III. CHEMIA.
Dr. THAN KÁROLY-tól.Az első időszakban, 1841–1849-ig, a chemiába is bevágó dolgozatoknak tekinthetők:
1. "Az iváni kőesőről" az I. kötetben 1841–45. Dr. NENDTVICH KÁROLY-tól.
2. A muraközi és hagymódfalvi asphaltok vegybontása. Ugyanattól 1841–45.
3. A horvátországi meteorkő vegybontása. Ugyanattól.
4. Az árvai meteorvas vegybontása BOOR KÁROLY-tól. A II. kötetben. 1845–50.
5. Magyarország jelesebb kőszéntelepei vegytani és műipari tekintetben. Dr. NENDTVICH KÁROLY-tól.Az első korszakban tisztán chemiai tárgyak úgyszólván nem fordulnakelő. NENDTVICH-nek és BOR-nak idevágó dolgozatai inkább az ásványtan és a technológia körébe tartoznak. Ezek közül különös említést érdemelnek NENDTVICH-nek vizsgálatai "Magyarország jelesebb kőszéntelepei"-ről (1845–1850, II. kötet), a mely külön lenyomatban is megjelent. E kisérleti kutatásoknak tárgya 32 fajta kiválóbb hazai kőszénnek vizsgálata vólt, melyekben szerző nagy gonddal határozta meg a hamut, a szenet, a hidrogént, az oxigént meg a ként, valamint megállapította azt is, hogy ezek a szenek mennyi illékony anyagot és kokszot szolgáltatnak. Társulatunk történetében annyiban birnak ezek érdekkel, mert kebelében ezek az első esetek, melyekben a szigorúbb chemiai módszerek technikai kérdések megoldására alkalmaztattak.
A második időszakban 1849-1868-ig megjelent értekezések a chemia körében a következők:
MOLNÁR JÁNOS, Asványvízelemzések. Évkönyv. III. 1851–56: 11, 71, 76, 78, 78, 82. lap. – IV. 1857–59: 140, 151. l.
SKY MÓR, Ásvásnyvízelemzések. Évkönyv. III.: 58, 70, 75. l.
NENDTVICH KÁROLY, Ásványvízelemzések. Évkönyv. III: 60, 85. l.
THAN KÁROLY, A platincyanaethylről. 1860: 33. l.
– A zink hatása a jódaethylenre. 1860: 39. l.
PREYSZ MÓR, A Gerhardt-féle jellegelmélet. 1860: 124. l.
MOLNÁR JÁNOS, Ásványvízelemzések. 1860: 9, 26, 76, 249, 261. l.
THAN KÁROLY, Térfogatos elemzési jegyzetek. 1860: 67. l.
SAY MÓR, Arsen, antimon és ón felismerése. 1860: 271. l.
THAN KÁROLY, A propylen gáz felszörbölésének törvénye. 1861: 13. l.
MOLNÁR JÁNOS, Ásványvízelemzések. 1861: 10, 67. l.
FELLETÁR EMIL, A parádi kénes gyógyvizek. 1861: 118. l.
SZABÓ JÓZSEF, Czimegh J. ezüstölése. 1861: 138. l.
THAN KÁROLY, A barnakő ipari értékének meghatározása. 1862: 14. l.
– A kőszén ipari értékének meghatározása. 1862: 18. l.
NENDTVICH KÁROLY, A kis-zellői és werolneki kőszenek. 1862: b. 17. l.
AUJESZKY LIPÓT, A pesti vizek. 1862: 84. l.
– A budai keserűvíz forrásokról. 1862: 117. l.
– Az esztergomi keserűsó. 1862: 120. l.
MOLNÁR JÁNOS, Ásványvízelemzés. 1862: b. 29. l.
THAN KÁROLY, A lithium vegysúlya (ismertetés). 1862: 149. l.
– A gőzsürűség meghatározása alacsony hőmérsékeknél (ismertetés). 1862: 152. l.
THAN KÁROLY, A folyadékok átömlésének alkalmazása a vegyelemzésre (ismertetés). 1862: 158. l.
NENDTVICH KÁROLY, Ásványvízelemzés. 1863: 1. l.
