AZ
EMBER ÉLETTANA

IRTA
BALOGH KÁLMÁN
ORVOSTUDOR

I. KÖTET.

VÉR, VÉRKERINGÉS, KÖZBENSŐ NEDVKERINGÉS,
VÉRMIRIGYEK, TÁPSZEREK, EMÉSZTÉS, BÉLCSŐI ÁTSZIVÁRGÁS,
TÜDŐI LÉGZÉS, BŐR-, HANG- ÉS SZÓKÉPZÉS.



PEST,
EMICH GUSZTÁV KIADÁSA
1862.

Az orvostudományt, oly tannak tekintvén, mely nem egyéb mint a természettudományi és kézművi ismereteknek az állati szervezet kóros viszonyai között való alkalmazása, igen természetesen anak alap-tényezői között az élettan, mint a szervezet működésének tárgyalója, lényegesen szerepel. Enek igazsága által mindenki át van hatva, ki az iránt elfogulatlan; hogy midőn valamely dolgot működése tárgyául választ, anak tulajdonságait tüzetesen ismernie kell. Igy az orvosra nézve, ha az emberi ismeretek jelenkori színvonalának megfelelőleg akar betegeinél eljárni, elvitázhatlanul szükséges, hogy az emberi test részeinek tevékenysége és jelentőségéről egyiránt tudomása legyen. S mi az orvosnál szakszükség, a többi embereknél átalános miveltségi szükségnek kellene lennie, ez utóbinak bekövetkezésére azonban egy hamarjában nem igen számíthatunk, minthogy a mostani nevelés az ember mivelődését annyira ethikai irányba tereli, s aban tartja, hogy közönségesen hiányzik a vágy, az oly valár (reál) ismeretek megszerzésére, mire az emberek nem közvetlenül keresetszükség által utalvák. Ugyanezért a jelen munkát kizárólag az orvostanokkal foglalkozók számára írtam, miért belőle ki vannak hagyva mindazon előkészitésre vonatkozó tárgyak, melyekről azoknak már előre tudomással kell birniok; ellenben bennfoglalvák az olyanok, melyek az élet tüneményei tárgyalása és megértésénél nagyobb figyelmet érdemelnek, mint mennyi reájuk egyébhol fordítatik. Szóval oda törekedtem, hogy röviden, szószaporitás nélkül, mindazon tények sorozatát a jelenkori vivmányoknak megfelelőleg és érthetőleg előtüntessem melyekben az emberi élet nyilvánul, s minthogy célom volt, hogy az ember élettanát irjam meg, lehetőleg elkerültem mindazt, mi az összehasonlitó élettan körébe tartozik. S ha az olvasó közönség úgy fogja találni, hogy jelen munkám általa használható, azt anak bizonyitványként fogom tekinteni, hogy az orvos-természettudományi irodalom terén, melyre körülbelől három évvel ezelőtt léptem, nemzetem iránti kötelességem teljesitésben nem hiában fáradtam, mi reám nézve csak buzditásul szolgálhat, hogy kedvenc eszmémért, mi az orvostermészettudományi ismereteknek magyar nyelven való fejlesztése és terjesztése terén való munkálkodás, tehetségem szerinti teljes erővel működjem; mert emberi terrnészetünkből foly, hogy sokkal nagyobb hévvel dolgozunk, ha munkásságunk mezején sikert vivhatunk ki, mely értelmes emberek helyeslésével találkozik.

Végül őszinte köszönetemet kell Emich Gusztáv úr akadémiai könyvnyomdásznak nyilvánítanom, mert csak áldozatkészsége tette lehetővé, hogy ezen munka oly rendkivüli olcsó áron megjelenhetett, vajha példáját, kiadóink közül minél többen követnék, akor hitem szerint, mind többen többen merülnének fel, kik a tankönyv-irás terhes munkájára szánnák magukat. Csakúgy lehetséges, hogy orvos-természettudományi irodalmunk fel fog virágozni, ha irók idejükkel és fáradságukkal, a kiadók pedig pénzükkel nem fukarkodnak, midőn nemcsak a hasznosság, hanem egyszersmind a magyar névnek becsülete van kérdésben, s a közönség elismerését oly dologtól bizonnyára nem fogja elvonni, melyről valójában meg van győződve, hogy a jó ügynek hasznára van.

