FÜGGELÉK.
A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
ALAPSZABÁLYAI.1. § Czím.
A társulat czíme: "Kir. Magyar Természettudományi Társulat".
2. §. Czél.
Czélja: mívelm a természettudományokat általában s különösen hazánkat szempontból vizsgálni, és a természettudományi ismereteket terjeszteni.
3. §. Eszközök.
A társulat e végből:
a) Észleletek és tanulmányok közlése, valamint természettudományi ismeretek terjesztése végett gyűléseket tart.
b) Szakközlönyt ad ki, a melyben tagjait a gyűlések eredményéről is tudósítja.
c) Tagjaitól hozzá intézett természettudományi kérdésekre feleletet ad.
d) Tagjai számára könyvtárt és olvasó termet tart.
e) Fontosabb tárgyak kidolgozására jutalmat tűz.
f) Más hasonló czélú társulatokkal érintkezésbe lép.4. §. Tagok.
A tagok: a) tiszteletiek, b) pártolók, c)örökítők, d) rendesek, e) levelezők.
a) Tiszteleti tagokúl oly bel- és külföldi tudósok választatnak, kik a társulat különös díszére szolgálhatnak.
b) Pártoló tagnak az neveztetik, ki a társulat pénzalapját legalább 200 frt-tal növeli.
c) Örökítő tagnak az választathatik meg, ki az évi rendes tagdíjnak megfelelő tőkét – és pedig budapesti tag 100, vidéki 60 frtot – tesz le alapítvány- képen.
d) Rendes tag minden magyar állampolgári joggal biró egyén lehet, ki a természettudományok iránt érdekkel viseltetik.
e) Levelező tagokká a magyar korona országain kívül lakó oly tudósok
választatnak, kik a társulat szellemi érdekeit előmozdították. A megválasztott külföldi tagok felsőbb jóváhagyás elé terjesztendők.
5. §. Tagok választása.
A ki rendes vagy örökítő taggá kiván megválasztatni, ebbeli szándékát a társulat egy tagjának ajánlás végett bejelenti. Az ekként ajánlottakról a titkárság a választmányi gyülés elé véleményes jelentést terjeszt, hol a tag szavazattöbbséggel váfasztatik meg. Tiszteleti, pártoló és levelező tagok csak közgyűlésen és pedig a választmány véleményes jelentése alapján választathatnak meg.
6. §. Tagok jogai.
A tagok a társulattól minőségükhöz képest oklevelet kapnak, melynek alapján magukat a Kir. Magyar Természettudományi Társulat tagjainak nevezhetik. Joguk van a gyülésekben részt venni, új tagokat ajánlani s a választásoknál szavazni. A helybeli tagok használhatják a társulat könyvtárát, a rendes, örökítő és pártoló, úgyszintén a tiszteleti tagok a társulat közlönyéből egy példányt kapnak. Joga van végre minden tagnak a társulat gyüléseibe vendéget bevezetni.
7. §. A tagok kötelességei.
A rendes tag, ha helybeli, a társulat pénztárába évenként 5 frtot, ha vidéki, 3 forintot fizet. – Ezenkívül az oklevélért minden rendes avagy örökítő tag egyszer mindenkorra 2 forintot fizet.
8. §. A tagdíjak befizetése.
A tagsági díj minden év első negyedében fizetendő le. Ha valamely tag évi díját az első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összeget az okozott postaköltségekkel együtt, utánvétel utján szerzi be.
9. §. A társulatból kilépés.
Ki a társulatból bármely oknál fogva ki akar lépni, tartozik ebbeli szándékát a titkárnak eleve bejelenteni és oklevelét visszaküldeni.
A társulatból kilépő, vagy díjaikat nem fizető tagokat a titkárság ajánlatára a választmány törli a tagok sorából.
10. §. Tisztikar.
A társulat felkér életfogytáig egy pártfogót, azonkívül választ egy elnököt, két alelnököt, egy titkárt, két másodtitkárt, egy könyvtárnokot, egy pénztárnokot és 24 választmányi tagot, tekintettel a természettudomány egyes ágaira. Ezek összesen képezik a választrnányt, mely az ügyeket a különféle gyüléseken vezeti.
11. §. Gyűlések.
Gyűléseit a társulat Budapest fővárosában, mint a társulat székhelyén tartja.
