A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
KÖNYVTÁRÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE.1841–1890.
HELLER ÁGOST-tól.
Midőn Társulatunk alapítói "részvénytársaság"-ba állottak össze, melynek feladatául tűzték ki a természeti tudományok mívelését s a hazában terjesztését, csakhamar hozzá láttak, hogy könyvtárt állítsanak fel, melyben a Társulat munkás tagjai tudományos működésök szükséges segédeszközeit megtalálják. A tudományos élet pangása e század közepén, különösen a természettudományokat illetőleg a főváros könyvtáraiban is nyilvánult, a melyekben újabb keletű munkát nem lehetett találni, s a legfontosabb természettudományi folyóiratok is hiányoztak. A ki tanulmányait ebben az időben végezte, az tudja megitéini és méltatni, hogy mennyivel könnyebb a fiatalabb nemiedéknek az ismeretek megszerzése most, midőn a tudományos pályára készülő ifjú irodalmi szükségletét könnyen hozzáférhető nyilvános könyvtárakban kielégítheti, mint abban az időben volt, midőn a tanulni vágyó még a legszükségesebb folyóiratokat, a közönséges kézi könyveket sem találta meg.
Apródonként, kisebb ajándékokból és garasos vételekből keletkezett és gyarapodott Társulatunk könyvtára.
Mint első hírt olvassuk az 1842-ik évi januárius 11-ikéről szóló ülési jegyzőkönyvben, hogy BUGÁT PÁL és TOGNIO LAJOS egyetemi tanár számos természettudományi és orvostani értekezést ajándékozott a könyvtárnak. Ugyanazon év május havában KOVÁCS S. ENDRE, PETÉNYI SALAMON, FLÓR FERENCZ, BUGÁT PÁL és NAGY KÁROLY ajándékoztak könyveket. Az akkori nagyon is szerény kis könyvgyűjtemény őre PAUER S. LIPÓT ipariskolai tanár volt, 1841-től 1855-ig.
A Társulat fennállásának első kilencz éve alatt a jegyzőkönyvekben alig van szó a könyvtárról. Legfeljebb kisebbszerű könyvadományok említtetnek. Vétel útján nehány folyóirat jutott a könyvtárba. Máskülönben ezen időszakban alig fordítottak valamit könyvek beszerzésére; 1841–1844-ig összesen 234 frt 38 krt; 1844–1846-ig egyáltalában nem vettek könyvet, az 1846-tól 1847-ig tartó időszakban 710 frt 71 krt tett a könyvtár számlája. Ezen időtől kezdve 1856-ig ismét magára hagyták a könyvtárt, az 1856-tól 1866-ig tartó időben 869 frt 30 krt adtak könyvekre és folyóiratokra.
Ámbár a könyvtár az ötvenes években igen jelentéktelen volt, mégis, hogy az a kevés is el ne kallódjék, a mire a sokszoros hurczolkodás közben bő alkalom nyilt, az 1850 julius 11-én tartott ülésen elhatározták, hogy a könyvtár rendeztessék és jegyzéke kinyomattassék; e határozat azonban csak sokkal későbben teljesült.
Midőn a szabadságharcz után következő időszakban a Társulat működését ismét felvette, nehány folyóirat tartását határozták el; ezek közül említhetjük a SIEBOLD-KÖLLIKER-féle zoológiai folyóiratot, továbbá az "Annales de Chimie et de Physique", az "Annales des Mines", a "Deutsche geologische Zeitschrift" folyóiratokat.
