A GYERMEKÁGYI LÁZ ENDEMIKUS OKAI
A szülőházak zsufoltsága a gyermekágyi láznak csak feltételesen endemikus oka, a mennyiben egy zsufolt szülőházban nehezebb a tisztaságnak kellő fokát megtartani, továbbá azon egyéneket, kik másokra nézve veszélyesek, teljesen elkülöníteni; ily módon a zsufoltság alkalmat szolgáltathat bomlott anyagok termeléséhez, valamint annak más egyénekre való átviteléhez. Ha azonban a zsufoltság daczára is meg van a kellő tisztaság; ha a veszélyes egyéneket kellő módon elkülönítik a többiektől, vagy ha épen a zsufoltság idején nincsenek veszélyes egyének a szülőházban s ekkép a bomlott anyagok átvitelétől az egészséges egyének megóvatnak; akkor teljesen közömbös dolog a szülőházban ápoltakra nézve, hogy zsufolt-e a szülőház vagy sem.
Már az előbb bebizonyítottuk tíz táblázat (4–13) segítségével, hogy a bécsi első szülészeti klinika gyermekágyasainak kedvezobb vagy kedvezőtlenebb egészségi állapota nem állott egyenes arányban a klinika zsufoltságával; ha már most ahhoz az időhöz, melyet e tíz táblázatban felöleltünk, még azt a 21 hónapot is hozzáveszszük, melyben vezetésem alatt chlormosások végeztettek, akkor még határozottabban tűnik ki az, hogy a gyermekágyasok egészségi állapota nem a zsufoltság fokától függött; mert zsufolt szülőházban is, hol kedvező, hol kedvezőtlen volt azok egészségi állapota és nem zsufolt szülőházban is egyszer kedvező, máskor kedvezőtlen.
Zsufolt szülőházban is tiszta kézzel lehet vizsgálni s a gyermekágyasok egészségi állapota a zsufoltság daczára is kedvező lesz. De lehet szennyezett kézzel is vizsgálni, s a mi bajt aztán az ily kezek csinálnak, azt a zsufoltság rovására vélik irhatni. Nem zsufolt szülőházakban is lehet tiszta kézzel eljárni s az egészségi állapot kedvező lesz, a zsufolatlanságnak pedig oly értéket tulajdonítanak, mely meg nem illeti; nem zsufolt szülőházban tisztátalanul is lehet vizsgálni, s ily egészségi állapot a zsufolatlanság mellett is rossz lesz.
A következő táblázatban az 1841 január 1-sejétől exclusive 1849 márczius 1-sejéig eltelt 97 hónapot használjuk fel; az 1841. év deczembere hiányzik.
1848 márcziusában 276 és augusztusában 261 gyermekágyas közül egyetlenegy sem halt meg.
Ezen 97 hónap öt legkedvezőtlenebb hónapjában kevesebb gyermekágyas ápoltatott a szülőházban, mint e 97 hónap két legkedvezőbb hónapjában.
XXXVI. TÁBLÁZAT
Év
Százalék
Halottak
számaSzülések
számaSzülések
kevesbleteMárczius
Augusztus
Deczember
Október
Augusztus
November
November1848
1848
1842
1842
1842
1842
1841–
–
31.38
29.33
25.46
22.96
22.55–
–
75
71
55
48
53276
261
239
242
216
209
235–
–
37
34
60
67
41Ezen 97 hónap folyamán a gyermekágyasok száma egy hónapban azonos volt, 62 hónapban pedig csekélyebb. A halandóság a kisebb zsufoltság mellett úgy viselkedett, mint ezt a XXXVII. táblázat mutatja.
