29

A GYERMEKÁGYI LÁZ KÓROKTANA

(Aetiologie des Puerperalfiebers.)
(1858.)

A szülészet az összes orvostannak azon ága, mely ennek fő föladatát, – tudniillik a veszélyeztetett emberélet megmentését számtalan esetben a legszembeötlőbben oldja meg. Számtalan eset közül, csak a haránt fekvést akarom megemlíteni. Anya és gyermek bizonyos áldozati a halálnak, ha a szülés a természetre bízatik, holott gyakorlott szülész keze majdnem fájdalmatlan, alig nehány perczig tartó műfogás által mindkettőt menti meg.

A szülészet ezen előnye, melylyel még elméleti előadásokban ismerkedém meg, jólehet tökéletesen igazolva lőn előttem, midőn alkalmam lett a bécsi nagy szülkórodán a szülészetet gyakorlati oldaláról ismerni; de fájdalom, azon esetek számát, melyekben a szülész ily üdvhozólag hathat, aránylag elenyészőleg parányinak találtam az áldozat nagy számához képest más esetekben, melyekben a segítség oly végtelen gyönge; a szülészet ezen árnyoldala a gyermekágyi láz.

Háromféle ok van, melynek a gyermekágyi láz származása tulajdonítható, tudniillik a szórványos (sporadisch), helyi (endemisch) és járványos (epidemisch). Tapasztalataim által, melyeket a bécsi szülkórodában tennem sikerült, azon meggyőződéshez jutottam, miként a gyermekágyi láznak semmi járványos oka nincsen, hanem hogy eddig ösmeretlen helyi (endemisch) ok volt az, melynek a számtalan beteg áldozatául esett.

Történelmileg akarom előadni, miként lettem kétkedővé a járványos gyermekágyi láz tana fölött, miként fedezém föl az irtózatos halálozás valódi okát, melynek eltávolításával a halálozást is nagy mérvben szerencsésen meggátolni sikerült.


30

Bécsben két szülészeti osztály van és pedig oly kapcsolatos összefüggésben, hogy mindkettőnek ugyanazon egy előszobája van. A fölvétel váltakozva, minden 24 órában majd az I., majd a II. osztályon történik. A fölvételben a kettő között az a különbség, miként azon osztályon, hol a szülészek képeztetnek, mely egyszersmind I-nek hivatik, hetenkint egy fölvételi nappal több van, mint a II-on, vagyis egész héten 4-szer történik fölvétel; a II. osztályon pedig, hol a bábák nyernek képezést, hetenkint 3 a fölvételi nap; és így a szülészek osztályára évenkint 52 fölvételi nappal több jutott, mint a II-ra.

Mindkét osztályon körülbelül ugyanannyi szülés jő elő, névszerint három ezer és egynehány száz mindenik osztályon külön. Évek hosszú sora óta a halálozási arány mégis oly külömböző volt, hogy míg azon osztályon, melyen a bábák képeztetnek, három ezen nehány százra menő szülés után a halálozás középszámítás szerint a 60-at meg nem haladta, addig ugyanannyi szülés mellett a szülészek osztályán a halálozási szám 600–800 közt ingadozott.

Ha ez járványi befolyásnak leendett eredménye, akkor a betegségi és halálozási számnak szükségképen mindkét osztályon egynek kellett volna lennie, vagy e tény kimagyarázására és a különbség megfejtésére föl kell vennünk, hogy a járványbefolyás 24 óráig tartott, és pedig mindannyiszor azon 24 óra alatt, midőn az orvosi osztályon történt fölvétel. De még így is az egész szülészeti kóroda leendett alávetve, az osztályok különbsége nélkül, ha hogy a kórok járvány lett volna, miután a járvány nem csupán ily közel érintkezésbe lévő helyre, de szokványosan sokkal nagyobb térre terjed, ha csakugyan jelen van.

Második oka kétkedésemnek az volt, hogy ugyanazon időben, midőn a gyermekágyi láz a kórodán leghevesebben dühöngött, épen semmi ilyetén járvány nem mutatkozott a városban.