A Társulat első könyvtárnoka, PAUER LIPÓT, politechnikumi tanár, ki egyszersmind a gyűjteményeket is gondozta, 1855 junius 13-ikán köszönt le. PAUER 14 éven át volt a Társulat önfeláldozó buzgó hivatalnoka, ki a könyvtárt és a gyűjteményeket a gyakran történő lakásváltozások közben mindig rendben tartotta és újra felállította. 1855-ben a könyvtárnak szivességből a "Köztelek"-ben adtak helyet. PAUER leköszönése után rövid időre örökké elvált társai köréből; 1858-ban meghalt. Utódja a könyvtárnoki hivatalban NEUMANN SAMU volt 1857-ig, a mikor Szebenbe költözött át. Ez időben a könyvtár ismét helyet változtatott, minthogy KOVÁCS GYULA magán szállásán ajánlott fel számára alkalmas helyet. NEUMANN helyébe BENEDEK JÓZSEF jött először ideiglenes minőségben, 1857 junius 20-ikától pedig mint megválasztott rendes könyvtárnok. Ő e hivatalt 1860 januárius 7-ikén történt elhunytáig viselte. Elhunyta után rövid ideig (junius 21-ikéig) HUNFALVY JÁNOS volt a könyvtárnok; visszalépése után CHYZER KORNÉL-ra esett a választás, ki azt el is fogadta. Az
1860-ik évi közgyűlésből kiküldött bizottság időközben a könyvtár leltározását elvégezte és már azon a ponton volt, hogy az új könyvtárnoknak átadja, midőn ő bártfai városi fő- és fürdőorvosnak választatván, kénytelen volt leköszönni. Á felépő könyvtárnok a könyvtár jegyzékének kinyomatását melegen ajánlja, de a Társulat nem volt oly pénzügyi helyzetben, hogy ezt az indítványt megvalósíthatta volna. CHYZER után KÁTAI GÁBOR lett a könyvtárnok, 1861 februárius 16-ikán, ki azonnal hozzáfogott, hogy a könyvtárban nagyobb rendet hozzon létre, mit azzal ért el, hogy a szertehulló számos füzeteket könnyen kezelhető kötetekké egyesítette, mire a Társulat száz forintot fordított. KÁTAI, mind a mellett, hogy a könyvtárnokságot csak ideiglenesen vállalta el, a könyveket rövid idő alatt is rendezte, szakcsoportokra osztotta és első ízben készített teljes könyvjegyzéket. Minthogy őt azonban ugyanez időben a Nagy-Kúnságban főorvosul választották, ő is kénytelen volt állásáról leköszönni, melyet 1861 április 10-én BALOGH KÁLMÁN vett át ideiglenesen addig, míg az 1862 januárius 21-ikén tartott közgyűlés könyvtárnokká választotta, mely hivatalt az 1863 januárius 21-ikén történt első titkárrá való megválasztásáig viselte. Nevezett napon utódjává közfelkiáltással SOMOGYI RUDOLF választatott.
A könyvtár a Társulat fennállásának első tizedében alig érdemelte meg e nevet, minthogy mindössze nehány száz darab könyvből állott. Az első időben e könyvek a Társulat helyiségében voltak felállítva. Midőn az intéző férfiak azonban átlátták, hogy a szállásbér a Társulat jövedelmének javarészét felemészti, nehéz szívvel ugyan, de elhatározták, hogy szállást nem tartanak és gyűjteményeiktől megválnak. Az utóbbiakat a magyar nemzeti muzeumnak engedték át, a csekély butorzatot elárvereztették, de egy hang sem találkozott, mely a könyvtárt hasonló sorsra itélte volna. Minthogy azonban a Társulatnak 1854-től 1862-ig saját hajléka nem volt, könyveit egymás után különböző helyeken tartotta. Egy ideig a Köztelken voltak elhelyezve, s midőn onnan kiszorultak, majd KOVÁCS GYULA magánszállásán, majd a politechnikum fizikai szertárában, hol egy ideig kivált a kevésbbé használt könyvek állottak.
