Szakirodalom
Történelem.
Gesner: Descriptio Montis, Fracti iuxta Lucernam Tiguri. 1555.
Saussure: Voyages dans les Alpes. 1779.
Morf: Les pionniers du club alpin. Lausanne, 1875.
Öhlman: Die Alpenpässe im Mittelalter. 1878.
Schwarz: Die Erschliessung der Gebirge bis auf Saussure Leipzig, 1885.
Peyer: Geschichte des Reisens in der Schweiz. Basel, 1885.
Gröger–Rabl: Die Entwickelung der Hochtouristik in den österreichischen Alpen. Wien, 1890.
–– Die Erschliessung der Ostalpen. Berlin, 1892.
Meurer: Katechismus für Bergsteiger, Gebirgstouristen, Alpenreisende. Leipzig, 1892.
Dent: Hochtouren. Leipzig, 1893.
Dr. Posewitz Tivadar: A Magyarországi Kárpát Egyesület története. Igló, 1898.
––– A Tátra régi kutatói. Igló, 1914.
Déry – Dr. Thirring: A Magyar Turista Egyesület 25 éves multja 1888–1913. Budapest, 1914.
Fényképezés.
Horsley Hinton: Künstlerische Landschaftsphotographie.
Mazel A.: Hochgebirgsphotographie.
Dr. Kuhfahl: Hochgebirgs- und Winterphotographie. Halle a. d. S., 1912.
Dr. Paul Ziegler: Gebirgsphotographie. Wien, 1926.
Barlangkutatás.
Dawkins W. B.: Die Höhlen und die Ureinwohner Europa's. Leipzig, 1874.
Kraus F.: Höhlenkunde. Wien, 1894.
Knebel W.: Höhlenkunde. Braunschweig, 1906.
Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben. Darmstadt, 1860.
Barlangkutatás. A Magyarhoni Földtani Társulat barlangkutató szakosztályának folyóirata. Megindult 1913.
212
Horusitzky – Siegmeth-féle jegyzék. (A magyar barlangtani irodalomról a "Barlangkutatás" folyóirat megalapítása előtti időből, tehát 1549-től 1913-ig.) Budapest, 1914.
Dr. Kadić Ottokár: A barlangtan alapvonalai. (Sajtó alá rendezve.)
Erdészet, vadászat.
Bedő Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása.
––– Az erdő-őr.
Fekete Lajos: Erdőrendezéstan.
––– Az erdők felújítása.
––– Népszerű erdészeti növénytan.
Fekete Lajos és Mágócsy-Dietz Sándor: Erdészeti növénytan.
Szécsi Zsigmond: Erdőhasználattan.
Téglás Károly: Erdővédelemtan.
Belházy Emil: Az erdőrendezés kézikönyve.
Belházy, Szécsi, Illés: A vadászati ismeretek kézikönyve.
Vadas Jenő: Erdőműveléstan.
Tudományos gyüjtések.
Kirándulók zsebkönyve. Útmutatás ásvány- és földtani gyüjtésekre, magasságmérésekre, állat- és növénytani megfigyelésekre és gyüjtésekre. Irták: ifj. Bodola Lajos, Dr. Czakó Kálmán, Kriesch János és Schafarzik Ferenc. Kiadta a Kir. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888.
Dr. von Neumayer: Anleitung zu wissenschaftlichen Beobachtungen auf Reisen. III. kiadás. Hannover, 1906. Dr. M. Jänecke.
Hints to travellers. London, Royal Geographical Society.
Háczky Egon: Tudományos kirándulások. 1926.
Meteorológia.
Cholnoky Jenő: Általános földrajz I. kötet. A levegő. (Tudományos gyüjtemény II.) Pécs–Budapest, 1923.
Réthly Antal: Időjárás és Éghajlat. (Ethika könyvtár. IV.) Budapest, 1921.
Dr. Róna Zsigmond: Meteorológiai megfigyelések kézikönyve. A Magyar Meteorológiai Társaság kiadása.
"Az időjárás" meteorológiai folyóirat. Kiadja a Magyar Meteorológiai Társaság. Budapest, 1897–1926. l–XXX. évf.
Defant – Obst. Lufthülle und Klima. Leipzig–Wien. Verlag Deuticke, 1923.
Dr. Anton Huber: Wetterkunde für Bergsteiger. Verlag Alpenfreund, G. m. b. H., München.
213
Egészségügy.
Dr. Kovách Aladár: Az első segítség nyujtása. Budapesti önkéntes mentőegyesület kiadása. 1901.
Dr. Körmöczi Emil: Mikép nyujtsunk "Első segítséget" rosszulléteknél és sebesüléseknél?
Hajnal Richard: A turistaság egészségtana. Budapest, 1924.
Dr. N. Zuntz: Höhenklima und Bergwanderungen in ihrer Wirkung auf den Menschen. Berlin, 1906.
Angelo Mosso: Der Mensch auf den Hochalpen. Leipzig, 1899.
Dr. O. Bernhard: Die erste Hilfe bei Unglücksfällen im Hochgebirge. Stuttgart, 1913. (V. kiad.)
Dr. G. Gruber: Bergsteiger-Hygiene. München, 1912.
Iskolai kirándulások.
Galambos Ede: Hasznos tudnivalók a testnevelés keretébe tartozó iskolai évközi és szünidei kirándulásokról. (Az Országos testnevelési tanács munkálatai. VII.) Budapest 1916.
