XIII. FEJEZET.
AZ ELEKTROMOS VILÁGÍTÁS.

1. A világító tornyok elektromos világítása.

AZ a sokféle lámpa- és áramtermelő-készülék, melyet az utóbbi alig negyven évre terjedő időszakban feltaláltak, és a legutóbbi időkben oly rendkívül megszaporítottak, eléggé tanúskodik az elektromos világítás haladásáról. Nem mulaszthatjuk el tehát, hogy eme világítás-mód legfontosabb alkalmazásait röviden elő ne terjesszük. Azzal az alkalmazással fogjuk kezdeni, a melynek czélja a tengerpartoknak megvilágítása, vagyis a világító tornyoknak kivilágítása.

A világító tornyok lépcsős lencséinek feltalálása magas fokra emelte Francziaország partjainak óvó-rendszerét. FRESNEL bámulatra méltó lencse-készülékeinek köszönhető, hogy az elsőrendű lángok rendes időben elegendő erősek a tengerparti szolgálatra; de nem így áll a dolog ködös éjszakákon, a midőn a tengerészekre nézve épen a legfontosabb s a legnagyobb haszonnal jár, hogy útjok felől tájékozva legyenek. A Carcel-lámpákban a lángzók számának növelése nem oldaná meg e feladatot, mert a fényterjedés határa nem csupán a fény látszólagos átmérőjétől, hanem még sajátos erejétől is függ. Az annyira jelentékeny erősségű elektromos fénynek alkalmazása önkényt előtérbe lépett, de csakis alkalmas regulátorkészüléknek s elegendő fénymennyiséget termelő gépeknek feltalálása után vált lehetővé. Az afféle regulátorok, mint a Foucault és Serrin-félék, eleget tettek e feltételek elsejének; NOLLET mágnes-elektromos gépei pedig, melyeket leírtunk, a második feltétel teljesítését tették lehetővé. 1863-ban látták el először elektromos fénynyel la Hève világító tornyait. Azóta a Gris-Nez fok s ezután Planier világító tornyát is elektromos fénynyel világítják. Angolországnak hat elektromos világító tornya van, az egyik Dungeness-


743

nél, egy másik a Souter-Point-nél, két álló tűz * South Foreland-nél s szintén két álló tűz a Lizard-foknál. Az utóbbi kettőt Siemens-féle dinamo-elektromos gépek, a többit Holmes-féle mágnes-elektromos gépek táplálják. Végre a föld egyéb pontjain még négy elektromos világító torony van, az egyik Odessában, a másik Port-Saidban, a többi kettő White Rock-nál és a Border Flats-nél (az Egyesült Államokban). E. ALLARD-nak a világító tornyok elektromos világítására vonatkozó emlékirata előre láttatja, hogy ez érdekes alkalmazás Francziaországban nemsokára új fejlődésnek fog indulni.

Térjünk most vissza a franczia elektromos világító tornyoknál alkalmazott rendszerhez. La Hève két tornyának mágnes-elektromos gépeit két 8–10 lóerejű lokomobil-gőzgép hajtja. Perczenként 400 fordulatnyi forgás-sebességgel a fényerősség maximumát éri el. A horizonra vetett, azaz a lencsekészüléken kívül felfogott fény, melyet egy négykorongos gép hoz létre, egyenértékű 3500 Carcel-lángzóval; egy hatkorongos gép 5000 láng hatását eredményezi, s a tűz fényterjedésének határa 27 tengeri mérföld vagyis 50 kilométer. Ez a hatalmas fényforrás azon indukált áramok egyesüléséből ered, a melyeket mindegyik mágnes-elektromos gépben 40 mágnesnek 96 mozgó tekercsre való pillanatnyi hatása termel.

La Hève világító tornyaiban négy egymáshoz hasonló gép működik. Valamennyi eszköz kétszer van meg, hogy egyik lámpának egy másik lámpával való közvetetlen helyettesítése a tüzek folytonosságát meg ne szakítsa. A regulátorok kicsiny vaspálya-síneken tólhatók, mely sínek az ugyanabban a lámpásban egymás fölé helyezett két lencse-készülék középpontjánál végződnek. Az alkalmazott regulátorok Serrin félék.

Az elektromos fény, melyet az Alliance társulatnak VAN MALDEREN szerkesztette gépei termelnek, az olajjal világított készülékek fényerősségét nemcsak hogy az 5:1 viszonyban haladja túl, hanem még gazdaságosabb is. ** Míg az álló tűzzel világított elsőrendű világító torony költsége óránként 3 frank 70 c.-ra rug, addig az olyan elektromos tornyok, mint a minők la Hève-ben vannak, csak 2 fr. 79 centime-ba kerülnek (4 korongos géppel); egyenlő fényerősség mellett az előállítás költsége hétszerte cseké-

* Álló tűzön kívül még forgó és rövid időközökben felvillanó tüzet is alkalmaznak. A legutóbbinak segítségével a tengerész a kikötőhelyeket nem csak felismerheti, hanem még egymástól meg is különböztetheti. Ford.
** VAN MALDEREN az imént szerkesztett négykorongos új gépeket, melyek egyenlő sebesség mellett hathatósabbak mint a hatkorongos gépek: 180 Carcel-lángzó helyett 230-at adnak.


