P

  • PADMALY – Háromszék – az alámosott part; a hal kedves helye.
  • PADMALYOS PART – Székelyföld – hosszában slámosott part.
  • PADUCZ – Chondrostoma, l. Jász Paducz, Szilvaorrú Paducz, Vésettajkú Paducz.*
  • PADUCZ – szerzőknél és sokhelyenChondrostoma nasus L. A tót "Podustva" névvel egy tőből fakadt. GALGÓCZI-nál (1622) megvan.
  • PADUSZK (így) – H. O. – = Paducz. Bódva mentén, Komjátiban.
  • PAIZSOSPOFÁSOK, Cataphracti, mint család.
  • PÁKÁSZ – Komádi – rétségi kishalász, vadász, ki az egész évet a rétségben halászattal, vadászattal töltötte. A szabályozásokkal tünedezőfélben van. Bihari szó s az Ecsedi láp körül ismeretlen, noha a fajta ott még, "lápi ember, csíkász" néven akad.
  • PALA (így!) – Körös-Tarcsa – l. Para.
  • PALAHÚZÓ – Záhony – a felső Tisza halászbokrában két legény, a ki az öregháló fölét húzza.
  • PALAJ – Szatmár, Szamos mellék – a folyó mentén felhordott sekély vizű homokos helyek, melyek a kerítőhálók kihúzására igen alkalmatosak. Lehet a "palló alja" összekopása.
  • PÁLHA – Bodrog mentén – a balatoni "gyékénynyel" ugyanaz; l. Palla, Para, Pallóka, Póta, Pluta.
  • PÁLHÁS – Bodrogköz – az öregháló fölfejésénél, az egyik legény szedi a pálhást, azaz a háló fölét = pálhás ín, s legény pedig a "pálhás", l. Paraszedő, Felínhúzó.
  • PÁLHÁS FÖLE – Bodrogköz – l. Felín.
  • PALLA – Bodrogköz – l. Para.
  • PALLÓ – Szeged – a fenékhorog ina.
  • PALLÓ – Máramaros – l. Halászszék.
  • PALLÓKA – Kis-Majtény – a horgon az uszó tutaj; a gyalmon a para.
  • PALLÓKA – Máramaros, Visk – az eresztő hálón, l. Para stb.
  • PALLÓKŐ (kű) – Szeged – a fenékhorgon a kikötött vég felőli első, nagyobb kő.
  • PALUCZ – H. O.Chondrostoma nasus L. Nagy-Dobrony.
  • PAMUKHÁLÓ – Balaton-Füred – l. Eresztőháló; azért, mert vékony pamutból van kötve.
  • PAMUKOS – Balaton – a pamukhálóval halászó halász; l. Eresztős.
  • PÁNCZÉL – Szirmay Andr. – Callichthys alatt, a magyar vizekre csak ráfogva.
  • PÁNCZÉLOS ARCZUAK – Cataphracti, mint család.
  • PANNAL – Varbó, Ipoly mentén – a folyó partja. A hálók használatáról mondják: "ez pannalrúl, amaz ladikról használtatik" (palócz).
  • PÁPAKESZEG – H. O.Komárom. Csak bemondva. T. Sz. Nátly – Szeged, alkalmasint Leuciscus rutilus L.
  • PAPTETŰ – K. – Acerina cernua L. A halászok egymásközött leginkább ezt a nevet használják.
  • PARA – sok helyen – átlyukasztott kéreg vagy fadarabok; az előbbi nyárfa, az utóbbi vörös fűz, melyet a hálózatok fölére fűzve – kötnek, hogy úszva járjon a vízen; l. Pala, Pálha, Palla, Pallóka, Póta, Pluta; a bodrogközi Pálha gyékényből való.
  • PARÁSLEGÉNY – helyenként – az, a ki a háló felinát vagy fölét szedi.
  • PARÁSOK PADJA, – Balaton – a dereglyén a fartól számítva az első pad, közvetlenűl a háló mellett, két legény számára, kik a hálót kihányják s a parás fölét szedik; csak bérlőknél így.
