STEVIN
AZ UTÓKOR mindig hajlandó arra, hogy az ugyanazon a téren működő kortársak között párhuzamot vonjon, sőt a működési tér egyneműsége az összehasonlítást sokszor szükségessé is teszi. Ha GALILEI-t kortársainak valamelyikével összehasonlítjnk, evvel az utóbbinak már bizonyos jelentősséget tulajdonítunk, s ha az összehasonlításból kitűnik, hogy az illetőnek szellemi irányzata GALILEI úttörő tulajdonságaival rokonságban van, akkor az illetőnek tudományos jelentősségét okvetetlenül el kell ismernünk.
STEVIN-ről, GALILEI idősebb kortársáról pedig el lehet mondani, hogy GALILEI-vel nem csak szellemi irányzata, hanem művei által is rokonságban van; el lehet mondani róla még azt is, hogy abban az esetben, ha ARHIMEDES után a hidrostatika megalapítójáról még szó lehet, a megalapítás érdeme őt illeti.
SIMON STEVIN * 1548-ban Brügge-ben született. Kezdetben tudományos pályára szánta magát, azonban a szülei elhatározása folytán tanulmányait félbenhagyta s a kereskedelmi pályára lépett. Már nagyon fiatal korában egy igen gazdag antwerpeni kereskedőnél mint könyvvezető alkalmaztatott. Később, ismeretlen okokból, ezt az állást fölcserélte egy igen szerény hivatallal a pénzügyek adminisztrácziójánál.
* Steven vagy Stevens, latinul Stevinus, a honnét a rövidebb Stevin eredt.
Úgy látszik, hogy Alba herczeg kormányzósága alatt, iparral akart foglalkozni, mert szülővárosában egy eczetgyárat akart fölállítani, mire azonban a hatóság nem adta meg az engedélyt. STEVIN most arra határozta el magát, hogy a külföldön szerencsét próbálandó, vándorbothoz nyúlt. Hogy hová ment először, azt nem tudjuk; valamint nem tudhatjuk azt sem, hogy hol és mennyi ideig tartózkodott; irataiból csak annyit lehet megtudni, hogy Svéd-, Norvég-, Dán- és Lengyelországban meg kellett fordúlnia, mert ezekben az országokban tett észleleteiről gyakran beszél. Feltűnő, hogy csak a protestáns országokat, vagy olyanokat látogatott, melyekben a lelkiismeret szabadsága elismertetett.
Midőn hazájába visszatért, Middelburgban, a Spanyolország ellen föllázadt tartományok középpontjában ütötte föl tanyáját. Mivel magát a spanyoloknak alávetni, azaz magát ezeknek kegyelmére bízni nem akarta, a túlbuzgó katholikusok körében sok ellenséget szerzett magának. Sőt ez az ellenséges indulat még az újabb korra is átszármazott. Így például a FELLER szótárának első kiadásában STEVIN még előfordul, de a második kiadásból már kihagyták, hasonlóképen kihagyták a CARTON és VAN DER PUTTE abbék által kiadott Biographie de la Flandre occidentale-ból is. STEVIN igazhitűsége még 1845-ben is szóba jött. Ez évben szülővárosa emlékoszlopot akart neki állítani, s a városi képviselők ósdi pártjának egyik koriféusa nem röstelte, hogy e terv ellen nyíltan agitáljon! Ebben az évben VAN DE WEYER STEVIN-ről röpiratot bocsátott ki, * s abban a STEVIN érdemeit a kellő mértéken túl emelte ki. No de ez iratnak czélja csak az volt, hogy STEVIN ellenségeit elnémítsa, s ezt a czélt el is érte.
STEVIN 1588. február havában a leydeni egyetemre ment, a hol az általa művelt tudományokból többrendbeli tanfolyamot tartott. Egy nevezetes találmánya által a közfigyelmet is
* J. Stevin et M. Dumortier, Nieuport, 1845.
magára vonta; ugyanis összeállított egy vitorlás kocsit, melynek sebességével a lovak sem versenyezhettek. PREIRESC beszéli, hogy ő maga is ment e kocsin, melylyel két óra alatt négy holl. mfd. utat lehetett megtenni. * Móricz nassaui fejedelem STEVIN-t e találmánya alkalmával lelkesen üdvözölte, GROTIUS pedig egy költeménynyel dicsőítette.