Több ízben felmerült az az indítvány, hogy a könyvtárról átte-
kinthető jegyzék készíttessék, melynek alápján a könyvtárt tényleg használni lehessen, de ez indítvány mindannyiszor a társulatnak minden mozgását bénító kedvezőtlen pénzügyi viszonyokon szenvedett hajótörést. Végül 1866-ban a Természettudományi Társulat Közlönye V. kötetéhez mellékletképen jelent meg az első könyvtárjegyzék, SOMOGYI RUDOLF szerkesztésében "A Kir. magy. Természettud. Társulat könyveinek czímjegyzéke" név alatt. Ezt a jegyzéket pótlólag a könyvtárnak 1875–1876-ban történt végleges rendezéseig még két füzet követte: "A Kir. magy. Term. Társ. újabb könyveinek czímjegyzéke" a "Term. Közlöny" 20-dik füzetéhez mellékelve, és egy harmadik füzet dr. BENE RUDOLF és SOMOGYI RUDOLF összeállításában 1873-ban, mely a dr. BENE RUDOLF-tól 1872-ben ajándékozott nagy könyvadománynak jegyzéke. Ez adomány 1029 munkából állott 1557 kötetben.
Könyvtárunk állapotában a szerencsés fordulat akkor állott be, midőn a Társulat a magyar Mérnök-egyesülettel szövetkezvén, közös erőből a Diana-fürdő házában, tehát a fővárosnak kedvezően fekvő helyén lakást bérelt és ott kényelmes olvasótermet rendezett be, hol az olvasó számos tudományos szaklapot és tudományterjesztő folyó-iratot talált. Az a hatalmas lendület, mely 1868 után a Társulat egész életében beállott, midőn a "Természettudományi Közlöny" megindult és az akkori intéző férfiak szerencsés kézzel a Társulatot abba az irányba terelték, melyben immár 25 év óta sikeresen halad: nagyon is érezhetővé vált a könyvtár állapotában és a könyvtárnak a társulati életen nyilvánuló jelentőségében. A gyorsan felszaporodó tagok számával növekedő pénzerő lehetővé tette, hogy a könyvtár okvetetlen szükséges kiegészítésére nagyobb összegek fordíttassanak. 1841-től 1866-ig, az első 25 év alatt, mindössze 1814 frtot fordítottak a könyvtárra; a most bezáródó második negyed évszázadban pedig közel 49,000 forintot adtunk ki e czélra. Ezek a megváltozott viszonyok a könyvtár állapotában híven tükröződnek.
Minden könyvtár keletkezésének és fejlődésének története összetételéből olvasható ki. A budapesti egyetemi könyvtáron még nagyon is meglátszik, hogy alapját a nagyszombati jezsuiták vetették meg; s így vagyunk minden más könyvtárral is. Társulatunk könyv-
tárában három főcsoportot különböztethetünk meg. Az elsőben az önálló művek foglalnak helyet, melyek kezdetben leginkább ajándék, később vétel útján kerültek a könyvtárba. Kétséget sem szenved, hogy az ajándék útján szerzett könyvek között számos mű a könyvtár valóságos és értékes gyarapításának tekinthető, de másfelől azt sem tagadhatjuk, hogy oly könyvek is kerültek oda, melyekről ezt kevésbbé mondhatni. Minthogy azonban a nyilvános könyvtárak rendeltetése, hogy az irodalomnak mennél tökéletesebb tárházai legyenek, azért igen nehéz a felajánlott könyvek tekintetében a könyvtárba való felvételre nézve a könyv értékéből merített mértéket szabni.
A második csoportot alkotják a folyóiratok. Már a Társulat korábbi szakában értékes folyóiratokat járattak, csakhogy ezeket a kellő fedezet hiányában minduntalan megszüntették. Teljes folyóiratsorozatokat könyvtárunkban mennél kevesebbet találunk, minthogy a hírnevesebb folyóiratok megindulása a legtöbb esetben régibb keletű, mint a Társulat könyvtára. A folyóiratok osztálya mindamellett könyvtárunk igen értékes részét alkotja.
