73
A DEBRECENI HITVALLÁS
helyi példányának cimlapja és ajánló leveleA Debreceni Egyház Hitvallása
a főbb czikkekról és némely kérdésekről, melyek a háborgatott lelkiösmeret megnyugtatására szükgségesek. Kiadatott hogy legyen hitük és tudományuk bizonysága azok ellen, a kik az igaz tudományt ócsárolják.
1. Pét. 3. Legyetek készek megfelelni nagy alázatossággal és becsülettel azoknak, a kik számot akarnak venni a bennetek való hitről és reménységről.
És a ki szól szólja mint az istennek beszédét.
Róm. 12. 15. Senki ne bölcselkedjék annál feljebb a mint kell bölcselkedni és meg van irva, hanem józanon bölcselkedjék.
2. Tim. 1. 4. Te pedig istennek embere, szólj minden bátorsággal. Ne szégyeljed a mi Urunk Jézust, hanem tégy jó vallástételt, mint a Jézus is tett Ponczius Pilátus előtt. (1)
Debrecenben.
Szegedi György és Méliusz Péter a Debreceni Egyház Lelkipásztorai
Nagyságos Németi Ferenc (2) urnak, az Ur egyháza pártfogójának, és a Krisztus minden hívének kegyelmet és békét kivánnak az Atya istentől a Jézus által.
Az isteni kegyelem mindazon jótéteményei közt, melyeket a szentek egyházával eleitől fogva közlött, a fő az, hogy az isteni magot, azaz a mennyei tudományt és szent lelket megtartja, az igaz hit és vallás által, azon örök kegyelmi szövetség szerint, melyet az Atyaisten a választottakkal a Krisztusban kötött. Ézs. 54. 59. Zsid. 8.
(1) Méliusz kiadványaiban sehol sincs vers szerinti idézet a szentirásból, a részek is igen sok helyen hibásan vannak feltéve; a mi az utánnézést igen nehezíti. Azt sem lehet tudni minő latin szöveget használt, magáét-e vagy kiét? Sokszor több részből vagy levélből is állitja össze a szöveg idézett részét; többször szabadságot vesz znagának az idézett hely szellemében némi módositást is tenni a kifejezéseken.
(2) János Zsigmond hive tokaji várkapitány, buzgó kálvinista és tudománykedvelő. ő irta "Nagy hálaadással magasztallak téged én istenem" kezdetü 162. dicséretünket. Ő forditotta le Verbőci törvénykönyvét és segélte annak kinyomatását költségével, Méliusz 1562-ben kijött Kátéját is neki ajánlotta. Elesett Tokaj védelmében 1565. febr. 10. Prot. Lap 1865. 821. lap.
Róm. 11. Gal. 3. Ez az én szövetségem te veled. Az én lelkem, mely te benned vagyon, és az én beszédim a melyeket adtam a te szádba el nem távoznak a te szádtól és a te mágodnak szájától, és a te magod magvának szájától, azt mondja az Ur, mostantól fogva soha örökké. Zsolt. 89. Örök szövetséget tettem az én választottimmal. Azért akarta pedig az Ur, hogy a mennyei tudomány hirdettessék az ő egyházában, mert a Krisztuson mint kősziklán és az apostolok s próféták tudományán mint az igazság alapján építette fel egyházát. S azért választotta, teremtette, alapította egyházát, hogy legyen az ő kegyelme dicsőségének magasztalására, hogy legyen az a Krisztusnak szent szeplő nélküli jegyese, melytől imádtassék mindörökké lélekben és igazságban. Azért szabadította meg a keletkező egyházat eleitől fogva folytonosan oly csudálandólag: hogy lenne bizonysága az egyház és isteni tudomány megtartatásának. A végett választotta el az Ábrahám maradékát is minden nép közül, hogy az igért magnak terjedése biztosabban gondoztassék, és a mennyei tudomány abban mintegy veteményes kertben megtartassék: hogy e tudomány szolgáljon alapúl Mózesnek az isten nyilvános tisztelete, szolgálata és gyülekezete felállítására, mint az apostol. Róm. 3 tanítja.