Kelt Pesten, 1862-ki őszelő 25-én.

BALOGH KÁLMÁN.


TARTALOM.

Előzmények

1. §. A parányokról (1)
2. §. A szervezet fogalma és az élettan felosztása (6)

I. OSZTÁLY.
ELSŐ FEJEZET.
A vérről.

1. §. A vér fogalma és alakelemei (8)
2. §. A vér fajsúlya és mennyisége (11)
3. §. A vér szaga és szine (12)
4. §. A vér megalvása (13)
5. §. A vér vegyi összetétele (19)
6. §. A vérjegecéd és a vérfestenyéd (21)

MÁSODIK FEJEZET.
A vérkeringésről.

1. §. A vérkeringés fogalma (21)
2. §. A véredényrendszer alaki sajátságai és szöveti szerkezete (22)
  B. Az üterek és a visszerek (27)
  C. A hajszáledények (30)
3. §. A vérkeringés vázlata (32)
4. §. A tevőleges szivmozgásokról (32)
5. §. A szívlökés. A szív alak és helyzetváltozásai. A szívhangok (36)
6. §. A szív működése (38)
7. §. A szív idegeiről (41)
8. §. A folyadékerőtanból és a vérkeringés tényezői (46)
  a) Az egyenletes tükörü egyenes cső (50)
  b) Egyenes cső rögtöni tágulattal és rögtöni szükülettel (51)
  c) Oszlott, egyenlőn tág cső (53)
  d) A hajlott cső (54)
  e) A ruganyos cső (62)
9. §. Az érlökés (62)
10. §. A vérfolyás sebessége (67)
11. §. A vérfeszülés (71)
12. §. Az edények izomzata és idegei (75)
13. §. A szív munkaképessége (77)

HARMADIK EEJEZET
A közbenső vérkeringésről

1. §. A közbenső nedvkeringés fogalma (78)
2. §. A nyirk (79)
3. §. A nyirkedények és a nyirkmirigyek alaki sajátságai és szöveti szerkezete (80)
4. §. A közbenső nedvkeringés és a nyirkfolyás tényezői (85)

NEGYEDIK FEJEZET
A vérmirigyekről.

1. §. A vérmirigyek fogalma (86)

A. A májról

2. §. A máj szöveti szerkezete (86)
3. §. A vérváltozatok a májban (89)
4. §. A cukorképződés a májban (90)
5. §. Az epe összetételi részei (93)
6. §. Az epeképződésről (96)
7. §. A mesterséges epesipolyokról (98)
8. §. Az epe jelentősége az állati szervezetben (98)

B. A lépről

9. §. A lép szöveti szervezete (101)
10. §. A lép jelentősége a szervezetben (103)

C. A többi vérmirigyekről

11. §. A belek mirígyszerü rétege, a magánosan álló tüszők és a Peyer-féle tüsző halmazok (107)
12. §. A szájür tüsző halmazai és a mandolák (107)
13. §. A kedeszmirigy (107)
14. §. A paizsmirigy és az agyfüggelék. (109)
15. §. A mellékvesék (109)