Igen tekintélyes osztály a tudományos testvérintézmények kiadványaiból áll. Ezeknek összeállítása igen tanulságos. Az elsők közül valók, a melyek velünk összeköttetésbe léptek, 1854-ben a bécsi "Zoologisch-botanische Gesellschaft", a prágai "Lotos" és az "Oberhessische Gesellschaft für Natur- und Heilkunde" Giessenben; 1854-ben hozzájok csatlakozik a majna-frankfurti "Physikalischer Verein", 1857-ben az éjszakamerikai "Smithsonian Institution", 1859-ben a bécsi császári akadémia és a "Geologische Reichsanstalt". A következő számok mutatják, miként szaporodott azon tudományos intézmények száma, melyek Társulatunkkal a kiadványcserét megindítani iparkodtak. A meddig csakis tisztán magyar nyelvű kiadványaink voltak, azokból a külföld tudományos világa nem ismerhette föl annyira Társulatunk működése körét, mint azon idő óta, mióta az ország természettudományi víszonyaira vonatkozó kiadványaink olyan berendezéssel jelennek meg, hogy a magyar eredeti szövegen kívül latin vagy más idegen nyelvre való fordítása is megvan. Ezek a kiadványok Társulatunk nevét néhány év lefolyása alatt az egész tudományos világ előtt annyira ismeretessé tették, hogy
a kiadványokra nézve csereviszony létesítése czéljából évről-évre megkeres bennünket nehány tudományos társulat vagy intézet. Ekként bizonyos összeköttetés jött létre a mi Társulatunk és a Föld legtávolabbra eső helyein lévő hasonló irányú tudományos intézmények között, a melyek könyvtárunkat szünet nélkül értékes kiadványokkal gazdagítják.
Még 1869-ben csak 45 tudományos egyesülettel folytattuk a kiadványcserét; ez a szám 1877-ig 74-re emelkedett. Ez időben dr. BENE RUDOLF inditványára körözvényt intéztünk az olyan jelentékenyebb társulatokhoz, melyekkel eddig összeköttetésben nem voltunk. E körözvénynek kitünő sikere volt, úgy hogy a következő, azaz 1878-iki évben mar 109 csereviszonyos társulatunk és intézetünk volt. Ez időtől fogva nem a mi részünkről történt már felszólítás újabb csereviszony létesítése czéljából, hanem kivétel nélkül amaz egyesületek és intézetek részéről, még pedig olyan mértékben, hogy jelenleg 184 ilyen csereviszonyunk van.
Nem lesz érdektelen, ha e helyen az illető tudományos intézetek nevét közöljük, földrajzi helyzetök rendjében.
Magyarország
Arad. Kölcsey-egyesület.
Békés-Gyula. Békésvármegyei régészeti és művelődés-történeti Társulat.
Budapest. Magyar tudományos Akadémia.
– Magy. kir. földtani Társulat és Intézet.
– Magy. földrajzi Társulat.
– Országos erdészeti Egyesület.
– Magy. nemzeti Muzeum.
– Országos régészeti és embertani Társulat.
– Országos magy. kir. statisztikai hivatal.
– Kir. orvosegylet.
– Magy. történelmi Társulat.
– Magy. mérnök- és építész-egyesület.
– Magy. kir. orsz. meteorologiai és földdelejességi Intézet.
– Országos középiskolai Tanáregyesület.
– Magyar orvosok és természetvizsgálók.
Gyulafehérvár. Alsófehérmegyei történelmi, régészeti és természettudományi Társulat.
Kecskemét. Kecskemétvidéki természettudományi Társulat.Kézsmárk. Felsőmagyarországi Kárpátegylet.
Kolozsvár. Orvos-természettud. társ. és Erdélyi múzeum-egylet természettudományi szakosztálya.
Nagy-Szeben. Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften.
Pozsony. Verein für Natur- und Heilkunde.
Selmecz. Gyógyászati és természettudományi Egylet.
Temesvár. Délmagyarországi természettudományi Társulat.
Trencsén. Trencsénmegyei Természettudományi Egylet.
Zágráb. Societas historico-naturalis croatica.Ausztria.
