A KIRÁLYI MAGYAR
TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ELNÖKEI
1841-től 1891-ig.
(Arczképekkel.)
|
|
BUGÁT PÁL, egyetemi tanár, Társulatunknak hárem izben elnöke, született 1793 április 12-ikén Gyöngyösön. Gimnáziumi iskoláit szülővárosában, a filozofiát az egri liczeumban végezvén, a felsőbb tudományok hallgatása végett a pesti egyetemre jött, hol az orvosi pályát 1811–1816-ig sok küzdelem és anyagi nélkülözések közt, de kitünő sikerrel végezte be. 1818 deczember 21-én orvosdoktorrá, 1820 január 8-ikán szemészmesterré avattatott, s már 1819-ben tanársegéd lett. 1823 szeptembertől 1824. évi januárig Bakabánya városa tiszti főorvosa volt, honnan GEBHARDT FERENCZ helyére az egyetemhez hivatott az orvosi kar jegyző tisztének betöltésére, de a következő évben mint Selmecz- és Bélabánya városok tiszti főorvosa, ismét elhagyta a fővárost.
1824 október 5-ikén az egyetemhez rendes tanárrá neveztetett ki s tanszékét november 9-ikén el is foglalta, élettant, általános kór- és gyógyítástant és gyógyszertant tanítván a sebészjelölteknek. RÁCZ SÁMUEL (1777) és BENE FERENCZ (1812) után ő volt a harmadik egyetemi tanár, ki az orvosi tudományoknak magyar nyelvű képviselője vala. Ez irányban kifejtett munkálkodásának minden részlete ismeretes irodalomtörténetünkben. 1831-ben SCHEDEL FERENCZ-czel együtt megindítá az "Orvosi Tárt", melyet egész 1848 végéig szolgált. 1848-ban a Honvédelmi bizottmány Magyarország főorvosává BUGÁT-ot nevezte ki; 1849 végén szülőföldén keresett menedéket, s 1850 után legfőképen nyelvbuvárlatokkal foglalkozott, melyeknek eredményeit nagyobbrészt kéziratban az Akadémiára hagyta.
A mint Társulatunk 1841 májusban megalakult, BUGÁT-ot választá elnökül, ki legnagyobb odaadással feküdt neki az új egyesület szervezésének, s széleskörű ismereteivel és megnyerő modorával igazi lelkesedést tudott önteni társaiba. 1844-ben alelnök, 1848-ban ismét elnökké választatott, a mely tisztét akkor három évig viselte. SZŐNYI és KORIZMICS elnökösködése után a Társulat bizalma 1861-ben ismét BUGÁT-ot kérte fel az elnöki tiszt viselésére, a melyet most már harmadizben négy évig töltött be, a mely után akkor már gyakori gyöngélkedése miatt lemondott. Elhunyt 1865 julius 9-ikén. Emlékét Társulatunk kegyelettel őrzi, s alapítványaiból, melyeket saját nevére, valamint SCHUSTER nevére tett, s a melyek mintegy 4500 frtra rúgnak, időnként pályázatokat ír ki a természettudományok különböző ágaiból. – Bővebb életrajza, irodalmi munkásságának jellemzése, valamint megjelent és kéziratban maradt dolgozatainak jegyzéke megtalálható KÁTAI GÁBOR társulati volt titkárnak amaz emlékbeszédében, a melyet Társulatunk 25 éves jubileuma alkalmával tartott, s a melynek teljes czíme: "Emlékbeszéd" BUGÁT PÁL felett. A K. M. Természettudományi Társulat MDCCCLXVIII-ik évi február 1. tartott huszonöt évi jubileuma alkalmával mondotta KÁTAI GÁBOR társulati első titkár (Bugát kőnyomatú arczképével). Pesten, nyomatott Bucsánszky Alajosnál MDCCCLXVIII. 4o 14 lap. Nyomtatásban megjelent önálló műveinek és fordításainak száma mintegy 40 kötetre és füzetre megy, s hagyatékában 16 kisebb-nagyobb munka kéziratát találták.