Bardócz Pál: Séták és kirándulások. Budapesti fővárosi iskolák részére. Budapest tanácsa kiadása. 1909. I Gábor Ignác: Vándordiák-évkönyv. Budapest, 1914.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület folyóiratában, az Erdély-ben Herepei István: Turistaság a középiskolában, I. kötet; Dr. Felméri Lajos: Honismertetés és iskolai kirándulások, II. k.; Hangay Oktáv: Ifjúsági turistáskodás, V. k.; Radnóti Dezső: Diákturistáskodás, V. k.; Merza Gyula: A legifjabb nemzedék és a turistaság, VI. k.; Dr. Csernátoni Gyula: A turistaság, mint a nevelés kiegészítője, IX. k,; Radnótiné Hrabovszky Irén: A turistáskodás és az iskola, IX. k.; Máthé József: Az EKE és az ifjúság, X. k.; Szilágyi Gyula: Turistaság a nevelés szolgálatában, XX. k.; Dr. Gaál István: Néhány szó az iskolai kirándulások kérdéséhez, XXII. k.
A Turisták Lapjá-ban Dr. Schuschny Henrik: Iskolai kirándulások, IV. k.; Dr. Szterényi Hugó: Az iskolai kirándulások kérdéséhez, IV. k.; Moussong Géza: Turistaság és tanügy, V. k. A Magyar Turista Egyesület ezirányú munkásságát Köpesdy Sándor ismerteti az egyesület 25 éves multjáról szóló emlékkönyvben Diákturistáskodás és diákturista-pályázatok címen.
Számos cikk a Turista Közlöny-ben.
Dr. Karl János: Az iskolai kirándulásokról. Néptanítók Lapja. 1925. 9–10. szám.
A Zentral-Ausschuss zur Förderung der Volks- und Jugendspiele in Deutschland kiadványai: H. Schomburg: Schülerausflüge. Leipzig, 1920; F. Eckhardt: Das Wandern. Leipzig, 1922; Dr. A. Berg: Geographisches Wanderbuch. Leipzig, 1918; K. Volk: Geologisches Wanderbuch. Leipzig, 1921; IV. Schoenichen: Der biologische Lehrausflug. Jena, 1922.
Cserkészet.
Kreybig Rudotf: A cserkéset kézikönyve. Budapest, 1914.
A Magyar Cserkész Szövetség alap-, szervezési és kiképzési szabályai. Budapest, 1920.
Papp Gyula: Cserkészfiúk könyve. Budapest, 1920.
Sík Sándor: Magyar cserkészvezetők könyve. Budapest, 1922.
Magyar Cserkész. Szerk. Dr. Hermann Győző. Folyóirat. Budapest. Megjelenik 1920 óta.
Révész Amadé: Farkaskölykök kátéja. Pécs, 1921.
Különfélék.
Dr. Jankovics Marcell: Úttalan utakon. Pozsony, 1903.
––– Sasfészkek. Bolyongások a legmagasabb hegyeken. Budapest, 1906.
––– Az Alpesek. Budapest, 1911.
Déchy Mór: Kaukázus. Budapest.
Lambrecht Kálmán: A Mount-Everst ostroma. Budapest, 1924.
Hefty Gyula Andor: A térszíni formák nevei a magyar népnyelvben. Nyelvészeti füzetek, szerk. Simonyi Zsigmond. Budapest, 1912.
––– Hegymászó-szótár. Budapest, 1914.
Kézikönyvek.
Dr. Kálniczky Géza: A téli sportok. Rimaszombat, 1913.
Hajts Lajos: A térképolvasás gyakorlati kézikönyve. Budapest, 1921. (III. kiad. 1923.)
Dr. Strömpl Gábor: A térképolvasás. Budapest, 1927.
Hefty Gyula Andor és Dr. Vigyázó János: Sziklamászó-iskolák Budapest környékén. Budapest, 1913.
Chernelházi Chernel István: Lábszánkózás kézikönyve. Budapest, 1897.
Dr. Serényi Jenő: A sísport gyakorlati kézikönyve. (1910.) II. kiad. átdolgozta Hefty Gyula Andor. Budapest, 1918.
Déván István: A modern sísport. Budapest, 1923. (Német nyelven is.)
Czánt H.: Téli turisztika. Téli alpinizmus és katonai szolgálat hegyvidéken. Arad, 1907.
Zsembery Gyula: Az evezés és a rokonsportok. Budapest, 1921.
Kehrer: Vitorlázás könyve. (Nemzeti Sport-könyvtár. 20. füzet.)
Jul. Meurer: Katechismus für Bergsteiger, Gebirgstouristen, Alpenreisende. Leipzig, 1892.
C. T. Dent: Hochtouren, Ein Handbuch für Bergsteiger, Leipzig, 1893
215
Zsigmondy – Paulcke: Die Gefahren der Alpen. Wien, 1912. (V. kiad.)
I. Aichinger: Technik des Bergsteigens. Innsbruck, 1906.
Jos. Ittlinger: Alpinismus. Ein Ratgeber für Hochtouristen. Leipzig, 1908.
––– Handbuch des Alpinismus. Leipzig, 1913.
A. Fendrich: Der Alpinist. Stuttgart, 1911.
––– Der Wanderer. Stuttgart, 1913.
Évkönyvek.
