763

A MAGYARORSZÁGI HALAK CSOPORTOS SZÓTÁRA.

  • ABRAMIS BALLERIUS L. – Lapos Keszeg. – Balin, Balinkeszeg, Baszárkeszeg, Lapos-Dévérkeszeg, Szalmántelelt.
  • ABRAMIS BRAMA L. – Dévér-Keszeg. – Bárdkeszeg. Dévér, Dévértkeszeg, Fahegykeszeg, Keszege, Lapátkeszeg, Lapiska, Lapkó, Laposka, Lapos keszeg, Lepényhal, P..afedél, Platyicza, Platyika, Pünköstkeszeg, Széleskeszeg, Szélhajtókeszeg, Szent Györgykeszeg, Tyiszága.
  • ABRAMIS LEUCKARTII HECK. – Leuckart Keszeg. – Népies neve nincs.
  • ABRAMIS MELANOPS HECK. – Szemes keszeg. – Jászpaducz.
  • ABRAMIS SAPA PALL. – Bagoly-Keszeg. – Bagókeszeg, Bagolykeszeg, Karikakeszeg, Száp, Szápakeszeg, Szápókeszeg.
  • * ABRAMIS VETULA HECK. – Silány Keszeg. – Szeplenkeszeg, Szeplinkeszeg.
  • ABRAMIS VIMBA L. – Éva-Keszeg. – Évahal, Szilvaorrú Keszeg (Szífaorrú Keszeg).
  • ACERINA CERNUA L. – Vágó Durbincs. – Borholy, Disznóhal, Dörgecs, Dörgécse, Dörgicse, Dörgőcse, Dörgőcze, Durbancs, Durbincs, Durda, Dürgencs, Görgécse, Görgicse, Görgőcse, Görgőcse hal, Kis-Dürgencs, Lecserlecs, Lezsér, Macza, Paptetű, Pikó, P..afésű, Porhó, Serincz, Taknyos Lezsér, Taknyos Macza, Tövishal, Tüskéshal, Vargahal, Vasinta, Vaskó, Vizidarázs.
  • ACERINA SCHRAITZER CUV. – Selymes Durbincs. – Barsóka, Ilonahal, Ilonkakeszeg, Serincz, Srácz, Sráczhal, Sréczer, Varsinta, Vaskó.
  • ACIPENSER GLABER HECK. – Szin-Tok. – Színtok.
  • ACIPENSER GMELINI FITZ. – Gmelin-Tok. – Népies neve nincsen.
  • ACIPENSER GÜLDENSTAEDTII BR. – Vágó Tok. – Halszűke, Szűkehal, Tetelmestok, Tetemestok, vészhal.
  • ACIPENSER HUSO L. – Viza-Tok. – Orhal, Szinviza, Vizahal.
  • ACIPENSER RUTHENUS L. – Kecsege-Tok. –Kecsege, Kecsöge, Köcsög, Köcsöge.
  • ACIPENSER SCHYPA GÜLD. – Faj-Tok. – Tok, Tokhal.
  • ACIPENSER STELLATUS PALL. – Sőreg-Tok. – Csillagostok, Halak királya, Királyhal, Síreg, Sőreg, Vizipárducz.
  • ALBURNUS BIPUNCTATUS HECK. – Sujtásos Küsz. – Fecskefarkú, Fűzfahal. Halhuszár, Keczeg, Sugár keczeg, Sujtásos Küszt.
  • ALBURNUS LUCIDUS HECK. – Szélhajtó Küsz. – Bökle, Dobóka, Fejérke, Fejérkeszeg, Fűzfahal, Gőcze, Huszárkeszeg, Kis Szélhal, Kisz, Küsz, Lőbő, Ökle, Pehel-hal, Pehelyhal, Peleh-hal, Peszmetkehal, Pisze, Piszehal, Piszke, Rütyőke, Szélhajtó, Szélhal, Szélkeszeg, Szellőkeszeg, Tejhal, Ünhal.
  • ALBURNUS MENTO AG. – Állas Küsz. – Népies neve nincsen.
  • ALOSA VULGARIS TROSCHEL. – Vándor Alóza. – Fattyúhering.
  • ANGUILLA FLUVIATILIS AG. FLEM. – Síkos Ángolna. – Ángolna, Ángvilla.
  • ASPIUS RAPAX AG. – Ragadozó Őn. – Balin, Bálind, Bálint, Balling, Baing, Baksa, Bolyín (Boín), Buczó, Búczókeczeg, Csabak, Fenekeszeg, Jászkeszeg, Kapókeszeg, Nagypénteki hal, Nagy-Szélhal, Nyilkeszeg, Őn, Őnhal, Őnkeszeg, Őny, Őnyhal, Pőlind, Ragadozó küsz, Szellőkeszeg, Torzsáskeszeg, Vadászkeszeg, Vezérhal, Vizenjárókeszeg.
  • ASPRO VULGARIS CUV. – Német Buczó.