*
|
|
KUBINYI ÁGOSTON (FELSŐ-KUBINYI és NAGY-OLASZI, a magyar nemzeti muzeum igazgatója, Társulatunknak 1841-ben, mindjárt alakulásakor alelnöke, 1844-ben pedig elnöke, született Videfalván Nógrádmegyében 1790 május 30-ikán; iskolai pályáját Beszterczén kezdette, hol a füvészet és madarászat iránt nagy előszeretettel viselkedett, s PETÉNYI SALAMON-nal együtt gyüjtögetett; későbbi utazgatásai közben a régiségtanhoz vonzódott. 1812-től 1814-ig a debreczeni kollegiumban tanult, majd a Pesti egyetemre ment, hol az egyetemi füvészkert és a nemzeti mu
zeum vonta magára figyelmét. Iskoláit 1819-ben végezvén, utazásokat tett; 1821-ben Nógrádmegye aljegyzője, 1832-től 1842-ig mint főbiztos szolgálta a megyét. Az orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésein buzgó részt vett részint mint elnök, részint mint alelnök s a központi választmány elnöke. 1843-ban a nemzeti muzeum igazgatója lett, s a képtárat József nádor arczképének lefestésére gyüjtött 12 ezer pengő forinttal, s a Pyrker-féle képgyüjtemény megszerzésével megalkotá. A muzeumot a szabadságharcz alatt ő mentette meg úgy szólván az enyészettől. Éremgyüjteménye, madártojásgyüjteménye s hatezer kötetből álló könyvtára részben martaléka lett a Videfalván átvonuló oroszok pusztításának. Irodalmi munkássága értekezésekben, előadásokban nyilatkozott; "Magyarországi mérges növények" czímű, 30 szines rajzzal diszített munkája 1842-ben jelent meg. Érdemeiért a m. tud. Akadémia tiszteleti taggá választotta.
Társulatunkban 1841–1843-ban alelnök volt s 1844-ben az elnöki tisztet vitte, s széleskörű ismeretségével sok befolyásos állású barátot és tagot szerzett Társulatunknak, s maga is 500 frt alapítvánnyal örökítette meg nevét évkönyveink lapjain. Elhunyt 1873-ban.
*
|
|
SCITOVSZKY JÁNOS (NAGYKÉRI), Magyarország primása, született 1785 november 1-én Bélán Abaujmegyében; gimnáziumi tanulmányait Rozsnyón fejezte be; 1804-ben ugyanott a papnövendékek közé lépett, hol magát kitüntetvén, 1808-ban a bölcsészetből, 1813-ban pedig a pesti tud. egyetemen a theológiából doktori koszorút nyert; 1809 november 5-én áldozó pappá szenteltetvén, a rozsnyói püspöki liczeumban a filozofia és mathematika tanára lőn, két év mulva pedig a theológiai tanszéken működött; 1824-ben rozsnyói kanonok, 1827 augusztus 17-én rozsnyói megyés püspökké neveztetett ki; 1838 november 19-ikén pécsi püspök, 1849 junius 21-én az esztergomi primássággal egybekötött érseki székre emeltetett, s 1853 márczius 7-ikén a római szentegyház kardinálisai közé vétetett. A népnevelés körül szerzett érdemei mellett és tetemes áldozatain kívül kiváló érdeklődést tanusított a közmívelődési egyesületek iránt, s a Szent-István társulatot hathatós védelmében részesítette.
Társulatunk közgyűlése 1845-ben elnökké választotta s az 1846. évi május 19-iki közgyűlést lelkes beszéddel nyitotta meg. Elnöki tisztét három éven át viselte, a mely idő alatt segítője BUGÁT alelnök volt. Társulatunk iránt érzett érdeklődésének 500 frt alapítvánnyal adott kifejezést. Elhunyt 1866 október 19-ikén Esztergomban.
*
|
|
SZŐNYI PÁL, akadémiai levelező tag, született 1808-ban Debreczenben, hol alsóbb iskoláit s a theológiát végezte. A debreczeni főiskolában ő volt az első, a ki magyarul tanította a mathematikát. 1835-től mint TISZA LAJOS fiainak nevelője, sokáig tanult és utazgatott külföldön, s hazatérve, sok főuri család körében utat egyengetett a józanabb nevelési elveknek, 1848-ban tanácsos volt a közoktatásügyi miniszteriumban, s a népiskolák ügyeit vezette. 1849-ben több mágnás-család gyermekeivel újra megkezdte a tanítást s így keletkezett felsőbb engedelemmel tekintélyes magán-iskolája, melynek később minden idejét odaszentelte. Paedagógiai munkáival többször jutalmat nyert, "Alaktan" czímü két kötetes dolgozatát az Akadémia a Marczibányi-féle 50 aranyas díjjal tüntette ki, s 1846-ban levelező tagjává választotta.