MOLNÁR JÁNOS, Ásványvízelemzés. 1863: 14. l.
AUJESZKY és PREYSZ, A pesti kútvizek légenysav tartalmáról. 1863: 24. l.
BERNÁTH JÓZSEF, Ásványelemzések. 1863: 61, 67, 74. l.
– A kénsav hatása a vászonra. 1863: 57. l.
SEIBEN OTTÓ, Frank-féle budai keserűvizek. 1864: 1. l.
– – Fakóércz elemzése. 1864: 8. l.
SALAMIN K, "Resica-Mare"-i földpát elemzése. 1864: 12. l.
THAN KÁROLY, Előadási kisérletek. 1864: 17. l.
– – A sóoldatok cserebomlásáról. 1864: 29. l.
NENDTVICH KÁROLY, Az ásványolajok gyulékonyságáról. 1864: 53. l.
– – Ásványvízelemzés. 1865: 18. l.
SEIBEN OTTÓ, A borkősav élenyűlése. 1865: 37. l.
LUCICH GÉZA, Az allégenysav hatása az iblanyfémekre. 1865: 177. l.
– – Ozon és szénéleg hatnak-e egymásra. 1865: 181. l.PREYSZ MÓR, A tokaji bor utóerjedésének meggátlása. 1865. 193. l.
THAN KÁROLY, Előadási kisérletek. 1866: 3, 6. l.
NENDTVICH KÁROLY, A noszlopi kőszén elemzése. 1866: 8. l.
– – Pázmándi mészkő elemzése. 1866: 11. l.
SAY MÓR, Ásványvízelemzés. 1866: 13. l.
CSIKY JÓZSEF, A pesti egyetem vegyt. intézetének kútvize. 1866: 16. l.
– – Nehány régiség vegyelemzése. 1866: 19. l.
– – Az ardói földpát vegyelemzése. 1866.; 21. l.
BERNÁTH JÓZSEF, Ásványelemzés. 1866: 79. l.
SAY MÓR, Tizenöt magyar buzafaj elemzése. 1866: 81. l.
LENGYEL BÉLA, Öt magyar buzafaj vegyelemzése. 1866: 102. l.
MOLNÁR JÁNOS, Ásványvízelemzés. 1866: 151. l.
BERNÁTH JÓZSEF, A Duna vizének ammoniák tartalma. 1866: 205. 1.
– – Észrevételek a silikátok meghatározásához. 1866: 209. l.
GINTER KÁROLY, A szőlőmust és a bor javításáról. 1867: 54. l.
LENGYEL BÉLA, A gázok átömlése colloid-anyagokon (ismertetés). 1867: 88. l.
MOLNÁR JÁNOS, A budai mészmárga vegyalkatáról. 1867: 100. l.
– – Ásványvízelemzések. 1867: 104, 310. l.
PREYSZ MÓRICZ, Az üveg diszítése folysavval. 1867: 290. l.
NENDTVICH KÁROLY, Az ammoniak elégése oxygenben. 1867: 307. l.
LENGYEL BÉLA, Nehány bronzrégiség vegyelemzése. 1867: 309. l. STEINER ANTAL, Erdélyi ásványvizek ismertetése. 1867: 320. l.E korszakra nézve jellemző, hogy a dolgozatoknak legnagyobb része az analytikai chemia körébe vág. Ezek közül kiemelendő különösen a MOLNÁR JÁNOS-tól végzett nagyszámú ásványvízelemzés, melyek hazai gyógyforrásainknak alaposabb ismeretét igen lényegesen előmozdították. THAN KÁROLY "Térfogatos elemzési jegyzetek" czímén a jodometriába alapanyagul a savanyú káliumjodátot hozta javaslatba, mely kiváló szabatosságánál fogva azóta különféle irányban értékesíttetett és a magyar gyógyszerkönyv II-ik kiadásában is a normáloldatok alapjáúl fogadtatott el. Ugyancsak a sóoldatok cserebomlásáról kifejtett nézetei, melyeknek alapján az ásványvizeknek a szokásostól eltérő összeállítását ajánlotta, az újabb vizsgálatok alapján elvben helyeseknek bizonyultak. A chemiai technológia körében igen érdekes CZIMEGH JÁNOS-nak ezüstözési eljárása, mely arra van alapítva, hogy alkalikus oldatokban a borkősavsók az ezüstsókat redukálják. Az itt történő chemiai folyamat lényegét SEIBEN OTTÓ derítette ki fönnérintett dolgozatában. Nem-
különben fontos volt PREYSZ MÓR-nak az a törekvése, hogy a tokaji bor utóerjedését meggátolja.