II. OSZTÁLY,
ELSŐ FEJEZET.
A tápanyagok és a tápszerről.

1. §. A táplálás, a táplálék s ennek felosztása (111)
2. §. A légszerü tápanyagokról (112)
3. §. Az ásványösszeköttetésekről (113)
4. §. A vízről (113)
5. §. A halvanyösszeköttetésekről (114)
6. §. A luganyokról (114)
7. §. A földsók és a mészfolanyról (115)
8. §. A vasösszeköttetésekről (116)
9. §. A szénvizegyek átalában (116)
10. §. A kemnye és származékai (117)
11. §. A mézga (119)
12. §. A sejteny (120)
13. §. A cukrokról (121)
  A. Szölőcukor (121)
  B. A tejcukor (122)
  C. Nádcukor (124)
  D. Izomcukor (124)
14. §. A pectinanyagok (125)
15. §. A zsírokról átalában (126)
  A) Olajany (127)
  B. A hájany (128)
  C. Faggyany (128)
  D. Vajany (128)
A zsírédeny (129)
16. §. A fehérnyeanyagokról (129)
  A fehérnye (131)
  B. A sajtany (132)
  C. A rostonya (133)
  D. A husany (133)
  E. A tojásany (134)
  F. A vérjegeceny (134)
  G. A Beccaria-féle csiríz (134)
  H. A lencsénye (134)
17. §. Az enyvanyagokról (135)
  A. Az enyveny (135)
  B. A porconya (135)
18. §. Az eledelekről átalában (136)
19. §. Az állati eledelek. A hús (136)
20. §. A vér (144)
21. §. A tojás (144)
22. §. A sajt (146)
23. §. A zsigerek (147)
  A. A belek (147)
  B. A máj (147)
  C. A borjú kedeszmirigye (148)
  D. A vesék, herék és a tüdők (148)
  E. Az agy (149)
  F. A halhólyag (149)
24. §. Ehető madárfészkek (149)
25. §. Az alsób rendű állatok (150)
26. §. Az állati zsirok (151)
27. §. Az emlősök csontjai (153)
28. §. A növényországi eledelek (153)
29. §. A gabonanemüek (153)
30. §. A hüvelyes vetemények (159)
31. §. A pohánka. quino-magvak, a gesztenye és a makk (162)
32. §. Az olajos magvak (163)
33. §. A gyümölcs (165)
34. §. A gyökerek (172)
35. §. A zöldségek (173)
36. §. A rejtve nősző növények (175)
37. §. A növényzsírok (176)
38. §. A cukorfélék (177)
39. §. A fűszerek (178)

Az italokról.

40. §. A víz (186)
41. §. A tej (183)
42. §. A növényi tejnedv (189)
43. §. Növényalas italok (189)
44. §. Borlangos italok (192)

MÁSODIK FEJEZET.
Az emésztésről.

1. §. Az emésztés fogalma (195)
A) A táptömlő és függelékeinek alaki és szerkezeti sajátságai
2. §. A táptömlőről átalában (196)
3. §. A szájürről átalában (198)
4. §. A száj takhártyája (198)
5. §. A nyelv (200)
6. §. A fogak (206)
7. §. Nyálmirigyek (211)
8. §. A garat (212)
9. §. A bárzsing (213)
10. §. A gyomor (213)
11. §. A vékonybél (217)
12. §. A vastagbél (221)
13. §. A hasnyál-mirigy (222)

B.) A táptömlő mozgásai

14. §. A táptömlő mozgásairól átalában (222)
15. §. A szájüri mozgásokról átalában (222)
16. §. A nyelv mozgásairól (223)
17. §. A rágás (224)
18. §. Az állkapocsizület erőmüzete (225)
19. §. A nyelés (226)
20. §. A gyomor mozgásai, a hányás és a hashajtó (228)
21. §. A vékonybél mozgásai (229)
22. §. A végbéli mozgások és a bélürités (231)

C.) Az emésztőnedvek.
A nyál.

1. §. A nyál fogalma (233)
2. §. A nyál természettani tulajdonságai (235)
3. §. A nyál vegyi összetétele (235)
4. §. A nyál elválasztása (236)
5. §. A nyál működése (242)

A Gyomornedv.

