77

A szülészet az orvostannak azon ága, mely ennek fő feladatát, t. i. a veszélyeztetett emberi élet megmentését, számos esetben a legszembeötlőbben oldja meg. A számos eset közül csupán az érett magzat harántfekvését óhajtjuk megemlíteni. Anya és gyermeke biztos áldozatai a halálnak, ha a szülés a természetre marad bízva, holott a szülésznek idejekorán segélyt nyújtó keze csaknem fájdalmatlan, alig nehány perczig tartó műfogások segélyével mindkettejüket megmenti.

A szülészetnek ezen előnyét, melylyel e szakmának már elméleti előadásaiban megismerkedtem, jóllehet teljesen igazoltnak láttam, a midőn a bécsi nagy szülészeti klinikán alkalmam nyílt a szülészetet gyakorlati oldaláról is megismerni, de fájdalom, azt láttam, hogy azon esetek száma, melyekben a szülész ily üdvösen működik, elenyészően csekély az áldozatok ama nagy számához képest, a mikor csak eredménytelen segélyt képes nyújtani. A szülészetnek e sötét pontja a gyermekágyi láz.

Tíz-tizenöt fordítást láttam évente anya és gyermeke megmentésével végezni, de sok száz szülőnőt is láttam gyermekágyi lázban eredménytelenül orvosolni. De nemcsak a gyógyitás eredménytelenségét észleltem, hiányosnak tűnt fel előttem annak kóroktana is, a mennyiben kóroktani mozzanatát a gyermekágyi láznak, melyben oly sok száz szülőnő eredménytelen orvoslását tapasztaltam, nem találtam meg a gyermekágyi láznak mindaddig érvényben állott kóroktanában.

A bécsi nagy ingyenes szülészeti klinika két osztályra van osztva; közülük az egyiknek az első, a másiknak a második a neve. Az 1840 október 10-én kelt legfelsőbb elhatározás, az 1840 október 17-ikén kelt udvari tanulmányi bizottsági 65,666. sz. leirat s az 1840 október 27-ikén kelt 61,015 sz. kormányrendelet értelmében az összes hallgatók az első osztályra

---

78

s az összes tanulónők a második osztályra utasittattak szülészeti oktatásuk czéljából. Ezen időpont előtt a szülészek és a bábák mindkét osztályon egyenlő számban nyertek oktatást. Az érkező terhesek, vajudók és gyermekágyasok felvétele következőkép volt szabályozva: hétfő délután négy órakor az első osztályon kezdődik a felvétel és kedd délután négy óráig tart; kedd délután négy órakor kezdődik a felvétel a második osztályon és tart szerda délután négy óráig. Szerda délután négy órakor megint az első osztályra esik a felvétel csütörtök délután négy óráig. Csütörtök délután négy órakor megint a második osztály veszi át a felvételt, és péntek délutáii négy óráig tartja meg. Ekkor ismét az első osztályra megy át és 48 órán keresztül, egész vasárnap délután négy óráig ott folyik a felvétel. Vasárnap délután négy órakor a második osztályra megy át egész hétfő délután négy óráig. A felvétel tehát a két osztály közt 24 óránkint váltakozik; csak egy ízben tart minden héten az első szülészeti klinikán 48 órán át; ily módon az első osztályon hetenkint négy felvételi nap van, a másodikon három, vagyis az első osztálynak minden évben 52-vel több a felvételi napja.

A halandóság az első osztályon, a mióta annak a szülészek oktatása volt a kizárólagos rendeltetése, 1847 június haváig állandóan, sőt 1846-ban ötszörte nagyobb s hat éven át átlag háromszorta nagyobb volt, mint a második osztályon, a melyen csakis bábákat képeztek, miként ezt a következő táblázat mutatja.

I. TÁBLÁZAT

Orvosok osztálya					Bábák osztálya
Év	Szülések száma	Halottak száma	Szülések száma úgy aránylik a halottak számához, mint 100 a		Szülések száma	Halottak száma	Szülések száma úgy aránylik a halottak számához, mint 100 a
1841 1842 1843 1844 1845 1846	3036   3287   3060   3157   3492   4010	237   518   274   260   241   459	7.7-hez 15.8-   "   8.9-   "   8.2-   "   6.8-   " 11.4-   "		2442   2659   2739   2956   3241   3754	86 202 164   68   66 105	3.5-hez 7.5-   " 5.9-   " 2.3-   " 2.03- " 2.7-   "
Összeg	20042	1989	9.92-hez		17791	691	3.38-hez

79

A halandóság különbsége a két osztályon, bármily nagynak tünteti is fel a táblázat, a valóságban még sokkalta nagyobb volt, mert később tárgyalandó okoknál fogva előfordult az is, hogy a halálozás emelkedésekor az első osztály összes megbetegedett gyermekágyasait a közkórházba tették át, a hol meghaltak s a közkórház halotti kimutatásaiba és nem a szülőklinikáéba kerültek bele. Ily módon az első szülőosztály jelenolyankor, a mikor ezek az áthelyezések történtek, csekély halálozási százalékokat tüntettek fel, mert csak azok haltak meg itt, kiket betegségük hirtelen lefolyása miatt nem lehetett áthelyezni, holott valósággal igen nagy volt az elhalt gyermekágyasok száma. A második osztályról soha sem történtek az áthelyezések ily nagy arányban, legfeljebb egyes gyermekágyasokat helyeztek át, azokat, a kik állapotuk folytán a többiekre nézve veszélyeseknek bizonyultak.