Móriczról azt is állítják, hogy STEVIN tanítványa volt; annyi bizonyos, hogy eme fejedelem STEVIN-t mathematikusává nevezte, iránta mindig tisztelettel és elismeréssel viseltetett, legfontosabb ügyeiben tanácsát kikérte, s jelentősebb dolgainak kivitelét ő reá bízta.
STEVIN 1617-ben a hadseregbe mint katonai hivatalnok lépett.
WEIDLER** és MONTUCLA † szerint STEVIN 1633-ban Leydenben halt meg. Azonban ez az állítás valószínűleg tévedésen alapszik, a mennyiben STEVIN-t összetévesztették franczia fordítójával, GIRARD-al, ki abban az évben halt meg. Más források szerint STEVIN 1620-ban Hágában halt meg.
Halála idejének és helyének bizonytalanságából azt következtethetjük, hogy élete utolsó éveiben a közfigyelem már nem igen lehetett reá irányulva. E körülménynek tulajdonítandó a fönmaradt életrajzi adatok csekély száma is. STEVIN nagyon szerény lévén, műveiben önmagáról nagyon keveset beszél, minélfogva azok sem lehetnek élettörténetének bővebb forrásai.
STEVIN a munkáit flamand nyelven irta, s különösen kifejtette azt a hasznot, melylyel a tudományoknak élő nyelveken való művelése jár. Ez az álláspontja szintén mutatja szellemi rokonságát GALILEI-vel, ki, mint tudjuk, műveinek legnagyobb részét az élő olasz nyelven írta. STEVIN szerint minden ember
* KÄSTNER, i. m. IV. p. 35.
** Hist. astronomiae, Viteb. 1741, p. 410.
† Hist. d. math. II. p. 179.az anyanyelvén tudja magát a legjobban kifejezni, a rómaiak és görögök szintén csak anyanyelvükön írtak! Azokat, akik még jelenleg is el vannak telve avval a boldog meggyőződéssel, hogy a latin nyelv mily kitűnő szolgálatokat tehetne, ha a tudományoknak univerzális irodalmi nyelve volna, azokat már STEVIN megszégyenítette.
A STEVIN munkáit GIRARD francziára, SNELL pedig latinra fordította. Összegyűjtve 1605-ben adattak ki flamand nyelven, a STEVIN halála után pedig franczia nyelven a következő czim alatt: Les Oeuvres mathematiques de Simon Stevin, Leyde, 1634. 6 vols. fol. Az egyes kötetek tartalma a következő: I. Arithmetika; DIOPHANTUS hat könyve; gyakorlati számtan; EUKLIDES X. könyvének magyarázata. – II. Kozmografia. – III. Gyakorlati geométria. – IV. Statika. – V. Optika – VI. Hadi építkezés.
Látjuk, hogy STEVIN tudományos tevékenysége nagyon sokoldalú volt. Arithmetikájában különösen kifejti a tizedes számrendszer hasznát. Kimutatja, hogy mily nagy haszonnal járna, ha a mérték-egység és a pénzegység a tizedes rendszer szerint osztatnék föl. Ugyancsak ő használja először a tizedes törteket, csakhogy jelölési módja eltér a jelenlegitől. A tizedes jegyeket az egész szám után írja ugyan, de minden egyes jegynek rangját külön megjelöli, s a tizedes jegyeket primeknek, szekundoknak stb. nevezi. STEVIN sürgetőleg ajánlotta a tizedes mértékrendszer behozatalát, ami annyival is inkább figyelemre méltó, mivel ezt az eszmét rendszerint a francziáknak tulajdonítják. Azonban STEVIN változatlan és nemzetközi egységekre még nem gondolt, mert szerinte minden egyes nemzet az egységeit megtarthatná, csak a tizedes felosztást kellene behoznia.
Nem lehet czélunk, hogy STEVIN munkáinak igen érdekes tartalmát egész terjedelmében elemezzük, a következőkben csak statikai és hidrostatikai vizsgálataira, mint a fizikára nézve a legérdekesebbekre fogunk szorítkozni.
Az erők egyenközényének [paralelogrammájának] tételét GALILEI-től függetlenül találta fel. Azt állította, hogy három erő egyensúlyban van, ha
irány és nagyság szerint úgy viszonylanak egymáshoz, mint egy háromszögnek az oldalai. Ha ezt a háromszöget egyenközénynyé egészítjük ki, akkor a STEVIN tételét is kiegészítettük az erők egyenközényének tételévé.