Noha e korszakban a főtevékenység leginkább az analytikai chemiára volt irányozva, a fönnebbi megjegyzésekből és a dolgozatok összeállításából látható, hogy e mellett nem hiányoztak olyan munkálatok sem, melyek a chemiának többi ágára vonatkoztak. Ilyenek pl. THAN értekezései "a platincyanaethylről, a propylengáz felszörbölésének törvénye" stb. A felsorolt dolgozatok részint önálló tudományos kutatások, részint a tudomány haladásainak ismertetései. Az 1866-ik év bőjtjén THAN KÁROLY akkori alelnök az első népszerű előadást tartotta a chemia köréből. Ezt követte később a társulat 25 évi fennállásának ünnepe alkalmával ugyancsak tőle "az elemek színképéről" való népszerű előadás, melyben a fontosabb fémelemeknek szinképét elektromos fény segítségével vetítve mutatta be, és a színképi elemezés lényegét meg jelentőségét közérdekű módon ismertette. Ez előadásoknak annyiban volt a társulat történetében kiválóbb jelentőségök, mert ezekkel kezdte meg a társulat a természettudományi estélyeket, melyek később a m. kir. egyetem vegytani intézetében oly látogatottakká és népszerűekké lettek. Társulatunk közművelődési hatásában ez estélyek igen számbavehető tényezőként szerepelnek.
A harmadik – 1869-1890-ig terjedő – időszakban a chemia köréből megjelent dolgozatok a következő jegyzékben foglaltatnak:
STEINER ANTAL, A pesti világító gáz vegyalkata. 1869: 231. lap, 1870: 188. l.
MOLNÁR JÁNOS, Ásványvíz elemzés. 1869: 267. l.
STEINER ANTAL, Jelesebb magyar szappanfajok elemzése. 1870: 276. l. WARTHA VINCZE, Ujabb haladás a festőanyagok vegyészetében. 1870: 392. l.
LENGYEL BÉLA, A fény vegyhatása. 1870: 424. l.
WARTHA VINCZE, Az égési tüneményekről. 1871: 257. l.
– – A lábatlani mészkő elemzése. 1871: 408. l.
THAN KÁROLY, A légnemű testek láthatatlan részecskéinek mozgásáról. 1872: l.
PLÓSZ PÁL, Nevezetes vegyfolyam. 1872: 37. l.
LENGYEL BÉLA, A m. k. tud. egyetem vegytani intézete. 1872: 113. l.
SAJÓ KÁROLY, A fényképészet a tudomány szolgálatában. 1872. 297. l.
VADÁSZ JÓZSEF, Talmi-arany tárgyak vegyelemzése. 1872: 399. l.LENGYEL BÉLA, Az égés tüneményeiről. 1872: 441. l.
WARTHA VINCZE, A vízről közegészségügyi szempontból. 1873: 1. l.
LENGYEL BÉLA, A levegőről. 1873: 81. l.
THAN KÁROLY, A Pest városi vezetett víz megvizsgálása. 1873: 171. l.
MOLNÁR JÁNOS, Ásványvízelemzés. 1873: 243. l.
LENGYEL BÉLA, Lassú égés. 1873: 257. l.
– – A scsavniczai ásványvíz vegyalkata. 1873: 451. l.
THAN KÁROLY, A légnemek színképéről. 1874: 1. l.
WARTHA VINCZE, Kalium szerepe a gazdaságban. 1874: 53. l.
VADÁSZ JÓZSEF, A nickel termelése és alkalmazása. 1874: 76. l.
LENGYEL BÉLA, A világító gázról. 1874: 217. l.
THAN KÁROLY, Báró Liebig Justus emlékezete. 1874: 229. l.
PLATHY ISTVÁN. A nap hatása a borokra. 1874: 294. l.
