D
  • DAL – B. Szabó Dávid – "evező lapát",
    A magyar halász az evedző lapátos részét

    780

     "toll" vagy etall"-nak nevezi, mert úgy áll a nyélhez, mint a toll a szárához; tehát a toll, tal, talu révén lett az evedzőből Dal, Dali, Dalladzó, Dalladzani; de Dali, Dalladzó leginkább az s nagy evedző, a mely gúzsba vagy szögbe beakasztható s a melyet "húznak".
  • DAL-EVEDZŐ – B. Szabó Dávid – l. Dal.
  • DAL-GÚZS – B. Szabó Dávid – a Dallal vonatkozásba téve. Helyesen az a vessző vagy kötélgúzs, a melybe a nagy evezőt beakasztják.
  • DALI – Kopácsi – a gúzsba vagy húzószegbe akasztható nagy evező, l. Dal.
  • DALLADZANI – Tisza mentén – gúzsba akasztott nagy evedzővel a hajót húzni; l. Dal.
  • DALLADZÓ – Szeged – beakasztható evező a nagy halászhajóhoz tartozik, innen: dalladzani = a dalladzó evedzővel evedzni; l. Dal.
  • DÁRDASZIGONY, az egyágú szigony. *
  • DARUGÉM – Hegykő – Ardea cinerea; halászó madárnak halász elnevezése.
  • DELPHIN HAL – Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. – delphin; az akkori fölfogás szerint hal.
  • DEREGLYE – Balaton – nagy halászhajó, melynek padolatján az öregháló helyeztetik el; ezen van a csiga is, a melylyel sík vízen s hálót fölszedjk. A halászatot vezető kormányos a dereglyén foglal helyet. Mélyen járó, éles orrú, keskeny farú, öblös derékú hajó; nem népies.
  • DERÉK – általánosan – a vízi járóművek közepe (van orra, dereka, fara); tavaknál, ha hosszában elnyúlók, hasonlóképen (van feje, dereka, feneke); a folyókon az a rész, mely két meghalászható pont közé esik. Különben a rúdról, evedzőről, hálótűről is mondják, ha hosszaközepén törik el: "derékon tört el". Tavakról azonban a tó háta is.
  • DERÉKKÁVA, a hálókon az, a mely a középre esik.*
  • DERÉKLÁNCZ az a láncz, a melyre a vizahorgok lánczolva vannak s a melylyel s folyót átkötik.*
  • DERÉK ÖBLE – Miskolczi Gáspár – a halnál, legnagyobb vastagsága, terjedelme; leginkább a szélességre értve.
  • DERÉKON HÚZÓK PADJA – Balaton – – a dereglyén az orr felőli két pad, egy-egy legény számára.
  • DEVERKESEGI – Bloch – l. Dévérkeszeg.
  • DÉVÉR KESZEG, Abramis Brama LIN.
  • DÉVÉRKESZEG – K. – Abramis Brama L., Duna, Tisza mentén igen következetesen alkalmazva. Széles, de vékony alakjáról szól a hasonlat: oldalt = keszegoldalt kibújni; hátának íves voltáról van véve pld.: a zátonyoknak "keszeg hátra" való felmosása. GALGÓCZI-nál (1622) megvan.
  • DÉVÉRT-KESZEGI – Gőcsej; l. Dévérkeszeg.
  • DEWERKESSEGI – Marsilius – l. Dévérkeszeg.
  • DIBBANCS – Eger – Perca fluviatilis L.
  • DISZNÓHAL – Acerina cernua L. Erdővidék, Olt vize.
  • DISZNÓ HAL – Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. – az ebhallal együtt canis marinus; alkalmasint a Phocaena communis nevű czet.
  • DOB – Kis-Majtény – a nagy hálóvarsánál a vörcsökön túl való test.
  • DOBÁNCS – H. O. – Leuciscus virgo HECK. Erdélyi részek. BIELZ és HECKEL a Squalius dobula fajra alkalmazzák.
  • DOBBANTÓ – Bodrogköz – l. Ághegyháló.
  • DÓBÁR – Leuciscus virgo HECK. Bodrogköz.
  • DOBCSONT – os tympanicum.*
  • DÓBER – H. O. – Perca fluviatilis L. Berettyó-újfalu; de itt a Sigér nevet is ismerik s némely halász a Dóber alatt az Acerina cernuát érti.
  • DOBJA – Körös mentén – a halász a szigonyt.
  • DOBÓHÁLÓ – Simontornya – l. Vető-, Pendely-, Pöndörháló.
  • DOBÓKA – Alburnus lucidus – Balaton, "feldobálja magát".
  • DOBONTATÓ – Török-Becse – l. Bokorháló.
  • DOBVARSA – Doroszló – Bácsmegye – l. Kárászvarsa.
  • DOMOLYKÓ – K. – P. K. – H. O. – Squalius dobula BON. Néha a Leuciscus rutilusra is alkalmazzák.
  • DOMOLYKÓ – Squalius, l. Fejes Domolykó, Nyúl-Domolykó.*
  • DOMORKÓ – H. O. – l. Domolykó. Pinnyéd, Győr mellett.
  • DORONGOLÁS, a csukának doronggal való ütése, még pedig vékony jégkérgen át.*

