A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
ZSEBKÖNYVE
1952
MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ
Megjelent 5000 példányban
TARTALOM
[Öröknaptár (4)]
A Magyar Természettudományi Társulat és feladatai (19)
A Magyar Természettudományi Társulat szervezeti felépítése (21)
A Természet és Technika (23)
Az Élet és Tudomány (24)
Hogyan dolgozzanak a a Társulat propagandistái? (25)
[A folytatás kivonatokban]
A szemléltetés jelentősége a természettudományos propagandában (38)
Idealista próbálkozások a csillagászatban (41)
Adatok a csillagászat történetéből (44)
A naprendszer adatai (46)
Földre, mint égitestre jellemző adatok (47)
A Hold fontosabb adatai (47)
A Nap fontosabb adatai (48)
Táblázat a fényesebb csillagokról (48)
A Természettudományi Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálója (49)
Mértékegységek (50)
Atomsúly (az elemek jele, neve és atomsúlya) (53)
Az elemek periódusos rendszere (54)
Elektromos mértékegységek (57)
Ötéves tervünk adataiból (60)
Mit nevezünk lóerőnek, kilowattnak és kilowattórának? (62)
Az automata betongyár (65)
A léglökéses mozgás elve (67)
Tudod-e? (68)
A Föld életkora és a földtani korbeosztás (68)
Földtani időszámítási táblázat (72)
Egy új tudományág: a geokémia (74)
Földünkre vonatkozó adatok (76)
A Föld kronológiája és az élet története (81)
Az állatvilág családfája (91)
O. B. Lepesinszkaja (94)
A sejt (95)
Többsejtű élőlények (96)
Az öröklődésről (98)
Faj és változat (99)
Pavlov tanítása (100)
Haladó tudomány a mezőgazdaságban (106)
Erdősítéssel az aszály ellen (109)
Néhány szó az ágasbúzáról (110)
Néhány sor a jarovizálás elméletéről (112)
Új növényeink az ipar nyersanyagellátása szolgálatában (113)
Hogyan alkalmazzák az állattenyésztők a micsurini biológiát? (115)
Munka és munkaélettan (119)
Sport és pihenés (120)
A helyes táplálkozás (121)
Hogyan védekezzünk a fertőző betegségek ellen? (124)
Mit kell tudnunk a rákbetegségről? (126)
Mit kell tudnunk a csecsemőápolásról? (129)
[Az oldalak alja van számozva!]
A Magyar Természettudományi Társulat és feladatai
Társulatunk 110 éves multra tekint vissza: 1841-ben alapította Bugát Pál, Thán Károly és több reformkorbeli haladó tudós. A kapitalizmus megkésett fejlődése hazánkban csak ekkor tűzte napirendre a természettudományokkal való behatóbb foglalkozást. Fejlődésünk legfőbb gátja az elnyomó Habsburg-uralom volt, amely gyarmati sorban tartotta országunkat. A természettudományok tejlesztéséért vívott harc egyben függetlenségünkért, önálló nemzeti létünkért vívott harc is volt.
Haladó tudósaink sok jelentős tudományos felfedezést ismertettek és mutattak be a Társulatban. Az 1848-as forradalom leverése után azonban egyre jobban előtérbe nyomult egy másik tendencia is: a Társulat mindinkább a természettudománnyal foglakozó tudósok társadalmi fejlődéstől elszakadt, önmagába zárkózó, szűk körévé vált.
A századforduló után és különösen a Horthy-fasizmus éveiben a Társulat az idealista, áltudományos nézetek terjesztőjévé vált.
A Társulat életében, működésében döntő fordulatot az 1948-as év jelentette. A fordulat évében, amikor az államhatalom osztatlanul a dolgozó nép kezébe került, a Természettudományi Társulat elé azt a célt tűzte ki pártunk és kormányunk, hogy váljon a természettudományos ismeretterjesztés, a természettudományok népszerű propagandájának szervévé. A Társulatot ennek megfelelően 1949-ben átszervezték és megkezdtük a természettudományok széles körben való népszerűsítését lapjaink és előadáspropaganda útján.
A dialektikus materializmus alapján álló természettudományos gondolkodás elsajátítása a szocializmus építése szempontjából rendkívül fontos. A szocializmus épí-
19
téséhez felvilágosult, kulturált dolgozókra van szükség. Olyan dolgozókra, akik helyes képet alkotnak a világról, a természetről, a társadalomról, amelyben élnek. Olyan dolgozókra van szükség, akik megszabadultak a Horthy-fasizmus idején beléjük nevelt téves nézetektől, előítéletektől, az idealista, misztikus világnézettől.
A természettudományos propaganda elősegíti a helyes gondolkodás kiaakítását. Az a dolgozó, aki megismerkedik a biológia, a fejlődéstan, a kozmogónia, a műszaki ismeretek természettudományos alapelveivel, igazságaiva: helyesen tud tájékozódni a világban. Rá már nem hathat a burzsoázia idealista, klerikális világnézete, propagandája.
A Társulat feladata az is, hogy a természettudomány minden ágában kidolgozza azokat az anyagokat – legyenek előadásvázlatok, sajtóban megjelenő cikkek, vagy szemléltető eszközök – melyeknek tanulmányozása, ismertetése éppen a gondolkodás, a világnézet megváltoztatása útján elősegíti ötéves tervünk teljesítését, a szocializmus építését. Minden előadónk, minden propagandistánk tapasztalatból tudja, hogy a jó előadás milyen mély hatást gyakorol a hallgatókra, mennyire elősegíti a termelő munkát.
