TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT
A M. TUD. AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL
KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT

LV–LVI. KÖTET

A VIII. (1893-95. ÉVI) CZIKLUS
HATODIK / HETEDIK KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁIRÓI SZÁMÁRA

---

A FIZIKA ELEMEI

IRTA
ANTONIO RÒITI

FORDÍTOTTA
CZÓGLER ALAJOS

A FORDÍTÁST KIEGÉSZÍTETTE ÉS FELÜLVIZSGÁLTA
BARTONIEK GÉZA

ELSŐ KÖTET
NÉGYSZÁZNYOLCZ ÁBRÁVAL

BUDAPEST
KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
1895.
A FRANKLIN-TÁRSULAT KÖNYVSAJTÓJA

---

TARTALOM.

Titkári előszó	V.
Előszó a magyar kiadáshoz	VII.

BEVEZETÉS.

A fizika tárgya	1
Az anyag halmazállapota	2-3
A szilárd testek különös tulajdonságai	4
Általános tulajdonságok	5-6
Molekulák és atómok	7
Áthatatlanság	8
A térfogat változékonysága	9-10
Higanyhőmérő	11
Fajsúly	12-13
Tünemény, törvény, hipotézis	14

ELSŐ RÉSZ.
A SZILÁRD TESTEK MECHANIKÁJA.

I. Fejezet. – A mozgásról – 9. lap

Kinematika	15
Abszolut és relatív nyugvás és mozgás	16
Pálya és irány	17
Egyenletes mozgás, változó mozgás	18
Sebesség meghatározása és mérése	19
A mozgás tüneményeinek grafikus előtüntetése	20
Egyenletesen változó mozgás	21
Tetszőlegesen változó mozgás gyorsulása	22
Sebességek összetevése és szétbontása	23
Egyszerű rezgő mozgás	24
Középponti gyorsulás	25
Szögsebesség	26
Forgó mozgások összetétele	27
Mi módon értelmezendő a szilárd test nyugvása. – Tétlenség	28
Erő	29-30
Az erő statikai mérése	31-32
Az erő meghatározása és ábrázolása	33
Az erő hatásának módjai	34
Postulatumok, megállapodások	35-37

II. Fejezet. – A szilárd testek statikája – 43. lap

Összetevők, eredő	38
Összefutó erők	39-42
Párhuzamos erők	43-46
Súlypont	47
Erőpár	48
Erőpárok összetevése	49
Erőösszetevés általános esete	50
Pont vagy tengely körül forgó test. – Forgás momentuma	51-54
Sík lappal megtámasztott test	55

III. Fejezet. – Erők egyensúlya a gépeken – 65. lap

A gépek általános szempontból	56-57
Emeltyü	58
Mérleg, mázsáló	59
Hengerkerék	60
Csiga	61
Lejtő	62
Ék	63
Csavar és alkalmazásai	64-65
Az erőbeli nyereség egyenlő a sebességbeli veszteséggel	66-67

IV. Fejezet. – Dinamika – 80. lap

A dinamika három alaptörvénye	68
Állandó erő hatásának alávetett test mozgása	69
Nehéz testek szabad esése	70
ATWOOD-féle gép	71
Tömeg	72-73
Sűrűség	74
Mozgásmennység. Az erő impulzusa	75
Változó erőtől előidézett mozgás	76
Az erő abszolut egysége	77

Közbevetés. – Mértékrendszerekről. – 91. lap

Alapegységek, leszármaztatott egységek	78
Különböző mértékrendszerek	79
Átmenet egyik rendszerről a másikra	80-81
Abszolut (C. G. S.) mértékrendszer	82

Dinamika. (A IV. fejezet folytatása) – 100. lap

A mozgás iránya nem esik egybe az erő irányával	83
Több egyidejűleg ható erő	84
Lejtőn való mozgás	84
Egyszerű inga	86-87
Összetett inga	88-89
Lengés síkjának állandósága	90
Hatás és visszahatás	91
A mozgásmennyiség kicserélődése az ütközésnél	92
Szabad test visszahatása. Körmozgás	93-95
A nehézségi gyorsulás változásának okai	96
Közbevetés. – Surlódás és a közeg ellenállása (120. lap)	97-98