744

533. ábra. – La Hève világító tornyának elektromos fényű készüléke.

lyebb. Itt azonban olyan szolgálatról van szó, mely semmi megszakítást sem tűr; az iparban az előállítás költsége bizonyára még jóval csekélyebb volna, ha ugyan feltesszük, hogy a fény naponként legalább is tíz órán át alkalmaztatnék. Ha mármost a hajtó erőt még egyéb czélokra is működő hatalmas gépek szolgáltatnák, a mint ez sok gyárban lehetséges volna, az elektromos fény, miként LE ROUX megjegyzi, * alig kerülne többe a mágnes-elektromos gép s a regulátor árának törlesztésénél.

A világító tornyok tárházaiban nem régiben érdekes összehasonlító kisérleteket tettek a VAN MALDEREN szerkesztette mágnes-elektromos gépek, DE MERITENS-nek egy megelőző fejezetben leírtuk gépe és három Gramme-

* Les machines magnéto-électriques françaises et l'application de l'électricité à l'éclairage des phares, deux leçons faites à la Société d'encouragement pour l'industrie nationale.


745

534. ábra. – A planier-i világító torony elektromos fényű készüléke.

535. ábra. – A planier-i világító torony elektromos fényű készülékének alaprajza.

féle dinamo-elektromos gép között. E kísérletekből levont következtetés az, hogy "ugyanazon erőkifejtés mellett a Gramme-gépek nagyobb fényerősséget adnak mint az Alliance gépei. Az utóbbi rendszerbeli új gépek a régiekhez képest komoly haladásról tesznek tanúságot, minthogy erősségük több mint felényivel nagyobb, de e mellett a hajtó erőnek körülbelül arányos növelését követelik meg. A Gramme-gépek ugyanazon erőkifejtés mellett 40–45 lánggal többet adnak. Mindamellett hogy az Alliance gépei a szolgálat biztosságát és folytonosságát tekintve, kétségtelen biztosítékokat nyujtanak, még sem lehet figyelmen kívül hagyni a munka-sikernek a másik rendszer nyujtotta gyarapodását, mely szükségképen arra késztet, hogy eme rendszerrel a világító tornyokban gyakorlati próbák tétessenek. " * DE MERITENS gépe lóerőnként körülbelül gyanannyi munkát adott vissza, mint a Gramme-gépek; és ez a gép aránylag költségesebb, jóllehet megvan az a jó oldala, hogy váltó-áramokat termel, mi lehetővé teszi a Serrin-regulátoroknak a világító tornyokban elfogadott tipus szerinti használatát.

Az elektromos fény kiválóan kedvező a fehér és vörös fény-villanásokból álló szikrázó tüzekre nézve, és különösen a fehér fényvillanásokra nézve, a melyeknek erőssége jelentékenyebb. Az álló tűzzel világító készülékeknek a horizonra vetett fénye összes erősségét kiszámítván, azt találjuk, hogy ez az Alliance gépeire nézve 12,000 lángzóval, a C tipusbeli Gramme-

* Memoire sur les phares électriques, comprenant le programme de l'éclairage électrique dea côtes de France, par M. E. ALLARD, inspecteur général des Ponts et Chaussées.


746

gépre nézve pedig 20,000 lángzóval egyenértékű. A vörös fénynyel felvillanó korongoknál az erősség a tengely mentén 5-ször akkora mint az álló tűznél; a csak fehér fénynyel felvillanóknál az álló tűz erősségének 7 1/2-szeresét is eléri. "Ha eme tűz erősségeül a fentebb jelzett számokat vesszük, mondja ALLARD, a felvillanások erősségére nézve a következő kerekszámokat találjuk:

 
Fehér és vörös fénynyel felvillanó szikrázó tűz
Fehér fényvillanások csoportjával
Az Alliance gépei.
60,000 lángzó
90,000      "
2-ik számú Gramme-gép.
100,000 lángzó
150,000      "

A franczia világító tornyok bizottságának az a nézete, hogy helyén lesz a meglevő tüzek közül negyvenkettőt, egyiket a másik után, elektromos világító toronynyá átalakítani, mi körülbelül 7 milliónál nagyobb összegbe fogna kerülni. Ezt az összeget még egy millióval megtoldva, a tengerpartok óvó rendszerét 20 akusztikai jelnek, vagyis gőz-szirénatrombitának hozzácsatolásával lehetne kiegészíteni.

E szakasz befejezéseül, ALLARD-nak alapos emlékiratából a különböző gépek fényerősségére s az elektromos fénynek a petroleumvilágítás költségeivel összehasonlított költségeire nézve, néhány adatot fogunk közölni.

AZ ELEKTROMOS GÉPEK FELHASZNÁLTA MUNKA S AZ EGY LÓERŐNEK MEGFELELŐ FÉNYERŐSSÉG.

