A Jehova "Tanúi" Új Világfordításában szereplő hamisítások leleplezése
Az alábbiakban példákat mutatok arra, hogy az Őrtorony Társaság a saját felekezeti értelmezését miként csúsztatta be a Bibliába. Rögtön leszögezem: nem lábjegyzetekről vagy kommentárokról van szó, hanem magának a szövegnek olyan facsargatásáról, amely arculcsapja a ránk maradt leghitelesebb alapszöveget.
Ezzel bebizonyítom, hogy az Őrtorony a bibliakritika legrosszabb irányához szegődött oda: ahhoz tudniillik, amely mindennemű kéziratra való hivatkozás nélkül,, minden írott forrás szemérmetlen letojásával, önkényes felekezeti érdekekből megváltoztatja magát a bibliai szöveget. Ezt pedig olyan hipotézisek felhasználásával teszi, amelyeknek alapjául éppen a NWT szövege fog szolgálni. Ez körben forgó okoskodás (petitio principii).
Vizsgálatom során jórészt az Újszövetségre szorítkozom, mert héberül nem tudok. Az 1961-ben kiadott revízióra fogok támaszkodni, ezért szívesen venném, ha válaszodban kitérnél arra, hogy Istennek a felekezeted ajkáról legfrissebben felzengő "Igéje" miként módosult az általam bírálthoz képest.
Elöljáróban megemlítem, hogy az Őrtorony Társaság fennen hirdeti: fordítása nem körülíró jellegű, hanem az eredetihez szó szerint ragaszkodik, olyannyira, hogy még a határozott vagy határozatlan névelőre is odafigyelnek:
"We offer no paraphrase of the Scriptures. Our endeavor all through has been to give as literal a translation as possible, where the modern English idiom allows and where a literal rendition does not for any clumsiness hide the thought. That way we can best meet the desire of those who are scrupulous for getting, as nearly as possible, word for word, the exact statement of the original. We realize that sometimes the use of so small a thing as the definite or indefinite article or the omission of such may alter the correct sense of the original passage."
Forrás: az 1950-es ÚSZ-kiadás előszava. Kimásolva egy internetes bírálatból.
A bibliafordítás nagy felelősséggel jár Isten iránt és az igazságot kereső olvasó üdvösségére való tekintettel:
"The translators of this work, who fear and love the Divine Author of the Holy Scriptures, feel toward Him a special responsibility to transmit his thoughts and declarations as accurately as possible. They also feel a responsibility toward the searching readers who depend upon a translation of the inspired Word of the Most High God for their everlasting salvation."
Forrás: az 1984-es kiadás előszava. Kimásolva ugyanabból a bírálatból.
És most jöjjenek a konkrét kifogások, pontokba szedve.
Idézet a The Divine Name Through the Ages. (Az isteni Név a történelemben) című őrtornyos iratból:
Senki sem tudja teljes bizonysággal, mikortól nem ejtették ki hangosan az ortodox zsidók Istennek a nevét, és mikortól kezdték el helyettesíteni az Isten Szuverén Úr-nak megfelelő héber szavakkal. Egyesek úgy vélik, hogy Isten nevének említése már jóval Jézus kora előtt kiment a használatból. Arra viszont konkrét bizonyíték van, hogy a főpap még a templomi vallási szolgálat közben kiejtette Istennek a nevét - különösen az engesztelési napon - egészen a templom i. sz. 70-ben bekövetkezett pusztulásáig. Vagyis Jézus földönjártakor még ismeretes volt, jóllehet nem olyen széles körben.
1. vádpont: Az Új világfordítás becsempészi a Jehova nevet oda, ahol az eredetiben nem szerepel.
A Jehova név a görög alapszövegben csak a Jelenések "Halleluja" kiáltásaiban fordul elő, és ott sem valami kiemelt szerepben, azaz nem így szól: "Jahve legyen az, akit dicsértek, és ne Jézus." Ennek ellenére a fordítás függeléke így hirdeti az "igazságot:"
Below we give a concordance of all places in this translation where the name "Jehovah" occurs in the Christian Greek Scriptures.
