TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT
A M. T. AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL
KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.

LXXXI.

A XIII-DIK (1908-1910. ÉVI) CZIKLUS
HARMADIK KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁÍRÓI SZÁMÁRA



A FÖLDGÖMB ÉS A LÉGKÖR
FIZIKÁJA

IRTA
BERGET ALFONZ.

FORDÍTOTTA
BOGDÁNFY ÖDÖN.

AZ EREDETIVEL ÖSSZEHASONLÍTOTTA
KÖVESLIGETHY RADÓ.

BUDAPEST, 1909.
KIADJA A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.

Elektronikus kiadás:
Németh Ferenc, 2005.

Tömörítve: A szövegek (292k)
Képek: 1. (2,8M)   2. (2,3M)   3. (2,9M)



TARTALOM.

AJÁNLÁS
ELŐSZÓ
A SZERZŐ ELŐSZAVA A MAGYAR KIADÁSHOZ


ELSŐ RÉSZ.
A FÖLDGÖMB FIZIKÁJA.

     I. A Föld a világűrben (1)
1. A földgömb fizikájának tárgya. – 2. A Föld elkülönülése a világűrben. – 3. A Föld gömbölyű. – 4. A Föld méreteinek első meghatározása. – 5. Földrajzi koordináták. – 6. Hosszúsági egységek. Méter. – 7. Tengeri mérföld. – 8. A Föld felszíne és térfogata.

     II. A Föld mozgásai (5)
9. Kepler törvényei. – 10. A Föld keringő mozgása a Nap körül. – 11. A Föld forgó mozgása. – 12. A tengely hajlása az ekliptikához. – 13. A föld forgásának szemléltetése. Foucault ingája. – 14. Foucault kísérletének sajátságai. A földrajzi szélesség hatása. – 15. A Föld forgásának mechánikai következményei. – 16. Zavarok a Föld mozgásában.

     III. Egyetemes tömegvonzás (14)
17. A testek tömege. Newton törvénye. – 18. A K együttható fizikai jelentése. – 19. Newton törvénye a Kepleréből következik. – 20. A vonzás középpontja. – 21. A gömbalakú tömegek vonzása. – 22. Nehézkedés a Föld felszínén. Függőleges irány. – 23. A testek esésének törvénye. – 24. A test tömegének és súlyának összefüggése. – 25. Az egyetemes vonzás és nehézkedés azonossága. – 26. A vonzás K állandója ismeretének fontossága.

      IV. A Föld sűrűségének meghatározása (27)
27. A módszerek közös elve. – 28. Földrajzi és fizikai módszerek. – 29. A függő elhajlása a hegyek mellett. Bouguer és De La Condamine módszere. – 30. Maskelyne kísérletei. – 31. Más földrajzi módszerek. – 32. A földrajzi módszerek eredménye. – 33. Cavendish kísérletei. – 34. A kísérlet részletei. 35. Későbbi kutatások Cavendish módszere szerint. – 36. A közönséges mérleg módszere. Richarz és Kriegar-Menzel kísérletei. –37. A kísérleti meghatározások eredményei. – 38. E mérésekből a földgömb belső szerkezetére vonható következtetések.

     V. Laplace feltevése a világegyetem keletkezéséről (37)
39. A világegyetem keletkezése. Kozmogónia. – 40. A probléma adatai. – 41. A távcsövön megfigyelt ködfoltok adatai. – 42. A napködfolt feltevése. – 43. A fokozatos kihülés hatása. – 44. A bolygók születése. – 45. A holdak születése. A rendszer végleges állapota. – 46. A bolygók kialakulásmódjának következményei. Ellapulás. – 47. A földkéreg. A hőmérséklet változása a Föld belsejében. A Föld kora.

     VI. Földmérés (44)
48. A földmérés czélja. – 49. Valódi fölszín. Geodéziai fölszín. – 50. Geoid. – 51. Természetes egyszerűsítések. Forgás-ellipszoid. – 52. Helyi eltérések. – 53. A földi délkör fokának megmérése. – 54. A délkörív megmérésének elve, vagyis meridiánfokmérés. – 55. A háromszögelés elemeinek kiszámítása. – 56. Az alapvonal megmérése. – 57. A földmérés eredményei. Clarke ellipszoidja. A lapultság értéke. – 58. A geoid azonossága a két féltekén. – 59. Szükséges a földmérés eredményeinek fizikai ellenőrzése.