A Társulat az átszervezés után a természettudományos propagandisták – legfőképpen előadók – tömegszervezetévé vált. Propagandistáink jó munkájátől függ, milyen eredményt érünk el a kultúrforradalom ezen frontszakaszán. Ezzel a kis könyvecskével, amely sok fontos és tapasztalataink szerint jól felhasználható anyagot ad a természettudományos propagandamunkához, segítséget kívánunk nyujtani a további jó munkához.
A Magyar Természettudományi
Társulat Vezetősége
20
A Magyar Természettudományi Társulat
szervezeti felépítése
A Magyar Természettudományi Társulat a természettudományos propagandisták tömegszervezete. Tagjai: tiszteletbeli, rendes, kollektív és pártolótagok.
A Társulat legfőbb szerve a közgyűlés, melyet a Társulat vezetősége évenkint hív össze. A közgyűlés tagjai: a tiszteletbeli és rendes tagok.
Az elnökség a Társulat tanácsadó, véleményező és ellenőrző szerve. Az elnökség tagjai: elnök, ügyvezető elnök, a Társulat lapjainak főszerkesztői és az elnökségi tagok.
A Társulat természettudományos ismeretterjesztő munkájának irányítását a Társulat Budapesten működő országos központja és minden megyében kiépített megyei szervezetei végzik.
Az országos központ titkársága isányítja a Társulat munkáját a két közgyűlés közötti időszakban.
A titkárság élén az ügyvezető elnök áll. Tagjai; a szervező titkár, személyzeti előadó, az oktatási osztály vezetője, szakosztályvezetők és a Társulat osztályvezetői.
Az országos központban a titkárság irányítása alatt az alábbi osztályok működnek:
Személyzeti osztály, mely országos viszonylatban intézi a Társulat személyzeti ügyeit.
Oktatási osztály. Feladata az írásbeli propaganda elvi irányítása, a természettudományos propagandisták kiképzésének és továbbképzésének elvi irányítása és ellenőrzése.
Szakosztályok. A Társulat országos központján belül nyolc szakosztály működik: csillagászati, meteorológiai és matematiiai, földtani, fizikai és kémiai, műszaki, földrajzi, biológiai és fejlődéstani, agronómiai, egészségügyi szakosztály.
A szakosztályok munkáját az egyes tudományágak legjobb szakembereiből alakított szakosztályi tanács irányítja.
21
A szakosztályok tagjai a Társulat szóbeli, írásbeli és szemléltető eszközöket szerkesztő propagandistái.
A szakosztályok feladata a természettudományos propaganda céljaira szolgáló előadási vezérfonalak, brosúrák, diapozitív képsorozatok, szemléltető falitáblák és egyéb eszközök szerkesztése, a természettudományos propagandisták szakmai továbbképzése, szakosztályi előadások rendezése, a szakosztályi élet összefogása és irányítása.
Szervezési osztály. Feladata: országos viszonylatban a természettudományos propagandával kapcsolatos szervezési munkák elvégzése. A tömegszervezetekkel való kapcsolatokat a szervezési ösztály tartja fenn.
Az adminisztrációs osztály a Társulat gazdasági ügyeit intézi.
A Társulat minden megyében kiépítette megyei szervezeteit. A megyei titkárság székhelye a megyeszékhely, működési területe az egész megye. A megyei szervezeteknél is megalakultak a szakosztályok, melyek feladatai azonosak a központi szakosztályok feladataival, tekintetbe véve természetesen a megyei helyi sajátosságokat.
A megyei titkárságok járási székhelyenként természettudományos felelőst állítottak be, akiknek feladata a járás természettudományos propagandájának irányítása.
A Társulat minden megyei szervezetében könyvtárt állított fel, mely a legújabb természettudományos művekkel állandóan gyarapodva szolgálja az előadók és az érdeklődő dolgozók igényeit.
A dolgozók természettudományos ismerete inek bővítésére tehát a Társulat széles hálózata áll rendelkezésre. Minden természettudományos propagandistának kötelessége, hogy felhívja a dolgozók figyelmét mindezekre a lehetőségekre és maga is hozzájáruljon ahhoz, hogy a Társulatot a dolgozók megismerjék, kérdéseikkel felkeressék és maguk is a természettudományos világnézet terjesztőivé váljanak.
Igy segítjük elő közös erővel, felvilágosítással nagy ötéves tervünk teljesítését a békéért folyó hatalmas harcot.
22
A Természet és Technika
a Magyar Természettudományi Társulat havi folyóirata. Közvetlen elődjét, a Természettudományi Közlönyt Bugát Pál, a Társulat első elnöke alapította 1841-ben.
A Természet és Technika 1949 óta jelenik meg, minden hónap első napjaiban. A folyóirat feladata, hogy a természettudományos ismeretterjesztés eszközeivel képezze, nevelje dolgozóinknak azt a rétegét, amely a természettudományos műveltség alapfogalmait már elsajátította. Elsősorban tehát a természettudományok iránt érdeklődő értelmiséget, az egyetemi és főiskolai ifjúságot, valamint azokat a dolgozókat, akik meg akarnak ismerkedni a marxizmus-leninizmus álláspontjával a természettudományok kérdéseiben. A folyóirat fontos feladata, hogy támogassa a természettudományos előadók munkáját.
A Természet és Technika ebből a célból elvi, világnézeti cikkeket közöl, amelyek megvilágítják a marxizmus-leninizmus tanítását a természettudomány és technikai tudományok legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban; harcot folytat a burzsoá tudománynak a magyar tudományos életben ható maradványai ellen, ismerteti a hazai természettudomány, valamint a Szovjetunió, a népi demokráciák és a haladó nyugati tudomány legfontosabb új eredményeit és megvilágítja gyakorlati alkalmazásuk problémáit, ismerteti az ötéves tervünk megvalósításával kapcsolatos főbb tudományos kérdéseket, harcol a természettudományok fejlődését hátráltató reakciós ideológiák ellen.