  • PARASZEDŐ – Csongrád – az a legény, a ki a hálónak a vízből való kiszedésekor s a hajóba való betakarításkor a felínt fölszedegeti és rendberakja.
  • PARASZTFALÓ – Kuthy – Harcsa, Silurus Glanis L.
  • PARASZT HAL – Miskolczi Gáspár – közönséges, bőséges hal, pld. a hering.

    819

  • PARATAKARÓ – Szolnok – gyékény, a melylyel nagy hőségben a parásinat betakarják.
  • PARAVETŐ – Nyelvőr – l. Paraszedő és Paráslegény; nagy hálóknál két ember hányja ki a hálót, az egyik a fölét – paravető – a másik az inát.
  • PARCS – Perca fluviatilis L. Erdővidék, Olt vize. Nyilván a "Barsch" magyarosítása.
  • PART – általánosan – az a szilárd föld, mely a vizeket beszegi.
  • PARTRA HALÁSZNI – Fertő – mikor a kivetett hálót a partra húzzák ki; l. Karóra halászni.
  • PARTRA HALASZNI – általánosan – a kerítő halászatnál a hálót a partra kihozni.
  • PARTRÓL HALÁSZNI – általánosan – a partról bevetni a szerszámot.
  • PÁSZTA – a színezetben a szélesebb, szalagos rajz, a német "Streifen" értelmében.*
  • PATAK – általánosan kis folyóvíz, kivált a sebesebb folyású; jó halasvíz.
  • PATICZ – P. K.Chondrostoma nasus L. Léva. Már tótosabb; nyilván Paducz.
  • PATONY – Szentes, körösi halászok – az a vékony zsineg, a melyre a horog erősítve van; az ángol gimp, a német Vorfach; l. Pekle, Cserke, Talpalló.
  • PATTANTÓ – Balaton-Füred – l. Pukkantó hólyag.
  • PATTANTYÚ – Agárd – l. Pukkantó.
  • PATTYANTYÚ – Szeged – l. Pukkantó.
  • PATUS – SzegedChondrostoma nasus L. l. Dunai hal [nem szerepel! – NF]; különben Paducz.
  • PAUZ – Simontornya – l. Vezér; nyilván a póznával egy tőből való.
  • PE.AVÁGÓ – Cobitis taenia L. Székelyföld.
  • PECZEHAL = H. O.Umbra canina MARS. Börvely.
  • PECZEK – általánosan – az öregháló kijáró kötelén keresztbe alkalmazva; arra való, hogy a csónakba akasztva, a hálót a partra kihozza, anélkül, hogy tartani kellene, mert a kievezéskor minden ember derékszakadtig evez.
  • PECZEKLYUK – Komárom – a halászladik peremében az a lyuk, amelybe a kijáró kötél peczkét beakasztják.
  • PECZKESHOROG, – Komárom – úszó jelezővel ellátott horog, l. Pedző.
  • PEDZENI – Berettyó – a horogról: "jól pedzi a halat" – biztosan fogja, innen: – H. O. – Előre pedző horog – Limerik; oldalt pedző horog – Kirby.
  • PEDZŐ – Bodrogköz – a kosztoshorog úszófája, mely a hal rángatását mutatja; ugyanott az a jelező vessző, melyhez a téliszák feljáró őre erősítve van. A Latorcza mentén egyértelmű a pálhával; l. Picze.
  • PEDZŐHOROG – Berettyó-Újfalu – l. Kosztoshorog.
  • PEDZŐSÉG – H. O. – a horog fogóssága.
  • PEHEL-HAL – GROSSINGER a tárgymutatóban – Alburnus lucidus HECK; l. Peleh-hal.
  • PEHELYHAL – mint a Grossinger-féle Pehel, Peleh alaknak helyese.
  • PÉKLE, – Komárom – az a vékony zsinór, a melyre a horog kötve van. Az ángol "gimp" és a német "Vorfach" szó értelmének megfelelő; l. Batony, Cserke, Patony, Talpalló.
  • PELEHAL – FÖLDIPhoxinus laevis AG. Kencssey-nél hibásan Pehelyhal = Gobio vulgaris; nyilván Grossinger-től való.