A halandóság ezen első osztálybéli többletét a második osztályéhoz képest az a sok száz gyermekágyas tette ki, kiket jórészt magam láttam a gyermekágyi láz folyamatában meghalni a nélkül, hogy az addig érvényben volt kórtanban meg tudtam volna találni annak kóroktani mozzanatát.

Hogy az olvasót is meggyőzzem róla, hogy a halandóság e többlete az addig érvényben volt kóroktanban nem lelte meg magyarázatát, ezért közelebbi vizsgálat tárgyává óhajtom tenni a gyermekágyi láznak mindaddig érvényben volt kóroktani mozzanatait s azt is, hogy miként alkalmazták ezeket a halandóság többletének megmagyarázására.

Nem kételkedett benne senki, ki is jelentették ezerszer, hogy azokat a rettenetes pusztításokat, melyeket a gyermekágyi láz az első szülészeti osztályon visz végbe, járványos befolvásoknak kell tulajdonítani. Járványos befolyások alatt még eddig pontosan meg nem határozott atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus változásokat értenek, melyek néha egész vidékekre kiterjeszkednek és a gyermekágy által hajlamossá lett egyénekben gyermekágyi lázat idéznek elő. Ha áll az, hogy Bécsnek atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus viszonyai olyanok, hogy a gyermekágy által hajlamossá lett egyénekben a gyermekágyi lázat előidézni képesek, akkor hogyan van az, hogy ezek az atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások az esztendők hosszú során át főleg a gyermekágy által hajlamosított

---

80

első szülészeti klinikán fekvő egyéneket ragadták ki az élők sorából, míg ugyancsak Bécsben, ugyanabban az épületben és ugyancsak a gyermekágy által hajlamossá tett második osztályon fekvő egyéneket oly feltünően kimélték? Előttem semmi kétség sincs az iránt, hogy ha a gyermekágyi láz pusztításai az első szülészeti osztályon járványos befolyásoknnk tulajdonítandók, akkor azoknak csekély hullámzásokkal a második szülészeti osztályon is ismétlődniök kellett volna; hiszen ellenkező esetben azt a ferde felfogást kellene vallanunk, hogy a járványos befolyások 24 órai alábbhagyásoknak és erősbödéseknek lennének romboló hatásuk tekintetében alávetve és hogy évek hosszú során át épen az alábbhagyások estek össze a második szülészeti klinika felvételi napjaival, míg az erősbödések az évek hosszá során át épen az első osztály felvételi napjaira estek. De még ha e ferde felfogást el is akarnók fogadni, a halandóság különbsége a két osztályon még akkor se lenne a járványos befolyásokkal megmagyarázható. A járványos befolyások erősbödésük idején vagy a szülőházba való felvételük előtt, vagy pedig a szülőházban tartózkodásuk ideje alatt hatnak az egyénekre. Ha a szülőházon kívül hatnak, akkor bizonyára mindazok, kik az első szülészeti klinikára vétetnek fel, épúgy ki vannak téve a járványos befolyások ártalmas hatásának az erősbödés ideje alatt, mint azok, kik a második klinikán jelentkeztek felvételre s akkor a halálozási viszonyokban nem lehetne oly nagy a különbség két osztály között, melyek mindegyike a járványos befolyások által már utolért egyéneket vesz fel; ha pedig a járványos befolyások az egyénekre a szülőházban való tartózkodásuk ideje alatt hatnak, akkor meg semmi különbség sem állhatna fenn a halandóság mekkoraságában, mert két osztály, mely oly közel fekszik egymáshoz, hogy az előszobájuk közös, szükségképen ugyanazoknak az atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyásoknak van alávetve. Mindössze ezek a szemlélődések voltak azok, melyek egyenesen reám erőszakolták a megrendíthetetlen meggyőződést, hogy nem járványos befolyások azok, melyek az első szülészeti klinikán ama rémületes pusztításokat viszik véghez a gyermekágyasok között.

Minekutána ez a megrendíthetetlen antiepidemikus meggyőződés erőt vett rajtam, nemsokára nehány egyébb ok is

---

81

akadt, mely meggyőződésemben mind-mind jobban megerősített. A következőkben óhajtom ezeket felsorolni:

Ha Bécs városának atmosphaerikus befolyásai gyermekágyi láz járványt idéznek elő a szülőházban, akkor annak szükségképen – mivel Bécs városának lakossága ugyanazoknak a befolyásoknak van alávetve – a városban is járványszerűen kellene uralkodnia a gyermekágyasok közt, holott valósággal, mialatt a gyermekágyi láz a szülőházban a leghevesebben dühöngött, sem Bécsben, sem a vidéken nem tapasztalták a gyermekágyasok gyakori megbetegedését.