Aussig. Naturwissenschaftlicher Verein.
Brünn. Naturforschender Verein.
Graz. Naturwissenschaftlicher Verein für Steiermark.
– Verein der Aerzte in Steiermark.
Innsbruck. Naturwissenschaftlich-medic. Verein.
Klagenfurt. Naturhistor. Landesmuseum in Kärnthen. Krakomie. Akademia umiejętnośći.
Prag. Königl. böhmische Gesellschaft der Wissenschaften.
– Naturhistorischer Verein "Lotos".
– Böhmischer Forstverein. Trieste. Società adriatica de scienze naturali.
Wien. Kais. Akademie der Wissenschaften.
– Kais. kön. Geologische Reichsanstalt.
– Kais. kön. Geographische Gesellschaft.
– Kais. kön. Naturhistorisches Hofmuseum.
– Kais. kön. Centralanstalt für Meteorologie und Erdmagnetismus.
– Kais. kön. Gradmessungsbureau.
– Kais. kön. Zoologisch-botanische Gesellschaft.
– Verein zur Verbreitung naturwissenschaftl. Kenntnisse. Sarajevo. Zemaljski muzej u Bosni i Hercegovini.Német birodalom.
Altenburg. Naturforschende Gesellschaft des Osterlandes.
Annaberg-Buchholz. Verein für Naturkunde. Augsburg. Naturhistorischer Verein.
Berlin. Königl. Preussische Akademie der Wissenschaften.
– Botanischer Verein für die Provinz Brandenburg.
– Entomologischer Verein.
Braunschweig. Verein für Naturwissenschaft.
Bremen. Naturwissenschaftlicher Verein.
Breslau. Schlesische Gesellschaft für vaterländ. Cultur.Carlsruhe. Naturwissenschaftlicher Verein.
Cassel. Verein für Naturkunde.
Chemnitz. Naturwissenschaftl. Gesellschaft.
– Königl. sächs. meteorologisches Institut.
Colmar. Société d' Histoire naturelle.
Danzig. Naturforschende Gesellschaft.
Donaueschingen. Verein für Geschichte und Naturgeschichte in der Baar.
Dresden. Naturwissenschaftl. Gesellschaft Isis.
Dürckheim a. d. H. Naturwissenschaftl. Verein der Rheinpfalz.
Elberfeld. Naturwissenschaftl. Verein.
Frankfurt a. M. Freies deutsches Hochstift.
– Physikalischer Verein.
– Senckenbergische naturforschende Gesellschaft.
Frankfurt a. O. Naturwissenschaftlicher Verein.
Giessen. Oberhessische Gesellschaft für Natur- und Heilkunde.
Görlitz. Naturforschende Gesellschaft.
Göttingen. Königl. Gesellschaft der Wissenschaften.
Greifswald. Naturwissenschaftl. Verein für Neu-Vorpommern und Rügen.
– Geographische Gesellschaft.
Halle a. S. Kaiserl. Leopoldinisch-Carolinische Akademie der Naturforscher.
– Naturwissenschaftl. Verein für Sachsen und Thüringen.
– Verein für Erdkunde.
Hamburg. Verein für Naturwissenschaftl. Unterhaltung.
– Naturwissenschaftl. Verein.
Hamburg-Altona. Naturwissenschaftl. Verein.
Hanau. Wetterauische Gesellschaft für die gesammte Naturkunde.
Heidelberg. Naturhistorisch-medizinischer Verein.
Jena. Gesellschaft für Medizin und Naturwissenschaften.
Kiel. Naturwissenschaftl. Verein für Schleswig-Holstein.
Königsberg. Königl. physikalische ökonomische Gesellschaft.
Landshut. Botanischer Verein.
Leipzig. Verein von Freunden der Erdkunde.
Lüneburg. Naturwissenschaftl. Verein für das Fürstenthum Lüneburg.
Magdeburg. Naturwissenschaftl. Verein.