A Magyarországi Kárpát Egyesület évkönyve. 1874.
(Az első évfolyamok évszámának megjelölésével. Részben ma már nem jelennek meg.)
A Mecsek Egyesület évkönyve. Pécs, 1891.
Az Arad-hegyvidéki Turista Egyesület évkönyve. Arad, 1900.
Az Aradi Turista Egyesület évkönyve. Arad, 1904.
A Dunántuli Turista Egyesület évi jelentése. Sopron, 1903.
A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület évkönyve. Budapest, 1904.
A Magyar Sí Klub évkönyve. Budapest, 1908.
Turisták Naptára az 1892. évre. Szerk. Dr. Thirring Gusztáv. Kiadja a Magyar Turista Egyesület. Budapest.
Mecsek Egyesületi naptár. Pécs, 1903.
A Budapesti (Budai) Torna Egylet évkönyve. Budapest, 1869.
Magyar Turisták évkönyve. Szerk. Csermendy László. Budapest, 1920.
Természetbarátok TE Pécsi Csoportja története és jubileumi évkönyve. Pécs, 1922.
Encián Turisták évkönyve 1914–1924. Budapest, 1924. Magyar Sport-Almanach. Országos Testnevelési Tanács. Budapest, 1925.
Kogutowicz Zsebatlasza. Budapest, 1922.
Dr. Bezdek József – Dr. Karl János: Zsebatlasz. Budapest, 1922.
Jahrbuch der Sektion Schlesien des Ungarischen Karpathen-Vereins. Boroszló, 1897.
Jahrbuch des Siebenbürgschen Karpathien-Vereins. Hermannstadt, 1881.
Zeitschrift des Deutschen Alpen-Vereins, majd később: Zeitschrift, des Deutschen und Österreichischen Alpen-Vereins 1870.
Jahrbuch des Österreichischen Alpen-Vereines. Wien, 1865.
Jahrbuch des Steirischen Gebirgs-Vereines. Graz. Jahresbericht des Akademischen Alpen-Vereines. Berlin.
Jahrbuch des Schweizer Alpen-Clubs. Bern, 1865.
Jahresbericht der Sektion Uto des Schwejzer Alpen-Clubs.
Jahrbuch der Sektion Bielitz-Biala des Beskiden-Vereines. 1893.
Jahrbuch des Ski-Club. Salzburg.
216
Ski-Chronik. Jahrbuch des Mitteleuropäischen Skiverbandes. München, 1908.
Jahrbuch des Alpenfreundes. München, 1923.
Carsia-Cronaca della Società Alpina Carsia. Fiume, 1910.
Il Tourista. Bollettino del Club Touristi Triestini. Trieste, 1894.
Annuario della Società degli Alpinisti Tridentini. Rovereto, 1874.
Annuario dell Sezione di Milano del Club Alpino Italiano. Milano, 1889.
Bollettino del Club Alpino Italiano. Torino, 1867.
L'opera del Club Alpino Italiano. 1863–1913. Torino, 1913.
Annuaire du Club Alpin Français. Paris, 1874.
Annuaire de la Société des Touristes du Dauphiné. Grenoble, 1895.
Club Alpin Français. Bulletin de la Section des Alpes Maritimes. Nice, 1880.
Pamiętnik Towarzystwa Tatrzanskiego. Kraków, 1875.
Den Norske Turistforenings. Oslo.
Folyóiratok.
(Részben már nem jelennek meg. Az évszámok az első évfolyam megjelenésének évét jelentik.)
Turisták Lapja. A Magyar Turista Egyesület hivatalos lapja. Budapest, 1889
Erdély. Az Erdélyi Kárpát Egyesület értesítője. Kolozsvár, 1892.
Turista Közlöny. A Magyar Turista Egyesület tanítói osztályának, illetőleg a Magyar Tanítók Turista Egyesületének hivatalos lapja. Budapest, 1894.
Délvidéki Sport, majd: Délvidéki Turista. A Délvidéki Kárpát Egyesület hivatalos közlönye. 1902.
Turistaság és Alpinizmus. A Magyar Turista Szövetség, a Magyar Sí Szövetség és a legtöbb hazai egyesület hivatalos lapja. Budapest, 1910.
Turistik u. Alpinismus. Budapest–Késmárk, 1918, majd Turistik u. Alpinismus und Wintersport címen, a Karpathen-Verein hivatalos lapja. Késmárk, 1925.
Aradi Turisták Lapja. Az Aradi Turista Egyesület hivatalos közlönye. Arad, 1910.
Természetbarát. A Természetbarátok Turista Egyesülete hivatalos közlönye. Budapest 1912.
A Hegymászó. A Budapesti Turista Egyesület hivatalos közlönye. Budapest, 1913.
A Gyopdr Turista Egyesület közleményei. Budapest, 1917.
A Pannonia Turista Egyesület hivatalos értesítője. Budapest, 1920.
Vándorkedv. A Vándorkedv Turista Egyesület hivatalos értesítője. Budapest, 1924.
Turista Hiradó. Esztergom, 1921.
217
Kárpáti Lapok. A Magyarországi Kárpát Egyesület hivatalos lapja. Budapest, 1925.
Mitteilungen des Deutschen und Österreichischen Alpen-Vereins. 1875.
Österreichische Alpenzeitung. Zeitschrift des Österreichischen Alpenklubs. Wien, 1879.
