814
N
NAAD Ujfalvi-Szikszai XVI. század arundo. NÁDCSÓNAK Ecsedi láp, északi rész (Turahát) három kéve nádból készített tutaj; minden bizonnyal a képzelhető legősibb vízi járómű. NÁDLÓ Ecsedi láp, északi rész nádas rész nádas víz, l. Cseret. NÁDTUTAJ, nádcsónak helyett, szabatosabb.* NÁDVÁGÓ KASZA Algyő, Tápé Sajátságos alakú, súlyos sarló; egyebütt röviden nádvágó. NAGY AGYÚ HAL Grossinger Lota communis CUV. A név MISKOLCZI-tól való. NAGYAPACSÚR Szeged a kijáró apacs, t. i. az, s melyet a ladikon bevisznek s a partra kihoznak; l. Nyargaló apacs. NAGYEHETŐ Miskolczi Gáspár azaz falánk a hal. NAGY FEDELÉK operculum.* NAGYFEJŰ HAL Grossinger Squalius dobula LIN. NAGYFEJŰ KESZEG H. O. Squalius dobula L. Bódva mentén, Komjátiban. NAGYGAZDA Karád a jég alatt való halászat főembere. NAGYGYALOM Bodrogköz l. Öregháló, Léhés. NAGY HAJÓ Velencze peremes, pőrfás hajó; a léhéshez tartozik; ezen viszik az öreghálót. NAGY HÁLÓ Velencze lásd: Öregháló. NAGY KOTRÓCZ Saród l. Szerszám. NAGY KÖVELŐ Balaton , népiesen: "küëllő"; az eresztőháló alsó inán s legszélére és közepére alkalmazott nagyobb kő; l. Őrkű. NAGY MARCZI H. O. Barbus fluviatilis L. Szeged. NAGYPÉNTEKI HAL Aspius rapax AG. Miskolcz, Sajó. NAGYPICZÉS Tápé fenék-, pörgettyűs-, kabakhoroggal halászó halász. A bokor feje is. NAGY SZÁNKO Balaton, őshalászat nagyobb gyalogszánkó, a melyen a jéghalászok a gyékényes hálót szállítják. NAGY SZÉLHAL Aspius rapax L. Erdővidék, Olt mentén. NASUS Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. ex genere leuciscorum cujus venter interinsecus nigerrima membrana ambitur, os autem veluti labra habere videtur, unde quibusdam labes apellatur. Ez nyilván a vésettajkú paducz, néhol "tintahas, tintafosó" s érdekes, hogy akkor a tót származású paducz még nem volt közkeletű. NÉGYKÁVÁS MERÍTŐ Szendrő l. Ághegyháló. NÉMET BUCZÓ, Aspro vulgaris CUV.* NÉMET KÓCZ H. O. Aspro vulgaris CUV. Szeged. NEMHAL Gobio fluviatilis CUV. Szeged; hitvány volta miatt így. NEMZETI HAL H. O. Scardinius erythrophthalmus BON a magyar nemzeti színről, mert háta zöld, oldala ezüstfehér, szárnya piros. Balaton-Füred. NEVENDÉKHAL Tata az egy kilónál kisebb pontyok, s melyeket a nevendéktóból a hizlalóba helyeznek át. NEVENDÉK TÓ B. Szabó Dávid a melyben csak ifjú halak vannak. NYAK Nagy-Bereg a csíkvarsa vagy kas szájarészének szorulata. NYAKLIK Komárom a hal, mikor fejével a háló szemébe akad s függve marad. NYAKLÓ Latorcza mentén az ott igen nagy 9 □m. tesziveszi hálón a hajtoványok közébe kifeszített három őrmadzag, mely arra való, hogy az ugró pontyot visszavesse, vagy megnyakalja. NYAKLÓSZIGONY az, a mely kevésbbé a hal átdöfésére, mint inkább arra szálait, hogy ágai közé szorúljon.* NYAKRÓL JÖN Komárom a háló, mikor a víz lefelé sodorja s alulról kell tartani. NYAKSI Kopácsi l. Czibék, Vállhám. NYAKSZIRTCSONT os occipitale.* NYÁLKÁS CZOMPÓ, Tinca vulgaris CUV.* NYÁLOSSÁG Mátyusnál nyálkásság értelmében. NYARGALÓ APACS Csongrád a folyóba bevitt hosszú apacs, a melylyel a bekerítést végzik; l. Nagyapacsúr. NYARGALÓ BÁRKA Komárom szandolin alakú haltartó, melyet a halászok a csónak után kötve magukkal visznek.
815
NYÉL Komárom az evező nyele; továbbá az apacs nyélszerű része. NYELV Kopácsi az egyszárnyú, öt hagyású varsának első vörcsöke. NYELV Komárom a hálótűnek az a peczke, a melyre a léhést motólálják. NYELVCSONT entoglossum.* NYELV-TOLDALÉKCSONTOK copulae.* NYERFLI Győr Leusiscus virgo HECK. A német Nerfling-től. NYERS Miskolczi Gáspár természetű hal, pld. a csuka, hosszúéletű értelmében. NYESŐ Doroszló, Bácsmegye l. Nyesellő. NYESELLŐ (így!) Velencze 23 m. hosszú módra alkalmazott sarló a csapásoknak víz alatti tisztogatására való. NYÍL-KESZEG Sz. D. bizonyosan Aspius rapax L. a sebességről, mely ki van tüntetve. NYÍRŐ Keszthely l. Lápmetsző. NYÚL-DOMOLYKÓ, Squalius lepusculus HECK.* NYÜST Balaton-Füred egyértelmű a léhéssel; takácsmesterszó; a halász a fonalat érti alatta, a melyből a háló vagy zsákja kötve van, l. Léhés. NYÜSTHÁLÓ Balaton-Füred l. Öregháló.