     VII. A földmérés története (55)
60. Kezdetleges földmérések. – 61. Ujabb mérések. Picard, Lahire, Cassini. – 62. Picard fokmérésének fontossága. – 63. Bouguernak és De La Condaminenak vállalkozása Perúban, Clairaut és Maupertuis mérései a Lappföldön. (1736.) A sark lapultsága. – 64. Különféle mérések. A méter-rendszer fölállítása. Borda műszerei. – 65. A méter pontos értéke. – 66. Földmérések a XIX. században. – 67. A földmérőműveletek fontossága.

     VIII. A nehézségi erő nagysága. Az inga. (64)
68. Az egyszerű inga, törvényei. – 69. A g megmérése egyszerű ingával. – 70. Összetett inga. A fölfüggesztés és a lengés tengelye. – 71. Megfordítható inga. – 72. A lengés idejének megmérése. – 73. Az észleletekhez szükséges javítások. – 74. Eredmények. A nehézségi erő gyorsulása. A másodperczinga hosszúsága. – 75. A nehézségi erőnek sztatikus módszerrel való tanulmányozása. Mohn módszere. – 76. A nehézségi erő változása a magassággal. Bouguer képlete. – 77. A nehézségi erő változása a földrajzi szélesség szerint. – 78. Gyakorlati következtetések. Az egyenlítői duzzadás fontossága. – 79. A lapultság meghatározása inga segítségével. – 80. Helyi eltérések. Szabálytalanságok a szigeteken és a szárazföldek belsejében. Br. Eötvös Loránd munkái. – 81. Faye elmélete. A tömegek kiegyenlítődése. – 82. Lipmann elmélete.

     IX. A Föld mozgásának szabálytalanságai (83)
83. Az egyenlítői kiduzzadás okozta háborgások. – 84. Az éjnapegyenlőség hátrálása (preczesszió). – 85. Nutáczió (ingadozás). – 86. A forgó mozgás más szabálytalanságai. – 87. A Föld haladó mozgásának háborgásai. 88. A földrajzi szélességek ingadozása.

     X. A földkéreg mozgásai. A tetraéder-elmélet. (88)
89. A földrengés. – 90. A lökések terjedése. Epiczentrum. – 91. Vulkánok. – 92. A rezgések tanulmányozása. – 93. A földrengések és a vulkánok eredete. 94. A Föld alakjára vonatkozó tetraéder-elmélet. – 95. Földrajzi igazolás. – 96. A tetraéder elcsavarodása. A földközi mélyedés. – 97. A tetraéder-elmélet és a nehézség. – 98. A vulkánok és földrengések eloszlása a földgömbön. – 99. A földgömb merevségének kiszámítása a rengésészleletekből. – 100. A középponti mag állapota.

      XI. A Föld mágnessége és elektromossága (100)
101. A földi mágneses tér. – 102. Elhajlás (deklináczió). Lehajlás (inklináczió). – 103. Vízszintes összetevő. – 104. Mágneses készülékek. – 105. Az elhajlás földrajzi eloszlása. Izogon vonalak. – 106. Az izogonok átmennek a mágneses és a földrajzi sarkon. – 107. Mágneses délkörök és parallelek. –108. Az elhajlás évszázados változásai. – 109. Az elhajlás napi és évi változásai. – 110. Mágneses viharok. – 111. Földi áramlatok. – 112. A mágneses jelenségek okai. – 113. A napfoltok hatása. – 114. Helyi eltérések.




MÁSODIK RÉSZ.
AZ ÓCZEÁNOK FIZIKÁJA.

     XII. A tenger vizének állandói (117)
115. A tenger felszíne. – 116. A tengervíz összetétele. – 117. A tengervíz fajsúlya. – 118. A tengervíz sótartalmának változása. – 119. A tengervíz színe. Foszforeszkálás. – 120. A tenger felszínének hőmérséklete. – 121. A tengerfenék hőmérsékletének megmérése. Regisztráló termobatiméter. – 122. A tenger fenekének hőmérséklete. – 123. A Földközi-tenger vizének hőmérséklete. – 124. Az óczeáni jegek. – 125. A tenger vizének megfagyása. Jégpadok. – 126. Jéghegyek.