  • PELEH-HAL – GROSSINGERAlburnus lucidus HECK. értelmében; különben egy a Pelehallal is, és tulajdonképpen evvel együtt sajtóhiba l. Pehel-hal, tehát a hal kicsi voltáról "pehelyhal".
  • PELETÉR – Keszthely – A magyar vejszénél, l. Pelőcze.
  • PELLE – Komárom – mindenféle apró hal összesége, amelylyel a fenékhorgot felhalazzák, tehát a "Köder"; l. Csali.
  • PELLESZEDŐ – Komárom – az, a ki a horogravaló apró halakat fogdossa.
  • PELLÉZŐ – Komárom – hosszú, keskeny, istápokra feszíthető háló, a melylyel a halakat a varsa felé terelik; rendeltetése szerint megegyezik a magyar-velenczei veréssel; sőt a magyar vejsznél a pelőczével és peletérrel is.
  • PELŐCZE – Tápé, őshalászat – s magyar vejszénél azok az oldalfalak, a melyeken a hal betéved; a jobboldali a "kis pelőcze", a baloldali a "nagy pelőcze".
  • PENDELHÁLÓ – Komárom – l. Vetőháló.
  • PENDŐHÁLÓ – Komárom – l. Vetőháló.
  • PÉNTŐHÁLÓ – Sió mentén – l. Vetőháló.
  • PÉNZ – Bódva mentén általánosan – a hal héjja v. pikkelye; a Balaton némely pontján

    820

    csak akkor, a midőn levakartatott; a halon héj.
  • PÉNZES – H. O.Thymallus vexillifer AG. Egyházas-Oláhfalu.
  • PÉNZES PÉR, Thymallus vexillifer AG.*
  • PÉNZES PISZTRÁNG – Kenessey – kétes eredetű, de jól jellemző – Thymallus vexillifer AG.
  • PÉNZŰ – Balaton-Füred – kisebb, nagyobb pikkelyű.
  • PÉR – Thymallus, l. Pénzes Pér.*
  • PERECZBE SZEDI – B. Szabó Dávid – testét az Angolna.
  • PEREM – Balaton, Velencze – a nagyobb ladikok külső szegője.
  • PERGELŐDIK – Saród – a ponty íváskor, azaz rakáson forog.
  • PÉRHAL – Kenessey, H. O.Thymallus vexillifer AG. Szilágyság és Székelyföld.
  • PERSEG A SÁR – Tószeg – mikor a hal az iszapot túrja s ez buborékot hány.
  • PERSLI – H. O.Perca fluviatilis L. a magyar svábság "Bärschli"-je, Szeged.
  • PESSEGI – Bloch – elrontott Keszege l. dévérkeszeg.
  • PESZMEG – P. K. – egyértelmű a "Keszeggel"; kisebb terjedelemben az Alburnus nemre alkalmazva.
  • PESZMETKEHAL – P. K.Alburnus lucidus HECK. – Tiszaföldvár.
  • PETELIKACS – mikropyle.
  • PETENYE – HECKELChondrostoma nasus L. Eredete nincs adva.
  • PETÉNYI MÁRNA, Barbus Petényii HECK.*
  • PETIKEHAL – H. O.Rhodeus amarus L. Pinnyéd, Győr mellett.
  • P.CSAVÁGÓ – K. – Cobitis taenia L.
  • PICZE – Szegedáltalánosan az egész kosztos horgot nevezik így, a picze azonban egy a pedzővel, pallóval és tutajjal, a mint ezt a szegedi piczések ki is fejezik. Piczézni tehát egy a pedzenivel.
  • PICZÉZNI, – Szeged – horgászni.
  • PICZÁZÓ – Szeged – az a halász, a ki a kosztoshoroggal jár.
  • PIKÓ – Gasterosteus, l. Tüskés Pikó.*
  • PIKÓ – H. O.Acerina cernua L. Kőrös-Tarcsa.
  • PILICZKE – Szolnok-Doboka – kézi kétközháló.