 

Fordulatok száma

Munka lóerőkben*

Teljes fényerősség

Fényerősség lóerőnként

Az Alliance gépe 450 4.62 275 lángzó 59.5 lángzó
Gramme-gép 1-ső sz. 550 11.48 1010    " 88.0      "
2-ik sz. 600 5.45 493      " 90.5      "
3-ik sz. 680 4.20 342      " 81.4      "

AZ ELEKTROMOSSÁGGAL VAGY PETROLEUMMAL VILÁGITOTT TORNYOK FÉNYEGYSÉGÉNEK ÁRA FRANCZIA- ÉS ANGOLORSZÁGBAN.

frank

Franczia
világító
tornyok
Petroleummal világított tornyok 406
Elektromossággal
világított
tornyok
Gris-Nez-fok (régi gépek) 109
la Hève (régi gépek) 97
Gris-Nez-fok
(új gépek)
Alliance 75
Gramme 48
la Hève
(új gépek)
Alliance 67
Gramme 43
Angol
világító
tornyok
Petroleummal világított tornyok 523
Elektromossággal
világított
tornyok
Dungeness 575
Souther Point 293
South Foreland 221
Lizard-fok 79

* Levezetve az áttétel munkájából.


747

E táblázatokból kitünik, hogy gazdasági szempontból az elektromos fénynek a világító tornyokra való alkalmazása elsőséget érdemel.


2. Az elektromos világítás az iparban.

A volta-íves készülékekből származó elektromos fény legelső alkalmazásainak egyike volt a nagy műhelyeknek mindazokban az esetekben való kivilágítása, midőn a munkálatok gyors befejezését sürgetős okok parancsolták s a nappali munkát éjjeli munkával kellett megtoldani. Az e nembeli első kisérletet, legalább tudomásunk szerint, a Notre-Dame-híd újból való felépítésénél Párisban tették; azóta az elektromos fényt dockmunkálatoknál, az új Louvre kiépítésénél, a kehl-i hídnál stb. alkalmazták.

De néhány év óta ez az alkalmazás mind Francziaországban, mind pedig a külföldön oly gyakorivá vált, hogy az e fajta munkálatoknak még a puszta felsorolása is hosszadalmas volna. Csak azt akarjuk még mondani, hogy ezen alkalmazásnak lehet köszönni az 1878-iki kiállítás alkalmával a Trocadero-palotának, valamint a Luxembourg-palota tanács-termének rohamos befejezését, úgy szintén az Invalides-hid újból való gyors felépítését.

A közelmult alkalmazások közül csak azt említjük fel, melyet a XII. műlap ábrázol, s a melynek czélja volt a boulevard Haussmann és a rue du Havre sarkán, Párisban levő Printemps czímű üzlet nehány évvel ezelőtt tűzvész elpusztította nagy raktárainak helyreállítása. A munkálatok megvilágítására alkalmazott készülék a JABLOCHKOFF-gyertya volt; egy maga-magát gerjesztő GRAMME-gép, melyet egy 6 lóerejű lokomobil hajtott, elegendő volt a gerendák alkalmas pontjain elhelyezett 8 láng táplálására. A műlapon látható lámpások a gyertyákat minden burkolat nélkül tartják s reflektorokkal vannak ellátva, de volt áttetsző gömbökkel felszerelt négy gyertya is.

Mint az elektromos világításnak közmunkákra való legnevezetesebb alkalmazásainak egyikét, még a havrei külső kikötőnek megnagyobbításánál foganatba vettet említjük fel. A mély-színtes falak felépítésére, a czölöpök leverésére, szóval mindazokra a munkálatokra nézve, melyek csak az apály alkalmával valának végrehajthatók, fontos volt, hogy az éjjeli apályok csakúgy felhasználtathassanak, mint a nappaliak. E végből CHÉRON, a vállalat igazgatója, két GRAMME-gépet állíttatott fel. H. FONTAINE szerint, kitől eme részleteket vesszük, ez a nevezetes berendezés ím így működött:

"A kivitel folyamatában levő munkálatokat egy sötét és csillagtalan


748

éjen részletesen megszemlélve konstatáltuk, hogy a lámpáktól 20 és 120 méter között változó távolságban levő munkások e legcsekélyebb nehézség nélkül foglalkozhattak a közönséges munkákkal. Az aknászok a hozzájuk legközelebb levő lámpától 115 méternyi távolságban fúrták át a régi falat s ugyanannyi munkát végeztek el, mint nappal.* Egy lokomotiv, mely 10 vagont vontatott, 1500 méternyi vonalon közlekedett s szállította az anyagokat a munkahelyre s hordta el a törmelékeket s a kiásott földet a kijelölt helyekre. Egy fölszerelés a czölöpöket – gőz-czölöpverő segítségével verte.

536. ábra. – Építő-helyek elektromos világítása éjjeli munkálatokra.