     XIII. A tenger ritmusos mozgásai. Az árapály, a hullámzás (126)
127. A tenger mozgásai. – 128. Az árapály. – 129. Az egymásután következő árapály magasságainak változásai. – 130. Az árapály elmélete. – 131. Az árapály késése. Egyidejű dagályvonalak. – 132. A dagály magassága az egyes észlelőhelyeken. – 133. A belső tengerek árapálya. – 134. Az árapály kiszámítása. Évkönyvek. – 135. Tószini ingások (Seiches). – 136. Rövid időközű ringó mozgások. Hullámzás. – 137. A hullámzó mozgás alaptörvénye. – 138. A szél változásának hatása a szabályos hullámra. Kényszerhullámok. – 139. A hullámok méretei. – 140. A hullámjárás változása. Interferenczia. – 141. A fenék fölemelkedésének hatása. Hullámtörés. Fenékhullámok. – 142. A tengeri hullámok hatásának mélysége.

     XIV. Az óczeán vizeinek áramlása. Tengeri áramlatok (148)
143. A tengeri áramlatok. – 144. Árapályi áramlatok. Folyamtorkolati dagály és apály. – 145. Örvények, tölcsérek. – 146. Maszkaré. – 147. Óczeáni áramlatok. Golf-áramlat. – 148. A Golf-áramlat útja és jellemző tulajdonságai. –149. A Szargasszó-tenger. – 150. Visszatérő hideg áramlatok. – 151. A déli Atlanti-óczeán áramlatai. – 152. Csöndes-óczeáni áramlatok. A Kuro-Szivó. – 153. Az lndiai-óczeán áramlatai. Déli áramlatok. – 154. Óczeánográfia.



HARMADIK RÉSZ.
A LÉGKÖR FIZIKÁJA. METEOROLOGIA.

     XV. Csillagászati tünemények (157)
155. A sugarak ferdeségének törvénye. A nap magasságának szerepe. – 156. Földrajzi övek: sarki, térítői körök, egyenlítő. – 157. Az évszakok csillagászati oka. Éjnapegyenlőségek, napfordulók. –158. Az évszakok éghajlati különbsége. – 159. A földpálya lapultságának hatása; az északi földgömb éghajlati elsőbbsége. – 160. Az éjnapegyenlőségek hátrálása (preczesszió). – 161. A szárazföldek és tengerek módosító hatása.

     XVI. A légkör (166)
162. A légkör létezése. – 163. A légkör alakja. – 164. A légkör magassága és határa. – 165. A légkör súlya. – 166. A légkör összetétele. – 167. A nyomás változása a magassággal. – 168. A hőmérséklet változása, midőn a légkörben fölemelkedünk. – 169. A légkör színe. – 170. A légkör optikai jelenségei. – 171. Délibáb.

     XVII. A napsugárzás megmérése. (175)
172. A napsugárzás mérésének (aktinométria) czélja. – 173. A napsugárzás állandója. – 174. A légköri elnyelés. – 175. Bouguer törvénye. – 176. A napsugárzás mérése. – 177. Violle aktinométere. – 178. A kísérlet menete. – 179. Számeredmények. – 180. Általános eredmények. – 181. Következtetések.

     XVIII. A légnyomás. (183)
182. A légnyomás és változása. – 183. Richard író-(regisztráló) barométere. – 184. A légnyomás napi változásai. – 185. A nyomás évi változása. – 186. A légnyomáseloszlás térképei. Izobárvonalak. – 187. Januáriusi és júliusi izobárok.

     XIX. A szélről általában (189)
188. Elnevezések. Szélrózsa. – 189. A szél ereje. – 190. Beaufort skálája. – 191. A szél ábrázolása. – 192. A szél szülőoka. – 193. Izobárfelszinek és izobárvonalak. – 194. Barométeres grádiens. – 195. A szelek elhajlása a Föld mozgása következtében.

      XX. Cziklónos és anticziklónos mozgások (198)
196. Cziklónos középpontok. – 197. Anticziklónos középpontok. –- 198. A cziklónos és anticziklónos mozgások eredete.

     XXI. Az óczeáni szelek. A nagynyomás középpontjai. Passzátszelek (202)
199. Az egyenlítői vidék melegfölöslege. – 200. Körzés egynemű és mozdulatlan földtekén. – 201. A valódi állapotnak megfelelő körzés. A légkör mozgása az óczeánok fölött; passzátszelek. 202. Az egyenlítői szélcsend öve. – 203. Visszatérő felsőbb áramlatok. – 204. Nyomásminimum a sarkokon. – 205. A közepes földrajzi szélességek nagynyomású középpontjai. – 206. Az előző következtetések igazolása. Évi izobárok. – 207. A passzátszelek határának ingadozása. – 208. Az óczeáni szelek általános rendszere. – 209. A déli tengerek nyugati szele.

