A turistát érdeklő [érintő] jogszabályok.
A turistaság gyakorlása sem törvényileg, sem rendeletileg szabályozva nincs. Azokat a szabályokat, amelyeket a turista állandóan szem előtt tartani kénytelen, ha jogszabályokkal összeütközni nem akar, különböző törvényekból kell kikeresni. Ezek a törvények azonban különböző, a turistasággal gyakran ellenérdekű jogviszonyokat rendeznek, a turistaság érdekeit figyelembe nem veszik, gyakran már elavultak, s így a különböző, nem egységes rendelkezések között, amelyek turista-szempontból rendkívül hiányosak is, nehéz eligazodni.
Mégis a turistának tudnia kell, hogy turistáskodás közben mit szabad tenni s mit nem, hogy mihez van joga neki s mihez mindazoknak, akiknek jogait, vagy érdekeit a turistáskodás érinti.
Általános alapelvül mást megállapítani nem lehet, mint hogy a turista minden körülmények között köteles tartózkodni olyan ténykedéstől, amely vagy tiltó szabályba ütközik, vagy pedig az általános magánjog elvei szerint kártérítési kötelezettséget vonhat maga után, tehát turistáskodni csak mások jogainak feltétlen tiszteletbentartásával szabad.
A tiltó szabályokat a közigazgatási jog és a büntető jog foglalják magukban; ezeket az alábbiakban ismertetjük. A magánjog szerint tiltott és jogellenes cselekvények kártérítési kötelezettséget vonnak maguk után, de ezeknek a cselekvényeknek közelebbi körülírása és meghatározása azok sokfélesége miatt fel nem sorolható; meg kell azonban jegyezni, hogy a kártérítési kötelezettség fennáll, akár szándékosan, akár véletlenül, akár pedig gondatlanságból okoztatott kár.
A tiltó rendelkezéseken és a magánjog szabályain kívül a turistának figyelembe kell vennie az erkölcsi szabályokat is, amelyek
betartása annál is inkább kötelessége, mert nem szabad elfelejtenie, hogy idegen területen rendesen hívatlan vendég. Mi sem árthat többet a turistaságnak, mint a törvénybe, jogba, vagy erkölcsbe ütköző és kifogásolható magatartás, de nincs hatékonyabb propaganda, mint a kifogástalan magaviselet. Ha kultúrát, szeretetet és jókedvet viszünk idegenbe, mindenütt szívesen fognak látni minket.
*
Az egyes törvényes rendelkezéseket a következőkben ismertetjük.
I. Közigazgatási törvények.
1. 1890: 1. t.-c. A közutakról. A törvény felsorolja a közutakat és pedig: 1. állami utak, 2. törvényhatósági utak, 3. vasúti állomáshoz vezető utak, 4. községi közlekedési utak, 5. tisztán községi utak, 6. egyesek, társaságok vagy szövetkezetek által létesített közutak. Közutakat azok természeténél fogva mindenki, minden korlátozás nélkül használhat. Közutakon való közlekedéstől a turistát sem lehet elzárni s ha valaki ezt mégis megtenné, úgy ellene a büntető és közigazgatási törvények alapján megtorlásnak van helye.
Azt, hogy valamely út a közutak csoportjához tartozik-e, vagy sem, annak a törvényhatóságnak az utakról vezetett törzskönyvéből lehet megállapítani, amely törvényhatóság területén az út keresztülvezet.
2. 1894: XII. t.-c. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről. A törvény V. fejezete szabályozza a mezei közös dülőutakat. A 39. §. szerint: "A mezei közös dülőutak rendeltetése az, hogy más utak hiányában, egy község határában az egyes birtokokhoz hozzá lehessen jutni". Céljuk és rendeltetésük szerint azok által használhatók, kiknek földjük dülőútra dűl. Elvben tehát megvan a lehetősége, hogy idegenek, így turisták elől is, a dülőutak használata elzárassék, a gyakorlatban azonban eddig ez nem fordult elő. Mégis, ha hatósági intézkedéssel, vagy hatósági közeg útján valamely mezei közös dülőút a turisták elől elzáratnék, úgy ennek az intézkedésnek eleget kell tenni.