Ha a cholera járványszerüen uralkodik, köztudomású, hogy nemcsak valamely kórház lakossága, hanem maga a lakosság is megbetegszik benne.

Valamely uralkodó gyermekágyi láz járvány leküzdésére igen gyakran és pedig eredménynyel alkalmazott rendszabály a szülőházak bezárása. Bezárják a szülőházakat, de nem azzal a szándékkal, hogy a szülőnők ne a szülőházban, hanem valahol egyebütt haljanak meg; ellenkezőleg, bezárják ezeket azzal a meggyőződéssel, hogy ha azok a szülőházban szülnének, tönkremennének a járványos befolyások alatt; míg ha a szülőházon kívül szülnek, egészségesek fognak maradni. Ezáltal azonban meg van adva a bizonyíték arra, hogy nem járványnyal volt dolgunk, vagyis nem oly betegséggel, mely atmosphaerikus befolyásoktól függ, mert az atmosphaerikus befolyások a szülőház határain túl, a városnak bármely zugában is érnék a vajudót; ezzel meg van adva a bizonyíték arra, hogy ezek endemiák, vagyis olyan okoktól függő megbetegedések, melyek a szülőház határai közé vannak szorítva.

Mit szólnának a járványos felfogás védői, ha valaki azt a tanácsot adná, hogy a cholera-járvány leküzdésére legjobb a cholerakórházakat becsukni? Az a gyermekágyi láz, mely valamely traumatikus behatás következtében keletkezik, pl. erőszakos fogóműtét után, teljesen azonos a lefolyása és boncztani lelete szerint azzal, a melyet az úgynevezett járványoknál találunk. Lehet-e még más járványos betegséget is traumatikus úton előidézni?

A járványok éveknyi szüneteket tartanak, a gyermekágyi láz azonban az első szülészeti klinikán évek hosszú során keresztül csekély szünetektől eltekintve, szakadatlanul uralko-

---

82

dott. Valjon a cholera járványszerűen uralkodik minden esztendőben?

Ha az úgynevezett gyermekágyi láz-járványokat valóban atmosphaerikus befolyások okoznák, akkor nem fordulhatnának az ellenkező évszakokban és éghajlatokban elő; a valóságban azonban minden évszakban, a legkülönbözőbb éghajlatokban és bármily időjárási viszonyok közt észlelik a gyermekágyi láz-járványokat.

Hogy számokkal bizonyítsuk az olvasó előtt, hogy az évszakok valóban semmi befolyással sincsenek a gyermekágyi láz előidézésére, újra felhasználjuk az I. táblázatban foglalt időszakot az 1847. év első öt hónapjának hozzávételével. Számok bizonyítják benne, hogy az év minden öt hónapja kedvező és az év minden hónapja kedvezőtlen egészségi állapotot tüntetett fel az első klinika gyermekágyasai körében. Csak az 1841. esztendő deczember havát nem lehetett felhasználni, mert elvesztek feljegyzéseim, hogy hány szülés fordult elő ebben a hónapban és hogy hány gyermekágyas halt meg. De ez a hónap minden valószinűség szerint azok közé tartozott, a melyekben sok gyermekágyas halt meg, mert két olyan hónap közé esik, a melyben nem volt kedvező a gyermekágyasok egészségi állapota. 1841 novemberében 233 gyermekágyas közül meghalt 33, tehát 22.55 százalék. 1842 januárban 307 gyermekágyas közül meghalt 64, tehát 20.84 százalék.

Láthatja az olvasó, hogy a járványos befolyások oly hatalmasak, hogy vészhozó tevékenységüket semmiféle évszak sem képes megfékezni; egyforma hevességgel dühöngenek a tél szigorú hidege, a nyár nyomasztó hősége idején; de a járványos befolyások részrehajlók, mert ostorukat nem az összes szülőházak felett suhogtatják, a mennyiben egyeseket megkimélnek, hogy ennek fejében annál irgalmatlanabbul sujtsanak másokat; sőt részrehajlásukban annyira mennek, hogy egy és ugyanazon intézetnek különböző osztályait különböző mérvben látogatják meg és fejtik ki ugyancsak nem kivánatos hatásukat.

Tény az, hogy az olyan szülőházak, a melyek nem tanintézetek, vagy a melyek csak a bábák tanítására szolgálnak, kevés kivétellel kedvezőbb viszonyokat tüntetnek fel, mint a szülészképző intézetek.

---

83

II. TÁBLÁZAT

84

Az I. táblázat mutatja, mily különbözők voltak a halandósági viszonyok egy és ugyanazon intézet két osztálya közt; hasonlókép állt a dolog egy és ugyanazon intézet két osztálya közt Strassburgban.