V. Fejezet. – A munka és energia – 122. lap

Kilogrammméter és lóerő	99
A munka abszolut egysége	100
Mozdító munka, ellenálló munka	101
A munka mérése, ha az elmozdulás nem esik az erő irányába	102
Több egyidejűleg ható erő munkája	103-104
Eleven erő	105
Ellenmondás LEIBNIZ és DESCARTES között	106
Változó erő munkája	107
A munka s az elevenerő egyenértékűsége	108
A virtuális sebességek elve	109
Potencziális munka	110
Surlódás leküzdésére fordított munka	111
Mozgásban levő gépek	112
Dinamometrikus fék	113
Eleven erő megmaradásának elve	114
Energia megmaradásának elve	115
Alkalmazás a bolygók mozgására. Valódi nap és közép nap	116
Alkalmazás a rezgő mozgásra	117
Alkalmazás az egyenes és ferde ütközésre	118
Forgó test eleven ereje	119-124
Összetett inga hosszúsága	125
Megfordítható inga	126
Tehetetlenségi nyomaték kísérleti meghatározása	127
Állandó forgástengelyek	128-129
Giroszkóp	130
A nap és éjegyenlőségi pontok előnyomulása és a nutáczió	131

VI. Fejezet. – A gravitaczió – 162. lap

A természeti erők áttekintése	132
KEPPLER törvényei	133
NEWTON leszármaztatja belőlük az általános tömegvonzás törvényeit	134
Csillagok, bolygók, mellékbolygók	135
Üstökösök, hullócsillagok	136-137
A nehézség különös esete az általános tömegvonzásnak	138-139
CAVENDISH kísérlete s a belőle vonható következtetések	140
A kozmikus éter hipotézise	141
Csillagászati mértékrendszer	142
Munka, mely valamely nehéz testnek a földről való       eltávolítására megkivántatik	143-144
A gravitaczió potencziálja	145-147
Egypotencziálú felületek	148-149
Számbeli példák	150-151

VII. Fejezet. – Molekulai erők a szilárd testekben – 185. lap

Adhézió és kohézió	152
Rugalmasság az összenyomásnál	153
Rugalmasság a nyújtás esetében	154
Rugalmassági együtthatók és modulusok	155
Nyujtásnál előidézett térfogatváltozás	156
A rugalmas erő munkája	157
A csavarási rugalmasság	158
A csavarási nyomaték (cs. együttható) meghatározása	159
Tehetetlenségi nyomatékok meghatározása	160
CAVENDISH kisérletének kiszámítása	161
Hajlításbeli rugalmasság és alkalmazása a zsebórákban	162
Másodlagos rugalmasság, vagyis a rugalmas utóhatások	163
Rugalmasság határa	164
Szivósság	165
Számadatok	166

MÁSODIK RÉSZ.
A FOLYADÉKOK MECHANIKÁJA.

VIII. Fejezet. – A folyadékok statikája – 203. lap

Mi módon kell a nyugvó folyadék állapotát felfogni	167
Belső surlódás és a nyulósság	168
Folyadékok összenyomhatósága és rugalmassága	169
PASCAL tétele. Nyomás dimenziói	170
Hidraulikus sajtó	171
Folyadék határfelületei	172
Szabad folyadékfelületek, egypotencziálu felületek. Dagály és apály	173
Hold mozgásának látszólagos gyorsulása	174
Nehézségerő okozta nyomás a folyadékokban és      az idevágó kísérletek	175-178
ARCHIMEDES elve és az uszás	179-181
Fajsúly meghatározására szolgáló módszerek és mérőkészülékek	182-189

IX. Fejezet. – Molekulai hatások a folyadékokban – 228. lap

Kísérletek folyadékhártyákkal	191
Felületi feszültség és méretei	192-193
PLATEAU kísérletei	194
Folyadéksugarak alakjai	195
Folyadékok és szilárd testek érintkezése	196
Hajcsövesség tüneményeinek leírása	197
Magyarázatuk és törvényeik. Számadatok	198-199
Folyadéknak szétterülése más folyadék felületén	200-201
Szilárd testek oldódása folyadékokban	202
Emulziók, folyadékkeverékek	203
Diffuzió	204
Dializis	205
Diozmózis	206-207

