[Németh Ferenc]

[BEADVÁNYTERVEZET
a Budapesti Autonóm Gyülekezet
1998. november 4-ei házicsoport-vezetői tanácskozására
]


[+ A Budapesti Autonóm Gyülekezet
egyházi működésével kapcsolatos
észrevételek, javaslatok, kérdések
(Az 1998. november 4-ei házicsoport-vezetői tanácskozásra)]

Az 1998. augusztus végén megjelent "fehér füzet" többek között tartalmazta a Görbicz Tamás által összeállított "négy pontot." Ebben szerepelt néhány utalás arra, hogy némely dologban doktrinálisan is ki kellene igazítani a Hit Gyülekezetének gyakorlatát - a szöveggyűjtemény hangsúlya elsősorban mégis az egyházvezetés reformján volt. Mivel az elszakadt Autonóm Gyülekezet vezetői bizonyára teljes erővel dolgoznak az igei látásuk szerinti egyházképen, mi, a Takács András vezette rákospalotai házicsoport tagjai nem akarunk tanácsokat osztogatni nekik - éppen azoknak, akik közelről szenvedték el a kézi vezérlés minden szeszélyét. Viszont az Úr parancsának engedve fel kell emelnünk szavunkat minden gyanús tanítás ellen, annál inkább is, mivel mi "közkeresztény" voltunkból következően nem annyira a krisztustalan vezetés, mint inkább a pódiumról hintegetett és a könyvekbe zárt tévtanítások miatt szenvedtünk sokat az elmúlt években. Jelen beadványunk ennek a lelkiismereti kötelességnek a jegyében született.

Mivel az újságokból tájékozódó közvélemény mindmáig azt hiszi (nem utolsósorban a Hit Gyülekezete vezetőjének sanda célozgatásai miatt), hogy a szakadásnak majdnem kizárólag a pénz volt az oka, sürgető szükség van arra, hogy végre-valahára megjelentessünk egy írásos hitnyilatkozatot vagy hitvallást. Ebben ki lehetne fejteni a kereszténység alapigazságait és azokat a tanbeli, egyházszervezeti és egyéb különbségeket, amelyek a szétválást valójában előkészítették. Meg vagyunk ugyanis győződve, hogy azok az áramlatok, amelyek a szakadással felszínre törtek, valóban Istenért buzogtak, és nem a féltékenység táplálta őket, amint azt az ellentábor harsogja.

Azért is elengedhetetlen egy részletes hitnyilatkozat kiadása, mert ha a gyakorlat szintjén bizonyos tanításokat lefagyasztottunk is, a testvérek jegyzetfüzete és emlékezete mindet pontosan őrzi. A tanítási hangsúly változása, sőt még a tévedések beismerése sem szégyen - ezért ennek egyértelmű kifejezést is kell adni. Az Egyháznak állandó megújulásban kell lennie ama kép felé, amit Krisztusról fest a Szentlélek az Igében. Ahogy növekszünk és tapasztaltabbak leszünk a hitben, el kell hagynunk a gyermekjátékokat és ki kell gyógyulnunk a gyermekbetegségekből.

[ Az alábbiakban inkább tagadó (elhatároló), mint állító (építő) módon fejtjük ki, mit tennénk be az Autonóm Gyülekezet hitnyilatkozatába, természetesen a hitvallás sarkalatos igazságai utáni megjegyzésként. Az itt következő szöveg nem a nyilatkozat fogalmazásmódjára, hanem tartalmára tesz javaslatot.]

[+ Az alábbiakban azokat a tanításokat, illetve dogmatikus kérdéseket soroljuk fel, amelyeket (szerintünk) fontos lenne az Autonóm Gyülekezet hitnyilatkoztában is tisztázni.]