Kőmüvesek, ácsok, földmunkások stb., itt is ott is mindenféle munkát végeztek. Körülbelül 30,000 négyszög-méternyi területen 150-nél több munkás dolgozott, a nélkül, hogy a két GRAMME-gép létesítette világításon kívül még egyéb világítás is lett volna. A lámpásokba helyezett lángok, melyek föld-hányásokon 5 méternyi magasságban állíttattak fel, valóságban 15 méternyire voltak az építésben vagy lebontásban levő részek folott. 115 méternyi távolságban világosan s jobban olvashattunk egy újságot, mint ezt egy 5 méternyire levő gázlángnál tehettük volna. Mindegyik


749

XII. TÁBLA.

ÉJJELI MUNKÁLATOK ELEKTROMOS VILÁGÍTÁSA.
A Printemps tárházainak építőhelye Párisban.


750


751

lámpa 500 Carcel-lángzónál erősebb fényt árasztott." (Éclairage à l'électricité.) *

Az éjjeli nagy munkahelyek elektromos világítása után a vasutak pályaházainak s az árúcsarnokoknak hasonló világítása nagyon kivánatossá vált. Volt már alkalmunk fölemlíteni, hogy a világításnak ezt a módját Francziaországban a páris-lyon-földközi s a nyugati vasúttársulat elfogadta. Öt éve, hogy az északi vasút la Chapelle-ben a teherpályaház számára ugyanezt a világítást foganatba vette.** Négy lámpa elegendő egy 1750 méternyi csarnoknak, egy 1050 méternyi színnek s a köztük levő 20 méter széles udvarnak megvilágítására. Az eredmény kitünő: a kicsiny és nagy szállítmányok kezelése, a velük járó ügyiratok, a szétrakodás s a berakodás, mindez oly könnyen s gyorsan megy végbe, hogy az ezen világítás alkalmazásával elért személyzetbeli megtakarítást 25 perczentre becsülik. A költség lámpánként s óránként 75 centimera rúg.

Különben az e fajta berendezések Francziaországban s a külföldön mindenütt szaporodnak.

Hasonlóképen áll a dolog a gyárak, műtermek s raktárak világításával. Sok fonó-, szövő- és festőműhely, mechanikai műterem, könyvnyomtató stb. helyettesítette a gázfényt elektromos lámpák fényével. De igen sok esetben a megoldandó feladat egészen más természetű volt, mint a minő a nagy munkahelyek vagy csarnokokra nézve kivántatik, hol is a vetett fénynek erőssége és bősége a czéloknak megfelel. A fénynek sokszor nem csak bőségesnek, hanem a lehető legnagyobb mértékben szétszórottnak is kell lennie. A gyakori finom munkákra nézve, a csak egy forrásból eredő s túlságosan élénk fénynek, nem tekintve azt, hogy a szemet fárasztja, még az a rossz oldala is van, hogy fény-ellentéteket s kellemetlen árnyékokat idéz elő.*** Azonban a fényelosztó készülékek feltalálása, melyek az

* Szeged újra építésének a Tisza vízállása sürgette nevezetesebb munkálatait (szádfal-építést, hídpillérek alapozását, kőpart-építést), részben szintén elektromos világításnál hajtották végre. Ford.
** Jelenleg már minden európai nagyváros egy vagy több pályaházának (Budapesten a magyar államvasutak pályaházának) van elektromos világítása. Ford.
*** FONTAINE, leírván azt a világítás-módot, melyet SAUTTER és LEMONNIER, a világító tornyok lencse-készülékeinek ismeretes gyártói alkalmaznak a műtermeikben, melyeknek 1800 négyszög-méternyi területét egyenként 150 Carcel-lángzós három GRAMME-gép termelte fény világítja meg, a következőket jegyzi meg: "Az ember azt hihetné, hogy az ily fajta műteremben a szerszámok, szíjak s az oszlopok vetette árnyékok nagyon zavarják a munkát, s hogy mindenütt, a hová a fény nem közvetetlenül érkezik, az ellentét a sötétséget nagyobbnak tünteti fel mint más világítás-módnál. De minderről szó sincs. A fény, melyet minden világított pont szétszór, vagy más szóval visszaver, olyan, hogy határozottan mondhatni, hogy a műteremben épenséggel nincs sötét zug, s hogy a munkás könnyen megkülönböztetheti a fiókja fenekén levő tárgyakat."


752

egyazon géptől táplált lángok szaporítását lehetővé teszik, nagyrészt megszüntette az egyesen álló s túlságosan erős lángok kellemetlenségeit. Az elektromos fénynek a gázfényhez képest még az a nagyon jó oldala van, hogy a régi lángzók fejlesztette hő s a levegőnek az égés miatt való megfertőztetése majdnem teljesen elmarad. Egészségtani szempontból tehát az előny figyelemre méltó. De bizonyos munkákra nézve még egy másik szempontból is nem kevésbbé méltó a figyelemre. Ugyanis mindenütt, hol a munkásoknak meg kell itélni a színeket s ezek árnyalatait, tehát a szövőés festőműhelyekben, a papirmalmokban, stb., az új világításnak az a kiváló jó tulajdonsága van, hogy a színeket épen nem másítja meg s hogy még a legfinomabb árnyalatoknak is feltünteti a valódi minőségét. Ily módon elejét veszik sok hibának, melyek a gázlángzók vöröses-sárga fényénél majdnem elkerülhetetlenek valának.