Mannheim. Verein für Naturkunde.
München. Königl. bayer. Akademie der Wissenschaften.
– Geographische Gesellschaft.
– Bayerische botanische Gesellschaft.
Münster. Westfälischer Provinzial-Verein für Wissenschaft und Kunst.
Nürnberg. Naturhistorische Gesellschaft.
Offenbach a. M. Verein für Naturkunde.Osnabrück. Naturwissenschaftl. Verein.
Regensburg. Naturwissenschaftl. Verein.
Sondershausen. "Irmischia" Botanischer Verein für das nördl. Thüringen.
Tübingen. Königl. Universität.
Wernigerode. Naturwissenschaftl. Verein des Harzes.
Wiesbaden. Verein für Naturkunde im Herzogthum Nassau.
Zwickau. Verein für Naturkunde.Svájcz.
Basel. Naturforschende Gesellschaft.
Bern. Naturforschende Gesellschaft.
Chur. Naturforschende Gesellschaft Graubündens.
Genève. Société de Géographie.
St.-Gallen. Naturwissenschaftl. Gesellschaft.
Thurgau. Naturforschende Gesellschaft.
Zürich. Naturforschende Gesellschaft.Francziaország.
Bordeaux. Société des sciences physiques et naturelles.
Cherbourg. Société nationale des sciences naturelles.
Dijon. Academie des sciences, arts et belles lettres.
Paris. Société de Géographie.
– Société géologique de France.
– Société zoologique de France.
– Société d'acclimatation.
– Jeunes naturalistes.
Rouen. Museum d'Histoire naturelle.Olaszország.
Brescia. Ateneo.
Firenze. Società entomologica italiana.
Genova. Museo civico di storia naturale.
Modena. Regia Accademia di scienze, lettere ed arti.
Palermo. Reale Accademia di scienze, lettere ed arti.
Pisa. Società toscana di scienze naturali.
Roma. Reale Accademia dei Lincei.
– Società geografica italiana.
– Comitato di Artiglieria e Genio.
Venezia. Reale Istituto di scienze, lettere ed arti.Belgium.
Bruxelles. Société entomologique de Belgique.
– Société malocologique belge.Bruxelles. Société belge de microscopie.
Liège. Société géologique de Belgique.Németalföld.
Harlem. Fondation Teyler van der Hulst.
Utrecht. Koninglijk Nederlandsch meteorologisch Instituut.Nagy-Britannia.
Dublin. Society of Natural History.
Edinburgh. Royal Society.
– Royal College of Physicians.
Glasgow. Natural History Society.
London. Royal microscopical Society.Svéd-Norvégország.
Bergen. Museum.
Christiania. Konglik Norske Universitet.
Tromsö. Museum.
Upsala. Regia Societas Scientiarum.Orosz- és Finnország.
Dorpal. Naturforscher Gesellschaft.
Helsingfors. Societas pro flora et fauna fennica.
– Société de géographie de Finlande.
Kijev. Kijevszkoje obscsesztvo jesztesztvoiszpitatelej.
Moszkva. Société impériale des naturalistes.
Odesza. Novorosszijszkoje obscsesztvo jesztesztvoiszpitatelej.
Petersburg. Imperatorszkoje russzkoje geograficseszkoje obscsesztvo.
– Physikalisches Central-Observatorium.
Riga. Naturforscher-Verein.Éjszakamerikai Egyesült-Államok.
Brookville (Indiana). Society of Natural History.
Cambridge (Massachussetts). Museum of comparative Zoology at Harvard College.
Chapel-Hill (North-Carolina). Elisha Mitchell Scientfic Society.
Davenport (Jowa). Academy of Natural Science.
Meriden (Connecticut). Scientific association.
New-Orleans. Academy of Sciences.
New-York. Academy of sciences.
– American Museum of Natural History.
Philadelphia. Academy of Natural Science.
– Wagner Institution.
Salem (Massachussetts). American Association for the advancement of science.
