TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT
A M. TUD. AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL
KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT

LV–LVI. KÖTET

A VIII. (1893-95. ÉVI) CZIKLUS
HATODIK / HETEDIK KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁIRÓI SZÁMÁRA


A FIZIKA ELEMEI

IRTA
ANTONIO RÒITI

FORDÍTOTTA
CZÓGLER ALAJOS

A FORDÍTÁST KIEGÉSZÍTETTE ÉS FELÜLVIZSGÁLTA
BARTONIEK GÉZA

ELSŐ KÖTET
NÉGYSZÁZNYOLCZ ÁBRÁVAL

BUDAPEST
KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
1895.
A FRANKLIN-TÁRSULAT KÖNYVSAJTÓJA


TARTALOM.

 Titkári előszó    V. 
 Előszó a magyar kiadáshoz       VII. 

BEVEZETÉS.

 A fizika tárgya    1 
 Az anyag halmazállapota   2-3 
 A szilárd testek különös tulajdonságai       4 
 Általános tulajdonságok   5-6 
 Molekulák és atómok   7 
 Áthatatlanság   8 
 A térfogat változékonysága   9-10 
 Higanyhőmérő    11 
 Fajsúly   12-13 
 Tünemény, törvény, hipotézis   14 

ELSŐ RÉSZ.
A SZILÁRD TESTEK MECHANIKÁJA.

I. Fejezet. – A mozgásról9. lap

 Kinematika   15 
 Abszolut és relatív nyugvás és mozgás   16 
 Pálya és irány   17 
 Egyenletes mozgás, változó mozgás   18 
 Sebesség meghatározása és mérése   19 
 A mozgás tüneményeinek grafikus előtüntetése   20 
 Egyenletesen változó mozgás   21 
 Tetszőlegesen változó mozgás gyorsulása   22 
 Sebességek összetevése és szétbontása   23 
 Egyszerű rezgő mozgás   24 
 Középponti gyorsulás   25 
 Szögsebesség   26 
 Forgó mozgások összetétele   27 
 Mi módon értelmezendő a szilárd test nyugvása. – Tétlenség        28 
 Erő   29-30 
 Az erő statikai mérése   31-32 
 Az erő meghatározása és ábrázolása   33 
 Az erő hatásának módjai   34 
 Postulatumok, megállapodások   35-37 

II. Fejezet. – A szilárd testek statikája43. lap

 Összetevők, eredő   38 
 Összefutó erők   39-42 
 Párhuzamos erők   43-46 
 Súlypont   47 
 Erőpár   48 
 Erőpárok összetevése   49 
 Erőösszetevés általános esete   50 
 Pont vagy tengely körül forgó test. – Forgás momentuma        51-54 
 Sík lappal megtámasztott test   55 

III. Fejezet. – Erők egyensúlya a gépeken65. lap

 A gépek általános szempontból   56-57 
 Emeltyü   58 
 Mérleg, mázsáló   59 
 Hengerkerék   60 
 Csiga   61 
 Lejtő   62 
 Ék   63 
 Csavar és alkalmazásai   64-65 
 Az erőbeli nyereség egyenlő a sebességbeli veszteséggel        66-67 

IV. Fejezet. – Dinamika80. lap

 A dinamika három alaptörvénye   68 
 Állandó erő hatásának alávetett test mozgása        69 
 Nehéz testek szabad esése   70 
 ATWOOD-féle gép   71 
 Tömeg   72-73 
 Sűrűség   74 
 Mozgásmennység. Az erő impulzusa   75 
 Változó erőtől előidézett mozgás   76 
 Az erő abszolut egysége   77 

Közbevetés.Mértékrendszerekről.91. lap

 Alapegységek, leszármaztatott egységek        78 
 Különböző mértékrendszerek   79 
 Átmenet egyik rendszerről a másikra   80-81 
 Abszolut (C. G. S.) mértékrendszer   82 

Dinamika. (A IV. fejezet folytatása) – 100. lap

 A mozgás iránya nem esik egybe az erő irányával   83 
 Több egyidejűleg ható erő   84 
 Lejtőn való mozgás   84 
 Egyszerű inga   86-87 
 Összetett inga   88-89 
 Lengés síkjának állandósága   90 
 Hatás és visszahatás   91 
 A mozgásmennyiség kicserélődése az ütközésnél   92 
 Szabad test visszahatása. Körmozgás   93-95 
 A nehézségi gyorsulás változásának okai   96 
  Közbevetés.Surlódás és a közeg ellenállása (120. lap)        97-98 