Szemlerovata ismerteti és bírálja a legújabb, magyar nyelven megjelent természettudományos ismeretterjesztő könyveket, rendszeresen foglalkozik a természettudományos propagandamunka legfontosabb elvi és módszertani kérdéseivel.
A Természet és Technika írói a legkiválóbb magyar tudósok és ismeretterjesztő írók sorából kerülnek ki. Cikkeinek előadási módja közérthető és világos, az egyes kérdések megértését számos ábra könnyíti meg.
23
Az Élet és Tudomány
a Természettudományi Társulat hetilapja. Feladata, hogy a széles tömegek számára megvilágítsa a tudomány és országunk szocialista építésének kapcsolatát.
Az Élet és Tudomány, mint a "Tudósok a dolgozókért" mozgalom lapja indult szerény keretek között. Most, a Természettudományi Társulat lapjaként 100.000-es példányszámú folyóirattá fejlődött.
Olvasója állandóan tájékozódhat azokról a hatalmas eredményekről, amelyeket ötéves tervünk végrehajtása útján a magyar nép elér. Megmutatja olvasóinak legfontosabb iparágaink különböző kérdéseit.
Cikkeit a tudomány élenjáró dolgozói írják. Megismerhetjük a cikkekből a magyar tudományos kmatás különböző területein elért eredményeket.
Figyelemmel kísérhetik az olvasók azokat a hatalmas munkálatokat, amelyek a sztálini természetátalakító tervek nyomán a Szovjetunió köztársaságaiban megvalósulnak. Ismerteti a lap azt is, hogy nálunk, Magyarországon, hogyan fejlődnek a természetátalakítás munkái.
Közli a lap a szovjet tudomány legújabb eredményeit is a biológiában, a technikában és más területeken. Cikkei nyomán egyre világosabbá válik a Szovjetunió tudományának élenjáró szerepe.
A tudomány harci terület ma és az Élet és Tudomány cikkei rávilágítanak, hogy mikép válik a tőkés országok tudománya egyre inkább az imperialisták vadállati terveinek kiszolgálójává. Rendszeresen leleplezzük a tudomány álarca mögé bújt gyilkosokat, akik ártatlan emberek millióinak elpusztítására áhítoznak.
Az Élet és Tudomány azáltal, hogy ezeket a feladatokat teljesíti, segít abban, hogy a dolgozók széles tömegeit megszabadítse az előítéletek és babonák jármától. A mi célunk az, hogy a lap olvasóit, a dolgozó nép százezres tömegeit erős hazánk művelt polgáraivá neveljük.
A szerkesztőség címe: VII., Lenin-körút 9–11. II. em.
24
Hogyan dolgozzanak a Társulat propagandistái?
A Magyar Természettudományi Társulat előadói harcos katonái szocializmust építő országunknak. Lenin és Sztálin elvtársak arra tanítanak minket, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a szocializmus építése, csak kemény, szívós munka eredménye lehet, harc eredménye: mely gazdasági, politikai és kulturális fronton folyik. Lenin elvtárs ezt mondja: "... a proletariátus diktatúrája szívós, véres és vértelen, erőszakos és békés, katonai és gazdasági, pedagógiai és adminisztratív harc a régi társadalom erői és hagyományai ellen". Lenin és Sztálin elvtárs több cikkben és beszédben kihangsúlyozta a kultúrforradalom jelentőségét. Ahhoz, hogy a dolgozók az államapparátusban és gazdasági életben vezetni tudjanak, kultúrált emberré kell válniok. Ahhoz, hogy falun győzzön a szövetkezeti gondolat – a szocializmus megvalósításának egyik alapkérdése – "... gyökeres átalakulásra és a széles tömegek kulturális fejlődésének egész korszakára van szükség". (Lenin: A szövetkezetekről.)
A mi munkánk: a természettudományos ismeretek népszerűsítése, egyik igen fontos része a kultúrforradalomnak. Előadóink, a tt. propagandisták, ennek a harcnak az élvonalában küzdenek. Megtisztelő feladatuk: dolgozó népünket tanítani! Ez a nagy feladat fokozott felelősséget jelent a Társulat és a propagandisták számára.
Három kérdés köré csoportosítjuk azokat a feladatokat, melyeket meg kell oldanunk, hogy munkánkat az eddiginél eredményesebben végezhessük:
1. Hogyan készüljön fel a propagandista az előadásra.
2. Hogyan tartsunk előadást.
3. Mivel segíti a Társulat a propagandistákat.
Vegyük sorra mind a hármat:
25
1. Hogyan készüljön fel a propagandista az előadásra?
Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy propagandistáinknak minden alkalommal gondosan, lekiismeretesen fel kell készülni az előadás megtartására. A Társulat minden előadáshoz vezérfonalat vagy brosúrát dolgoz ki az előadók számára. Ezt az anyagot kell propagandistáinknak tanulmányozni. A vezérfonalban útmutatást találnak arra, hogy milyen szempontok szerint tartsák meg az előadást és mit kell bővebben megmagyarázni.
Nézzük pl. "Az anyag szerkezete" c. előadásunkat. Ez a kérdés rendkívül érdekli a dolgozókat. Ismertetése rendkívül fontos, különösen ma, amikor az atomenergia a nemzetközi békeharc előterében áll. Egyébként is igen alkalmas anyag arra, hagy a természettudományos ismereteken keresztül hallgatóinkat a dialektikus-materialista gondolkodásra nevelje anélkül, hogy azt mondanánk: mi most dialektikus materializmust alkalmazunk! A célunk tehát ezzel az előadással az, hogy aki meghallgatja, a következő kérdéseket lássa tisztán:
1. A természetben lévő sokféle anyag – akár élő, akár élettelen – atomokból épül fel, ezek az atomok pedig csak abban különböznek egymástól, hogy különböző bennük az alkotórészek mennyisége.