X. Fejezet. – A légnemű testek statikája – 249. lap

Gázak és gőzök	208
Légneműek összenyomhatósága és rugalmassága	209-210
Súlyuk és sűrűségök	211
Légkör nyomása	212-215
Szivornyák és biztosító csövek	216-217
Szabad térbe nyiló manométer	218
Normális nyomás; összeegyeztetése az       abszolut (C. G. S.) mértékrendszerrel	219
Edényes barométerek	220-223
Barométer adatának kiigazítása	224
Szivornyás barométer	225
Folyadék nélküli barométerek	226
Barométer állásának változásai	227
Magasságmérés	228-230
BOYLE törvénye és folyományai	231-233
Eltérések BOYLE törvényétől	234
Gázok levegőre vonatkoztatott sűrűsége	235
Sűrített levegőjű manométerek	236
Fémmanométerek	237
Baroszkóp	238
Levegő felhajtó ereje a mérlegelésnél	239
Léggömbök	240

XI. Fejezet. – A folyós testek dinamikája – 283. lap

GAY-LUSSAC szivattyúja	241-242
Légszivattyú	243
GEISSLER higanyos légszivattyúja	244
Ritkítás kiszámítása	245
Szivattyús kutak	246-248
Szökő kutak, források	249
MARIOTTE palaczkja	250
TORRICELLI tétele a folyadékok kiáramlására vonatkozólag	251-252
Folyadéksugár összehuzódása	253
Tökéletes folyadékok áramlása vezetékekben	254-255
Statikai nyomás, dinamikai nyomás	256
BUNSEN-féle vízszivattyú	257
SPRENGEL-féle szivattyú	258
Nyulós folyadékok áramlása vezetékekben	259
Nyulóssági együttható és méretei	260-261
Szűrés	262

XII. Fejezet. – Molekulai hatások a légneműekben – 313. lap

Elmélet a légneműek alkatáról	263
BOYLE törvényének levezetése az elméletből	264
Több gáz keveréke	265
Száraz levegő összetétele	266
A gázmolekula átlagos sebessége és eleven ereje	267-268
Gázneműek diffuziója	269
Légneműek diozmózisa	270
Légneműek és szilárd testek egymásra hatása.       MOSER-féle alakok	271-272
Légnemű és folyós testek egymásra hatása	273-276
Légneműek dializisa.	277-278
Surlódás a légneműekben	279

HARMADIK RÉSZ.
A HANGRÓL.

XIII. Fejezet. – Hullámmozgás. – 335. lap

Időszakos mozgás	280-281
Lökésnek, hullámnak tovaterjedése kötélben	282
Hullámzó mozgás grafikai előtüntetése	283
Keresztrezgés, hosszmenti rezgés	284
Sűrűsödések és ritkulások a hullámban	285
Hullámfelület	286
Kicsiny mozgások összetétele rugalmas közegben	287

XIV. Fejezet. – A hang terjedése – 344. lap

Hang hallhatóságának föltételei	288
Hang terjedésének sebessége	289-291
Levegőnek akusztikai átlátszósága	292
Hullámok visszaverődése. Visszhang	293

XV. Fejezet. – A hangok megkülönböztető tulajdonságai – 349. lap

Hang erőssége. Szócső és hallócsövek	294-295
Hangmagasság	296
Akusztikai szirénák	297
Zenei hangközök	298
Természetes hangskála	299
Temperált hangskála	300
Zenei hang és zaj	301
Normális hangvilla	302
Hangvilla alkalmazása igen rövid időközök mérésére	303

XVI. Fejezet. – A különböző testek rezgésének módja – 300. lap

Haladó hullámok, álló hullámok	304-305
Beeső és visszaverődő hullámok interferencziája	306
Húrok keresztrezgései	307
Harmonikus hangok sora	308
Szonométer	309
Húros hangszerek	310
Rugalmas pálczák keresztrezgései	311-312
Rugalmas lemezek és harangok keresztrezgései	313-314
Hajlékony hártyák keresztrezgései	315
Pálczák hosszmenti rezgései	316
Ráhangzás	317
Rezgő légoszlopok; sípok	318
KUNDT-féle alakok	319
Folyadékokba merülő sípok	320
Fuvóhangszerek szájnyílása	321-322

