Gyűjteményem nem a szaktudósok, hanem a nagyközönség számára készül – és ide akár saját kollégáimat és tanítványaimat is hajlamos vagyok besorolni. Az itteni anyag nem a modern és nagy tudomány, hanem a "poros klasszikusok" és az érdekes alkalmazások körébe tartozik. Az előbbieket még egy megfontoltabb világban írták, ráérő és érdeklődő embereknek: ügyeljen erre, aki ide betér.

A lapot folyamatosan frissítem, és a kiforrottabb darabokat rendre feltöltöm a MEK honlapjára, ahol azok átnézés után bizonyára meg is jelennek. Az itt található anyagok tehát számosabbak és kevésbé frissek, mint az ottaniak. Mikor még egymagam próbáltam terjeszteni a tudománynak e termékeit a hálón (gyakran a keresőprogramoktól elzárva, egy reklámcsík alatt kucorogva), egy kiáltvánnyal igyekeztem segítséget toborozni. Belátom azonban, hogy ingyen, szép szóért kevesen hajlandók favágómunkát végezni, ezért a tömeges terjesztést a nagyobbakra bízva teszem tovább a dolgomat egyedül.

A gyűjtemény némelyik darabja felhasználható a középiskolai, sőt az általános iskolai oktatásban is, még diákok is elolvashatják kiselőadás készítésekor. Erre való tekintettel igyekeztem a szöveghez helyenként megvilágosító, helyenként kiigazító jegyzeteket csatolni. Ezekért (és ezek elmaradásáért) kizárólag én felelek, s mivel csak a matematikához és fizikához értek egyetemi szinten, erősen ajánlom, hogy aki az itt található iratokból felhasznál valamit, próbáljon meg máshonnan is utánanézni a dolognak.

Mivel a könyvek szövegét a tanulóifjúság egy része csak segítséggel érti, megteszem ez ügyben is, amit tudok: a leggyakoribb régies szavakat szótárszerűen összegyűjtöm és lefordítom mai magyarra.

Segédanyag a szextáns használatához.

Klasszikusok a TTKV sorozatból

Ami a szerzői jogot illeti, azzal gond nemigen lesz. A fő elv, hogy eltelt-e hetven év a mű szerzőjének (illetve fordítójának) halálától számítva. A részletek kedvéért érdemes végigolvasni a szerzői jogi törvényt az Artisjus honlapján.

Hermann Helmholtz: Népszerű tudományos előadások (1874)

John Tyndall: A hő mint a mozgás egyik neme (1874)

Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow: Népszerű tudományos értekezések (1875)

Élisée Reclus: A Föld és életjelenségei (1878). Két szép nagy mesélős kötet, évekig eldolgozhatok rajtuk.

Czógler Alajos: A fizika története életrajzokban I–II. (1882)

Amédée Guillemin: A mágnesség és elektromosság (1885).

Herman Ottó: A magyar halászat könyve (1887)

Darvai Móric: Üstökösök és meteorok (1888)

Élisée Reclus: A hegyek története (1891)

J. C. Houzeau: A csillagászat történeti jellemvonásai (1889)

Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról (1893)

Élisée Reclus: A patak élete (1894)

Antonio Ròiti: A fizika elemei I–II. (1895) Az 53 fejezetből mostanáig 5 készült el.

Vitus Graber: Az állatok mechanikai műszerei (1895)

Klug Nándor: Az érzékszervek élettana (1896)

Thanhoffer Lajos: Anatómia (1896)

Konrad Keller: A tenger élete (1897) (szkennelése kész)

Alfred Lehmann: Babona és varázslat (1900)

David Todd: Népszerű csillagászat (1901)

Kurt Lampert: Az édesvizek élete (1904)

Szutórisz Frigyes: A növényvilág és az ember (1905)

Mágocsy-Dietz Sándor: A növények táplálkozása (1909)

Alphonse Berget: A földgömb és a légkör fizikája (1909)

J. Richard: Óczeánográfia (1912)

Aujeszky Aladár: A baktériumok természetrajza (1912)

Frederick Soddy: A rádium (1912)

L. O. Howard: A házi légy (1917)

Emil A. Göldi – Gorka Sándor: A rovarok szerepe a betegségek előidézésében (1925)

Zemplén Győző: Az elektromosság és gyakorlati alkalmazásai (1927) (25%, sürgős nyersváltozat!)

Renner János: A fizika elemei (1944) (hat fejezet, sürgős nyersváltozat!)

Van még néhány kötetem, de azoknak sem a mai időre vonatkozó érdekességét, sem becsének maradandóságát nemigen tudom felmérni, így ezek hálózatra alkalmazásától egyelőre eltekintek. A sorozat későbbi kötetei különösen az 1930-as évektől érdekesek, de ezek fölött még nem múlt el a hetven év.

