Szélmalomharc a kéretlen (rendszer)üzenetek ellen
(A feljelentés technikai ellehetetlenítése a Facebookon)

Németh Ferenc, 2011. június 11., 8:34

Lassan már indítva érzem magam arra, hogy hosszabb elemzést írjak a Facebookon tenyésző robotok erőszakos nyomulásáról és az ellenük való fellépés szoftveres akadályozásáról. Ehhez egy érdekes adatot szolgáltat ez a bejegyzés.

Most éppen egy Playboy Me nevű alkalmazás csapdosta arcomba kis élvezeti értékű termékét, mikor egy gyanútlan embertársam beleszédült a csapdájába. A Facebookra belépve azt láttam: "XY írt az üzenőfaladra." Csakugyan ismerem az illetőt, bár nem vagyunk napi kapcsolatban. No, mi jót írhat? - A várt személyes üzenet helyett azonban ez a - kétségkívül gépileg generált - bejegyzés fogadott:

A kép alapján valószínűleg úgy működhet ez a Playboy Me, hogy az ember betesz egy képet magáról, és azt őkelme Playboy-címlappá montírozza. Ezt aztán - gondolom - ki lehet tenni a képernyőre háttérképként, esetleg ki lehet nyomtatni, és az iskolai szekrényünk ajtajára ragasztani - jó esetben belülről. De hogy erről miért kapok konkrétan én értesítést, az nem világos: talán a szegény ismerősöm úgy állította be saját profilját, hogy minden mozdulatáról, bekedvelő gombnyomásáról mindenkit tudósítson a rendszer. Szép új világunkban - úgy tűnik - már beszélni is elfelejthetünk: elég lesz gombokat nyomkodnunk, s a rendszer majd különféle szavakat, mondatokat, érzelmeket közöl nevünkben a nagyvilággal. Talán majd egyszer enni vagy illemhelyre menni sem kell majd, hanem elég lesz megnyomni egy "Eszem" ill. "Kis/nagyvécézek" gombot - nem is beszélve a "Nemileg közösülök" gombról.

Én azonban ennél a rémálomnál jobban szeretem azt a régi, meghitt világot, amelyben felnőttem. Ebben a világban a tetteknek még volt következményük. Azonnal arra gondoltam: letiltom a főbűnösnek látszó Playboy Me-t; csakhogy előtte jónak láttam volna kéretlen üzenetek küldözgetőjeként is megbélyegezni. Megkerestem hát a jobb alsó sarokban lévő (általam utólag színezéssel kiemelt) Mark as spam / Report (Megjelölés levélszemétként / Feljelentés) linket, ami tkp. a rendszer zajszintjét elviselhető szinten tartani hivatott, beépített védekezési lehetőséget biztosítja a felhasználónak. Mert ha minden igaz, a Facebookon se megy minden a vadnyugat szabályai szerint, hanem valahol a rendszer mélyén éldegél pár seriff, aki móresre tanítja a garázda elemeket.

Amint vártam, megjelent előttem egy rádiógombos űrlap. Azt hittem, van időm végigolvasni, ezért nagyon megdöbbentem, mikor automatikusan továbbirányult egy másik állapothoz.

Kedves olvasóm, nem te látsz rosszul: csakugyan a Playboy Me kért hozzáférést alapadataimhoz, továbbá hogy elektronikus levelet küldhessen, a fotóim, videóim közt kurkászhasson, valamint ismerőseim fényképeit is kezelhesse. Részleges letiltási lehetőség sehol: csak egyszerre lehet engedélyezni vagy tiltani az összeset.

Úgy tűnt, hogy valami rossz tréfa áldozata vagyok. Éppen az a robot akar hozzáférni az adataimhoz, amit föl akarok jelenteni? Megnyomtam párszor az egérrel a Nem engedélyezem gombot, de váltig visszajött ugyanez az engedélykérő ablak. Most a böngészőm Vissza gombjához folyamodtam, hogy újra láthassam az előző rádiógombos panelt. Hogy egyáltalán elolvashassam az egészet (mert a két másodperces átirányítási idő nem volt elég rá), gyorsan rácsaptam a PrintScreen gombra (saját billentyűzetemen), majd beléptem egy képszerkesztőbe (saját számítógépemen), és a Beillesztés menüponttal létrehoztam saját példányomat a párbeszédablak képéből. Innen szúrtam be őket a jelen bejegyzésbe is.