A magántulajdonon átvezető nem közös dülőutak tekintetében törvényi rendelkezés nincs, az ezeken való közlekedés a mezőkön való átjárással egy megítélés alá esik.
A törvény X. fejezete szabályozza a mezőrendőri kihágásokat és büntetéseket. Amint másnak, épúgy a turistának sem szabad mezőrendőri kihágást elkövetni s minthogy ezek ismerete a turistára nézve fontos, kivonatosan a következőkben ismertetjük a turistát érdeklő mezőrendőri kihágásokat.
A törvény 93. §-a szerint kihágást követ el, aki gazdasági terményeket gyümölcsöskertből, szöllőből, faiskolából vagy mezőről
lop, vagy aki másnak földtől el nem választott termékét leszedi, levágja, ellopja, amennyiben a dolog értéke 60 koronát meg nem halad. Ezen értékhatárt meghaladó értékű dolog ellopása a büntetőtörvény szerint büntettetik.
Kihágást követ el, aki magánhatár- és tilalmi jeleket jogosulatlanul szándékosan megsemmisit, elvisz, más helyre áttesz, megrongál, kiás, aki gazdasági terményeket, fákat és csemetéket, ill. ezek gyümölcseit jogtalanul rongálja, levágja; kitördeli, legallyazza, vagy kiássa, amennyiben az általa okozott kár 60 koronánál nem nagyobb.
Kihágást követ el a 94. §. szerint, aki jogosulatlanul zálogol, vagy aki jogos zálogolást meghiúsítani törekszik.
Kihágást követ el a 95. §. szerint, aki idegen területre jogosulatlanul megy, vagy jogtalanul azon átjár és onnét az illető felhívása folytán el nem távozik, vagy aki tilalmi jelzéssel ellátott területre jogosulatlanul megy, vagy azon jogtalanul átjár. Ebből a rendelkezésből következik, hogy magántulajdonban levő dülőutakon s általában mezőkön áthaladhatunk, ha ott kárt nem okozunk s ha az átjárás tiltva nincs. A tilalmat akár szóval, akár írásban, de elégséges, ha csak tilalmi jellel (pl. kereszt) hozza is a tulajdonos az idegennek tudomására. Ha azonban a tilalmat szóval adják tudomásul, úgy tovább nem haladhatunk, mert kihágást követnénk el és ily esetben a tilalmat közlő egyén utasítását kell kikérnünk arra vonatkozólag, hogy milyen úton távozzunk.
Mezőkön a rendet a mezőőrök, hegyközségekben (szöllőkben) a hegyőrök tartják fenn. (74-92. §§.) A mezőőrök a főszolgabíró (polgármester, Budapesten a kerületi előljáró) igazolványával vannak ellátva. Minden nézeteltérés esetén a mezőőr felhívandó, hogy igazolványát mutassa fel A mezőőr hatáskörébe tartozó hivatalos felszólításnak mindenki engedelmeskedni köteles, a mezőőr a közbiztonsági közegeket illető jogokat élvezi s ezért aki ellenszegül, a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményt követ el.
Azt, aki kihágást követ el, a mezőőr megzálogolhatja, vagy zálog hiányában a községi előljárósághoz bekísérheti, ha az előtte ismeretlen, vagy állandó lakhelye nincs. Más egyént a mezőőr csak akkor tartóztathat le, ha felszólításának ellenszegül, őt gyalázó szavakkal illeti, vagy jelentékeny kárt okozott.
A mezőrendőri kihágással okozott kár megbecslése a mezőőr kötelessége. A megállapítás felülvizsgálását a községi előljáróságtól 3 nap alatt kell kérni.
3. 1879: XXXI. t.-c. Erdőtörvény. Az erdőben való közlekedés kérdését, valamint az erdei utak használatát az erdőtörvény nem szabályozza, hanem az erdei kihágásokról szóló cím 2. fejezete a veszélyes cselekményekről és mulasztásokról szóló paragrafusaiban állít fel olyan szabályokat, amelyek az erdei utakon és erdőben való közlekedésnek határait megszabják.
