E

  • EBEMELI – Alsó-Tisza – eb emeli; alkalmasint a ráczságra czélozva, mert mint restségre hajló nép valósággal halászva "lopja a napot"; l. Ághegyháló.
  • EBHAL – Karád – Umbra canina Mars.
  • EBHAL – Grossinger – Cottus gobio L.
  • EB HAL – Ujfalvi-Szikszai XVI. század – piscis capitosus, mugil; alkalmasint a mai Mugil capito, tengeri pérhal.
  • EBIHAL – P. K. – Umbra canina Mars. Tihany.
  • EGÉRFOGÓ – P. K. – Squalius dobula L. Duna m. Ercsi.
  • EGÉSZBÓNÉ – Tisza-Abád-Szalók – l. Öregháló. A Bóné hibás alkalmazása.
  • EGRI – Földi János – Phoxinus laevis AG. Eredete nincsen adva.
  • EGRIHAL – Phoxinus laevis AG. Erdővidék, Olt vizei.
  • EGRI PONTY – Phoxinus laevis AG. Udvarhely megye vizei.
  • EGYHAGYÁSÚ – Bodrogköz – az a varsa, melynek csak két kávája és egy vörcsöke van; tehát a "hagyás" két abroncs köze s innen 3–5–6 hagyású.
  • ÉKCSONT os sphenoideum.*
  • EKECSONT vomer.*
  • ELAKADOZIK – Szeged – beléakadozik pld. a katkáról "elhányjuk, mert mindönbe elakadozik."
  • ELÁZOTT – Csongrád – a régi beivódott s azért lusta járású hajó.

    782
  • ELBOCSÁTJA – Miskolczi Gáspár – a ponty az ikráját.
  • ELDOBNI – Agárd – a háló zsákját a vízbe vetni; így: "mikor a zsákot eldobta, kanyarodni kezd."
  • ELEJE – Balaton, tihanyi őshalászat – a tihanyi halászfelekezetek feje; pld.: a Selyemtársaság Eleje = kormányosa, bírája.
  • ÉLÉSKESZEG T. Sz. Szeged – apró Abramis és Alburnus fajok; leginkább a csali (Köder) értelmében.
  • ELÉVŰLT HAL – Tata – vénhedt ponty, melyet tenyésztésre használnak; 7–12 kilo súlyú, igen vén darabok, l. Anyaponty.
  • ELFEKSZIK – Agárd – a csuka a zsombékok közt, azaz: veszteg állva lesi a prédát: a német: "Hecht in Gelege."
  • ELFOGY – Szeged – a háló, azaz: egészen ki van vetve.
  • ELIGAZÍTANI – Tihany – a czibékkel, annyi mint: elverni, megrakni, a halász-articulus rendelése szerint büntetni; rendszerint a saját czibékjével igazítják el: l. Czibékvágás.
  • ELKÖTIK A VIZET – Körös mentén – az őrhálóval a medret átfogják, hogy a hal ne menekülhessen, l. Akadótörés, Őrháló, Rácsháló, Vészlés.
  • ÉLŐ-ÉR – Arteria.*
  • ÉLŐBÁRKA – Komárom – kis halászatnál szereplő kis bárka.
  • ELŐHOMLOKCSONT – os praefrontale.
  • ELŐRE PEDZŐ, a horog, ha a hegye a szárhoz képest nincsen oldalt kihajtva (LIMERICK).*
  • ÉLŐ VIZ – általánosan – a melyben a hal jól érzi magát. Levegővel kellőképen érintkező víz.
  • ELRAKNI – Agárd – a fogásra felszerelt horgokat a maguk helyére kötözni, l. Kikötni.
  • ELSŐKŐ – Szolnok – l. Pallókő.
  • ELSŐ LEGÉNY, – Komárom – a ki a ladik orrán húz.
  • ELSŐ ÖVEDZŐ – Záhony – a felső Tiszán a halászbokor két első legénye.
  • ELSŐSZÁRNY – Kopácsi – a hal hónaljúszószárnya (p. pectoralis).
  • ELSŐ VERSIK – Karád – a több hagyású varsánál az első vörcsök; l. Vörcsök.
  • ELTILTANI A VÍZRŐL – Keszthely – a régi czéhszabályban, annyi, mint a halászattól eltiltani.
  • ELVERNI A HALAT – Kuthy – elriasztani.
  • ELVESZETT A JÉG – mondja a balatoni őshalász, mikor a jég már elolvadt.
  • EMELGETŐ HÁLÓ – Székelyföld – l. Ághegyháló.
  • EMELŐ – Szentes – l. Ághegyháló.
  • EMELŐ HALÁSZ, a villikkes, ághegyes kullogó stb. halász.*
  • EMELŐ HALÁSZAT, a villikkel, ághegyhálóval és rokonaikkal való halászat.*
  • EMELŐ JEGES HALÁSZAT, az a melyet emelő hálóval a jég alatt űznek.*
  • ENYHE – D. K. – árnyék; PETÉNYI így jegyezte le a szegedi halász mondását: "A Pumaharcsa tőkében, faenyhében lakozó, szilvaéréskor kijáró, – rövidebb, vaskosabb stb."
  • EPERLÁN – Szirmay Andr. – Osmerus Eperlanus L. a magyar vizekre csak ráfogva.
  • ÉR – általánosan – a síkságon lassan folydogáló kisebb vizek; de a források kifolyásai is, a míg nem mennek patakszámba.
  • ÉRDEGELNI – Miskolczi Gáspár – megérni, fölnevekedni.
  • EREGEL – B. Szabó Dávid – a potyka a parthoz, azaz: lassan közeledik.
  • ERESZKEDNI – Tápé – a ladikkal pld. a harcsa helye felé ereszkedett.
  • ERESZTENI – Balaton-Füred – l. Kísérni alatt.
  • ERESZTŐ (HÁLÓ) – Balaton – öreges szemű, finom fonalból kötött háló; 40 méterig hosszú, 1.5 méterig mély, melyet kövelőkkel elsülyesztenek s gyékény pótákkal függőlegesen tartanak; 10–20 ilyen háló egymásmellé kötve egy rend s helyét a vízszínén az őr vagy kaczér jelezi. A fogásra nézve l. Átolja és Pamukháló.
  • ERESZTŐHÁLÓ – Máramaros, Visk – tulajdonképen Öregháló. Három darabból való, mindenik darab 12–14 m. hosszú; a két szélső darab islégből kötve, öregszemű, a középső darab czérnából való, aprószemű. Részei: Halászóbot, Terebuga, Hálóbél, Pallóka, Kótis, l. azokat.
  • ERESZTŐ LÉK – Balaton – a főlék, a melylyel a hálót beeresztik; l. Bedöntő.