SCHWARTZER VIKTOR, A hortobágyi keserűvíz alkatrészei. 1874: 355. l.
BERNÁTH JÓZSEF, A budai és hortobágyi keserűvíz 1874: 398. l.
THAN KÁROLY, A mesterséges jégkészítésről (népsz. előadás). 1875: 1. l.
LENGYEL BÉLA, A világítógáz gyártásáról. 1875: 97. l.
WARTHA VINCZE, Az égés tüneményei ritkított és sűrített levegőben. 1875: 125. l.
PILLITZ VILMOS, Egy új fertőztelenítő anyag. 1875: 159. l.
TENYÉR PÉTER, A víz megszűrésének új módja. 1875: 166. l.
WARTHA VINCZE, Vas és szén Magyarországban. 1875: 325. l.
LENGYEL BÉLA, A hydrogen láng gyakorlati alkalmazása. 1876: 247. l.
PILLITZ VILMOS, A Babo-féle mustmérő, mustelemzések. 1876: 272. l.
KOSUTÁNY TAMÁS, A rosszúl égő dohányról. 1876: 417. l.
PILLITZ VILMOS, A mustmérő alkalmazása a borjavításnál. 1876: 447.
WARTHA VINCZE, Egyszerű szellőztető készülék. 1877: 40. l.
DUSSZA KÁROLY, A széndisulfid hatása a talajra. 1877: 208. l.
WARTHA VINCZE, A festőanyagokról. 1877: 272. l.
– – Az ivóvíz keménysége. 1877: 314. l.
– – Arsen kimutatása. 1877: 314. l.
– – Zsadányi meteorkő elemzéséről. 1877: 394. l.
PILLITZ VILMOS, A condensalt mustról. 1877: 474. l.
– – A zsadányi meteorkő elemzése. 1878: 282. l.
– – Az autometerről. 1878: 474. l.
LENGYEL BÉLA A szénről és fontosabb vegyületeiről. Népszerű előadás. I. 67. l.
WARTHA VINCZE, A festőanyagokról. Népsz. előadás. I. 107. l.
HIDEGH KÁLMÁN, A tetraedritek elemzéséről. 1879: 161. l.
THAN KÁROLY, A fertőztelenítő szerekről. 1879; 220. l.
ILOSVAY LAJOS, Az elemek összetettségéről. 1879: 238. l.WARTHA VINCZE, A hectograph és chromograph. 1879: 281. l.
THAN KÁROLY, Előadási kisérletek. 1879: 345. l.
RING ÁRMIN, A chlór elemiségének kérdéséhez. 1879: 431. l.
HIDEGH KÁLMÁN, A szénben dúsabb zsírsavak új előállítási módjáról. 1879; 483. l.
LENGYEL BÉLA, A robbanó anyagokról. Népsz. előad. II. 3.
WARTHA VINCZE, A vörös borok hamisításáról. 1880: 21. l.
KOSUTÁNY TAMÁS, A dohány alkotórészeiről. 1880: 118. l.
WARTHA VINCZE, A bor és egyéb szeszes italok. 1880: 142. l.
THAN KÁROLY,- A városligeti artézi kút vizéről. 1880: 209. l.
KRÉCSI BÉLA, Mesterséges gyémánt. 1880: 223. l.
FUCHS DÁVID, A kutvíz felismerése a tejben. 1880: 315. l.
KOSUTÁNY TAMÁS, A dohányhamu elemzéséről. 1880: 449. l.
WARTHA VINCZE, A víz szerepéről. Népsz. előadás. III. 179. l.
RÁTH ARNOLD, A szénsav szerepe a természet háztartásában. 1881. 368. l.
WARTI-1A VINCZE, A magyar borról. 1881: 481. l.
BALLÓ MÁTYÁS, A budapesti ivóvizek. 1881: 509. l.
WARTHA VINCZE, Mata-fuegos. 1882: 16. l.
PILLITZ VILMOS, A cordensalt mustról. 1882: 122. l.
HANKÓ VILMOS, A tűzoltó és impregnáló szerekről. 1882: 302. l.
VEDRŐDY VIKTOR, A cognacgyártásról. 1882. 520. l.
THAN KÁROLY, A világító gáz meghatározása a levegőben. 1882: 481. l.