V. Fejezet. – A munka és energia122. lap

 Kilogrammméter és lóerő   99 
 A munka abszolut egysége   100 
 Mozdító munka, ellenálló munka   101 
 A munka mérése, ha az elmozdulás nem esik az erő irányába        102 
 Több egyidejűleg ható erő munkája   103-104 
 Eleven erő   105 
 Ellenmondás LEIBNIZ és DESCARTES között   106 
 Változó erő munkája   107 
 A munka s az elevenerő egyenértékűsége   108 
 A virtuális sebességek elve   109 
 Potencziális munka   110 
 Surlódás leküzdésére fordított munka   111 
 Mozgásban levő gépek   112 
 Dinamometrikus fék   113 
 Eleven erő megmaradásának elve   114 
 Energia megmaradásának elve   115 
 Alkalmazás a bolygók mozgására. Valódi nap és közép nap   116 
 Alkalmazás a rezgő mozgásra   117 
 Alkalmazás az egyenes és ferde ütközésre   118 
 Forgó test eleven ereje   119-124 
 Összetett inga hosszúsága   125 
 Megfordítható inga   126 
 Tehetetlenségi nyomaték kísérleti meghatározása   127 
 Állandó forgástengelyek   128-129 
 Giroszkóp   130 
 A nap és éjegyenlőségi pontok előnyomulása és a nutáczió   131 

VI. Fejezet. – A gravitaczió162. lap

  A természeti erők áttekintése   132 
 KEPPLER törvényei   133 
 NEWTON leszármaztatja belőlük az általános tömegvonzás törvényeit        134 
 Csillagok, bolygók, mellékbolygók   135 
 Üstökösök, hullócsillagok   136-137 
 A nehézség különös esete az általános tömegvonzásnak   138-139 
 CAVENDISH kísérlete s a belőle vonható következtetések   140 
 A kozmikus éter hipotézise   141 
 Csillagászati mértékrendszer   142 
 Munka, mely valamely nehéz testnek a földről való
      eltávolítására megkivántatik 
 143-144 
 A gravitaczió potencziálja   145-147 
 Egypotencziálú felületek   148-149 
 Számbeli példák   150-151 

VII. Fejezet. – Molekulai erők a szilárd testekben185. lap

 Adhézió és kohézió   152 
 Rugalmasság az összenyomásnál   153 
 Rugalmasság a nyújtás esetében   154 
 Rugalmassági együtthatók és modulusok   155 
 Nyujtásnál előidézett térfogatváltozás   156 
 A rugalmas erő munkája   157 
 A csavarási rugalmasság   158 
 A csavarási nyomaték (cs. együttható) meghatározása   159 
 Tehetetlenségi nyomatékok meghatározása   160 
 CAVENDISH kisérletének kiszámítása   161 
 Hajlításbeli rugalmasság és alkalmazása a zsebórákban   162 
 Másodlagos rugalmasság, vagyis a rugalmas utóhatások        163 
 Rugalmasság határa   164 
 Szivósság   165 
 Számadatok   166 

MÁSODIK RÉSZ.
A FOLYADÉKOK MECHANIKÁJA.

VIII. Fejezet. – A folyadékok statikája203. lap

 Mi módon kell a nyugvó folyadék állapotát felfogni    167 
 Belső surlódás és a nyulósság   168 
 Folyadékok összenyomhatósága és rugalmassága   169 
 PASCAL tétele. Nyomás dimenziói   170 
 Hidraulikus sajtó   171 
 Folyadék határfelületei   172 
 Szabad folyadékfelületek, egypotencziálu felületek. Dagály és apály        173 
 Hold mozgásának látszólagos gyorsulása   174 
 Nehézségerő okozta nyomás a folyadékokban és
     az idevágó kísérletek 
 175-178 
 ARCHIMEDES elve és az uszás   179-181 
 Fajsúly meghatározására szolgáló módszerek és mérőkészülékek   182-189 

IX. Fejezet. – Molekulai hatások a folyadékokban228. lap

 Kísérletek folyadékhártyákkal   191 
 Felületi feszültség és méretei   192-193 
 PLATEAU kísérletei   194 
 Folyadéksugarak alakjai   195 
 Folyadékok és szilárd testek érintkezése   196 
 Hajcsövesség tüneményeinek leírása   197 
 Magyarázatuk és törvényeik. Számadatok   198-199 
 Folyadéknak szétterülése más folyadék felületén        200-201 
 Szilárd testek oldódása folyadékokban   202 
 Emulziók, folyadékkeverékek   203 
 Diffuzió   204 
 Dializis   205 
 Diozmózis   206-207 

