XXV.
VERŐFÉNY ÉS ÁRNYÉK

A SARKKÖR egyik legérdekesebb tüneményét a hőmérsék különbségei alkotják. Már több helyen érintettem azt a sajátságot, hogy már egy méternyi emelkedésnek verőfényes és árnyékos oldala között az ellentét akkora lehet, hogy amott virág nyílik, emitt embert biró kemény hó van.

Nekünk, kiknek teste a magyar nyárhoz volt alkalmazkodva, nyomban föltűnt a ragyogó juliusi napokon, a mikor a Nap a verőfényen érezhetően tűzdelt, hogy az árnyékban mégis fázkolódtunk; szóval ennek a sarkköri nyári melegnek nem volt semminémü tikkasztó, izzasztó tulajdonsága, az legkevésbbé, mely az árnyékra is kiható volt volna.

Láttuk már, hogy julius 14-én, a mikor Tromső ifjúsága a tengerben való fürdésre fogta a dolgot, délben a Nap hőmérséke 26° C. volt, holott a tenger vize a felületen csak +9° C-t mutatott* s így a különbség 17.5 ° C-t tett.

Julius 15-kén megmértem a Nap melegét, továbbá a sugárzó meleget oly fapalánkon, a melyre a Nap folyton tűzdelt; végre az árnyékban való hőmérséket:

* V. ö. "Az arktikus tájakról szóló hit és a valóság" czimű szakasszal, pl. hol az Északi-fok táján +5-7° C. van említve az irodalom alapján.


212

VERŐFÉNY ÉS ÁRNYÉK


Délután 2 órakor: Nap
Sugárzásban
+33° C.
+39° C.
Délután 3 órakor: Nap
Sugárzásban
+34° C.
+46° C.
Délután 4 órakor: Nap +21.5° C. Mozgó levegő
Délután 8 órakor: Nap
Árnyék
+26° C.
+17° C.
}  különbség +9°.
Délután kettőkor: Nap
Árnyék
+33° C.
+22° C.
}  különbség +11°.

Az éjféli Napról tudjuk, hogy méréseim szerint átlag +9° C-t mutatott.

A nedvességet nem mérhettem meg.