XXXVII. TÁBLÁZAT
Év
Gyermekágyasok
számaHalottak
számaSzázalék Szülések
kevesbleteMárczius
Augusztus
Márczius
Február
Junius
Deczember
Januar
Szeptember
Augusztus
Julius
Junius
Deczember
Márczius
Junius
November
Márczius
Augusztus
Junius
Február
Szeptember
Április
Február
Deczember
Április
Május
Január
Október
Április
November
Julius
Augusztus
Október
Julius
Október
Május
November
Szeptember
Julius
November
Január
Április
Október
Május
Február
Deczember
Szeptember
Október
Deczember
November
Julius
Junius
Szeptember
Augusztus
Szeptember
Augusztus
Augusztus
Szeptember
November
Április
Julius
Junius
Junius
Augusztus
Julius
Julius1848
1848
1844
1845
1842
1847
1843
1846
1844
1848
1847
1845
1843
1846
1845
1842
1847
1848
1843
1847
1845
1844
1844
1841
1841
1841
1846
1846
1843
1846
1845
1843
1847
1844
1843
1847
1844
1845
1845
1844
1842
1842
1844
1841
1842
1845
1841
1843
1841
1842
1844
1842
1841
1843
1846
1842
1841
1842
1844
1844
1841
1843
1843
1843
1841276
261
276
274
273
273
272
271
269
269
268
267
266
266
265
264
264
264
263
262
260
257
256
255
255
254
254
253
252
252
251
250
250
248
246
246
245
245
245
244
242
242
240
239
239
237
236
236
235
231
224
223
222
221
216
216
213
209
208
206
200
196
193
191
190–
–
47
13
18
8
52
39
17
1
6
28
33
27
29
27
5
3
42
12
11
29
27
4
2
37
38
48
18
33
9
44
3
8
15
11
3
15
27
37
26
71
14
18
75
25
26
19
53
48
6
41
3
5
39
55
4
48
36
9
10
8
3
1
160.00
0.00
17.03
5.11
6.60
2.93
19.11
14.39
6.32
0.37
2.38
10.48
12.40
10.15
10.14
10.23
1.89
1.13
15.96
5.23
4.23
11.28
10.55
1.57
0.78
14.46
14.98
18.97
7.14
13.10
3.58
17.60
1.20
3.22
6.10
4.47
1.22
6.12
11.00
15.16
10.74
29.33
5.83
7.53
31.38
10.55
11.00
8.05
22.55
20.79
2.67
18.38
1.35
2.26
18.05
25.46
1.87
22.96
17.80
4.37
5.00
4.08
1.55
0.52
8.42–
–
–
2
3
3
4
5
7
7
8
9
10
10
11
12
12
12
13
14
16
19
20
21
21
22
22
23
24
24
25
26
26
28
30
30
31
31
31
32
34
34
36
37
37
39
40
40
41
45
52
53
54
55
60
60
63
67
68
70
76
80
83
85
86242
Ha azonban nemcsak a zsufoltság fokát, hanem egyúttal az évszakot is nézzük, azt látjuk, hogy ugyanabban az évszakban is, egyenlő vagy kisebb zsufoltság mellett, feltünően nagyobb halandóság is mutatkozott a mint ezt a XXXVIII. táblázat feltünteti.
[XXXVIII. TÁBLÁZAT]
A 97 hónap alatt a legnagyobb zsufoltság 1849 januárjában volt 403 gyermekágyassal, kik közül meghalt 9, vagyis 2.23 százalék.
A 97 hónapon belül 67 hónap alatt az absolut halandóság a gyermekágyasok kisebb száma tehát csekélyebb zsufoltság mellett nagyobb volt, mint a gyermekágyasok legmagasabb száma, vagyis a legnagyobb zsufoltság mellett 1849 januárjában, a mint azt a XXXIX. táblázat mutatja.
[XXXIX. TÁBLÁZAT]
Ha azonban a relativ halandóságot vizsgáljuk, akkor az előbbi táblázattal való összevetésből kiderül, hogy az a 97 hónap közül 77 hónapban kisebb számú gyermekágyasok, tehát kisebb zsufoltság mellett nagyobb volt, mint a legnagyobb számuk, vagyis a legnagyobb zsufoltság mellett 1849 januárjában; a mint ezt a XL. táblázat mutatja.