A törvény 113. §-a a következőleg szól:
Aki az erdőben engedély nélkül kocsival tilos úton jár, vagy habár azon erdőségben makkoltatásra vagy legeltetésre jogosított is, marhát tilos úton hajt; aki engedély nélkül új utat tör, vagy hatévesnél fiatalabb utánnövések közt jár, ötven krajcártól húsz forintig terjedhető büntetéssel büntetendő".
Eszerint tehát a turistának nem szabad engedély nélkül új utat törni és nem szabad hatévesnél fiatalabb utánnövések között járnia, mert ha ezt megteszi, kihágást követ el.
Az erdőtörvény 114. §-a a következőleg szól:
"Aki idegen erdőben anélkül, hogy ahhoz jogosultsága volna, a közutakon kívül találtatik, ha ottani jelenléte közbiztonsági vagy az erdőtulajdon biztonsága szempontjából aggályosnak tűnik fel, az erdész-személyzet tagjai által az erdőből kiutasitható és ha fejsze, fürész, vagy az erdőtermék szedésére alkalmas más eszköz vagy fegyver volna birtokában, az tőle elveendő; azonban az illető által elvett tárgy 14 nap alatt további intézkedés végett a legközelebbi közigazgatási hatóságnak jelentés mellett átadandó.
Amennyiben tettes az erdőben tartózkodásra, illetőleg fegyverviselésre vonatkozó jogosultságág a hatóság előtt sem tudná igazolni, a fentnevezett s nála talált tárgyak elkobzandók.
Ha az erdőből kiutasított személy a meghagyásnak nem tesz eleget, öt forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; ha pedig ellenszegül, cselekménye közhatósági közeg elleni erőszak büntettét képezi s a büntetőtörvények rendelkezései szerint büntetendő".
E paragrafusból világos, hogy az idegen erdőkön való átjárás önmagában véve nem kihágás, tehát erdei utakon, ha azok nem is közutak, a turista áthaladhat. Ha azonban az erdész-személyzet valamely tagja által az erdőből kiutasíttatik, e rendelkezésnek eleget kell tennie, mert ellenkező esetben kihágást, ha pedig a kiutasítás végrehajtásának ellenszegülne, úgy közhatósági közeg elleni erőszak büntettét követné el.
Ki kell azonban emelni, hogy a kiutasításnak szóval kell megtörténnie, tilalmi jelek, felírások vagy egyéb közlemények kiutasításnak nem tekinthetők.
A turistát érdeklő egyéb erdei kihágásokat az alábbiakban ismertetjük:
A törvény 90. §-a szerint: "Aki valamely erdőben létező élőfát, vagy ott létező levágott, de eladásra vagy felhasználásra még fel nem dolgozott fát lop, az ellopott fa értékét s kártérítésül ezen érték egynegyed részét tartozik megtéríteni; ezenfelül pedig a két összeggel egyenlő pénzbüntetéssel büntetendő". A törvény 92. §-a szerint: "Aki valamely élőfa ágait gallyait letöri vagy levágja és ellopja (illetőleg jogtalanul eltulajdonítja), ezen tárgy értékét s kártérítésül az érték felét tartozik megtéríteni s egyszersmind a két összeggel egyenlő pénzbüntetésre ítélendő".
A törvény 93. §-a szerint: "Aki valamely elszáradt vagy az elemek által letört fát, ágat gallyat vagy tuskót lop el (illetőleg eltulajdonít), ezen tárgy értékét egyszeresen tartozik megtéríteni s ezen értékkel egyenlő pénzbüntetéssel büntettetik". A törvény 95. §-a szerint: "Aki gubacsot, tölgy-, bükk-, fenyő- vagy más erdei magot vagy erdei gyümölcsöt, gombát, korhadékot, földet, anyagot, tőzeget, meszet, gyephantot, fagyökeret, füvet vagy egyéb erdei terméket lop (eltulajdonít), annak értékének megtérítésén felül az értékkel egyenlő pénzbüntetéssel büntettetik. Ha pedig a tettes az erdei magot, gubacsot vagy gyümölcsöt leverte vagy leszaggatta, a fentebbi pontban meghatározott fizetéseken fölül kártérítésül az értékkel egyenlő összeget is tartozik fizetni".