Österreichische Touristen-Zeitung. Offizielles Organ des Österreichischen Touristen-Club. Wien, 1881.
Der Gebirgsfreund. Zeitschrift des Österreichischen Gebirgs-Vereins. Wien, 1890.
Der Naturfreund. Mitteilungen des Touristen-Vereines "Die Naturfreunde in Wien". Wien.
Deutsche Alpenzeitung. Illustr. Zeitschrift für Naturfreunde. Verlag von Gustav Lamners. Wien–München–Zürich, 1901. Jelenlegi kiadója: Bergverlag Rudolf Rother, München.
Reise und Sport. Offizielles Organ des Landesverbandes für Fremdenverkehr in Kärnten und des Vereines zur Hebung des Fremdenverkehres in Salzburg. Wien, 1901. 1870.
Der Alpenfreund. Illustrierte alpine Monatshefte. München, 1870.
Der Berg. Monatsschrift für Bergsteiger. Dr. Gunther Langes. München, 1922.
Allgemeine Bergsteiger-Zeitung. Nachrichtenblatt für Touristik und Wintersport. Ludwig Sinek, Hans Hamann und Wilhelm Hille. Wien, 1923.
Der Bergsteiger. Deutsche Wochenschrift für Alpinismus und Schilauf. Reichenstein-Verlag. Wien, 1924.
Mitteilungen des Beskiden-Vereins. Bielitz-Biala, 1904.
Der Tourist. Offizielles Organ des Verbandes deutscher Touristen und Gebirgs-Vereine. Frankfurt a M., 1884.
Der Winter. Amtliche Zeitschrift des Deutschen und des Österreichischen Skiverbandes, des Bayerischen Eissport-Verbandes und des Hauptverbandes Deutscher Wintersport-Vereine in der Tschechoslowakischen Republik. München-Wien, 1907.
Schwelzer Alpen-Zeitung. Organ für die deutschen Sektionen des Schweizer Alpenklubs. Zürich, 1882.
Alpina. Mitteilungen des Schweizer Alpenklubs. Zürich.
Die Alpen. Les Alpes. Le Alpi. Monatsschrift dec Schweizer Alpenklubs. Bern.
Hrvatski Planinar.
Liburnia. Rivista bimestrale del Club Alpino Fiumano. Fiume, 1902.
Alpi Giulie. Rassegna bimestrale della Società Alpina delle Giulie. Trieste, 1896.
Rivista Mensile. Club Alpino Italiano. Torino, 1882.
In Alto. Cronaca della Società Alpina Triulana. Udine, 1890.
Bollettino della Società degli Alpinisti Tridentini. Rovereto, 1903.
Club Alpin Français. Bulletin mensuel. Paris. 1905.
La Montagne. Revu mensuelle du Club Alpin Français, Paris, 1905.
The Alpine Journal.
218
Taternik. Organ Sekcyi Turystycznej Towarzystwa Tatrzańkiego. Lwow, 1907.
Časopis Turistu. A Cseh Turista Egylet folyóirata. Prága. 1889.
Utikalauzok.
a) Helyikalauzok.
Az Agteleki barlang leírása. Vass Imre. Pest, 1831.
Arad és környéke. Lejtényi Sándor. Az Aradi Turista Egyesület megbiz. Arad, 1909.
Árva vára. Ifj. Kubinyi Miklós. Budapest, 1890.
Besztercebánya és vidéke kalauza. Magyarországi Kárpát Egyesület Zólyomi oszt. kiad. Besztercebánya, 1914.
Besztercebánya és vidéke turistakalauza. Jurkovich Emil. Besztercebánya, 1914.
Brassói kis útmutató. Városi idegenforg. iroda. Brassó, 1912. (Több kiadásban. Német nyelven is.)
Kronstadt. Josef Schuller. Brassó, 1898.
Woerl's Reisehandbücher: Führer durch Kronstadt.
Neuer Führer durch Kronstadt und Umgebung. Städtisches Fremdenverkehrscomitée. Brassó, 1891.
Kronstadt und Umgebung. Josef Filtsh. Hermannstadt, 1886.
Kronstadt. Dr. Edw. Mysz. Touren-Weiser für die Berge und Umgebung. Brassó, 1890.
Budapest. Dr. Thirring Gusztáv. (Dr. Thirring: Részletes magyar utikalauzok I.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918. (Német, francia, angol nyelven is.) III. magyar kiad. 1926.
Budapest kis útmutatója és térképe. Dr. Vigyázó János. Turistaság és Alpinizmus. Budapest 1926.
Kárpátoktól Adriáig. Budapest. Magyar földrajzi int. Budapest, 1914.
Budapest. (Eggenberger-féle utikönyvek. VII.) Szerk. Dr. Szemlér Lőrinc.
Woerl's Reisehandbücher: Budapest.
Budapest und Umgebung. Máv. kiad. Budapest.
Budapest. Farkasvölgy és környéke. Dr. Bognár Mátyás. Budapest, 1914.
Budapest. Zugliget és vidéke. Eperjessy István. Budapest, 1906.
A Dobsinai jégbarlang és környéke. Hanvai J. Ede kiad. Dobsina, 1912.
Eger és környéke részletes kalauza. Szmrecsányi Miklós. (Dr. Thirring – Dr. Vigyázó: Részletes helyi kalauzok 4.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1925.