A gyűlések négyfélék: a) választmányi, b) szak-, c) ismeretterjesztő és d) közgyűlések.
a) Választmányi gyűlést a társulat a juniustól szeptember végeig terjedő szünidőn kívül havonként egyszer, de ha a szükség kivánja, többször is tart. Tárgya a társulat belső ügyei. Hogy a határozat érvényes legyen, az elnökön kívül legalább 6 választmányi tagnak kell jelen lenni; s minthogy az egész társulatot illető határozatok egyedül a közgyűlés által hozathatnak, a választmány, mint közvetetlenül igazgató és foganatosító testület, saját hatáskörében határoztat ugyan, de minden intézkedéseért a közgyűlésnek felelős. – A választmánynak kötelességében áll időnként a pénztárt bizottságilag megvizsgáltatni.
b) A szakgyülések tisztán tudományos összejövetelei a társulatnak; tartásukat a választmány határozza meg.
c) Az ismeretterjesztő gyűlések (estélyek) a természettudományok népszerüsítésére czélzó nyilvános összejövetelek; tartásukat hasonlóképen a választmány határozza meg.
d) A közgyűlésen a társulat szellemi működéséről, gyarapodásáról és pénzállapotáról tesznek az illető ügyvezetők jelentést. Tisztviselők, tiszteleti, pártoló és levelező tagok választása általában csak közgyűlésen történhetik. Az évközben választott rendes és örökítő tagok a közgyűlésen bejelentendők; a megválasztásra ajánlatba hozott, de a választmány által meg nem választott tagjelöltek netáni felfolyamodását a közgyűlés intézi el. – Közgyűlést a társulat évenként egyszer, az év elején tart, melyre a tagok a társulat Közlönyében hivatnak meg. Részt venni, valamint a társulati szabályokra vonatkozó javaslatokkal föllépni minden tagnak joga van. A közgyűlés elé terjesztendő indítványok, ha foganatosításuk pénzkiadással járna, vagy ha a fennálló alapszabályok és a szokás-szentesítette ügykezelési rend megváltoztatását vonnák maguk után, a közgyűlést legalább két hónappal megelőzőleg (tehát a rendes évi közgyűlésekre október 31-ig) a titkárság útján a választmánynak bejelentendők, hogy ez a kérdést alaposan megfontolhassa és véleményét felőle a közgyűlésnek előterjeszthesse. Ha az e fajta indítványok a választmánynak be nem jelentettek, tárgyalásuk a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzetik ki. A közgyűlés érvényes határozatára általános szótöbbség és legalább 40 tag jelenléte kivántatik.
Ha sürgős és fontos ügyek elintézése rendkívüli közgyűlés tartását kivánja, azt az elnökség vagy a választmány mindenkor összehivhatja; úgy szintén 40 társulati tagtól aláirt, okadatolt kérvény alapán az elnökség által mindenkor összehívandó.
12. §. Elnökség.
Az elnök képviseli a társulatot hatóságok, vagy valamely harmadik személy irányában, a gyűléseken elnököl, összehívja a választmányi gyűlést, tarthat rendkívüli közgyűlést, a rendes közgyűlésen jelentést ad a társulat működéséről átalában, a szavazatok egyenlő számánál az övé dönt, őrködik továbbá, hogy a választmány határozatai foganatba menjenek; a költségvetés határain belül a fizetéseket utalványozza.
Az alelnökök helyettesítik az elnököt.
13. §. Választmányi tagok.
A választmányi tagok az elnök vagy a titkár által hozzájok intézett munkákat megbirálják, véleményt adnak s a társulat körébe vágó tudományos kérdéseket megvitatják. Szakgyűléseken az elnököket kor szerint helyettesíthetik.
14. §. Titkárság.
A titkárság viszi a levelezést s a jegyzőkönyvet, gondoskodik a szak- és ismeretterjesztő gyűlések tárgyairól, szerkeszti a kiadandó munkákat, a gyűlések tartásáról a közönséget és a tagokat a Közlöny útján értesíti, s ugyanitt az előfordult tárgyakat kivonatban közzé teszi; a tagok mindenkori létszámát a pénztárnokkal együtt nyilvánosságban tartja.
A másod titkárok kisegítik, s ha kell helyettesítik az első titkárt.
15. §. Könyvtárnok.
A könyvtárnok fölvigyáz a könyvekre s folyóiratokra, azokat térítvény mellett bizonyos időre kiadja, s annak eltelte után visszakéri; mindezekről kimutatást, valamint leltárt készít, s a közgyüléseken jelentést tesz. Az év végén a választmány a könyvtár állapotát s kezelését külon bizottmány által vizsgáltatja meg. A könyvtár kezelését és használatát a választmány külön szabályzatban állapítja meg.
16. §. Pénztárnok.