Isten

Visszatetsző dolog, hogy az Atya szeretetét John Arnott óta sokan képesek elvonatkoztatni Jézus Krisztustól és az ő engesztelő kereszthalálától. Nevezetes könyvének (Az Atya áldása) 380 oldalából tízet szán a megváltás kifejtésére, ami híven tükrözi azt a dogmaundort, ami a karizmatikusokat általában fogságban tartja. Mindazonáltal volt hely, ahol Pál semmi másról nem akart prédikálni, mint a megfeszített Krisztusról - valószínűleg számára ez volt az Isten ereje, nem pedig a "szent" nevetés és a rángatózások. [ A hitnyilatkozatban ennélfogva ki kellene domborítani, hogy Isten annyira szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Isten szeretete nem annyira a torontóista összejöveteleken nyilvánul meg, mint inkább ebben a hatalmas tényben. Legyünk egy kissé dogmatikusak, ha ez a tény dogma.]

Némely prédikátorok azt hirdetik, hogy Krisztus a kereszten nem fizette ki bűneink zsoldját, hanem a pokolban kellett elszenvednie a büntetést - ennek során fel kellett vennie a Sátán természetét is. Kenneth Haginnek ezt a [rút eretnekségét] [+tanítását] (Jézus neve, 3. fejezet) [névvel és idézettel együtt határozottan] el kellene vetni.[+!] {1 2 3 4 5 6} Hasonlóan meg kellene tagadni Benny Hinn gyanús krisztológiai állításait [+Szent Szellem a Jézus apja; Jézus a földön közönséges ember volt] (Jó reggelt, Szent Lélek, 176-178. o.), amelyek miatt egyszer már megtámadott minket a szeged-csanádi katolikus püspök és néhány pártfele (1997 nyara, a nevezetes rádióriport a Vasárnapi Újságban). { 1 2 3 4}

A Szent Szellem [+önmagában] nem "szél", nem "folyó", sem pedig "kenet." Mindezek csak [annyiban nevei neki, amennyiben valamely tulajdonságuk megegyezik az Övével] [+személyére vonatkozó hasonlatok lehetnek]. A Szent Szellem személy: a Szentháromságban megnyilatkozó Isten egyik személye. Ezért helytelen róla úgy beszélni, mint aki "elsodor" vagy "eláztat" bennünket, mert [ezekben a vonatkozásokban nem áll fenn a párhuzam] [+leegyszerűsíti, formalizálja az Ő működését]. Nem [szabad eleve leszögezni] [+szerencsés dogmatizálni], hogy a torontói jelenségek mögött mindenképpen Isten Szent Szelleme áll, és aki az új hullámot bírálja, az a Szentlelket bántja meg vagy éppen káromolja.

A [+"]Szentlélek káromlásával[+"] való [zsarolásnak] [+fenyegetődzésnek] elejét kell venni, mert ez az evangéliumi beszámoló szerint csak olyan emberek [esetén valósulhat meg] [+ellen használható], akik tagadják Jézus Messiás-voltát, és az ezt bizonyító csodákat az ördögnek tulajdonítják. [A Szentlélek elleni megbocsáthatatlan bűn a Zsidó levél egyes helyei alapján a hitehagyással azonosítható.]

[+És] bár nem mindig értjük, amit Isten cselekszik, az ő Igéje mindenesetre tájékoztat bennünket arról, hogy ő nem a zűrzavar Istene. Ezért a leghatározottabban ki kell mondani, hogy [bármiféle] [+a] zavart keltő vagy nem biblikus megnyilvánulás[+ok] mögött [legalábbis] [+leginkább] az emberi gyarlóság áll, és semmiképpen nem szabad ezeket a jelenségeket további tanítás alapjává vagy témájává tenni. (A Vineyard elnöke, John Wimber 1995 végén éppen ezekkel a szavakkal bontotta fel Torontóval a szervezeti egységet.)

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a részegség [és a hanyattesés] a Bibliában általában Isten haragját és ítéletét szemlélteti, nem pedig olyan "szellemi" áldást, amely miatt az ilyen jelenségeket produkáló embereket [oszlopszentként] kellene bámulni és utánozni. A Biblia sehol nem állítja, hogy a Szent Szellemtől meg lehetne részegedni, ezért a "szellemi részegség" szófordulatot [száműzni] [+mellőzni] kéne a beszédünkből.

