II. ÁSVÁNYTAN.
Dr. SZABÓ JÓZSEF-től.

Első időszak. 1841–1848. Az első hét éves időszakban magyarhoni meteoritek érdekében történtek kutatások, melyek forrásmunkák jellemével bírnak.

A Horvátországban (Varasdmegye, Pusinsko Selo falu mellett) 1842 április 26. d. u. 3 órakor történt meteorkőesésről (Évkönyv, I. kötet, 1841–1845) SZADLER J. egyetemi tanár tesz jelentést; ugyanennek chemiai elemzését készítette Dr. NENDTVICH K.

Az Árvamegyében Thurdosin és Szlanicza közt fekvő Magura hegy tövében, 1842) talált meteorvas mineralógiai leírása PETZ VILMOS-tól, minőleges chemiai elemzése Dr. POOR KÁROLY-tól. -

Iván község határán, Sopronmegyében, 1841 augusztus 10-én meteorkőesés híre terjedvén, Dr. NENDTVICH K. megvizsgálta, de mocsárércznek találta.

Muraközi és hagymádfalvi aszfaltok chemiai tanulmányozása Dr. NENDTVICH KÁROLY-tól (pályamű), rövid tájleírással Dr. ROSENFELD JÓZSEF-től.

SADLER egyetemi tanár és nemzeti muzeumi őr több érdekes előadást tartott, melyek közűl a következők emelendők ki:

I. (1846 decz. 17) Egy kihalt tevefaj-koponya, melyet vagy 30 évvel ezelőtt találtak Cserevicz vidékén (Szerém megye) a durvamészben. 2. Gránit Velenczétől Fehérvárig s Erdődön (1846 decz. 21.) 3. A foraminiferákról általában s különösen azokról, melyek a magyarhoni harmadkori képletekben fordulnak elő. 4. Pomázon talált Pecten solarium LAM. és Charcharodon megaladon 5. Felolvassa földtani kirándulását Szobb és Zebegény vidékén, megismer-


48

tet 40 faj kövületet. 6. Promontori kövületeket mutat be s ezek között a Pecten orbis leírását adja stb.

PAUER LIPÓT megismerteti (1846. decz. 21) a Hauerit-kristályokon tett fáradságos számításait; valamint (1847 okt. 21.) az oláh-piáni porondban talált Epidotot.

Második időszak. 1849–1868. A második 19 éves időszakban leginkább a hidrografia körében a hév- és ásványvizekkel foglalkoztak nemcsak chemiai, de földtani tekintetben is; 30 értekezés jelent meg; utána következik az ásvány- és kristálytan 17, a geológia 9 értekezéssel.

a) Hidrografia.

Dr. SZABÓ JÓZSEF, A budai melegforrások és a budai keserűvízforrások földtani viszonyai. (Évkönyv, III. k. 1851–1856.)
MOLNÁR JÁNOS, A Lukács-fürdő Budán természettudományi tekintetben. (Évkönyv, IV. k. 1857–1859.)
Dr. SZABÓ JÓZSEF, A Fürdősziget Pest és Buda között, mi csak alacsony vízálláskor lesz láthatóvá, és a rajta levő hévforrások. (A Margit sziget felett). (Évkönyv, III. k. 1851–1856).
– – Vasas keserűvízforrás (Schneider-féle) Budán. (Évkönyv, IV. k. 1857–1859.)
MOLNÁR J., A tarcsai gyógyforrások Vasmegyében. (Közlöny I. k. 1860).
– – A paulovai ásványvízről (ugyanott).
– – A szolyvai, hársfalvi és ploszkői ásványvizek vegybontása.
– – A bikszádi-polenai ásványvíz vegybontása (ugyanott).
Dr. SZABÓ J., Ásványvíz Albertfalván Buda és Promontor között. – A budai melegforrások folytatása a pesti oldalon. (Közlöny, I. k. 1860.)
MOLNÁR J., A veszprém-palotai ásványvíz vegybontása. Ajnácskő gyógyforrásai. (Közlöny, II. k. 1861.)
Dr. SZABÓ J., Ajnácskő geologiai viszonyai. (Közlöny, II. k. 1861.)
FELLETÁR EMIL, A parádi kénes gyógyvizek vegybontása. (Közlöny, II. 1861.)
AUJESZKY LIPÓT, A pesti ivóvizek. A budai Erzsébet- és Hildegárd keserűvíz-források sótartalmának változása 1861. évben. Esztergomi keserűforrás és az Epsomit chemiai elemzése. (Közlöny, III. k. 1862.)
Dr. NENDTVICH K., Az agyagosi ásványvíz vegybontása.
MOLNÁR J., A Mátyás király keserű-forrás vizének (Kelenföldön) vegybontása. (Közlöny, IV. k. 1862.)
Dr. NENDTVICH K., A menyházai hévvíz Aradmegyében.
MOLNÁR J., A nagy-igmándi (Komárom m.) ásványvizek vegyelemzése.