San-Francisco. California academy of sciences.St-Louis. Academy of science.
Topeka (Kansas). Kansas academy of science.
Trenton (New-Yersey). Natural History Society.
Washington. Smithsonian Institution.
– – Bureau of Ethnology.
– – Board of Indian Comissioners.
– – Entomological comission.
– – Geographical and geological Survey.
– – Departement of agriculture.
– – Sanitary Comission.
– – Patent office.Canada.
Ottava. Commission géol. et d' histoire naturelle du Canada.
Mexico.
Mexico. Sociedad geografia y estadistica de la republ. mexicana.
– Sociedad cientifica "Antonio Alzate".Délamerika.
Cordoba (Republica Argentína). Academia nacional de ciencias de la Republica Argentina.
La Plata (Prov. de Buenos-Aires). Direction gén. de Statistique de la Republ. Argentina.
Rio de Janeiro. Museu nacional.
San-José (Republica de Costa rica). Museu national.
Santiago de Chile. Deutscher wissenschaftlicher Verein.Ausztrália.
Melbourne. Public Library, Museum and National Gallery of Victoria.
Társulatunk könyvtára a hetvenes évek elején csak kevés osztályra szakadt. Volt róla ugyan három füzetből álló jegyzék, mely azonban a könyvtár gyors növekedésével gyorsan elavult és hasznavehetetlenné vált; azonkívül nem volt mozgó, az az czédulakatalógus sem. Ez érezhető hiányon segítendő, a Társulat választmánya a könyvtár teljes rendezését határozta el, melyet, minthogy SOMOGYI RUDOLF hivataláról ép akkor leköszönt, utódja, e sorok írója vállalt magára, ki az 1875-ik évi közgyűlésen könyvtárnokká választatott. A rendezés munkája az 1876-ik év folyamán történt és 1877-ben jelenhetett meg az újonnan rendezett és felállított könyvtár czímjegyzéke, melyben 4528 műnek a czíme fordult elő. A könyvek a következő 17 szakcsoportra osztattak:
A. Anthropologia, ethnographia, művelődéstörténelem, nyelvészet, tanügy
B. Philosophia, tudománytörténelem, biographiák
C. Chemia, chemiai technologia
D. Astronomia, meteorologia
E. Geographia, nemzetgazdaságtan, statisztika
F. Gazdaságtan, erdészettan
G. Zoologia
H. Botanika
L. Mineralogia, geologia, palaeontologia
K. Orvosi tudományok
L. Physiologia, anatomia
M. Physika
N. Encyclopaediák, szótárak, programmok
O. Folyóiratok
P. Tudományos intézetek és társulatok kiadványai
R. Vegyesek
S. Hungaricajelenleg
"
"
"
"
"
"
"
"
"
"
"
"
"
"
"
"302
811
402
393
641
371
523
440
401
1532
302
691
193
285
303
444
515műből áll
" "
" "
" "
" "
" "
" "
" "
" "
" "
" "
" "
" "
" "
" "
" "
" "Összesen
8549 mű Midőn 1885-ig az újabb művek száma ismét nagyon felszaporodott, a könyvtárjegyzék II. füzete adatott ki 1886-ban, melyben 2552 könyvczím foglaltatik. Az újabban érkezett művek czíme az olvasóteremben levő írott jegyzékben van közhasználatra kitéve.
A föntebbiekben közölt számokból látható, hogy Társulatunk könyvtára még mindig csak kis könyvtárnak nevezendő. De ha tekintetbe vesszük, hogy benne aránylag sok az új könyv, mely a jelenkori irodalom képviselője, belátjuk, hogy e könyvtár kisebb kiterjedése mellett is igen becses könyvgyüjtemény, mely a mint egyrészt a Társulat irodalmi tevékenységében mulhatatlanul szükséges segédeszközül szolgál, másrészt helybeli tagtársaink számára az ismeretek gazdag tárházát alkotja.