Egri útmutató. Türk Frigyes. Eger, 1907.
Eperjesi turista-kalauz. Szutorisz Frigyes. Eperjes, 1910.
Eszék. Woerl's Reisehandbücher: Esseg.
219
Esztergom. Történeti és jelenkori ismertetés. Dvihally Géza. Estergom, 1912. II. kiad. 1926.
Esztergomi kalauz. Dr. Lepold Antal és Homor Imre. Esztergom, 1923.
Woerl's Reisehandbücher: Gran.
Fiume.
Reisehandbücher: Fiume.
Woerl's Reisehandbücher. Fiume und Umgebung mit Cirkvenica. 1910.
Fiume und seine Umgebung. Heinrich Littron. Fiume, 1884.
Guida del Fiume e dei suoi monti. Guido Depoli. Club Alpino Fiumano kiad. Fiume, 1913.
Gyöngyösi kalendárium. Stiller János és Pásztor József. Gyöngyös, 1909.
Győri kalauz. Török Pál. Győr, 1920.
Woerl's Reisehandbücher: Raab.
Gyulafehérvári kalauz. Ávéd Jákó. Gyulafehérvár, 1909.
Kassa rövid képes kalauza. Felsőmagyarországi Idegenforgalmi Szöv. kiad. Kassa, 1912. (Német nyelven is.)
Kassa és környéke. MTE kassavidéki oszt. megb. Mihalik József, Szőnyei István és Truskovszky Jenő. Kassa, 1897.
Kassa város műemlékei. Kemény Lajos. Felsőmagy. Idegenforg. Szöv. Kassa, 1911.
Kecskemét rövid ismertetése. Sándor István. Kecskemét, 1913.
Késmárki kalauz. Szerk. és kiad. Dr. Bruckner Győző és Bruckner Károly. Késmárk, 1912.
Késmárk és vidéke. Dr. Banczik Samu. Igló. 1912.
Kolozsvár. Az Erdélyi Kárpát Egyesület idegenforg. irod, kiad. Kolozsvár.
Kolozsvári kalauz. Kelemen Lajos és K. Fodor János. EKE. Kolozsvár, 1902.
Vezető Kolozsvár városában. Dr. Rigler Gusztáv és Dr. Filep Gyula. Kolozsvár, 1903.
Körmöcbánya képes kalauza. Wagner G. Ede. Kassa, 1913.
Lőcse szab. kir. város kalauza. Mirkova János. Lőcse, 1910.
Mária-Besnyő búcsújáróhely. Valnicsek Béla. Budapest, 1907.
Marosvásárhely útmutatója. Kovács József és Révész Gyula. Marosvásárhely, 1912.
Marosvásárhelyi Lexikon. Szentgyörgyi Dénes. Marosvásárhely, 1912.
Miskolci kalauz. Lippay Béla. Miskolc, 1910.
Nagybánya és környéke. Palmer Kálmán. Nagybánya, 1894.
Nagyszeben. Utikalauz Nagyszeben és környékén. Siebenbürgischer Karpathen-Verein nagyszebeni oszt. Nagyszeben, 1903.
Hermannstadt und Umgebung. Siebenbürgischer Karpathen-Verein nagyszebeni oszt. Nagyszeben, 1884, (II. kiad. 1896.)
220
Pannonhalma. Székely és Illés nyomda. Ungvár, 1913.
Pannonhalma részletes kalauza. Dr. Mihályi Ernő. (Dr. Thirring – Dr. Vigyázó: Részletes helyi kalauzok 2.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1923
Pécs és vidékének útmutatója. Engel Lajos. Pécs, 1892.
Pécs és környéke. Kiss József. Pécs.
Pécs. Útmutató a városban és a környéken. Dr. Szőnyi Ottó. Pécs, 1925.
Mecsek Egylet vezetőkönyve Pécs városában és környékén, Kiss József. Pécs, 1894.
Pécs és a Mecsek. Kiss József. (Dr. Thirring – Dr. Vigyázó: Részletes helyi kalauzok 8. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1926.
Pilisszentkereszt és környéke. Szücs Gyula. Budapest, 1913.
Pozsonyi kalauz. Pozsony megbiz. Steiner Zs. kiad. Pozsony, 1907.
A révi Zichy-cseppkőbarlang. Czárán Gyula. Kolozsvár, 1905.
Rozsnyó. Kalauz Rozsnyó és vidékére. Dr. Hazslinszky Rezső. Rozsnyő, 1910.
Selmeci kalauz. Szitnyai József és Tirts Rezső. Selmecbánya, 1885.
Selmecbányai kalauz. Tirts Rezső, Szentgyörgyi Ede és Abai Ottó. Selmecbánya, 1898.
Banskd Stiavnica – Selmecbánya és környéke. Ifj. Kovács F. Lajos. Selmecbánya, 1926.
Sopron és környéke részletes kalauza. Dr. Thirring Gusztáv és Dr. Heimler Károly. (Dr. Thirring – Dr. Vigyázó: Részletes helyi kalauzok 6.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1925. (Német nyelven is.)
Szeged és környéke részletes kalauza. Horváth A. János és Dr. Thirring Gusztáv. (Dr. Thirring – Dr. Vigyázó: Részletes helyi kalauzok 5.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1925.
Szegedi útmutató. Czapik Gyula. Szeged, 1909.
Szegedi útmutató. Engel Lajos. Szeged.