Miután megtudtam, hová kell a rendelkezésemre álló két másodperc alatt kattintanom, lesbe álltam az egérrel, és a harmadik próbálkozásra el is találtam az első rádiógombot, hogy így megvalósíthassam eme pidgin-magyarsággal írott cselekedetet: "Jelentsd Playboy Me, ha úgy érzed, megsértette Facebook szabályzat." (Csak tudnám, miért nem lehet helyes magyarsággal programozni ezt a szövegalkotót. Értem én, hogy a többalakú ragok programozása nehéz, de ki lehetne kerülni a kategóriára utaló szó ragozásával, pl. így: "a Playboy Me alkalmazást / felhasználót", ill. "a Facebook-szabályzat előírásait.")

A második másodperc leforgása előtt sikerült megnyomnom a Tovább gombot is. Erre beúszott egy újabb párbeszédablak:

Itt már nem is próbáltam semmit bepipálni, hanem újra a PrtSc gomb után nyúltam, és hagytam, hogy a rendszer a nyavalyás két másodperce után ismét belökje elém az engedélykérő ablakot. Miután a képszerkesztőben nyugodtan elolvastam a fenti panelnek gépemre mentett változatát, rájöttem, hogy a Körlevél jogcím lesz az én választásom. Elvégre mi közöm nekem ahhoz, hogy egy ártatlan legényke / leányka a Playboy címlapjára képzelte magát? És valószínűleg nem ő kezdeményezte ezt a tolakodó értesítést, hogyaszongya, "XY írt az üzenőfaladra." Természetesen bepipálva hagytam a tetején azt a lehetőséget, hogy kapjon egy példányt a Playboy Me fejlesztője is, hiszen lehet, hogy nem a rendszer, hanem ő maga felelős azért a káoszért, hogy a programja kéretlen üzeneteket helyez el felhasználói nevében mások üzenőfalán.

A Vissza gomb ismételt alkalmazásával újra nekifutottam a kétszer két másodperces akadálypályának. Az első fordulóban a "Jelentsd Playboy Me" stb., a második fordulóban a Körlevél feliratú rádiógombot kellett eltalálnom, majd Küldést nyomnom. Nem kezelem valami ügyesen az egeret, ezért három próbálkozásomba telt, hogy végigmenjek rajta.

Sajnos kalandom itt is véget ért. A végállomás nem a sikeres feljelentést igazoló üzenetablak lett, hanem az eddig is minduntalan beúszó engedélykérés. Hiába nyomkodtam a "Nem engedélyezem" választ, nem eresztett, hanem mindegyre visszajött. Valószínűleg ott követtem el a hibát, hogy a Playboy Me fejlesztőjének is küldeni akartam egy példányt a feljelentésből. De vajon miért van szükség ehhez az én mindenféle adataimra, sőt ismerőseim fényképeire? Beillesztem még egyszer a végállást:

Gondolom, ez egy sablonüzenet, és akkor is ezt teszi elém a rendszer, ha csak a nevemet akarom adni a feljelentéshez. De az Engedélyezem válasz jogilag mind a négy kategóriába tartozó adatok felhasználására feljogosítja az illető alkalmazást, én pedig ezt jó lelkiismerettel nem adhatom meg. Nota bene, ismerőseim adatai és fényképei is ott vannak köztük!

Talán ha én volnék a Facebook-rendszer tervezője, elgondolkodnék azon, hogy kevesebb mindenre ráhúzható sablont kellene használni, inkább több szűkebb körűt. De szerencsére nem ilyen kétes tevékenységért kapom fizetésemet, ezért beértem azzal, hogy dokumentálom a rendszer bosszantóan slampos viselkedését. A fenti formában letettem a feljelentésről, és helyette megírtam ezt a beszámolót.

Mivel ismerősöm bejegyzését ekkorra már töröltem az üzenőfalamról, sajnos nem tudtam kipróbálni, hogyan viselkedett volna a rendszer akkor, ha a feljelentésből nem akarok küldeni a Playboy Me fejlesztőjének. Azt tapasztaltam, hogy egy másik alkalmazás feljelentésekor nem tolakodik elő automatikusan ez az engedélykérés, tehát nem csupán a Facebook keretrendszere a ludas a történtekben.

Messzebb menő következtetéseket most nem vonnék le az esetből: hadd gyűljön még az anyag. Mivel a feltöltött képeket a rendszer újraméretezi és -tömöríti, a jobban olvasható eredetit elhelyezem honlapomon is.


Halácsy Viktor
Szép történet. :-/ Mondjuk én ezeket csuklóból törlöm, ha megjelennek.