Ezekre a körülményekre később még részletesebben reátérünk. Mint említettem, ezek az okok mind-mind jobban erősítettek meg abban a meggyőződésemben, hogy az első szülészeti klinika nagy halandóságát nem járványos okok idézik elő, hanem hogy az ártalmak endemikusak, vagyis olyanok, melyek tevékenységüket csakis az első szülészeti klinika határain belül érvényesítik ily iszonyú módon.

Ha azonban az eddigelé érvényben levő epidemikus okokat a bécsi két nagy ingyenes osztály szempontjából vizsgáljuk, az derül ki, hogy vagy nem is lehetett volna különbség a halandóság nagyságában vagy pedig ha lehetséges volt, akkor a második szülészeti klinikán kellett volna a nagyobb halandóságnak uralkodnia, holott a valóságban itt csekélyebb volt a halandóság.

Ha a túlzsufoltság lett volna az első szülészeti klinikán a halálozások oka, akkor annak a második szülészeti klinikán még nagyobbnak kellett volna lennie, mert ez még zsufoltabb volt, mint az első. Az első szülészeti klinika rossz híre okozta, hogy mindenki a második osztályra iparkodott felvétetni magát s így sokszor megesett, hogy a második osztály nem volt képes a felvételt, a mikor ennek törvényes ideje elérkezett, átvenni, mert nem tudta elhelyezni az újonnan érkezett egyéneket, vagy ha át is vette, a felvételt néhány óra mulva, a törvényes idő letelte előtt, megint csak visszahárítani volt kénytelen az első szülészeti klinikára; a folyosón ugyanis oly sok egyén várta a felvétel átadását az első szülészeti klinikáról a másodikra, hogy rövid idő elteltével az összes rendelkezésre álló helyek be voltak töltve. De azalatt az öt év alatt, melyet az elsó szülészeti klinikán töltöttem, egyetlenegyszer sem esett meg, hogy túlzsufoltság miatt kényszerítve lettek volna a törvényes idő előtt a felvételt a második szülészeti klinikának átadni, noha az első klinikán a felvétel hetenkint egy ízben 48 órán keresztül megszakítatlanul tartott; és ezen túlzsufoltság daczára is feltünően csekélyebb volt a halandóság a második szülészeti klinikán.

---

85

Az első szülészeti klinika ugyan évente nehány százzal több szülést mutatott ki, mint a második osztály, de nagyobb helyiségek is állottak rendelkezésére, mint a második szülészeti klinikának, mivel hetenkint egygyel több volt a felvételi napja. Ezek szerint a második szülészeti klinika a szülések kisebb száma daczára is befogadóképességéhez viszonyítva inkább zsufoltnak volt mondható. Ezt bizonyítja: hogy több ízben egyáltalán nem tudta a felvételt átvenni, vagy idő előtt kellett átadnia, a mi az első szülészeti klinikán – mint már említve volt – öt éven keresztül sohase esett meg, noha hetenkint egy ízben 48 óráig megszakítatlanul tartott a felvétel; ha a második osztálynak meg lettek volna az ahhoz szükséges helyiségei, hogy mindazokat, kik ott felvétetni ohajtattak, fel is vehette volna, akkor annak daczára, hogy évenkint 52 felvételi nappal törvényszerűleg kevesebbje volt, sokkalta nagyobb szülés-számot mutathatott volna ki, mint az első szülészeti osztály.

Ha azonban a zsufoltságot illetőleg teljesen eltekintünk az első osztálynak a másodikkal való összehasonlításától és a zsufoltságnak csak a különböző fokait vesszük szemügyre, a mint az az első szülészeti klinikán a különböző hónapokban megvolt, a szerint, hogy több vagy kevesebb gyermekágyas ápoltatott benne, akkor azt látjuk, hogy a gyermekágyasok kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb egészségi állapota nem a nagyobb vagy kisebb fokú zsufoltságtól függött. Megint csak az I. táblázatban foglalt időszakot használjuk az 1847. év első öt hónapjának hozzávételével, de az 1841. év deczemberének leszámításával, mert erről a hónapról a feljegyzések elvesztek.

Ezen 76 hónapon belül az elhaltak száma a szülőnőkéhez viszonyítva a következő volt:

