XLI.
A MADÁRTANI EREDMÉNYRŐL
A PUSZTA élet-kérdésen kívül, mely a sarkkör nagy arányú madártelepeire vonatkozott s megkívánta a madarak kutatójától, hogy arról szemmel való látás útján tiszta fogalmat szerezzen, még két jelenség volt, a mely a számba vételt kiszólította.
Az egyik régóta ismeretes és teljesen rendben is van; egyetlen tételbe foglalva pedig a következő: "a Föld sarkai felé a madárfajok száma csökken, az ott kitartó fajok egyénszáma ellenben roppant arányokat ölt". A tételnek második felét szembeszökő módon bizonyítják az északi sarkkör ú. n. madárhegyei, a melyeken – mint tudjuk – egyazon fajnak milliói tanyáznak és költenek.
A másik jelenség a költözködés s az evvel sokszoros kapcsolatban álló elterjedés.
Ezt a jelenséget egy tételbe foglalni lehetetlen nemcsak szövevényes volta miatt, hanem azért is, mert a legszabadabban mozgó lényekről van szó, a melyeknél a távolság, az akadály fogalma lényegesen más, mint azoknál, a melyeket a kisebb-nagyobb mértékben a röghöz kötöttek közé sorolunk.
Meghatározni mozgási vagy elterjedési körét annak az állatnak, amelynek egy hegyláncz vagy a víz valóban útját állja, aránylag könnyű és biztosan megoldható feladat; de meg-
418 |
A MADÁRTANI EREDMÉNYRŐL |
határozni ezt a szárnyaszabadján járó madárnál, mely könnyűséggel veti át magát mindezeken: ez véghetetlenűl nehéz, de egyszersmind gyönyörű feladat is.
E feladat nehézsége szülte. kivált a németeknél, azt a sokféle föltevést, az "Ortssinn, Richtsinn, Ahnungsvermogen" stb. csodálatosságait, a melyeknek lényege az, hogy sejtelmekkel akarják megoldani, megfejteni, a minek útja a ma meg nagyon röghöz tapadt ember számára a tapasztalás – egyedül csak ez.
Hűségesen végzett és lejegyzett megfigyelés, sok ponton s minden egyes ponton mennél több, csupán és egyedül evvel lehet a madarak elterjedésének és költözködésének olyannyira megkapó jelenségét és lényegét mind jobban megközelíteni.
Az elterjedésre vonatkozólag SCLATER es az ő nyomán bizonyos módosításokkal WALLACE kísértett meg egy, a Föld egészére kiterjedő beosztást, melyen azonban a haladó ismeret folytonosan változtat és példáúl Ausztraliát, mint külön és önálló régiót már meg is döntötte, mert kisűlt, hogy Új-Guineával százhatvan közös madárfaja van; Madagaskár és Új-Seeland ellenben önálló alrégióknak bizonyúlnának.
A SCLATER-WALLACE féle beosztás bírálója PALACKY, * az alakokra való tekintettel két főrégiót, ú. m. ó- és új-világit állít föl; de az arktikus és antarktikus tájak vízi madarainak kizárásával. Az ó-világ ezután északra és délre; a Dél-Afrika, Kelet-India és Khina, – Malaisia, Papuasia, Ausztralia es Óczeaniára; az észak az arktikus, az erdőségi és a pusztai régiókra oszlanék.
Az újvilági beosztást itt mellőzöm, mert messze vezetne el annak méltatásától, a mi az útazás eredményeinek alapján méltatható s a mire nyomban reá is térek.
* "Ueber Wallaces thiergeographische Zonen vom ornith. Standpunkte." Prag, 1885.
419 |
TÉLI VENDÉGEINK |
Mint láttuk, az arktikus – északi – öv úszó madarai a beosztásnál kivételbe helyeztettek, mert valóban úgy áll a dolog, hogy az ő mozgalmaikról, a midőn költő-telepeiket elhagyták, tudomásunk nincsen. Hova vonúlnak a madárhegyeken költő milliónyi milliók tél szakában? azt senki sem tudja!