XVII. Fejezet. – A beszéd és a hallás – 381. lap

Emberi beszélő szerv	323
Hangok interferencziája	324
Lüktetések. Konszonanczia és disszonanczia	325
Hangok összetétele	326-327
Fülnek hangelemző tehetsége	328
Hangok elemzése	329
Kombináczió hangok	330
Hangszínezet	331-332
Hangzók	333
Fonograf	334
Emberi fül leírása	335
Audifon	336

NEGYEDIK RÉSZ.
HŐBELI ENERGIA.

XVIII. Fejezet. – Hő és hőmérséklet – 396. lap.

Az energia különböző fajai	337
Égéskor a potencziális energia kinetikai energiává alakul át	338
Hőmennyiség	339
Hőmérséklet fokozatbeli megkülönböztetése	340
Thermoszkóp	341
Hőmérséklet ideiglenes mérése a higanyhőmérővel	342
Különböző hőmérők adatainak összeegyeztetése	343-344
Hőmérő pontossága és érzékenysége	345
Alkoholos hőmérő	346
Higanyhőmérő helyettesítése a léghőmérővel	347
Maximum-minimum hőmérők	348
Különbségi hőmérő	349

XIX. Fejezet. – A hő terjedése – 407. lap

Hőterjedés három módja	350
Észrevételek a sugárzásra vonatkozólag	351
Hővezetés, vezetősség	352
Fémhálók, DAVY bányászlámpája	353
FOURIER elmélete, a belső vezetősseg együtthatója	354
Külső hővezetés együtthatója	355
Hő terjedése valamely pálczában	356
Anizotróp testek hővezetése	357
Hőterjedés folyadékokban	358
Hőterjedés légneműekben	359-360

XX. Fejezet. – Kalorimétria – 422. lap

Hőmennyiség abszolut és gyakorlati egysége	361
LAVOISIER és LAPLACE jégkalorimétere	362-363
Közép fajhő	364
Hőfoghatóság	365
BUNSEN jégkalorimétere	366
Vízkaloriméterek	367-368
Víz fajhője változik a hőmérséklettel	369
Jégolvasztásra szükséges hőmennyiség	370
Fajhő meghatározása	371-372
Valódi fajhő	373
Szilárd és folyós testek fajhői	374-375
Térfogategység hőfoghatósága	376

XXI. Fejezet. – A hő forrásai – 436. lap

A mechanikai munkából eredő hő	377-379
Kaloriának mechanikai egyenértéke	380
Meghatározása surlódásból és ütközésből	381-383
Gáz összenyomásából eredő hő	384-385
Hő átalakulása munkává	386
Az erg és kaloria összehasonlítása	387
Thermochemia alapelvei	388-389
Fűtőanyagok hőfejlesztő képessége	390
Állati hő és izom munka	391
A Nap heve és forrásai	392-396

XXII. Fejezet. – A szilárd testek és folyadékok hő okozta tágulása. – 455. lap

Vonalmenti kiterjedés	397
Közép kiterjedési együtthatók	398-399
Vonalmenti kiterjedésre vonatkozó feladatok	400
Valódi kiterjedési együtthatók	401-402
Némely szilárd test kiterjedési együtthatójának            változása a hőmérséklettel	403
Köbbeli kiterjedés, feladatok	404-406
Kiterjedés mechanikai hatásai	407-408
Ingák kiigazítása	409-410
Látszólagos és valódi kiterjedés	411-412
Higany valódi kiterjedése	413
Dilatométer	414
Súlytermométer	415
Némely folyadék kiterjedési együtthatói	416
Víz legnagyobb sűrűsége	417-418
Víz fajsúlya különböző hőfokok alatt	419
Edények térfogatának meghatározása	420
Szilárd testek köbbeli kiterjedésének mérése	421
Térfogat változása a szilárd halmazállapotból      a folyós halmazatba való átmenetkor	422