Társulatunk 1848-ban alelnökévé, 1851-ben pedig elnökévé választotta. Érdemeit tizenegy év története őrzi Társulatunk emlék-lapjain. A legsulyosabb időben nemcsak az enyészettől mentette meg a társulatot, hanem határozottan a haladás pályájára vitte; a közgyűlés érdemeiért pártoló tagul választotta. S ő viszont 200 frtos alapítványt hagyományozott Társulatunknak. Elhunyt 1878 junius 19-ikén.
*
|
|
KORIZMICS LÁSZLÓ, született Agg-Sz.-Péteren Fehérmegyében 1816-ban, gazdaságot és mérnöki tudományokat tanult, s főtörekvése volt a mérnöki tudományokat a gazdaságban alkalmazni. Léván az Eszterházy-uradalomban főmérnöknek neveztetvén ki, gazdasági közleményei ez irányban úttörőkként jelentek meg a
"Magyar Gazdá"-ban, nevezetesen a "Rétöntözésről", s koszorúzott pályamunkája a "Jószágrendezésről", stb. 1848-ban a földmívelési miniszteriumba nevezték ki, s 1849-ben megindítá a "Gazdasági Lapok"-at. "A mezőgazdaság könyve", melyet Stephens után hazai viszonyainkhoz alkalmazva Benkő és Morócz társaságában dolgozott ki, 6000 példányban mintegy 40 ezer kötetbon terjedt el hazánkban. "Gazdasági levelek", "Levelek a szőlőből", "Tanulmányok és Reflexiók" czimű művei, s más, a mezőgazdaságban követendő helyes arányokról szóló czikkei sokat használtak gazdaságunk emelkedésének. Tagja volt a magy. tud. Akadémiának, alelnöke az Orsz. gazdasági egyesületnek.
Társulatunk elnöki tisztét 1859–60 években viselte, s aztán lemondván, 100 frt alapítvánnyal örökítette meg nevét. Elhunyt 1886 október 5-ikén.
*
|
|
STOCZEK JÓZSEF, a kir. József-műegyetemen a műszaki fizika tanára, a M. Tud. Akadémia másodelnöke és helyettes elnöke, született Szabadkán 1819 januárius 20-ikán, középiskoláit Pécsett végezvén, Pesten előbb a papnöveldének, majd az egyetemhez csatolt mérnöki intézetnek lett tanítványa, hol a geodéziából tanársegéd lőn PECZELT tanár mellett. 1847-ben a József-ipariskolán rendes tanára lett a természettannak. Ez az ipariskola 1856-ban műegyetemmé fejlődött. Ő volt ez intézet első magyar igazgatója, s mint ilyen, lelkének egész szeretetével igyekezett azt a kor színvonalára emelni. Érdemeiért a Magyar Tudom. Akadémia már 1858-ban leyelező, két évre rá rendes tagjául választotta, 1867-ben a harmadik osztály elnöke s az igazgatótanács tagja s végül az akadémia másodelnöke lett. Felsőbb helyen is elismerték érdemeit, a midőn kir. tanácsos, azután a vaskoronarend III. osztályú lovagja és élethossziglan a főrendiház tagjává neveztetett ki. Első művét "A kis katoptrikai kathetométerről" még tanársegéd korában 1845-ben írta; önálló kutatásokon alapuló számos becses dolgozatai Poggendorf "Annal"-jaiban jelentek meg. Újabb dolgozatai az apró időközök és nagy sebességek mérésére, a színkép-elemzésre, a Poisson-
féle tételekre, a barometrikus magasságmérésekre, a meteorológiai megfigyelésekre, s a Tatatóvárosi ivóvíz Budapestre vezetésének kérdése alkalmából, a föld alatt vezetett vizek lehütésére vonatkoznak.
Társulatunk tagjai sorába 1852-ben lépett be s már 1853 junius 11-ikén választmányi taggá lett; 1865-től 1872-ig társulatunknak elnöke volt, s az ő elnöksége alatt ment át társulatunk az előbbi irányból arra az útra, a melyen ma is halad; lelépésekor érdemeiért tiszteleti taggá választotta a közgyűlés s haláláig választmányi tag volt. Társulatunk körében tartotta legszebb előadásait, s folyóiratában közölte szép vizsgálatait a lakóhelyekben megkivántató levegőjutalékról, a Jedlik-féle galvánelemek állandóiról, a lakások szellőztetéséről, a telített gőzök sűrűségéről, a Fessel-féle készülék forgási tüneményeiről, a Mariotte-féle képletekről stb. Elhunyt 1890 május 11-ikén.