E volt a fő ok, a miért a mennyei tudományt egész Mózesig és a prófétákig szájról szájra átadatta. Világos szavakkal tettek volt vallást az isteni igéről az utódok előtt és tanították a maradékot. Az atyák a törvény és evangéliomról való tudomány magvát és egész foglalatját családaikkal megismertették. Azért akarta az Ur, hogy Mózes és a próféták hitvallást állítsanak ki ez isteni tudományról, nehogy a Mózes iskolája és az atyák családja szétszóratván, a szájról szájra átadott tudomány elenyészszék vagy megromoljon. Mert a zsidó nép bekövetkező szétszóratását a Szent lélek előre megjövendölte.
Mondja a sz. történelem, hogy milyen csudálatos isteni kegyelemből mentettek meg a szent könyvnek a zsidó nép iszonyú szétszóratása között. Hangosan hirdeti a próféta is az apostollal: hogy ha az Ur ránk nem hagyta volna e magot, olyanokká lettünk volna mint Sodoma és Gomorra.
Szükség azért, hogy hirdettessék az egyházban a mennyei tudomány, és legyenek a szent forrásokból szerkesztett hitvallások, melyekben a mennyei tudomány fejtegessék. Ezért köti össze gyakran a szentlélek is a tudományt és hitről való vallástételt, mivel azt akarja, hogy az egyház tanítói hallassák magokat és tanítsanak öszhangólag
az isten beszédével; vizsgálják az írásokat és forduljanak a törvényhez és bizonysághoz. Mert több hamis tanítók vannak, kik csalárdúl és ravaszúl csavarják el az isten beszédét, és nem merik kifejezni mit értenek a hit ágazatairól. Vagy mivel nem tudják azokat, a henyeség és világi gyönyörökbe lévén elmerülve; vagy képmutatás által hamisságot szólnak, megtartván az igazság külszínét, mig bent kebelökben a hamis dolgot vagy a hamisság lényegét ápolják; mint az apostol azon hazug lelkekről mondja, a kik sátánnak és antikrisztusnak istentelen tudományáról vannak megbélyegezve. 1. Tim. 4. 2. 3. 4. 5. És igen sokan vonnak, a kik hogy csendben elnyerhessékk a kedves örökségeket és kikerülhessék a gyűlöletet, üldözést; tessenek a világnak, nem tagadva meg a világi gazdagságot: zajonganak a hitvallás kiadása miatt, félnek a napfényre jöni, nehogy munkáik vád alá essenek, azért a sötétben lappanganak mint az Antikrisztus tábora és a hasonló álkegyesek, kiket az Ur az ő vesszejével megfenyítendő. Azért helyesen szerzette a Szentlélek a próféták és apostolok között való egyetértést. S azért vitatkoztak mindig az apostolok gyűléseiben a tudomány öszhangzásáról. Pál a maga evangyéliomát közlötte Jakab és János apostollal. Majd minden levelében parancsolja, hogy a hívek egyetértsenek és távoztassák a viszálkodást. A bölcselkedés vagy a tudomány egységéről való vallástétel módjáról pedig e szabályt adja a Krisztussal: Senki se bölcselkedjék azonkívül és felül, mint a hogy illik és írva van. A mit láttunk és hallottunk, azt beszéljük. A ki szól, szólja mint az istennek beszédét. Az írás nem magán magyarázatra való. Szükség azért, hogy a lelkipásztorok szóljanak lélekben és igazságban és adják ki hitvallásukat a szent írás szabványa szerint s ne legyenek az emberek tekintélyéhez mint karókhoz köttetve, hanem az írás igazságához. Mert valamit az ember könnyelműleg az írás figyelembe tartása nélkül fecsegésből mondott, mindaz elvetendő. Mi is tehát ama lydiai kőhöz, a mennyei tudományhoz s az atyák igaz vallástételéhez tartva magunkat, a szent írás forrásaiból az isten beszédeinek szabványa szerint kiadtuk e hitvallásunkat, melyet e zsinatokban nyilvánosan előadtunk volt és most minden kegyes hívőnek fel felajánlunk, és kérünk is minden igazságkedvelőt, hogy e mi hitvallásunkat méltányos figyelemmel olvassák és addig el se kárhoztassák, míg abban mindent az írás igazsága szerint meg nem bírálnak. Ha valakinek valami ugylátszólag ellentétes, vagy ujdonság gyanánt tünnék fel, kivált a gyakorla-
tiakban, háziakban, az emberi élethez tartozókban és köttettekben, azokra megfelelni, fáradságunkat ezennel felajánljuk.
