ELŐSZÓ.
Amíg a turistaság csak nehány "kiváltságos" ideálista sportja, szórakozása és lelki szükséglete volt, a turistáskodás csöndesen folyt a maga szűk, magányos kis medrében, egyik turista a másik hasonló gondolkozású természetkedvelőnek volt megértő tanácsadója és nem volt szükség tanácsadó kézikönyvre, sőt ilyenhez a szükséges tapasztalatok sem szűrődtek még kellőképen le.
Idővel azonban a turistaság mind rohamosabban terjedt el, valóságos áradattá vált, olyannyira, hogy az egységes, egészséges irányítás, az immár kiterjedt új turista-generáció nevelése kisiklott az arra hivatott kezdeményezők kezéből.
Ily körülmények között mindjobban homloktérbe lépett egy turista-kézikönyv szükségessége. Hasonló könyvek a külföldön már léteznek, de ezek természetesen nincsenek tekintettel a mi hazai sajátos viszonyainkra. De különben is: a hazai turista-társadalom ma már joggal tarthat igényt arra, hogy saját nyelvén megírt kézikönyvet használhasson és ne legyen az idegen művekre utalva.
Ezért, amidőn erre felszólítottak, szívesen és az ügy iránti szeretettel vállaltam kézikönyvünk szerkesztését; több mint három évtizedes turista-multam bátorított erre és a legjelesebb szakírók közreműködése tette ezt lehetővé. A további nehézségeknek tudatára csak munkaközben jöttem, amidőn mindjobban feltornyosultak az eszmék és gondolatok tömegni, amelyek számos kötetet tölthetnének meg és a legnehezebb munka volt, a rendelkezésre álló szűk helyen lehetőleg mindent összefoglalni, ami egyrészt gyakorlati értékkel bír, másrészt minden művelt turista érdeklődésére számíthat.
Ez persze csak részben sikerült. Sok dolgot el kellett hagyni, ami a turistasággal szintén szoros kapcsolatban van, de tudományos és egyéb művekben fellelhető; ezekre csak röviden mutathattunk rá, abból a célból, hogy az olvasó figyelmét felkeltsük. Viszont az egyes fejezetekben tárgyalt rokonfogalmak olykor ismétlésekre vezettek, amelyek nem voltak elkerülhetők a nélkül, hogy az értelem szenvedjen.
Kézikönyvünk a turistasággal, a tágabb értelemben vett hegymászással, de nem kimondottan az alpinizmussal foglalkozik. Utóbbiról külön kézikönyv kerül sajtó alá.
Természetes, hogy idősebb, tapasztalt turistáink talán nem sok újat fognak találni kézikönyvünkben. Ezek érjék be a kritika jogával és közöljék hásznos észrevételeiket. Figyelmüket egyébként talán felkelthetik Aggházyné Balló Mária fedőlap-rajzán kívül Kováts József rajzai és az egyes fejezetek végén boldogult Dr. Hertmann Antal turista-ötletei.
Az egyes fejezetek írói a fejezetek sorrendjében a következők:
A turistaság fogalma és jelentősége: Dr. Vigyázó János.
A turistaság története: Lindner Károly.
A magyar turistaság szervezete: Dr. Prém Loránd és Dr. Vigyázó János.
Turistaberendezések: (a menedékházakról) Pfinn József.
Turistaélményeink megörökítése: Hensch Aladár.
A túraleírásokról: részben Hensch Aladár és Dr. Höncz Arisztid adatai felhasználásával a szerkesztő.
Turistakalauzok: Dr. Thirring Gusztáv.
A földrajzi elnevezésekről: Dr. Kadić Ottokár adatai nyomán a szerkesztő.
A túrafényképezésről: Stolz Róbert.
A katonai térképek használatáról: Hajts Lajos.
Téli turistaság: Dr. Schwicker Richárd és a szerkesztő.
A vízi turistaság: Dr. Zsembery Gyula.
A turistát érdeklő jogszabályok: Dr. Petracsek Lajos.
A turistaság és a vadászat: Dr. Förster Kálmán.
Az erdőkről: Tirts Rezső.
A barlangokról: Dr. Kadić Ottokár.
A turistaság és tudomány egymás szolgálatában: Dr. Cholnoky Jenő.
Mit és hogyan kell a turistának gyüjtenie: Dr. Cholnoky Jenő.
A turistaság és a meteorológia: Dr. Réthly Antal.
A turistaság az egészségápolás szempontjából: Dr. Dalmady Győző.
Isten nyomaiban...: Dr. Brisits Frigyes.
A nők és a turistaság: Szerelemhegyiné Moczár Jolán.
Honszeretet és turistaság: Hensch Aladár.
A turistaság és a honvédelem: Gabányi János.
Turistaság és idegenforgalom: Dr. Dobieczki Sándor.
Turistaság és a művészetek: Aggházy Tibor.
Turistaság és az iskola: Dr. Karl János.
Az iskolai kirándulások vezetéséről: Dr. Karl János és (a leányok kirándulásázól): Geszti Lajos.
A cserkészet: Barcza Imre.
Szakirodalom: Ifj. Thirring Gusztáv és a szerkesztő.
Az itt fel nem sorolt fejezeteket [a] szerkesztő írta, de részben fentemlített munkatársai, főleg Dr. Vigyázó János és Dr. Zsembery Gyula adatainak és eszméinek felhasználásával.
Az egész kézikönyv alapeszméje, beosztása Dr. Vigyázó Jánostól ered, aki a technikai szerkesztésben is segítségemre volt.
Mindezen munkatársaimnak lelkes közreműködésükért ez úton is hálás köszönetet mondok.
A szakirodalom összefoglalásánál az a törekvés vezetett bennünket, hogy a hazai turistairodalomnak lehetőleg teljes képét nyujtsuk. Felsorolunk ezért régebbi, esetleg már elavult vagy már nem kapható műveket is, minthogy ezekről teljes jegyzék eddig nem jelent meg, ilyen pedig turistaörténelrni, bibliofil- stb. szempontból is jelentőséggel bírhat. A jegyzék még így sem teljes és az csak idővel, a címek további gyüjtése útján lesz kiegészíthető. A külföldi művekből csak olyanokat említünk fel, amelyek Magyarországról szólnak, vagy általános turistavonatkozású tartalmuknál fogva bennünket különösen érdekelhetnek. A jegyzéknek ez a része is még kiegészítésre szorul.
Budapest, 1926. évi november havában.
|
Reichart Géza |