X. Fejezet. – A légnemű testek statikája249. lap

 Gázak és gőzök   208 
 Légneműek összenyomhatósága és rugalmassága        209-210 
 Súlyuk és sűrűségök   211 
 Légkör nyomása   212-215 
 Szivornyák és biztosító csövek   216-217 
 Szabad térbe nyiló manométer   218 
 Normális nyomás; összeegyeztetése az
      abszolut (C. G. S.) mértékrendszerrel 
 219 
 Edényes barométerek   220-223 
 Barométer adatának kiigazítása   224 
 Szivornyás barométer   225 
 Folyadék nélküli barométerek   226 
 Barométer állásának változásai   227 
 Magasságmérés   228-230 
 BOYLE törvénye és folyományai   231-233 
 Eltérések BOYLE törvényétől   234 
 Gázok levegőre vonatkoztatott sűrűsége   235 
 Sűrített levegőjű manométerek   236 
 Fémmanométerek   237 
 Baroszkóp   238 
 Levegő felhajtó ereje a mérlegelésnél   239 
 Léggömbök   240 

XI. Fejezet. – A folyós testek dinamikája283. lap

 GAY-LUSSAC szivattyúja   241-242 
 Légszivattyú   243 
 GEISSLER higanyos légszivattyúja   244 
 Ritkítás kiszámítása   245 
 Szivattyús kutak   246-248 
 Szökő kutak, források   249 
 MARIOTTE palaczkja   250 
 TORRICELLI tétele a folyadékok kiáramlására vonatkozólag         251-252 
 Folyadéksugár összehuzódása   253 
 Tökéletes folyadékok áramlása vezetékekben   254-255 
 Statikai nyomás, dinamikai nyomás   256 
 BUNSEN-féle vízszivattyú   257 
 SPRENGEL-féle szivattyú   258 
 Nyulós folyadékok áramlása vezetékekben   259 
 Nyulóssági együttható és méretei   260-261 
 Szűrés   262 

XII. Fejezet. – Molekulai hatások a légneműekben313. lap

 Elmélet a légneműek alkatáról   263 
 BOYLE törvényének levezetése az elméletből   264 
 Több gáz keveréke   265 
 Száraz levegő összetétele   266 
 A gázmolekula átlagos sebessége és eleven ereje        267-268 
 Gázneműek diffuziója   269 
 Légneműek diozmózisa   270 
 Légneműek és szilárd testek egymásra hatása.       MOSER-féle alakok   271-272 
 Légnemű és folyós testek egymásra hatása   273-276 
 Légneműek dializisa.   277-278 
 Surlódás a légneműekben   279 

HARMADIK RÉSZ.
A HANGRÓL.

XIII. Fejezet. – Hullámmozgás. 335. lap

 Időszakos mozgás   280-281 
 Lökésnek, hullámnak tovaterjedése kötélben   282 
 Hullámzó mozgás grafikai előtüntetése   283 
 Keresztrezgés, hosszmenti rezgés   284 
 Sűrűsödések és ritkulások a hullámban   285 
 Hullámfelület   286 
 Kicsiny mozgások összetétele rugalmas közegben        287 

XIV. Fejezet. – A hang terjedése344. lap

 Hang hallhatóságának föltételei   288 
 Hang terjedésének sebessége   289-291 
 Levegőnek akusztikai átlátszósága   292 
 Hullámok visszaverődése. Visszhang        293 

XV. Fejezet. – A hangok megkülönböztető tulajdonságai349. lap

 Hang erőssége. Szócső és hallócsövek   294-295 
 Hangmagasság   296 
 Akusztikai szirénák   297 
 Zenei hangközök   298 
 Természetes hangskála   299 
 Temperált hangskála   300 
 Zenei hang és zaj   301 
 Normális hangvilla   302 
 Hangvilla alkalmazása igen rövid időközök mérésére        303 

