313. Az észleletek összegyűjtése. Függetlenül a helyi tünetektől, melyek az időjárás megváltozásának jelzésére szolgálhatnak, vannak általános tünetek, melyek észszerűen felhasználva, nagyon megnövelik azt a valószínűséget, a melylyel nem "megjósolni", hanem "előrejelezni" lehet az időjárást, egyébként mindig csak rövid időre.

Erre a czélra LEVERRIER csillagász kezdeményezésére 1855-ben szervezték az általános meteorológiai szolgálatot, mely egy helyre összegyűjti a nagy területen szétszórt sok állomás észleleteit. Francziaországban a Bureau Central météorologique (Középponti meteorológiai hivatal*) feladata, hogy minden nap átnézetes térképen közölje azokat az észleleteket, a melyeket telegráf útján kap, kötelessége azonkívül táviratban értesíteni a kikötőket és főbb

*) Nálunk az Országos meteorológiai és földmágnességi intézet.      Fordító.

314. Meteorológiai térképek. A kellően átszámított észleleteket minden nap két térképen ábrázolják; az egyik (l. a 134. rajzot) a barométeres nyomást, a másik (l. a 135. rajzot) a hőmérsékletet és változásait mutatja. E térképeket naponként bocsátják közre.

Az izobárokon és izotermákon kívül római számmal jelölt más vonalak is vannak rajtuk; ezek a vonalak azokat a helyeket kötik össze, a melyeken a nyomás ugyanolyan értékkel változott egy nap alatt, például 15 milliméterrel. Ezek az egyenlő változású barometeres vonalak. Éppen így a hőmérsékleti térképen is látunk egyenlő változású hőmérsékleti vonalakat. E görbéket izanomálok-nak is nevezik. Fontosságuk rendkívül nagy, mikor valamely vihar megérkezését kell előrejelezni, miként mindjárt kimutatjuk.

Ez átnézetes térképeknek az előző napiakkal való összehasonlításából a következő nap időjárására valószínű felvilágosítást kaphatunk és telegráf útján értesíthetjűk a kikötőket, melyek jelzett vihar esetén, igen gyakran számos szerencsétlenségnek elejét vehetik.

315. A viharok előrejelzése. El kell ismernünk, hogy nyugati Európa földrajzi helyzete a jelzés szempontjából eléggé kedvezőtlen.

316. A depressziók előjelei. Az izobárokon és izanomálokon kívül a barométeres térképek a szél irányára és erősségére vonatkozóan is adnak fölvilágosítást.

Az első teendő, hogy a térképet megtekintve megállapítsuk, hogy mi történik Valentia környékén, szorgosan megvizsgálva az izobárokat; a sülyedésre való irányzat ezen az előretolt állomáson mindig a rossz idő valószinűségét mutatja. Ha ráadásul az egyenlő változású vonalak gyűrűsen körülfogják Valentiát, akkor nem csak, hogy rossz idő, hanem vihar közeledik.

Ezen kívül figyelmesen meg kell vizsgálni a napi térképeken, hogy a szél mily irányban változik e távoli állomás körül; szükséges ez annak kipuhatolása czéljából, hogy vajjon a szél fordulása megegyezik-e

317. Helyi jelek. – A felhők észlelése. Függetlenül a térképek tanulmányozásától, rendkívül fontos azoknak a jeleknek észlelése is, a melyek a következő nap időjárására engednek következtetni. A tengerészek, kik csak erre az egyedüli segélyforrásra vannak utalva, ismeretesek előrejelzésük biztosságáról.

Első helyre kell itt tennünk a fellegek észlelését.

Ha közel vagyunk a nagy légkörzés északi szegélyéhez, vagyis a szélcsendtől északra, akkor a czirrusz-felhőkkel pelyhezett ég majdnem mindig rossz idő jele, főként ha nyugati vagy délnyugati széllel kapcsolatos. Általában a czirruszok feltűnése megelőzi a barométer sülyedését. Mikor ez a helyzet tartósabbá válik, az eget nimbusz-felhők borítják el és nyáron eső, télen hó következik. Ha az észlelő ellenkezőleg keletre, vagy délre van a szélcsend vidékétől, ott, a hol a gyűrű lefelé szálló ága vonul át, a barométer sülyedése nem jele az esőnek, ha a czirruszok északi, vagy északkeleti széllel jönnek, hanem tartós száraz és hideg időnek jele; ugyanekkor a barométert folytonosan észlelni kell a czirruszokkal, melyek a legjobb mutatói a felső légáramlatok irányának.

Az égnek több-kevesebb tisztasága és naplementi színezése, mely a levegő páratartalmától függ, egészen kitűnő helyi előjelek. A földmívelők és a halászok nagyon jó hasznát veszik ezeknek az észleleteknek.

Látjuk tehát, hogy a helyi jeleket az általános térképek tanulmányozásával egybevetve, 24 órával előre pontos jelzést remélhetünk. Tovább menni még nincs hatalmunkban.

318. Időjárási tipusok. Ha a napi meteorológiai térképeket egymással összehasonlítjuk, sohasem találunk két, egymással megegyezőt; de több olyat találunk, melyek az izobárok csoportosulásának határozott tipusához közelednek.

319. Előrejelzés hosszú időre. – Periódusok. A hosszú időre való előrejelzésre – a mint fentebb említettük – tudományunk még nem érett meg. A legkülönfélébb periódusokkal kisérleteztek s egyesek a Nap, mások a Hold és ismét mások bizonyos belföldi tengerek szintváltozásának időszakosságát vették tekintetbe. De sohasem jutottak igazán tudományos értékű eredményekhez. A Földet érő külső hatások sokkal bonyolultabbak, semhogy tanulmányozásukból eléggé biztos következtetéseket vonhatnánk.

A tudomány mai állásában a hosszú időre való biztos előrejelzés csak önmagunk ámítása; nincs tudományos alapja és – ismételjük – csak a képzelet szüleménye.

Mindazáltal kivételt kell tennünk a BRÜCKNER berni tanár javára. Ez a tudós összevetve számos adatot, megállapította, hogy nyugati Európára az éghajlat időszakosságot mutat, melynek átlagos periódusa 35 év. Minden 35 éves időszak, két 17 éves sorozatra oszlik: az egyik meleg és száraz, a másik hideg és nedves. Ez az időszakosság tapasztalat, de semmi elméleti magyarázata nincs, mert a 35 éves időszak semmiféle ismert csillagászati, vagy kozmikus periódussal nem esik össze.