Miért készítettük hát ezt a hitvallást, noha már többszörösen előadtuk, most itten röviden ismételjük. Elsőben hogy tudományunkról és egyetértésünkről bizonyságot tegyünk, hogy a mi tanításunk sem a szent irástól nem különböző, sem nem ismeretlen, sem az atyák igazhitével nem ellenkező. Továbbá, hogy elakartuk enyésztetni a viszályokat, pártokat és sokak méltatlan panaszait és vádjait; akartuk, hogy tudományunkat, a melyet tanítottunk és tanítunk, valaki el ne csavarja, hanem lássa, hogy ez a szent irásban megvan; hogy igy megszégyenüljenek mindazok, a kik a mi vallásunkat gonoszul rágalmazzák.
Mellékeltünk némely inkább természet- mint hittani kérdéseket is, mert sokak lelke meg vala zavarva a kisértetekről (incubus) boszorkányokról és megfertőzésről való gonosz vélemény miatt, s fel akartuk világosítani a tudatlanokat a sátán munkáiról a szent írás és azon atyákból, a kik ugyanezekről értekeznek. Mert e roszakat sokan gonoszul és helytelenül a sátán munkái gyanánt adták elő a népnek. És sokan a házastársak közül elválást is követeltek a magfolyás miatt, melyről még a szent írás is mondja, hogy a lidérc betegség a gonosz vélemény szerint a zsidó Lilittől származik. Alkalmatlanul [zaklatólag] szólongattak és halmoztak el bennünket mindazon kérdésekkel, melyeket ide irtunk, sőt még saját atyánkfiai is bizonyos érveikkel arra indítottak, hogy nyiltan adjuk ki és enyésztessük el az ezek feletti viszályokat; mert kevesen voltak, a kik midőn e kérdések iránt megkerestettek, ugyanazon szellemben és elvek szerint feleltek volna. Tehát ne gondold jó olvasó, hogy ezeket vaktába vetettük oda. (1) Élj boldogul.
Kelt Debrecenben, augusztus 27-dik napján, az Ur 1562-dik esztendejében.
(1) Ribini, a különben sokszor tárgyilagos méltánylattal nyilatkozó ág. hitv történetiró, ki e hitvallásnak csak az egriek cimével ellátott példányát olvasta, melybe ez az ajánló levél beigtatva nincsen, nem ismervén e hitvallásban előforduló inkább természet- mint hittani kérdések tárgyalásának indokait, megfelejtkezett szokott önmérsékletéről, midőn (Memorab. Aug. conf. addictor. c. müve 163-dik lapján) igy szól: Erről az egriek hitvallásáról merészen (audacter) kimondjuk az itéletet, hogy az rend, választás és ildomosság nélkül van irva. Mert annak irói a mit egyszer-másszor elmondtak, azt ismétlik ujra az undorig, ismétlik más és nem a maga helyén, bele toldják a mi a dologhoz nem tartozik, sőt még azt is a mi az illemtől is eltérni látszik. Bizony Ferdinánd, a ki előtt az egriek magokat tisztázni akarták, nem ohajtott tudni semmit a Lidércről, a magfertőzésekről, melyek gyógyitását a hitvallók önszemélyökről felejtkezve szorgalommal tanitgatják. S kérdem, mit vagy kinek használ a király elé terjesztendő hitvallásban a csillagászat vagy mértanról való értekezés? Kétségkivül tüntetésből eredt az, hogy ne gondolják miszerint a magyar reformátorok a bölcsészet és természettani dolgokkal nem ismeretesek. De még nyelvbeli ismertetőket is fitogatták. Mert a 10 parancsot fejtegetvén, az Ur szólamait héber nyelven adták. És végre hogy semmi ne hiányozzék, a Boszorkányról is, melyet a görögök εφιαλτηςnek, a latinok incubusnak (kisértetnek) neveznek, lelkük meggyőződését előadják. Legyen ugymond – elég, ezt megemliteni az egriek hires vallástételéről."