*
|
|
THAN KÁROLY (APÁTHI), a budapesti tud. egyetemen a chemia tanára, született Ó-Becsén 1834 deczember 20-ikán; gimnáziumi tanulmányait Szabadkán kezdte meg, majd Szolnokon, Kalocsán és Nagy-Becskereken folytatta. A szabadságharczban igen ifjan BÖHM őrnaggyal az erdélyi hadsereghez ment, s mint tűzmester résztvett BEM tábornok minden hadjáratában, s a vizaknai csatában megsebesült. Szeben bevétele után az ott fölszerelt puskaporgyárban alkalmazták, s a zsibói fegyverletétei után szülőihez ment. A chemiához érzett hajlandóságát követve, gyógyszerészi pályára lépett s Kőrös-Ladányban, H.-M.-Vásárhelyen és Szegeden gyakornokoskodott. Ez alatt a chemiának technikai részébe, kisérletek tételével jól belegyakorolta magát. 1853-ban a szegedi főgimnáziumba lépett s 1855-ben kitűnő érettségi vizsgát tett. Ekkor a bécsi orvosi egyetemre ment, s az orvosi fakultáson három évig hallgatta a chemiával rokon tudományokat, s REDTENBACHER vezetése alatt dolgozott. 1858-ban a chemiából doktor lett a bécsi egyetemen, s még akkor közzétette önálló vizsgálatainak eredményét a platin-cyanaethylről és a rumicinről, a melyek Társulatunk 1860-iki közlönyében is meg-
jelentek. Utazási ösztöndíjjal a heidelbergi egyetemen BUNSEN vezetése mellett két féléven át folytatta chemiai tanulmányait, melyeknek eredményeit a Liebig-féle "Annalen der Chemie"-ben tette közzé. Fizikai ismereteit KIRCHHOFF, HELMHOLTZ, EISENLOHR előadásainak hallgatásával gyarapította. 1859-ben Párisban folytatta tanulmányait. Visszatérve, Bécsben előbb chemiai tanársegéd, maja magántanár lett az egyetemen, folyvást munkálkodva. 1860-ban a chemia helyettes, 1862-ben rendes tanára lett a budapesti egyetemen, folyvást gazdagítva a tudományt önálló kutatások eredményeivel. Irodalmi munkáinak száma igen nagy; érdemeiért a M. Tud. Akadémia rendes tagjául választotta, s a harmadik osztálynak jelenben elnöke. Az egyetemi chemiai intézetnek a kor színvonalán álló mintaszerű berendezése is az ő érdeme. Munkásságáért és érdemeiért számos kitüntetésben részesült.
Társulatunkba 1859-ben lépett be s folytonos munkálkodásával és előadásaival mutatta érdeklődését; 1862-ben alelnök, 1872-ben elnök lett, a mely tisztét 1880-ig viselte és Társulatunk reformtörekvéseiben nagy szerepet vitt tizennyolcz éven át, s ma is mint tiszteleti, pártoló és választmányi tag eleven részt vesz tudományos mozgalmainkban;
*
|
|
SZILY KÁLMÁN (NAGYSZIGETHI) előbb a műegyetemen az elméleti fizika tanára, most a M. Tud. Akadémia főtitkára és Társulatunknak 1880 óta elnöke, született Izsákon, Pestmegyében 1838 junius 29-ikén; elemi és alsóbb gimnáziumi tanulmányait szülői házánál, a gimnázium két felső osztályát Pesten a piáristáknál végezte. Innen az akkor még egyetemi ranggal nem biró József-ipariskolába lépett s az 1856. és 1857. évet itt töltötte, majd 1860-ig a bécsi műegyetemet végezte. Onnan hazajövén, két éven át a budai műegyetemen STOCZEK JÓZSEF mellett volt assistens, a harmadik évben pedig a kisérleti fizikát adta elő. Két évi szabadságot nyervén, külföldre ment, s egy évet Zürichben töltött, hol CLAUSIUS és ZEUNER, félévet Berlinben, hol MAGNUS, felet Heidelbergben, hol KIRCHHOFF kitűnő előadásait hallgatta, s e hires
tanárok vezetése alatt dolgozott. 1865-ben visszatérvén, elfoglalta állását; 1869-ben a kísérleti természettan rendes tanárává neveztetett ki a műegyetemen, a melyet 1872-ben a mathematikai fizika tanszékével cserélt föl. 1872–1874 években a dékáni, 1879-től pedig öt éven át a rektori méltóságot viselte s a műegyetem új épülete az ő rektorsága alatt készült el; magának az intézetnek szervezete is az ő rektorsága idejében reformáltatott ujból s a kor színvonalának megfelelőbben. – Tudományos és irodalmi munkássága sokoldalú, s főképen a mechanika és a hőelmélet körébe vágnak, s a M. Tud. Akadémia kiadványaiban, a tőle is szerkesztett "Műegyetemi Lapok"-ban, a Mérnök-egylet és Társulatunk folyóirataiban, valamint külföldi német, franczia és angol szaklapokban jelentek meg. Tudományos érdemei több kitüntetésben részesültek; az Akadémia 1865-ben levelező, 1874-ben rendes tagjául, 1889-ben pedig örökös főtitkárául választotta.