[XL. TÁBLÁZAT]
Míg chlormosások nélkül 76 hónapon belül 24 alatt a relativ halandóság kisebb zsúfoltság mellett nagyobb volt, mint 1846 januárjában lévő legnagyobb zsúfoltság mellett (lásd a IV. és V. táblázatot a 87. lapon) és 51 hónap alatt kisebb zsúfoltság mellett kisebb is volt a halandóság, – a chlormosások megkezdése következtében a zsúfoltság még jelentéktelenebbé tétetett, a mennyiben 97 hónapon belül 77 alatt
a relativ halandóság kisebb zsúfoltság mellett nagyobb volt, mint az 1849-iki január legnagyobb zsúfoltsága mellett és csak 19 hónap alatt volt kisebb zsúfoltság mellett csekélyebb relativ halandóság is észlelhető. Ez a 19 hónap a XLI. táblázat szerint a következő volt.
[XLI. TÁBLÁZAT]
Ha azonban nemcsak a zsúfoltság fokát, hanem vele együtt az évszakokat is nézzük, azt látjuk, hogy a két hó: márczius és április kivételével az év többi tíz hónapjában a legnagyobb absolut halandóság nem egyidejűleg mutatkozott legnagyobb zsúfoltsággal; a mint azt a XLII. táblázat mutatja.
[XLII. TÁBLÁZAT]
Ha azonban a zsúfoltságot és az évszakot nézzük, kiderül, hogy a legnagyobb relativ halandóság sohasem a legnagyobb zsúfoltság idején lépett fel, s hogy a hat hónap alatt fennállott legkisebb relatív halandóság épen a legnagyobb zsúfoltságkor volt, miként ezt a XLIII. táblázat fel is tünteti.
[XLIII. TÁBLÁZAT]
Ha az egyenlő nevű hónapokat a zsúfoltság fokai szerint sorakoztatjuk egymás mellé, a zsufoltság apránkénti csökkenésének megfelelő lassú alábbhagyását a halandóságnak nem észlelhetjük; lásd a XLIII. táblázatot.
[XLIII. TÁBLÁZAT]
Ha az egynevű hónapokat az abszolut halandóság szerint sorakoztatjuk egymás mellé, ezen absolut halandóság lassankinti apadásának megfelelő lassú csökkenését a zsúfoltság fokának nem észlelhetjük, a mint ez iránt a XLIV. táblázat nyujt felvilágosítást.
[XLIV. TÁBLÁZAT]
Ha ugyanazon évszak egyes hónapjait a relativ halandóság szerint sorakoztatjuk egymás mellé, a relativ halandóság lassú apadásának megfelelő apadás a zsúfoltság fokában nem észlelhető; lásd a XLV. táblázatot.
[XLV. TÁBLÁZAT]
Ha az összes 97 hónapot az előfordult szülések száma, tehát a zsúfoltság foka szerint sorakoztatjuk egymás mellé, a zsúfoltság lassú csökkenésének megfelelő lassú apadása a halandóságnak nem észlelhető; lásd a XLVI. táblázatot.
[XLVI. TÁBLÁZAT]
Ha valamennyi 97 hónapot az absolut halandóság szerint állítjuk egymás mellé, úgy ezen absolut halandóság fokon-
kinti csökkenésének megfelelő fokonkinti kevesbedése a szülések számának, vagyis a zsúfoltság mekkoraságának, nem észlelhető; lásd a XLVII. táblázatot.
[XLVII. TÁBLÁZAT]
Ha a relativ halandóság szerint állítjuk össze a 97 hónapot, a relativ halandóság csökkenésének megfelelő apadás a szülések számában, vagyis a zsúfoltságban nem tapasztalható, a mint ezt a XLVIII. táblázat mutatja.
[XLVIII. TÁBLÁZAT]
Ha az első szülészeti klinika fennállásának első 26 évi kimutatásait, t. i. 1833-tól 1858–ig bezárólag, a zsúfoltság szempontjából nézzük át, azt látjuk, hogy 13 év alatt az absolut halandóság kisebb zsúfoltság mellett nagyobb volt, mint a legnagyobb zsúfoltság mellett, 1852–ben 4471 szülés mellett. Lásd a XLIX. táblázatot.
