TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT
A M. T. AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL
KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.
LXXXI.
A XIII-DIK (1908-1910. ÉVI) CZIKLUS
HARMADIK KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁÍRÓI SZÁMÁRA
A FÖLDGÖMB ÉS A LÉGKÖR
FIZIKÁJA
IRTA
BERGET ALFONZ.
FORDÍTOTTA
BOGDÁNFY ÖDÖN.
AZ EREDETIVEL ÖSSZEHASONLÍTOTTA
KÖVESLIGETHY RADÓ.
BUDAPEST, 1909.
KIADJA A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.
Elektronikus kiadás:
Németh Ferenc, 2005.
Tömörítve: A szövegek (292k)
Képek: 1. (2,8M) 2. (2,3M) 3. (2,9M)
TARTALOM.
|
ELSŐ RÉSZ.
A FÖLDGÖMB FIZIKÁJA.
I. A Föld a világűrben (1)
1. A földgömb fizikájának tárgya. – 2. A Föld elkülönülése a világűrben. – 3. A Föld gömbölyű. – 4. A Föld méreteinek első meghatározása. – 5. Földrajzi koordináták. – 6. Hosszúsági egységek. Méter. – 7. Tengeri mérföld. – 8. A Föld felszíne és térfogata.
II. A Föld mozgásai (5)
9. Kepler törvényei. – 10. A Föld keringő mozgása a Nap körül. – 11. A Föld forgó mozgása. – 12. A tengely hajlása az ekliptikához. – 13. A föld forgásának szemléltetése. Foucault ingája. – 14. Foucault kísérletének sajátságai. A földrajzi szélesség hatása. – 15. A Föld forgásának mechánikai következményei. – 16. Zavarok a Föld mozgásában.
III. Egyetemes tömegvonzás (14)
17. A testek tömege. Newton törvénye. – 18. A K együttható fizikai jelentése. – 19. Newton törvénye a Kepleréből következik. – 20. A vonzás középpontja. – 21. A gömbalakú tömegek vonzása. – 22. Nehézkedés a Föld felszínén. Függőleges irány. – 23. A testek esésének törvénye. – 24. A test tömegének és súlyának összefüggése. – 25. Az egyetemes vonzás és nehézkedés azonossága. – 26. A vonzás K állandója ismeretének fontossága.
IV. A Föld sűrűségének meghatározása (27)
27. A módszerek közös elve. – 28. Földrajzi és fizikai módszerek. – 29. A függő elhajlása a hegyek mellett. Bouguer és De La Condamine módszere. – 30. Maskelyne kísérletei. – 31. Más földrajzi módszerek. – 32. A földrajzi módszerek eredménye. – 33. Cavendish kísérletei. – 34. A kísérlet részletei. 35. Későbbi kutatások Cavendish módszere szerint. – 36. A közönséges mérleg módszere. Richarz és Kriegar-Menzel kísérletei. –37. A kísérleti meghatározások eredményei. – 38. E mérésekből a földgömb belső szerkezetére vonható következtetések.
V. Laplace feltevése a világegyetem keletkezéséről (37)
39. A világegyetem keletkezése. Kozmogónia. – 40. A probléma adatai. – 41. A távcsövön megfigyelt ködfoltok adatai. – 42. A napködfolt feltevése. – 43. A fokozatos kihülés hatása. – 44. A bolygók születése. – 45. A holdak születése. A rendszer végleges állapota. – 46. A bolygók kialakulásmódjának következményei. Ellapulás. – 47. A földkéreg. A hőmérséklet változása a Föld belsejében. A Föld kora.
VI. Földmérés (44)
48. A földmérés czélja. – 49. Valódi fölszín. Geodéziai fölszín. – 50. Geoid. – 51. Természetes egyszerűsítések. Forgás-ellipszoid. – 52. Helyi eltérések. – 53. A földi délkör fokának megmérése. – 54. A délkörív megmérésének elve, vagyis meridiánfokmérés. – 55. A háromszögelés elemeinek kiszámítása. – 56. Az alapvonal megmérése. – 57. A földmérés eredményei. Clarke ellipszoidja. A lapultság értéke. – 58. A geoid azonossága a két féltekén. – 59. Szükséges a földmérés eredményeinek fizikai ellenőrzése.