SAY MÓRICZ, A gyufáról. Népsz. előadás. V. 179. l.
LENGYEL BÉLA, Egy lap a chemia történetéből. Népsz. előadás. V. 213. l.
KISS KÁROLY, Előadási kisérletek. 1883: 107. l.
ILOSVAY LAJOS, Előadási kisérletek. 1883: 168. l.
PETROVITS DÖME, A keletiek hajfestékéről. 1883: 217. l.
ILOSVAY LAJOS, A chemiai rokonság és a thermochemia. 1883 289. l.
PATER BÉLA, A virágok szaga és az illatszerek. 1883: 298. l.
ILOSVAY LAJOS; A tudományos chemia állapota. 1883: 446, 481. l.
RING ÁRMIN, A világító kőről és festékről. Népsz. előad. VI. 35.
KISS KÁROLY, Előadási kisérletek. 1884: 115. l.
RING ARMIN, A fotografozásról. Népsz. előad. VII. 101. l.
DONÁTH GYULA, Az oxydálódásnál végbemenő chemiai folyamatok. 1885: 17. l.
THAN KÁROLY, Előadási kisérletek. 1885: 193. l.
KISS KÁROLY, Előadási kisérletek. 1885: 221. l.
PETROVITS DÖME, A tejsav a nép táplálékában. 1885: 280. l.
CSANÁDY és PLÓSZ, A pezsgő borokról. 1885: 363. l.
SZTERÉNYI HUGÓ, A levegő oxygen tartalmáról. 1885: 458. l.
KALECSINSZKY SÁNDOR. Az elektromosság a chemiai elemzésekben. 1885: 481. l.KISS KÁROLY, A chemiai változásokról. Népsz. előad. VIII. 219. l.
FODOR JÓZSEF, A fojtó levegőről. 1886: 1. l.
SZTERÉNY1 HUGÓ, A levegő szénsaváról 1886: 49, 105. l.
KRÉCSY BÉLA, Az atomelmélet átalakulásáról. 1886: 128. l.
PETROVITS DÖME, A szerémi bor. 1886: 172. l.
ASBÓTH SÁNDOR, A cognacról. 1886: 276. l.
LÁNG ZSIGMOND, Az indigóról és gyártásáról. 1886: 330. l.
KARLOVSZKY GÉZA, A gázok áthatolásáról. 1886: 369, 409. l.
WARTHA VINCZE, A műbor és a borhamisítás. 1887: 22. l.
WEISZBERGER ZSIGMOND, A legujabb divatú méreg. 1887: 76. l.
NURICSÁN JÓZSEF, A fluorról. 1887: 181. l.
WARTHA VINCZE, Egy könnyű fémről. 1887: 299. l.
NURICSÁN JÓZSEF, Az arsenicum ellenmérgéről. 1887: 308. l.
SZILASI JAKAB, Az erjedésről. 1887: 369. l.
KOSUTÁNY TAMÁS, A szén körútja a természetben (Népsz. előad.). 1888: 41. l.
WARTHA VINCZE, A csáczai porhullásról. 1888: 222. l.
SZIRMAI JAKAB, A kőrösmezei petroleum-vidékről. 1888: 235. l.
ASBÓTH SÁNDOR, A kenyérsütés chemiája. 1888: 312. l.
HANKÓ VILMOS, A titkos szerek chemiájából. 1888: 457. l.
ILOSVAY LAJOS, Előadási kisérletek. Pótf. 1888: 41, 142. l.
NEUMANN ZSIGMOND, A vízgőz eudiometrikus meghatározása. Pótf. 1888: 42. l.
GYŐRY ISTVÁN, A gázok megsűrítéséről. Pótf. 1888: 63. l.
THAN KÁROLY, A molekulasulyok térfogatának egységéről. Pótf. 1888: 127. l.
HANKÓ VILMOS, Az alkaloidok synthesise. Pótf. 1888: 157. l.
GERSTER MIKLÓS, A kátrány-festékekről. Pótf. 1888: 165. l.
WINKLER LAJOS, A vízben feloldott oxigén meghatározása. Pótf. 1888: 178. l. ILOSVAY LAJOS, "A chemia alapelvei". Önálló mű; megjelent a könyvkiadó-vállalatban. 1888: 28 ny. ív.