---

86

III. TÁBLÁZAT

Orvosi klinika
Év és hónap	Szülések száma	Halottak száma	Halálozási százalék
1841
Január Február Márczius Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November Deczember	254 239 277 255 255 200 190 222 213 236 235 hiányzik	37 18 12   4   2 10 16   3   4 26 53	14.56   7.53   4.33   1.57   0.78   5.00   8.42   1.35   1.87 11.00 22.55
1842
Január Február Márczius Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November Deczember	307 311 264 242 310 273 231 216 223 242 209 239	64 38 27 26 10 18 48 55 41 71 48 75	20.84 12.21 10.23 10.74   3.22   6.60 20.79 25.46 18.38 29.33 22.96 31.38
1843
Január Február Márczius Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November Deczember	272 263 266 285 246 196 191 193 221 250 252 236	52 42 33 34 15   8   1   3   5 44 18 19	19.11 15.96 12.40 11.93   6.10   4.08   0.52   1.55   2.26 17.60   7.14   8.05
1844
Január Február Márczius Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November Deczember	244 257 276 208 240 224 206 269 245 248 245 256	37 29 47 36 14   6   9 17   3   8 27 27	15.16 11.28 17.92 17.30   5.83   2.67   4.37   6.32   1.22   3.22 11.00 10.55
1845
Január Február Márczius Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November Deczember	303 274 292 260 296 280 245 251 237 283 265 267	23 13 13 11 13 20 15   9 25 42 29 28	7.59   5.11   4.45   4.23   4.39   7.14   6.12   3.58 10.55 14.84 10.94 10.48
1846
Január Február Márczius Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November Deczember	336 293 311 253 305 266 252 216 271 254 297 298	45 53 48 48 41 27 33 39 39 38 32 16	13.39 18.08 15.43 18.97 13.44 10.15 13.10 18.05 14.39 14.98 10.77   5.37
1847
Január Február Márczius Április Május	311 312 305 312 294	10   6 11 57 36	3.21   1.92   3.69 18.27 12.24

87

Ezen 76 hónapon belül az ápolt gyermekágyasok legnagyobb száma egy hónap alatt 336 volt, tehát legnagyobb volt a zsufoltság 1846 januárban; a gyermekágyasok közül meghalt 45, vagyis 13.39 százalék. Ezen 76 hónap közül 13 hónapon át az absolut halandóság a szülések alacsonyabb száma, vagyis kisebb zsufoltság mellett, nagyobb volt, miként ezt a IV. táblázat mutatja.

IV. TÁBLÁZAT

Hónap	Év	Szülések	Halottak	Százalék	Szülések kevesblete	Halottak többlete
Január Április Márczius Január Február Márczius Január Április Október Deczember November Julius Augusztus November	1846 1847 1846 1842 1846 1844 1843 1846 1842 1842 1841 1842 1842 1842	336 312 311 307 293 276 272 253 242 239 235 231 216 209	45 57 48 64 53 47 52 48 71 75 53 48 55 48	13.39 18.27 15.43 20.84 18.08 17.03 19.11 18.97 29.33 31.38 22.55 20.79 25.46 22.96	–   24   25   29   43   60   64   83   94   97 101 105 120 127	– 12   3 19   8   2   7   3 26 30   8   3 10   3

Ha azonban a relativ halandóságot vesszük tekintetbe, akkor a IV. táblázat tanusága szerint a relativ halandóság a szülések alacsonyabb száma, tehát kisebb zsufoltság mellett 24 hónapon belül nagyobb volt, mint a szülések legmagasabb száma, tehát a legnagyobb zsufoltság mellett 1846 január havában, mint ezt a IV. és V. táblázat mutatja.

V. TÁBLÁZAT

Legnagyobb volt a zsufoltság 1846-ban; 339 szülés fordult elő; meghalt 45 nő, azaz 13.39%.

Hónap	Év	Szülések	Halottak	Százalék	Szülések kevesblete
Május Október Szeptember Február Január Október Október Januar Szeptember Augusztus Április	1846 1845 1846 1843 1841 1846 1843 1844 1842 1846 1844	305 283 271 263 254 254 250 244 223 216 208	41 42 39 42 37 38 44 37 41 39 36	13.44 14.84 14.39 15.96 14.56 14.98 17.60 15.16 18.38 18.05 17.30	31   53   65   73   82   82   86   92 113 120 128

88

Ha azonban nemcsak az absolut halandóságot, egyúttal az évszakokat is tekintetbe vesszük, úgy azt látjuk, hogy csak a márczius és április hónapokban állott elő a gyermekágyasok legmagasabb száma, tehát a legnagyobb zsufoltság mellett a legnagyobb absolut halandóság is; miként ezt a VI. táblázat mutatja.

VI. TÁBLÁZAT

Hónap	Év	Szülések	Halottak	Százalék- szám	Szülések kevesblete	Halottak többlete
Január     "     " Február     "     "     "     "     "     " Márczius Április1 Május     "     "     "     "     " Junius     " Julius     " Augusztus     "     " Szeptember     " Október     "     " November     "     " Deczember     "     "     "     "	1846 1842 1843 1847 1842 1846 1845 1843 1844 1841 1846 1847 1842 1846 1845 1847 1843 1844 1845 1846 1846 1842 1844 1842 1846 1846 1842 1845 1843 1842 1846 1841 1842 1846 1845 1844 1842 1843	336 307 272 312 311 293 274 263 257 239 311 312 310 305 296 294 246 240 280 266 252 231 269 216 216 271 223 283 250 242 297 235 209 298 267 256 239 236	45 64 52 6 38 53 13 42 29 18 48 57 10 41 13 36 15 14 20 27 33 48 17 55 39 39 41 42 44 71 32 53 48 16 28 27 75 19	13.39 30.61 19.11   1.92 12.21 18.08   5.11 15.96 11.28   7.53 15.43 18.27   3.22 13.44   4.30 12.24   6.10   5.83   7.14 10.15 13.10 20.79   6.02 25.36 18.05 14.39 18.38 14.84 17.60 29.33 10.77 22.55 22.96   5.37 10.48 10.55 31.38   8.50	– 29 64   –   1 19 38 49 55 73   –   –   –   5 14 16 64 70   – 14 2– 21   – 53 53   – 48   – 33 41   – 62 88   – 31 42 59 62	– 19   7   – 32 47   7 36 23 12   –   –   – 31   3 26   5   4   –   7   – 15   – 38 22   –   2   –   2 29   – 21 16   – 12 11 59   3

¹   A többi hasonnevű hónapban kevesebb számú szülés mellett kisebb volt az absolut halandóság.