A pénztárnok kezeli a társulat pénzét s ezzel rokon iratait, beszedi az oklevél s tagsági s egyéb díjakat, pontos jegyzéket visz a bevételről s kiadásról, s jelentést tesz a választmányi és közgyűléseken. Számadásait a választmány évharmadonként átvizsgáltatja és arról a közgyűlést értesíti. Minden pénztári kiadás csak utalványozott nyugta mellett történhetik, mely az elnök aláirásával és a titkár ellenjegyzésével látandó el.
17. §. Ügyvivők választása.
A társulat tisztviselői: az elnökök, a titkárok, a könyvtárnok, pénztárnok a tisztújitó közgyülésen három évre átalános szótöbbséggel és titkos szavazattal oly módon választatnak, hogy ha az első szavazásnál átalános szótöbbsége egyik-
nek sem volna, a második választás csak a legtöbb szavazatot nyert két egyén közt történjék.
A tisztviselői állomások valamelyikének a rendes időn kívül megüresedése esetén a helyettesítésről (l. 14. és 15. §.) a választmány gondoskodik a legközelebbi közgyűlésig, a mely a tisztújító közgyűlés idejéig az állomást betölti. Választmányi tag évenként 8 választatik, viszonylagos szótöbbséggel. A választmányi tagoknak egyharmada minden évben a választás előtt visszalép. Ezen harmadot az 1882-ik és 1883-dik választásnál az 1881-ik évben megválasztott választmányi tagok közül a választmány kisorsolja. Későbbi valasztásoknál a legrégebben megválasztott egyharmad lép vissza évenként. Ha a választmány létszáma évközben megfogyna, a megüresedett állást a választmány ideiglenesen betöltheti; a legközelebbi közgyűlésen ezen választmányi tagságra is a rendes módozat szerint történik a választás.
A kisorsolt vagy visszalépett választmányi tagok újból megválaszthatók.
A választmány a társulat tisztségei mindegyikére tájékozás végett három-három, a választmányi tagságra pedig két-két tagot ajánl a közgyűlésnek, melynek azonban jogában áll, akár az ajánlottak közül, akár másokat tetszése szerint választani.
18. §. Vagyon.
A társulat jövedelmét képezik a rendes tagok által évenként, s az oklevélért egyszer mindenkorra fizetendő díj, vagy a tagdíj helyett letett tőke, továbbá a pártoló s másnemű alapítványok, melyeknek csak kamatja adatik ki, s végre a kiadott munkákből bejövő összeg. A tagdíjakra nézve a társulat éve januártól kezdődik. A társulat vagyonát képezik továbbá a könyvtár, a könyvkészlet, s a fölszerelési tárgyak. – A társulati vagyon kezelését a választmány külön szabályzatban rendezi.
19. §. A társulat belügyei.
A társulat belügyeinek kezelésére a választmány szabályzatot alkot.
20. §. Más társulatba való belépés.
A társulatnak más egyletbe való testületi belépése meg nem engedtetik.
21. §. Pecsét.
A Kir. Magyar Természettudományi Társulat pecsétje ábrázol egy kibontakozott mumiát, mely egyik kezében a Földet, másikban a Holdat tartja, előtte egy sphinx, alatta Magyarország czímere. A körülirás: "Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1841".
22. §. A társulat feloszlása.
Ha a társulatnak közbejött akadályoknál fogva meg kellene szűnnie, vagy lényegesen átváltoznia, vagyonáról egy évnegyeddel előbb kihirdetett közgyűlésen a helybeli tagok két harmada, – vagy ha ennyi tag nem gyűlt volna össze,
akkor egy hasonló módon kihirdetett újabb közgyűlésen a jelenlévő tagok határozzák el két harmad szótöbbséggel, hogy melyik hasonnemű hazai czélú intézetre fordíttassék, a mely határozat azonban foganatosítás előtt felsőbb jóváhagyás alá terjesztendő.
23. §. Állami felügyelet.
Az 1875 évi május hó 2-án 1508. eln. sz. a. kelt, az egyletekre vonatkozó belügyminiszteri szabályrendelet 9. pontjához képest, "az egyesület az esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által, a mennyiben további működésének folytatása által az állam vagy egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik."
Kelt Budapesten, a Kir. Magyar Természettudományi Társulatnak 1881-ik évi január 19-ikén tartott rendes közgyűléséből.
Szily Kálmán
a K. M. Természettudományi Társulat
elnöke.Fodor József
a K. M. Természettudományi Társulat
első titkára.Ezen alapszabályok láttamozás és a megerősítési záradékkal való ellátás végett a Nagyméltóságú m. kir. belügyminisztériumhoz fölterjesztettek, s 1881. február hó 18-ikán 8476. szám alatt láttamoztattak.