XXIII. Fejezet. – Olvadás és fagyás – 479. lap

Testek különböző viselkedése olvadás            és megszilárdulás közben	423-426
Túlhűtés	427-429
Olvadáspontok, fagypontok	430
Nyomás hatása az olvadásra	431-432
Újra fagyás	433-434
Nyomás hatása a telitettségre	435
Olvadási hő	436-437
Oldási és higítási hő	438
Telített és túltelített oldatok	439-440
Sós oldatok telítése és fagyási görbéi	441-442
Kriohidrátok	443
Hűtő (fagyasztó) keverékek	444-447
Ötvények [!] olvadása	448-449

XXIV. Fejezet. – Hőtünemények a légneműeken – 499. lap

Állandó nyomás alatti kiterjedési együtthatók	450
Állandó térfogat alatti feszültségi együtthatók	451-452
Légneműek tágulására vonatkozó feladatok	453
Tágulási együtthatók változékonysága	454
Légneműek izotermás görbéi	455-456
Léghőmérő leirása és összehasonlítása      másféle hőmérőkkel	457-460
Állandó nyomás alatti fajhő	461-462
Gázok fölmelegítése közben végzett külső munkáról	463-464
Állandó térfogat alatti fajhő,      levezetve a hang terjedés-sebességéből	465
Ugyanaz levezetve a kaloria dinamikai egyenértékéből	466
Elméleti fejtegetések a légneműek molekulai szerkezetéről	467-468
Hőmérsékletnek függése a molekulák eleven erejétől	469
Abszolut zéruspont, a tökéletes gáz      tulajdonságaiból levezetve	470-471
AVOGADRO és AMPÉRE törvényei	472-473

XXV. Fejezet. – Különbség a folyadékok, a gőzök és a gázok között. – A folyadékok párolgása s a gázneműek folyósítása – 529. lap

Minők a valóságban a légneműek.      ANDREWS kísérletei	474
Széndioxid izotermás görbéi	475-476
Telített légneműek	477
Kritikus hőfok	478
Különbség a gőz és gáz között	479
Némely légnemű test kritikus pontjai	480
Hogyan különböznek a gázok a tökéletes gáztól	481
VAN DER WAALS és CLAUSIUS képletei	482
Párolgás az üres térben	483-484
Gőzök feszültsége	485
Telített gőzök feszültsége	486-487
REGNAULT táblázatai	488
DUMAS módszere a gőzök sűrűségének meghatározására	489
MEYER V. módszere	490
Gőzök levegőre vonatkozó sűrűségének változósága	491
Disszocziáczió	492
Gőzökre vonatkozó gyakorlati feladatok	493
Gőzök és gázok keveréke	494
1 liter nedves levegő súlya	495
Keverékek és oldatok gőzeinek feszültsége	496
Párolgás	497
Szétfolyás, kivirágzás	498
Pszichrométer	499
Nedvességi állapot	500
Sűrítő higrométer	501
Chemiai higrométer	502
Elnyelési higrométer	503
Forrás	504
Túlhevített folyadékok	505
Párolgás és forrás egybevetése	506
Nyomás hatása a forráspontra	507-508
Forráspont; a fejlődő gőz hőmérséklete	509
REGNAULT részletesebb táblázata	510
LEIDENFROST-féle tünemény	511-512
Lepárlás	513
Párolgási hő mérése	514-515
Párolgás révén előidézett fagyás	516
Összes gázok folyósítására vezető módszerek	517-519
CAILLETET és PICTET kísérletei	520
WROBLEWSKI és OLSZEWSKI kísérletei	521