Azaz:
Az alábbiakban megadunk egy jegyzéket az e fordításban szereplő összes igehelyről, ahol a Keresztény Görög Iratokban a Jehova név található.
Ez a fogalmazás egyértelmű. Nem azt mondja, hogy "az összes igehely, amelyekben szerintünk eredetileg a Jehova név állhatott," hanem "ahol ... a Jehova név található."
A jegyzéket megszámoltam, és ha nem rontottam el, 223 helyet sorol fel. Ezek közül csak a Jelenések 19,1; 3; 4; 6 talált; a többi helyen Küriosz szerepel a görögben.
Nem működik az az előregyártott hivatkozás, hogy a "legkevésbé sem valószínű, hogy [Jézus] befolyásoltatta volna magát attól a szokástól, amely tiltotta Isten nevének a kiejtését" - mert a ránk maradt iratokban ennek nincs nyoma. A Septuaginta szerinti ószövetségi idézetekben ugyanis rendre Küriosz szerepel; és ahol nem a Septuagintából idéz a szerző, ott sem említi a Jehova nevet. Tehát vagy nem rendelkeztek őrtornyos "értékrenddel" az apostolok, vagy a szöveg, ahogy ránk maradt, megbízhatatlan. Melyiket választod?
Az Őrtorony Társaság az utóbbit választja. Szerinte a hitehagyott egyház gyomlálta ki a "Jehova" nevet a görög kéziratokból és a fordításokból:
The Removal of the Name
[...] Professor George Howard goes on to say: "When the Hebrew form for the divine name was eliminated in favor of Greek substitutes in the Septuagint, it was eliminated also from the New Testament quotations of the Septuagint. . . . Before long the divine name was lost to the Gentile church except insofar as it was reflected in the contracted surrogates or remembered by scholars."
Hence, while Jews refused to pronounce God's name, the apostate Christian church managed to remove it completely from Greek language manuscripts of both parts of the Bible, as well as from other language versions.
Forrás: The Divine Name Through the Ages.
George Howard professzor idézett feltételezése igen önkényes, mert máig nem találtak olyan görög kéziratot, amely az említett 4 Jelenések-beli helyen kívül tartalmazná a Jehova nevet. A Septuaginta régebbi példányaiban tényleg szerepelhetett a tetragrammaton, de hogy a csere még Jézus előtt lezajlott, azt maga az Újszövetség bizonyítja, amely olyan egyöntetűen idéz Kürioszt Jahve helyett, hogy azt semmiféle szervezett hamisítócsapat nem tudta volna így intézni.
2. vádpont: Sok Jézus-magasztaló igehelyre olyan félrefordítást adott az Őrtorony Társulat, amely messziről szaglik.
Kolosse 1,16-17
NWT: "By means of him all [other] things were created." Magyarul: "Őbenne teremtetett minden [más]." A görögben: "hoti en autó ektiszthé ta panta en toisz uranoisz..." Ugyanez a betoldás azon a helyen még kétszer előfordul. Internetes forrásaim szerint felekezeted korábbi fordításában még a szögletes zárójel nélkül szerepelt a "más" szó. Ennek a szónak azonban nyoma sincs a görög szövegben.
Még esetleg megengedett dolog, hogy egy kommentárban a szöveget így értelmezitek, de az már igazán sanda trükk, ha a fordítást csúfítjátok el egy olyan szóval, ami nincs benne, de ti teológiát akartok ráépíteni. (Éppen ezért nem szerepel a Luther által beszúrt "csak" a Róma 3,28 Károli-féle fordításában, bármennyire helyesnek tartjuk is ezt az értelmezést.)
A NWT ugyanígy betoldja az "other" ("más") szót az ApCsel 10,36-ba: "This one is Lord of all [others]," azaz "Ez minden [másnak] Ura," és meglepő módon a Róma 8,32-be is (mégpedig zárójel nélkül): "why will he also not with him kindly give us all other things?", azaz "Hogy ne ajándékozna vele együtt nekünk minden más dolgot?") Ez utóbbi talán azt akarja jelenteni, hogy Jézus Krisztus egy dolog - mert azt nem hihetem, hogy a primitív angolságú fordítás itt éppen a patinásnak ható "lény" értelemben használta volna az angol "thing" szót.