Legyen hát nekünk is szabad, e magas tripusról [prófétai székből] hangzó szavakra megjegyezni, hogy nehéz, és nem is tanácsos dolog a félig ismert dolgokról kritikát irni. Ime ez ajánló levél csalhatatlan bizonysága, hogy a hitvallás, melyet a Verancsics által sarokba szorított szegény egriek a Méliusz és társai jó akaratából már készen nyertek, szívökből elfogadtak és királyukhoz is felterjesztetni méltán bátorkodtak, eredetileg nem a király előtti védelemre, hanem minden keresztyén előtti önigazolásra, az összetartás szilárdítására, a botránkozások, hitbeli kételyek eltávolitására, a gyengék erősitésére volt, a szerzőktől irányozva és egyik főrészről azok számára is lett kiadva.
És habár benne tudományos rendszer épen nincsen is, hanem tartalma, mint a naponként felmerülő szükségekhez képest, többek által hamarjában összerakott mozaik van is minden szorosabb egybefüggés nélkül összeállitva: csakugyan merész, sőt vakmerő állitás azt választás és ildom nélkül – sine sale – irottnak mondani. Az apostoli iratokban sincsen tudományos rendszer, de azért van bennük választás a hiveknek lelki szükségéhez képest és van bennük sal [só]. Az ismétlést épen a cikkek többek által lett szereztetése fejti meg. De ugyanegy dolgot több oldalról elmondva találunk az evangyeliomokban is s bizony nem undoritásra, de lelki épületünkre.
S ha Ferdinánd király a Lidércről, Boszorkányról, természettanról, csillagászatról nem is volt oktattatandó, bizony nem tudományhtogtatás, de a Kálmán törvénye dacára is honunkban, sőt az összes katholikus világban évszázadokon keresztül vonuló ilyféle babonák inditották ama bölcs férfiakat, hogy igyekezzenek véget vetni az eféle éji rémtanoknak, melyek mint ezen ajánló levél mutatja, őelibök akkor nemcsak a lelki gondozásban, de az egyházkormányzatban is komoly nehézségeket görditettek.
Hanem, a ki hibát akar keresni, az mindig talál, még a dekalogus héber szövege idézésében is, és protestáns kézzel is megtudja korrigálni a "katholikát" "kálviniáná"-nak; miként Ribini ur is méltónak látta megjegyezni, hogy e konfessziónak Pozsonyban Adonyi György ur könyvtárában volt példányán, a melyet ő is használt, a katholika szó kálviniánának volt tollal kijavitva. (161. lap).
Ezen ajánló levél után a debreceniek részére kiállított példányban is ugyanazon ajánló beszédek következnek, a melyek az egervölgyiek részére szerkesztett példányban vannak; lássuk azért e példányt a közös tartalomdus szöveggel együtt.
2. A DEBRECENI HITVALLÁS
egervölgyiek részére kiállitott példányának cimlapja előrészletei és a szöveg maga.
Közönséges hitvallás,
(Confessio Catholica,)
melyet a hit fő ágazatairól a szentséges és katholikus Római Császárnak Ferdinándnak és az ő császári felsége Fiának, Miksa urok Királyuknak – az ő királyi szent Felsége egész Eger völgyében létező összes lovas és gyalog hadai, valamint nemesei és lakosai, kik magokat az isteni szövetség megőrzésére esküvel kötelezték, és a Krisztuson és szentiráson alapított hit és vallásért mindvégig harcolnak, az 1562-dik esztendőben benyujtottak.
Ő szentséges és katholikus Római Császári Felségének, Ferdinándnak, Magyarország, Cseh-, Dalmát- és Horvátországok stb. királyának, Ausztria Főhercegének, Burgundia Hercegének stb., és az ő Felsége fiának, Felséges Fejedelmöknek és Uroknak Miksának, isten
kegyelméből Csehország királyának, Ausztria Főhercegének, Burgundia Hercegének stb. mint természetes és legkegyelmesebb uraiknak ajánlják az ő híveik legalázatosabb készségöket, hódolatukat, hűséges engedelmességüket és tartozott szolgálatukat; s kérnek esedezve az atya istentől a Krisztus által minden szándékukban és dolgaikban szerencsés és üdvességes előmenetelt.