[XLIX. TÁBLÁZAT]
Ha azonban a relativ halandóságot vesszük figyelembe, ez 16 éven belül kisebb zsufoltság mellett nagyobb volt, mint a legnagyobb zsufoltság mellett 1852-ben, a mint ezt a XLIX. és L. táblázat mutatja:
[L. TÁBLÁZAT]
9 év alatt kisebb zsufoliság mellett kisebb halandóság is volt, de az 1838-ik év kivételével a többi nyolcz esztendő a chlormosások meghonosításának idejére esik; lásd az LI. táblázatot.
[LI. TÁBLÁZAT]
Ha az egyes esztendőket a zsufoltság fokai szerint állítjuk össze, kiderül, hogy a zsufoltság apadásának megfelelő csökkenése a halandóságnak nem mutatkozik; lásd az LII. táblázatot.
[LII. TÁBLÁZAT]
Ha az egyes éveket az absolut halandóság szerint sorakoztatjuk egymás mellé, az absolut halandóság csökkenésének megfelelő csökkenése a zsufoltságnak nem mutatkozik; lásd az LIII. táblázatot.
[LIII. TÁBLÁZAT]
Ha az egyes esztendőket a relativ halandóság szerint állítjuk össze, a relativ halandóság apadásának megfelelő csökkenése a zsufoltságnak nem észlelhető; lásd a LIV. táblázatot.
[LIV. TÁBLÁZAT]
A második szülészeti klinika 26 évi fennállása alatt 1858-ban érte el legnagyobb zsufoltságát. Ebben az esztendőben 4179 gyermekágyast ápoltak, kik közül meghalt 60, tehát 1.43 százalék; 20 év alatt az absolut halandóság kisebb zsufoltság mellett nagyobb volt; lásd az LV. táblázatot.
LV. TÁBLÁZAT
Év
Szülések
számaHalottak
számaSzázalék
Szülések
kevesbleteHalottak
többlete1858
1857
1846
1853
1854
1851
1849
1852
1845
1856
1844
1855
1843
1842
1841
1839
1837
1838
1834
1835
18364179
3795
3754
3480
3396
3395
3371
3360
3241
3070
2956
2938
2739
2659
2442
2010
1784
1779
1744
1682
167060
83
105
67
210
121
87
192
66
125
68
174
164
202
86
91
124
88
150
84
1311.43
2.18
2.79
1.92
6.18
3.56
2.58
5.71
2.03
4.07
2.30
5.92
5.98
7.59
3.52
4.52
6.99
4.94
8.60
4.99
7.85–
384
425
699
783
784
808
819
938
1109
1223
1241
1440
1520
1737
2169
2395
2400
2435
2497
2509–
23
45
7
150
61
27
132
6
65
8
114
104
142
26
31
64
28
90
24
71Ha azonban a relativ halandóságot vesszük tekintetbe, úgy ez 23 év alatt kisebb zsufoltság mellett nagyobb volt mint az 1858. évi legnagyobb zsufoltságnál. Lásd az LV. és LVI táblázatot.
[LVI. TÁBLÁZAT]
Csak 2 év alatt volt kisebb zsufoltság mellett kisebb halandóság is, mint az 1858. évi legnagyobb zsufoltság mellett és pedig:
[...]
Ha az egyes éveket a második szülészeti klinika zsufoltságának foka szerint állítjuk össze, a zsufoltság csökkenésének megfelelő apadása a halandóságnak nem tapasztalható; lásd az LVII. táblázatot.
[LVII. TÁBLÁZAT]
Ha a második szülészeti klinika egyes éveit az absolut halandóság szerint sorakoztatjuk egymás mellé, az absolut halandóság csökkenésének megfelelő alábbhagyása a zsufoltsúg fokának nem mutatkozik; lásd az LVIII. táblázatot.