János 8,58
NWT: "Before Abraham came into existence, I have been." Magyarul: Már voltam, mielőtt Ábrahám létrejött volna." A görögben: "prin Abraam geneszthai egó eimi." Ez a lehető legegyszerűbb görög igeidő, a praesens imperfectum; és éppen ezt a mondatot ("egó eimi")tanulja meg elsőként minden kezdő görögös. Jelentése ugyanis: "Én vagyok." Emellett az eimi (vagyok) szó a görögben általában ún. simulószó, tehát hangsúlyát "leadja" az előtte lévő szónak, ha tudniillik ilyesmit akar kifejezni: "én itt vagyok," "én zöld vagyok," vagy "én vagyok az." Ha azonban megmarad a hangsúly az eimi-n, akkor az értelme is hangsúlyos: "én létezem." Ilyen pl. a Zsid 11,6: "Aki Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy Ő létezik" (hoti esztin). A Jn 8,58-ban is éppen ez a helyzet. Mielőtt Ábrahám időben megteremtetett volna, Jézus mintegy örök jelen létformában "van." A Tanúkat az is nagyon zavarhatja, hogy a Jahve név hagyományos értelmezése "Vagyok." Ha ez igaz (ami a tudósok körében kemény vita tárgya), akkor Jézus is a "Vagyok." Ám az Őrtorony Társaság e vita kimenetelét be sem várva jobbnak látta fedezni a hátát: Jézus nem "van," hanem "már volt." Micsoda hűség az eredeti szöveghez!
Róma 10,13
NWT: "For everyone who calls on the name of Jehovah will be saved." Magyarul: "Mindenki, aki Jehova nevét segítségül hívja, megmenekül." A görögben: "Pász hosz an epikaleszétai to onoma küriu szóthészetai." Hogy az eredetiben nem "Jehova" szeepel, az könnyen érthető a szövegelőzmény alapján, amely a 9. versben már világossá tette, ki ez az "Úr" (küriosz): "hoti ean homologészész en tó sztomati szu kürion Iészún, ... szóthészé." Azaz magyarul: "Ha te száddal Úrnak vallod Jézust ... megtartatol." Mi indíthatta a Társulatot arra, hogy az első Kürioszt meghagyja, a másikat pedig Jehovára cserélje? Legfeljebb az, hogy a második egy ószövetségi idézet. No de ez az idézet a Septuagintából való, így érthető, hogy nem a Jehova nevet használja, annál is inkább, mivel az idézetbeli "Úr" szó felelt meg a legjobban Pálnak. Ő ezzel az idézettel magának Jézusnak a nevére utalt mint olyanra, amelyet segítségül kell hívni.
Kolosse 2,9
NWT: "It is in him that all the fullness of the divine quality dwells bodily." Magyarul: "Benne lakozik az isteni minőség teljessége testileg." A görögben: "En autó katoikei pán to pléróma tész theotétosz szómatikósz." A "theiotész" (isteniség, isteni tulajdonságok összessége, ld. Róma 1,20) szóhoz képest az itt használt "theotész" alak inkább valakinek az Isten-voltát jelenti. Viszont a NWT furcsa módon éppen a Róma 1,20-ban használja a "Godship" szót, amely valójában a "theotész" megfelelője, míg itt a fordítás "isteni minőségről" beszél, amely Krisztusban lakozik. Ez a sanda kevergetés nem igényel cáfolatot. A szakasz helyes fordítása persze rombadöntené a Tanúk teológiáját, mert kikényszerítené belőlük, hogy az Istennek nem csupán a tulajdonságai, hanem az egész létezése benne van Krisztusban.