Szentséges királyi Felségtek és biztosaik leveléből s parancsából, mint szinte saját követeink jelentéséből ugy értesültünk, hogy szentséges Felségtek haragra és bosszuságra gerjedtek irántunk, a rosz embereknek azon méltatlan és igazságtalan vádja miatt, mely szerint mi azt a szövetséget, melynél fogva magunkat egymásnak hittel és esküvéssel leköteleztük, a királyi szent Felségtek elleni összeesküvésből s árulásból kötöttük, s mely szerint mi az isteni törvény és tartozott hűségünk ellenére királyi szent Felségtek ellen pártütést és lázadást tervezünk és egyenesen arra törekszünk, hogy e végőrségül s védelmül rendelt helyet Egert, a szentséges Királyi Felségtek ellenségeinek kezébe átadjuk. Mint a hogy a hitetlen pogányok feladták volt Artakszerkszesnek vagy Dáriusnak a Jéruzsálem és Salamon templomának felépítésére szövetkezett zsidókat, hogy azok az Assyriai király ellen koholnak árulást, holott a Cyrus király parancsa folytán isteni akaratból indíttattak, hogy építenék fel Jéruzsálem falait és templomát. Minélfogva, miként Nehémiás, Ezsdrás, Zorobábel becsületes és igaz mentséggel védelmezték Ahasvérus előtt a gonoszok hazugsága ellen magokat: ugy mi mindnyájan, hivatkozva
isten és az ő angyalai előtt lelkiismeretünk bizonyságára, esküszünk és vallást teszünk Szentséges királyi Felségtek előtt, igaz hittel és esküvel lekötelezve istennek lelkünk ismeretét, hogy mi szentséges kir. Felségtek és e hely ellen összeesküvést nem terveztünk, sem ez után tervezni nem fogunk. Sőt inkább mint eddig híven és elszántan viseltük magunkat: ugy ezután is vérünk kiomlásáig s mindegy lábig való elhullásunkig fogunk harcolni a harc és küzdelem minden nemével szentséges királyi felségtek dühös ellenségei ellen, teljes igyekezettel s éjjeli és nappali éberséggel védve e helyre kitűzött állomásunkat. Ehez képest, valamint már a sz. kir. Felségtek biztosai előtt is bebizonyítottuk és igazoltuk hűségünket és engedelmességünket: Úgy sz. kir. Felségteknek is igérjük, kötelezzük és felajánljuk mind halálunkig való engedelmességünket, hódolatunkat és szolgálatainkat, mint a Sz. Kir. Felségtek alattvaló jobbágyai.
Továbbá miként már a sz. kir. felségtek biztosainak és követeinek is megmutattuk, hogy a mi szövetkezésünk nem királyi felségtek ellen történt, hanem a hit és üdvesség ügyében, az igaz vallás, tudomány és lelkeink üdvéért; ugy most is az istennel bizonyítjuk, hogy az lelkeink táplálatáért és üdveért lett. Valamint Józsué, Nehemiás és Ezsdrás idejében nem az assyriaiak királya ellen, hanem az Ur dicsőségeért, az Ur szövetsége és bizonyságai fenntartásaért, a Salamon temploma felépítéseért szövetkezett össze a nép. – Mert valamint Sz. Kir. Felségteknek minden külső ügyekben és dolgokban hűséggel, kész engedelmességgel és hódolattal tartozunk, hogy azt a mi a – Császáré a Császárnak megadjuk, királyunknak, a hatóságnak, mint isten intézményének magunkat alájok vessük, őket féljük és tiszteljük: ugy az istenre nézve is lelkünk és lelkünkismérete kötelez, hogy azokat, a melyek istenéi, az istennek megadjuk. Lelkünk az istent tisztelje, és egyedül néki szolgáljon; az Ur igéjét és az ő sákramentomait bevegye és megtartsa. Hogy idvességünket a Krisztusban mint alapban, az igaz hitben és a Szentlélek szolgálatában a próféták és apostolok tudománya által munkáljuk, megvetve az emberi tanokat és hagyományokat, melyek az isten igéjével ellenkeznek és a mi lelkiismeretünket sértik. Minthogy pedig szentséges kir. felségtek előtt a Krisztus keresztjének ellenei által az eretnekség méltatlanul támasztott vádjával is vádoltatunk, a mi hitünknek üdvünknek, vallástételünknek és tudományunknak foglalatját a szent irásokból, az igazhitű atyák, zsinatok, végzések, római püspökök bizonylataiból mindnyájan
egyező értelemmel összeszedtük, hogy beigazoljuk, miszerint a mi hitvallásunk hitünk, tudományunk, igaz, szent, régi és az isten igéjén van alapítva, s megegyez a prófétai és apostoli iratokkal. És hogy magunkat rosz akaróink azon méltatlan vádja alól, miszerint eretnekek vagyunk, kitisztázznk: mint isteni sugallat ugy tetszett nekünk mindnyájunknak, hogy a mi hitvallásunknak és tudományunknak foglalatját szentséges királyi felségteknek ajánljuk és beadjuk, hogy Szents. Királyi Felségtek a mi ártatlanságunkat és hűségünket nyilván lássák. Kérjük azért és esedezünk Sz. Királyi Felségtek előtt, hogy minket kegyesen hallgassanak meg, legyenek hozzánk kedvező indulattal s hitvallásunk tudományunk e foglalatát fogadják el; és e Sz. Kir. Felségteknek ajánlott könyvecskét, melyet kir. felségtek pártfogása alatt és akaratával bocsátottunk ki, védelmezzék; s megértve ügyünk tisztaságát, ártatlanságunkat, hitünknek és tudományunknak a kánonszerű szentiratokon alapított igazságát: vegyenek minket sz. kir. felségtek hű és kegyelmes pártfogásnkba és engedjék meg, hogy az igaz és katholikus hitben s tudományban megmaradhassunk, s az isten legtisztább igéjével tápláló lelkipásztorokat tarthassunk, birhassunk.