---

89

Ha azonban a relativ halandóságot és az évszakokat vesszük tekintetbe, úgy azt látjuk, hogy a gyermekágyasok legmagasabb számával, tehát a legnagyobb zsufoltsággal egyidejűleg sohasem következett be a legnagyobb relativ halandóság, mint ezt a VII. táblázat mutatja:

[VII. TÁBLÁZAT]

---

90

H azonban az egyes hónapokat a tartamuk alatt előforduló szülések száma, vagyis a zsufoltság foka szerint sorakoztatjuk egymás mellé, akkor a szülések számának lassankint való apadása, más szóval a zsufoltságnak lassankint való apadása mellett sem mutatkozik a megfelelő apadás a halandóságban, mint ezt a VIII. táblázat mutatja:

[VIII. TÁBLÁZAT]

---

91

Ha azonban az egyes hónapokat az absolut halandóság szerint sorakoztatjuk egymás mellé, akkor a szülések számának ennek megfelelő lassú apadása, vagyis a zsufoltságnak apadása nem mutatkozik, mint ezt a IX. táblázat mutatja:

[IX. TÁBLÁZAT]

---

92

Ha azonban az egyes hónapokat a relativ halandóság szerint sorakoztatjuk egymás mellé, akkor a relativ halandóság lassú csökkenésének megfelelő apadása az előfordult szülések számának, vagyis a zsufoltságnak lassú apadása nem mutatkozik, mint ezt a X. táblázat mutatja:

---

93

[X. TÁBLÁZAT]

---

94

Ha azonban mind a 76 hónapot a tartamuk alatt előfordult szüléseknek száma, vagyis a zsufoltság foka, szerint sorakoztatjuk egymás mellé, akkor ennek megfelelő lassú apadása a halandóságnak nem mutatkozik, mint ezt a XI. táblázat mutatja:

[XI. TÁBLÁZAT]

---

95

Ha azonban az egyes hónapokat az absolut halandóság szerint sorakoztatjuk egymás mellé, akkor a szülések számával arányos apadás, vagy más szóval a zsufoltság fokának megfelelő apadás nem mutatkozik, mint ezt a XII. táblázat mutatja:

---

96

[XII. TÁBLÁZAT]

---

97

Ha az egyes hónapokat a relativ halandóság szerint sorakoztatjuk egymás mellé, akkor az ennek megfelelő apadás a szülések alacsonyabb számában, vagyis más szóval: kisebb zsufoltság nem észlelhető, mint ezt a XIII. táblázat mutatja:

---

98

[XIII. TÁBLÁZAT]

---

99

Azt tartották, hogy egy helyiségnek, melyben már annyi ezer nő szült és állotta végig a gyermekágyat, majd gyermekágyi lázba esett és abban meghalt, szükségkép annyira fertőzöttnek kell már lennie, hogy nem lehet csodálni, ha ezen helyiségekben a gyermekágyi láz elhatalmasodik. Ha így állott volna a dolog, akkor megint csak a második szülészeti klinikán kellett volna a nagyobb halandóságnak uralkodnia, mert helyiségeiben már BOER ideje óta heves gyermekágyi láz-járványok dühöngtek, oly időben, midőn a jelenlegi első szülészeti osztály épülete még csak meg se volt építve.

---

100

Azt tartották, hogy az intézetnek rossz híre teszi, hogy újonnan fölvettek soha se lépnek be réműlet nélkül az intezetbe, mert ismeretes előttük, hogy az intézet a halottaknak mily nagy járulékát szállítja minden évben; azt mondták, ez tenné, hogy a nők megbetegszenek és meghalnak. Hogy valósággal féltek ezek az első osztálytól, arról könnyű volt meggyőződni, mert néha szívettépő jeleneteket kellett végignézni, a mint térdenállva, kezeiket tördelve könyörögtek kibocsátásukért azok a nők, kik a második osztályba akartak menni, de a viszonyok ismerete híjján az első osztályba tévedtek, melyet a sok férfi jelenlétéről ismertek fel. Gyermekágyasok megszámlálhatlan verőérlökéssel, meteoristikusan puffadt hassal, száraz nyelvvel, vagyis súlyos gyermekágyi lázban szenvedők, kevés órával haláluk előtt kérlelve erősítgették, hogy ők teljesen egészségesek, csak azért, hogy ne kezeljék őket; tudták, hogy a kezelés előfutárja a halálnak. És mégsem tudtam meggyőződni a felől, hogy a félelem lett volna az oka az első osztály nagyobb halandóságának; mint orvos nem voltam képes belátni, hogy a félelem, ez a lelki állapot, miként teremthet olyan anyagi elváltozásokat, mint a minőkel a gyermekágyi láz okoz. Bizonyára hosszabb időnek, nagyobb halandóságnak kellett azt megelőznie, míg az olyan emberek között, kiknek a szülőházi kimutatások nem állottak rendelkezésére, ismeretes dologgá lett, hogy az egyik osztályon többen halnak meg, mint a másikon. A félelem nem magyarázza meg a halandóság elharapódzását.

