A GYERMEKÁGYI LÁZ
PROPHYLAXISAMinthogy a gyermekágyi láznak egyedüli oka: a bomlott állati szerves anyag, vagy kívülről vitetik be az egyének szervezetébe vagy mivel az magában az egyénben is képes termelődni, ezért a gyermekágyi láz elhárításának feladata a bomlott anyagok kívülről való bekerülésének megakadályozásában vagy magukban az egyénekben való keletkezésének meggátlásában és végül az ennek daczára keletkezett bomlott anyagoknak lehetőleg gyors eltávolitásában áll, hogy azoknak felszívódását s ezáltal a gyermekágyi láz kitörését megakadályozzuk.
A bomlott anyagoknak, melyek az egyénekbe kivülről vitelnek be, leggyakoribb vivője a vizsgáló ujj.
Mivel a hallgatók nagy száma mellett biztosabb az ujjat be sem szennyezni, mint a már szennyezettet újra tisztává tenni, ezért az összes kormányokhoz fordulok kérésemmel: hoznának törvényt, mely mindenkit, a ki valamely szülőházban foglalatoskodik, ottműködése idejére tiltson el az olyan dolgoktól, melyek bomlott anyagokkal képesek szennyezni a kezét.
Egy ilyen törvény visszautasíthatlan szükségességét az a tapasztalat tette előttem világossá, hogy összes erélyes igyekezetem daczára sem sikerült a bécsi 1. szülészeti klinikán a gyermekágyi láz eseteit az autoinfectio eseteire korlátoznom.
Ha elgondoljuk, hogy a gyakorlati szülészeti félévet nem egy napon kezdik meg az összes hallgatók, a mikor valamennyiüket egyszerre meg lehetne ismertetni kötelességeivel, hanem hogy naponta beállnak és távoznak a hallgatók s mindennap ugyanazt a dolgot újból végig elmondani nem lehet, ezért könnyen megeshetik, hogy némelyikük csak napok elteltével lesz felvilágosítva. Ha elgondoljuk, hogy az I. szülészeti klinika 42 hallgatója a nap legnagyobb részét a kórboncztani és törvényszéki bonczolatokon, a hullakamrában, a kórház osztályain, a különböző műtéttani s egyéb tanfolyamon tölti el, s ily módon nemcsak folyton szennyeződik a kezük, hanem úgyszólván beivódik szenynyel, s ha semmikép sem valószínűtlen is, hogy némelyek a bomlott anyagokkal gyökeresen bemocskolt kezüket nem elég hosszú időn át teszik ki a chlormész fertőtlenítő hatásának; ha tehát meggondoljuk mindezen körül-
ményeket, érthetővé lesz, hogy az I. szülészeti klinikán még mindig előfordulnak külső fertőzéses esetek.
Ezen a bajon csak az érintett törvény tudna segíteni. Volna azonban annak más üdvös hatása ms. Alkalmam lesz meg a szülészet számos tanárára hivatkozni, kik tanaim ellen irtak, tehát tanitványaik előtt is tanom ellen nyilatkoztak. Bárgyúság volna hinni, hogy az ily módon tévútra vezetett hallgatók oly lelkiismeretesen fogják fertőtleníteni magukat, mint a mennyire az szükséges. S ha majd a halál gazdag zsákmányra tesz szert: a chlormosások eredménytelenségét a gyermekágyi láz járványos keletkezésének bizonyítékául fogják felhozni.
Ennek a veszélyes eljárásnak, mely által nemcsak temérdek emberélet esik a szülőházakban idő előtt áldozatul, hanem a félrevezetett orvosoknak még egész nemzedékei fognak a gyakorlati életbe kiküldetni, kik fertőzéses eseteiket a szülőházon kivül is újra csak a járványos gyermekágyi láz bizonyítékaiként fogják emlegetni; ennek a veszélyes eljárásnak csak egy olyan törvény tudná gátját vetni, a minőre az imént czéloztam. Ha ezen törvény rendelete következtében a hallgatók keze tiszta lesz, akkor a járványos befolyások mellett tartott tüzes előadások sem lesznek képesek járványokat többé előidézni; ama törvény hijján azonban, bomlott anyagokkal fertözött kezekkel, előadásokkal elaltatott lelkiismerettel, tovább is sokszorosítani fogják a gyermekágyi lázat. Kérve-kérjük tehát az összes kormányokat, bocsássanak ki ilyen törvényt, nehogy a jövőben még jobban tizedeltessék a szülő nem, nehogy a jövőben a megszületlen magzatba is beoltassék a halál csírája, éspedig épen azok által, kiknek feladata a magzatok életbentartásá volna.