Bár nem lehet mondani, hogy az elektromos világítás teljesen kizárja a tűzveszélyeket, még ezek is jóval csekélyebbek mint a gázvilágításnál. Könnyű tehát belátni, hogy a nagy tárházak tulajdonosai nem mulasztották el, hogy a világítást elektromos készülékekkel, gépekkel és lámpákkal rendezzék be, mely lámpák a kirakatoknak annyi fényt és pompát kölcsönöznek. A nagy fogadók termeit, udvarait és kertjeit, nagy pénz-intézeteket stb. néhány év óta vagy volta-íves lámpákkal, melyek fel vannak szerelve áttetsző gömbökkel, melyek a fényt szórják és enyhítik, vagy pedig különböző rendszerű izzó-lámpákkal világítják meg.

Az elektromos világítással való kisérletek kiterjeszkedtek más nyilvános intézetekre is, olyanokra, melyekre nézve kiválóan fontos, hogy a kisérletek sikerüljenek. A könyvtárakat, a múzeumokat s a szinházakat értjük. A British Museum olvasó terme máris a SIEMENS-rendszerrel van világítva; mindenki hallott azokról a fényes világítási kisérletekről, melyeket Párisban a nagy operaházban tettek, hol is különböző rendszereket a gázzal egyidejűleg próbáltak ki; a nagy lépcsőházat, a nézőteret, a színpadot s a foyer-ket bizonyos számú lámpával látták el s mindenki megitélhette azt a fényes hatást, melyet a világításnak ez a rendszere idézne elő. Azóta a Variétés-színház nézőtere elektromos fénynyel van világítva. Könnyű belátni, hogy az imént idéztük intézetekre nézve, eme világítás-mód behozatalát nem annyira a művészeti érdekek teszik kívánatossá, hanem inkább a biztonsági s egészségtani érdekek. Az olyan rettenetes katasztró-


753

fák, a minők a bécsi Ringszínházat, 5 nizza-i színházat s több mást elhamvasztottak s a melyek annyi áldozatot követeltek, az elektromos fény alkalmazásával ha nem válnának is lehetetlenekké, de kitörésük legalább is nagyon meg volna nehezítve. Ennek a majdnem-lehetetlenségnek a tudata, megnyugtatván a néző közönséget, valószínűleg megakadályozná a vak rémületek ismétlődését is, a melyek a tűznél is több áldozatot szednek.

Az elektromos világításnak ezen alkalmazásáról szólva, csak a tulajdonképeni világítást tartottuk szem előtt. Maga az alkalmazás, a színházi ügykezelést terhelő szolgálatok sokoldalú s gyakran ellenmondó kívánalmai miatt, eléggé bonyolódott kérdés. Ellenben midőn az elektromos fénynek csak színpadi hatások előidézésére való alkalmazásáról van szó, a kérdés egészen más. Tényleg, 1846 óta, a midőn az operaházban a Prófétát először adták elő, alkalmazzák az elektromos fényt a felkelő nap hatásának előidézésére, és pedig teljes sikerrel. 1860-ban, a Mózes új szinrehozatalakor J. DUBOSCQ a volta-ívvel s egy alkalmas lencse-, ernyő- és prizmakombináczió segítségével létrehozta azt a légköri tüneményt, a melyet a régi díszítő-módszerekkel aligha lehetett volna utánozni, tudniillik a szivárványt. Ezután tűzvészek, czikázó villámok, bűvös hatások, világító zuhatagok s szökőkutak stb. következtek. Az ilyes különös alkalmazásokra a fényt nem az elektromos gépekkel, hanem elektromos teleppel hozzák létre, minek oka nagyon egyszerű: a gépeknek s mótoraiknak felállítása s megindítása időt kíván s aztán jó szolgálatot tehet akkor, midőn a világításnak több órán át kell tartania. De az olyas különös és rövid tartamú hatásokra, mint azok, melyek az imént forogtak szóban, a telep alkalmazása jóval egyszerűbb.


3. A kikötők, alagútak, vaspályák s gőzhajók elektromos világítása.

A kikötők s a hajózható vizek elektromos világítása a hajózásnak nagy szolgálatokat kezd tenni. Belfast, Hull és Havre kikötői jelenleg már elektromossággal vannak világítva. Havre kőpartjain 4 maga-magát gerjesztő GRAMME-gép, melyet egyenként 35 lóerejű 2 gőzgép hajt, 34 JABLOCHKOFF gyertyát táplál, mely gyertyák 4–6 lángú 6 áramkörbe vannak szétosztva. Eme berendezés fontosságát könnyű belátni, ha meggondoljuk, hogy a nagy hajók Havre kikötőjébe csak magas víz idején juthatnak. Midőn a mindennapi két dagály nappal áll be, annak a hajónak, mely az első dagályt valamely okból, például egy szélroham miatt


754

elszalasztja, csak is a második dagályt kell bevárnia, s ennélfogva csak tizenegy órányi elkerülhetetlen késedelmet kell szenvednie. De azokban az időszakokban, melyekben a dagályok egyike éjjelre esik, a hajó kapitánya, ki a nappali dagályt elszalasztotta, kényszerülve van a révszélen horgonyt vetve, huszonnégy óráig vesztegelni, mielőtt a dagályt felhasználhatna. De jelenleg a hajók éjjel úgyszólván ép oly könnyűséggel köthetnek ki mint nappal, mit a hatalmas elektromos lámpáknak lehet köszönni.