Filippi 2,6:
NWT: "who, although he was existing in God's form, gave no consideration to a seizure, namely, that he should be equal to God." Magyarul: "aki, bár Istennek formájában létezett, rá sem tekintett egy megragadásra, hogy tudniillik egyenlő legyen Istennel." A görögben: "hosz en morfé theú hüparkhón úkh harpagmon hégészato to einai isza theó." Szó szerinti fordításban: "aki Istennek formájában lévén nem tartotta ragadománynak az Istennel egyenlőnek levést." Bár a "ragadomány" szó önmagában értelmezhető úgy is: "megragadnivaló dolog," és úgy is: "olyan dolog, amihez ragaszkodni kell," ezen lehetséges jelentések között nem úgy kellene dönteni, hogy a kétértelmű szöveget egy felekezeti tan kedvéért zárójel nélküli betoldásokkal valamelyik irányba elgörbítjük. Az eredetiben nyoma sincs sem a "bár," sem a "legyen" szónak - ezeket az Őrtorony Társaság hamisította oda.
3. vádpont: NWT a "szellem" szót a Tanúk személytelenítő felfogása érdekében sok helyütt másra cseréli:
1Móz 1,2: "God's active force" - "Isten tevékeny ereje" mozgott a vizek fölött. 1Tim 4,1: "the inspired utterance" - "az ihletett szózat" nyíltan mondja... 1Jn 4,1: "inspired expression" - Ne higgyetek minden "ihletett kifejezésnek." Ugyanígy a 3. és 6. versben is: Minden "ihletett kifejezés," amely megvallja, hogy Jézus... és Így vesszük észre az igazság "ihletett kifejezését" és a tévelygés "ihletett kifejezését." - Mit mondjak, szánalmasan hangzik. Zsid 12,9: "spiritual life" - Engedelmeskedjünk "szellemi életünk" Atyjának. Ugyanígy a 23. versben: A tökéletessé tett igazak "szellemi életeihez" járultunk. Júd 19: "spirituality" - lelki emberek, akikben nincs "szellemiség." Gal 6,18: "the spirit you [show]," azaz Jézus Krisztus kegyelme legyen "az általatok [mutatott] szellemmel." A görögben egyszerűen "meta tú pneumatosz hümón," azaz "a ti szellemetekkel." Mt 27,50: "breath" - Jézus kibocsátotta "lélegzetét." - Ezen csak nevetni tudok. Vajon egész életében nem lélegzett az Úr, csak most? Másrészt az eredetiben ez áll: "aféken to pneuma," ami többet jelent, mint puszta kilégzést. Figyelemreméltó, hogy a párhuzamos Lk 23,46-ot már nem merték így fordítani a Tanúk: "Kezedre bízom lélegzetemet." 4. vádpont: Az Isten mindenható és eleve elrendelő akaratát a NWT téves fordításokkal felhígítja
Róma 9,17
NWT: "For this very cause I have let you remain..." Magyarul: "Éppen azért hagytalak meg..." A görögben: "Eisz auto túto exégeira sze..." Szó szerinti fordításban: "Magára arra keltettelek fel..." Róma 9,18
NWT: "whom he wishes he lets become obstinate" Magyarul: "akit óhajt, hagyja megátalkodottá válni" A görögben: "hon de thelei szklérünei" Szó szerinti fordításban: "akit pedig akar, megkeményít" Róma 9,22
NWT: "God ... tolerated with much longsuffering tolerated vessels of wrath made fit for destruction" Magyarul: "Isten ... nagy hosszútűréssel elviselte [a] harag edényeit, amelyek éretté/alkalmassá lettek téve a pusztulásra" A görögben: "ho Theosz ... énenken en pollé makrothümiá szkeué orgész katértiszmena eisz apóleian" Szó szerinti fordításban: "Az Isten ... elhordozta sok hosszútűréssel [a] harag edényeit, [amelyek] pusztulásra készíttettek" Ezeket a tudatos félrefordításokat nem menti még az a szándék sem, hogy Istent menteni akarták a túlzott keményszívűség vádja alól. Pál érveléséből ugyanis kitűnik, hogy ő nem volt olyan pipogya teológus, mint az Őrtorony Társaság bibliafordítói.
Érdekes módon akadt olyan Tanú, aki választ írt erre a vitacikkre. Hogy milyet, azt itt megláthatjuk.