Ha az ellopott dolog értéke 60 koronánál több, úgy nem kihágás, hanem lopás vétsége vagy büntette forog fenn.
A fentiekben meghatározott cselekmények kísérlete is büntetendő s ugyancsak büntettetik a bünpártoló is.
Tilos továbbá a fáknak bármily módon való megrongálása, tilalmi tábláknak, jelző és útmutató póznáknak, az erdőművelés érdekében felállított jeleknek vagy műveknek rongálása, erdőben vagy annak közelében tűz rakása, a tűznek felügyelet nélkül hagyása. (105., 105., 108. §§.)
Erdőkben és azok közelében 100 méternyi távolságon belül csak az erdészeti személyzet engedélye mellett szabad tüzet rakni, a tüzet eltávozás előtt mindenkinek el kell oltania. (9. §.)
A turista szempontjából különösen figyelmet érdemlő a 81. §., amely a következőket mondja:
"Ha valakit útközben, akár az erdőben, akár annak közelében, oly baj ért, mely miatt kénytelen volt erdei kihágást elkövetni, de ezt az erdőfelügyelettel megbízott személynek azonnal, vagy a legközelebbi község előljárójának 24 óra alatt följelenti, úgy ezen cselekmény nem büntettetik mint kihágás. Az okozott kár vagy az eltulajdonított dolog értéke azonban ez esetben is megtérítendő".
Az erdőkben a rendet és a felügyeletet a hatóságilag felesketett erdőtisztek és erdőőrök tartják fenn és szolgálatukban közbiztonsági közegeknek tekintendők, ezért, aki nekik ellenszegül, a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményt követ el. Az erdőtisztek és erdőőrök a közigazgatási bizottság, illetve a szolgabíró (városokban a rendőrkapitány) által igazolvánnyal láttatnak el és minden nézeteltérés esetén az erdőtiszt, illetve erdőőr felhívandó igazolványának felmutatására.
Az erdőőrök az általuk tapasztalt kihágásokról naplót vezetnek.
A fölesketett erdőtisztek, midőn szolgálatban vannak, egyenruhát, az erdőőrök könnyen felismerhető jelvényt kötelesek viselni. (40., 45., 128. §§.) Az erdóőröknek jogukban áll a kihágás elkövetőjét megzálogolni, továbbá ismeretlen egyéneket vagy külföldieket tettenkapás esetében a legközelebbi község előljárósága
elé vezetni. (139. §.) Ha tettenkapás esetén a tettenkapott az erdőszemélyzet tagjának felszólítására a kihágást abba nem hagyja, úgy azonnal letartóztatható és a legközelebbi község előljárósága elé vezetendő. (142. §.)
II. Büntetőtörvények.
1. 1879: XL. t.-c. A kihágásokról. Ez a törvény sokféle életviszonyt szabályozván, a turistát speciálisan csak egynéhány paragrafus érdekli [érinti].
Igy pl. a törvény 72. §-a a következőket mondja:
"Aki szállodákban, vendéglőkben, az idegeneknek nyilvántartására hatóságilag megrendelt vendégkönyvbe vagy jegyzékbe, ha a könyv vagy jegyzék átadása mellett arra felhivatott, nevét, állását és lakhelyét be nem írja, ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Aki pedig a hatóság tévedésbeejtése végett nevét, állását vagy lakhelyét hamisan írja be: száz forintig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.
A törvény 105. §-a a következőleg szól:
"Aki az emberek használatára szolgáló kútba, vízvezetékbe vagy forrásba ronda vagy undorító tárgyat dob: három napig terjedhető elzárással büntetendő. Aki pedig közhasználatban lévő kutat, vízvezetéket vagy forrást szándékosan akként ront meg, hogy vize élvezhetetlenné válik, vagy használhatósága félbeszakad: tizenöt napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő".