LENGYEL BÉLA, Az anyag megmaradása. 1889: 46. l.
– – Láng képe lángon. 1889: 227. l.
EDVI ILLÉS ALADÁR, A vas az ó- és a középkorban. 1889: 241. l. SZILASI JAKAB, A czukorgyártásról. 1889: 1. l.
EDVI ILLÉS ALADÁR, Az aluminium jelene és jövője. 1889: 470. l.
RÁTH ARNOLD, A galvanoplastika feltalálása. 1889: 535. l.
WARTHA VINCZE, A vörös rézről és legfontosabb ötvözeteiről. 1889: 577. l.
KARLOVSZKY GÉZA, Nehány ujabban kristályosított vegyületről. Pótf. 1889: 40. l.
NURICSÁN JÓZSEF, Előadási kisérletek. Pótf. 1889: 43. l.
NEUMANN ZSIGMOND, A nitrátok és nitritek képződéséről. Pótf. 1889: 67. l.
ILOSVAY LAJOS, Az égés melléktermékeiről. Pótf. 1889: 119, 167. l.
KOVÁCS BÉLA, Előadási kisérletek. Pótf. 1889: 140. l.EDVI ILLÉS ALADÁR, A czink múltja és jelene. 1890: 393. l.
SZILASI JAKAB, A saccharinról. 1890: 535. l.
THAN KÁROLY, Előadási kisérletek. Pótf. 1890: 37. l.
PAVLICSEK SÁNDOR, A kenyér kelése. Pótf. 1890: 43. l.
NURICSÁN JÓZSEF, A fémekről. Pótf. 1890: 49. l.
ILOSVAY LAJOS, Az ozon képződéséről. Pótf. 1890: 89, 139. l.
NURICSÁN JÓZSEF, Előadási kisérletek. Pótf. 1890: 215. l.E korszakban kiválóbb önálló dolgozatoknak tekinthetők az alább jellemzettek.
Az ált. chemia köréből: A fény vegyhatása LENGYEL BÉLÁ-tól, melyben a chlórdurrlégnek megvilágítás utján történő felrobbanását oly alakban dolgozta ki, hogy az egyikévé lett a legegyszerűbb és legbiztosabb előadási kisérleteknek. Érdekes adatokat derített fel WARTHA VINCZE a ritkított és sűrített levegőben történő égés tüneményére vonatkozólag. Ugyanígy KARLOVSZKY GEYZA a gázok áthatolásáról különféle anyagokon, nevezetesen a kaucsukon. THAN KÁROLY a molekulasulyok térfogatának egységéről szóló értekezésében kimutatta, hogy az eddig használt térfogati egység helytelenül volt megválasztva. Egyszersmind kiderítette, hogy ez egység helyes megválasztásával minden hipothézis mellőzésével fejezhetők ki a vegytani törvények, a mi didaktikai tekinteiben is fontos.
ILOSVAY LAJOS az égés melléktermékeiről és az ozon képződéséről szóló értekezéseiben szabatos kisérletek alapján kimutatja, hogy redukáló termékek távollétében minden gyors égéskor a nitrogénnek oxidjai képződnek. Finyás [!] kisérleteinek több irányban történt megtétele után azon következtetésre jön, hogy a levegőben nagy valószínűséggel a nitrogén oxidjainak jut az a szerep, a mi eddig főkép az ozonnak meg a hidrogénhiperoxidnak tulajdonítottak. Ugyanezen kisérletek némi világot vetnek azon fontos, de még végleg meg nem oldott kérdésre, mi módon szerzik meg a növények a levegőből és a talajból a szerves vegyületek synthesiséhez megkivántató nitrogént.