    783
  • ERESZTŐS PART – Tisza mentén – a már nem lankás, de még nem is meredek part.
  • ERETSÉG – Szalárdi Siralmas Krónikája – vízeres vidék.
  • ÉRZŐ LIKACS, a halak hatodik érzékének nyílásai a hal felén.*
  • ESPÁRGA – Felső-Rákos – minden erősebb, halászszerszámhoz tartozó zsinór, pld.: "ónra való espárga", a rokolya hálón.
  • ÉTETŐ MASZLAG – Janua 1729 – hibásan csalinak (esca) magyarázva.
  • EUREN – 1213-ban – "cum tota tertia parte voraginis, quod vulgo Euren dicitur". Nyilván örvény, mely mindig jó halashely.
  • ÉVAKESZEG, Abramis vimba LIN.
  • ÉVAHAL – P. K. – Abramis vimba L. Duna, Ercsi.
  • EVEDZŐ – Komárom – a csónik, ladik, hajó hajtására szolgáló szerszám; van mankója, nyele és tolla.
  • EVEDZŐ – Hegykő – itt a tolórúdat nevezik evedzőnek.
  • EVEDZŐ-SZÁRNY – Miskolczi Gáspár – a hal úszószárnya.
  • EVICZKÉL – általánosan – a hal; játszva úszkál. Kis gyermekről is mondják, mikor a fürdőben pocskol: "eviczkél mint a hal".
  • EVSÉG – Máttyusnál – a halból készített Garum csípőssége. "A Garum a halak beleinek sóval egybeolvadt evsége vala"; nyilván a mai kaviár hivatásával bírt; de a Scomber-ből készűlt.
  • EZÜSTÖS BALIN, Blicca argyroleuca HECK.*
  • EZÜST SZEMLING – Szirmay Andr. – Salar Schiefermülleri VAL. a magyar vizekre csak ráfogva.