[LVIII. TÁBLÁZAT]
Nem felel meg az apránkint apadó relativ halandóságnak a zsufoltság lassú alábbhagyása sem, mint ezt az LIX. táblázat mutatja.
[LIX. TÁBLÁZAT]
Az egészében vett bécsi szülőház legnagyobb zsufoltsága fennállásának 75 évén belül 1858-ban következett be. Ebben az évben 8382 gyermekágyast ápoltak benne, kik közül meghalt 146 = 1.74 százalék, 28 év alatt tehát az absolut halandóság kisebb zsufoltság mellett nagyobb volt; lásd a LX. táblázatot.
[LX. TÁBLÁZAT]
Ha azonban a relativ halandóságot vesszük vizsgálat alá, azt látjuk, hogy az 43 év alatt kisebb zsufoltság mellett nagyobb volt, mint az 1858. évi legnagyobb zsufoltság alatt mint ezt a LX. és LXI. táblázat mutatja.
[LXI. TÁBLÁZAT]
Ha a bécsi szülőház fennállásának 75 évét osztályaira való választás nélkül a zsufoltság foka szerint állítjuk össze, akkor a zsufoltság és halandóság közt semmiféle összhangzást nem fogunk találni, a mint ez a LXII. táblázatból ki is tetszik.
[LXII. TÁBLÁZAT]
Ha a bécsi szülőház 75 évét az absolut halandóság szerint csoportosíthatjuk, a zsufoltság és absolut halandóság közt semmiféle összefüggést sem találunk; lásd a LXIII. táblázatot.
[LXIII. TÁBLÁZAT]
Ha az egyes éveket a relativ halandóság szempontjából állítjuk össze, a zsufoltság és relativ halandóság közt nem észlelünk egybehangzóságot, a mint ezt a LXIV. táblázat tanusítja.
[LXIV. TÁBLÁZAT]
A midőn a gyermekágyi láznak eddigelé érvényesnek tartott kóroktanát a halálozásnak az első szülészeti klinikán észlelt többlete magyarázatára fordítottuk, de egyúttal vizsgálat tárgyává is tettük, nem említettük a puerperalis miasmát; nem említettük pedig azért, mivel az első szülészeti klinikán soha se folyamodtak e miasmához a halálozás magyarázatáért. Most azonban, mikor az eddig érvényesnek tartott kóroktannak az első szülészeti klinikára való tekintet nélkül való elbirálását tűztem feladatomul, szükségessé válik, hogy a puerperalis miasmáról is kifejtsem nézetemet.
Ha valamely szobában több vagy akár sok egészséges gyermekúgyas fekszik csecsemőivel, a gyermekágyas szoba körlevegője a fokozott bőrmüködés, a tejelválasztás, a gyermekágyi folyás stb. kigőzölgéseivel keveredik össze s ha ezek nem távolodnak elég gyorsan el a gyermekágyas szobából szellőzés útján, bomlási folyamatnak indulnak; ha ezek szoba levegőjével a gyermekágyasok nemi szerveibe hatolnak, gyermekágvi lázat idéznek elő.
Ha valamely szobában egy vagy több beteg gyermekágyas fekszik egészséges gyermekágyasok közt, s ha ezeknek betegségei, mindegy: akár gyermekágyi láza, akár más betegsége, bomlott anyagokat exhalálnak, akkor ezek az anyagok, ha a szoba körlevegőjével a gyermekágyasok nemi szerveibe hatol-
nak, gyermekágyi lázat idéznek elő. Ha ezt értik az emberek gyermekágyi miasma alatt, belenyugszom. De minden egyéb, a mit ezenkivül neveznek gyermekágyi miasmának, nem létezik.
Az említett élettani kigőzölgések elhárítására teljesen elegendő az ablaknyitással való szellőzés.
Az egészséges gyermekágyasok bomlott anyagok kigőzölgései következtében előálló megbetegedéseinek elhárítására a beteg gyermekágyasokat az egészségesektől el kell különíteni.