Isten akarata

Kenneth Hagin szerint nem igei úgy imádkozni, hogy "Ha ez Isten akarata" (A bibliai hit, 1. tanulmány). Ezt a rikító tévedést az Úr főpapi imájából vett idézet kíséretében hangosan vissza kell vonni.

Eddig szinte semmit nem tanultunk az eleve elrendelés mélyen biblikus, bár igen rejtelmes tanításáról. A Római levél 9. fejezete máig lepecsételt titok sok karizmatikus előtt, és üres szólam marad számukra az Újtestamentum számos fordulata is ("a világ alapjainak felvettetése előtt," "eleve elvégezte," "kiválasztott az üdvösségre" stb.) Annál is nagyobb szükség volna erre, mert mozgalmunkat kezdettől fogva kíséri az énközpontúság, az élményhajhászat, az áldásvadászat, a rózsaszín szemüveg, és mindezek oka: Isten mindenhatóságának elhallgatása. Rengeteg ember kereszténysége siklott ki amiatt, hogy az "áldásosztó mennyei Mikulás" képét sulykolták beléjük, és elhanyagolták az isteni szuverenitást. Kenneth Hagin nyomán (Jézus neve, 11. fejezet) sokan még ma is "jogokat és kiváltságokat" [keresnek Isten előtt állva] [+igényelnek Istentől], és Jézus nevét mágikus ráolvasásként "használják," amikor Istentől kérés helyett "követelnek" dolgokat.

Áldások

A bővölködés "evangéliuma" szerint Istennek minden keresztény számára az az akarata, hogy az az elégségeset meghaladó mértékben legyen megáldva, anyagilag is. Ezt a tanítást gyakran olyan irányban fejlesztik tovább, hogy aki nem bővölködik, az bűnben van, és [ezt meg kell vallania] [+ebből meg kell térnie], vagy átok alatt, és ezt meg kell törni rajta. Ezzel nyomorultul meggyötrik a szegényebb hívők szerencsétlen lelkiismeretét. Ki kellene mondani, hogy [+dőlt betű] a mi kereszténységünk nem "kapitalista vallás" (A HVG ez év szeptember 12-ei számában a keretes írás vége ezt sugallja).[+!] Azzal együtt, hogy hiszünk Istenben, aki minden szükségünket betölti, nem vállaljuk Jób barátainak farizeusi teológiáját, amely szerint a személyes balsors oka mindig a személyes bűn. Nem szabad a "hasznos" istenfélelemből "nyereséges" istenfélelmet csinálni (Kenneth Copeland: A bővölködés törvényei)[, mert az ilyenek rettenetes ítéletre jutnak.]

Kenneth Hagin hiszi, hogy "Isten azt akarja, hogy a legjobbakat együk, a legjobb ruhákat hordjuk, a legjobb autókat vezessük; a legjobb legyen nekünk mindenből" (A bibliai hit, 10. tanulmány). Ez tévhit. Agur két kérését lehetne cáfolatul hozzáfűzni.

Szintén el kell utasítanunk azt a vélekedést, hogy [Istennek minden beteg keresztény számára a csodálatos gyógyulás a normája] [+Isten minden keresztény számára automatikusan garantálja a csodálatos gyógyulást], mert ezzel a legborzalmasabb önvád alá [helyeznénk] [+helyezzük] azokat a testvéreket, akik mégoly nagy hitük és gyakori megvallásaik dacára sem gyógyulnak meg. [+Lásd Pál apostol példáját, aki imádkozott és nem gyógyult meg, mégsem érezte emiatt magát "rossz kereszténynek."]

A hit ereje

Valljuk az evangélistával: "Minden lehetséges a hívőnek" - de szükséges, hogy jó dologban higgyünk. Soha nem szabad a hitet Istentől elszakítva szemlélni és prédikálni, [mert úgy járunk, mint a pápisták, akik a "kegyelemmel" tették ezt] [+mint ahogy a katolikusok tették a "kegyelemmel"], és egészen eldologiasították. Hasonló veszély fenyeget minket is, ha a hitben személytelen törvényt vagy erőt látunk (Pat Robertson: Láthatatlan királyság, 46-47). Az efféle álhit csalódást és keserűséget terem.