    764



    Apáczafúró, Arsóhal, Buczó, Buczok, Durbancs, Kerékszeg, Német-Kócz, Nemhal, Orsófark, Orsófarkú hal, Orsóhal, Poczokfarkú, Ráspóhal, Répahal.
  • ASPRO ZINGEL CUV. – Magyar Buczó. – Barátf..sz, Czingli, Gócz, Kócz, Kóczhal, Kolcz, Kólcz, Kosz, Magyar-Kócz.
  • BARBUS FLUVIATILIS AG. – Rózsa Márna. – Brána, Harcsaponty, Marczi hal, Manna, Márna, Martikeszeg, Merenne, Nagy-Marczi, Rózsahal, Tótkecsege, Zsidóhal.
  • BARBUS PETÉNYI HECK. – Petényi Márna. – Bartafiu, Semlehal, Semling, Semlyéng, Zsemlehal (Zsemle), Zsemlénk, Zsömlehal.
  • BLICCA ARGYROLEUCA HECK. – Ezüstös Balin. – Balin, Bolén, Bordély (?), Gyöngyhal, Jeges keszeg, Tányérkeszeg, Tángyérhal.
  • CARASSIUS GIBELIO NILS. – Kövi Kárász. – Géb (?).
  • CARASSIUS VULGARIS NILSSzéles Kárász. – Karász, Karics.
  • CARPIO KOLLARI HECK. – Ponty-Kárász. * Ponty Karász.
  • CHONDROSTOMA NASUS L. – Vésettajkú Paducz. – Őnhal, Paducz, Paduszk, Palucz, Paticz, Patus, Petenye, Podvizhal, Potoz, Potoznak, Sodronypaducz, Stenger, Szt. Györgypaducz, Tintafosó, Tintahal, Tintáshal, Végső hal.
  • COBITIS BARBATULA L. – Kövi Csík. – Bajuszos-Orsófark, Gömőhal, Hajatlan kövihal, Héjatlan kövihal, Kavicshal, Kőmarókolty, Könyhal, Kövecshal, Kövi; Kövicsik, Kövihal, Kűhal, Ményhal.
  • *COBITIS ELONGATA HECK. – Bába Csík. – Népies neve nincsen.
  • COBITIS FOSSILIS L. – Réti Csík. – Csik, Halcsik; fajták: Barnacsik, Csikdánia, Csikkirály.
  • COBITIS TAENIA L. – Vágó Csík. – Fövenyvágó, Halbába, Jégfúróhal, Kircza (?), Kőfúró, Kőharapó, Kővágó, Pe..avágó, Pi.anyaló, P.csavágó, P..arágó, P..areszelő, P..avágó, Sibrikhal, Vágóhal.
  • COTTUS GOBIO L. – Botos Kölönte. – – Béka-hal, Botos Kölönte, Boti, Botos, Butikóhal, Ebhal, Kölönte, Kolty, Kophal, Kopsa, Kutyahal, Ördöghal.
  • *Co~US MICROSTONUS HECK.– KtsS{ájú Kőlönte; népies neve nincs.
  • GOTTUS POECILOPUS HECK. – Czifra kölönte; népies neve nincs.
  • CYPRINUS ACUMINATUS HECK. – Kárás-Ponty.*
  • CYPRINUS AURATUS AUCT. – Jövevény-Ponty; Aranyhal, Aranypotyka.
  • CYPRINUS CARPIO L. – Tő-Ponty. – Duna-ponty, Ponty, Potyka, Pozsár, Tőpotyka; fajták: Csupaszponty, Királyponty, Tükrösponty; kölyke: Babajkó.
  • CYPRINUS HUNGARICUS HECK. – Magyar Ponty – Pozsár, Karcsú-Ponty.
  • ESOX LUCIUS L. – Köz-Csuka. – Csuka.
  • GASTEROSTEUS ACULEATUS L. – Tüskés Pikó; népies neve nincs.
  • GOBIO FLUVIATILIS CUV. Fenékjáró Küllő. – Göbhal, Gobhal, Goboly, Göcze, Grúz, Gulúz, Hajas-kövihal, Héjjas-kövihal, Kő-hal, Küllő, Sármászó Szaka, Tergélye.
  • GOBIO URANOSCOPUS AG. – Felpillantó Küllő; népies neve nincs.
  • GOBIUS MARMORATUS PALL. – Tarka Géb; népies neve nincs.
  • IDUS MELANOTUS HECK. – Ónos Jász. – Jászkeszeg, Ónkeszeg.
  • LEUCASPIUS ABRUPTUS HECK. – Kurta Baing; népies neve nincs.
  • LEUCISCUS RUTILUS L. – Veresszárnyú Konczér. – Bőke, Bűke, Bürke, Göndér, Önhal, Pápakeszeg, Tamáskeszeg, Veresszárnyú Keszeg, Veresszárnyú Jász, Veresszárnyú Konczér.
  • LEUCISCUS VIRGO HECK. – Leány-Konczér. – Dobáncs, Dóbár, Leányhal, Nyerfli, Szűzhal, Szűzleányhal.**
  • LOTA VULGARIS CUV. – Tarka Meny – Kutyahal, Méhal, Menyhal, Ményhal, Nagyagyú hal, Törzsökhal.
  • LUCIOPERCA SANDRA C. – Fogas Süllő. – Fehérhúsú Csuka, Fogas, Süllő, Sül, Szellő.
  • LUCIOPERCA VOLGENSIS PALL. – Kő-Süllő. – Bandár, Kősüllő, Tarkasüllő, Tótsüllő, Vadsüllő.
  • PELECUS CULTRATUS L. – Sugár Kardos. – Balatoni Héring, Gallakeszeg, Garda,