2. Nincsenek "meg nem ismerhető" dolgok, e tudomány rendszeres, kitartó kutatómunkával tárja fel az anyag törvényszerűségeit, változásainak okait.
3. A tudomány eredményeit a Szovjetunióban és a szocializmust építő országokban a termelés szolgálatába állítják: a gyorsvágáshoz keményebb acélt, lignitből villamosenergiát, ezer meg ezer új anyagot állítanak elő. Megismerjük a világot azért, hogy megváltoztassuk, boldog, vidám életet biztosítsunk a dolgozó nép számára.
26
Természetesen az első kérdés megvilágítása a legnehezebb. Csaknem az egész vezérfonal ennek a kérdésnek a magyarázata. Éppen ez a kérdés ad természettudományos ismereteket. Ahhoz, hogy ezt megértsék, sok új fogalmat kell megmagyarázni, ehhez kell a leggondosabban felkészülni. A másik két kérdés logikusan következik az elsőből, szinte magától adódik, ha az első kérdést sikerült megértetni.
Ezért nem elég, ha az előadó csak a vezérfonalát tanulmányozza, olvasson hozzá más szakmai és ismeretterjesztő irodalmat, számítson rá, hogy egyes részeket bővebben kell megmagyaráznia. Készüljön fel a konzultációra, ahol részletekbe menő kérdéseket kaphat (pl. hogyan működik az atommáglya). Tartsák szem előtt azt a régi tapasztalatot, hogy csak az tud valamit egyszerűen, világosan megmagyarázni, aki maga is alaposan ismeri a kérdést.
Minden előadás előtt tájékozódni kell arról, hegy a hallgatóknak milyen előismereteik vannak. Nagyüzemi dolgozóknak felesleges arról magyarázni, hogy kétféle elektromosság létezik, hiszen ezt gyakorlatból úgyis tudják. Ismerik az oxigént és a hidrogént is, hiszen használják. Ha azonban ugyanezt a falusi dolgozóknak említjük, ahol esetleg még villany sincs, alaposan meg kell magyarázni és kísérlettel (fésű, selyempapír) be is bizonyítani.
Sok példával kell élénkké, színessé tenni az előadást. A példákat úgy válogassuk össze, hogy az a dolgozók napi munkájával legyen kapcsolatban. Ha előre összeállítjuk és ügyesen kiválogatjuk a példákat, a hallgatóság érezni fogja, hogy ez az előadás neki szól, nem általános kaptafa, szívesebben hallgatja meg. A példákat előre összeválogatni gondos munkát igényel.
Mindenfajta oktatásnak nélkülözhetetlen eszköze a szemléltetés. A mi munkánkban pedig különösen nagy jelentősége van. Az atom szerkezetét, az elektronok, protonok, neutronok elhelyezkedését az atomban, néhány vonallal, a táblára rajzolva világosan érthetővé tehetjük. Ha ugyanezt csupán szóval, rajz nélkül akarjuk megmagyarázni, félóra is beletelik,
27
mégsem marad meg a hallgatóság emlékezetében. Ezért igen fontos, hogy az előadóteremben tábla, kréta legyen. Követeljék meg a propagandistáik a kultúrfelelőstől, hogy erről minden esetben gondoskodjon.
A szemléltetésnek sokféle módszere van. Alaposan át kell tanulmányozni, hogy hol, mivel lehet szemléltetni. Legyenek öntevékenyek propagandistáink! Készítsenek rajzokat, állítsanak össze egy-egy egyszerűbb kísérletet. Használják fel erre az iskolák szertárait. Ahol erre lehetőség van, vonják be a munkába a kultúrotthonok, a DISZ vagy az iskolák szakköreit. A földrajzi, csillagászati előadásokhoz szerezzenek térképeket, földgömböt. Feltétlenül használják azokat a falitáblákat, amelyeket a Társulat adott ki az egyes előadásokhoz. Ezeket nem elég csak kiakasztani, előadás közben hivatkozni kell rá, megmagyarázni, hogy mit ábrázol. Ezért előzőleg meg kell ismerkedni velük.
Igen jó szemléltető eszköz és nagy népszerűségnek örvend a hallgatóság körében – a diafilm. A Tanács népművelési osztályán diavetítővel együtt rendelkezésre áll. Sok esetben be lehet építeni az előadásba, vagy utána vetítsük le és közben hivatkozzunk az előadásban mondottakra. Hogy ezt megtehessük, ismernünk kell a diát, előadás előtt le kelt vetíteni és megnézni, hogyan használhatjuk fel.
Propagandistáink sok értékes anyagot gyüjthetnek össze maguknak, ha állandóan gondolnak propagandista munkájukra. Színházban, moziban, regényolvasás közben sok olyan ötletet kapnak, amit felhasználhatnak előadásaikhoz. Újságcikkeket, folyóiratokból képeket, grafikonokat gyüjthetnek össze, amelyekkel előadásaikat színesebbé, élénkebbé tehetik.
Nagyon fontos, hogy a propagandista ismerje a párt- és kormányhatározatokat, valamint vezetőink beszédeit és ahol az anyaghoz kapcsolódik, alkalmazza, utaljon rá, magyarázza meg, pl. Rákosi elvtárs 1951. XI. 30-i beszédében értékes adatok és szempontok vannak a mi munkánkhoz is. Ilyenek többek között azok a számadatok amivel a tszcs-k termelési fölényét tudjuk igazolni. Micsurini előadásainkban rámutatha-
28
tunk azokra a konkrét eredményekre, amiket ezen a területen elértünk.