Számos táblázatot állítottam össze annak bebizonyítására, hogy a gyermekágyasok egészségi állapota független a szülőház zsúfoltságának fokától; ezek a táblázatok megannyi bizonyítékok a gyermekágyi miasma keletkezése felől való abbeli nézetnek, hogy annak keletkezése oki összefüggésben áll az együtt tartózkodó gyermekágyasok számával.
Bizonyítékul szolgálhat még az iránt, hogy gyermekágyi miasma, mely bizonyos számú gyermekágyas együttléte mellett szükségkép fejlődnék, egyáltalán nem létezik, az a körülmény, hogy az első szülészeti klinika halandóságát feltünően sikerült leszorítanom oly rendszabályok nélkül, melyek a gyermekágyas szoba puerperalis miasmáját lettek volna hivatva megsemmisíteni. A gyermekágyi láz elhárítására a kezek chlormosását használtuk a szülőszobában.
Minthogy a gyermekágyi lázat nem contagium és csupán a jelzett értelemben vett miasma okozza, mivel továbbá a gyermekágyi láz sértetlen külső testfelszin mellett nem keletkezhetik, ebből az következik, hogy a gyermekágyi láz nem képes valamely szülőház helyiségeit olyképen fertőzni, hogy az egészségesen bekerülő egyénekbe maguk ezek a helyiségek is beolthatják a gyermekágyi lázat.
Aligha találni még más helyiséget, melyben több gyermekágyas nő halt volna meg, mint az első szülészeti klinika kórtermében s ezt a termet, minekutána a chlormosások következtében mint kórterem sokszor feleslegessé vált, szülőszobának használtuk, jóllehet a szobapadlót fel nem szakgattuk, a falakat le nem dörzsöltük, mindössze csak az ágyakat cseréltük ki; az ebben a szobában ápoltak mégis egészségesek maradtak.
Valamely helyiség csak akkor volna képes gyermekágyi lázat támasztani, ha oly mérlékben volna bomlott anyagokkal
szennyezve, hogy azoknak kigőzölgései a körléggel együtt a gyermekágyasok nemi szerveibe hatolnának; de talán nem is akad egy ekkora fokban szennyezett szülőházi helyiség. De ilyen helyiségek közé tartoznak a bonczoló termek.
A félelem nem kóroktani momentuma a gyermekágyi láznak, mert sem kívülről nem visz az egyének szervezetébe bomlott anyagokat, sem pedig nem termel ilyeneket az egyénekben. Már említettük egy izben, hogy a félelem nem magyarázza meg az első szülészeti klinikán fellépett halandóságot, hanem hogy az maga a már uralkodó halálozás következménye volt; ép oly kevéssé tudtuk a szülőnők félelmét felvételük előtt eloszlatni még abban az időben sem, a mikor az első klinika egészségi viszonyai már javuló félben voltak. Ugyanazzal a rettegéssel állitottak be a nők, pedig a gyermekágyi láz már nem pusztított benne oly erősen. Ha a félelem kóroktani tényezője volna a gyermekágyi láznak, akkor ép oly mértékben kellene a gyermekágyi láznak a szülőházakon kivül is előfordulnia, mint benn a szülőházakhan; mert egyaránt rettegnek, kik a szülőházban s kik azon kivül néznek a szülés elé.
Naponta tapasztalhatja minden elfoglalt szülész, hogy nemcsak az először, de a több izben terheseket is terhességük egész tartama alatt az a gondolat gyötri, hogy ezúttal nem birják ki a szülést és életükkel fizetnek érte. Csaknem minden szülészeti tankönyvben olvashatni, hogy a rettegés, főleg a terhesség végén elkeseríti a nők életét és mégis, mennyiöknek van alkalma tíz-, tizenkétszer is rettegni a haláltól, mert lám, a tíz-, tizenkétszeri rettegés nem idézett elő bennük halálos gyermekágyi lázat.