XXVI. Fejezet. – A gőzgépekről és a thermodinamikáról – 585. lap

Gőzgép lényeges alkotó részei	522
Különböző gépek	523
Magas nyomású gép leírása	524
Expanziós gép leírása	525
Sűrítős gőzgép	526
Lokomotiv leírása	527
Valamely gép munkájának leírása	528
Nyomás-indikátor	529
WATT diagrammája	530
Óránkénti és lóerőnkénti szénfogyasztás	531
Gőzfejlesztőnek hosszúsági tényezője	532
Energiabeli veszteségek a gőzfejlesztés és a főtengelyre való           munka átvitel közé eső átalakulások folyamán	533
Thermodinamikának két tétele	534
Átalakulások zárt körfolyamata	535
CARNOT-féle körfolyamat	536
CARNOT körfolyamata megfordítható	537
A megfordítható gépek adják a legnagyobb munka sikert	538
Abszolut hőmérséklet levezetése a thermodinamika      második tételéből	539
Tüzeléssel működésben tartott hőgép elméleti munka sikere	540-541
Második törvény alkalmazva a helyiségek      fűtésének kiszámítására	542
Második törvénynek tudományos fontossága	543
Levezethető belőle az olvadás pontnak      a nyomástól való függése	544
Alkalmazható a folyadékok adiabatikus összenyomására	545
Rugalmasság adiabatikus modulusa	546
Alkalmazás a hangterjedés sebességének kiszámítására	547
Az energia lefokozódása	548

Függelék a magyar kiadáshoz – A kathetométer s a nóniusz – 620. lap

Betürendes név- és tárgymutató – 624. lap

---

[TITKÁRI ELŐSZÓ]

Mikor a Kir. Magyar Természettudományi Társulat RÒITI olasz tudósnak ŤA fizika elemeiť czímű két kötetes munkáját (*) közre bocsátja, csak igéretét váltja be, melyet a Természettudományi Könyvkiadó Vállalat nyolczadik (1893-1895. évi) cziklusának előrajzában helyezett volt kilátásba, mondván: ŤA cziklus könyvilletményeinek kiszemelésében Társulatunk arra törekedett, hogy a díszesebb kiadású és könnyebb olvasni valók mellett olyan alapvető nagyobb kézikönyveket is adjon, a melyek már régóta igen érezhető hiányt pótolnak irodalmunkban. Ilyen lesz most a kísérleti fizika kézikönyve.ť

Hogy miért esett a választás épen RÒITI munkájára, annak az alábbiakban elsoroltakon kívül (l. a IX. lapon) még az is az oka, hogy a Mathematikai és Physikai Társulat a jeles mű lefordítását már eleve elhatározta s a fordításnak saját tagjai útján való elkészítésére vállalkozott; de minthogy a kezdet nehézségei között a kiadásra vállalkozni nem mert, Társulatunkat szólította fel a munka kiadására, csupán azt kötvén ki, hogy a könyvet a Mathematikai és Physikai Társulat tagjai kedvezményes áron szerezhessék meg.

A Társulat az ajánlatot elfogadta, s mindent elkövetett a munka díszes, czélszerű kiállítására és használhatóvá tételére. Mindkét kötetben a tájékozódást betűrendes név-

(*) Elementi di Fisica. Compilati da ANTONIO RÒITI, professore nel R. Instituto di Studi superiori in Firenze. Terza edizione riveduta dall' autore. Firenze, 1891–1894.

---

VI

és tárgymutató könnyíti meg, az optika megértését három színes tábla segíti elő, és az egészhez összesen 881 felvilágosító rajz és kép van csatolva.

A munkát CZÓGLER ALAJOS, budapesti VI. ker. állami főreáliskolai tanár fordította le nagy részében, az ő halála után pedig BARTONIEK GÉZA, a Mathematikai és Physikai Társulat titkára, vette kezébe s juttatta befejezésre az ügyet.

Budapest, 1895 október havában.

Wartha Vincze, első titkár.

---

ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ.

Szenteljük az első sorokat a mű szerzőjének.

ANTONIO RÒITI született Argentában, Ferrara tartományban, 1843. évi május hó 26-án. Egyetemi tanulmányait Pisában elvégezvén, ugyanott elnyerte a mathematikából az egyetemi fokozatot. Erre TASSINARI oldalán a chemiai, majd pedig FELICI mellett a fizikai tanszék assistensi állását töltötte be. Ez állásából a livornoi technikai iskolához ment át a fizika tanárának, s nem sokára hasonló minőségben Firenzébe került. Innét a palermoi egyetem fizikai tanszékét nyerte el nyilvános pályázaton, de már egy év mulva ismét Firenzében látjuk, hova Olaszország elsőrendű tudós iskolája, a Reale Instituto di Studi Superiori, hívta meg az ott működő elsőrendű tanárok sorába. – Ez intézetben ma is tart előadásokat a fizikából s egyúttal igazgatója a Museo di Strumenti antichi nevű nagyhírű múzeumnak.