Limerick kikötőjéflek dockjai SIEMENS-féle lámpákkal vannak világítva; a londoni Albert-dock ugyanezen rendszerbeli lámpákkal hat kilométernél hosszabb homlokvonal mentén van világítva.

Az elektromos fénynek egy igen természetes alkalmazása a hosszú alagútaknak, mint például a Szent Gothárd vagy Mont-Cenis-alagútnak, továbbá nagy városokban a földalatti vasútaknak megvilágítása. De a helyett, hogy az útat világították volna meg, inkább olyas kisérleteket tettek, melyeknek czélja maguknak a vonatoknak a megvilágítása volt, mi végből a lokomotivot az elején egy projektorral ellátott elektromos lámpával szerelték fel, úgy hogy a gépész s a vonatvezető mindenkor kikémlelhesse az út állapotát. E kísérleteknél egy különös készüléket, a SEDLACZEK és WIKULLIL-féle folyadékos elektromos lámpát használták, a melyet egy SCHUCKERT-féle áramtermelő táplált; az egész a lokomotiv első kocsiján volt elhelyezve. Az északi vaspályának Páris és Dammartin közötti vonalán, valamint a Németországban végrehajtott kisérletek igen kielégítők valának. "A lámpa, mondja GERALDT a Lumière electrique-ben, szilárdan áll s erős fényt áraszt, lehetővé teszi az épületek nek s hidaknak még 400 vagy 500 méternyi távolságból való megkülönböztetését is; az optikai jeladásoknak nincs kárára, s az ilyen lámpával felszerelt vonatot már 1500 méternél nagyobb távolságból észre lehet venni." Az elektromos projektorral felszerelt vonatnak külsejét a XIV. tábla mutatja. Mindazonáltal a vaspálya-társaságok mérnökei nincsenek kedvező véleménynyel a vonatok eme világítási rendszere felől. Úgy vélekednek, hogy a tett szolgálatok nincsenek arányban a berendezésnek eléggé jelentékeny költségeivel; nem olyan nagyon lényeges, hogy a vonat előre lásson; az inkább érdemelne elsőséget, hogy a vonatot messziről és hátulról lássák, mert nincs veszedelmesebb akadály a bajban levő, megállított vagy visszamaradt vonatnál. Az elektromos fényt tehát a vonat végén kellene alkalmazni, a mi azonban sok nehézséget okozna.

A vagonok elektromos világítására is tettek, s tesznek még most is kísérleteket. Ez esetben az izzó lámpák alkalmazása, s e lámpáknak elektromos telepekkel vagy még jobban akkumulátorokkal való táplálása a


755

XIII. TÁBLA.

EGY KIKÖTŐ ELEKTROMOS VILÁGÍTÁSA
Egy vontató-gőzös beérkezése éjjel.


756


757

regulátorok yagy gyertyák helyett természetszerűen alkalmasabbnak mutatkozott. Angolországban a FAURE-féle akkumulátorokkal tettek kisérleteket. Frsncziaországban a keleti vasut vonalán egy vonat kocsijainak 31 MAXIM-lámpával való világítását kisérlették meg; e lámpákat GRAMME-gép taplálta. Az áramtermelőt, mely az elől levő teherkocsiban volt elhelyezve, egy a kocsi tengelyével való mechanikai kapcsolat hajtotta. A vonat meglassulásainál s megállapodásainál a GRAMME-gép áramai megszüntek, s hatásukat három sor akkumulátor helyettesíté. Mindegyikök 24 MERITENS-rendszerű akkumulátorból állott s össze volt kötve a géppel, ettől menet közben töltetvén meg.

Ha már a hatalmas világító eszközök alkalmazása vasuti baleseteknek, mint vonat-összeütközéselmek vagy bármely más tárgygyal való összeütközésnek elhárítására is kívánatos, ugyanilyen természetű, de még sokkal sürgetősebb indító okok még inkább javasolják az elektromos fénynek a hajókon való alkalmazását. Az összeütközések a tengeren, különösen ködös időben, a hajózás fejlődésével valóban ijesztő mértékben szaporodnak, s nem egy katasztrófa, melynek rettentő körülményeire még mindenki emlékszik, sürgeti ezt az alkalmazást.