VII. A földmérés története (55)
60. Kezdetleges földmérések. – 61. Ujabb mérések. Picard, Lahire, Cassini. – 62. Picard fokmérésének fontossága. – 63. Bouguernak és De La Condaminenak vállalkozása Perúban, Clairaut és Maupertuis mérései a Lappföldön. (1736.) A sark lapultsága. – 64. Különféle mérések. A méter-rendszer fölállítása. Borda műszerei. – 65. A méter pontos értéke. – 66. Földmérések a XIX. században. – 67. A földmérőműveletek fontossága.
VIII. A nehézségi erő nagysága. Az inga. (64)
68. Az egyszerű inga, törvényei. – 69. A g megmérése egyszerű ingával. – 70. Összetett inga. A fölfüggesztés és a lengés tengelye. – 71. Megfordítható inga. – 72. A lengés idejének megmérése. – 73. Az észleletekhez szükséges javítások. – 74. Eredmények. A nehézségi erő gyorsulása. A másodperczinga hosszúsága. – 75. A nehézségi erőnek sztatikus módszerrel való tanulmányozása. Mohn módszere. – 76. A nehézségi erő változása a magassággal. Bouguer képlete. – 77. A nehézségi erő változása a földrajzi szélesség szerint. – 78. Gyakorlati következtetések. Az egyenlítői duzzadás fontossága. – 79. A lapultság meghatározása inga segítségével. – 80. Helyi eltérések. Szabálytalanságok a szigeteken és a szárazföldek belsejében. Br. Eötvös Loránd munkái. – 81. Faye elmélete. A tömegek kiegyenlítődése. – 82. Lipmann elmélete.
IX. A Föld mozgásának szabálytalanságai (83)
83. Az egyenlítői kiduzzadás okozta háborgások. – 84. Az éjnapegyenlőség hátrálása (preczesszió). – 85. Nutáczió (ingadozás). – 86. A forgó mozgás más szabálytalanságai. – 87. A Föld haladó mozgásának háborgásai. 88. A földrajzi szélességek ingadozása.
X. A földkéreg mozgásai. A tetraéder-elmélet. (88)
89. A földrengés. – 90. A lökések terjedése. Epiczentrum. – 91. Vulkánok. – 92. A rezgések tanulmányozása. – 93. A földrengések és a vulkánok eredete. 94. A Föld alakjára vonatkozó tetraéder-elmélet. – 95. Földrajzi igazolás. – 96. A tetraéder elcsavarodása. A földközi mélyedés. – 97. A tetraéder-elmélet és a nehézség. – 98. A vulkánok és földrengések eloszlása a földgömbön. – 99. A földgömb merevségének kiszámítása a rengésészleletekből. – 100. A középponti mag állapota.
XI. A Föld mágnessége és elektromossága (100)
101. A földi mágneses tér. – 102. Elhajlás (deklináczió). Lehajlás (inklináczió). – 103. Vízszintes összetevő. – 104. Mágneses készülékek. – 105. Az elhajlás földrajzi eloszlása. Izogon vonalak. – 106. Az izogonok átmennek a mágneses és a földrajzi sarkon. – 107. Mágneses délkörök és parallelek. –108. Az elhajlás évszázados változásai. – 109. Az elhajlás napi és évi változásai. – 110. Mágneses viharok. – 111. Földi áramlatok. – 112. A mágneses jelenségek okai. – 113. A napfoltok hatása. – 114. Helyi eltérések.
|
|
MÁSODIK RÉSZ.
AZ ÓCZEÁNOK FIZIKÁJA.
XII. A tenger vizének állandói (117)
115. A tenger felszíne. – 116. A tengervíz összetétele. – 117. A tengervíz fajsúlya. – 118. A tengervíz sótartalmának változása. – 119. A tengervíz színe. Foszforeszkálás. – 120. A tenger felszínének hőmérséklete. – 121. A tengerfenék hőmérsékletének megmérése. Regisztráló termobatiméter. – 122. A tenger fenekének hőmérséklete. – 123. A Földközi-tenger vizének hőmérséklete. – 124. Az óczeáni jegek. – 125. A tenger vizének megfagyása. Jégpadok. – 126. Jéghegyek.