Ha még hozzáteszszük, hogy 1866-ban mint önkéntes vitézül harczolt Garibaldi seregében, Tirolban fogságba is került; hogy igen sokat utazgatott a külföldön, s hogy különösen Dél-Németországban huzamosabb ideig tartózkodott, hogy meglátogatta hazánkat is: elmondtuk élete folyásának főbb külső körülményeit.

Ámde ezek lényegtelen vonások, melyekből bajos lenne a tudós határozott képét megszerkeszteni. Pedig minket első sorban ez érdekel. A tudóst csakis tudományos munkásságából lehet megismerni, s azért lássuk időrendben RÒITI tudományos munkásságának eredményeit.

---

VIII

1870. A folyadékok mozgása hengeres csövekben a surlódás számbavételével. Elméleti és kísérleti tanulmány.

1871. Előadási kísérletek.

1872. A folyadékok önkéntes emelkedése a hajszálcsövekben.

1873. Vajjon az éternek áramlása-e az elektromos áram?

1874. A közönbösített szolenoidok elektromindító erejéről.

1875. Még egyszer a neutrális szolenoid elektromindító halásáról.

1876. és 1877. Három értekezés a hang terjedéséről, a mai gáz-elmélet szempontjából.

1877. Előadási kísérletek.

1877. A viszkozitás és rugalmas utóhatás a folyadékokban.

1878. A HOLTZ-féle gép állandóinak meghatározásáról s a gép elektromos áramáról.

1878. A HOLTZ-féle gép kisülése a ritkított gázokban.

1879. Az elektromos áramnak egy belső tömegmozdító hatásáról.

1879. Az áram átütő hatásának egy új alakja.

1881. Néhány új elektrochemiai jelenségről.

1882. A HALL-féle tünemény megvizsgálása a folyadékokban.

1882. Az OHM meghatározásának új módszere. (Ezt a módszert 1885-ben HIMSTED is követte, s a módszer ennek a fizikusnak a neve alatt vált ismeretessé Németországban.)

1884. Egy drót ellenállásának meghatározása abszolut egységekben.

1884. Jelentés az abszolut elektromos mértékrendszer megállapítása végett megtartott párisi nemzetközi congressus munkálatairól.

1884. Módszer egy kondenzátor kapaczitásának abszolut egységekben való meghatározására.

1884 és 1885. Két jelentés a légköri elektromosság állandó megfigyelésének eredményeiről (a megfigyelések Firenzében történtek, DR. PASQUALINI társaságában).

---

IX

1885. Egy elektro-kaloriméterről, és néhány, a GAULARD és GIBBS-féle másodrendű generátoron vele tett mérésről.

1885. Az elektro-kaloriméter összehasonlítva RIESS elektromos thermometerével.

1886. Kondenzátorokon végzett abszolut mérések.

1887. BERTHAUD, BOREL és CORTAILLOD kondenzátorain végzett mérések (Comptes Rendus des Travaux du Comité International chargé des essais électriques).

1889. Jelentés a ZIPERNOWSKY, DÉRY és BLÁTHY-féle transzformátoron végzett mérésekről. (U. o.)

1889. Jelentés Róma városának elektromos világításáról.

Folytonos tudományos munka között megírja jelen művét, melynek első kiadása 4 kis füzetben 1881-84. években jelent meg. Fogadtatása olyan kedvező volt, hogy már 1888-ban új kiadás vált szükségessé. A 4 füzetből ezúttal 2 kötet lett, mely alakjában a munka 1891-94. években harmadik kiadását érte meg.

De nemcsak az olasz, hanem a más nemzetek tudományos irodalma iránt élénken érdeklődő német és angol szakirodalom is a legnagyobb elismerés szavaival fogadta RÒITI művét, s az elismerés az új kiadásokra nézve még fokozódott.