Szegedi kalauz. Engel Lajos. Szeged.
Útmutató Szeged belterületén. 1883. Burger Gusztáv és Társa. Szeged.
Legújabb szegedi útmutató. Lugosi Dömötör. Szeged, 1910.
Woerl's Reisehandbücher: Szegedin.
Székesfehérvár város és környékének útmutatója. Vitéz Láng István. Székesfehérvár, 1926.
Tatatóváros. Özv. Kopasz Józsefné. 1888.
Tátai fürdők.
A Csorbai tó. Mihalik József. Liptószentmiklós, 1885.
Tátrafüred klimatikus gyógyhely Szepes megyében és környéke. Dr. Jármay László. Budapest.
Tátraföred és környéke. Szoyka Miklós. Budapest.
A három Tátrafüred és környéke. Szoyka Miklós. Budapest.
Beschreibung der Szepes-Bélaer Tropfsteinhöhle etc. S. Weber. Szepes-Béla, 1883.
221
Temesvári kalauz. Farkasfalvi Kornél. Temesvár, 1914.
Temesvár és Délmagyarország kis kalauza. Bellai Lajos. Temesvár, 1914.
Woerl's Reisehandbücher: Temesvár.
Tihany részletes kalauza. Dr. Mihályi Ernő és Dr. Vigyázó János. (Dr. Thirring – Dr. Vigyázó: Részletes helyi kalauzok 9.) Turistaság és Alpinizmus Budapest, 1926.
A tihanyi félsziget. Benkó Mihály. Különlenyomat a Turisták Lapjából. Budapest, 1913.
Trencsén leírása. Kvasznyánszky Károly. Trencsén, 1907.
Torda és környéke. Pap Domokos. Torda, 1909. (II. kiad. 1913.)
Vác. Dr. Tragor Vince. Vác, 1903.
A visegrádi vár. Ernyey József és Dr. Lux Kálmán. Budapest, 1923.
Zágráb.
Woerl's Reisehandbücher: Agram.
Führer von Agram u. Kroatien u. Slavonien. Abel Luksič Zágráb.
Vodič u goru Zagrebačku. Vickoslav Novotni. Zágráb, 1906.
b) Általános (környék-) kalauzok.
Singer és Wolfner kalauzkönyvei. Magyarország. Budapest, 1896.
Magyarország fürdőinek és forrásainak képes ismertetése. Dr. Vámossy, Dr. Lenkei és Dr. Schulhof. Balneologiai egylet kiad. Budapest, 1913.
Ungarn und Siebenbürgen. Johann Hunfalvy. Darmstadt, 1856.
Im Fluge durch Ungarn. Hungaria-Germania Verkehrs G. m. b. H. 1911.
Ung. Tiefebene. Joh. Sziklay. (Orell Füssli & Co.; Europäische Wanderbilder. Nach und durch Ungarn. VII.)
Das ungaische Tiefland und Siebenbürgen. Máv. kiad. Budapest.
Geschichtliches und Sagenhaftes über 25 Burgen Ungarns. Gustav Ebner. Budapest, 1911.
A Duna. Die Donau. Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási r.-t. kiad. Budapest.
Hajókirándulások a Dunán. Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási r.-t. kiad. Budapest, 1918.
Kirándulók kalauza a Budapest-Szentendrei vasút mentén. A MKE Budapesti Osztálya kiadása. Budapest, 1889.
Budapest környéke. Dr. Thirring Gusztáv. A MTE Budapesti Osztálya kiad. Budapest, 1900.
Brődy-féle Budapest környékének legújabb turista-kalauza. Horváth Károly. Budapest, 1916.
Turista-útmutató. I. Pilis. Stolts György. Budapest.
Budai hegyek részletes kalauza és térképe. Dr. Vigyázó János. (Dr. Thirring: Részletes magyar útikalauzok.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1913.
222
Budapest Duna-jobbparti környéke. Barcza Imre és Dr. Thirring Gusztáv. (Dr. Thirring: Részletes magyar útikalauzok. 1/2.) Turistaség és Alpinizmus. Budapest, 1920.
Budapest Duna-balparti környéke. Barcza Imre és Dr. Thirring Gusztáv. (Dr. Thirring: Részletes magyar útikalauzok 1/3.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1923.
Mátra-kalauz. Hanák Kolos. Gyöngyös, 1889. (II. kiad. 1897.) Mátrai és gyöngyösi kalauz. Hanák Kolos., Stille János és Széky István. Mátra Egylet. Gyöngyös, 1909.
Bükkvidéki kalauz. Ifj. Truskovszky Gyula. Miskolc, 1899.
A Bükk. A Borsodi Bükk Egylet útikalauza. Illyés Bertalan és Leszik Andor. Miskolc, 1925.
Nagy-Kúnsági Krónika. Szigethi Györffy István. Karcag, 1923.
A Balaton írásban és képben. Sági János. Keszthely, 1902.
Balaton. Balatoni Szövetség kalauza. Németh József könyvker. Budapest, 1912.
Balaton. Mátrai Rudolf. (Kárpátoktól az Adriáig kiránd. útmutatók 2.) Budapest, 1914.
Balaton és vidéke. Dr. Szemlér Lőrinc. (Eggenberger könyvkiadó váll.) Budapest, 1909.
Balatoni kalauz. Horváth István. Kaposvár, 1906.