Klasszikusok innen-onnan

Bolyai Farkas: Tentamen. A hatalmas mű (1832) századfordulós kiadásának (1897–1904) elektronikus változata. Sajnos a harmadik kötet hiányzik, amelyben a második kötet ábrái vannak. GIF és DJVU formátumban, új honlapon. 2008-ban a MEK átvette, ebben már benne van a hiányzó rész is.

1906-ban a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat megjelentette Semmelweis Ignác (1818–1865) összes írását. Ebből a kötetből folyamatosan készítek egy bő válogatást, remélve, hogy a nagyközönség örömmel fogadja.

A "kísérletek hercegének" is nevezett Michael Faraday néhány ifjúsági népszerűsítő előadását sikerült hálózatra alkalmaznom. A cím (A gyertya természetrajza) nem fedi le teljesen az előadások tartalmát, amelyek ma, százötven évvel elhangzásuk után is lebilincselően érdekesek. Képekkel, tömörítve: 785k.

Nagy mulasztásom, hogy születésének 200. évfordulójára nem közöltem Bolyai János nevezetes "Appendix"-ét, Suták József magyarázataival, százéves kiadásban. De úgy érzem: megkésve is érdemes belekezdenem, hiszen ez a mű semmiképpen nem hiányozhat a magyar hálóról. Közlésekor fel fogom használni Kárteszi Ferenc modern fordítását és a Tentamen századfordulós latin kiadását is. Egyelőre csak a latin szöveg van fenn, hasonmásban, JPG képek alakjában.

Szintén tervezem, hogy Mikola Sándor nagy formátumú tudománytörténeti és -filozófiai műveit (A fizika gondolatvilága, A fizikai megismerés alapjai) feldolgozom. A szerző 1945-ben halt meg, ezért a közzététel némi problémát vet fel. Mégis megérné, ha sikerülne megpuhítani az örökösöket, mert e művek igen alaposak és magvasak: a primitív ember természetről alkotott képzeteitől egészen a kvantummechanika és a relativitáselmélet filozófiai határkérdéseinek mély elemzéséig terjed az anyaguk. Valószínűleg csak a MEK fogja őket elhelyezni, én csak utalást teszek ki.

Kezemben van egy 1862-es kiadású "Természettan felgymnásiumok és felreáltanodák számára," bizonyos Šubic Simon után fordítva, bizonyára németből. Ebben egyrészt igen magas szintű, ma is megbízható ismeretek találhatók, sok levezetéssel, ábrával és metszettel – másrészt az alakulóban lévő szaknyelv egy érdekes állomását jelenti, "delejességgel," "jegőczökkel" és "hígmoztannal." Nem nyugszom, amíg ezt is közzé nem tehetem. (Most csak a tartalomjegyzék és a függelék van kész.)

Hasonló kuriózum egy Emberélettan, 1862-ből, eredeti magyar mű, szerzője Balogh Kálmán orvostudor. Hogy szakmailag mennyire helytálló, azt nem tudom megítélni, de mind a nyelvezete, mind a benne feldolgozott adathalmaz és módszercsokor folytán érdekes forrásmunka a tudománytörténet iránt érdeklődőknek. Idővel ezt is igyekszem megjelentetni. (7%)

Szintén szkennelésre vár a XIX. század eleje neves utazójának és tudósának, Alexander von Humboldtnak "Kosmos" c. alapműve (1850 körül), századfordulós rövidített kiadásban. Ennek értéke elsősorban szerzőjének bő kézzel szórt ismereteiben és szélesen festett kultúrtörténeti tablóiban rejlik, de nyelvezetét kivételesen át kell dolgoznom, mert igen nyakatekert és magyartalan a fordítás.

Elkészült Wilhelm Ostwald Feltalálók, felfedezők (1912) c. műve, melyben Robert Mayer, Helmholtz és Liebig életrajza is elolvasható. Ugyanő írt egy rövid Bevezetést a természetfilozófiába (1908), de ez bizonyos részeiben meglehetősen elavult. Lehet, hogy mégis kirakom, természetesen nem mint érvényes ismeretet, hanem mint egy valaha népszerű álláspont megfogalmazását.

Szintén megkerülhetetlen alapmű, melyből későbbi nemzedékek is merítettek: Ratzel Frigyestől A Föld és az ember (Anthropo-geographia) (1887). Bár a nagynémet élettér elméletének kialakítói is őrá támaszkodtak, attól nem lesz kevésbé becses darab.

Igen alapos tanulmány, de inkább filológiai szakkönyv, mint tudománytörténeti olvasmány Hornyánszky Gyula Hippokrates című munkája; az előzőhöz hasonlóan akadémiai kiadvány, emez 1910-ből. Ki tudja, tán lesz türelmem rá is, a tömérdek görög idézetével együtt.