A kedvező fogadtatás magyarázatát könnyű megtalálni. RÒITI kiváló tagja annak a tudós nemzedéknek, melynek tudományos ősei között ott van LEONARDO DA VINCI, GALILEI, VOLTA és sok más jeles olasz, kiket ma a fizika alkotói között szoktunk említeni; talán ugyanazokon a padokon tanulták, s ugyanazon kathedráról hallották – s ma hirdetik a fizikát, mint dicső elődjeik. De mint ilyent, az olasz iskola épen nem teszi elfogulttá: éles szeme meglát mindent, a mivel az ő szakmájának ismeretköre bővül, vagy a mi az elméletek tisztázására vezethet. Alig találunk könyvet az egész világirodalomban, melyhez az

---

X

övét hasonlítani lehetne. Nem köti magát semmiféle szerzőhöz, mindent úgy ad elő, a mint az ő saját jól rendezett tudásából folyik s nem irtózik attól, hogy legjelentéktelenebb részleteket is bőven, minden oldalról megbeszéljen, ha ezzel alkalmat talál valami fontos tételnek, vagy elméletnek lehetőleg sok oldalú megvilágítására. Elég legyen itt a hőelmélet tételeinek tárgyalására utalnom.

A legtöbb érdeklődéssel talán a II. kötet fog találkozni már csak azért is, mert a fizikának legmodernebb ágaival foglalkozik. Ebben a kötetben van az optikának igen szép tárgyalása után az elektromosság és a mágnesség. A mágnesség magában véve kis remekmű, mintaképe az alapos és világos tárgyalásnak. Az elektromosságról szóló részben pedig már egymagában az is leköti sokak figyelmét, hogy a legújabb időben ismeretessé vált kísérleti eredmények is beható tárgyalásban részesülnek, de főleg az, hogy a fény elektromágnesi elméletének is meglehetős tér és szerep jutott.

Szinte mintaszerű a mathematikának alkalmazása, mely segédeszközzel mindvégig bölcs mérséklettel él a szerző; csupán elemi ismereteket tételez fel, de azokat nagy ügyességgel használja ki.

Ha a mi fizikai irodalmunk épen oly gazdag volna, mint a minő szegény a valóságban, még akkor is törekednünk kellett volna arra, hogy RÒITI művét magunknak meghódítsuk. Irodalmunk – a kézi- és tankönyvirodalmat értem – többnyire német, elvétve pedig franczia minták után indult, s igy bizonyos conventionalismus bélyegét vette fel. Remélhető, hogy az olasz szellem jelen eredeti terméke íróinkra frissítőleg fog hatni.

*

Az utolsó sorokat a jeles szerző magyar tolmácsának, CZÓGLER ALAJOS-nak szenteljük. Fájdalom, ő nem olvassa már e sorokat, nem láthatja a munkát, melynek átültetése közben szakadt meg tudományos irodalmunkra olyan hasznos éle-

---

XI

tének fonala. Mélyen megindító harczot vívott halálos bajával, csakhogy a magára vállalt munkát elvégezhesse; de végre is nem mozdult többé merevülő kezében a toll s összefolytak elhaló tekintete előtt a sorok s nem érhette meg azt az utolsó örömöt, a mit magának kivánt, hogy az egész munkát bevégezhesse, hogy nagy szenvedések között készült fordítását kinyomatva lássa.

Nevét megóvják művei a feledéstől, mi pedig tartsuk kegyeletes emlékezetünkben!

*

A Kir. Magyar Természettudományi Társulat bizalma az én feladatommá tette a fordítás befejezését s az egésznek felülvizsgálását. CZÓGLER fordításában az I. kötet a 453. pontig, a II. kötet pedig végig készen maradt. Megjegyzendő, hogy CZÓGLER az eredetinek második kiadását fordította le; mire a II. kötettel elkészült, megjelent a harmadik kiadás, melynek második kötete igen lényegesen különbözött az előbbeni kiadástól. Nemcsak hogy 3 ívvel gyarapodott, hanem egyes egész fejezetek új átdolgozáson mentek át, új alakot öltöttek. Én a kéziratot a III. kiadással pontról pontra összehasonlítottam, s az újításokat mind felvettem. Ezeket a felelősség szempontjából tartottam szükségesnek megjegyezni.

Budapest, 1895 október havában.

Bartoniek Géza.