Még a vallásos szertartásokat is megvádolták. A kórház kápolnája úgy feküdt, hogy az onnan jövő, halotti szentségeket nyujtó pap a második szülészeti klinika betegszobájába olykép juthatott el, hogy a gyermekágyasok többi szobáit érintenie se kellett, mig az első szülészeti klinikára öt szobán kellett keresztülhaladnia, mivel az első osztály betegszobája a hatodik volt a kápolna irányában. A papok – a mint azt a katholikus szertartás megkívánja – díszben, az előttük haladó templom-szolga csengetyűzése közben járulnak a betegekhez, hogy ellássák őket a halotti szentségekkel. Bár azon igyekeztek, hogy ez napjában csak egyszer történjék, ámde 24 óra igen hosszú idő a gyermekágyi láznak és némelyek, kik a pap ottlétekor még meglehetősen jól érezték magukat s ezért a halotti

---

101

szentségekkel el se láttattak, néhány óra leforgása alatt már annyira rosszul voltak, hogy újra el kellett a papot híni. Elképzelheti mindenki, milyen benyomással volt a papnak napjában többször hallható, végzetes csengetyűje a jelenlévő gyermekágyasokra. Magam is nagyon kényelmetlenül éreztem magamat, a mikor a csengetyűt ajtóm előtt elsietni hallottam; sóhaj tört ki keblemből az áldozatért, mely megint az ismeretlen ok miatt esik el. Ez a csengetyű kínos figyelmeztetés volt arra, hogy ennek az ismeretlen oknak minden erőmtől telőleg utána járjak. A két osztály viszonyainak ezen különbségében is megtaláltnak vélték a halandóság különbségének magyarázatát.

Szolgálatom első idejében a lelkész emberiességéhez folyamodtam és minden nehézség nélkül el is értem, hogy a papok ezután kerülő úton, csengetyűzés nélkül, s a nélkül hogy más szobát érintettek volna, egyenesen a betegszobába mentek s így az itt lévőkön kívül senki sem vette észre jelenlétüket. E tekintetben tehát a két osztály viszonyai bár egyenlőkké lettek, de a halandósági különbözet megmaradt köztük.

A nagy halandóság okát megtalálni vélték abban is, hogy csupa hajadon, a legszegényebb lakosság köréből való leányok kerültek oda, kik terhességük ideje alatt nehéz munkával keresik kenyerüket, nyomornak és inségnek vannak kiszolgáltatva s nyomasztó lelki izgalmakban élnek, talán magzat-hajtó szereket is szedtek stb. stb. De ha ez lenne az ok, akkor a halandóságnak a második osztályon épen akkorának kellene lennie, mert oda is hasonló módú egyéneket vesznek fel.

Az első szülészeti klinika nagyobb halandóságát azzal is okolták meg, hogy a szülészek kiméletlenebbül vizsgálnak, mint a bábanövendékek.

Föltéve, hogy csakugyan úgy állana a dolog, hogy a mutatóujjaak bevezetése, még pedig bármily kiméletlen bevezetése a terhesség folytán kitágult és megnyult hüvelybe, és bármily kíméletlen megérintése a hüvelyen át hozzáférhető méhrészletnek máris olyan ártalom, mely egy ily iszonyu folyamatot, mint a minő a gyermekágyi láz, létre tud hozni, bizony akkor a magzat testének a nemi szerveken való keresztülnyomulása oly ártalom volna, hogy meg sem lehetne érteni, miért nem végződik mindenik szülés halállal.

---

102

A nagy halandóság okát megtalálták az egyének sértett szeméremérzetében, mivelhogy az első szülészeti klinikán férfiak jelenlétében szültek. A ki a bécsi szülőház viszonyaival kellőkép ismeretes, nem fog kételkedni benne, hogy ezen egyéneket az első szülészeti osztályon bár igen is a félelem, de nem a sértett szeméremérzet gyötörte; egyébiránt érthetetlen, hogyan képes a sértett szeméremérzet izzadmányokat [váladékokat] létrehozni.

Hogy a kezelés nem volt oka annak, hogy az első szülészeti klinikán több egyén halt meg, abból is kitetszik, hogy a kezelés mind a két osztályon ugyanaz volt; kisérletképen időközönként az összes beteg gyermekágyi lázasokat áttették a közkórházba, a hol azonban a legkülönfélébb kezelés mellett is meghaltak. A két osztály viszonyai sem voltak olyanok, hogy mind a kettőn egyenlő számmal betegedtek volna meg s ezután az elsőn kevesen gyógyultak és sokan haltak, a másodikon pedig sokan gyógyultak s kevesen haltak meg, hanem: az első osztályon több és a másodikon kevesebb gyermekágyas betegedett meg. A tényleg megbetegedett gyermekágyasok gyógyult eseteinek számában nem volt különbség a két osztályon.