    *Korcs.
    ** Lásd Squalius dobula alatt is.



    765



    Gárdakeszeg, Gargya, Gorda, Görbepaducz, Gyargya, Héringhal, Hosszúkeszeg, Karda, Kardakeszeg, Kardkeszeg, Kardos, Kaszakeszeg, Korda, Lánakeszeg, Lannakeszeg, Szabó, Szabóhal, Vágóhal.
  • PERCA FLUVIATILIS L. – Csapó Sügér. – Bules, Dibbancs, Dóber, Dúbár, Dúber, Dúbér, Fésüshal, Kándró, Körmöshal, Parcs, Persli, Rappi hóhér, Réti-Durbincs, Sígér, Singér, Súdér, Süger, Sügér, Sügre.
  • PETROMYZON FLUVIATILIS L. – Vak Ingola. – Firis, Fizis, Folyóvizi Orsóhal, Ingola, Ingolna, Kigyóhalacska, Kilenczszeműhal, Olajhal, Olhal, Orsóhal, Szivóka, Vakcsik.
  • PETROMYZON PLANERI BL. – Planer Ingola; népies neve nincs.
  • PHOXINUS LAEVIS AG. – Fürge Cselle. – Cselle, Csetri, Egri, Egrihal, Egriponty, Pelehal, Putri, Tökhal.
  • RHODEUS AMARUS L. – Szivárványos Ökle. – Keserűhal, Lapistyán, Laponya, Ökle, Petikehal, Pohé, Sároglya, Szent-Péter hala.
  • SALMO HUCHO L. – Dunai Galócza. – Gadócza, Gadoczi, Galócza, Hukó, Retke.
  • SCARDINIUS ERYTROPHTHALMUS BON. – Pirosszemű Kele. – Aranyhal, Bikkely, Bódorkeszeg, Búzaszeműkeszeg, Búzaszemű Kárász, Czompókhal, Dunakeszeg, Gaisztás-keszeg, Gelesztás-keszeg, Kárászkeszeg, Kelehal, Kelen, Konczhal, Nemzetihal, Piroska, Piroslókeszeg, Pirosszárnyú keszeg, Piros szárnyú konczár, Pirosszárnyú konczér, Pirosszárnyú ponty, Szőrkeszeg, Véreskeszeg, Veresszem, Veresszemű hal, Veresszemű keszeg.
  • SILURUS GLANIS L. – Leső Harcsa. – Harcsa. Parasztfaló; fajták: Pozsárharcsa, Pumaharcsa, Sárgaharcsa; kölyke: Harcsapundra.
  • SQUALIUS DOBULA L. – Fejes Domolykó. – Domolykó, Domorkó, Egénfogó, Fejérkeszeg, Fejeshal, Fejesponty, Jácz, Jász, Jászkeszeg, Jászponty, Jáz, Keling, Lógga, Nagyfejű hal, Nagyfejű keszeg, Száp, Sütő, Telea, Telen, Telény, Tomolykó, Tömpekeszeg, Törő.
  • SQUALIUS LEPUSCULUS HECK. – Nyúl-Domolykó; népies neve nincs.
  • TELESTES AGASSIZII HECK. – Agassiz Csabak; népies neve nincs.
  • THYMALLUS VEXILLIFER AG. – Pénzes Pér. – Lepényhal, Márnafiú, Ón, Ónhal, Pénzes, Pénzespisztráng, Pérhal.
  • TINCA VULGARIS CUV. – Nyálkás Czompó. – Czigányhal, Gyászkeszeg, Haldoktor, Sárhal, Tathal, Vargahal, Varjúhal, Zöldike.
  • TRUTTA FARIO L. – Sebes Pisztráng. – Pisztráng.
  • TRUTTA SALAR L. – Lazacz-Pisztráng. – Lazacz, Loszospisztráng.
  • UMBRA CANINA MARS. – Lápi pócz, – Bobálik, Bobály, Ebhal, Ebihal, Kutyahal, Peczehal, Pócz, Póczhal, Ribahal.