Annyit azonban tudunk, hogy ezeknek egy számszerint csekély töredéke fölhasználja a Golf-áramnak tengernyitó hatását s kihúzza a sarkkörben a telet is; a minthogy ezekkel az alakokkal majd meg is fogunk ismerkedni.
És azt is tudjuk, hogy bizonyos, körűlbelől húsz faj, melynek a sarkkör a hazája, tél szakára rendesen levonúl délre mihozzánk és itt húzza ki a telet; nekünk tehát éppen úgy vendégünk, mint a mi költözködő madaraink ugyancsak télszakán át Afrika tájaié. Tekintve azonban azt a körűlményt, hogy rendes téli vendégeink jobbadán úszók s mégis hozzánk jönnek, noha akkor a Golf-áram nyitva tartja a norvég tengert, világos, hogy ezek a mi úszó téli vendégeink nem Norvégia felől, hanem olyan északi tájakról jönnek, a hol a vizek befagynak. Ez reánk nézve tanúság.
Az úszók közűl ilyen rendes téli vendégeink a következők: a sarki búvár, – Colymbus arcticus – a muszka búvárkacsa – Mergus merganser – és fajrokonai; továbbá a jegesrucza – Bucephala clangula, – a sellőrucza – Harelda glacialis, – a téli vadlúd – Anser segetum – és még néhány faj. Ezek Norvégiában költenek s terűleteikhez éppen olyan viszonyban állanak, a minőben állanak a mi, télszakra tovavonúló madaraink a magyar terűlethez.
Minthogy pedig tőlünk sok úszó madár is vonúl el, az északról jövő telelő vendégeink mintegy helyettesítik az elvonúltakat; igaz, hogy aránylag kis számmal, a mit a téli szak életviszonyai s a nyílt vizek csekély volta meg is okolnak.
Rendkívűl érdekes azután az a körűlmény, hogy azért az európai sarkkör norvég, vagyis nyílt vizű területének is meg
420 |
A MADÁRTANI EREDMÉNYRŐL |
vannak a maga téli vendégei, t. i. azok az úszó fajok, a melyeknek nyári telepei a Jeges-tenger belsejébe, p. o. a Spitzbergákra esnek. Ilyen fajok a jeges sirály – Larus glaucus, – a hósirály – Larus eburneus, – az allebukó – Mergulus alle, – az Uria Brünnichii és a bütykös dunnakacsa – Somateria spectabilis.
Ez a téli, délnek irányított költözködés tehát fokozatos s e fokozatosságról áll az, hogy a telelésre költözködő alakok száma dél felé sokasodik, egyszersmind délibb és délibb tájakra is vonúlva. Vagyis a belső sarkkörből öt faj vonúl le a norvég vízre telelni, Norvégia sarkköri részéből azonban 66 faj költözködik délibb tájakra; tőlünk pedig nem kevesebb mint 156 faj vesz rendesen részt a költözködés mozgalmában.
Ez a mozgalom természetesen csak évszak szerint fordúl, vagyis a télszakra elvonulók tavasz keltével visszatérnek, hogy költsenek.
És ekkor nyomban szemünkbe ötlenek azok az átvillanó fajok is, a melyek nem telepednek le, csak átvonúlnak. Norvégia sarkköri részének csak két ilyen faja van, nekünk van tizenhat, melyből tizenegy a sarkkörben költ.
A déli, vagyis a telelő tájak felé való lenyomúlás nem kevésbbé érdekes, noha ismeretünk mai állásánál fogva csak a fajok azonossága biztos, ellenben hogy a fajok melyik tájról kerülnek a telelő pontokra,még nincsen biztosan földerítve.
Így különösen BREHM Alfréd, * de más is, körűlbelől kilenczven fajt mutatott ki északkeleti Afrikából, átlag az é. sz. 15. foka tájáról, olyat, a mely télire tőlünk elvonúl; ezek között akad tizenkét oly faj, mely csak a sarkkörben költ, részben nálunk téli vendég is szokott lenni, mint: a téli sólyom – Falco regulus, – az éneklő hattyú – Cygnus musicus, – a jegesrucza – Bucephala clangula, – és a
* Etwas über den Zug der Vögel in Nordost-Afrika. Journ. f. Ornith. I. II. 1833-54. Ezenkívül HARTLAUB, MÜLLER, REICHENOW és mások kimutatásai.