XVI. Fejezet. – A különböző testek rezgésének módja300. lap

 Haladó hullámok, álló hullámok   304-305 
 Beeső és visszaverődő hullámok interferencziája        306 
 Húrok keresztrezgései   307 
 Harmonikus hangok sora   308 
 Szonométer   309 
 Húros hangszerek   310 
 Rugalmas pálczák keresztrezgései   311-312 
 Rugalmas lemezek és harangok keresztrezgései   313-314 
 Hajlékony hártyák keresztrezgései   315 
 Pálczák hosszmenti rezgései   316 
 Ráhangzás   317 
 Rezgő légoszlopok; sípok   318 
 KUNDT-féle alakok   319 
 Folyadékokba merülő sípok   320 
 Fuvóhangszerek szájnyílása   321-322 

XVII. Fejezet. – A beszéd és a hallás381. lap

 Emberi beszélő szerv   323 
 Hangok interferencziája   324 
 Lüktetések. Konszonanczia és disszonanczia        325 
 Hangok összetétele   326-327 
 Fülnek hangelemző tehetsége   328 
 Hangok elemzése   329 
 Kombináczió hangok   330 
 Hangszínezet   331-332 
 Hangzók   333 
 Fonograf   334 
 Emberi fül leírása   335 
 Audifon   336 

NEGYEDIK RÉSZ.
HŐBELI ENERGIA.

XVIII. Fejezet. – Hő és hőmérséklet396. lap.

 Az energia különböző fajai   337 
 Égéskor a potencziális energia kinetikai energiává alakul át        338 
 Hőmennyiség   339 
 Hőmérséklet fokozatbeli megkülönböztetése   340 
 Thermoszkóp   341 
 Hőmérséklet ideiglenes mérése a higanyhőmérővel   342 
 Különböző hőmérők adatainak összeegyeztetése   343-344 
 Hőmérő pontossága és érzékenysége   345 
 Alkoholos hőmérő   346 
 Higanyhőmérő helyettesítése a léghőmérővel   347 
 Maximum-minimum hőmérők   348 
 Különbségi hőmérő   349 

XIX. Fejezet. – A hő terjedése407. lap

 Hőterjedés három módja   350 
 Észrevételek a sugárzásra vonatkozólag    351 
 Hővezetés, vezetősség   352 
 Fémhálók, DAVY bányászlámpája    353 
 FOURIER elmélete, a belső vezetősseg együtthatója        354 
 Külső hővezetés együtthatója   355 
 Hő terjedése valamely pálczában   356 
 Anizotróp testek hővezetése   357 
 Hőterjedés folyadékokban   358 
 Hőterjedés légneműekben   359-360 

XX. Fejezet. – Kalorimétria – 422. lap

 Hőmennyiség abszolut és gyakorlati egysége        361 
 LAVOISIER és LAPLACE jégkalorimétere   362-363 
 Közép fajhő   364 
 Hőfoghatóság   365 
 BUNSEN jégkalorimétere   366 
 Vízkaloriméterek   367-368 
 Víz fajhője változik a hőmérséklettel   369 
 Jégolvasztásra szükséges hőmennyiség   370 
 Fajhő meghatározása   371-372 
 Valódi fajhő   373 
 Szilárd és folyós testek fajhői   374-375 
 Térfogategység hőfoghatósága   376 

XXI. Fejezet. – A hő forrásai436. lap

 A mechanikai munkából eredő hő   377-379 
 Kaloriának mechanikai egyenértéke   380 
 Meghatározása surlódásból és ütközésből        381-383 
 Gáz összenyomásából eredő hő   384-385 
 Hő átalakulása munkává   386 
 Az erg és kaloria összehasonlítása   387 
 Thermochemia alapelvei   388-389 
 Fűtőanyagok hőfejlesztő képessége   390 
 Állati hő és izom munka   391 
 A Nap heve és forrásai   392-396 

XXII. Fejezet. – A szilárd testek és folyadékok hő okozta tágulása.455. lap

 Vonalmenti kiterjedés   397 
 Közép kiterjedési együtthatók   398-399 
 Vonalmenti kiterjedésre vonatkozó feladatok   400 
 Valódi kiterjedési együtthatók   401-402 
 Némely szilárd test kiterjedési együtthatójának     
      változása a hőmérséklettel 
 403 
 Köbbeli kiterjedés, feladatok   404-406 
 Kiterjedés mechanikai hatásai   407-408 
 Ingák kiigazítása   409-410 
 Látszólagos és valódi kiterjedés   411-412 
 Higany valódi kiterjedése   413 
 Dilatométer   414 
 Súlytermométer   415 
 Némely folyadék kiterjedési együtthatói   416 
 Víz legnagyobb sűrűsége   417-418 
 Víz fajsúlya különböző hőfokok alatt   419 
 Edények térfogatának meghatározása   420 
 Szilárd testek köbbeli kiterjedésének mérése   421 
 Térfogat változása a szilárd halmazállapotból
     a folyós halmazatba való átmenetkor 
 422 