XIII. A tenger ritmusos mozgásai. Az árapály, a hullámzás (126)
127. A tenger mozgásai. – 128. Az árapály. – 129. Az egymásután következő árapály magasságainak változásai. – 130. Az árapály elmélete. – 131. Az árapály késése. Egyidejű dagályvonalak. – 132. A dagály magassága az egyes észlelőhelyeken. – 133. A belső tengerek árapálya. – 134. Az árapály kiszámítása. Évkönyvek. – 135. Tószini ingások (Seiches). – 136. Rövid időközű ringó mozgások. Hullámzás. – 137. A hullámzó mozgás alaptörvénye. – 138. A szél változásának hatása a szabályos hullámra. Kényszerhullámok. – 139. A hullámok méretei. – 140. A hullámjárás változása. Interferenczia. – 141. A fenék fölemelkedésének hatása. Hullámtörés. Fenékhullámok. – 142. A tengeri hullámok hatásának mélysége.
XIV. Az óczeán vizeinek áramlása. Tengeri áramlatok (148)
143. A tengeri áramlatok. – 144. Árapályi áramlatok. Folyamtorkolati dagály és apály. – 145. Örvények, tölcsérek. – 146. Maszkaré. – 147. Óczeáni áramlatok. Golf-áramlat. – 148. A Golf-áramlat útja és jellemző tulajdonságai. –149. A Szargasszó-tenger. – 150. Visszatérő hideg áramlatok. – 151. A déli Atlanti-óczeán áramlatai. – 152. Csöndes-óczeáni áramlatok. A Kuro-Szivó. – 153. Az lndiai-óczeán áramlatai. Déli áramlatok. – 154. Óczeánográfia.
|
|
HARMADIK RÉSZ.
A LÉGKÖR FIZIKÁJA. METEOROLOGIA.
XV. Csillagászati tünemények (157)
155. A sugarak ferdeségének törvénye. A nap magasságának szerepe. – 156. Földrajzi övek: sarki, térítői körök, egyenlítő. – 157. Az évszakok csillagászati oka. Éjnapegyenlőségek, napfordulók. –158. Az évszakok éghajlati különbsége. – 159. A földpálya lapultságának hatása; az északi földgömb éghajlati elsőbbsége. – 160. Az éjnapegyenlőségek hátrálása (preczesszió). – 161. A szárazföldek és tengerek módosító hatása.
XVI. A légkör (166)
162. A légkör létezése. – 163. A légkör alakja. – 164. A légkör magassága és határa. – 165. A légkör súlya. – 166. A légkör összetétele. – 167. A nyomás változása a magassággal. – 168. A hőmérséklet változása, midőn a légkörben fölemelkedünk. – 169. A légkör színe. – 170. A légkör optikai jelenségei. – 171. Délibáb.
XVII. A napsugárzás megmérése. (175)
172. A napsugárzás mérésének (aktinométria) czélja. – 173. A napsugárzás állandója. – 174. A légköri elnyelés. – 175. Bouguer törvénye. – 176. A napsugárzás mérése. – 177. Violle aktinométere. – 178. A kísérlet menete. – 179. Számeredmények. – 180. Általános eredmények. – 181. Következtetések.
XVIII. A légnyomás. (183)
182. A légnyomás és változása. – 183. Richard író-(regisztráló) barométere. – 184. A légnyomás napi változásai. – 185. A nyomás évi változása. – 186. A légnyomáseloszlás térképei. Izobárvonalak. – 187. Januáriusi és júliusi izobárok.
XIX. A szélről általában (189)
188. Elnevezések. Szélrózsa. – 189. A szél ereje. – 190. Beaufort skálája. – 191. A szél ábrázolása. – 192. A szél szülőoka. – 193. Izobárfelszinek és izobárvonalak. – 194. Barométeres grádiens. – 195. A szelek elhajlása a Föld mozgása következtében.
XX. Cziklónos és anticziklónos mozgások (198)
196. Cziklónos középpontok. – 197. Anticziklónos középpontok. –- 198. A cziklónos és anticziklónos mozgások eredete.
XXI. Az óczeáni szelek. A nagynyomás középpontjai. Passzátszelek (202)
199. Az egyenlítői vidék melegfölöslege. – 200. Körzés egynemű és mozdulatlan földtekén. – 201. A valódi állapotnak megfelelő körzés. A légkör mozgása az óczeánok fölött; passzátszelek. 202. Az egyenlítői szélcsend öve. – 203. Visszatérő felsőbb áramlatok. – 204. Nyomásminimum a sarkokon. – 205. A közepes földrajzi szélességek nagynyomású középpontjai. – 206. Az előző következtetések igazolása. Évi izobárok. – 207. A passzátszelek határának ingadozása. – 208. Az óczeáni szelek általános rendszere. – 209. A déli tengerek nyugati szele.