    SZEPESSÉGI ÉS ERDÉLYI NÉMET HALNEVEK.

  • AALP. K.Anguilla fluviatilis AG. Poprád folyó.
  • ASCHEP. K.Thymallus vexillifer AG. Poprád f.
  • BRATFISCHP. K.Squalius dobula L. Poprád.
  • EULRAUPEP. K.Lota vulgaris CUV. Poprád folyó.
  • FORELLEP. K.Trutta fario L. Poprád folyó. Fajtái szerint: Erlforelle, Stockforelle, Fehre.
  • FÖRREN – Bielz, szász – Trutta fario L.
  • GIFFEN – Bielz, szász – Gobio fluviatilis AG.
  • GRÜNDELNP. K.Cobitis barbatula L. Poprád folyó.
  • HÄCHT – Bielz, szász – Esox Lucius L.
  • HOUSEN – Bielz, szász – Acipenser Huso L.
  • KÄRPEN – Bielz, szász – Cyprinus carpio L.
  • KEILINGP. K.Cottus gobio L. Poprád folyó; Kalawatsch is tót néven a Hlawac-tól.
  • KORES – Bielz, szász – Carassius vulgaris Nils.
  • KRESCHLINGP. K.Gobio fluviatilis CUV. Poprád folyó.
  • LACHSP. K.Trutta Salar L. Poprád folyó. Fajtái szerint: Forell-Lachs, Klamm-Lachs.
  • OALKET – Bielz, szász – Lota vulgaris CUV.
  • OOLFÄSCH – Bielz,szász – Anguilla fluviatilis.


    766



  • PAJERCHENP. K.Phoxinus laevis AG. Poprád folyó.
  • PARMP. K.Barbus fluviatilis AG. Poprád f.
  • PERSCH – Bielz, szász – Perca fluviatilis L.
  • REPPFÄSCH – Bielz, szász – Aspro vulgaris CUV.
  • ROTZERP. K. – l. Keiling Poprád f.
  • SCHACK – Bielz, szász – Cobitis fossilis L.
  • SCHLOAEN – Bielz, szász – Tinca vulgaris CUV.
  • SCHWINGE – P. K.– Chondrostoma nasus L. Poprád f. A szepesi tótságtól Svinke = malaczkák, a hal kiálló orrától.
  • SEMLENG – Bielz, szász – Barbus Petényii HECK.
  • SILBERLINGP. K.Alburnus sp. Poprád folyó.
  • STEINBEISZP. K.Petromyzon fluviatilis L. Poprád folyó.
  • STIER – Bielz, szász – reáfogta az Acipenser stunio fajra, mely vizeinkben nem él, nyilván a német Stierl = kecsege = A. Ruthenus L.
  • STINBEISSER – Bielz, szász – Cobitis taenia L.
  • WALLER – Bielz, szász – Silurus Glanis L.
  • WEISSFÄSCH – Bielz, szász – Alburnus in genere.
  • WEISSFISCHP. K.Leucixus rutilus L. (?) Weissling is. Poprád f.