NEUMANN ZSIGMOND pályadíjat nyert dolgozatában nagy gonddal végzett kisérletek alapján bebizonyította, hogy a természetes vizeknek bepárlásakor nitritek és nitrátok nem képződnek és hogy
az analytikai ilynemű műveleteknél ezeknek nyomai a levegőből vagy a melegftő lámpa égési termékeiből jutnak a bepárolt vizekbe. Az analytikai chemiában kiválóbb dolgozatok WARTHA VINCZE értekezése "a magyar borokról", melyben gyakorlati és szabatos módszereket ír le a bor főbb alkatrészeinek meghatározására. Végül táblázatosan összeállítja a magyar boroknak tőle és másoktól végrehajtott megbízható elemzéseit. Érdekes végül WINKLER LAJOS dolgozata "a vízben feloldott oxygén meghatározásáról" egy új módszer szerint, mely igen gyorsan megtehető és rendkívül szabatos. Ez tudományos tekintetből annyiban fontos, mert az oxigén oldhatóságát szabatosan ezek a kisérletek állapították meg, a minek az ivóvizek közegészségi megitélésében is jelentősége van.
Terjedelmére nézve legnagyobb önálló munka, a könyvkiadóvállalatban megjelent "A chemia alapelvei" Dr. ILOSVAY LAJOS -tól.
E munka a cziklusos közérdekű előadásoknak első sorozatát tükrözi vissza. Ebben szerző XV fejezetben tárgyalja közérdekű módon a chemia fő fogalmait és törvényeit. A mű nemcsak beható tudományos és történeti tanulmányokról tesz tanúságot, sőt nem egy kérdésben kiviláglik belőle a felfogás eredetisége. Számos új és tanúságos előadási kisérlet a munka érdekét és világosságát sok tekintetben emeli. Egy másik cziklusban WARTHA VINCZE ismertette az agyagárúk technologiáját. Ezen előadások nemcsak alaposságuknál és részleteiknél fogva voltak érdekesek, hanem mert jó művészi ízléssel voltak igen nagy számú és kitünő példányokon az ipar ezen ágának remekei is bemutatva.
Egy pillantás a III-ik korszakban közölt chemiai dolgozatokra azonnal kideríti, hogy e korszakban számosabb erő és különféle irányban működött közre a chemiának többféle ágában. Mint a társulat összes működését általában, úgy a chemia terén is e korszakban különösen az jellemzi, hogy a szakszerű tudományos dolgozatokon és értekezéseken kivül a tevékenység főkép a népszerű előadásokra és közérdekű ismertetésekre volt irányozva. Ezek között a chemia köréből tartott előadások és közlések a társulat működésében az új korszakban is mind számra, mind tartalomra nézve kiváló helyet foglalnak el.
A társulatnak a chemia terén való működéséről képet ad a következő rövid összefoglalás:
A Természettudományi Társulat folyóirataiban 50 év alatt (1841-től 1890-ig bezárólag) 57 szerzőtől körülbelül 267 kisebb-nagyobb eredeti dolgozat jelent meg.
A dolgozatok a chemia egyes szakaszai szerint a következőleg oszlanak meg:
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.Általános chemiából
Anorganikus "
Organikus "
Technológiai "
Analytikai "
Előadási kisérletek
Vegyes chemiai dolgozat11 szerzőtől
10 "
11 "
29 "
24 "
7 "
11 "24 dolgozat
14 "
13 "
53 "
82 "
62 kisérlet
14 dolgozatA 262 dolgozat a szerzők között következőleg oszlik meg:
Than Károly 56, Wartha Vincze 23, Molnár János 23, Lengyel Béla 19, Ilosvay Lajos 13, Nendtvich K. 9, Bernáth J. 8, Nuricsán J. 8, Pillitz V. 7, Say Mór 7, Kiss K. 7, Kosutány T. 5, Kovács B. 4, Preysz M. 4, Aujeszky L., Csiky, Edvi Illés Aladár, Hankó, Ring, Seiben, Steiner, Szilasi, Petrovits 3-3 dolgozattal vett a munkában részt; Asbóth, Karlovszky, Pater, Plósz, Hidegh, Krécsy, Lucich, Neumann, Ráth, Szterényi, Vadász 2-2 dolgozattal; Csanády, Donath, Dusza, Balló, Fuchs, Gerster, Ginter, Felletár, Győry, Fodor, Kalecsinszky, Láng, Pavlicsek, Plathy, Sajó, Szabó, Szirmai, Salamin, Schwartzer, Tenyér, Vedrődy, Winkler, Weiszberger 1-1 dolgozattal..