A
RENESZÁNSZ-KORI MŰVELTSÉG
OLASZORSZÁGBAN

ÍRTA
BURCKHARDT JAKAB

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL
FORDÍTOTTA
BÁNÓCZI JÓZSEF

BUDAPEST,
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1896.

Részlet: II. kötet 211-381. o.

Tömörítve: 141K


A M. Tud. Akadémia könyvkiadó-bizottsága eszközlésére, az Akadémia kiadásában, eredeti tudományos műveknek és fordításoknak sorozata jelenik meg. E vállalkozás célja: a tudományokat mai [1896] színvonalukon előadó művek által a tudományos műveltség terjesztése.

A bizottság kiváló gondot fordít a munkák megválasztására, és különösen a fordítások megbírálására és ellenőrzésére is.

Ennek megfelelően minden fordított munkát egy e végből fölkért szakember előzetesen átvizsgál, és a fordítás helyességéért, hűségéért a felelősségben osztozik a fordítóval.

A jelen munka fordítását Szily Kálmán r[endes] t[ag] vizsgálta fölül.

A M. T. Akadémia könyvkiadó-bizottsága


HATODIK SZAKASZ
ERKÖLCS ÉS VALLÁS

Első fejezet: Az erkölcs – 213
Az ítélet határai. – A demoralizáció tudata. – A modern becsületérzés. – A képzelet uralma. – Játékszenvedély és bosszúvágy. – A házasság megsértése. – A nő erkölcsi állása. – Az átszellemített szerelem. – Általános hajlam a gonoszságra. – A rablók. – A fizetett gyilkosság ; a mérgezések. – Az abszolút gonosztevők. – Az erkölcsiség viszonya az individualizmushoz.

Második fejezet: A vallás a mindennapi életben – 245
A reformáció hiánya. – Az olaszok állása az egyházzal szemben. – Gyűlölet a hierarchia és a szerzetesség ellen. – A kolduló barátok. – A dominikánus inkvizíció. – A kiválóbb szerzetek. – Az egyház és áldásainak megszokásai. – A böjti prédikátorok. – Girolamo Savonarola. – A pogány elem a néphitben. – Az ereklyékben való hit. – A Mária-imádás– Ingadozások az istentiszteletben. – Nagy vezeklő járványok. – Szabályozásuk a rendőrség által Ferrarában.

Harmadik fejezet: A vallás és a reneszánsz szelleme – 289
Szükséges szubjektivitás. – A szellem világiassága. – Türelmetlenség az iszlámmal szemben. – Valamennyi vallás jogos volta. – Az ókor behatása. – Az úgynevezett epikureusok. – A szabad akarat tana. – A jámbor humanisták. – A humanisták középső iránya. – A szentek kritikájának kezdete. – A humanisták fatalizmusa. – Pogány külsőségek.

Negyedik fejezet: Ókori és újabb babonák összefonódása – 312
Az asztrológia. – Elterjedése és befolyása. – Ellenfelei Olaszországban. – Pico cáfolata és ennek hatása. – Különféle babonák. – A humanisták babonája. – Holtak kísértetei. – Démonokban való hit. – Az olasz boszorkány. – A boszorkányvidék Norcia mellett. – Az északi boszorkányság és határai. – A kéjhölgyek varázslása. – A démonok a Róma felé vezető úton. – Egyes varázsfajok; telesmata. – Varázs az alapkő-letételeknél. – A halottidézó a költőknél. – Benvenuto Cellini varázstörténete. – A varázslás apadása. – Mellékfajai: az alkímia.

Ötödik fejezet: A hit megrendülése általában: – 360
Boscoli gyónása. – Vallásos zavar és általános kétség. – Vita a halhatatlanságról. – A pogány ég. – A homéroszi túlvilág. – A keresztény tanok elpárolgása. – Az olasz teizmus.