    SZLÁV HALNEVEK.
    (TÓT ÉS HORVÁT.)


  • BELAŠ P. K.Alburnus bipunctatus Heck, Szlatina patak.
  • BELKEP. K.Blicca argyroleuca Heck. Mura folyó.
  • BOLIN-YP. K.Abramis ballerus L. Mura folyó; innen a magyar balin.
  • ČÍKP. K.Cobitis fossilis L. Garam m.
  • ČERNOVOČKIP. K.Alburnus (?). Fekete Vág.
  • ČREVLAP. K. – l. Gelcowka; Nyitra.
  • DOKTORKAP. K. – Petényi a Rhodeust, Kriesch János a Telestes Agassizii fajt gyanítja. Fekete Vág.
  • DYVERYP. K.Abramis Brama L. Mura folyó; nyilván a magyar "dévér" ; Petényi Leuciscus rutilus mellé jegyezte.
  • GELECP. K.Squalius dobula L. Garam m.
  • GELŠOVKAP. K.Phoxinus laevis AG. Garam m.
  • GLAVATYCEP. K.Salmo Hucho L. Mura f.
  • GREŠLIKIP. K.Gobio fluviatilis CUV. Tarcza patak.
  • HLAČP. K.Cottus Gobio L. Garam m.
  • HLAVAČP. K. – l. Hlač. Tiszovnik patak.
  • HLAVATKAP. K.Salmo Hucho L. Túrócz patak.
  • HRČAP. K.Silurus Glanis L. Kőrös, Szarvas körül.
  • HRUZP. K.Hruzik. Tiszovnik patak.
  • HRUZIK P. K.Gobio fluviatilis CUV. Szlatina patak.
  • HUSTERAP. K.Abramis vimba CUV. eredet nélkül.
  • JEŠETRA – Marsilius – Acipenser Güldenstädtii Brandt. magyarnak tartotta.
  • KAČIGAP. K.Acipenser Ruthenus L. Mura folyó.
  • KARAŠEKP. K.Carassius vulgaris Nils. Túrócz patak.
  • KÁRÁŠ-YP. K.Carassius vulgaris Nils. Mura folyó.
  • KLENP. K.Leuciscus rutilus L. Túrócz patak.
  • KLINYČ P. K. – l. Klen.
  • KOLEC – Bloch – Aspro Zingel CUV. magyarnak tartotta.
  • KOLOKP. K.Aspro vulgaris CUV. Garam m.
  • KOŠTAVEC P. K. l. Osnačka. Fekete Vág.
  • KOSTRÓP. K. – l. Ostriz; rácz.
  • KOZAVAGIP. K. – l. Kresačka, Kozica. Tarczapatak.


