szám alatt kibocsátott Intézvénye a N. M. Magy. Kir. Helytartó Tanácsnak, az ország Fő Pásztorait felszólítja, hogy az Elemi Tanodák elrendezésére vonatkozó új zavaros öszve-írást illetőleg, a tanulmányi hatóságoknak segéd kezet nyujtsanak, és az e részbeni pontos el-járást a megyei papságnak szivére kössék.
Azok a káplánok, a kik a Vallási pénzalapból kapják évenkinti illetőségüket, 1846 évtől fogva, maguk személlyére évenkint száz pengő forintot kapnak, holott előbb csak 50 pengő forintot kaptak.
1846-ik évi Februar hó 19-én 2558 szám alatt kelt k. Udvari rendelvény folytán tudtul adatik, miként ezentul a Szent Székek-, Helyettnöki hivatalok, lelkészségek és helybéli káplánságoknak, iskola, vallási, vagy egyéb, szorosan hivatalt érdeklő levelezései mind a levélpostán, mind a posta kocsin bérmentesek leendenek. Lásd Relig. és Nevel. Maj. 6. l. 286.
Megjegyzés az elektronikus kiadás gondozójától
Az eredeti papírkönyv kétnyelvű, latin-magyar szöveget tartalmazott annak köszönhetően, hogy az 1844-es országgyűlés a magyart is hivatalos nyelvvé tette hazánkban. Én ebből csak a magyart közlöm, mert nem a tudományos kiadás a célom, sokkal inkább az érdeklődő nagyközönség tájékoztatása. Mivel azonban néhány magyar szó jelentése azóta megváltozott vagy maga a szó elavult, jónak láttam néhány helyen magyarázatot beszúrni a szövegbe. Ez leggyakrabban a párhuzamos latin szavak átemelését jelentette, legtöbbször szó szerint – talán ezzel sikerül elejét vennem a legdurvább félreértéseknek. A hivatkozott rendelvények számait nem vetettem egybe a latin szöveggel, így az esetleges sajtóhibák e kiadásban is bennemaradhattak. Remélem, hogy az olvasók e forrásból jobban megismerik történelmünknek ezt az átmeneti időszakát, amely a protestantizmus egzisztenciális fellélegzésétől elméleti egyenjogúsításáig tartott. A rendeleteken még erősen érezhetők a római katolicizmus javára tett udvari gesztusok, de az is megfigyelhető, ahogy a gyakorlati megvalósítás terén Bécs lassú hátrálásra kényszerült a felvilágosodott korszellem előtt. – NF