XXIII. Fejezet. – Olvadás és fagyás479. lap

 Testek különböző viselkedése olvadás     
      és megszilárdulás közben  
 423-426  
 Túlhűtés   427-429 
 Olvadáspontok, fagypontok   430 
 Nyomás hatása az olvadásra   431-432 
 Újra fagyás   433-434 
 Nyomás hatása a telitettségre   435 
 Olvadási hő   436-437 
 Oldási és higítási hő   438 
 Telített és túltelített oldatok   439-440 
 Sós oldatok telítése és fagyási görbéi   441-442 
 Kriohidrátok   443 
 Hűtő (fagyasztó) keverékek   444-447 
 Ötvények [!] olvadása   448-449 

XXIV. Fejezet. – Hőtünemények a légneműeken499. lap

 Állandó nyomás alatti kiterjedési együtthatók   450 
 Állandó térfogat alatti feszültségi együtthatók   451-452 
 Légneműek tágulására vonatkozó feladatok   453 
 Tágulási együtthatók változékonysága   454 
 Légneműek izotermás görbéi   455-456 
 Léghőmérő leirása és összehasonlítása
     másféle hőmérőkkel 
 457-460 
 Állandó nyomás alatti fajhő   461-462 
 Gázok fölmelegítése közben végzett külső munkáról   463-464 
 Állandó térfogat alatti fajhő,
     levezetve a hang terjedés-sebességéből 
 465 
 Ugyanaz levezetve a kaloria dinamikai egyenértékéből   466 
 Elméleti fejtegetések a légneműek molekulai szerkezetéről        467-468 
 Hőmérsékletnek függése a molekulák eleven erejétől   469 
 Abszolut zéruspont, a tökéletes gáz
     tulajdonságaiból levezetve 
 470-471 
 AVOGADRO és AMPÉRE törvényei   472-473 

XXV. Fejezet. – Különbség a folyadékok, a gőzök és a gázok között. – A folyadékok párolgása s a gázneműek folyósítása 529. lap

 Minők a valóságban a légneműek.
     ANDREWS kísérletei  
 474 
 Széndioxid izotermás görbéi   475-476 
 Telített légneműek   477 
 Kritikus hőfok   478 
 Különbség a gőz és gáz között   479 
 Némely légnemű test kritikus pontjai   480 
 Hogyan különböznek a gázok a tökéletes gáztól   481 
 VAN DER WAALS és CLAUSIUS képletei   482  
 Párolgás az üres térben   483-484 
 Gőzök feszültsége   485 
 Telített gőzök feszültsége   486-487 
 REGNAULT táblázatai   488 
 DUMAS módszere a gőzök sűrűségének meghatározására        489 
 MEYER V. módszere   490 
 Gőzök levegőre vonatkozó sűrűségének változósága   491 
 Disszocziáczió   492 
 Gőzökre vonatkozó gyakorlati feladatok   493 
 Gőzök és gázok keveréke   494 
 1 liter nedves levegő súlya    495 
 Keverékek és oldatok gőzeinek feszültsége   496 
 Párolgás   497 
 Szétfolyás, kivirágzás   498 
 Pszichrométer   499 
 Nedvességi állapot   500 
 Sűrítő higrométer   501 
 Chemiai higrométer   502 
 Elnyelési higrométer   503 
 Forrás   504 
 Túlhevített folyadékok   505 
 Párolgás és forrás egybevetése   506 
 Nyomás hatása a forráspontra   507-508 
 Forráspont; a fejlődő gőz hőmérséklete   509 
 REGNAULT részletesebb táblázata   510 
 LEIDENFROST-féle tünemény   511-512 
 Lepárlás   513 
 Párolgási hő mérése   514-515 
 Párolgás révén előidézett fagyás   516 
 Összes gázok folyósítására vezető módszerek   517-519 
 CAILLETET és PICTET kísérletei   520 
 WROBLEWSKI és OLSZEWSKI kísérletei   521 