Az által, hogy a szülőházhan lebetegedők csupa hajadon s vigasztalan viszonyok közt élő leányok sorából kerülnek ki, kik terhes állapotukban nehéz munkával keresik kenyerüket, nyomornak és nélkülözéseknek vannak kitéve, nyomasztó lelki állapot hatása alatt állanak, s általában feslett, erkölcstelen életet folytatnak, mindezek által nem vitetnek be a szervezetükbe bomlott anyagok, sem nem is keletkeznek bennük, s ezért mind e körülmények nem kóroktani tényezői a gyermekágyi láznak.
Attól eltekintve, hogy ez a rajz bizonyára nem illik mindazokra, a kik szülőházakban szülnek, mégis, ha mindez képes
volna gyermekágyi lázat előidézni, a szülőházon kivül való halandóságnak ép oly nagynak kellene lennie, mint a szülőházon belülinek, mivel, a kik azon kivül szülnek, nem mind szemérmes, boldog asszonyok, kik jólétben töltik napjaikat.
A szülőnőnek a szülőházbeli férfiak jelenléte által megsértett szeméremérzete nem kóroktani tényezője a gyermekágyi láznak, mert a sértett szeméremérzet által sem kivülről nem jutnak az egyének szervezetébe bomlott anyagok, sem bennük nem képződnek.
Valóban, nagy gondolkozási hiányra vall, hogy miként fogták fel a gyermekágyi láz kóroktanát, a mikor oly nőket, kiket előbb elvetemedetteknek rajzoltak, utóbb a szemérmetességnek oly kényességével ékesítették fel, mely a magas és előkelő körökben sem ismeretes, a hol a szülés orvosok jelenlétében történik s e körök szülőnői még sem halnak meg a gyermekagi lázban oly nagy számmal és szeméremérzetük sérlődöttsége miatt, mint a szülőházak elvetemedettnek jellemzett lakossága. A szülések túlnyomó része a jelenlegi tanítási rendszer mellett bába segédkezésével történik és csak ritka esetben van szükség oly segélyre, melyet csupán a szülész képes nyujtani.
Több országban az a szokás, hogy a szülészt csakis az ilyen kivételes esetekhez hivják el. Minthogy azonban az a segítség, melyet csak ő nyujthat, rendszerint rövid időn belül nyujtható sikeresen, ezért sokszor megesik, hogy a szülész, ha csak a beállott veszély idején hívják el, már későn jön s így nincs módjában azt teljesíteni, a mit teljesíthetett volna, ha idejekorán állhatott volna a szülőnő rendelkezésére.
Ezen a tapasztalaton nyugszik a szülészek azon törekvése, hogy a segélyre szorult közönséget felvilágosítsák, hogy jó, ha minden szüléshez elhivják őket, mert ily módon, ha veszély állana elő, idejekorán nyujthatnak segélyt. Ha azonban a sértett szeméremérzet kóroktani tényezője volna a gyermekágyi láznak, akkor ez nem jelentene mást, mint egyeseknek megóvása czéljából valamennyiüket kitenni a gyermekágyi láz veszélyeinek.
A férfiak szülészeti foglalkozását be kellene tiltani, ha a sértett szeméremérzet kóroktani tényező volna.
A fogamzás, a terhesség, a hyperinosis, a hydroaemia, a plethora, az individualitas, a diaetahibák, a meghűlés, nem kóroktani tényezői a gyermekágyi láznak, mert egyik sem visz be az egyének szervezetébe kivülről bomlott anyagokat, sem nem termel ilyeneket benne.
Ha mindezek kóroktani tényezők volnának, akkor a gyermekágyi láz földrajzi elterjedése nem szorítkozhatnék Közép-Európára s a gyermekágyi láz története nem tanuskodhatnék annak újkori keletéről.
A gyermekágyi láznak kóroktani tényezői mindazok a momentumok, melyek az egyének szervezetébe vagy kívülről juttatnak be bomlott állati szerves anyagokat vagy bennük keletkeztetik.