2. Hogyan tartsunk előadást?
Társulatunk előadóinak legfelelősségteljesebb tevékenysége az előadás megtartása. Az előadásnak színvonalasnak, érdekesnek, agitatívnak kell lennie. Aki meghallgatja, érezze, hogy tanult, fejlődött, legyen kedve máskor is eljönni. Amit hallott, keltse fel érdeklődését a természettudományos kérdések iránt.
Egyk előadónk a HPS-ben tartott előadást. Mindössze 15–20 üzemi dolgozó előtt kezdett beszélni. Tíz perc múlva látta, amint két fiatal elvtársnő kiment a teremből. Néhány perc múlva nyílt az ajtó és csapatosan jöttek mind újabb dolgozók meghallgatni az előadást. Ugyanebben az üzemben a következő előadásainkon már 70–80 dolgozó jelent meg.
Ugyancsak a HPS-ben az évvégi ankéton mondta el az egyik textilmunkásnő, hogy az "Idegrendszer fejlődése" című előadás után megkérdezte, lehet-e idősebb korban eredményesen tanulni. Az előadó válasza után határozta el, hogy részt vesz a szövőmesteri tanfolyamon, amit azóta sikerrel el is végzett.
A jó előadás legfontosabb kelléke a gondolat viiágos, egyszerű kifejezésmódja. Vajjon eléri-e az a természettudományos előadó a tömegek nevelését, aki "Az élet keletkezése" című előadásban a következőket mondja: "Az ősóceánban lévő különféle vegyületek aminósavakká egyesülnek. Ezekből lettek a fehérjék, amikből a koacervátok keletkeztek". Nyilvánvaló, hogy nem szabad ilyen nyelven beszélni.
Az előadás szövegének elkészítésénél nagy gondot kell fordítani az egyszerűségre, a közérthetőségre. Kerülni kell a bonyolult fordulatokat, rövid mondatokat kell használni. Az előadást a hallgatókkal való beszélgetés formájában kell felépíteni, kérdéseket kell felvetni és azokra pontos válaszokat kell adni. Ha helyesen akarjuk kfejezni magunkat, min-
29
den szót meggondoltan, a megfelelő helyen, értelmi jelentésének teljesen megfelelően kell használni. Az előadónak arra kell törekednie, hogy mondanivalóját alaposan, a hallgatóság minden tagja számára közérthetően megmagyarázza.
A nyelv egyszerűségéért, tisztaságáért és a pontos kifejezéséért vívott harc megköveteli, hogy az előadó beszédében csak olyan szavak legyenek, amelyeket minden hallgató megért. Ezért kerüljük az elavult kifejezéseket, az idegen szavak, a "szakmai tolvajnyelv" használatát. Ha mégis idegen szót kell használnunk valamilyen szakmai fogalom megjelölésére, pontosan magyarázzuk meg annak értelmét.
Falusi dolgozóink természettudományos érdeklődését egyáltalán nem fejlesztette az az előadó, aki "A mezőgazdaság gépesítése és villamosítása" című előadásban a következő kifejezéseket használta: "kompakt-agregátor", "komplex mechanizálás", "rentabilitás és effektivitás", "prioritás", "rezümé" stb.
Néha az előadó, bár nem használ idegen szavakat, mégis úgy beszél, hogy nem lehet megérteni, mert sok felesleges szót halmoz és nem a megfelelő helyen alkalmazza azokat. Beszédében gyakran előfordulnak ilyen szavak: "vagyis", "mint mondjuk", "hogy úgy mondjuk" stb. kifejezések használata megszokássá vált. Az előadónak arra kell törekednie, hogy beszédét megtisztítsa ettől a szósalaktól.
A jó előadás fontos kelléke, hogy az előadónak hallgatóival jó legyen a kapcsolata. A gondos előadó még az előadás előtt tudomást szerez hallgatóinak érdeklődési köréről. Az ilyen előadó a kitűzött időpontnál előbb érkezik meg az üzembe vagy az előadóterembe, hogy előzetesen megismerhesse hallgatói problémáit. Az első pontban beszéltünk már arról, hogy a példákat is a hallgatóság érdeklődési körének, összetetételének megfelelően kell összeválogatni. Pl. egyik előadónk "Az élet keletkezése" című előadást tartotta a Zuglói Kötöttárugyárban, női dolgozóknak. Előadásában Lepesinszkaja kísérleteinél rámutatott arra, hogy a Szovjetunióban a női egyenjogúságnak egyik szép megnyilvánulása, hogy a
30
nők legmagasabb tudományos munkákban is részt vesznek és komoly tudományos eredményeket érnek el.
A hallgatókkal való jó kapcsolat alapfeltétele: a jó felkészülés. Az előadónak biztosan kell tájékozódnia az anyagban. Előadását ugyan vázlat, jegyzet alapján tartja, mégsem szabad az előadásnak felolvasássá válni. Az előadás írásos szövegének elkészítése nem azt jelenti; hogy az előadónak betűről betűre fel kell azt olvasnia. Az előadás hangja ne legyen egyhangú, monoton, hanem legyen közvetlen, elvtársias. Az előadó semmiesetre sem tanusíthat fölényeskedő, leereszkedő magatartást hallgatóival szemben. Elrettentő példának hozzuk fel a helytelen magatartásra az egyik természettudományi tömegelőadás előadójának viselkedését. Ez az előadó így kezdte eőadását: "Iparkodni fogok elkerülni az idegen szavak használatát – bár beláthatják az elvtársak, hogy ez számomra nehéz feladat. Iparkodni fogok egyszerűen kifejezni magamat." Minden előadó tartsa szem előtt azt a lenini tanítást, hogy a jó propagandista (oktató) nemcsak tanítja a tömegeket, hanem tanul is tőlük.