     XXII. Az óczeáni szelek. Időszakos szelek: monzunok (210)
210. A passzátszelek járásának módosulása a fölmelegedett partok közelében. – 211. Az Indiai-óczeán monzunjai. – 212. Az ausztráliai monzunok. – 213. A Guineai-partok és Venezuela monzunjai. – 214. Etéziás szelek. Szárazföldi és tengeri szellők. – 215. Az óczeáni szelek térképei. – 216. A változó szelek vidéke. – 217. Alkalmazás a hajózásra. Maury térképei. – 218. Eredmények.

     XXIII. A légkör általános körzése (217)
219. A megoldandó föladat. – 220. A tengeri áramlatok fontos szerepe. – 221. Középponti szélcsendes öv a légkörzésben. –222. A légkörzés szabályos járásának zavarai. Szélörvény. –223. A körzés szabályos menetének esete. Barométeres ingadozás. – 224. A szélforgás ékhajlatunk alatt. Dove szabálya. – 225. Dove törvényének igazolása. – 226. Körzés a Csendes-óczeán északi részén. – 227. Körzés az ázsiai fennsík fölött. – 228. A sarkvidékek nyugati szele. – 229. Általános körzés az északi féltekén. – 230. Általános körzés az egész Földön. – 231. A szélcsend övei. – 232. A légkör nagy hatásközéppontjai.

     XXIV. Légköri zavarok. I. A térítői vidékek zavarai. Cziklónok és tájfunok (227)
233. Az általános körzés rendes folyamata. A zavarok általános okai. – 234. Cziklónok, tájfunok. – 235. A cziklónok törvényei a megfigyelések alapján. – 236. A forgó és előrehaladó mozgás összetevődése. Veszedelmes és kezes félkörök. – 237. A cziklónok előjelei. – 238. Azok a jelek, melyek egyrészt fölismertetik, hogy melyik félkörben vagyunk és másrészt meghatározzák a középpont helyének irányát. – 239. A hajó kezelése cziklón idején. – 240. A cziklónok megjelenésének ideje. – 241. A cziklónok magyarázata az általános légjárás köreivel. – 242. Különféle elméletek a cziklónok eredetére. – 243. A cziklónok méretei. – 244. A cziklónok romboló hatása. Dagályrohamok. 245. Forgószelek. – 246. A cziklónok és légforgók közötti különbség. – 247. A szélforgatagok eredete. Weyher kísérletei.

      XXV. Légköri zavarok. II. A mérsékelt égöv viharai. Helyi szelek. (241)
248. A depressziók eredete. – 249. Az izobárok térképe depressziók idején.– 250. A depressziók tartóssága és tovahaladása.– 251. Másodrendű depressziók. – 252. Anticziklónos középpontok esetleges létesülése. – 253. Az általános légkörzés elhajló ágai. – 254. Tavaszi záporesők. – 255. Depressziók előidézte helyi szelek: főn, bora, misztrál, sirokkó. – 256. Hegyi és völgyi szelek. – 257. A légköri változások okai. Kozmikus és geológiai hatások.

     XXVI. Nedvességmérés (251)
258. Vízpára a légkörben. – 259. Nedvességmérés (Higrométria). A megoldandó föladat. – 260. Abszolut és relativ nedvesség. – 261. A pára súlya és feszültsége különböző hőmérsékleten. 262. Harmatpont. – 263. Pszikrométer. – 264. Regisztráló nedvességmérő. – 265. A relativ nedvesség napi változásai. – 266. A relativ nedvesség évi változása.

      XXVII. A légköri lecsapódás. Felhő, köd. Felhőzet (256)
267. A pára lecsapódása. – 268. A lecsapódás oka. Kisugárzás, kitágulás, keveredés. – 269. A köd és felhő összetétele. –270. A felhők alakulása és folytonos újjáalakulása. – 271. A felhők különféle alakja és osztályozása. – 272. A felhők magassága. –273. A felhők észlelésének fontossága. – 274. Felhőzet. 275. A napsugárzás tartama. A napsütésmérő (héliográf). –276. Az izonéfák görbéje. – 277. Tengeri köd.

      XXVIII. Légköri lecsapódás. Eső, hő, jégeső, harmat stb. (264)
278. Az eső keletkezése. – 279. Az eső eredete. – 280. Az esőmennyiség megmérése. Esőmérők. – 281. Az eső eloszlása a Föld felszínén. – 282. Számeredmények. – 283. A térítők vidékének esős évszakai, – 284. A jég a légkörben. Hó. – 285. Az örökhó és határa. – 286. jégeső. A jégszem szerkezete. – 287. A jégeső kialakulása. – 288. Harmat. Dér. – 289. Zuzmara és ónoseső.

