Mikor kezdődik az új évezred?

Felolvasásra szánt szöveg.
Elhangzott az iskolarádióban, 1999 végén.

Ezt a kérdést laikusok és szakemberek hevesen vitatják szerte a világon. Sokak számára az ezredforduló csak jelképes pillanat, mások viszont földöntúli események beteljesedését keresik mögötte. Némelyek kulturális okokból ragaszkodnak az ünnepléshez – mások számára pedig azért nem jelent semmit a 2000. év, mert az ő kalendáriumuk szerint idén 1420-at vagy éppen 5760-at írunk.

Míg az időszámítással foglalkozó tudósok és a csillagászok túlnyomó többsége a 2001. január 1-jei időpont mellett foglal állást, a fizetővendégek a világ minden táján egyöntetűen a most következő szilveszter estére szavaznak. Pénzes turisták nem voltak restek a jelzett időpontra olyan vadregényes helyekre is szállást foglalni, mint a tanzániai Ngorongoro-kráter, a perui Machu Picchu romvárosa vagy a gizehi piramisok. Különösen nagy vendégjárás várható a Csendes-óceánt észak-déli irányban átszelő ún. dátumválasztó vonal nyugati partján. A vastag bukszájú turisták így akarják megszerezni azt a dicsőséget, hogy a világon az elsők közt ők üdvözlik pezsgősüvegeik durranásával az új évezredet.

Persze a vitát el lehetne intézni azzal, hogy a kerek évszámnak lélektani hatása van – csakúgy, mint amikor az autó kilométer- számlálóján tűnik fel. Egy cég neve mögött is jobban fest a 2000-es szám, mint a 2001-es. A dolog azonban sokkal bonyolultabbá válik, ha meghallgatjuk mindkét tábor tudományos érveit.

A 2001-pártiak azzal indokolják döntésüket, hogy a jelenlegi nyugati időszámítás nem a nulladik, hanem az első évvel kezdődött. Így a második évezred akkor ér véget, amikor a kétezredik év is lepereg, azaz 2001. január 1-jén. A Krisztus előtti és utáni éveket megkülönböztető keresztény időszámítás kidolgozása egy hatodik században élt szerzetes, Dionysius Exiguus (magyarul: "Kicsi Dénes") nevéhez fűződik. ő eredetileg a húsvét, e jelentős "mozgó ünnep" naptári napjának a kiszámolására tett kísérletet, és ennek során olyan korszakokba is vissza kellett nyúlnia, amelyekben az évek múlását keresztényüldöző császárok trónralépésétől számították. Hogy elkerülje az általa szerkesztett húsvéti táblázatnak Diocletianus nevével való beszennyezését, Dénes úgy intézte, hogy Krisztus születése (illetve az azt követő újév) jelölje a naptár első évének kezdetét.

Az már egész más lapra tartozik, hogy Dénesnek semmi történeti támpontja nem volt a karácsonyi dátum mellett – a korai egyházban ugyanis inkább tavaszi időpontokat próbáltak bizonyítani, hajmeresztő spekulációkba bocsátkozva. Ennél fontosabb az a tény, hogy Kicsi Dénes az évek tekintetében is elszámította magát, Krisztus születését a valóságosnál mintegy négy évvel későbbre datálva. Ebből kiindulva fogalmazzák meg pártsemleges csúfolódásaikat azok az ezredforduló- szakértők, akik szerint Krisztus valódi születésétől fogva már három esztendeje letelt a kétezer év, így a mostani nagy felhajtás a két, egymást marcangoló táborral együtt – sok hűhó semmiért.

Most azonban halljuk a 2000-pártiak érveit. Azt ők is elismerik, hogy Dionysius Exiguus nem vett fel nulladik évet a maga időszámításába – de szerintük itt követte el a legnagyobb hibát.

Ha ugyanis ki akarjuk számolni, hány év telt el 999. szilvesztere és 1001 szilvesztere között, a válasz egyértelmű: kettő. No de ha ugyanezt a kérdést a Kr.e. 1. és a Kr.u. 1. évekre vonatkozólag tesszük fel, a helyes válasz egy. Ennek az az oka, hogy Dénes nem ismerte a nullát mint számot (ahogyan az ő korában más nyugati polgár sem). Ezt csak a XIV-XV. század folyamán fogadta be Európa, az arabok által közvetített, hindu eredetű helyiértékes tízes számrendszer elterjedésével.

Mivel a csillagászati számításokhoz szükség van az évszámok valódi kivonhatóságára, tűrhetetlen volt a Dénes-féle időszámításnak az a következménye, hogy 1 – -1 nem 2, hanem 1. Ezért kinevezték a Kr.e. 1. évet 0. évnek, a Kr.e. 2. évet -1. évnek és így tovább. Ez az időszámítási rendszer (amelyben a Kr.u. évek sorszáma nem változott) Jacques Cassini francia csillagász nevéhez fűződik, 1740-ből. Előnye továbbá, hogy a szökőévek négyes szabálya a negatív számokra nézve is kényelmes, azaz szökőév volt a 0., a -4., a -8. év és így tovább. (A Dénes-félében ezek a Kr.e. 1., 5. és 9. évek.) Ezt az ún. csillagászati időszámítást veszik alapul a 2000-pártiak, amikor azt állítják, hogy a 0. év kezdetétől a mostani szilveszterig tartó időszak az első két évezred.

Miért van mégis, hogy a legnagyobb szaktekintélyek: a greenwichi Királyi Obszervatórium, a washingtoni Kongresszusi Könyvtár, az amerikai haditengerészet, az Encyclopaedia Britannica és a tudósok túlnyomó többsége 2001-re szavaz? Valószínűleg azért, mert a keresztény hagyományt követve Krisztus születésének történelmi dátumától kívánják az eltelt éveket számolni. Emellett még most is kitartanak, hogy a négyéves csúszás kitudódott. Az sem zavarja őket, hogy a különféle időzónákban lakók más-más időpontban koccintanak, így szó sem lehet abszolút pontosságról.

Ezek a nehézségek ugyanis megoldhatók. Azon, hogy egy történeti esemény (illetve annak becsült ideje) óta hány év telt el, semmit nem változtat egy olyan átszámozás, amely csakis az illető esemény előtti évek sorszámát írta át. Hasonlóan önkényesnek tűnik az a megoldás, amely szerint az első évezredet Krisztus becsült születése előtt 1 évvel kellene kezdeni. Az időzónák különbözősége pedig az időszámítás kezdő pillanatában is fennállt, így kétezer év múlva ez csak megismétlődik, amikor mindenki a maga zónája szerinti éjfélkor bont pezsgőt.

Ennek az indoklásnak az erejét elismerve foglalok én is állást a 2001-es időpont mellett. Hohenzollern Vilmos német császár azonban másképp vélekedett az előző század végén, mert a többi nyugati nemzet állásfoglalásával dacolva rendeletbe adta, hogy birodalmában a XX. század 1900. január 1-jén kezdődik. Ebben valószínűleg a Monarchia, így Magyarország is követte. Ennek fényében kell olvasnunk Karinthy Frigyes ifjúkori naplóját, amelynek e napra eső bejegyzése "Ágyő!" és "Hogy volt!" felkiáltással búcsúztatta a XIX. századot, és hozzáfűzte: "Boldog új századot kívánok!"