Hogy pedig a szülészi kezelés, a sok és durva operálás stb., nem volt oka a számos megbetegedésnek az első osztályon, kitünik abból, hogy a megbetegedettek túlnyomó részénél egyátalán nem is végeztek szülészeti műtétet és mind a két osztályon BOER elvei szerint jártak el.

Az első szülészeti klinikán az volt a szokás, hogy a frissenszültek három órával a szülés befejezése után szülőágyukból felkeltek és gyalog mentek át egy, bár üveggel fedett s télen fűtött folyosón a nékik szánt gyermekágyi fekvőhelyükre, a mi meglehetős út volt, ha épen a szülő-szobából távolabb eső gyermekágyi szobákba kellett menniök; csak a gyengébbeket vagy a betegeket vagy a kik műtéten estek keresztül, azokat vitték.

De hogy ezen visszás állapot nem okozta a nagyobb halandóságot, kitűnik abból, hogy ugyanez a visszásság a második Szülészeti klinikán is meg volt, sőt még inkább meg volt, mert ezt a klinikát a közös előszoba, melyet soha se fűtenek, két részre osztja s így az összes gyermekágyasok,

---

103

a kiket az előszobán túl eső ágyakra utaltak, azon voltak kénytelenek keresztülmenni.

Az első szülészeti klinika épületének második emeletén egy nagy gyermekágyi szoba volt; de mivel a frissen szültektől el nem várhatták, hogy ide is gyalog menjenek, ezért a hét- és nyolcznapos egészséges gyermekágyasoknak – amúgy is ez volt az ágyból való felkelés napja – üvegfallal védett lépcsőn kellett odamenniök. Hogy ez a második áthelyezes nem idézte elő az első szülészeti klinikán a nagy halandóságot, kitűnik abból, hogy csak igen ritkán betegedtek meg a gyermekágyasok heted- vagy nyolczadnap után, de kitűnik abból is, hogy a dolog ugyanígy állott a második osztályon.

Az első szülészeti klinika rossz szellőzését, melyet többnyire, télen is, ablaknyitással eszközöltek, szintén segítségül vették nagy halandóságának magyarázatához és nem gondolták meg, hogy a második szülészeti klinikán ugyanily módon szellőztek.

A fehérneműt is okolták azért, mert a vállalkozó mosóintézetében összekeverték a közkórház fehérneműjével, de megfeledkeztek arról, hogy a második klinikán szintén összekevert fehérneműt használtak.

A kedvezőtlen elhelyezés, t. i. az összefüggés egy akkora kórházzal, mint a minő a bécsi cs. kir. közkórház, mindkét osztályra nézve közös baj volt; mert oly közel fekszik egyik a másikhoz hogy közös az előszobájuk és építkezési módja is mindkét osztálynak egyenlő.

Közösek voltak mind a két osztályon az egyhuzamban való tanítás hátrányai, a betegszobának közlekedése [összeköttetése] a gyermekágyasok szobáival, a betegek ápolónőinek korlátlan érintkezése az egészségesekével.

Nem lehetett sem a meghülést, sem az étrendi hibákat halandóság különbségének magyarázatára felhasználni, mert a meghülés lehetősége vagy lehetetlensége egyenlő volt mind a két osztályon. Az ételeket ugyanaz a gazda szállította mind a két osztályra, az étkezés rendje is ugyanaz volt mind a két osztályon.

Ezek azok az endemikus okok, melyeknek a szülőházban ápolt gyermekágyasoknak a szülőházon kívüliekével szemben nagyobb halandóságát betudták; ezekkel a később tárgyalandó

---

104

kivételek leszámításával, egyetértek; azonban mindezek nem alkalmasak arra, hogy magyarázatát adják az első szülészeti klinikának a másodikéhoz képest nagyobb halandóságának.

Hiszen kimutattuk, hogy ezek az endemikus ártalmak mmd a két osztályon vagy egyaránt megvoltak, következésképen mindkét osztályon egyenlő halandóságnak kellett volna lennie, vagy pedig ha nem voltak egyenlők ezek az endemikus ártalmak, akkor nagyobb mértékben a második osztályon voltak meg és az elsőn kisebb mértékben. Ezen ártalmak következtében tehát a második szülészeti klinikán kellett volna nagyobb halandóságnak uralkodnia, a kisebbnek az első szülészeti klinikán; valóságban pedig épen ellenkezőleg állott a dolog, a mennyiben – mint ezt az I. táblázat hozzávetőleg mutatja – az első szülészeti klinikán, a mióta azt kizárólagosan a szülészek oktatására használták, állandóan nagyobb volt a halandóság, mint a másodikon.