Sehol sincs megírva, hogy [a] [+(az ember által)] kimondott szónak teremtő ereje van." (Yonggi Cho: Negyedik dimenzió, 44). Ezért csínján kell bánni a pozitív megvallásokkal. A "megvallásoknak" a (hit)"vallással" való primitív azonosításával Kenneth Hagin megtagadja a "keresztény" nevet mindazoktól, akik nem értenek egyet az ő megvallás-teológiájával [+Nem hiszel a megvallásban? Akkor nem hiszel a kereszténységben.](Jézus neve, 22. fejezet). Ezt szó szerint vissza kellene vonni.

Yonggi Cho szerint "Isten sohasem teljesíti a határozatlan imádságokat," olyannyira, hogy ha valaki pl. házastársat szeretne találni, akkor jobban teszi, ha tíz pontban rögzíti a kérését, és a papírt a tükörre ragasztja, hogy minden reggel és este felolvashassa, dicsérvén Istent a meghallgatott imádságért (Negyedik dimenzió, 16). Ez a tanítás a maga szélsőséges alakjában nem a kereszténységből, hanem a világi önszuggeráló technikákból ered, ezért vissza kellene vonni. Bár hallottunk beszámolókat csodálatos imameghallgatásokról is, személyesen ismerünk olyan embert, akit ez a recept az elmegyógyintézetbe juttatott. Sem Istent, sem az embereket nem szabad programozható automatának tekinteni.

A szellemvilág

Frank Peretti és mások munkája alapján a démonológia olyan nagy jelentőségre [vergődött] [+jutott], hogy kétséges lesz, vajon azok a keresztények, akik nem [ekkora] démonszakértők, talpon maradhatnak-e egyáltalán a világban. [+Nem tagadva a démonűzés fontosságát,] Hangsúlyozni kell, hogy az ördög ellen a Szellem fegyvereivel kell harcolni, ezek pedig sokkal hétköznapibbak, mint a démonűzés. A Szellem egyik ajándéka, a szellemek megkülönböztetése nem jelent egyben démonűzést is, főleg az Egyház nyilvános alkalmain.

Óvatosan kellene bánni az efféle karizmatikus zsargonnal is: "megkötözöm ezt vagy azt a gonosz szellemet a Jézus nevében" vagy "megtöröm ezt vagy azt az átkot" [+pl. a szegénység szellemét, átkát]. [Lehet, hogy az illető problémát nem démon vagy átok okozza, hanem emberi hiba vagy természetes tényezők. Alá kellene húzni a "családi átoknak" a hajlam öröklődésével és a szülői példa ragadósságával való összefüggését, mert ahogy eddig tanítottuk (pl. Marilyn Hickey), az inkább gyermekmesébe illik, mint szószékre és komoly könyvekbe.] [+Mert amennyiben ezek az imafordulatok öncélúságot, adakozásra való buzdítást szolgálnak, akkor ez nem más, mint emberi manipuláció.]