Társulatunkba 1860-ban lépett be; az 1868-iki évi közgyűlés bizodalma első titkárrá választván, Társulatunk reformálásához fogott, s megindította a "Természettudományi Közlöny"-t, melyet szerkesztő-társaival most is szerkeszt; később alelnöke, azután újból első titkára lett Társulatunknak, mígnem 1880-ban elnökké választatván, mint ilyen vezeti Társulatunk ügyeit mind e mai napig.
A TÁRSULAT LEGELSŐ ALAKITÓ TAGJAI
KIK AZ 1841. MÁJUS 28-IKÁN KIBOCSÁTOTT ALÁIRÓ ÍVEN BE VANNAK JEGYEZVE.
|
Adler * (András) Agnelly (Ferencz) Akner Mihály Attomyr József Bachmann (József) Bacsó Bálint Bartha Károly Beliczay Benczur János Bende Bittner Imre Boór Sámuel Broër Adolf Bugát Pál Constantin Mihály Csausz (Márton) Csécsi (Imre) Czilchert Róbert Czirbusz István Dolezsall Gábor Dusszil (Illés) Eckstein (Frigyes) Entz Ferencz Erdélyi (József) Fábry Károly Farkas Ferencz Fauser (Antal) Feichtinger Sándor Fényes Elek Flór Ferencz Forster Károly Frey (Vincze) Freytag József Frivaldszky (Imre) Frommhold Károly Gerenday József Gerics (Pál) Ghyczy Ignácz Gömöry Károly Gőtz Ferencz Grineus Joannes Nepom. Dabasi Halász Géza Hammerschmidt Ferencz Hanák János Hegyessy Péter |
Heuffel (János) Holmann József Horn Ferencz Horváth József Hütter Leonard Irinyi János Jedlik Anián Jelenffy Károly Jurenák József Kacskovics Lajos Kanya Pál Karika Klein György Kovács Sebestény Endre Kőszeghy (Mihály) Kramoliny Anton Krieger Leopold Kubinyi Ágoston Kubinyi Ferencz Láng Ádám Láng A. Ferencz Lóstájner (Arányi) Lajos Mannó (Alajos) Matulay János Méhoffer Melczer Lajos Mészáros Ignácz Mihálka Antal Mikusay János Mokossinyi Mihály Molitoris Lajos Müller Godofréd Nagy Károly Nendtwich Károly Báró Nyáry Albert Báró Ocskay Okenfusz Alajos Óváry Pál Ötvös Ágoston S. Pataki Pataky Dániel Pauer Lépolt Pecz (Vilmos) Petényi Salamon Pollák József Pólya József |
Pongrácz Mihály Radvánszky Antal Reisinger János Rochosz István Rumy (Károly) Sadler József Schedel (Ferencz) Schernhoffer (Károly) Schirkhuber (Móricz) Schlesinger Ignácz Schlotterbek Pál Schmidt János Schöepf Auguszt Schwetter (Károly) Smalkovits Mihály Spáth (Pál) Sperlágh András Staffenberger Alajos Steer Ferencz Stetter Fridr. Vilm. Szabó Sztancsics Sztanojovits Lázár Tarczy Lajos Id. Gróf Teleki József Tessenyi Zsigmond Toepler Károly Toepler Theophil Eduárd Tognio Lajos Török János Trencsényi (István) Vajda Péter Vámosy Varga (János) Viszkidenszky Vogel Károly Wagner Dániel Wágner István Wallsteiner Károly Würtzler Vilmos Zelenák (János) Zichy Ferencz Zlamál Vilmos Zomborcsevics Vincze |
Összesen 134-en.
* Az íven több aláírónak hiányzik a keresztneve, melyet irattárunkből pótoltunk rekeszjelben.
