R

  • RAAK – Ujfalvi-Szikszai XVI. – Gamarus, squillae cancer; nyilván a Squilla illantis tengeri rák, mely az Adria környékén eledel.
  • RAAK LABAI – Ujfalvi-Szikszai XVI. sz.– chelm.
  • RÁÁLLANI a szerszámra – Tihany – egy a bokorból kilépett tag helyét a kötelezettségekkel együtt elfoglalni, elvállalni. A tíz emberből álló bokor szerszáma ugyanis minden év Szt. György napján megbecsültetik; a főösszeg tíz emberre van felosztva;

    823

     pld. az egész szerszám 250 frtot ér, esik egy tagra 25 frt, tehát az időközben ráálló, a 25 frtot a kilépőnek vagy örököseinek megfizeti.
  • RÁCSA – általánosan – abroncsra alkalmazott háló; rákra való; 30 cm. átmérőtől 1.5 méterig (Komárom); sokszor merőben fűzfaháncsból kötve (Kis-Majtény).
  • RÁCSÁZÓ – Szeged – a rákot a rácsával fogdosó halász.
  • RÁCSHÁLÓ – Szeged – legerősebb és legsűrűbb hálórész, a melybe a halat beszorítják.
  • RÁCZ PENDELY-HÁLÓ – Duna mentén – igen nagy, kerek vetőháló, melyet azonban nem vetnek, hanem lassan kiterítve csónakrúl lebocsátanak; szerkezete nagyban a vetőhálóé; l. azt.
  • RAGADOZÓ HAL – Miskolczi Gáspár.
  • RAGADOZÓ ŐN, Aspius rapax AG.*
  • RAGADOZÓ KÜSZ – P. K. – Aspius rapax L. A Duna némely pontján.
  • RAGADOZÓ PONTY – Szirmay Andr. – Aspius rapax AG.
  • RÁHÁNYNI – Csongrád – a hálótűre a fonalat.
  • RÁKÁSZÓ – Komárom, l. Rácsa.
  • RÁKERÍTENI – általánosan – a húzóháló nyargaló apacscsával valamely pontra kört vágni pld. a kótára (Balaton, látott hal).
  • RÁKERÍTENI – Tihany – pld. a gardára; úgy mondják, mint a vadász a lövésról: rálőtt s nyúlra.
  • RÁK-KAS – Székelyföld – l. Rácsa.
  • RÁKLÁB – Komárom – a vető vagy pendelháló zacskóinak szélét tartó kétágú rövid fonal.
  • RÁKLÁB – Felső-Rákos – a rokolyaháló kellő közepét, illetőleg csúcsát alkotó kétágú fonalak, a melyek a pórázban egyesülnek.
  • RÁKLÁB ZSINEG, a marázsahálót a czötkényparához kötő zsineg.*
  • RAKNI – Balaton – az eresztő hálónak elhelyezését mondja, így: az eresztőhálót a Balatonon keresztbe (az az szélmentében) rakják.
  • RAKODÓ – Csanád – így: halászbárka-rakodó, azaz: kikötőhely, pld.: Decsi halászbárka-rakodó, Tolnában Décs község mellett.
  • RÁKVARSA – Székelyföld – l. Rácsa.
  • RÁMAHÁLÓ – Székely-Keresztúr – l. Regyina és Tükörháló. Itt a vezető v. marázsahálón így; l. Vezetőháló.
  • RÁNCZIHÁLÓ – Székelyföld – l. Bokorháló.
  • RÁNTÓRÚD – Uj-Székely – a közhálón a káta v. segg igazgatására való.
  • RAPPI HÓHÉR – Perca fluviatilis – L. Varbó (palócz). Sügérnek is mondják. Rappi hóhér azért, mert régente egy rappi ember ezt a halat ette, szálkája a torkán akadt meg s az ember megfúlt. (Moháry Gyula varbói plébánus tudósítása.)
  • RÁSPÓ – Agárd – l. Bognár.
  • RÁSPÓHAL – H. O. – Aspro vulgaris L. Szolnok.
  • RÉ – sok helyen – rév, gyakran tanyanév is.
  • RÉF – Szolnok – l. Réfólom; az apatini sváb halászoknál "zusammen reffeln"; innen a magyar is.
  • RÉFÓLOM – Komárom, Budapest – az öreghálónak vannak egyes darabjai, a melyek leoldhatók, mikor a hálót a vízhez képest rövidíteni, illetőleg hosszabbítani akarják; az egyes daraboknak egymáshoz való toldása a "Réfólom", l. Réf és Gyűrőczérna.
  • REGYINA – Szeged – l. Tükörháló; a latin "rete" "retina."
  • REGYINÁS TAPOGATÓ – Algyő – kettős tükör között léhéssel felszerelt, négy kávás tapogató.
  • REKESZ – Komárom, Budapest – a bárka egyes osztályai.
  • REKESZ – Ujfalvi-Szikszai XVI. század – a szegye és vesz-szel együtt excipula.
  • REKESZTENI – általánosan – vejszét, csík-gátat állítani; innen "rekeszteni mén."
  • REKESZTENI – Derczen – "rekeszteni mén" itt azt jelenti, hogy lábót vagy rekesztést vagy csikgátat megyen csinálni; leginkább tavaszkor.
  • REKESZTÉS – Derczen – l. Lábó.
  • REKESZTŐ HALÁSZ, a czégés, vejszés, varsás halász.*
  • REKESZTŐ HALÁSZAT, a czégével, vejszével, varsával űzött halászat.*
  • REKESZTŐ HÁLÓ – Algyő, őshalászat – őrháló; l. Őrháló és Vészlés.
  • REKESZTŐ JEGESHALÁSZAT, a jegen, illetőleg jég alatt űzött rekesztő halászat.*
  • REKKEN – Nádasdy Tamás lev. – a Lékán