Az eőadás elmondásánál fontos, hogy megtaláljuk a helyes ütemet, mert ez fokozza a beszéd kifejező erejét. A beszédet nem szabad elsietni, minden szónak tisztán kell hangzania. Különösen kifejezően kell elmondani az előadásnak azokat a fontos részeit, amelyeket az előadó hangsúlyozni kíván. Az előadásban szükség van rövid szünetekre, amelyekkel az előadó az egyes gondolatokat elválasztja egymástól és ezzel pontosabbá és világosabbá teszi beszédét. Nem szabad azonban az előadásnak túl lassúnak lennie, nem szabad, hogy túl hosszúak legyenek a szünetek, mert ez kifárasztja a hallgatóságot.
A jó előadáshoz nagyban hozzásegítenek a szemléltető eszközök, térképek, grafikonok, képek, rajzok felhasználása. Ezek előkészítéséről megfelelő időben kell gondoskodni, előadás közben állandóan használni. Egyik csillagászati előadónk pl. "A csillagos ég" című előadáshoz fehér golyót és zseblámpát visz magával, amikkel bemutatja, hogyan vilá-
31
gítja meg a Nap a Földnek mindég csak az egyik oldalát. Utána a táblára néhány vonással felrajzolja a négy évszaknak megfelelő helyzetet, amin aztán megmagyarázza azt is, hogy a Föld tengelyferdülése okozza ezeket a változásokat. Figyelni kell az előadónak arra, hogy a hallgatók megértettek-e mindent és ha úgy látja, hogy nem értik, akkor újra magyarázza el.
Az előadások megtartásánál gyakori kérdés; mivel kezdjük és mivel fejezzük be előadásunkat. Ezekre a kérdésekre mindenütt érvényes áltajános tanácsot adni nem lehet. Minden előadás a tárgytól, a hallgatóság összetételétől és sok más körülménytől függ.
Általában helyesnek bizonyult, ha az előadás elején meg. adjuk az előadás rövid tervét. Pl. A földfelszín kialakulásánál előre elmondjuk: beszélni fogunk arról, milyen volt a Föld felszíne kihűlésekor, hogyan fejlődött évmilliók alatt olyanná, amilyennek ma ismerjük. Látni fogjuk, hogy ahol ma virágzó termőföldek, hegyek vannak, valaha tenger terült el. Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatók jobban tájékozódjanak a témáról és így figyelmüket a legfontosabb kérdésekre összpontosíthatják.
Még egy igen fontos kérdésről kell beszélnünk. A válaszokról, amelyeket az előadó a hallgatóságnak az előadás után feltett kérdéseire ad. Lenin elvtárs igen nagy figyelmet fordított a hallgatók kérdéseire. Egyik előadása után sok kérdést tettek fel hallgatói, amelyekre kimerítő választ adott. Amikor már elhagyta az emelvényt, észrevette, hegy leejtette az egyik cédulát. Felemelte és újból visszament az emelvényre, hogy ezt a kérdést se hagyja válasz nélkül.
A válaszoknál nem szabad szem elől téveszteni azokat a szempontokat, amelyekről már az előadás megtartásánál beszéltünk. A válaszoknak is egyszerűeknek, világosaknak, érthetőeknek kell lenni. Tudunk olyan előadóról, aki válaszaiban egymásra halmozza a szakkifejezéseket, ködös, érthetetlen válaszokat az és így amellett, hogy nem tisztázta a kérdést, a kérdező kedvét hosszú időre elveheti attól, hogy ter-
32
mészettudományos kérdésekkel foglalkozzon. Előfordult az is, hogy az előadónk arra a kérdésre, hogy "igaz-e, hogy háborút jelent az üstökös megjelenése", azt válaszolta, "ez csak babona". Ebben az esetben rá kellett volna mutatnia arra: hogyan terjesztették ezt az alaptalan babonát az elnyomó uralkodó osztályok azért, hogy eltereljék a dolgozók figyelmét a tényleges okról, a kizsákmányolás tényéről. "A természettudományos előadók válaszában legyen meg az elvi szilárdság. Ha pedig olyan kérdést tesznek fel a hallgatók, amelyre az előadó nem tud válaszolni, ezt nyíltan meg kell mondania és későbbi alkalonimal kell a kérdésre a helyes választ megadnia, esetleg levélben megválaszolnia.
Helyes, ha az előadók megőrzik és figyelmesen tanulmányozzák a hallgatók kérdéseit. – Ez nagy segítségükre lehet előadásaik további – tökéletesítésébén.
3. Mivel segíti Társulatunk a tt. propagandisták munkáját?
Beszéltünk azokról a feladatokról, amelyek a Magyar Természettudományi Társulatra hárulnak a szocializmus építése során. A Társulat központjának, vidéki szervezeteinek és a propagandisták széles hálózatának együttes munkája valósítja meg a Társulat célkitűzéseit. A Társulat feladata, hogy minden elvi és technikai segítséget megadjon a Társulat előadóinak.
A Társulat központjában 8 szakosztály működik (biológia-, agronómia-, egészségügy-, fizika-kémia, csillagászati, műszaki, földtan-, földrajz-szakosztályok)
A szakosztályi titkár mellett szakosztályi tanácsok, munkaközösségek dolgoznak, akiknek tagjai a népszerűsítésben jártas, kiváló szakemberek. 1951 őszétől a Társulatnak valamennyi megyében van szervezete. Megyei szervezeteink vidéki előadóinkat fogják össze és irányítják munkájukat és továbbképzésüket. A Társulat mind Budapesten, mind vidéken megszervezte a propagandisták szakmai továbbképzését. Alap-, közép- és felsőfokon egyéni tanulást szervezett,
33
melyben propagandistáinak előképzettségüknek megfelelően vesznek részt. A továbbképzésen keresztül előadóink megismerkednek a tudományos kutatás új eredményeivel, a haladó – elsősorban szovjet – irodalommal, amelyre népszerűsítő munkájuknál szükség van.