XXVI. Fejezet. – A gőzgépekről és a thermodinamikáról585. lap

 Gőzgép lényeges alkotó részei   522 
 Különböző gépek   523 
  Magas nyomású gép leírása   524 
 Expanziós gép leírása   525 
 Sűrítős gőzgép   526 
 Lokomotiv leírása   527 
 Valamely gép munkájának leírása   528 
 Nyomás-indikátor   529 
 WATT diagrammája   530 
 Óránkénti és lóerőnkénti szénfogyasztás   531 
 Gőzfejlesztőnek hosszúsági tényezője   532 
 Energiabeli veszteségek a gőzfejlesztés és a főtengelyre való     
     munka átvitel közé eső átalakulások folyamán 
 533 
 Thermodinamikának két tétele   534 
 Átalakulások zárt körfolyamata   535 
 CARNOT-féle körfolyamat   536 
 CARNOT körfolyamata megfordítható   537 
 A megfordítható gépek adják a legnagyobb munka sikert   538 
 Abszolut hőmérséklet levezetése a thermodinamika
     második tételéből 
 539 
 Tüzeléssel működésben tartott hőgép elméleti munka sikere   540-541  
 Második törvény alkalmazva a helyiségek
     fűtésének kiszámítására 
 542 
 Második törvénynek tudományos fontossága   543 
 Levezethető belőle az olvadás pontnak
     a nyomástól való függése 
 544 
 Alkalmazható a folyadékok adiabatikus összenyomására   545 
 Rugalmasság adiabatikus modulusa   546 
 Alkalmazás a hangterjedés sebességének kiszámítására   547 
 Az energia lefokozódása   548 

Függelék a magyar kiadáshoz – A kathetométer s a nóniusz620. lap

Betürendes név- és tárgymutató624. lap


[TITKÁRI ELŐSZÓ]

Mikor a Kir. Magyar Természettudományi Társulat RÒITI olasz tudósnak «A fizika elemei» czímű két kötetes munkáját (*) közre bocsátja, csak igéretét váltja be, melyet a Természettudományi Könyvkiadó Vállalat nyolczadik (1893-1895. évi) cziklusának előrajzában helyezett volt kilátásba, mondván: «A cziklus könyvilletményeinek kiszemelésében Társulatunk arra törekedett, hogy a díszesebb kiadású és könnyebb olvasni valók mellett olyan alapvető nagyobb kézikönyveket is adjon, a melyek már régóta igen érezhető hiányt pótolnak irodalmunkban. Ilyen lesz most a kísérleti fizika kézikönyve.»

Hogy miért esett a választás épen RÒITI munkájára, annak az alábbiakban elsoroltakon kívül (l. a IX. lapon) még az is az oka, hogy a Mathematikai és Physikai Társulat a jeles mű lefordítását már eleve elhatározta s a fordításnak saját tagjai útján való elkészítésére vállalkozott; de minthogy a kezdet nehézségei között a kiadásra vállalkozni nem mert, Társulatunkat szólította fel a munka kiadására, csupán azt kötvén ki, hogy a könyvet a Mathematikai és Physikai Társulat tagjai kedvezményes áron szerezhessék meg.

A Társulat az ajánlatot elfogadta, s mindent elkövetett a munka díszes, czélszerű kiállítására és használhatóvá tételére. Mindkét kötetben a tájékozódást betűrendes név-

(*) Elementi di Fisica. Compilati da ANTONIO RÒITI, professore nel R. Instituto di Studi superiori in Firenze. Terza edizione riveduta dall' autore. Firenze, 1891–1894.


VI

és tárgymutató könnyíti meg, az optika megértését három színes tábla segíti elő, és az egészhez összesen 881 felvilágosító rajz és kép van csatolva.

A munkát CZÓGLER ALAJOS, budapesti VI. ker. állami főreáliskolai tanár fordította le nagy részében, az ő halála után pedig BARTONIEK GÉZA, a Mathematikai és Physikai Társulat titkára, vette kezébe s juttatta befejezésre az ügyet.

Budapest, 1895 október havában.

Wartha Vincze, első titkár.


ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ.

Szenteljük az első sorokat a mű szerzőjének.