XXII. Az óczeáni szelek. Időszakos szelek: monzunok (210)
210. A passzátszelek járásának módosulása a fölmelegedett partok közelében. – 211. Az Indiai-óczeán monzunjai. – 212. Az ausztráliai monzunok. – 213. A Guineai-partok és Venezuela monzunjai. – 214. Etéziás szelek. Szárazföldi és tengeri szellők. – 215. Az óczeáni szelek térképei. – 216. A változó szelek vidéke. – 217. Alkalmazás a hajózásra. Maury térképei. – 218. Eredmények.
XXIII. A légkör általános körzése (217)
219. A megoldandó föladat. – 220. A tengeri áramlatok fontos szerepe. – 221. Középponti szélcsendes öv a légkörzésben. –222. A légkörzés szabályos járásának zavarai. Szélörvény. –223. A körzés szabályos menetének esete. Barométeres ingadozás. – 224. A szélforgás ékhajlatunk alatt. Dove szabálya. – 225. Dove törvényének igazolása. – 226. Körzés a Csendes-óczeán északi részén. – 227. Körzés az ázsiai fennsík fölött. – 228. A sarkvidékek nyugati szele. – 229. Általános körzés az északi féltekén. – 230. Általános körzés az egész Földön. – 231. A szélcsend övei. – 232. A légkör nagy hatásközéppontjai.
XXIV. Légköri zavarok. I. A térítői vidékek zavarai. Cziklónok és tájfunok (227)
233. Az általános körzés rendes folyamata. A zavarok általános okai. – 234. Cziklónok, tájfunok. – 235. A cziklónok törvényei a megfigyelések alapján. – 236. A forgó és előrehaladó mozgás összetevődése. Veszedelmes és kezes félkörök. – 237. A cziklónok előjelei. – 238. Azok a jelek, melyek egyrészt fölismertetik, hogy melyik félkörben vagyunk és másrészt meghatározzák a középpont helyének irányát. – 239. A hajó kezelése cziklón idején. – 240. A cziklónok megjelenésének ideje. – 241. A cziklónok magyarázata az általános légjárás köreivel. – 242. Különféle elméletek a cziklónok eredetére. – 243. A cziklónok méretei. – 244. A cziklónok romboló hatása. Dagályrohamok. 245. Forgószelek. – 246. A cziklónok és légforgók közötti különbség. – 247. A szélforgatagok eredete. Weyher kísérletei.
XXV. Légköri zavarok. II. A mérsékelt égöv viharai. Helyi szelek. (241)
248. A depressziók eredete. – 249. Az izobárok térképe depressziók idején.– 250. A depressziók tartóssága és tovahaladása.– 251. Másodrendű depressziók. – 252. Anticziklónos középpontok esetleges létesülése. – 253. Az általános légkörzés elhajló ágai. – 254. Tavaszi záporesők. – 255. Depressziók előidézte helyi szelek: főn, bora, misztrál, sirokkó. – 256. Hegyi és völgyi szelek. – 257. A légköri változások okai. Kozmikus és geológiai hatások.
XXVI. Nedvességmérés (251)
258. Vízpára a légkörben. – 259. Nedvességmérés (Higrométria). A megoldandó föladat. – 260. Abszolut és relativ nedvesség. – 261. A pára súlya és feszültsége különböző hőmérsékleten. 262. Harmatpont. – 263. Pszikrométer. – 264. Regisztráló nedvességmérő. – 265. A relativ nedvesség napi változásai. – 266. A relativ nedvesség évi változása.
XXVII. A légköri lecsapódás. Felhő, köd. Felhőzet (256)
267. A pára lecsapódása. – 268. A lecsapódás oka. Kisugárzás, kitágulás, keveredés. – 269. A köd és felhő összetétele. –270. A felhők alakulása és folytonos újjáalakulása. – 271. A felhők különféle alakja és osztályozása. – 272. A felhők magassága. –273. A felhők észlelésének fontossága. – 274. Felhőzet. 275. A napsugárzás tartama. A napsütésmérő (héliográf). –276. Az izonéfák görbéje. – 277. Tengeri köd.