Budapesti és vidéki szakosztályaink előadásokat rendeznek. Ezek az előadások kapcsolódnak az egyéni tanulás anyagához és a legkiválóbb – tudósok és szakemberek tartják.
Egyes szakosztályi előadásaink megismertetik az előadókat azokkal a tudományos vitákkal, amelyek a haladó tudományos életet foglalkoztatják. Ezek az előadások és viták segítenek abban is, hogy előadóink a régen tanult ismereteiket kritikai szemmel nézzék.
Az előadók rendelkezésére áll a Társulat központjában működő Kísérleti Otthon. A Kísérleti Otthonban szakvezetők segítségével az előadók kísérleti eszközöket készíthetnek, egy-egy bemutatást előkészíthetnek, emellett lehetőség van egyéb egyszerű kísérletek lefolytatására is. – Az előadók felkészülését elősegítik a Társulat lapjai: elsősorban a Természet és Technika, de az Élet és Tudomány is. A Természet és Technikában igen sok olyan cikk jelenik meg, amely a tömegelőadások anyagaival foglaltkozik.
Az előadók igénybevehetik a Társulat budapesti és vidéki könyvtárait. Könyvtárainkban az előadók előadásaikhoz szükséges irodalmat megtalálhatják. – A Társulat központjában és vidéki szervezeteiben szemléltető eszközök állnak az előadó rendelkezésére (plakát, film stb.) és a szakosztályok irányítast adnak egy-egy anyag szemléltetéséhez.
Az előadók kötelessége, hogy a Társulat által nyujtott továbbképzési lehetőséget, elvi irányítást és – technikai segítséget a legmesszebbmenően igénybevegyék és alkalmazzák.
Ezen túlmenően a Társulat eredményes népszerűsítő munkát csak úgy végezhet, ha az előadók tapasztalatait egyre jobban értékesíti. Az előadók tapasztalata, kölcsönös tapasztalatcseréje a munka irányításában elengedhetetlen.
34
Januártól kezdve a Társulat Oktatási Osztálya módszertáni tapasztalatcserét fog rendezni. Ezeken egy-egy jó előadó ismertetni fogja saját előadásmódját és propagandistáink megvitatják annak jó és rossz oldalait. Az oktatási osztály bevezeti, azt a módszert is, hogy egy-egy nagyüzemi előadást több előadó hallgat meg, azután az előadást az előadóval együtt közösen kiértékelik. A szemléltetés terén femerült jó kezdeményezéseket is megvitatják, majd előadóink. Ez a tapasztalatcsere a jó szemléltetési módszereket az előadók közkincsévé fogja tenni.
A Természet és Technika "Kérdezz – felelek" rovatot nyitott, amelyben folyamatosan közli a gyakran felmerülő kérdéseket és megmagyaráz egy-egy tisztázatlan problémát.
A jó kezdeményezések ismertetésére, és a gyakori hibák kiküszöbölésére a jövőben a Természet és Techniká-ban meg nyitjuk az "Előadók rovatá"-t. Ebben a rovatban közölni fogjuk előadóink bírálatát, előadásokon szerzett tapasztalataikat és az előadóinkat érdeklő egyéb kérdéseket. – Befejezésül mégegyszer hangsúlyozzuk, hogy propagandistáinknak és a Társulat központi apparátusának szorosan együttműködve kell továbbfejlesztenie a tt. ismeretterjesztő munkát. Nagy és szép feladat áll előttünk, amit közös erővel meg is fogunk valósítani.
[Innentől csak a fejezetek címét és első (egy-két) mondatát közlöm, de a táblázatokat kihagyom.]
A szemléltetés jelentősége a természettudományos propagandában
A népszerűsítés a nevelő munka egyik legszebb, de egyben a legnagyobb gondosságot és körültekintést igénylő része.
Idealista próbálkozások a csillagászatban
A csillagászat mindig harci területe volt a tudományos, materialista és a tudományellenes, idealista világnézetnek.
A Természettudományi Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálója
A Magyar Természettudományi Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálója a Gellérthegyen, Sánc-utca 3/b alatt van.
Ötéves tervünk adataiból
Felemelt ötéves tervünk sikeres végrehajtása békénk megvédése és dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelése.
Mit nevezünk lóerőnek, kilowattnak és kilowattórának?
A villamosenergiáról és az erőművekről szóló előadásainkon gyakran kiviláglik a konzultációs kérdésekből, hogy hallgatóink jórésze nincsen tisztában azzal, mi a különbség a kilowatt és a kilowattóra között.
Az automata betongyár
A kujbisevi erőmű építésénél óránkint 1200 köbméter betont kell beépíteni, hogy az erőmű határidőre elkészüljön.
A léglökéses mozgás elve
Ha zárt edényben lévő gázt melegítünk, úgy a gáz nyomása növekszik, de minden irányban egyforma marad.
Tudod-e?
...hogy nagy lépésekben fejlődő pamutiparunk nyersanyaggal való ellátása szükségessé tette a gyapottermelés bevezetését.
A Föld életkora és a földtani korbeosztás
A modern geológia közel egy évszázados multja során, a megfigyelések millióit közölte.