421 |
A SARKKÖRBEN TELELŐ MADARAK |
kormos rucza – Fulix marila; sőt a Spitzbergákon költő jeges sirály – Larus glaucus, – mely Norvégia sarkköri részében téli vendég, Afrikába is elvetődik!
BÜTTIKOFER * Libéria köztársaságból, Afrikának é. sz. 6. foka alól, tehát az egyenlítő közeléből, kilencz telelő európai fajt mutatott ki, mely egytől-egyig a sarkkörben nyaral vagy oda elvetődik, a mint ezt az előbbi sorozattal és többekkel együtt a rendszeres összeállítás majd föl fogja tüntetni.
Csak megemlítem, hogy kerti poszátáinkat – Sylvia hortensis L. – már Angolában, a déli szélesség 10-dik foka táján is látták; más fajok még tovább mennek.
Valami nagyszerű van abban, hogy a kis fitiszmadárnak – Ficedula trochilus – évi helyváltoztatása a sarkkör norvég részének belsejétől Libériáig terjed; tehát Tromsőt véve, nem kevesebb, mint hatvankét szélességi fokon át halad ide-oda. És e roppant úton kívűl elvégzi a fészek építését, a költést, a fiak fölnevelését is!
Az ehhez hasonló illó alakokkal szemben áll azután az a szívós, edzett csapat, a melyet a sarkkör tele és "örök éjszakája" sem bír kimozdítani helyéből; a mi azután a legnevezetesebb, hogy akad ezek között olyan faj is, mely nálunk éppen csak helyiséget változtat, tehát nem költözködő, azonkívül pedig messze délen, Nubiába vagy legalább Egyiptomba is beköszönt.
Ebbe a sorba tartozik példáúl a galambász héja – Astur palumbarius, – a verebész karvaly – Accipiter nisus, – melyek fölhasználják a délszakon zsufolódó szárnyasok gondatlanságát éppen úgy, mint a sarkköri éj homályát, hogy prédához jussanak. Ilyen a szürke varjú, melyet a sarkkör és a mi tájunk az állandók közé sorol s mely azért megjelenik a Nilus tájain is; és ilyen a szarka is.
* Europaische Zugvögel als Gäste in Liberia, II. Nemzetközi ornith. Congressus főjelentése, II. kötet, p. 172.
422 |
A MADÁRTANI EREDMÉNYRŐL |
Szinte meghatók pedig azok a piczike hűségesek, melyek nálunk télszakán kicsiny, vegyes csapatokba verődve végzik az erdők, kertek tisztogatását: néhány czinege, pár narancsmadár – a norvégeknél "fuglekonge", a mi madárkirályt jelent – és a kis höcsik, a legkisebb harkály; ezek itt északon is ernyedetlenűl járják a nyírest, a meddig csak terjed; hallatják hívogató hangjukat a sarki éj holdvilágában vagy akkor, a midőn az északi fény, az "Aurora borealis" löveli piros sugárkévéit az égboltozaton.
A sarkkörnek van 155 madárfaja, a ritkán odavetődőket is belé értve. Ezek között velünk közös 126 faj. Telel a sarkkör norvég részén 45 faj, még pedig nem úszó 27, úszó 18 faj.
E madarak viszonyát a sarkkörhöz, hozzánk és Afrikához, ez utóbbiban az egyenlítő tájáig értve, a következő összeállítás mutatja, melyben a mi magyar biológiai jegyeink festik a mondott viszonyokat. Új jegy ezek között csak az, a mely a sarkkörben telelő alakokat jelezi.
Hogy ezt az összeállítást a laikus olvasó is használhassa, arra való a reákövetkező betűrendes összeállítás, mely a kimutatott madarak latin, magyar, norvég és itt-ott lapp neveit foglalja magában.
Így mindjárt az első, az Astur palumbarius L., mely előfordúl a tromsői muzeum tanusága szerint Tromső, Karasjok és Hukő táján, a jegyek szerint Magyarországon "helyiséget változtat", Norvégia sarkköri részében ugyanígy, de "át is telel" és akad Nubiában is: a betűrendes jegyzék azután megmondja1 hogy magyar neve "galambász héja", norvég "Househők, Duehők"; lapp nevét nem ismerem.