    824

     épített pisztrángos tóról szólva; nyilván egy a német "rechen" szóval t. i. a tó zsilipjén levő gereblyeszerő rostély, mely a vizet átbocsátotta, de a hal szökését megakadályozta.
  • RENGŐ – Szatmár – l. Ághegyháló.
  • RÉPAHAL – BIELZ A. – Aspro vulgaris CUV. Erdélyi részek.
  • RÉT – általánosan – mocsaras, lápos tavas hely, mely halászatra is alkalmas; a német Ried.
  • RÉTES – Agárd – mikor a hálót nem jól szedik s az összecsavarodva jön ki.
  • RÉTES HELY – Szeged – a folyó árterének sekély helyei, a hol a tapogatűval halásznak: l. Rét.
  • RETESZ – Saród – a bárka záró vasa.
  • RÉTI CSIK – Cobitis fossilis L.*
  • RÉTI CSIK – P. K. – Cobitis fossilis L.
  • RÉTI DURBINCS – H. O. – Perca fluviatilis L. Szolnok.
  • RETKE – Fáy-féle szakácskönyv XVII. század alkalmasint a Salmo Hucho L. a németből véve, hol a Salmo umbla L. neve: "Rötel, Röteli, Rötele."
  • RÉTSÉG – általánosan – folyók és mocsarak ártere, mely nádat terem s halászható vizeket is tart; l. Rét.
  • RÉZ CSERKE, vékony rézdrótból sodrott cserke.*
  • REZSINA – Szentes, kőrösi halászok – l. Regyina és Tükör.
  • RÍ – sok helyen – l. Ré.
  • RIADÁS – Balaton – a jégnek nagy mértéken való, dörgő meghasadása, l. Jégriadás és Riadó; népiesen rianás.
  • RIADÓ – Balaton – a jégrepedés, melyet a riadás okozott. A Tájszótárban megvan.
  • RIBAHAL – szerzőknél – Umbra canina Mars. Ryba tótúl = hal, tehát halhal. Rosz gyűjtőtől való; gúnynév, a melylyel az ügyefogyott, bamba gyereket illetik H. O. – Saród. Göcsejben az Alburnus lucidus HECK.
  • RIANÁS – népiesen – l. Riadás.
  • RIGYA – Agárd – ritkás nád.
  • ROHANÓ VlZ – általánosan – igen gyors folyású, roiiiboló víz.
  • ROHONCZ – Pinnyéd – l. Rohony és Vezér.
  • ROHONCZLIK – Pinnyéd – l. Áglik.
  • ROHONG – Győr – l. Vezér.
  • ROHONY – Fertő tava – l. Vezér.
  • ROHONYLÉK – Fertő tava – l. Áglik, Hajtólék, Sorlék.
  • ROHONYOS – Agárd – l. Vezeres.
  • ROKOLYAHÁLÓ – Székelyföld – l. Vetőháló, avval a különbséggel, hogy a szélén táskák vannak. Ez az ősrégi amphiblestron; dívik a Kaspi tengeren is.
  • RÓNA – Ecsedi láp, északi rész – víztükör.
  • ROSTA-CSONT – os ethmoideum; l. szagolócsont.
  • RÓVÁS, a halász mérlegen az a felosztott, róvott vasrúd, a melyen a mérő-körte jár.*
  • RÓZSAHAL – Komárom – Barbus fluviatilis AG.
  • RÓZSA MÁRNA, Barbarus fluviatilis AG.*
  • RÖJTŐ – Balaton-Füred, l. Bárka; Rütő.
  • RŐZSÖNY – Hegykő – az a kampós rúd, a melylyel a rohonyt lékről lékre hajtják.
  • RÚD – Velencze – sima rúd, a ladik tolására.
  • RUDAS – Bodrog-köz – jég alatt való halászat, l. Vezeres.
  • RUDBAK a nagy-dobronyi őrösháló rúdján levő kampó, a melybe a háló be van fogva.*
  • RÚD ELEJE – Tihany – a vezér csúcsrésze; fenyőfából való; l. Vezér.
  • RÚDFORDÍTÓ, l. Fordító.*
  • RÚDHAJTÓ – Balaton, tihanyi őshalászat – l. Vella.
  • RÚD HÁTULJA – Tihany – a vezér vastagabb vége; fenyőfából való; l. Vezér.
  • RÚDKÖTÉL – Bodrogköz – a melyen a téliszákot lebocsátják; l. Téliszák.
  • RÚD KÖZEPE – Tihany – a vezér középső része; kemény fából való, mert ezt éri leginkább a rúdhajtó csáklya vagy vella.
  • RÚGÓFA – Komárom – l. Lábvető.
  • RŰTŐ – Keszthely – vesszőből font haltartó (rejtő, röjtő), l. Vesszőbárka.
  • RÜTYŐKE – T. Sz. Horváth Zsigmond – Balaton vidéke; alkalmasint Alburnus lucidus HECK.