  • PILLANGÓ – Balaton-Füred – a hal levakart egyes pikkelye, l. Pénz.
  • P..AFA – Kőrös-Tarcsa – a farhám matakja.
  • P..AFEDÉL – H. O.Abramis Brama L. Bódva mentén így is.
  • P..AFÉSŰ – Acerina cernua L. Kenderes, Kisujszállás, a Tisza kiöntéseiben.
  • P..ANYALÓ – H. O.Cobitis taenia L. Nagy-Dobrony.
  • P..ARÁGÓ – P. K.. – Cobitis taenia L. Szatmár. H. O. Velencze.
  • P..ARESZELŐ – H. O.Cobitis taenia L. Berettyó-Ujfalu.
  • P..AVÁGÓ – K. Cobitis taenia L.
  • P..AVÁGÓHAL. – P. K.Acerina cernua L. Tisza-Földváron a szúrósság révén összetévesztve a Cobitis taenia-val, l[ásd]. e[zt].
  • PÍPÁL – Doroszló, Mosztonga vize – a hal, mikor közel a vízszínéhez a levegővel érintkező vizet kopótyózza. Az u. n. dögvizekben gyakran teszi; l. Szopákol.
  • PIPOLAHÁLÓ – Győr – a "Nyelvőr" szerint a tok fogásához való; szerkezete a laptoló hálóé, léhése azonban islingből van kötve, l. Vizaháló.
  • PIRITYHÁLÓ – Szeged – 10–12 m. hosszú háló, egy a kétközhálóval, de Szegeden lószárcsontokkal fölszerelve.
  • PIROSKA – P. K.Leuciscus rutilus L. Tolna.
  • PIROSKAKESZEG – T. Sz. NátlySzeged. – Scardinius erythrophthalmus L.
  • PIROSLÓKESZEG – H. O.Scardinius erythrophthalmus L. Szeged.
  • PIROS SZEMLING – Szirmay Andr. – Salmo umbla L. a magyar vizekre csak ráfogva.
  • PIROSSZEMŰ KELE, Scardinius erythrophthalmus BON.*
  • PIROSSZÁRNYÚ KONCZÉR – P. K.Scardinius erythrophthalmus BON. Balaton (a Sió torkolatánál és mentében P. sz. göndér; a "konczér" szót ott egy halász sem tudta H. O.).
  • PIROSSZÁRNYÚ PONTY. – P. K.Leuciscus rutilus L.
  • PISZE (?) – P. K. – Alburnus lucidus HECK. (a kérdőjelet Petényi alkalmazta).
  • PISZEHAL – P. K. – Alburnus lucidus HECK. Duna m.

    821

  • PISZKE – H. O.Alburnus lucidus HECK. Duna m.
  • PISZKE, egyáltalában bot-, karó-, rúd-forma szerszámnál a földbe szolgáló, akár vasalt, akár csak faragott hegy.*
  • PISZLICZÁRHÁLÓ – Szeged – kisebb az öreghálónál (100–120 m.); de ugyanoly szerkezetű.
  • PISZKÉS – Komárom – kisebb kerítőhálóval járó halász-, l. Piszkés háló.
  • PISZKÉS-BÁRKA – Komárom – kis halászatnál szereplő bárka; l. Farosbárka.
  • PISZKÉSHÁLÓ – Komárom – az öreghálónál kisebb, de egyazon berendezésű rendesen csak négy ember szerszámja. Úgy látszik, hogy a neve a "piszkálással" egy tőből fakadt; egy vén halász így magyarázta: "hát az csak olyan háló, a mivel a szegény embör nem is kerít, mert csak úgy piszkál a vizekben"; l. Piliszke, Piszliczár h.
  • PISZKEVAS – Komárom – a szolgabot végének hegyes vasatása, l. Biczke.
  • PISZTRÁNG – Trutta, l. Sebes Pisztráng.*
  • PISZTRÁNG – K. – Trutta Fario L. A tót: Pstruh névvel egy tőből fakadt. Található e név már egy 1462-ki eredeti oklevélben is*, mely Majláth Béla tulajdona. Galgóczinál (1622) megvan.