STEVIN tételét így bizonyította be: Képzeljünk egy vízszintes alapú háromszög körül egy zárt lánczot tekerve; ha a mondott tétel nem állana, a láncznak a háromszög körül szüntelenül forognia kellene, amit föltenni képtelenség volna. STEVIN evvel tulajdonképen csak azt bizonyította be, hogy egy vízszintes alapú háromszög két oldalára tett s egymással összekötött két test egyensúlyban marad, azaz egyikük sem csúszik le, ha e testek súlyai ugy viszonylanak egymáshoz, mint a háromszög két oldala. A STEVIN tétele csak statikai, amennyiben az mindig az erők egyensúlyát tartja szem előtt, holott GALILEI az egyenközény tételét az erők létrehozta mozgásokra való tekintettel állította fel.
A hidrostatikában mindenekelőtt bebizonyította a már ARCHIMEDES által föltalált tételeket, nevezetesen, hogy egy vízbe mártott test annyit veszít súlyából, mint a mennyi a kiszorított víz súlya; hogy az úszó test által kiszorított víz súlya egyenlő a test súlyával; hogy az úszó test súlypontja és a kiszorított víztömeg képzelt súlypontja egy függélyes vonalba esnek, s hogy az állandó úszáshoz megkívántatik, hogy az utóbbi súlypont az előbbeni alatt legyen.
De új volt STEVIN-nek az a tétele, mely szerint a víz gyakorolta fenéknyomás csak a vízoszlop magasságától függ, s az edény alakjától független. Ezt a tételt úgy bizonyította be, hogy különböző formájú edényeket vett, és egyenlő magasságig vízzel megtöltötte; egy mérleg egyik karjára pedig sík lapot függesztett föl, s e lapot egymás után az edényekbe, egészen a fenekükig, mártotta. Ekkor azt tapasztalta, hogy a vízbe mártott lap fölemelésére a mérleg másik karján levő serpenyőbe mindig egyenlő súlyokat kell raknia, bármilyen alakja legyen az edénynek.
Még egyszerűbb és meggyőzőbb volt az a kisérlete, melynél egy közlekedő edénybe vizet töltött s a két szárban levő oszlopok egyenlő magasságából kimutatta a fenéknyomás egyenlőségét. STEVIN a hidraulikus prés elvét is ismerte, mert azt állította, hogy egy font víz szűk csőben százezer fontnál nagyobb nyomást [erőhatást?] képes létesíteni.
Az alúlról fölfelé irányzott nyomás kimutatására és nagyságának meghatározására ugyanazt a készüléket használta, melyet e czélra még jelenleg is használunk.
Végre kiszámította, hogy egy egyenközlap alakú edénynek függélyes és sima oldalfalára gyakorolt nyomás akkora, mint annak a vízhasábnak a nyomása, melynek alapja az említett oldallap, magassága pedig az edényben levő vízoszlop magasságának a fele. A STEVIN számítása, melyet némely tankönyv jelenleg is felhasznál, a differencziális számításra emlékeztet, minélfogva WEYER STEVIN-t eme számítás előkészítőjének nevezi. Persze, ilyen réven GALILEI, CAVALIERI, KEPLER s még igen sokan tarthatnak igényt az előkészítő nevére, még pedig több joggal, mint STEVIN.
A STEVIN érdemei igen nagyok ugyan, de a hidrostatikai feladatoknak statikai általános elvek alapján való tárgyalása, nevezetesen a virtuális sebességek elve alapján való tárgyalása GALILEI-nél kezdődik. STEVIN levezetéseinek inkább a számítási, mint a mechanikai elvek szempontjából van eredetiségük; hidrostatikai módszerével lényegileg az ARCHIMEDES álláspontján maradt, * minélfogva őt csak a tárgy terjedelmének bővítésére való tekintettel nevezhetjük a hidrostatika második megalapítójának.
* DÜHRING, i. m. p. 89.
Irodalom
QUETELET, S. Stevin, Bruxelles, 1845.
GÖTTHALS, Notice sur la vie et les ouvrages de S. Stevin, Bruxelles, 1816.
STEICHEN Vie et travaux de S. Stevin, Bruxelles, 1846.
PRUDENS VAN DUYSE, S. Stevin, Bruxelles, 1846.