A magyar rovatban a pont azt jelenti, hogy az illető madár nem fordúl elő nálunk, a többi rovatban azt, hogy "nem telel a sarkkörben" és "délszaki telelésének helye ismeretlen".
[423]
A SARKKÖR ÓVILÁGI RÉSZÉNEK MADARAI
Különös tekintettel a madarak mozgalmaira; a tromsői muzeum hiteles gyűjteménye és az irodalom alapján
JEGYEK MAGYARÁZATA |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
M | P | ST | ET | ||
|
|
| N | Astur palumbarius L. | Tromső, Karasjok, Hukő |
|
|
| N | Accipiter nisus L. | Malangen |
|
|
|
| Archibuteo lagopus Gm. | Bensjord, Salangen, Tromső |
|
|
| N | Aquila chryasaetus L. | Tromső |
|
|
|
| Haliaetus albicillus L. | Tromső, Riső |
|
|
|
| Falco gyrfalco L. | Tromső, Balsfjord |
|
|
| N | Falco peregrinus L. | Skabersjő |
|
|
| N | Falco regulus Pall. | Tromső |
|
|
| L | Cerchneis tinnuncula L. | Tromső, Roms-fjord |
|
|
|
| Nyctea scandiaca L. | Tromső, Ringvatső, Bals-fjord, Kvalő |
|
|
|
| Surnia ulula L. | Tromső |
|
|
|
| Asio accipitrinus Pall. | Tromső |
| ? |
|
| Nyctale Tengmalmi Gm. | Tromső |
|
|
|
| Syrnium lapponicum Thunb. | Alten |
|
|
|
| Corvus corax L. | Tromső |
|
|
| N | Corvus cornix L. | Tromső, Lyngseidet |
|
|
|
| Nucifraga caryocatactes L. | Malangen, Tromső, Talvig |
424 |
A MADÁRTANI EREDMÉNYRŐL |
M | P | ST | ET | ||
|
|
| N | Pica rustica Scop. | Tromső, Riső |
|
|
|
| Garrulus infaustus L. | Poláris kör |
|
|
| N | Muscicapa atricapilla L. | Tromső |
|
|
| L | Ficedula trochilus L. | Tromső |
|
|
| N | Acrocephalus phragmitis Bechst. | Tromső |
|
|
| N | Turdus iliacus L. | Tromső, Tranebotten |
|
|
| N | Turdus pilaris L. | Tromső, Ramsfjord, Tranebotten |
|
|
| N | Turdus torquatus L. | Tromső |
|
|
|
| Erithacus rubecula L. | Tromső |
|
|
| N | Erithacus suecicus L. | Tromső |
|
|
|
| Ruticilla phoenicura L. | Tromső |
|
|
| N | Saxicola oenanthe L. | Tromső, Riső, Svaerholt |
|
|
|
| Cinclus aquaticus Bechst. | Maalselven |
|
|
| N | Accentor modularis L. | Tromső |
|
|
|
| Regulus cristatus Koch. | Tromső |
|
|
|
| Parus borealis Selys. | Tromső, Senjen |
|
|
|
| Parus cinctus Bodd. | Staburntes |
|
|
| N | Lanius excubitor L. | Rams-fjord, Kjosen |
|
|
| L | Hirundo rustica L. | Tromső |
|
|
|
| Ampelis garrula L. | Rams-fjord, Bals-fjord |
|
|
| N | Motacilla alba L. | Maalselven, Tromső |
|
|
| L | Motacilla flava L. | Maalselven, Tromső |
|
|
| N | Anthus pratensis L. | Tromső, Grindő, Svaerholt |
|
|
| N | Anthus cervinus Pall. | Grindő, Tromső, Kvalő |
|
|
|
| Anthus spinoletta L. | Tamső |
|
|
|
| Fringilla montifringilla L. | Tromső, Maalselven |
|
|
|
| Acanthis linaria L. | Tromső, Kistrand. |
|
|
|
| Passer domesticus L. | Tromső |
|
|
|
| Passer mantanus L. | Vardő (Collett tanár szerint) |
|
|
|
| Pyrrhula major Brehm. | Tromső |
|
|
|
| Pinicola enucleator L. | Tromső |
|
|
|