Az ilyen törvény nem állná útját a hallgatók egyéb orvosi kiképzésének, mivel a gyakorlati szülészetre aránylag úgyis csak rövid idő van szánva; nagyon támogatná azonban a szülészeti oktatást az által, hogy nem eshetnék meg többé az, a mi most napirenden vau, hogy t. i. a legtanulságosabb esetek abban az időben fordulnak elő, a mikor a hallgatók másutt vannak elfoglalva.
Mindenütt az a szokás, hogy a gyakorlati szülészeti tanítást elméleti előzi meg. Ezzel az elméleti tanítással kellene a
műtéti gyakorlatokat a hullán egybekötni; a szülőházban elhaltak bonczolatain az elméleti előadások hallgatóinak kellene részt venniök, hogy már a szülőházba való felvételük előtt is tisztában legyenek a gyermekágyi láz kórboncztanával s a szülészeti hulla-műtétekkel, hogy mindezt a szülőházban való foglalatoskodásuk alatt már nélkülözhessék.
Egy ilyen törvény eltömeszelné, h nem is mind, de bizonyára ama legbőségesebb forrásokat, melyekből a kezeket szennyező bomlott anyagok fakadnak; mert a szülőházakban autoinfectio útján is keletkezhetik a gyermckágyi láz, a mely endometritis septica alakjában folyik le és termeli a fertőző anyagokat; felvétetnek ezenkivül vajudók is, kik bomlott anyagokat termelő betegségekben szenvednek.
Ezért a kezek fertőtlenitésének szükségessége mindenkor fenn fog állani, s hogy e czél teljesen elérhető legyen, szükséges, hogy a kéz, mielőtt bomlott anyaghoz érne, jól beolajoztassék, s ily módon a bomlott anyag ne hatolhasson a kéz porusaiba; foglalkozás után pedig szappannal meg kell mosni a kezet s valamely vegyi hatóanyag hatásának kitenni, mely a még visszamaradt bomlott anyagot megsemmisíti; mi a chlormészt használjuk s addig mosakszunk, míg a kéz sikamlóssá válik.
Az ily módon kezelt kéz teljesen fertőtlenített. A bomlott anyag vivői egyébiránt nemcsak a vizsgáló ujj, hanem mindazon tárgyak, melyeket bomlott anyagok szennyeztek s az egyének nemi szerveivel érintkezésbe jutnak; ezeket a tárgyakat az érintkezésbe jutás előtt fertőtleníleni, avagy használaton kívül kell helyezni; ezek közé tartoznak a műszerek, az ágynemű, a szivacsok, az ágytálak stb. stb.
Minthogy a bomlott anyagok vivője a körlég is lehet, ezért a szülőházakat olyan helyre kell építeni, a hol a körlég révén nem kerülhetnek beléjük bomlott anyagok. Ezért a szülőházak ne tétessenek nagy kórházak alkotórészeivé, s hogy a körlég ne legyen helyiségeikben a bomlott anyagok vivőjévé, az egyének exhalatióit még homlásba jutásuk előtt szellőzés segítségével a szülőház helyiségeiből ki kell küszöbölni. E mellett a gyermekágyi láz elhárításának fontos követelménye, hogy minden szülőház több elkülönített helyiség felett rendelkezzék, hogy azokban az olyan egyéneket, kik bomlott anyagokat ex-
halalnak, vagy a kiknek betegségei ilyeneket termelnek, teljesen elkülönítve ápolhassák az egészségesektől. A beteg egyének elkülöníthetésének elve mellett a czella-rend szer nem okvetlen követelménye a gyermekágyi láz prophylaxisánák; teljesen mindegy, hogy hány egészséges gyermekágyast ápolnak egy szobában, csak számuk álljon kellő arányban a szoba nagyságával. Mi az I. szülészeti klinikán egyidejűleg egy szobában 32 gyermekágyast ápoltunk.