A TÁRSULAT TISZTVISELŐI
(1841-től 1890-ig).
|
Elnök: Bugát Pál (1841–43; 1848–50; 1861–64) Kubinyi Ágoston (1844–45) Scitovszky János (1845–47) Szőnyi Pál (1851–58) Korizmics László (1859–60) Sztoczek József (1865–71) Than Károly (1872–79) Szily Kálman (1880–91). Alelnök: Kubinyi Ágoston (1841–43) Bugát Pál (1844–47) Szőnyi Pál (1848–50) Kovács Sebestyén Endre (1851–58) Kovács Gyula (1859–61) Than Károly (1862–71) Margó Tivadar (1868–70) Szily Kálmán (1871) Szabó József (1872) Say Móricz (1873–75) Balogh Kálmán (1872–88) Br. Eötvös Loránd (1880–91) Hőgyes Endre (1889–91). |
Első titkár: Vajda Péter (1841–43) Kovács Sebestyén Endre (1844–50) Takács János (1851–54) Szabó József (1855–61) Tóth Sándor (1862) Balogh Kálmán (1863) Vész János Armin (1864) Kátai Gábor (1865–67) Szily Kálmán (1868–70; 1872–79) Fodor József (1880–86) Lengyel Béla (1871; 1887–91). Másodtitkár: Kovács Sebestyén Endre (1841–43) Török József (1844–47) Rhédey Antal (1848–50) Haumann László (1851) Virnau (Virányi) János (1852–54) Batizfalvy Sámuel (1855–58) Károlyi Lajos (1859) Kátai Gábor (1860) Tóth Sándor (1861) Schmidt György (1862–64) |
Lang Gusztáv (1865–67) Wartha Vincze (1868) Lengyel Béla (1868–69) Berecz Antal (1870) Pethő (Petrovits) Gyula (1871–79) Paszlavszky József (1877-91) Horváth Géza (1883–85) Bartoniek Géza (1886) Csopey László (1887–91). Könyvtárnok: Pauer Lipót (1841–54) Neuman Samu (1855-58) Benedek József (1859) Hunfalvy János (1860) Chyzer Kornél (1861) Balogh Kálmán (1862) Somogyi Rudolf (1863–74) Heller Ágost (1875–91). Pénztárnok: Mokossinyi Mihály (1841–1843) Jurenák József (1844–47) Jármay Gusztáv (1848–69) Egresy Rezső (1870–72) Leutner Károly (1873–91). |
A TÁRSULAT TISZTIKARA ÉS VÁLASZTMÁNYA
1891-ben.
|
Elnök: Szily Kálmán. Alelnök: Báró Eötvös Loránd Hőgyes Endre. Első titkár: Lengyel Béla. |
Másodtitkár: Paszlavszky József Csopey László. Pénztárnok: Leutner Károly. Könyvtárnok: Heller Ágost. |
Irodaigazgató: Lengyel István. Irodatiszt: Lengyel Bálint. |
A választmány tagjai:
|
Állattanra: Entz Géza Frivaldszky János Horváth Géza Margó Tivadar. Ásvány- és földtanra: Krenner József Sándor Lóczy Lajos Semsey Andor Szabó József. |
Chemiára: Fodor József Ilosvay Lajos Than Károly Wartha Vincze. Élettanra: Csapodi István Laufenauer Károly Mihalkovics Géza Thanhoffer Lajos. |
Növénytanra: Jurányi Lajos Klein Gyula Mágócsy-Dietz Sándor Staub Móricz. Természettanra: Fröhlich Izidor Konkoly Miklós Schmidt Ágoston Schuller Alajos. |
TISZTELETI TAGOK
(1891-ben).
|
Csató János alispán, N. Enyed Hazslinszky Frigyes tanár, Eperjes Hyrtl József e. nyug. tanár, Bécs Jedlik Anyos nyug. e. tanár, Győr |
Margó Tivadar e. tanár, Budapest Semsey Andor muzeumi tb. őr, Budapest Than Károly e. tanár, Budapest Virchow Rudolf e. tanár, Berlin |
PÁRTOLÓ ÉS ÖRÖKÍTŐ TAGOK
ÉS ALAPÍTVÁNYAIK JEGYZÉKE.