758

Az első kisérletek mintegy húsz évre vihetők vissza. BERLIOZ, az Alliance társulat igazgatója, a Prince-Napoléon yacht-on egy MALDEREN-gépet állíttatott fel, mely gép a fedélzet fölött néhány méternyi magasságban elhelyezett s egy projektorral felszerelt regulátort táplált; a projektor a fénynyalábot a horizonra vetette. Az első kísérletek sikere több hasonló berendezést vont maga után, nevezetesen a Saint-Laurent, Forfait, d'Estrées, France, Aigle és Hirondelle hajókon. De ezeket az első próbákat különböző alkalmatlanságok miatt abban hagyták; a legnagyobb baj az volt, hogy a szolgálatbeli zöld és vörös tüzek a túlságosan erős mozdulatlan elektromos fény jelenlétében eltüntek. Néhány évvel ezelőtt újabb kisérleteket tettek, nevezetesen FONTAINE vezetése alatt a l'Amérique transatlanti postahajón, SAUTTER és LEMONNIER vezetése alatt a Livadia és Nagy-Péter orosz hajókon, s a Suffren és Richelieu franczia hajókon, végre DALMAU vezetése alatt a Numancia és Vitoria spanyol pánczélos hajókon. Az alkalmazott áramtermelők rendszerint GRAMME-gépek, melye-


759

XIV. TÁBLA.

AZ ELEKTROMOS FÉNY ALKALMAZÁSA VASPÁLYÁKON
Lokomotiv, mely a vonat útját megvilágítja.


760


761

ket BROTHERHOOD-féle mótorok hajtanak, a fény-projektorok pedig SAUTTER és LEMONNIER-, MANGIN- vagy SIEMENS-félék Eme különböző készülékeket az 537., 538., 539. és 540. ábra tünteti elő.

537. ábra. – Egy Brotherhood-féle mótor hajtotta Gramme-gép.

A tuniszi expediczió alkalmával a franczia hajók az elektromos fény előállítására megkivántató minden eszközzel fel voltak szerelve, s a következő fejezetben látni fogjuk, hogy ezt a felszerelést gyakran használták is. A GRAMME-gépet már ismerjük (az 537. ábra a D tipust mutatja). A vetítő-készülékekre vonatkozólag a következő részleteket közöljük.

540. ábra. – Sautter és Lemonnier projektora.

A SAUTTER és LEMONNIER-féle projektor (540. ábra) egy hengeres dobban az elektromos világító tornyok lencse-készülékéhez hasonló műszert tartalmaz; mindazonáltal az optikai rendszer úgy van összeállítva, hogy a volta-ívnek egy SERRIN-féle regulátorból kiáramló sugarait hengeres nyaláb alakjában gyüjtse össze s vetítse. Az öntött vasdob, mely ezt az optikai rendszert tartalmazza, függélyes tengelye körül mozgékony s vízszintes tengelye körül lenghet, a nélkül hogy a fénypont s a lencse viszonylagos helyzete megváltoznék. Tehát a fénynyalábot minden irányban s mindenféle hajlással lehet vetíteni.

E mellett a projektort a hajónak tetszésszerinti pontján, akár a parancsnok hídján, akár a hajó elején egy erkélyen lehet elhelyezni.

538. ábra. – Siemens projektora.

539. ábra. – Mangin projektora.

A SIEMENS-féle projektornál (538. ábra) a vetítő-készülék parabolás reflektor, s a hozzácsatolt két lencse-rendszernek csak az a czélja, hogy a szeneket ernyőre vetítve, a lámpát szabályozni lehessen. A MANGIN-féle projektor (539. ábra) homorú gömbtükörből áll, de a sugarakat a belső felület veri vissza, minélfogva a fénysugarak, mielőtt a szabadba jutnának, a tükör vastagságát kétszer futják át. A tükör külső és belső felülete nem tartozván ugyanakkora sugarú gömbhöz, a feltaláló oly módon számította ki eme felületek sugarait, hogy a visszavert fénysugarak párhuzamosakká tetessenek. Evvel azt akarta elérni, hogy a még mindig költséges lencse-készülékeket, s a szabatos formában nehezen előállítható parabolás reflektorokat mellőzhesse. A szeneket kézzel kell szabályozni, és pedig különböző mértékű fogyásuk miatt különböző menetű csavarokkal. Regulátor nem lévén, a működésben levő készülékre folyvást fel kell ügyelni. Ily módon mellőzni akartak mindennemű kényes gépezetet, a mire utóvégre is némileg mégis csak fel kell ügyelni.

Az az elektromos fény, melyet az imént leírtuk módon alkalmaznak a tengerészetben, nem a hajóknak a világítására szolgál, sőt ellenkezőleg, maga a hajó sötétségben marad, s a fénynyaláb, melyet magával visz, vagy a hajó útját világítja meg, s a jelenlétét az ugyanazokon a vizeken levő hajókkal tudatja, vagy pedig a szemhatár kikémlelésére szolgál. A mi


762

a hajó belsejének világítását illeti, ez egészen más dolog. Néhány év óta, különösen az izzó lámpák feltalálása óta, evvel a kérdéssel is foglalkoznak. A transatlanti nagy vonalak postahajói láttak először a dologhoz.