49

PREYSZ MÓR és AUJESZKY LIPÓT, A pesti kútvizek légenysav tartalmáról. (Közlöny, IV. k. 1862.)
SEIBEN OTTÓ, Az újabban felfedezett Frank-féle budai keserűvizek mennyileges vegybontása. (Közlöny, IV. k. 1863–1864.)
Dr. NENDTVICH K., A dadai ásványvíz vegybontása. (Közlöny, V. k. 1865.)
Dr. SAY MÓR, A nyiregyházi sóstó vizének vegyelemzése.
BERNÁTH JÓZSEF, A budai Árpád keserűvíz-forrás. (Közlöny, VI. k. 1866.)
MOLNÁR J., A vihnyei melegforrás (Bars megye). (Közlöny, VII. k. 1867.)

b) Mineralógia.

SZABÓ JÓZSEF, A salétromtermelés Magyarhonban.
JÁNOSY FERENCZ, A bánsági salétrom vidék és salétrom-főzés. (Évkönyv, II. k. 1845–1850.)
Dr. PREYSZ MÓR, A borkő ikerkristályai Dr. PETERS kristálytani meghatározása alapján.
Dr. SZABÓ J., Nitrogéntartalom a lénártói meteorvasban. (Közlöny, II. k. 1861.)
Dr. THAN KÁROLY, A londoni kiállításba küldött zimbroi (Arad megye) barnakövek, úgyszintén a pécsi préselt kőszén, valamint a kis-szőllősi barnaszén ipari értékének meghatározása. (Közlöny, III. k. 1862.)
KRENNER J. S., Egy új éjszak-amerikai Allanit (Orthit) jegeczalakja.
BERNÁTH J., A budai gipsz–markasit és barit, a görögországi pentelikoni fehér márvány (1863. előadás) vegyvizsgálása, a csiklovai arsenopyrit vegy- és kristálytani vizsgálása (1863 okt. 22. előadás).
SEIBEN OTTÓ, Egy új lelethelyű Tetraëdrit (Vulkoj-Bobes, Abrudbánya közelében) mennyileges vegybontása.
SALAMIN K., A resicamarei földpát vegyi elemzése.
Dr. NENDTVICH K., Az ásványolajok gyúlékonyságáról s egyéb viszonyairól. (Közlöny, IV. k. 1863–1864.)
ABT ANTAL, A kaprioiai mészpát. (Közlöny, V. k. 1865.)
CSIKY JÓZSEF, Az aradi (Tokaj-Hegyalja) földpát vegyelemzése.
BERNÁTH J., A budai Gellérthegy Dolomit fajainak magnesia tartalma.
– – Észrevételek a silikátok kovasav meghatározásánál.
KRENNER J. S., Bromammon kristályairól. (Közlöny, VI. k. 1866.)
ABT ANTAL, A budapesti egyetemi ásványgyüjtemény földpátjai kristálytani tekintetben.
KRENNER J. S., Uj selensavas sók kristálytani monografiája.
Dr. NENDTVICH K., A párisi világtárlatban kiállított nevezetesebb ásványokról.
Dr. KRENNER J. S., A harmadkori magyarhoni trachit földpátjairól. (Közlöny, VII. k. 1867.)


50

c) Geológia.