ANTONIO RÒITI született Argentában, Ferrara tartományban, 1843. évi május hó 26-án. Egyetemi tanulmányait Pisában elvégezvén, ugyanott elnyerte a mathematikából az egyetemi fokozatot. Erre TASSINARI oldalán a chemiai, majd pedig FELICI mellett a fizikai tanszék assistensi állását töltötte be. Ez állásából a livornoi technikai iskolához ment át a fizika tanárának, s nem sokára hasonló minőségben Firenzébe került. Innét a palermoi egyetem fizikai tanszékét nyerte el nyilvános pályázaton, de már egy év mulva ismét Firenzében látjuk, hova Olaszország elsőrendű tudós iskolája, a Reale Instituto di Studi Superiori, hívta meg az ott működő elsőrendű tanárok sorába. – Ez intézetben ma is tart előadásokat a fizikából s egyúttal igazgatója a Museo di Strumenti antichi nevű nagyhírű múzeumnak.

Ha még hozzáteszszük, hogy 1866-ban mint önkéntes vitézül harczolt Garibaldi seregében, Tirolban fogságba is került; hogy igen sokat utazgatott a külföldön, s hogy különösen Dél-Németországban huzamosabb ideig tartózkodott, hogy meglátogatta hazánkat is: elmondtuk élete folyásának főbb külső körülményeit.

Ámde ezek lényegtelen vonások, melyekből bajos lenne a tudós határozott képét megszerkeszteni. Pedig minket első sorban ez érdekel. A tudóst csakis tudományos munkásságából lehet megismerni, s azért lássuk időrendben RÒITI tudományos munkásságának eredményeit.


VIII

  • 1870. A folyadékok mozgása hengeres csövekben a surlódás számbavételével. Elméleti és kísérleti tanulmány.
  • 1871. Előadási kísérletek.
  • 1872. A folyadékok önkéntes emelkedése a hajszálcsövekben.
  • 1873. Vajjon az éternek áramlása-e az elektromos áram?
  • 1874. A közönbösített szolenoidok elektromindító erejéről.
  • 1875. Még egyszer a neutrális szolenoid elektromindító halásáról.
  • 1876. és 1877. Három értekezés a hang terjedéséről, a mai gáz-elmélet szempontjából.
  • 1877. Előadási kísérletek.
  • 1877. A viszkozitás és rugalmas utóhatás a folyadékokban.
  • 1878. A HOLTZ-féle gép állandóinak meghatározásáról s a gép elektromos áramáról.
  • 1878. A HOLTZ-féle gép kisülése a ritkított gázokban.
  • 1879. Az elektromos áramnak egy belső tömegmozdító hatásáról.
  • 1879. Az áram átütő hatásának egy új alakja.
  • 1881. Néhány új elektrochemiai jelenségről.
  • 1882. A HALL-féle tünemény megvizsgálása a folyadékokban.
  • 1882. Az OHM meghatározásának új módszere. (Ezt a módszert 1885-ben HIMSTED is követte, s a módszer ennek a fizikusnak a neve alatt vált ismeretessé Németországban.)
  • 1884. Egy drót ellenállásának meghatározása abszolut egységekben.
  • 1884. Jelentés az abszolut elektromos mértékrendszer megállapítása végett megtartott párisi nemzetközi congressus munkálatairól.
  • 1884. Módszer egy kondenzátor kapaczitásának abszolut egységekben való meghatározására.
  • 1884 és 1885. Két jelentés a légköri elektromosság állandó megfigyelésének eredményeiről (a megfigyelések Firenzében történtek, DR. PASQUALINI társaságában).


    IX

  • 1885. Egy elektro-kaloriméterről, és néhány, a GAULARD és GIBBS-féle másodrendű generátoron vele tett mérésről.
  • 1885. Az elektro-kaloriméter összehasonlítva RIESS elektromos thermometerével.
  • 1886. Kondenzátorokon végzett abszolut mérések.
  • 1887. BERTHAUD, BOREL és CORTAILLOD kondenzátorain végzett mérések (Comptes Rendus des Travaux du Comité International chargé des essais électriques).
  • 1889. Jelentés a ZIPERNOWSKY, DÉRY és BLÁTHY-féle transzformátoron végzett mérésekről. (U. o.)
  • 1889. Jelentés Róma városának elektromos világításáról.

    Folytonos tudományos munka között megírja jelen művét, melynek első kiadása 4 kis füzetben 1881-84. években jelent meg. Fogadtatása olyan kedvező volt, hogy már 1888-ban új kiadás vált szükségessé. A 4 füzetből ezúttal 2 kötet lett, mely alakjában a munka 1891-94. években harmadik kiadását érte meg.

    De nemcsak az olasz, hanem a más nemzetek tudományos irodalma iránt élénken érdeklődő német és angol szakirodalom is a legnagyobb elismerés szavaival fogadta RÒITI művét, s az elismerés az új kiadásokra nézve még fokozódott.