Ép oly kevéssé állítjuk oda követelménynek a több kicsiny szülőház felállítását egy nagy helyett. Igaz ugyan, hogy az absolut halandóság sohasem lehet oly magas egy kicsiny szülőházban, mint a nagyban ; pld. KIWISCH azt írja, hogy a würzburgi szülészeti klinikán 102 egy év alatt ápolt gyermekágyas közül 27 meghalt. A bécsi szülőház legkedvezőtlenebb esztendeje, fennállásának 75 éve alatt, a 1842. esztendő volt; meghalt ugyanis az egész szülőházban 6024 gyermekágyas közül 730, magán az I. osztályon 3287 gyermekágyas közül 518. Mily roppant különbség az absolut halandóságban a kicsiny würzburgi s a nagy bécsi szülőház között! s ennek daczára a kis würzburgi szülőházban a relativ halandóság lényegesen nagyobb volt, mint a világ legnagyobb szülőházáhan annak legkedvezőtlenebb esztendejében: Würzburgban ugyanis meghalt 26.47, Bécsben pedig, az egész szülőházban, 12.11, az I. osztályon magán azonban 15.75 százaléka a gyermekágyasoknak. Hogy miért nagyobb a kis szülőházakban a relativ halandóság, mint a nagyokban, annak egyszerű a magyarázata. Kis szülőházakban a tanitási anyag igen szűkös, ezért minden esetet nagyon kihasználnak, s ha tisztátalan kézzel vizsgálnak, sok ápoltat fertőznek; Bécsben az anyag oly nagy, hogy százakra megy azok száma, kiket nem használnak fel tanítási czélokra s ily módon nem is fertőztetnek: ezek a tanításra fel nem használt egyének feljavílják a relativ halandóságot.
A mi az autoinfectiós esetek elhárítását illeti, a kitólási időszakot kell – ha annyira elhúzódnék, hogy a nemi szervek zúzódásaitól kellene tartanunk – idejekorán megfelelő műtétekkel siettetni, nehogy a szervezetben bomlott anyagok képződjenek; a műtét azonban a lehető legnagyobb kiméletességgel végzendő, nehogy az legyen a következménye, a mit épen elhárítani szerettünk volna vele; ezért pld. a fogóműté-
teknél elvetendő a forgatás, az ingamozgás, melyek szükségképen zúzódását okoznák a nemi szerveknek.
A méhlepényt, a lepény- és magzatburokrészleteket rothadásnak indulásuk előtt ki kell küszöbölni a szervezetből, a méhvérzéseket csillapítás után néhány órával injektiókkal kell kezelni, hogy a visszamaradt véralvadékok kiküszöböltessenek, mert visszamaradva rothadásba mennek át s így anyagot szolgáltatnak az autoinfectiohoz; gátrepedéseket gondosan el kell kerülni, mert nemcsak felszívó felületet, hanem egyúttal felszívódó anyagokat is nyujtanak. Ha azonban bomlott anyag mégis keletkezett az egyénben, tisztasággal és befecskendések segítségével kitakarítandó, hogy felszívódásának eleje vétessék.
A mennyiben ezen viszonyok a szülőházakon kívül is előfordulnának, természetszerűleg ott is ugyanaz a prophylaxis követendő. Hogy pedig e rendszabályok a szülőházakon kivül is megtartassanak, ezért a férfi és női orvosló és ápoló egyének esküjébe diplomájuk kiadásakor, majd pedig hivatalos utasításaikba felveendő az is, miszerint megesküsznek, hogy mindazt a legnagyobb lelkiismeretességgel meg fogják tartani, a mit a gyermekágyi láz prophylaxisa előír.
A ki ezt a prophylaxist megtartja, megéri azt az örömet, hogy nem fogja időközönkint minden harmadik vagy minden negyedik szülőnőjét gyermekágyi láz miatt elveszíteni, hanem talán csak egyet négyszáz, de semmi esetre sem egyet száz közül.