SZABÓ JÓZSEF, "A Gellérthegy föld- és ásványtani tekintetben." Budapest modern geológiája legelőször 1852. (márcz. 1.) jött szóba ez előadás alkalmával.
– – "A budai Várhegy és a József-hegynek mondható hegycsoport geológiai viszonyairól". Az eredmény topografiai kidolgozással a budai főreáliskola évi értesítőjében. (1856) – rendszeresen pedig az akadémiánál (mint pályamű) adatott ki.
HUNFALVY JÁNOS, Az 1858. jan. 15. történt földrengés Zsolna környékén, s általában a Kárpátok- és Sudetekben. (Évkönyv, IV. k. 1857-1859.)
JEITTELES L. HENRIK, A földrengések legnevezetesebb pontjai Magyar- es Erdélyországban.
Dr. SZABÓ J., Lehető solfatarának nyomai Szatmár megyében. (Közlöny, I. k. 1860.)
– – Szulinai munkálatok, természettudományi utazási napló. (Közlöny, II. k. 1861.)
Dr. NENDTVICH K., A kis-zellői (Nógrád) és weralinki (Szerém) kőszenek vegybontása. (Közlöny, III. k. 1862.).
– – A noszlopi kőszén vegybontásának eredménye.
– – A pázmándi mészkő (Fehér m.) vegybontása. (Közl., VI. k. 1866.)
MOLNÁR J., A budai mészmárga vegyalkatáról.
HASENFELD MANÓ, Szliács földtani viszonyai.
REITHAMMER E. ANTAL, A stassfurti kősótelepek. (Közlöny, VII. k. 1867.)


Harmadik időszak. 1869–1890. A geológia, mely az első időszakban mívelőt alig talált, a másodikban megindult, ezen leghosszabb harmadik, 22 éves időszakban már 50 olyan dolgozatot mutat fel, a mely vagy eredeti vagy honi tárgyra vonatkozik. Ezeken kívül vannak ismertetések a külföldi irodalomból nagy számmal. A mineralógiai dolgozatok is emelkedtek számban és becsben (32 szám), ellenben a hidrografiai kutatások megfogytak, leginkább az akadémia és a földtani-társulat nyomtatványaiba menvén át.

a) Geológia.

GREGUSS GYULA, Geologiai kert.
KOCH A., A lősz.
PETROVITS GYULA, A krétáról.
KRENNER J. S., A wieliczkai bánya-baleset.
– – Magyarországi földrengések statistikája 1868-ban. (T. T. Közlöny, I. k. 1869.)
BERECZ ANTAL, A földrengés.


51

WINKLER BENŐ, A zsilvölgyi kőszénmedencze.
Dr. SZABÓ J., Pompéji geologiai tekintetben.
– – Egy kőkorszakbeli Pompéji Santorin-szigeten.
KOCH A., Földtani utazása Bakony nyugati részeiben. (T. T. Közlöny, II. k. 1870.)
A gömöri jégbarlang. (T. T. Közlöny, III. k. 1871.)
FEHÉR NÁNDOR, A dobsinai jégbarlang.
KOCH A., Az aldunai szoros és Mehádia vidékének földtani viszonyai.
JÁNOSY FERENCZ, A termőföld képződése. (T. T. Közlöny, IV. k. 1872.)
Dr. SZABÓ J., Az Etna utolsó kitörése (1869) alkalmával tett tapasztalataim.
Dr. KRENNER J. S., A dobsinai jégbarlang. (T. T. Közlöny, V. k. 1873.)
COTTA B., A magyar föld geologiai alkotása.
Dr. KRENNER J. S., Ős-emberi csontok a baráthegyi barlangban. Borsod-megyei Rhinoceros. A mammuth. (T. T. Közlöny, VI. k. 1874.)
ZSIGMONDY BÉLA, Fertői czölöpépítmények. – A ránk-herlányi artézi szökőkút.
TÖRÖK JÓZSEF, A jégkorszak nyomai Magyarországban s különösen Debreczen vidékén. (T. T. Közlöny, 1875.)
Dr. SZABÓ J., Santorin-sziget geologiai történelme. (T. T. Közlöny, VIII. 1876.)
LÓCZY L., A baráthegyi barlang megvizsgálásáról.
INKEY BÉLA, Somogymegyei földrengések 1876-ban.
HUNFALVY J., A Föld lassú emelkedései és sülyedései.
– – Az ó-budai hegycsuszamlás. Városligeti artézi kút. (T. T. Közlöny, IX. k. 1877.)
DÉRER MIHÁLY, A II. József altárna Selmeczen. (T. T. Közlöny, X. k. 1878.)
Dr. SZABÓ J., A II. József altárna megnyitásának ünnepélye.
– – A dragoméri petróleum Marmarosban (T. T. Közlöny, XI. k. 1879.)
TÉGLÁS G., A nándori barlangcsoport Hunyad megyében. (T. T. Közl. XII. k. 1880.)
Dr. ROTH SAMU, Az ó-ruzsini barlangok (Abauj).
– – Horvátországi földrengések (T. T. Közlöny, XIII. k. 1881.)
TÖRÖK, LÓCZY, ROTH, Az ó-ruzsini "Nagy-barlang" megvizsgálásáról.
PETROVITS DÖME, A Zombor vidéki mocsarakról. (T. T. Közl., XV. k. 1883.)
Dr. SCHAFARZIK F., A futóhomokról. (T. T. Közl., XVI. k. 1884.)
INKEY BÉLA, Nagyág ércztermőhelyei. (T. T. Közl., XVII. k. 1885.)
LÓCZY L., A szadai földcsuszamlásról (Pest megye).
PRIMICS Gy., A batizpolyánai csontbarlang. (T. T. Közl., XVIII. k. 1886.)
HAZAY Gy., A József főherczeg-barlang Biharban.
PETROVITS D., A bácskai mocsarakról. (T. T. Közl., XIX. k. 1887.)
TESCHLER Gy., Vulkáni hamuhullás Trencsén megyében.
SZIRMAI J., A kőrösmezei petroleumvidék. (T. T. Közl., XX. k. 1888.)
A quarztrachit málladéka a nagyági ércztelérekhen, KOLLBECK után.
Dr. STAUB M., Magyarország kövesült fatörzsei. (T. T. Közl. XXI. Pótfüzet. 1889.)