      XXIX. Elektromos tünemények (275)
290. A zivatarok. Elektromos jelenségek. – 291. A légköri elektromosság. – 292. A légköri elektromosság eredete. –293. A felhők elektromozódása. – 294. Légköri kisülések. A villám. – 295. A zivatarok különböző fajai. Helyi viharok. Haladó zivatarok. – 296. Jégeső. – 297. Elektromos kisülés vulkáni kitöréskor. – 298. Sarki fény. – 299. A sarki fény sajátságai.

     XXX. Hőmérséklet. Éghajlat. (282)
300. A meteorológiai hatások eredője. – 301. A hőmérséklet megmérése. – 302. A hőmérséklet változása a magassággal. A hőmérséklet menetének megfordulása. – 303. A hőmérséklet napi változása. – 303. A hőmérséklet évi változása. – 305. A hőmérséklet változása a Föld felszinén. Izotermák. – 306. Januáriusi és júliusi izotermák. – 307. Szabályos éghajlat. Szélsőséges éghajlat. Közepes éghajlat. – 308. Az észlelt legszélsőbb hőmérsékletek. Hidegségi sark. – 309. Az éghajlatok állandósága és változósága. – 310. Az ember hatása az éghajlatra. – 311. A talaj hőmérséklete. – 312. A hőmérséklet emelkedése a mélységgel. Geotermikus grádiens.

     XXXI. Az időjárás előrejelzése (296)
313. Az észleletek összegyűjtése. – 314. Meteorológiai térképek. – 315. A viharok előrejelzése. – 316. A depressziók előjelei. – 317. Helyi jelek. A felhők észlelése. – 318. Időjárási tipusok. – 319. Előrejelzés hosszú időre. Periódusok.


BEFEJEZÉS (303)
BETŰRENDES NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ (305)


     A TÉRKÉPLAPOK TÁBLÁZATA:

I. lap. Tengeri áramlatok.
II. lap. Évi izobárok.
III. lap. Januáriusi izobárok.
IV. lap. Júliusi izobárok.
V. lap. A légkör hatásközéppontjai.
VI. lap. Januáriusi széltérkép.
VII. lap. Júliusi széltérkép.
VIII. lap. Széltérkép az Atlanti-óczeán északi részéről (június hó).
IX. lap. A légkör általános áramlása (De Tastes térképe után).
X. lap. Évi izonéfák.
XI. lap. Az eső évi eloszlása.
XII. lap. Évi izotermák.
XIII. lap. Januáriusi izotermák.
XIV. lap. Júliusi izotermák.





Báró Eötvös Loránd úrnak,
a budapesti tudományegyetem tanárának,
kiváló tisztelete jeléül

Berget Alfonz


ELŐSZÓ.

A Földdel kapcsolatos fizikai jelenségeket szerencsesebben alig foglalhatta volna össze valaki, mint a hogyan báró Berget foglalta össze. Stilusa könnyű, világos; tárgyalása elég részletes, de nem elaprózó; a mennyiségtan tulságos alkalmazását kerüli, de a hol kell, megtanítja használatának módját. Szóval: mindent elkövet, hogy könyvét szivesen olvassák és tartalma népszerűvé váljék.

Senkit se ijjeszszen meg, hogy főleg az első íveken számos mennyiségtani kifejezést lát. Ezek nem feltétlenül szükségesek arra, hogy a mű haszonnal legyen forgatható; ezért sokszor csak jegyzetképpen közöljük őket; ellenben ha azok igényeit is mérlegeljük, a kik óhajtanának a Föld fizikai jelenségeivel tüzetesebben foglalkozni, csak örülhetünk, hogy tudós szerzőnk a mennyiségtani bizonyításokat egészen nem mellőzte. Természetes, hogy e mű keretében ki kellett terjeszkedni a meteorológia elemeire is. Berget e részszel is oly csínnal bánt el, hogy a tudnivágyást e fejezetek tartalma iránt, mindvégig ébren bírja tartani.