Az orvosi tudomány magyar mesterei a Markusovszky Társaság kiadásában (1924)

Ernst Zimmer: Forradalom a fizikában (A Búvár Könyvei, XIII). A kvantummechanika köré építkezik, érthető és alapos leírást ad a határkérdésekről is. Évszám nélkül, de bizonyára 1940 körül jelent meg.

Báró Eötvös Loránd emlékkönyv (szerk. Fröhlich Izidor, (1930) – az interneten egy része már fenn van.

Körmöm közé jutott egy franciából fordított 1909-es Elemi fizikai kísérletgyűjtemény, szerzője magyarosan Abraham Henrik. Úgy látszik, műegyetemi tankönyv volt annak idején, rövid szövegekkel, sok képpel – de igen terjedelmes mű, és ma is használható. (A képek szkennelése kész.)

Találmányok könyve I–IV. "Ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről," "több idevágó munka alapján dolgozta Frecskay János 1877-ben.

Fizikatörténeti meggondolásokból összeállítottam egy szöveggyűjteményt az éterről.

Krisz Ferenc: Kerékpározás (cserkészpróba anyaga 1930-ból).

Reichart Géza (szerk.): A turistaság kézikönyve (1927). Alapmű volt a maga idején, most pedig turizmustörténeti dokumentum, és szellemi csemege az igazi turisták számára.

Vass Imre: Az aggteleki barlang leírása (1831). A Barlang.hu honlapon, amely átvette az általam gépelt ill. szkennelt nyersszöveget, az aposztrofokkal kiegészített és korrektúrázott szöveg olvasható. Ugyanott a térképmelléklet nagyobb felbontású változata is megtalálható. (A nevemet Németh Istvánnak írták, de ez nem valami nagy baj.)

John Perry: A pörgettyű (1920 után) – színvonalas népszerű előadás. Ford. Beke Manó.

Vágó Pál: Az önműködő ferdeségszabályozás elmélete és kisérleti demonstrációja (1914) – A pörgettyű egy korai repüléstechnikai alkalmazása. Képformában digitalizálva (gif, djvu).

Pinzger Ferenc SJ: Hell Miksa emlékezete (1920)

Márki István: A sakkjáték tankönyve (1872, 1897)

Koronczy Teofil: Wimshurst elektromos gépe (1940 körül) [HTML és szöveges PDF]

Jeges könyvek

Régibb és újabb kötetekből folyamatosan igyekszem összeállítani egy északi- és déli-sarki útleírás-gyűjteményt. Az anyag azonban terjedelmes, több műre oszlik, és ezek egymáshoz képest ismétléseket tartalmaznak. Ezért a tartalomjegyzékek teljes közlése mellett csak részleteket teszek közzé több műből, amelyeket párhuzamosan sorolok fel.

Szakdolgozatom:
A kerékpár fékezésének fizikája

Ezt 1997-ben írtam és védtem meg az ELTÉ-n mint ötödikes tanárjelölt. A témaválasztáshoz Juhász András és Tasnádi Péter specije, a Mindennapok fizikája adott ösztönzést. Szó esett itt egyebek között a diszkoszvetés vagy az autózás során felmerülő kérdésekről, de a "silly-putty" (magyarul: ugrógitt) tulajdonságainak anyagszerkezeti okairól vagy a totócsapatoknak radioaktív sugárforrásokkal való modellezéséről is. A speci anyagának jó része megtalálható a Múzsák Kiadónál 1994-ben megjelent, A fizika körülöttünk című könyvben (társszerző: Horváth Gábor), illetve az Akadémiai Kiadó gondozásában 1992-ben megjelent Érdekes anyagok, anyagi érdekességek c. műben.

DOC.ZIP, régi képekkel, GRAPHER-állományokkal, néhány gépelési és egy jelentéktelen sorrendi hibával. A hűség kedvéért egy betűt sem változtattam a Word dokumentumokon (327k).

HTML-formátumban (szöveg: 203k, képek: 264k). Ez a legfrissebb kiadás (2006): több észrevett, illetve az első HTML-változatba bekerült hiba már javítva szerepel benne.

HTML.ZIP, benne az új képek (269k).

Az első rész szövegformátumban, angolul, 1996-os muzeális darab. Egy Usenet-hírcsoportba küldtem el, reakció nem érkezett. (46k)

Quickbasic programok	Egyszerű táblás játékok
Saját tanulmányaim erről-arról	A Redmenta levonásos pontozásáról (elemzés és érvelés e pontozás igazságossága mellett)

Külső linkek:

A Mezőgazdasági Könyvtár igen gazdag könyvdigitalizáló projektjének oldala.