    767



  • KOZICAP. K.Cobitis taenia L. Fekete Vág.
  • KRAPYP. K.Cyprinus carpio L. Mura folyó.
  • KRESAČKAP. K.Cobitis taenia (?) Tiszovnik patak.
  • KUZYCH – Bloch – Lota vulgaris CUV. magyarnak tartotta.
  • LEJSOVKAP. K. – l. Gelsowka. Fekete Vág.
  • LIENP. K.Tinca vulgaris CUV. Garam m.
  • LIPEŇ P. K.Thymallus vexillifer AG. Garam m.
  • LN-YP. K.Tinca vulgaris; Mura folyó; Petényi a pisztráng mellé jegyezte.
  • LUPICEP. K.Lucioperca Sandra CUV. eredet nélkül.
  • MENTAUZP. K. – l. Mjen. Tarcza patak.
  • MJEŇ P. K.Lota vulgaris CUV.. Garam mentén.
  • MREŇAP. K. – l. Mrenica; Túróczpatak.
  • MREŇICAP. K.Barbus fluviatilis AG. Garam m.
  • OKLAJKAP. K.Alburnus bipunctatus HECK. Garam m.
  • OSNAČKAP. K.Perca fluviatilis L. Fekete Vág.
  • OSTRIŽ P. K. Perca fluviatilis L. Mura folyó.
  • PESOK-YP. K.Gobio fluviatilis, Mura folyó Petényi szerint; azt hiszem, hogy egy a "Gelsovka" szláv névvel = Phoxinus
  • PISKORP. K.Cobitis fossilis L. eredet nélkül; illir.
  • PLOĎICEP. K. – tudtom szerint az apró, seregesen járó halivadék. Fekete Vág.
  • PĹŽ P. K.Cobitis barbatula L. Garam m.
  • PODBUST-Y – F. K. – Chondrostoma nasus L. Mura folyó; nyilván a "paducz, podustva", Petényi a Squalius dobula mellé jegyezte.
  • PODUSTVAP. K.Chondrostoma nasus L. Garam m.
  • PRUDOVKAP. K.Rhodeus amarus, Petényi gyanítása. Fekete Vág.
  • PSTRUHP. K.Trutta fario L. Garam m.
  • ŠABĹAR – Marsilius, Bloch – Pelecus cultratus L. a nevet magyarnak tartották.
  • ŠIKAVICAP. K. Petromyzon fluviatilis L. Túrócz patak.
  • SĹŽ P. K. – l. Pĺž. Tarcza patak.
  • SOŇ P. K.Silurus Glanis L. Mura folyó.
  • ŠTUKAP. K.Esox Lucius L. Mura folyó.
  • ŠTREBLAP. K. – l. Gelšovka; eredet nélkül.
  • ŠTRIBLIČKA – l. Gelšovka; eredet nélkül.
  • ŠUMP. K.Son; eredet nélkül.
  • ŠVILCEP. K.Cobitis taenia L. Mura folyó.
  • ŠVINKEP. K.Chondrostoma nasus L. Poprád folyó.
  • TARANP. K.Abramis vimba CUV. Dobrovszky szerint.
  • TOMPOVP. K. – l. Ljen. Túrócz patak.
  • VENGURP. K.Anguilla fluviatilis AG. Poprád folyó.
  • VERBINAČKIP. K.Alburnus (?). Tarcza patak.
  • VRERENSA – Bloch – "Barsch" alatt magyarnak tartotta; nyilván a tót "Vretenica," Pelias Berus kigyó.
  • VRETENSA – Marsilius – l. Vrerensa.
  • ZIBRIKP. K.Cobitis taenia L. Kőrös, alkalmasint Szarvason.

    OLÁH HALNEVEK.

  • BUCZ – Bielz, oláh – Cottus Gobio L. nyilván a magyar "buczó."
  • CSIGE – Bielz, oláh – Acipenser Ruthenus L. a magyar kecsege és a szláv kačiga rövidítése.
  • CZIPÁR – Bielz, oláh – Cobitis fossilis L.
  • FUSZÁR – Bielz, oláh – Aspro vulgaris L.
  • GIVE – Bielz, oláh – Gobio fluviatilis AG. a szász Giffen. – Innen talán a magyar "Géb".
  • KLEAN – Bielz, oláh – Squalius dobula L. a szláv Klen.


    768



  • KLOVOCS – Bielz, oláh – Cottus gobio L. nyilván szláv eredetű l. Hlač, Hlavač.
  • KOSZTROS – H. O., oláh – Perca fluviatilis L. szláv eredetű.
  • KRAP Bielz, oláh – Cyprinus Carpio L. a szláv Krap.
  • LINN – Bielz, oláh – Tinca vulgaris CUV. a szláv Ljn.
  • LIPEAN – Bielz, oláh – Thymallus vexillifer AG. a szláv Lipeň .
  • MIHÁLCZ – Bielz, oláh – Lota vulgaris CUV.
  • MORUN – Bielz, oláh – Acipenser Huso L. a szerb Moruna.
  • MREANE – Bielz, oláh – Barbus fluviatilis AG. a szláv Mrena.
  • PLATYICZA – H. O., oláh – Abramis Brama L. a Platessa-ból tótositva.
  • PORKOIAS – Bielz, oláh – Gobio fluviatilis CUV.
  • POSZTER – Bielz, oláh – Trutta fario L. a szláv Pstruh.
  • PTYISZAGA – Herman, oláh – Abramis és Squalius vegyesen; néha Kiszaga; tehát a Keszege oláhositása.
  • RIPPA – Bielz, oláh – Aspro vulgaris CUV.
  • SAMLE – Bielz, oláh – Barbus Petényii HECK.
  • SROBÁR – Bielz, oláh – Chondrostoma nasus L.
  • STUKE – Bielz, oláh – Esox Lucius L. szláv.
  • SZOMM – Bielz, oláh – Silurus Glanis L. a szláv Som.
  • UNGICZA – Bielz, oláh – Cobitis taenia L.
  • VURLUGE – Bielz, oláh – Cobitis taenia L.
  • ZSOME – Bielz, oláh – Barbus Petényii HECK.