XXV.
VERŐFÉNY ÉS ÁRNYÉK
A SARKKÖR egyik legérdekesebb tüneményét a hőmérsék különbségei alkotják. Már több helyen érintettem azt a sajátságot, hogy már egy méternyi emelkedésnek verőfényes és árnyékos oldala között az ellentét akkora lehet, hogy amott virág nyílik, emitt embert biró kemény hó van.
Nekünk, kiknek teste a magyar nyárhoz volt alkalmazkodva, nyomban föltűnt a ragyogó juliusi napokon, a mikor a Nap a verőfényen érezhetően tűzdelt, hogy az árnyékban mégis fázkolódtunk; szóval ennek a sarkköri nyári melegnek nem volt semminémü tikkasztó, izzasztó tulajdonsága, az legkevésbbé, mely az árnyékra is kiható volt volna.
Láttuk már, hogy julius 14-én, a mikor Tromső ifjúsága a tengerben való fürdésre fogta a dolgot, délben a Nap hőmérséke 26° C. volt, holott a tenger vize a felületen csak +9° C-t mutatott* s így a különbség 17.5 ° C-t tett.
Julius 15-kén megmértem a Nap melegét, továbbá a sugárzó meleget oly fapalánkon, a melyre a Nap folyton tűzdelt; végre az árnyékban való hőmérséket:
* V. ö. "Az arktikus tájakról szóló hit és a valóság" czimű szakasszal, pl. hol az Északi-fok táján +5-7° C. van említve az irodalom alapján.
212 |
VERŐFÉNY ÉS ÁRNYÉK |
| Délután 2 órakor: | Nap Sugárzásban |
+33° C. +39° C. |
|
| Délután 3 órakor: | Nap Sugárzásban |
+34° C. +46° C. |
|
| Délután 4 órakor: | Nap | +21.5° C. | Mozgó levegő |
| Délután 8 órakor: | Nap Árnyék |
+26° C. +17° C. |
} különbség +9°. |
| Délután kettőkor: | Nap Árnyék |
+33° C. +22° C. |
} különbség +11°. |
Az éjféli Napról tudjuk, hogy méréseim szerint átlag +9° C-t mutatott.
A nedvességet nem mérhettem meg.