  • PISZTRÁNG – Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. – Truta aurata, variolus. Az Orbis pictusban (1708) Trutta.
  • PLANER INGOLA, Petromyzon Planeri Bl.*
  • PLATYICZA – H. O.Abramis Brama L. Mező-Záh. Nyilván Latice = late – széles. Oláh eredetű.
  • PLATYIKA – GROSSINGER – nyilván az oláh "Platyicza", tehát Abramis Brama L.
  • PLUTA – Erdővidék, Olt mentén – l. Para.
  • PÓCZ – Umbra, l. Lápi Pócz.*
  • PÓCZHAL – Károli J. – Umbra canina Mars. Bodrogköz. Legmagyarabb neve.
  • POCZOKFARKÚ – Aspro vulgaris CUV. Szeged; vékony, érdes farkáról, mely valóban a patkányéra emlékeztet.
  • PODVIZHAL – Chondrostoma nasus; elrontott Paducz. Göcsej.
  • POFA – általánosan – a hajó orrán az a rész, mely rendszerint faragványokkal van diszítve.
  • POHÉ – Karád – alkalmasint Rhodeus amarus AG
  • POHOSKESZEG – T. Sz. NátlySzeged. Lehet a Scavinius erythrophthalmus BON., ikrás nősténye.
  • POIDKA – Marsilius, Bloch – l. Potyka.
  • PÓK – Körös-Tarcsa – l. Ághegyháló. Kitünően jellemző elnevezés, mert a két abroncs négy vége úgy viszonylik az általa kifeszített hálóhoz, mint a Linyphia- vagy Tegenaria-pók lába a hálójához.
  • POLIND – H. O.Aspius rapax L. Ipoly-Nyitra, Nógrádmegye (palócz).
  • PÓNE – B. Szabó Dávid – a Bónéval egy értelemben magyarázva, l. Bónéfa. Ennek a véter- és méthálóval való összevetése hibás.
  • PONTY – Cyprinus, l. Jövevény ponty, magyar ponty, tő ponty, továbbá kárászponty és pontykárász.*
  • PONTY – Janua 1729 – Cyprinus Carpio L.
  • PONTY – KCyprinus Carpio L. Galgóczinál (1622) megvan.
  • PONTY – Orbis pictus 1708.
  • PONTYFÉLÉK – Cyprinoidei, mint család.
  • PONTY-KÁRÁSZ hal, Carpio Kollari HECK.*
  • PONTYKÁRÁSZ – P. K. – H. O. Carpio Kollarii HECK. Fertő tava, Velenczei tó. Keverék.
  • PONTYNYÁRS – Tihany – ága szerint is külön-külön hasított villás ág, melybe a hasított halat becsiptetik, hogy süthessék.
  • PONTYÓ – B. Szabó Dávidnál – a ponty, Cyprinus Carpio L.
  • PONTYO – Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. – carpo, carpio; a tő ponty.
  • PÓRÁZ – Felső-Rákos – lószőrből vert kötél, a melynél fogva a halász a rokkolya hálót tartja; l. Rokkolya-háló és Vető-háló.
  • PORCZOGÓ – Fáy-féle szakácskönyv, XVII. század – p. 90 a viza gyomrának főzéséről: "Az Vízának porczogójabann [-ból] is legyen közötte". Nyilván a porczogós gerincz.
  • PORCZOGÓSZÁRNYÚ HALAK – Tóth Pál, Bonnet fordításában – Chondropterygii.
  • PORCZOSVÉRTESEK, Chondrostei, mint alrend.*

    * KAZAY ALBERT levele, Mátyás kir. udvarából öccséhez.

    822

  • PORHÓ – H. O.Acerina cernua L. Nagy-Dobrony. A Borholy változata.
  • PORONYÓ – Mátyusnál – porhanyó, foszladozó értelmében: "A poronyóbb testű halak a pisztrang, ifjú tsuka, posár, Galacza, kecsege, a fehér Halak."