Mi is szentséges királyi felségteknek, minden engedelmességre, hűségre és hódolatra lelkünk ismerete szerint lekötelezzük magunkat, és óhajtjuk az Urban, hogy éljenek és legyenek szerencsések Királyi szents. Felségtek.
Kelt Egerben, az Ur 1562. esztendejében február 6-dikán Szentséges Felségtek
legalázatosabb és legengedelmesebb hü alattvalói: az egész lovas és gyalogsereg, s Eger városának nemes és nem nemes lakossága. |
Méliusz Péter és Z. G.
A Debrecenben összegyült atyafiakkal a kegyes olvasónak üdvet.
Talán csudálod, kegyes olvasó, hogy e kis munka tárgymutatójához a nyomdahibák kijavitását is hozzá mellékeltük, (1) de mihelyt a dolgot áttekinted, jó neven fogod venni fáradságunkat és nem rovod
(1) Az eredeti szöveg tárgymutatója után két és fél tömött lapnyi nyomda-hiba kijavitása van nyomtatva.
érte. Midőn a dühös török helységünkbe betört, és megakasztotta munkálkodásunkat, mindenfelől megszorított a félelem, az egriek meg gyakrabban sürgettek, hogy a kis munka kiadását siettessük: részint a nyomdász gondatlansága és hanyagsága, részint pedig a javító tétlénsége és tudatlansága miatt (távollétemben) megtörtént, hogy némely szók elferdíttettek, szótagok és mondatok elrontattak. Nem is lehető, hogy hiba ne legyen ott a munkában, a hol mind az elmét, mind a munkálkodást gátló akadályok rohanják meg a művészeket.
Azért te, kegyes olvasó, vedd jó néven ezen kijavítást, s e kis munka rövidségét és irálya nyerseségét. Mert nem akartuk e hitvallás igazságát mesterkélt szép kifejezésekbe burkolni, hanem egyszerű természetes irálylyal tisztán kivántuk feltüntetni. Minthogy a lovas és gyalogrendhez és a tudományban járatlan emberekhez e hitvallásnak épen ilyen egyszerű előadása illett.
Miképen Pál apostol is azt mondja magáról, hogy ő rebegő és gyakorlatlan módon beszél, de azért a tudományt és igazságot a leghelyesebben hirdeti. A szent bizonylatokhoz pedig azért adtuk hozzá minden cikkelynél az atyák és zsinatok nyilatkozatait, mert azokkal az egriekkel volt dolgunk, (1) a kik a magok hitét és tudományát leginkább a zsinatok és atyák örvével látszottak erősítgetni és azoktól látszottak függeni: az egri nép tudományáról és e miénkről pedig azt mondották, hogy ez a szentírás és az atyák igazságával nem egyezik, és a régiek előtt ismeretlen volt. Ha valaki kis munkánkat az irály és igazság méltóságával felül múlja, nem irigyeljük, sőt azoknak igazságos birálata alá e mi hitvallásunkat is alá fogjuk adni.
Mi az Ur templomának építésére azt, a mi tőlünk telik, felajánljuk, a kegyelemnek azon ajándékához képest, melyet a szent lélek nekünk adott.