6. §. A gyomornedv természettani sajátságai és nyerési módja (243)
7. §. A gyomornedv vegyi összetétele (247)
8. §. A gyomornedv elválasztása (249)
9. §. A gyomornedv működése (250)
10. §. Az eledelek átváltozása a gyomorban (256)
11. §. Az emészdékek és az emészdékfélék (260)
12. §. A hasnyál természettani és vegyi sajátságai, nyerési módja (264)
13. §. A hasnyál vegyi összetétele és elválasztása (265)
14. §. A hasnyál működése (268)

A bélnedv.

15. §. A bélnedv nyerése és összetétele (271)
16. §. A bélnedv működése (272)
17. §. A tápszerek átváltozása (274)
18. §. A vastagbél és működése (276)
19. §. A bélsár (280)

HARMADIK FEJEZET.
A bélcsői átszivárgásról.

1. §. Az átszivárgás fogalma (283)
2. §. Az emészdékek átszivárgása (283)
3. §. A cukor átszivárgása (286)
4. §. Az ásványsók átszivárgása (287)
5. §. A víz átszivárgása (287)
6. §. Az átömlés előmozditó tényezői (288)
7. §. Az átömlés útja (288)
8. §. A zsír áthatolása (289)
9. §. A tápnya (292)

III. OSZTÁLY.

1. §. A légzés fogalma (294)

ELSŐ FEJEZET.
A tüdői lélegzésről

1. §. A tüdők szöveti szerkezete (296)
2. §. A mellkas (298)
3. §. A légutakról (298)
4. §. A rezgő hámsejtek élettana (302)

A tüdői légzés erőmüzetéről.

5. §. A mellkasi térfogat-változások szüksége és azok tényezői (304)

6. §. A. mellkas térfogatának változásai (304)
7. §. A bordaközi izmok működése (309)
8. §. A bordaporcok szükségességéről (323)
9. §. A mellmozgások mozama és azok szaporaságáról (324)
10. §. A tüdők és a légutak hely és alakváltozatai s légzészörejek (326)
11. §. A légvételek mélysége (327)
12. §. A tüdők ruganyossága és izomzata (330)
13. §. A tüdői levegőnyomás a légzés különböző szakaiban (331)
14. §. Az idegbefolyés a légzés erőmüzetére (332)
15. §. Eltérések a légzési erőmüzetben (340)

A légömlési viszonyok.

16. §. A körlevegő összetétele s tulajdonságai s anak átváltozása a tüdőkben való létele alatt (341)
17. §. Légömlési viszonyok a tüdőkben (346)
18. §. A kiürített szénsavmennyiség különböző élettani viszonyok szerint (351)
19. §. A kiüritett tüdőlevegő vizgőzének mennyiségi változatai (362)
20. §. A tüdők levegőjének felfogására szánt eszközökről (364)

A vér légeiről és a vérváltozások légzés által

21. §. A vér légeiről (367)
22. §. A vér átváltozása a tüdőkben (371)
23. §. A vér átváltozása a szövetekben (371)
24. §. A vérlégek felfogása (372)

MÁSODIK FEJEZET.
A bőrről

1. §. A bőr szöveti szerkezetéről (374)
  A szaruhártya és a körmök (375)
  A Malpighi réteg (376)
  A tulajdonképi bőr (377)
  Az irhaalatti kötszövet (380)
  A veritékmirigyek (380)
  A hajak (389)
  A hájmirigyek (389)
2. §. A bőr jelentősége az állati szervezetben (392)
3. §. A veritékről (393)
4. §. A bőrön át történendő légáramlások (396)
5. §. A folyadékok felvételéről (397)

HARMADIK FEJEZET.
A hang- és szóképzésről

1. §. A hangképzésről általában (399)
2. §. A nyelves zeneműszerekről (399)
3. §. A gégeszerkezeti és alaki viszonyai (406)
4. §. A gége működése (416)
5. §. A gége működés fürkészési módja (422)
6. §. A hang alkalmazásáról (424)
7. §. A betüzörejekről (425)