XXVIII. Légköri lecsapódás. Eső, hő, jégeső, harmat stb. (264)
278. Az eső keletkezése. – 279. Az eső eredete. – 280. Az esőmennyiség megmérése. Esőmérők. – 281. Az eső eloszlása a Föld felszínén. – 282. Számeredmények. – 283. A térítők vidékének esős évszakai, – 284. A jég a légkörben. Hó. – 285. Az örökhó és határa. – 286. jégeső. A jégszem szerkezete. – 287. A jégeső kialakulása. – 288. Harmat. Dér. – 289. Zuzmara és ónoseső.
XXIX. Elektromos tünemények (275)
290. A zivatarok. Elektromos jelenségek. – 291. A légköri elektromosság. – 292. A légköri elektromosság eredete. –293. A felhők elektromozódása. – 294. Légköri kisülések. A villám. – 295. A zivatarok különböző fajai. Helyi viharok. Haladó zivatarok. – 296. Jégeső. – 297. Elektromos kisülés vulkáni kitöréskor. – 298. Sarki fény. – 299. A sarki fény sajátságai.
XXX. Hőmérséklet. Éghajlat. (282)
300. A meteorológiai hatások eredője. – 301. A hőmérséklet megmérése. – 302. A hőmérséklet változása a magassággal. A hőmérséklet menetének megfordulása. – 303. A hőmérséklet napi változása. – 303. A hőmérséklet évi változása. – 305. A hőmérséklet változása a Föld felszinén. Izotermák. – 306. Januáriusi és júliusi izotermák. – 307. Szabályos éghajlat. Szélsőséges éghajlat. Közepes éghajlat. – 308. Az észlelt legszélsőbb hőmérsékletek. Hidegségi sark. – 309. Az éghajlatok állandósága és változósága. – 310. Az ember hatása az éghajlatra. – 311. A talaj hőmérséklete. – 312. A hőmérséklet emelkedése a mélységgel. Geotermikus grádiens.
XXXI. Az időjárás előrejelzése (296)
313. Az észleletek összegyűjtése. – 314. Meteorológiai térképek. – 315. A viharok előrejelzése. – 316. A depressziók előjelei. – 317. Helyi jelek. A felhők észlelése. – 318. Időjárási tipusok. – 319. Előrejelzés hosszú időre. Periódusok.
|
ELŐSZÓ.
A Földdel kapcsolatos fizikai jelenségeket szerencsesebben alig foglalhatta volna össze valaki, mint a hogyan báró Berget foglalta össze. Stilusa könnyű, világos; tárgyalása elég részletes, de nem elaprózó; a mennyiségtan tulságos alkalmazását kerüli, de a hol kell, megtanítja használatának módját. Szóval: mindent elkövet, hogy könyvét szivesen olvassák és tartalma népszerűvé váljék.
Senkit se ijjeszszen meg, hogy főleg az első íveken számos mennyiségtani kifejezést lát. Ezek nem feltétlenül szükségesek arra, hogy a mű haszonnal legyen forgatható; ezért sokszor csak jegyzetképpen közöljük őket; ellenben ha azok igényeit is mérlegeljük, a kik óhajtanának a Föld fizikai jelenségeivel tüzetesebben foglalkozni, csak örülhetünk, hogy tudós szerzőnk a mennyiségtani bizonyításokat egészen nem mellőzte. Természetes, hogy e mű keretében ki kellett terjeszkedni a meteorológia elemeire is. Berget e részszel is oly csínnal bánt el, hogy a tudnivágyást e fejezetek tartalma iránt, mindvégig ébren bírja tartani.