    A kedvező fogadtatás magyarázatát könnyű megtalálni. RÒITI kiváló tagja annak a tudós nemzedéknek, melynek tudományos ősei között ott van LEONARDO DA VINCI, GALILEI, VOLTA és sok más jeles olasz, kiket ma a fizika alkotói között szoktunk említeni; talán ugyanazokon a padokon tanulták, s ugyanazon kathedráról hallották – s ma hirdetik a fizikát, mint dicső elődjeik. De mint ilyent, az olasz iskola épen nem teszi elfogulttá: éles szeme meglát mindent, a mivel az ő szakmájának ismeretköre bővül, vagy a mi az elméletek tisztázására vezethet. Alig találunk könyvet az egész világirodalomban, melyhez az


    X

    övét hasonlítani lehetne. Nem köti magát semmiféle szerzőhöz, mindent úgy ad elő, a mint az ő saját jól rendezett tudásából folyik s nem irtózik attól, hogy legjelentéktelenebb részleteket is bőven, minden oldalról megbeszéljen, ha ezzel alkalmat talál valami fontos tételnek, vagy elméletnek lehetőleg sok oldalú megvilágítására. Elég legyen itt a hőelmélet tételeinek tárgyalására utalnom.

    A legtöbb érdeklődéssel talán a II. kötet fog találkozni már csak azért is, mert a fizikának legmodernebb ágaival foglalkozik. Ebben a kötetben van az optikának igen szép tárgyalása után az elektromosság és a mágnesség. A mágnesség magában véve kis remekmű, mintaképe az alapos és világos tárgyalásnak. Az elektromosságról szóló részben pedig már egymagában az is leköti sokak figyelmét, hogy a legújabb időben ismeretessé vált kísérleti eredmények is beható tárgyalásban részesülnek, de főleg az, hogy a fény elektromágnesi elméletének is meglehetős tér és szerep jutott.

    Szinte mintaszerű a mathematikának alkalmazása, mely segédeszközzel mindvégig bölcs mérséklettel él a szerző; csupán elemi ismereteket tételez fel, de azokat nagy ügyességgel használja ki.

    Ha a mi fizikai irodalmunk épen oly gazdag volna, mint a minő szegény a valóságban, még akkor is törekednünk kellett volna arra, hogy RÒITI művét magunknak meghódítsuk. Irodalmunk – a kézi- és tankönyvirodalmat értem – többnyire német, elvétve pedig franczia minták után indult, s igy bizonyos conventionalismus bélyegét vette fel. Remélhető, hogy az olasz szellem jelen eredeti terméke íróinkra frissítőleg fog hatni.

    *

    Az utolsó sorokat a jeles szerző magyar tolmácsának, CZÓGLER ALAJOS-nak szenteljük. Fájdalom, ő nem olvassa már e sorokat, nem láthatja a munkát, melynek átültetése közben szakadt meg tudományos irodalmunkra olyan hasznos éle-


    XI

    tének fonala. Mélyen megindító harczot vívott halálos bajával, csakhogy a magára vállalt munkát elvégezhesse; de végre is nem mozdult többé merevülő kezében a toll s összefolytak elhaló tekintete előtt a sorok s nem érhette meg azt az utolsó örömöt, a mit magának kivánt, hogy az egész munkát bevégezhesse, hogy nagy szenvedések között készült fordítását kinyomatva lássa.

    Nevét megóvják művei a feledéstől, mi pedig tartsuk kegyeletes emlékezetünkben!

    *

    A Kir. Magyar Természettudományi Társulat bizalma az én feladatommá tette a fordítás befejezését s az egésznek felülvizsgálását. CZÓGLER fordításában az I. kötet a 453. pontig, a II. kötet pedig végig készen maradt. Megjegyzendő, hogy CZÓGLER az eredetinek második kiadását fordította le; mire a II. kötettel elkészült, megjelent a harmadik kiadás, melynek második kötete igen lényegesen különbözött az előbbeni kiadástól. Nemcsak hogy 3 ívvel gyarapodott, hanem egyes egész fejezetek új átdolgozáson mentek át, új alakot öltöttek. Én a kéziratot a III. kiadással pontról pontra összehasonlítottam, s az újításokat mind felvettem. Ezeket a felelősség szempontjából tartottam szükségesnek megjegyezni.

    Budapest, 1895 október havában.

    Bartoniek Géza.