    781
  • DÖGVÍZ – Körös-Tarcsa – a melyben a hal meg nem élhet.
  • DÖRGECS – Nádasdy Tamás lev. Acerina cernua L.
  • DÖRGÉCSE – H. O. – Acerina cernua L. Győr vidéke. GALGÓCZI-nál (1622) megvan.
  • DÖRGICSE – H. O. – Acerina cernua L. Pinnyéd, Győr mellett.
  • DÖRGÖCSE – H. O. – Acerina cernua L. Kopácsi , igen jó leírás alapján.
  • DÖRGÖCZE – Rómer Fl. – Acerina cernua L.
  • DRÓTFUNT – Tihany spirális rúgóra járó mérleg; régi vasszerkezet.
  • DÚBÁR – Karád – Perca fluviatilis L.
  • DÚBÁR – P. K. – Perca fluviatilis L. Tisza m.
  • DÚBER – H. O. – Perca fluviatilis L. Szolnok.
  • DUGA – Udvarhelymegye vizei – a patak vizének egy ponton való elzárása és elvezetése, amikor is az "eldugott" helyen levő halakat kényelmesen fel lehet szedni. Innen ered talán a "dugába dőlt" [valószínűleg nem – NF] – (székely); – l. Anyameder.
  • DUGÁS – Tihany – az öregháló zsákja több darabból van összeszerkesztve, még pedig réfólmosan, hosszában; a hány darab – 7, 9 – annyi dugás.
  • DUGÓHÁLÓ – Simontornya – l. Bokorháló.
  • DUGÓS HOROG – Sió menti – csöndes vízben; a dugó mutatja a rángatást l. Uszó, Pedző, Pícze.
  • DUNAFEHÉRHAL – H. O. – Squalius lepusculus HECK. Komárom.
  • DUNAI GALÓCZA, Salmo Hucho L.*
  • DUNAKESZEG – P. K. – Scardinius erythrophthalmus BON. tavakból H. O.
  • DUNAPONTY – P. K. – Cyprinus carpio L. Duna m. a voltaképeni Carpio.
  • DURBANCS – P. K. H. O. – Acerina cernua L. Tisza m, l. Durbincs.
  • DORBANCS – Szirmay Andr. – Acerina cernua L. itt a Gasterostelis aculestusra ráfogva.
  • DURBINCS – Acerina, l. Selymes Durbincs, Vágó Durbincs.*
  • DURBINCS – K. Szegeden és környékén Acerina cernua L.
  • DURDA – H. O. – Acerina cernua L. Komárom; a halász hozzátette, hogy a Durdát a Tiszánál Durbincsnak hívják; GROSSINGER s utána a szerzők az Abramisra fogták reá.
  • DUZZOGÓ – Ecsedi láp, északi rész – szilárdnak látszó, könnyen beszakadó, veszedelmes hely – a lápon és az erekben.
  • DŰLŐ PART – sok helyen – l. omladásos p.
  • DÜRGENCS – P. K. H. O. – Acerina cernua L. Duna m.
  • DYNAMIT – Bányatelepek közelében – leginkább az úri hivatalnokok halászeszköze, mely abból áll, hogy a vízben dynamitot robbantanak fel, mely mindent meggyilkol. A legundokabb mód, – mely hihetetlen módon terjed s már a köznép kezén is megfordúl.