| Emberiza schoeniclus L. | Tromső, Maalselven |
|
|
|
| Emberiza citrinella L. | Tromső, Maalselven |
|
|
|
| Plectrophanes nivalis L. | Tromső, Svaerholt |
|
|
|
| Plectrophanes lapponicus L. | Varanger |
|
|
|
| Otocoris alpestris L. | Vadső, Gjesvaer, Svaerholt |
|
|
| N | Sturnus vulgaris L. | Tromső |
|
|
| N | Coracias garrula L. | Maalselven |
425 |
A SARKKÖR ÓVILÁGI RÉSZÉNEK MADARAI |
M | P | ST | ET | ||
|
|
| N | Cuculus canorus L. | Tromső |
|
|
|
| Picoides tridactylus L. | Porsanger |
|
|
|
| Picus major L. | Tromső |
|
|
|
| Picus minor L. | Tromső |
|
|
|
| Dryocopus martius L. | Tromső |
|
|
| N | Coturnix dactylisonans Mey. | Ringvatső |
|
|
|
| Lagopus alpinus Nils. | Ringvatső, Tromső, Kvalő, Laxelv |
|
|
|
| Lagopus subalpinus Nils. | Tromső etc. |
|
|
|
| Tetrao urogallus L. | Maalselven, Ulfs-fjord |
|
|
|
| Tetrao hybridus L. | Maalselven, Bals-fjord |
|
|
|
| Tetrao tetrix L. | sokfelől |
|
|
| N | Vanellus cristatus L. | Maalselven, Konningsvaag, Haarstad |
|
|
|
| Charadrius apricarius L. | Tromső, Maalselven |
|
|
|
| Charadrius morinellus L. | Tromső, Oestfinmarken |
|
|
| L | Aegialites hiaticula L. | Tromső, Porsanger, Svaerholt |
|
|
|
| Haematopus ostralegus L. | Tromső |
|
|
| L | Strepsilas interpres L. | Porsanger-fjord |
|
|
| N | Ardea cinerea L. | Senjen |
|
|
| N | Numenius arcuatus L. | Tromső |
|
|
|
| Numenius phaeopus L. | Tromső |
|
|
|
| Limosa lapponica L. | Baalsnaes, Sylte-fjord |
|
|
|
| Totanus calidris L. | Maalselven, Tromső |
|
|
|
| Totanus glareola L. | Maalselven |
|
|
| L | Totanus glottis L. | Maalselven |
|
|
|
| Totanus fuscus L. | Tromső |
|
|
|
| Tringoides hypoleucos L. | Maalselven |
|
|
|
| Philomachus pugnax L. | Tromső |
|
|
|
| Tringa maritima Brünn. | Tromső |
|
|
|
| Tringa alpina L. | Tromső, Mehavn |
|
|
|
| Tringa minuta Leisl. | Kistrand |
|
|
|
| Tringa Temmincki Leisl. | Tromső, Kvalő, Kistrand |
|
|
|
| Gallinago scolopacina Bp. | Tromső |
|
|
|
| Phalaropus hyperboreus L. | Tromső, Mehavn, Tamső etc. |
|
|
| N | Ortygometra crex L. | Tromső |
|
|
| N | Fulica atra L. | Tromső, Malangen |
|
|
| N | Podiceps griseigena L. | Tromső |
|
|
|
| Podiceps auritus L. | Tromső |
? |
|
|
| Colymbus glacialis L. | Tromső, Bals-fjord |
426 |
A MADÁRTANI EREDMÉNYRŐL |
M | P | ST | ET | ||
|
|
|
| Colymbus septentrionalis L. | Tromső |
|
|
|
| Colymbus arcticus L. | Tromső |
|
|
|
| Mergus merganser L. | Tjőtő, Raft-sund, Maalselven |
|
|
|
| Mergus serrator L. | Tromső |
|
|
| N | Oidemia fusca L. | Maalselven, Tromső, Rams-fjord |
|
|
|
| Oidemia nigra L. | Tromső |
|
|
|
| Somateria mollisima L. | sokfelől |
|
|
|
| Somateria spectabilis Leach. | Tromső |
|
|
|
| Harelda glacialis L. | sokfelől |
|
|
|
| Eniconetta Stelleri Pall. | Tromső |
|
|
| N | Bucephala clangula L. | Baals-fjord, Maalselven |
|
|
| N | Fulix marila L. | Maalselven |