Minket különösen kellemesen érinthet az az előzékenység, a melylyel Berget, báró Eötvös Lóránd kutatásainak módszerét és eredményét könyvébe beillesztette. Hálával ismerjük el, hogy a franczia szöveget számunkra tetemesen kibővítette úgy, hogy a magyar fordítás beillik e munka újonnan átdolgozott második kiadásának is és hiszszük, hogy Berget, ha majd a második franczia kiadásra kerül a sor, hires hazánkfiának érdemeit a franczia közönséggel is megismerteti. Berget-nek ezt a művet a párizsi Akadémia des Sciences 1905-ben, a Binoux-díjjal koszorúzta meg; a mi fáradozásainknak legszebb díja volna, ha olvasóközönségünk, a Kir. Magy. Természettudományi Társulat könyvkiadó vállalatának e munkára esett választását meleg érdeklődésével jutalmazna.
Kelt Budapesten, 1909 november havában.
Dr. Ilosvay Lajos,
titkár.
|
A SZERZŐ ELŐSZAVA A MAGYAR KIADÁSHOZ.
Midőn nehány évvel ezelőtt tanítványaim és volt tanítványaim kérésére ezt a kis könyvet közrebocsátottam, egyszerűen azt hittem, hogy a tanár kötelességét teljesítem és éppen nem reméltem azt a sikert, a melyet elértem.
Ez a siker egyrészt annak az érdeklődésnek köszönhető, a melyet a föld történelmének minden kérdése fölkelt, másrészt annak a nehézségnek, hogy az idevágó különféle kérdések magyarázata többnyire hosszadalmas és csakis szakférfiak részére írt könyvekben található meg. Elemi módszerekkel foglalva össze az idevágó tanulmányokat és a lehető legegyszerűbben és legvilágosabban adva elő ama nagy természeti tünemények korszakait, a melyek bolygónk életét alkotják, azt hittem, hasznos munkát végzek és szolgálatot teszek számos olvasónak, tanulónak és mindazoknak, a kiket a természet nagy törvényeinek miként-je és miért-je érdekel.
Midőn a budapesti Kir. Magyar Természettudományi Társulat abban az igen nagy megtiszteltetésben részesített, hogy e munka magyarra fordítását elhatározta, a büszkeség és hála érzete fogott el, mely még fokozódott, midőn megtudtam, hogy a kiváló magyar fizikus, br. Eötvös Loránd, ama fényes elmék egyike, a kik a Föld történelmét megvilágítják, szíves volt elfogadni, hogy e fordítást neki ajánljuk és így az ő kegyes pártfogásával jelenhetik meg.
Valóban senki sem működött jobban közre, mint ő, a Földgömb fizikájának tökéletesbítésén; ugyanis azok a több, mint tíz év óta végzett bámulatos kísérletek, a melyekkel a nehézségi erő elemei minden ponton meghatározhatók, még pedig oly szabatossággal, a minőt előtte senki sem ért el, sőt minőt a legmerészebb természettudósok sem mertek remélni, első helyre emelik őt ama tudósok közt, a kik a Föld történelmének mestereivé váltak. De nemcsak a tökéletest érte el saját kísérleteiben, hanem gondos kritikáját alkalmazta a Föld fízikájának minden munkájára és újabban egy más országban végrehajtott kísérletek alkalmából, melyek nagy port vertek föl, igen jelentős hibaforrást mutatott ki, mely elkerülte a kísérletező figyelmét és a mely elengedhetetlen javítást tett szükségesse.
Ezért hát remélem, hogy kegyes pártfogásával, melyért szíves köszönetet mondok, ezt a könyvet – amely megtudta [!] nyerni a franczia közönség tetszését – kedvezően fogadják Magyarországon is. E jó fogadásra biztosítékom Bogdánfy Ödön tanár személye, a ki szíves volt a Földgömb fizikájának magyar fordítását elvállalni; ritka szerencse a szerzőre, ha oly fordítója van, a ki egyersmint valódi munkatársa is; örömömet és köszönetemet fejezem ki neki ezért a kitűnő átdolgozásért.
Legyen szabad végül megköszönnöm ama magyar barátaimnak szívességét, kik e munka kiadásában közreműködtek, nevezetesen Ilosvay Lajos, Bartoniek Géza, Szily Kálmán, Tangl Károly, Fodor Antal uraknak, valamint azoknak szívességét, a kiket tán kifeledtem és üdvözletemet meg köszönetemet küldve nekik, kérem őket, hogy lássák mindebben oly két nemzet érzelmeinek jelképét, a melyek arra vannak teremtve, hogy megértsék és megszeressék egymást.
Párizs, 1909. augusztus 1.
Dr. Berget Alfonz,
tanár.
|