A Sátántól sugalmazottak rosz akaratu fondorlatait és ugatásait fel sem vesszük; mert tudjuk kiben hittünk és bizonyosak vagyunk.
Hogy ezt a hitvallást a szentírás forrásaiból és az atyákból szedtük össze, elismerjük; és e vallástételünkről és tudományunkról a világ és angyalok előtt is bizonyságot tenni azért akartunk, hogy tudományunk kárhoztatásának és olcsárlásának indokát mindazoktól elvonjuk, a kik rólunk igazságtalanúl hazudoznak s felőlünk olyakat hirdetnek a milyenekben vétkesek nem vagyunk. A szentirásból, atyákból,
(1) Verancsicsot és káptalanját érti.
végzésekből, zsinatokból és skholásztikus hittudósokból idézett bizonyságaink mutatják, hogy mi túlzott dolgokat nem tanítunk, és az isten beszédével ismeretlenek épen nem vagyunk. A többieket, a mik még hiányzanak, időjártával majd hozzá adjuk, kivált ha hitvallásunkat, minden hit-cikkelyről kiadni kénytelenek leszünk.
Kelt Debrecenben a Krisztus születése után 1562-ik esztendőben. Junius 29-ik napján (3 kalend. Julii).
Ezt követi az eredeti szövegben két vers Theanius Istvántól. Az egyik címe ez:
Levél a sátán irigységétől felfújt rágalmazóhoz (Zoilushoz).
A másik címe :
A kegyes és őszinte olvasónak az Úrtól üdvet!
Ezek után:
Ceglédi György lelkésztársaival
üdvöt kíván a jámbor olvasónak.
Mielőtt ez elolvasott kis munkát megbirálnád, kérlek, vizsgáld meg a kijavító táblát: mert ott némely szólamok és mondatok meg vannak változtatva; a mit te a nyomdászok kiskorúságának tulajdoníts. Mert ők azt a könyvnyomás művészetében való gyakorlatuk első kisérletéül adák ki. Minthogy pedig nem volt hű javítójuk s munkájok a török betörése és a zsarnokok berohanása által is akadályozva volt, nem lehetett a dolgozat hibáktól mentes. De te ne a szavakat, hanem a dolgokat biráld. A mit az atyák és az ujabbkori igazhitű emberek tudósabban bővebben mondottak, te azt itten azoknak irásaiból röviden és együgyű irálylyal, mindazáltal az értelem emelkedettségének és épségének fenntartásával egybeszedve, főbb pontjaikban megismered. Ajánlom azért neked e mi hitvallásunk foglalatát, mely a mennyei tudomány, az atyák és azon ujabbkoriak igazságával megegyezik, a kik a kánonszerű szentírás szabálya szerint irtak. Nem is kellemetlen ránk nézve, hogy e tantételeket azon forrásokból meritettük, mert azt mi magunk is megvalljuk; soha semmit szerkeszteni nem akartunk, a mi a szentirással és igazhitű atyák irásaival ellenkezik. A kiknek ez hallatlannak tetszik, kérjük, hogy elsőben a forrá-
sokat tekintsék meg; azután az atyákat, kiváltképen (1) Ágostont, Jerómóst, Ambrust, Kryzosztomot, Cyrillt, Cypriánt, Lombárdot s harmadszor a józanabb zsinatokat (concilia) Grácián gyűjteményét (rhapsodia) és az ujabbak hű magyarázatait; a honnan mi ezeket, a szentírás után nem minden munka nélkül gyüjtöttük össze. Ha pedig ezeket vaktában és birálatlanúl elkárhoztatod: nem annyira rajtunk, mint a szent iráson követsz el nagyobb méltatlanságot.
Ha te ezeknél tudományosabb dolgokat irsz, mi jó néven vesszük; ha ostromolni meg nem szünsz, mi hitvallásunkat védelmezni készek leszünk, jöjj ki a napfényre, nyilvános versenyre s ne alattomban marj. Ha meg fogod cáfolni az írást és atyákat, úgy minket is megcáfolsz velök együtt. Mert bátrak vagyunk isten és az ő angyalai előtt jó lélekkel állítani, hogy mi ezeket a szentirásból s az atyák irataiból vettük. Élj boldogúl! Váradon, az Ur 1561-dik esztendejében jul. 20 (13 Calen. Aug.)-dik napján.
Tartalom