|
|
| N | Querquedula crecca L. | Maalselven, Tranőbotten |
|
|
| N | Anas bochas L. | Tromső |
|
|
| N | Dafila acuta L. | Tromső stb. |
|
|
| N | Mareca penelope L. | Maalselven, Finsnaes |
|
|
|
| Branta bernicla L. | Tromső |
|
|
|
| Anser cinereus L. | Riső, Huköő Lurő |
|
|
|
| Anser segetum L. | Tromső |
|
|
| N | Cygnus musicus L. | Senjen, Ofoten |
|
|
| L | Stercorarius parasiticus L. | Tromső, Riső |
|
|
|
| Larus argentatus L. | Tromső |
|
|
|
| Larus fuscus L. | Tromső |
|
|
|
| Larus canus L. | Tromső |
|
|
|
| Larus eburneus L. | Spitzbergák |
|
|
| N | Larus glaucus L. | Spitzbergák |
|
|
|
| Larus marinus L. | Tromső, Grindő |
|
|
|
| Rissa tridactyla L. | Tromső |
|
|
| L | Sterna fluviatila L. | Tromső |
|
|
|
| Sterna macroura Naum. | Grindő, Riső etc. |
|
|
| N | Graculus carbo L. | Tromső, Alten |
|
|
|
| Graculus cristatus Temm. | Riső, Tromső stb. |
|
|
|
| Uria grylle L. | Tromső, Riső |
|
|
|
| Uria lomvia L. | Tromső |
|
|
|
| Uria Brünnichi Sab. | Spitzbergák |
|
|
|
| Mergulus alle L. | Spitzbergák, Lődingen |
|
|
|
| Fratercula arctica L. | Lovunden, Tromső |
|
|
|
| Alca torda L. | Tromső, Kjosen, Svaerholt |
427 |
SARKKÖRIEK AZ IRODALOM SZERINT |
M | P | ST | ET | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
| Pandion haliaetus L. | Halászó sas | Fiskörn
Bubo ignavus Forst.
| Fülesbagoly
| Hubro
|
Syrnium aluco L.
| Erdei bagoly
| Katugle
|
N Corvus frugilegus L.
| Fekete varjú
| Blåkråke
|
L Muscicapa grisola L.
| Szürke legyész
| Grå Fluesnapper
|
N Pratincola rubetra L.
| Csaláncsúcs
| Bukskvaette
|
Ficedula borealis Naum.
| Sarki fitisz
| ?
|
N Turdus musicus L.
| Sárgarigó
| Måltrost
|
A1 Sylvia hortensis L.
| Kerti poszáta
| ?
|
N Sylvia atricapilla L.
| Barátka
| Munk, Sorthaette
|
Parus major L.
| Szénczinke
| Kjödmejse
|
Orides caudatus L.
| Őszapó
| Staertmejse
|
N Chelidon urbica L.
| Házi fecske
| Tagsvale
|
Au2 Cotile riparia L.
| Marti fecske
| Strandsvale
|
Certhia familiaris L.
| Fatetű-madár
| Traekryber
|
Anthus obscurus Gm.
| Szirti pityér
| ?
|
Anthus arboreus Bech.
| Erdei pityér
| Piplaerke
|
Fringilla coelebs L.
| Pintyőke
| Bogfink
|
Alauda arvensis L.
| Mezei pacsirta
| Laerke
|
L Cypselus apus L.
| Kozári fecske
| Tårnsvale
|
Gecinus canus L.
| Szürke harkály
| Gråspaette
|
N Upupa epops L.
| Büdösbanka
| Haerfugl
|
Columba oenas L.
| Vadgalamb.
| ?
|
Turtur auritus Gray.
| Gerle
| ?
|
Tetrao bonasia L.
| Császármadár
| Jerpe
|
Squatarola helvetica L.
| Helvét-Lile
| Kystbnokfugl
|
Calidris arenania L.
| Fövenyfutó
| Strandlöber
|
Xenus cinereus Mev. | Szürke lotyó
| ?
|
Tringa subarquata L.
| Sarlós partfutó
| Spovenaebbet-Strandvibe
|
Tringa canuta L.
| Angol partfutó
| Stor-Strandvibe
|
Gallinago major Bp.
| Dupla-sneff
| Dobbeltbekkasin
|
Scolopax rusticola L.
| Szalonka
| Rugde
| |
(1) Lemegy Angoláig.