A Biblia

[Tévelygés Yonggi Chónak az a tanítása, amely szerint] [+Yonggi Chónak egyik tanítása szerint] az írott Ige (logosz) a nyugvó Bethesda-tóhoz hasonlítható, amit csak időnként kavart fel az angyal; és ennek a mintájára a Szentlélek egyedi beavatkozására van szükség, hogy "rhémává", azaz "megelevenített" Igévé váljon. [Ekkor állítólag a] [+Eszerint a Szent] Szellem az Írásból kiemel egy-egy igeverset, és bizonyságot ad, hogy az közvetlenül érvényes a mi esetünkre (Negyedik dimenzió, 62-63). [Bár elismerjük, hogy] Isten alkalmanként így is megszólíthatja a bibliaolvasó keresztényt, [nyomós okok miatt úgy véljük, hogy a Szent Szellem megvilágosító és megelevenítő munkáját az emberi értelmen és teológiai meggyőződésen hajtja végre, nem pedig az Igén] [+mégis a Szent Szellem az emberi értelmet eleveníti meg, és nem az Igét], amely "él és megmarad örökké", így semmiféle "megelevenítésre" nem szorul. A "megölő betű" sem a Bibliát jelenti általánosságban, hanem a törvény gyötrő és segítséget nem adó parancsait. A logosz és a rhéma között egyébként csak annyi nyelvi különbség van, hogy a rhéma csak szóbeli beszédet jelöl, míg a logosz mindenféle formában megjelenő gondolatot, eszmét vagy szót jelent. Azért tartjuk fontosnak e tisztázást, mert ezzel az ürüggyel némelyek a közelmúltban [arra vetemedtek, hogy] saját megtapasztalásaikat a Szellem rhémájának [álcázva rátukmálják a hívekre] [+minősítették], és az ellenzők által lobogtatott Bibliát holt betűnek bélyegez[ve minden] [+ték, hogy az] igei bírálatnak elejét vegyék (pl. Ruff Tibor az Új Exodus VII/2. számában).

A "Sola Scriptura" elvet immár nem csupán a római egyház ellenében kellene határozottan megfogalmazni, hanem azokkal szemben is, akik John Arnott nyomán [az Írást csak egynek tekintik a szellemi ítélettétel eszközei közül. Nála a másik két kritérium az egyháztörténet és a "gyümölcsök," amelyeket szintén igen önkényesen értékel.] [+a Bibliát, az egyháztörténetet és a "gyümölcsöket" azonos mércének tekintik.]

Az Egyház

Kenneth Hagin egyik [régi] tanítása szerint az Egyház [+tulajdonképpen] Krisztus (Jézus neve, 17. fejezet). Ez még pápista értelmezésben is rossz [+és félreérthető] (szerintük Krisztus a földön az egyház alakjában él tovább), [de itt arra irányul, hogy az egyes hívőnek Isten előtt joga legyen az arrogáns követelőzésre. Ettől az alapállástól határozottan el kell zárkóznunk.] [+Kenneth Haginnél arra vonatkozik ez a megfogalmazás, hogy hogy az egyes hívőnek ugyanolyan joga és tekintélye legyen Isten előtt, mint magának Krisztusnak. Az ilyen fajta megközelítéstől el kell határolnunk magunkat.]

Eddig teljesen hiányzott a "szentek közösségéről" szóló hangsúlyos tanítás. A mai világkereszténységet úgy áthatotta már az egyéni üdvösség tana[ , és a közösségek annyira bomladoznak] [+ és az egoizmus], hogy ideje volna már tudatosítani az Egyház Test-mivoltát a hívekben. [ A Fejnek való teljes engedelmességben szolgáljon minden tag a többinek, és ne legyenek fölösleges emberek az Egyházban.]

"Aki nyelveken szól, magát építi" - mondja Pál, de mi eddig nem vettük észre, hogy ezt rosszallással hányja a korinthusiak szemére, akik csak saját élményeikkel törődtek, a másik hívő épülésével nem. A nyelveken szólást a gyülekezetben meg kell magyarázni. [ Ezt hangsúlyozni kellene még a hitnyilatkozatban is.]

A Hit Gyülekezete szomorú példát szolgáltatott arra, mivé torzulhat egy eredetileg evangéliumi lelkületű keresztény közösség, ha beszennyezi a pártpolitika. A prédikációkból [ irgalmatlanul] [+ feltétlenül] ki kell rekeszteni minden olyan propagandát, amely valamely párt, érdekcsoport, társadalmi réteg[+, vallási közösség] vagy etnikum felmagasztalásával vagy éppen [ pocskondiázásával] [+ lejáratásával] akarja a hallgatókat befolyásolni. [A szélsőségektől való elhatárolódásnak is emberi hangon, az igazi értékek felmutatásával kell történnie.]

