TERMÉSZETTUDOMÁNYI
KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT

A M. TUD. AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL
KIADJA
A K.M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT

MEGINDULT 1872-BEN
L. KÖTET

A VIII. (1893-1895. ÉVI) CZIKLUS
ELSŐ KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT ALÁIRÓI SZÁMÁRA

AZ
 ÉSZAKI MADÁRHEGYEK
TÁJÁRÓL

A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBIZÁSÁBÓL
IRTA
 HERMAN OTTÓ

75 KÉPPEL, 3 SZÍNES TÁBLÁVAL ÉS 1 TÉRKÉPPEL

BUDAPEST
KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.
1893.

A FRANKLIN-TÁRSULAT KÖNYVSAJTÓJA

Elektronikus kiadás:
Németh Ferenc, 2004.

Tömörítve: a szöveg (482k), a képek 1. (2,3M), 2. (2,4M)

TARTALOM


I.   BEVEZETÉS
 

I.
II.
III.

Az első gondolat
Az arktikus tájakról szóló hit és a valóság
Az út terve és a fölszerelés

3
15
23


II.   ÚTIRAJZ
 

IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
XIII.
XIV.
XV.
XVI.
XVII.
XVIII.
XIX.
XX.
XXI.
XXII.
XXIII.
XXIV.
XXV.
XXVI.
XXVII.
XXVIII.
XXIX.
XXX.
XXXI.
XXXII.
XXXIII.
XXXIV.
XXXV.
XXXVI.

Budapest–Frederikshaven
Bergen felé
Bergen
Őskori bálnavadászat mint élő szokás
Bergentől Throndhjemig
Throndhjem
A sarkkör felé
Az "Aederholm" vagy a norvég pehelygazdaság
A sarkkörben
Az éjféli Nap
Bodőtől Tromsőig
Tromsőben
Az első sarkköri madarászat
Sarkköri éjfél a nyíresben
Tromsdál madárélete
Bredvik éjjel
Kirándulás Riső szigetére
Az emberszeretet nevében
Kirándulás Kvalő szigetére
Az életrend helyrezökkentése
Vendégségek
Verőfény és árnyék
Fajd és lemming
A lemmingről
A sarkköri hófajdról
Kjosen
A mi asztalunk
A nagy madárhegy felé
Hammerfest és tája
A madárhegy
Vardő felé
Páter Hell és társának nyomai
Az Északi-fok felé

31
43
50
58
70
81
88
91
99
109
129
147
156
16l
166
172
175
187
196
204
207
211
213
224
230
236
242
247
253
270
295
311
322


III.   ÖSSZEGEZÉSEK
 

XXXVII.
XXXVIII.
XXXIX.
XL.
XLI.
XLII.

A lappokról
A beszélő halászszerszámról
A növényéletről
A norvég partvonal jelenségeiről
A madártani eredményről
A rovartani eredményről

331
376
387
396
417
436


IV.   HAZAFELÉ
 

XLIII.
XLIV.
XLV.
XLVI.
XLVII.
XLVIII.
XLIX.

Tanyabontás
Búcsú Tromsőtől
Az első csillag üdvözlete
Búcsú a sarkkörtől
Ismerős tájakon
Búcsú Norvégiától
Búcsú a tengertől

445
449
453
457
462
476
479


FÜGGELÉK
HELL ÉS SAJNOVICS MAGYAR CSILLAGVIZSGÁLÓKRÓL
 

I.
II.
III.
IV.

Tájékoztató
Hell Miksa és vállalkozása
Sajnovics János
Sajnovics János levelei

483
487
511
516

Betűrendes tárgymutató 551

MEGNYITÓ

A kir. magyar Természettudományi Társulat ezelőtt több évvel egy, a madarakról szóló mű megírásával bízott meg.

Azoknak a tüzetes tanúlmányoknak során, a melyeket a mű érdekében tettem, hamar megéreztem annak szükségét, hogy bizonyos életjelenségeket élő szemmel lássak.

Különösen az északi madárhegyek mivolta, a rólok közkézen forgó ábrázolatok, valamint a tömeges madáréletnek bizonyos délszaki jelenségei, szövetkezve a madarak költözködésének lényével, voltak azok, a melyekre nézve élénken éreztem, hogy közvetetlen tapasztalásra van szükségem.

A kir. magyar Természettudományi Társulat erre vonatkozó kérésemet nemcsak figyelmére méltatta, hanem a magyar tudományos Akadémiánál megfelelő összeget eszközölt ki, a mellyel az északi útat megtehettem.

Minthogy azonban ez az összeg útazásra és felszerelésre nem futotta, fölajánlotta a hiányzót, némi viszontszolgálat fejében a "Budapesti Hirlap" szerkesztősége, a mit köszönettel fogadtam el.

Magyarország egykori vallás- és közoktatásügyi minisztere, TREFORT ÁGOSTON, erre az útra mellém rendelte dr. LENDL ADOLF, akkori műegyetemi magántanárt, az élő állatalakok tanúlmányozása végett.

Az útat 1888-ik év nyarán tettem meg. Ez Berlin–Hamburgon át a dán terűlet legészakibb csúcsáig, Frederikshavenig

VI

MEGNYITÓ

vezetett; onnan hajóra szállva, kizárólag a tengeren Tromsőig mentünk; innen én egyedűl Svaerholt madárhegyére, majd ugyanígy HELL és SAJNOVICS nyomain Vardőig. Északi szélesség szerint én a 71° 12''-et értem el.

A rajzok készítésében támogatott HÁRY GYULA, kitől a tájképek javarésze való, dr. MADARÁSZ GYULA, ki madár-képekkel járúlt hozzá, és, a kit legelől kell vala említenem, VASTAGH GÉZA ifjú mesterünk, ki páratlan érzékével életet adott különösen a madárhegy tövét ábrázoló képnek, mely az eddig megjelentek között legelső helyen áll.

A rovarok meghatározását FRIVALDSZKY JÁNOS és MOCSÁRY SÁNDOR uraknak köszönöm.

Mindazoknak, a kik az útazást lehetővé tették, e kis művön kívűl csak hálás köszönetemet ajánlhatom föl.

Kelt Budapesten, 1893-dik évi februárius havában.

Herman Ottó