(1891-ben).
| frt. kr. | frt. kr. | ||
|
Alpár Ignácz építész, Budapest † Gróf Andrássy Görgy † Antal Géza Balla Pál ügyvéd; Ujvidék † Balogh Kálmán Baronyi testvérek, Budapest Gróf Batthyány Gézáné, Budapest † Gróf Batthyány Lajosné Békési Gyula t. főig. Debreczen † Bene Ferencz † Bene Rudolf † Benedek József Blathy Ede kereskedő, München Brázay Kálmán nagykeresk. Bpest † Bugát Pál (pályadíjakra) Bugát gyűjtése Schuster J. nevére † Bukovinszky József Bulla Theofil apát, Zircz † Császár Károly † Csausz Márton † Csengery Antal Csopey László tanár, Budapest † Czapkai József † Czindery László Czógler Alajos tanár, Budapest Daday Jenő muzeumi tiszt. Bpest Dávid Vilmos mérnök, Budapest Dollinger Gyula e. tanár, Budapest Domaniczky István őrnagy † Egresy Rezső , Bpest Báró Eötvös Loránd e. tr. Bpest Gr. Erdődy György, Gyepű-Füzes Ernuszt Kelemen birtokos, Olad Eszterházy-hercz. könyvt. Kismart. Gróf Festetics Pál, Budapest Fodor József e. tanár, Budapest Forster Gyula min. tan. Budapest Fröhlich Izidor e. tanár, Bpest Gerando Attila birtokos, Pálfalva Gschwindt Mihály gyáros, Bpest † Gubicz Andrásné Gulácsy Béla mérnök, Budapest. Gyömörei Vincze birtokos, Ukk Gyulai Pál főrendi tag, Budapest † Gróf Hadik Béláné |
100. – 104. – 100. – 60. – 200. – 100. – 100. – 60. – 60. – 60. – 210. – 1000. – 79.22 60. – 100. – 200. – 2000. – 2566.02 245.52 60. – 100. – 180. – 100. – 100. – 200. – 105. – 60. – 100. – 100. – 100. – 105. – 525. – 200. – 200. – 60. – 60. – 200. – 200. – 100. – 200. – 60. – 100. – 100. – 100. – 100. – 100. – 200. – |
† Hám János Hamaliár Károly gysz. Rimaszomb. † Hammerschmidt Ferencz Hanusz István ig. tanár, Kecskemét Hartl Alajos min. tanácsos, Bpest † Haynald Lajos Hazai első takarékpénztár † Hetényi Mihály. Hohenauer Ignácz tanár, Kassa Hőgyes Endre e. tanár, Budapest † Hunfalvy János † Ipolyi Arnold Jagicza Lajos lelkész, Ravazd Jedlik Anyos nyug. e. tanár, Győr Jezsovics Károly tanár, Selmeczb. † Juhász Norbert Kállay Béni miniszter, Bécs † Karlovszky Zsigmond † Gróf Károlyi Gyula Kempelen Imre birtokos, Moha Kereskedő Ifjak Egyesülete Kétli Károly e. tanár, Budapest Kléh István tkp. igazg. Budapest Koller Ferencz birtokos, Páhok Konkoly Miklós met. igazg. Bpest † Kopácsi József Korányi Frigyes e. tanár, Budapest † Korizmics László Gróf Korniss Emil Budapest † Kornitzky Miksa Kossuth Lajos Turin Kosutány Tamás tanár, M.-Óvár † Kovács István † Kriesch János † Kubinyi Ágoston Kussinszky Arnold pr. tanár, Jászó Lányi Gyula ügyvéd, Pozsony Lányi László orvos, Szabadszállás Lechner Lajos minisz. tan. Bpest Lendl Adolf tanár, Budapest Lengyel Béla e. tanár, Budapest Lichtenberg Kornél e. m. tr, Bpest † Br. Lopresti Árpád |
210. – 69. – 105. – 60. – 100. – 525. – 700. – 500. – 100. – 60. – 100. – 100. – 60. – 100. – 100. – 60. – 100. – 100. – 100. – 200. – 200. – 100. – 100. – 200. – 100. – 48. – 105. – 60. – 100. – 100. – 105. – 200. – 105. – 60. – 60. – 100. – 500. – 60. – 100. – 200. – 60. – 100. – 100. – 200. – 105. – 100. – 60. – |
| frt. kr. | frt. kr. | ||
|
