XX.
Cziklónos és anticziklónos mozgások.
196. Cziklónos középpontok. Ez ideig általános szempontból tanulmányoztuk az izobárfelszínnek alakját; most látni fogjuk, mivé lesznek a nagy- és kisnyomású középpontok (barometeres maximumok és minimumok) közvetetlen közelében és hogy minő mozgást kölcsönöznek ebben az esetben a környező légtömegnek.
84. rajz.
Gondoljunk először is egy kisnyomású középpontot; ebben az esetben az izobárfelszínnek általános alakját a 84. rajz mutatja (nem tekintve a magasságok szándékos túlzását). A C1, C2, C3 izobárvonalak a közös kisnyomású középpont körül tömörülnek és ha a tünemény szabályos, akkor köralakú vonalakat ábrázolnak (l. a 85. rajzot).
Ily körülmények közt, ha a Föld nem forogna, a grádiens mindig a körvonalak sugara irányába esnék és a szél, miként a 85. rajz nyilai mutatják, kívülről befelé fújna; ez egyenesirányú, középpont felé tartó mozgás volna.
De a Föld forgása bonyolítja a tüneményt.
Tudjuk, hogy e forgás következtében a szél a grádiens egyenesétől jobbra hajlik az északi félgömbön. Tehát az A-ban levő
levegőrészecske a helyett, hogy AO irányban mozogna (l. a 86. rajzot), jobbra hajolva AB irányban mozog. Éppen így az A' részecske, a mely a középponthoz közelebb fekvő izobáron van, a helyett, hogy az A'O irányban mozogna, A'B' irányban halad.
|
85. rajz. |
86. rajz. |
Ugyanebből az okból az A'' részecske A''B'' irányban indul el ... és így tovább. Ennek következtében az A részecske útja a helyett, hogy az AO sugár volna, csigavonal alakú AA'A''O görbe lesz. Más szóval, az északi féltekén a kisnyomású középpontok (minimum) körül a levegő a középpont felé az óramutaló járásával ellenkező irányú örvénybe folyik. A 87. rajz e mozgást ábrázolja; a csavarvonal a kerületből kiindulva, az óramutatóval ellenkező irányban forog és a középpont felé tart.
|
87. rajz. |
88. rajz. |
A déli félgömbön, mivel a mozgó test elhajlása a Föld forgása következtében az útiránytól balra történik, a cziklónos mozgás a középpont felé tart és az óramutaló forgásával megegyező irányú (l. a 88. ábrát).
200
197. Anticziklónos középpontok. Egészen ellentétes a
levegő mozgása a nagynyomású középpontok (maximumok) körül. Legyen (l. a 89. rajzot) O egy nagynyomású középpont; az A, A', A'' ... izobárok egyközepű körök, O közös középponttal.
|
89. rajz. |
90. rajz. |
Ha a Föld mozdulatlan lenne, a grádiens mindig e körvonalak sugara irányába esnék és a szél egyenes irányban czentrifugálisan fújna az OB, OC, OD egyenesek irányában.
De a Föld forgása miatt az északi fé]gömbön minden mozgás jobbra hajlik. Tehát (l. a 90. rajzot) az a részecske, a mely az O pontból OP felé indul, hogy sugárirányban érje el a csökkenő nyomású izobárokat, jobbra hajlik az eredeti útjától és OB irányban mozog.
Minthogy az elhajlító erő folytonosan hat, a levegőrészecske
az O középpontból kiindulva görbe vonalon halad a szomszédos A izobárig; itt, a helyett, hogy AQ irányban mozogna, az egyenestől való elhajlása következtében AC irányban halad és így tovább.
|
Ily körülmények közt a levegő útja csigavonalú görbe, a mely a középpontból kiindulva az óramutató járása irányában mozog; ez az anticziklónos mozgás, melynek törvénye így hangzik: Az északi félgömbön a barométeres maximum körül a szél czentrifugálisan jobbra csavarodó csigavonal mentén fuj. A déli félgömbön a mozgás szintén czentrifugális és ellenkező irányú. |
92. rajz. |
A 92. rajz a cziklónok és anticziklónok forgását mutatja mindkét félgömbön. A nagynyomású középpont esetén az izobárfelszinek általános alakja domború, olyanformán, mint a 91. rajz mutatja, hol a magasságok a hosszakhoz viszonyítva, erősen túlzottak.
91. rajz.
198. A cziklónos és anticziklónos mozgások eredete. Láttuk, hogy minden meleg középpont cziklónos mozgást szül, minden hideg középpont pedig anticziklónos mozgást.
Nem volna helyes a viszonosság kimondása. Más, tisztán mechánikai okok is előidézhetik a légtömegek forgó mozgását; fontos dolog ezt már most megjegyeznünk. Példákat fogunk reá látni, midőn a légköri áramlatok medrének tanulmányozása után keresni fogjuk a szélrohamok és viharok okát a mérsékelt égöveken.
Most már, a két előző fejezetben szerzett felvilágosítások segítségével, a levegő általános körzését tárgyalhatjuk és e fontos tanulmányt a kővetkező fejezetben kezdjük meg.