A City of Richmond, Servia és Château-Léoville hajók SWAN-lámpákkal vannak világítva; eme hajók első osztályú nagy termét hat harminczfényű csillár világítja ki, s tizenegy más lámpa a hajó egyéb helyeit világítja. A City of Worcester postahajót 270 EDISON-lámpával világították.


763

4. Városok, utczák, terek, nyilvános épületek s magánházak elektromos világítása.

Mindamellett, hogy a számos és hosszabb időn át tartó kísérleteknek, melyeknek czélja az volt, hogy a közterek, boulevardok, utczák, kőpartok, kikötők stb. világítására a gáz az elektromos fénynyel helyettesíttessék, kétségbe nem vonható sikerük volt, az új rendszer véglegesen még nincsen elfogadva. De az igazat megvallva, a nehézségek s az akadályok többé már nem a tudomány országából valók; az egész csak a takarékosság s a költségek kérdése. Azon aránylag nem régi idő óta, a midőn az első valamennyire jelentős kisérleteket végrehajtották (csak a Waterloo-hid s a Themze kőpartjainak világítására Londonban, továbbá az Avenue de l'Opéra, az Operaház- s a Caroussel-tér és a Théâtre-Français világítására Párisban akarunk emlékeztetni), mily nagy haladást tettek, s mennyi gyakorlatias javításon mentek át a készülékek, gépek s lámpák! Az elektromos fény hibáinak legnagyobb részét, nevezetesen az állandóság hiányát s a túlságosan erős és vakító lángokat, már elhárították. Csak még a különböző rendszereket kellene minden lehető szempontból összehasonlítani és megbirálni. Az elektromos kiállításon, valamint az opera-házban, valamennyi rendszer működése fel volt ugyan tárva, de a sok fénynek összezavarodása megnehezítette a komolyan okadatolt itélet hozatalát. Csak hosszabb tartamú kísérletek, mint például azok, melyeket a legtöbb nagy városban folytatnak, fogják lehetővé tenni, hogy az elektrikusok szakértelemmel fejezhessék ki véleményüket, s hogy a közönség, mely csak az eredményekből itél, hozzászokjék az új világító módok józan méltatásához.

Jelenleg annyi már eldöntöttnek látszik, hogy a mostani hatalmas világító gépektől táplált regulátorok, a volta-íves lámpák, előnyösebbek (és pedig jóval előnyösebbek) az izzó lámpáknál, sőt még a gáznál is mindazokban az esetekben, midőn jelentékeny erősségű fényforrások előállítása forog fen. Különösen láttuk ezt a világító tornyokra s a nagy műhelyek, munkahelyek, kikötők stb. megvilágítására nézve. Igaz ugyan, hogy az elektromos fény abban az arányban kerül többe, a melyben szétosztjuk, s ez magyarázza meg a közigazgatási hatóságok habozását, midőn a házsorok, utczák és terek világításáról van szó. De ha feltesszük is, hogy az elektromos lámpa költsége még ezután is jóval nagyobb lesz a gázzal létesített ugyanakkora fényerő költségénél, valószínű, hogy az elektromos világítást a nagy városok utczáiban, a gazdag városnegyedekben alkalmazni fogják;


764

ez olyan fényűző világítás lesz, a melynél a bőségesebb és tisztább fény jó oldalai mellett a nagyobb kiadás rossz oldala nem jön tekintetbe.

A mi a szinházak néző tereit s a hangverseny-termeket illeti, a körülményekhez képest majd a regulátoros vagyis a volta-íves lámpáknak, majd pedig az izzó lámpáknak fognak elsőséget adni.

Hátra van még a magán-világítás kérdése. Itt minden az elektromosságnak a lakóházakba való széjjelvezetése kérdésétől függ. Úgy látszik, hogy az ó-világ népeinél vállalkozóbb amerikaiak e tekintetben meg fognak bennünket előzni. Midőn EDISON nagy gépét leírtuk, mondottuk, hogy New-York egy városrészének világítása van tervezve. A termékeny feltaláló az áram-vezetékeknek s elágaztatásoknak, valamint az elektromos fény úgyszólván határtalan elosztásának egy egész rendszerét kikombinálta. A városrész középpontjában felállított gyárban tizenkét gőzgép ugyanannyi dinamoelektromos áramtermelőt fog hajtani, mely áram-termelők mindegyike, miként fentebb láttuk, 2400 nyolcz-gyertyás vagy 1200 tizenhat-gyertyás lámpát képes táplálni, mi összesen 28,800 első tipusbeli vagy 14,400 második tipusbeli lámpát ad, másrészt azt ujságolják, hogy GORDON, a tudós angol elektrikus az imént állíttatott össze egy nagy dinamo-elektromos gépet, mely elég hatalmas arra, hogy 300 lóerőnyi munkát használjon fel és 5000–7000 izzó lámpát tápláljon.

Nem sokáig késhetik tehát a pillanat, a melyben az elektromosságnak lakóházakba való széjjelvezetése problemája s következőleg az elektromos magánvilágítás problemája is legalább egy első megoldást fog nyerni. Ezután a tapasztalás dolga lesz, hogy a tudomány ezen új alkalmazásának jó és rossz oldalai fölött itéljen.