Margó Tivadar e. tanár, Budapest Mészáros Károly orvos. Budapest Micskey Imre ny. min. titk. Czecze Mihálkovits Géza e. tanar, Bpest † Miklovics György † Mikó János † Montedegói Albert Ferencz Müller Kálmán főorvos, tr. Bpest † Gróf Nádasdy Ferencz Nádosy Kálmán birt. Sz.-Lőrincz Nagy Sándor müegy. tisztv. Bpest Ney Béla építész-mérnök, Budapest † Nikl Mihály Onody Bertalan birtokos, Ujpest † Opitzky János Orbay Antal orvos, Budapest Orsz. nőképző leány-tan. önk. köre Pacher I. Donát tanár, Győr Papp Ragány János birtok. Berczel Paszlavszky József tanár, Budapest Perémi Gábor orvos, N. Verőcze Pethő Gyula oszt. geológus, Bpest Báró Podmaniczky Frigyes Bpest Báró Podmaniczky Géza, Kiskartal Preysz Kornél. h. tanár, Kolozsvár Pulszky Ferencz muz. igazg. Bpest † Pyrker László Rába Miklós birtokos, Bolhó Rátz László tanár, Budapest Réczey Imre e. tanár, Budapest Reiner Zsigmond birtokos, Bpest † Richter Alajos † Br. Rittenstein Ágost † Rochos István † Róth Samu Rózsahegyi Aladár e. tr. Kolozsvár Sáska Mihály mérnök, Budapest Schafarzik Ferencz geológus Bpest Schulek Vilmos e. tanár, Budapest Schuller Alajos m. e. tanár, Bpest Schwarz Gyula orsz. képv. Bpest Schwarz Ottó bányatanács. Selmecz † Scitovszky János. Semsey Andor birtokos, Bpest |
200. – 200. – 100. – 100. – 100. – 100. – 100. – 60. – 100. – 100. – 104. – 60. – 100. – 95. – 100. – 210. – 1000. – 48. – 100. – 60. – 67.50 51. – 100. – 70.05 100. – 100. – 100. – 60. – 100. – 315. – 60. – 200. – 100. – 100. – 210. – 105. – 105. – 60. – 60. – 100. – 100. – 100. – 105. – 300. – 60. – 500. – 100. – |
Serly Sándor orvos, Mohács † Simon Elek Simonyi Antal Ujházi László nevére † Báró Sina Simon Sipos Pál ügyvéd, Szikszó † Somogyi Károly Somogyi Rudolf tanár, Budapest Somssich Andor birtokos, Sárd † Somssich Pál F. Sörös Luiza tanítónő, Budapest Szabó József e. tanár, Budapest † Szandtner Henrik † Szaniszló Ferencz Gróf Széchenyi Béla, Budapest † Szelényi Lajos † Szentandrássy Lajos † Szigli Gábor Szily Kálmán akad. főtitkár, Bpest Szily László birtokos, Szt-Márton Szlávy József korona-őr, Budapest † Szőnyi Pál † Szüts István † Takács János M. k. Tengerészeti hatóság, Fiume Than Károly e. tanár. Budapest † Than Sándor Thanhoffer Lajos e. tanár, Budapest † Thurzó Gábor Tomory Anasztáz magánzó, Bpest Könyves Tóth Mihály mérn. Bpest Ungváry Vilmos mérnök, Pozsony Vadona János magánzó, Kolozsvár Válya Miklós tanár, Budapest Varga Zsigmond orvos, Sz.-Fehérvár Vásárhelyi Imre birtokos, Szomor Vidéky Ferencz fogorvos, Budapest Virágh Elek számvevő, Kismarton † Wagner János † Wagner Pál Wartha Vincze m. e. tanár, Bpest Gróf Wenckheim Frigyes, Ókigyós Xantus János, Budapest (érdemeiért). † Ybl Miklós Gr. Zselénszky Róbert, T-Ujfalu Zsigmondi Géza mérnök, Budapest † Zsivora György |
60. – 105. – 200. – 525. – 60. – 100. – 100. – 100. – 100. – 200. – 105. – 60. – 52.50 200. – 100. – 60. – 105. – 210. – 60. – 100. – 200. – 60. – 60. – 100. – 100. – 200. – 500. – 100. – 60. – 105. – 100. – 60. – 100. – 100. – 200. – 100. – 100. – 60. – 205. – 100. – 100. – 100. – 100. – 100. – 100. – 100. – |
LEVELEZŐ TAGOK:
(1891-ben).
|
Brücke Ernő egyetemi tanár, Bécs. Frankland Eduárd tanár, London. Hauer Ferencz bányatanácsos, Bécs. Helmholtz H. tanár, Berlin. Huxley Tamás tanár, London. Kenngott Adolf tanár, Zürich. Kerner Anton egyetemi tanár, Bécs. Kornhuber G. A. tanár, Bécs. |
Leuckart Rudolf tanár, Lipcse. Lönrott Illés tanár, Helsingfors. Middeldorpf Albr. Tivad. tanár, Boroszló. Schur Nándor Dr. Bécs. Senoner Adolf, Bécs. Topinard Pál tanár, Páris. Tyndall John tanár, London. Williamson A. W. tanár, London. |