A Bakony részletes kalauza. Dr. Dornyay Béla. (Dr. Thirring – Dr. Vigyázó: Részletes magyar útikalauzok 5.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1926.
Mecseki útmutató. Kiadja a Mecsek Egyesület. Pécs, 1908. (VIII. kiad. egyesítve a Pécs és a Mecsek helyi kalauzban; lásd ott!). Sopron és a Magyar Alpok. Dr. Thirring Gusztáv. Sopron, 1911.
Transdanubien, Kroatien und die ungarische Seeküste. Máv. kiad. Budapest.
Touristenführer für Wanderungen im Rosalien-Gebirge. Wilhelm Eichert. ÖTC Sekt. Wiener-Neustadt kiad. 1903.
Durch Westungarn. Ferd. Krauss und Joh. Sziklay. (Orell Füssli & Co.: Europäische Wanderbilder. Nach und durch Ungarn. IV.)
Vágvölgyi kalauz. MTE vágvölgyi oszt. megb. Pázmány Lajos. 1914.
Kalauz a Vág völgyében. Dr. Péchány Adolf. 1886
Illustrierter Führer durch Pressburg, dem Waagthal und die Kleinen Karpathen. Alexander F. Heksch. Wien und Pressburg, 1885.
Tájékoztató a magyarországi Kárpát vidéken utazók számára. MKE megb. Dénes Ferenc. Igló, 1898.
Nördliches Oberland. Máv. kiad. Budapest.
Führer durch die Karpathen u. ungarischen Badeorte und Krakau u. Umgebung. Richard W. Sonkup. (Hartleben). Wien – Pest– Leipzig, 1889.
Illustrierter Führer durch die Karpathen und oberungarischen Badeorte. A. F. Heksch. (Hartleben). Wien – Pest– Leipzig.
Északmagyarország a Magas Tátrával. Hanvai J. Ede. Dobsina, 1910.
Magas Tátra és az Északnyugati Felföld. Vig József. Kassa, 1912.
223
A Magas Tátra részletes kalauza I–III. Dr. Vigyázó János, Hefty Gy. Andor és Dr. Komarnicki Gyula. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1917. (Német nyelven is.)
A Magas Tátra hegymászókalauza. Dr. Komarnicki Gyula. (Dr. Thirring – Dr. Vigyázó: Részletes helyi kalauzok 7.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1926. (Német nyelven is.)
A Magas Tátra. Dr. Posewitz Tivadar. Budapest, 1909.
Tátra-kalauz. Dr. Szontagh Miklós. Budapest, 1912–13.
Die Hohe Tátra. Kolbenheyer K. Teschen, 1876. X. kiad. 1898; magyar nyelven 1882.
Hohe Tátra. Dr. A. Otto. Berlin, 1891. X. kiad. 1921.
Die Hohe Tátra und die Niedere Tátra. Dr. A. Reichardt. (Köhler's Karpathen-Führer.) Dresden, 1911.
Hohe Tátra. Karl Siegmeth. (Orell Füssli & Co.: Europäische Wanderbilder. Nach und durch Ungarn. III.) Leipzig, 1911.
Wegweiser für die hohe Tátra. Johannes Müller. Breslau, 1905.
Woerl's Reisehandbücher: Die Hole Tátra.
A Magas Tátra. "Három nap a Magas Tátrán." Éjszaky József Máv. ellenőr. Budapest, 1899.
Karte der Hohen Tátra mit kurzem Wegweiser und Touren-Angaben. Alexander F. Heksch. (Hartleben) Wien – Pest – Leipzig.
Skiführer durch die Bélaer Kalkalpen. Jul. Andor Hefty. Késmárk, 1912.
Skiführer für den Csorbaersee. Jul. Andor Hefty. Késmárk, 1914.
Przwodnik pro Tatrach. I–IV. I. Chmielowsky. Lemberg, 1907– 1912. II. kiad. 1926.
Kratki przewodnik do Tatrach. L. Swierz. Kraków, 1905.
A tátrai fürdőket lásd a helyi kalauzok alatt.
Das weit und breit erschollene Ziepser Schnee-Gebürg. Id. Buchholtz György. Nagylomnic, 1719. (Ujból kiadta Weber Rudolf, 1903.)
Magas Tátra és Abauj-Torna-Gömöri barlangvidék. Siegmeth Károly. Budapest.
A Sztraczenai völgy és a Dobsinai jégbarlang. Dr. Pelech E. János. Igló, 1878. és Budapest, 1884.
Igló környékének síkalauza. Ifj. Marcsek Aladár. Igló, 1917.
Sárosvármegyei album. Szutorisz Frigyes. Eperjes, 1914.
Ungarische Ostkarpathen. Karl Siegmeth. (Orell Füssli & Co.: Europäische Wanderbilder. Nach und durch Ungarn. VI.)
Szatmármegyei kalauz. Farkas Jenő. Nagybánya, 1914.
Führer durch Kaschau und das Abaujtorna-Gömörer Höhlengebirge und ungarische Ostkarpathen. MKE megbiz. Karl Siegmeth. Kassa, 1886.
Erdély. Dr. Reich Milton Oszkár. (Eggenberger-féle utikönyvek. Szerk. Dr. Szemlér Lőrinc. VI.) Budapest, 1909.
Erdélyi kalauz. Utmutató Magyarország erdélyi részében. Radnóti Dezső. Erdélyi Kárpát Egyesület. Kolozsvár, 1901.