Minket különösen kellemesen érinthet az az előzékenység, a melylyel Berget, báró Eötvös Lóránd kutatásainak módszerét és eredményét könyvébe beillesztette. Hálával ismerjük el, hogy a franczia szöveget számunkra tetemesen kibővítette úgy, hogy a magyar fordítás beillik e munka újonnan átdolgozott második kiadásának is és hiszszük, hogy Berget, ha majd a második franczia kiadásra kerül a sor, hires hazánkfiának érdemeit a franczia közönséggel is megismerteti. Berget-nek ezt a művet a párizsi Akadémia des Sciences 1905-ben, a Binoux-díjjal koszorúzta meg; a mi fáradozásainknak legszebb díja volna, ha olvasóközönségünk, a Kir. Magy. Természettudományi Társulat könyvkiadó vállalatának e munkára esett választását meleg érdeklődésével jutalmazna.

Kelt Budapesten, 1909 november havában.

Dr. Ilosvay Lajos,
titkár.











A SZERZŐ ELŐSZAVA A MAGYAR KIADÁSHOZ.

Midőn nehány évvel ezelőtt tanítványaim és volt tanítványaim kérésére ezt a kis könyvet közrebocsátottam, egyszerűen azt hittem, hogy a tanár kötelességét teljesítem és éppen nem reméltem azt a sikert, a melyet elértem.

Ez a siker egyrészt annak az érdeklődésnek köszönhető, a melyet a föld történelmének minden kérdése fölkelt, másrészt annak a nehézségnek, hogy az idevágó különféle kérdések magyarázata többnyire hosszadalmas és csakis szakférfiak részére írt könyvekben található meg. Elemi módszerekkel foglalva össze az idevágó tanulmányokat és a lehető legegyszerűbben és legvilágosabban adva elő ama nagy természeti tünemények korszakait, a melyek bolygónk életét alkotják, azt hittem, hasznos munkát végzek és szolgálatot teszek számos olvasónak, tanulónak és mindazoknak, a kiket a természet nagy törvényeinek miként-je és miért-je érdekel.

Midőn a budapesti Kir. Magyar Természettudományi Társulat abban az igen nagy megtiszteltetésben részesített, hogy e munka magyarra fordítását elhatározta, a büszkeség és hála érzete fogott el, mely még fokozódott, midőn megtudtam, hogy a kiváló magyar fizikus, br. Eötvös Loránd, ama fényes elmék egyike, a kik a Föld történelmét megvilágítják, szíves volt elfogadni, hogy e fordítást neki ajánljuk és így az ő kegyes pártfogásával jelenhetik meg.

Valóban senki sem működött jobban közre, mint ő, a Földgömb fizikájának tökéletesbítésén; ugyanis azok a több, mint tíz év óta végzett bámulatos kísérletek, a melyekkel a nehézségi erő elemei minden ponton meghatározhatók, még pedig oly szabatossággal, a minőt előtte senki sem ért el, sőt minőt a legmerészebb természettudósok sem mertek remélni, első helyre emelik őt ama tudósok közt, a kik a Föld történelmének mestereivé váltak. De nemcsak a tökéletest érte el saját kísérleteiben, hanem gondos kritikáját alkalmazta a Föld fízikájának minden munkájára és újabban egy más országban végrehajtott kísérletek alkalmából, melyek nagy port vertek föl, igen jelentős hibaforrást mutatott ki, mely elkerülte a kísérletező figyelmét és a mely elengedhetetlen javítást tett szükségesse.

Ezért hát remélem, hogy kegyes pártfogásával, melyért szíves köszönetet mondok, ezt a könyvet – amely megtudta [!] nyerni a franczia közönség tetszését – kedvezően fogadják Magyarországon is. E jó fogadásra biztosítékom Bogdánfy Ödön tanár személye, a ki szíves volt a Földgömb fizikájának magyar fordítását elvállalni; ritka szerencse a szerzőre, ha oly fordítója van, a ki egyersmint valódi munkatársa is; örömömet és köszönetemet fejezem ki neki ezért a kitűnő átdolgozásért.

Legyen szabad végül megköszönnöm ama magyar barátaimnak szívességét, kik e munka kiadásában közreműködtek, nevezetesen Ilosvay Lajos, Bartoniek Géza, Szily Kálmán, Tangl Károly, Fodor Antal uraknak, valamint azoknak szívességét, a kiket tán kifeledtem és üdvözletemet meg köszönetemet küldve nekik, kérem őket, hogy lássák mindebben oly két nemzet érzelmeinek jelképét, a melyek arra vannak teremtve, hogy megértsék és megszeressék egymást.

Párizs, 1909. augusztus 1.

Dr. Berget Alfonz,
tanár.