Azok a momentumok, melyek kivülről visznek az egyének szervezetébe bomlott anyagokat, tehát külső fertőzést okoznak, a következők:
ha a szülőházak főnökei és segédorvosai a saját maguk s tanítványaik okulására olyan dolgokkal foglalkoznak, melyek kezeiket bomlott anyagokkal szennyezik; ha egy sebészeti osztály főnöke egyúttal szülészeti osztályt is vezet; ha egy nőgyógyászati s egy szülészeti osztály egy főnök alatt van egyesítve; ha a gyakorlati szülészet hallgatói a kórboncztani és törvényszéki bonczolatokon, valamint a szülőházban elhaltak bonczolatán résztvesznek; ha sebészeti és orvosi osztályokat látogatnak, ha hulla-műtéti tanfolyamokat vesznek sebészetből és szemészetből: ha górcsövezési tanfolyamot látogatnak, melyen különböző bomlott anyagokat vizsgálnak; ha kórboncztani kurzusokat vesznek; ha a működő tanársegéd hullán tanítja őket szülészeti műtétekre; ha tanársegédek és hallgatók bonczolatokat végeznek; ha szülőházak főnökei és segédorvosai oly betegeket kezelnek, kiknek betegségei bomlott anyagokat termelnek: ha beteg vajudók közös szobában szülnek egészségesekkel; ha beteg gyermekágyasok egy szobában ápoltatnak egészségesekkel; ha ugyanazon egyének, pld. intézeti bábák, kik beteg gyermekágyasoknak befecskendéseket csinálnak, később egészségeseket vizsgálnak meg; ha különféle tárgyakat, így szivacsokat, műszereket, ágytálakat stb. betegeknél és egészségeseknél is használnak; ha a fehérnemű és az ágynemű nem áll a tisztaság kellő fokán; ha a szülőház helyisé-
geinek levegője bomlott anyagokkal telített és pedig vagy az által, hogy a gyermekágyasok kigőzölgései kellő szellőzéssel el nem távolíttatnak, vagy úgy, hogy e helyiségekbe kórházból, közelfekvő hullakamrából vagy csatornából bomlott anyagok kerülnek; ugyanezen momentumok a szülőházon kívül is előidézhetik a gyermekágyi lázat, a mennyiben a férfi és női ápoló személyek ott is szennyezhetik kezeiket bomlott anyagokkal; a szülőházon kívül sincs meg mindig a használt tárgyak keltő tisztasága stb. stb. Ezekben soroltuk fel a kóroktani tényezőket, melyeket még sok egyébbel megtoldhatnánk, ha nem tartanók ezt fölöslegesnek azért, mert a mondottakból önkényt folyik, hogy mindaz is ide tartozik, a mi az egyének szervezetébe kívülről bomlott anyagokat bevinni képes, a mely anyagok a gyermekágyasok pusztulását okozzák s a mely pusztulásuk okát helytelenül tulajdonítják az atmosphaerikus befolyásoknak.
A mi a gyermmekágyi láz azon kóroktani tényezőit illeti, melyek az egyének szervezetén belül termelnek autoinfectio révén bomlott anyagokat, azok a következők:
a gyermekágyi folyás bomlása bármely ok által feltételezett hosszabb megrekedése folytán, a méhlepény vagy a méhlepénynek a magzatburokrészletekkel együtt való visszamaradása, vérömlenyek bennrekedése a méhüregben, a nemi szerveknek a kitólási [!] időszak elhúzódása által okozott vérzései, zúzódásai, vagy az elhalásokkal járó gátrepedés operatiója következtében.
Vannak-e ezeken kívül az autoinfectiónak más okai is, azt csak hosszasan folytatott kutatások fogják megmondhatni; eddigelé az zavarta meg észleleteimet, hogy abban a három osztályban, melyben észleleteimet végeztem, nem volt lehetséges az összes külső fertőzéses eseteket elhárítani. Az autoinfectio okainak száma mindenesetre nagy lehet, mivel Bécsben 1797-ben 2012 és 1798-ban 2048 gyermekágyas közül évente csak 5 halt meg, tehát a halálozási arány 1:400 volt.