224
Erdély. EKE-utikalauz. Közművelődés irod. és nyomt. r.-t. kiad. Kolozsvár, 1891.
Erdélyen keresztül. Sigerius Emil. Nagyszeben, 1905.
Erdélyi fürdők és ásvány vizek. EKE megb. Dr. Mankó Vilmos. Kolozsvár, 1891.
Siebenbürgen. Dr. E. A. Bielz. Wien, 1885. (III. kiad. Sigerius Emil. Nagyszeben. 1903.)
Siebenbürgisches Hochland. (Orell Füssli & Co.: Europäische Wanderbilder. Nach und durch Ungarn.)
Biharhegység és Biharfüred. Rozványi György. Nagyvárad, 1888.
Kalauz biharfüredi kirándulásokra. Czárán Gyula, Belényes, 1903.
Brassóvármegyei turista-kalauz. Méhely Lajos. (Erdélyrészi utikalauz. I.) EKE. Kolozsvár, 1895.
Udvarhelymegyei turista-kalauz. Molnár Károly és Dr. Vajda Emil. (Erdélyrészi utikalauzok. II.) EKE. Kolozsvár, 1897.
Tourenverzeichnis und Umgebungskarte für das Kurhaus auf der hohen Rinne. SKV Sect. Hermannstadt, 1901.
Hunyadvármegyei kalauz. Téglás Gábor. Kolozsvár, 1902.
A Délvidéki Kárpát Egyesület kalauza. Véber Antal. Temesvár, 1894.
Délmagyarország. Dr. Sternberg Adolf és Sziklay János. (Utazók kézi könyvtára. Szerk. Borostyáni Nándor.)
Durch Südungarn. Sternberg, Dragalnia, Diaconovich, Sziklay und Plavsic. (Orell Füssli & Co.: Europäische Wanderbilder. Nach und durch Ungarn. IX.)
Alduna és vidéke. Dr. Erődi Kálmán. (Kárpátoktól Adriáig. III.) Budapest, 1914.
A Dunától a Quarneroig. Kenedi Géza. (Utazók kézi könyvtára. Szerk. Borostyáni Nándor.) 1890.
Von der Donau zum Quarnero. Dr. Géza Kenedi und Wilhelm Gerlai. (Orell Füssli & Co.: Europäische Wanderbilder. Nach und durch Ungarn. V.)
Plitvicer Seen in Kroatien. Agram, 1903.
Quarnero. Harmos Eleonora. (Eggenberger.) Budapest.
* * *
Vigyétek gyermekeiteket a szabad természetbe: ők öregbedni fognak minden jóban, ti meg megifjodtok.
*
A kandi csak néz, de nem lát; a fásult lát, de nem néz; a turista néz is, lát is.
*
A vándorcigány, a házaló és a kengyelfutó nem turisták.
*
A búcsújárás a jámbor lelkek turistasága.
*
Turistatérképek.
Budai hegység. 1:75,000. (Erdőjelzéssel.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918
Soproni hegység. 1:75,000. (Színes útjelzéssel.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918.
Kőszeg-Borostyánkői hegység. 1:75,000. (Színes útjelzéssel,) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918.
Pilis hegység. 1:75,000. (Erdő- és színes útjelzéssel.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918.
Mecsek. 1:75,000. (Utjelzéssel.) Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918.
Bakony. 1:75,000. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918.
Balaton Felvidék. 1:75,000. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918.
Badacsony és környéke. 1:75,000. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918.
Gerecse hegység 1:75,000. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918.
Börzsönyi hegység. 1:75,000. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1918.
Pilis és Dobogókő. 1:25,000. (Háromszínnyomat) Dr. Vigyázó János és Magaziner Pál. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1920.
Budai hegyek. 1:50,000. (Háromszínnyomat.) Dr. Vigyázó János. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1921.
Mecsek. 1:50,000 (Modern turistatérkép, háromszínnyomat.) Dr. Vigyázó János. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1926.
Mátra. 1:50,000. (Modern turistatérkép, háromszínnyomat.) Dr. Vigyázó János és Horn K. Lajos. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1927.
Bükk. 1:50,000. (Modern turistatérkép, háromszínnyomat.) Dr. Vigyázó János és Földváry Miksa. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1927.
A Magas Tátra turistatérképe. 1:50,000. (Színes kiad.) M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium. Budapest, 1910.
Touristenkarte der Hohen Tatra. 1:50,000. Dr. A. Otto. Breslau, 1911.
A Magas Tátra és környéke térképe. 1:75,000. (Színes kiad., Dénes Ferenc útjelzéseivel.) Katonai Földrajzi Intézet. Wien, 1913.
Detailkarte des Tátragebietes vom K. u. K. Militärgeographischen Institut. 1:25,000. Wien, 1913. (Uj cseh kiad. Praha, 1921)
A Magas Tátra. 1:75,000. (Színes kiad., eredeti sziklarajzzal.) Dr. Vigyázó János és Kogutowitz Károly. Turistaság és Alpinizmus. Budapest, 1914.
Die Hohe Tatra. 1:50,000. (Színes kiad., eredeti sziklarajzzal.) Dr. Vigyázó János és Dr. Komarnicki Gyula. Turistaság és Alpinizmus. Budapest-Késmárk, 1920. (Tót nyelven is.)