  • PORTZOGÓS TESTŰ – Miskolczi Gáspár – halak, annyi mint Vértesek = Ganoidei.
  • PÓTA – Balaton – az eresztő hálón a gyékényből kötött s a háló felső inára alkalmazott usztató. Az öregháló nehezebb részeinek usztatására használt fák is "póta" nevet viselnek; l. Para stb.
  • POTOSZ – Szirmay Andr. – Chondrostoma nasus L. itt a Gasterosteus pungitius-ra ráfogva.
  • POTOZ – H. O.Chondrostoma nasus L. Kun-Szt-Márton; nyilván egy a paduczczal.
  • POTOZNAK – Chondrostoma nasus L. Komádi; nyilván egy a paduczczal.
  • POTYKA – sok helyen a kisebb Cyprinus carpio L.
  • POTYKA – Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. – cyprinus; l. Ponty.
  • POTYÓLNI – Mátyusnál – a száraz stokfist dorongolással megporhanyítani.
  • POZSÁR – P. K.Cyprinus Carpio L.; némely nem halász vidéken, a Squalius dobulá-val összetévesztve. Az erdélyi részekben többnyire helyesen alkalmazzák; Galgóczinál (1622) megvan; Cyprinus hungaricus HECK. és P. K. Balaton.
  • POZSÁRHARCSA. – P. K.Silurus Glanis L. Szatmár l. Puma h.
  • PÖCZKÖS – Tápé – az a legény, a ki a kijáró kötél pöczkét beakasztja s kiakasztja.
  • PÖCZÖK – Algyő – az öregháló kijáró kötelén, l. Peczek; de itt a hálótű nyelve is.
  • PÖCZÖK – Duna m. – a Czibiken az az esztergályozott ellenző fa, a melylyel a kötelet körülfogják; a matakkal egyforma a rendeltetése. Szolnokon egyértelmű a Pőssel.
  • PÖNDÖL (háló) – T. Sz. Szeged – l. Vetőháló.
  • PÖNDÖLÖZŐ – Szeged – a Pendelhálóval járó halász; l. Vetőháló.
  • PÖNDÖRHÁLÓ – Szeged – l. Vetőháló.
  • PŐRFA – Balaton, Velencze – a nagyobb ladikok belső szegője.
  • PÖRGETTYŰ – Szeged – kis kolomp, melyet a fenékhorog karójára kötnek s a mely megszólal, mihelyt a hal valamely horgon rajtavesztett.
  • PÖRSÖL – Szeged – a hálóba került harcsa farka suhogásávat hasgatja a vizet.
  • PŐS – általánosan – az a szalmacsutak v. fonat, mely az öreg háló és gyalom alsó inára alkalmazható s arra való, hogy iszapos helyen az inat a bevágástól megóvja. Egy komáromi halász pős v. tucsak- (csutak)nak mondta.
  • PRÉM – Komárom – l. Perem.
  • PRUZ CSUKA – Fáy-féle szakácskönyv XVII. század p. 83, 22 – "Czuka kit pruz czukának hínak" megkülönböztetve a következőtől: "Czuka sós ki országunkban terem." – Ez tehát valami külföldi hal lehetett.
  • PUKKANTÓ – Kőrös-Tarcsa – a hal uszóhólyaga.
  • PUMA HARCSA – P. K. és Heckel – Silurus Glanis L. var. Tisza, Szamos, Maros. Erről állítják a halászok, hogy gyökerek alatt él s csak szilvaéréskor jön ki.
  • PÚP – Balaton – a part benyúló része; l. Ór [nem szerepel! – NF].
  • PUSZTÚL A JÉG – mondja a balatoni őshalász mikor a jég olvad.
  • PUTRA – P. K.Phoxinus laevis AG. Erdélyi részekben a Cottus gobio is; oláhos.
  • PUTTYOGATÓ – Algyő, Kopácsi, Tisza-Abádszalók – l. Buttyogató és Kuttyogató; de itt a talpa ki van vájva, tehát legközelebb áll a Wolga-mellékihez.
  • PÜNKÖST-KESZEG – Abramis Brama L. a nagyja. Balaton-Füred.