(2) Lemegy Ausztráliáig.
428 |
A MADÁRTANI EREDMÉNYRŐL |
M | P | ST | ET | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
| Phalaropus fulicarius B. | Lapicz-víztaposó | Bredsnaebbet-Svemsneppe
Podiceps auritus L.
| Füles vöcsök
| Sorkravet-Tomplom
|
Colymbus Adamsi.
| Adams-búvár
| ?
|
Anser albifrons Gm.
| Lilik
| ?
|
Anser erythropus L.
| Lábas vadlúd
| ?
|
Tadorna vulpanser Flam.
| Ásólúd
| Fagergås
|
Sula bassana L.
| Szula
| Havsule
|
Cygnus minor Pall.
| Kis-hattyú
| Liden-Sangsvane
|
Bernicla leucopsis Bechst.
| Pofás-bernikla
| Hvidkindet Gås
|
Uria Mandti Licht.
| Mandt-Uria
| ?
| |
MADÁRNÉVMUTATÓ *
|
Latin: Acanthis linaria |
Magyar Zsezse |
Norvég: Graeisik, MoiriskBlårisk, Jernspurv Spurvhők Sivsanger Strandryle (1) Laerke Alke Sidenswans Stockand Blisgås Grågås ? Saedgas ? Brunstubetpiplaerke Skjaerpiplaerke Engpiplaerke ? |
* Minden madárnév benne van, a mely a könyvben előfordúl.
Lapp név: (1) Bovedak.
429 |
MADÁRNÉVMUTATÓ |
Latin: Aquila chrysaiëtos |
Magyar: Kőszáli sas |
Norvég: Landörn |
Lapp nevek: (1) Bičus. – (2) Hutti, Lafhol. – (3) Guvikka-garhek. – (4) Gakktir, Gakate.
430 |
A MADÁRTANI EREDMÉNYRŐL |
Latin: Emberiza citrinella |
Magyar: Sármány |
Norvég: Gulspurv |
Lapp nevek: (1) Maegastak. – (2) Cagan. – (3) Giron. – (4) Bievsak. (5) Raiske.
431 |
MADÁRNÉVMUTATÓ |
Latin: Larus eburneus |
Magyar: Hósirály |
Norvég: Hvidmåge |
Lapp nevek: (1) Sobmer. – (2) Dalvek. – (3) Gairro. – (4) Gušgastak. – (5) Skvarra. – (6) Nuorte Lodde Bieggaš. – (7) Ruošša Garanas.
432 |
A MADÁRTANI EREDMÉNYRŐL |
Latin: Picoides tridactylus |
Magyar: Háromújjú harkály |
Norvég: Tretået Spaette |
Lapp nevek: (1) Alppe, Alap. – (2) Skierro, Skirro. – (3) Likka. – (4) Skaitte, Haskel.
433 |
MADÁRNÉVMUTATÓ |
|
Latin: Tetrao tetrix |
Magyar: Nyír-fajd |
Norvég: Arfugl |
Lapp nevek: (1) Čukča
Goappel
. – (2) Goadde-viruš v. biruš.
434 |
A MADÁRTANI EREDMÉNYRŐL |
AZ ELEJTETT MADARAK JEGYZÉKE
Holló |
Corvus corax |
4 |
Összesen |
192 |
435 |
MADÁRTOJÁS-JEGYZÉK |
MADÁRTOJÁS-JEGYZÉK
A * jegyűeket mi szedtük, a többieket a tromsői muzeum ajándékozta.
Falco regulus Pall. |
Tromső |
2 |
Összesen |
123 |