A büntetőnovellának a törvény 126. §-át helyettesítő 51. §-a határozza meg a lopásnak azon eseteit, amikor a lopás csak kihágást képez. A mezei és erdei lopásokat szabályozó, már ismertetett paragrafusok, továbbá a büntetőnovella 51. §-a kimeríti azt a kört, amelyen belül a lopás kihágás; a lopás minden egyéb esete a büntetőtörvénykönyv szabályai alá esik. A büntető-novella 51. §-a a következőleg szól:
"Aki tíz korona értéket felül nem haladó élelmi- vagy élvezeticikket, tüzelőszert vagy egyéb életszükségleti tárgyat lop, elsikkaszt, vagy jogtalanul elsajátít, amennyiben a cselekményt bűntetté minősítő körülmény nem forog fenn, tulajdon elleni kihágást követ el és nyolc napig terjedhető elzárással büntetendő".
Az idegen ingó dolognak jogtalan használatát és az idegen ingatlan vagyonnak jogtalan megrongálását a 127. §. a következőleg bünteti:
"Nyolc napig terjedhető elzárással büntetendő, aki idegen ingó dolgot tudva jogtalanul használ és ezáltal azt megrongálja vagy értékben csökkenti, vagy a jogtalan használat által egyéb módon kárt okoz. Ugyanezen büntetéssel büntetendő, aki másnak ingatlan vagyonát szándékosan és jogtalanul megrongálja, vagy
annak a földtől el nem választott termékét felhasználja, amennyiben az okozott kár öt forint értéket meg nem halad".
2. 1878: V. t.-c. A büntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvénykönyv. Az ebben a törvényben szabályozott bűncselekmények közül speciálisan csak kevés érdekli [érinti] a turistát, ezeket is főleg azért ismertetjük, nehogy a törvény nemtudása következtében esetleg e törvénybe ütköző cselekmény elkövettessék.
Az előzőkben már ismertetett mezei és erdei lopás kihágása, valamint a kihágási törvényben szabályozott lopás csak abban az esetben esik a hivatkozott törvényekben meghatározott enyhébb megítélés alá, ha nincsenek olyan minősítő körülmények, amelyek a lopást büntetté minősítik. A minősítő körülmények a következők: ha épületben, bekerített helyen vagy hajón követtetett el a lopás, ahová a tolvaj betörés vagy bemászás által jutott, vagy ha a zár feltöretett; ha a zár felnyitására hamis vagy ellopott kulcs használtatott; ha a tolvaj a lopás elkövetésekor fegyvert viselt; ez esetekben a lopás bűntett.
A törvény 330. §-a magánlaknak megsértését magánszemély által a következőkben szabályozza:
"Aki másnak a lakásába, üzlethelyiségébe, azokkal összeköttetésben levő vagy azokhoz tartozó helyiségbe, vagy bekerített helyre, az ott lakó vagy a lakással rendelkező beleegyezése nélkül, jogtalanul, erőszakkal, fenyegetéssel vagy hamis kulcsok használása által behatol – amennyiben súlyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn – a magánlak megsértésének bűntettét követi el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő".
Más vagyonának megrongálását a törvény 418. és 421. §-a a következőkben szabályozza:
"Aki idegen ingó dolgot szándékosan és jogtalanul megrongál vagy megsemmisít: vétséget követ el s három évig terjedhető fogházzal és ötven forinttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Aki másnak ingatlan vagyonát jogtalanul elfoglalja, vagy szándékosan és jogtalanul megrongálja, vagy annak a földtől el nem választott termékét felhasználja, amennyiben súlyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn és az okozott kár öt forint értéket felülmúl: vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal, valamint kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő".
* * *
A turistáé a legnagyobb latifundium: az egész föld.
*
Az Úristen elsősorban a turista számára teremtette a világot.
*