Külön figyelmet kell fordítani a római katolikus felekezet iránti magatartásra: hazánkban igen sok névleges katolikus él, akik elérésére [nem a név és kiadó nélkül megjelentetett, kétes tudományosságú valláscsepülő könyvek a legmegfelelőbbek] [+ nem a pocskondiázás a legmegfelelőbb módszer]. A hitnyilatkozatnak a szükséges kritikus teológiai állásfoglalás mellett ki kellene térnie a közös hitbeli örökségre[ , amiért köszönettel tartozunk nekik]. Összeköt bennünket az apostolinak nevezett hitvallás, a Szentháromság tana, a krisztológia, a keresztény szeretet [ tettei]. Ennek megvallásával enyhülne a Németh Sándor kirohanásai miatt kialakult feszültség.

Ápolni kell a kapcsolatot a hazai és külföldi protestáns felekezetek legtöbbjével, és a velük fennálló baráti-testvéri viszonynak hivatalosan is hangot kellene adni. Felsorolni is nehéz, mennyi mindent köszönhetünk - emberileg szólva - Luther Mártonnak, Kálvin Jánosnak, a későbbi protestáns hittudósoknak és lelkipásztoroknak. Ennek kinyilvánítása oldaná azt az elszigeteltséget, amelybe a Hit Gyülekezete [+ került] beszűkült torontóista egyházpolitikája miatt [jutott].

Ami pedig [Izraelt] [+ a zsidóságot] illeti, a Hit Gyülekezete valóságos kultuszt teremtett köréje[ , ezért ennek bármiféle nyesegetése istenkáromlásnak tűnhet. Mégis le kellene szögezni, hogy] Izrael népe azért érdemel hitbeli tiszteletet, mert [tőlük kaptuk az Ószövetséget, az atyákat és Krisztust] [+hozzájuk kötődik az Ószövetség, az atyák és Krisztus] - nem pedig azért, mert [államuk] [+Izrael állam] hősiesen küzd a palesztinokkal vagy mert a zsidóság olyan "identitást" jelent, amely a nem zsidó keresztényeket kisebbrendűségi érzésbe [ kell, hogy hajszolja] [+taszítja]. [ Mindezt hozzá lehetne fűzni a nyilatkozatnak Izrael történetével és jelentőségével foglalkozó részéhez.]

Németh Ferenc, 1998. november 3.


[+Kérdéseink:

  • Az Autonóm Gyülekezet tagjainak ki kell-e lépni a Hit Gyülekezetéből?
  • A gyülekezet vezetésének szándékában áll-e - bizonyos rendszerességgel - a házi csoportokat meglátogatni?
  • A gyülekezet működési köre kizárólag Budapestre korlátozódik?
  • A vidéki testvérek - szervezetileg - hogyan kapcsolódnak a Budapesti Autonóm Gyülekezethez?
  • A teljesidejű szolgálótestvéreknek lehet-e - a keresztényi szolgálathoz nem kötődő civil vállalkozása?
  • Lesz-e egyértelmű állásfoglalást tartalmazó tanítás az újhullámos megnyilvánulásokkal kapcsolatosan? (Ha az állásfoglalás kizárólag a keresztény egyéni megnyilvánulásának, szabadságának értékeli a dolgot, akkor ez legyen kimondva.)
  • Mi a gyülekezet állásfoglalása a bűnvallásról? (Mely igékre épül, milyen intézrnényesített formáját akarják gyakorolni?)
  • Mi a gyülekezet álláspontja a házasságon kívüli együttélésről és szexuális kapcsolatról?
  • Van-e lehetőség arra, hogy a szószékről elhangzottakkal kapcsolatban a hallgatók kérdéseket tegyenek fel, illetve a vezetők tisztázzák-e nyilvánosan az esetleges félreérthetö kijelentéseket?

    Tisztelt Testvérek, a fenti anyagot megvitattuk egymás között, és a Németh Feri által megfogalmazottakkal egyetértünk. Nem szeretnénk teológusmezben tetszelegni, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy az Autonóm Gyülekezet igei alapon is tisztázza kiválásál a Hit Gyülekezetéből, mert ennek hiányában nem számítunk másnak, mint renitenskedő szakadároknak.

    Budapest, 1998. november 4.

    Takács András
    H.csop. vez.     
    ]