Egy új tudományág: a geokémia
Minden kőzet akár eredeti megbontatlan formájában (eruptiv kőzetek), akár a víztől, széltől vagy vegyi tényezőktől szétmállasztva található, végeredményben egy s ugyanazon forrásból keletkezik: a magmából.
O. B. Lepesinszkaja
a Szovjetunió Bolsevik Pártjának több mint 50 éve tagja.
A sejt
A sejt az élő anyag szerveződésének jellegzetes formája, amely a fejlődés során jött létre.
Többsejtű élőlények
A 19. században a sejt felfedezése után kimondották, hogy az állati és növényi szervezetek sejtekből épülnek fel (Dutrochet, Schleiden, Gorjanyinov, Schwann).
Az öröklődésről
Micsurin és Liszenko forradalmi tanításai a biológiában legyőzték a Weismann-, Mendel-, Morgan-féle örökléstani alaptételeket, amelyek szerint az öröklődés független az élőlények életfeltételeitől. A gyakorlaton alapuló micsurini tanítás nem ismeri el, hogy a szervezetben olyan öröklődési anyag volna – akár a magfonalakban, akár másutt – amely a szervezet életfeltételeinek minőségi jellegétől függetlenül adódnék át a következő nemzedékeknek.
Faj és változat
A Darwin előtti biológiában tudományellenes nézetek alakultak ki a fajjal kapcsolatban.
Pavlov tanítása
A biológia mindenkor küzdőtere volt az ideológiai harcnak. Éles formát öltött ez a harc Darwin fellépésével, akinek a tudományos biológia megalkotását köszönhetjük.
Haladó tudomány a mezőgazdaságban
Már megszoktuk, hogy amikor a micsurini biológia eredményeiről beszélünk, feltétlen valami új növényfajtára vagy gyümölcsfajtára gondolunk.
Erdősítéssel az aszály ellen
A nagy természetátalakító tervet a Szovjetunió eredményei és útmutatása alapján aszállyal sújtott vidékeinken mi is megvalósítjuk.
Néhány szó az ágasbúzáról
Az ágasbúzát a Szovjetunió egyes melegebb éghajlatú tájain már igen régen ismerték.
Néhány sor a jarovizálás elméletéről
Rendkívüli jelentőségű T. D. Liszenkónak az a tétele, hogy a növény a jarovizálás (tavasziasítás) szakaszán nemcsak mezei környezetben mehet át a föld felett már megjelent szerveivel, hanem akkor is, amikor még a magban van, az esetben, ha megkezdődött a csírázás folyamata.
Új növényeink az ipar nyersanyagellátása szolgálatában
Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar dolgozók szeretett vezetője november 30-i beszédében leszögezte azt a tényt, hogy Magyarország agrárországból ipari országgá lett.
Hogyan alkalmazzák az állattenyésztők a micsurini biológiát?
A micsurini biológia az állattenyésztésben is új utakat és lehetőségeket mutat a népgazdaság szükségletének megfelelő állattípusok előállítására.
Munka és munkaélettan
A munka olyan célszerű emberi tevékenység, amelyben az ember a természet tárgyait saját szükségletére átalakítja.
Sport és pihenés
A munkatevékenység előnyös hatást gyakorol a szervezetre.
A helyes táplálkozás
Az embernek élete fenntartásához és munkaereje biztosításához táplálkoznia kell.
Hogyan védekezzünk a fertőző betegségek ellen?
A fertőző betegségeket általában szabad szemmel nem látható élő szervezetek idézik elő.
Mit kell tudnunk a rákbetegségről?
Minden élő szervezet sejtekből van felépítve.
Mit kell tudnunk a csecsemőápolásról?
A csecsemők ápolása, nevelése és gondozása terén még igen sok régi elavult szokás, sok esetben babona uralkodik.
][A könyvben több egész lapos ábra, melléklet, falitábla található: "A növénynemesítés micsurini módszerei", "A növényvilág törzsfája," "Az állatvilág családfája," egy kihajtható tábla a majomemberekről, "Az idegrendszer fejlődése", az ősember szerszámai, "A háziállatok eredete", s a végén "Óriásgépek a kommunizmus építkezésein."
A zsebkönyv szemlátomást nem egyetlen szerzőtől származik, bár őket föl sem tüntették. Helyenként az ideológia megsűrűsödik, másutt alig érezhető. Lehetne belőle célzatosan válogatni idézeteket Lenin és Sztálin mellett még Zsdanovtól vagy Kalinyintól is, no meg a szocializmus "hőskorának" ma már nevetségesen ható propaganda-szitkait, amilyenek pl. a burzsoázia diplomás lakájai, az idealisták mesterkedése, a burzsoá kultúra válsága és rothadása, a kapitalizmus halódó korszaka és hasonlók. A könyv éljenzi a gyapot és a gumipitypang hazai termesztését, leszólja a táguló világegyetem hipotézisét, és más területeken is népszerűsít olyan tételeket, amelyek már a saját korukban is áltudományosaknak számítottak, csak a kommunista ideológia emelte őket ideig-óráig a szakszerűség fénykörébe. Nekem azonban nem szándékom a hatáskeltő válogatás, ezért beérem a fenti példákkal.
Az olvasó már e kivonat alapján is képet alkothat magának arról, hová süllyedt a Társulat ezekben a szomorú években. Hogy miképp evickélt ki lassan a rákényszerített szolgaszerepből, azt jól érzékelteti Heltai Nándor 2002-es könyve: Felnyitni a szaktudományok kincses házának kapuit (Ismeretek és ismeretterjesztés Kecskeméten). A Természettudományi Társulat utóda, a TIT pedig minden elismerést megérdemel, amiért a jelenlegi mostoha körülmények között is szakadatlanul végzi a dolgát.