52

Dr. SZÁDECZKY Gy., A magyarországi riolitokról. (T. T. Közl., XXII. Pótfüzet. 1890.)

b) Mineralógia.

Dr. SZABÓ J., A forraszcsői kisérletek újabb haladása. (T. T. Közl., I. 1869.)
Dr. KRENNER J., Magyarországi magnesit Orsova közelében. (T. T. Közlöny, III. 1871.)
– – A smaragdról.
Dr. SZABÓ J., Haidinger V. emlékezete. (T. T. Közl., IV. 1872.) Dr. KRENNER J. S., Európa legbecsesebb drágaköve (opál.)
Dr. SZABÓ J., A bécsi (1873) világtárlat drágakövei. (T. T. Közl., VI. 1874.)
Dr. KRENNER J. S., Zsadányi meteorkőhullás.
Dr. KOSUTÁNY T., Tapasztalati adatok a tiszavölgyi kálisótelepekre vonatkozólag. (T. T. Közl., VII. 1875.)
Dr. KRENNER J. S., A mexikói nemesopál. (T. T. Közl., VIII. 1876.)
– – A felsőbányai ezüstérczek.
KERPELY A., Magyarország vaskövei és vasterményei.
Dr. KRENNER J. S., Magyarországi Apatit (Armonis, Krassó megye), Cerussit Rodnáról, Bunsesin Nagyágról. (T. T. Közl, IX. 1877.)
HOITSY P., A meteorok mint az élet hordozói.
Dr. KRENNER, A verespataki aranybánya új kincse.
SEMSEY A., Meteorhullás Soko-Bányán Szerbiában. (T. T. Közl., X. 1878.)
– – Tellurezüst Erdélyből. (T. T. Közl., 1879.)
– – Bizmutin Moraviczáról, Dioptas Rézbányáról.
Dr. SZABÓ JÓZSEF, Új ásványfaj Magyarországra nézve (Helvit) Kapnikról.
TÖRÖK J., A magyar birodalom meteoritjei. (T. T. Közl., XIV. 1882.)
Dr. SZTERÉNYI, A Tellurokról. (T. T. Közl., XVI. 1884.)
JÜNGLING, Érczelőfordulás a fogarasi hegységben. (T. T. Közl., XVIII. 1886.).
Dr. SCHMIDT S., Az ásványtani kutatások újabb irányairól.
Dr. SZABÓ J., A budapesti ásványtani intézet százados története és jelen állapota. (T. T. Közl., XX. Pótfüzet 1888.) .
– – Új opállelet Vörösvágáson.
Dr. SCHMIDT S., A Vezuv ásványairól. (T. T. Közl., XXI. Pótfüzet 1889.)
– – A drágakövek (külön kiadványban). 2 kötet. 1890.

c) Hidrografia.

MOLNÁR J., A Szinnye-lipóczi fürdő. (T. T. Közl., I. 1869.)
Dr. THAN, A pestvárosi vezetett víz megvizsgálása. (T. T. Közl., V. 1873.)
Dr. SZABÓ J., Ivóvíz kérdése Budapesten. (Népszerű T. Tud. Előadások.)
DEININGER, A hortobágyi pusztán felfedezett keserűvíz-forrás. (T. T. Közl., VI. 1874.)
Dr. CHYZER, Fürdőinkről. (T. T. Közlöny, XX. 1890.)