Harmadik ok: hogy évszakoknak épen semmi befolyásuk nem volt e járvány akár előhozására, akár szüntetésére, mert az egész éven át egyenlő mérvben dühöngött, és pedig évek hosszu során át. Holott más járványnál, ha a meleg elősegíti ezt, a hideg bizonyosan mérséklendi stb. Itt változatlanul mindig egyaránt történt a halálozás.


31

Nem kevésbbé fontos a negyedik ok: hogy tudniillik a gyermekágyi láz erőművi sértésnek lehet következménye, a mi semmi más járványbajnál nem tapasztaltatik.

Leggyőzőbb végre az, hogy a legkedveltebb és legjobb sikerrel ilyenkor alkalmazásba jön intézkedés a szerfeletti halálozás szüntetésére a szülészeti osztályok bezárása volt, miután meggyőződésileg ismerve lőn, hogy ha a terhesek a szülkórodán kívül szülnek, a megbetegedéstől menten maradnak. A járványnak tehát mindannyiszor és rögtön véget vetett a kórház bezáratása, mi más járványnál épen ellenkezőleg, a betegség terjedését, és a halálozást inkább elősegíti, vagy ha ezt nem is, de bizonyosan nem szünteti meg magát a járványt; például hányszékelésnél (Cholera) a kórházakbai fölvétel megszüntetése a járvány dühöngését azonnal soha meg nem akasztotta.

Ezen alapokok meggyőztek engem a felől, hogy a baj ily számos kifejtésének oka nem lehet járvány, hanem helyi (endemisch) vagyis csupán olyan ok, mely az I. osztály helyiségeire van szorítva.

Ha továbbá ezen fölvett helyi okot a két kóroda viszonyaival egybe vetem, kiderül, miként épen a II. osztályon kellett volna inkább dühöngeni a kóroknak és az I. osztályon csekélyebb kellett hogy legyen a halálozás, a mi egészen ellenkezően történt.

Első helykóri ok (endemische Ursache) a túlhalmozás (Ueberfüllung). Ha ez okozta volna a helykórt (Endemie), úgy a II. osztályon kellett volna lennie a nagyobb halandóságnak, miután az I. osztálytóli félelemből a szülők nagyobb része a II. osztályrai fölvételnél jelenté magát, miáltal annyira túltelíttetett a II. osztály, hogy a fölvétel igen gyakran az I. osztálytól át nem vétethetett, vagy ha mégis átvétetett, helyszűke miatt pár óra mulva ismét vissza adatott.

Innét magyarázható, miért a szülészek (I-ső) osztályán, hol már rendeletileg 52-vel, sőt a fönnebb említettek nyomán még tetemesen több fölvételi nap volt az év leforgása alatt, a szülések száma oly aránytalanul kevéssel haladta meg a II-ik kisebb helyiséggel bíró osztály szüléseit.

Második okául állíták azt, hogy e klinika falai s bútorzata, a nyoszolyák, székek, ágynemű, szóval az egész terem


32

időfolytán meglőn fertőzve, egészséges és beteg vajudok kigőzölgéseivel és kóros kipárolgásaival, miért is az egészségesen jövő szülők is megbetegszenek.

Ha ez lett volna oka a gyermekágyi láznak Bécsben, épen akkor kellett volna a halandóságnak nagyobbnak lenni a bábák (II-ik) osztályán, mert ennek helyiségei már BOER tanár idejében szülkórodának használtattak, s oly nagyfokú halálozásban szenvedtek, hogy a jeles tanár e miatt nyugalmaztatott; míg ellenkezőleg a szülészek osztálya ujon épült vala.

A szülők gyakoribb s mint állíták, durva vizsgálata sem felejtetett ki a gyanuba vett kórokok sorozatából, mely a bábák osztályán már a növendékek kisebb számánál és buzgalmánál fogva ritkábban gyakoroltathatott. Ha egy ujjnak, bár többszöri bevitele a kitágult hüvelybe a méh szájáig képes volna gyermekágyi lázat s oly nagy számmal előidézni: akkor e részek szerfeletti kitágíttatása és sértése a gyermek feje által oly kórhatányt képezne, hogy egy szülő sem maradhatna ment a megbetegedéstől. De erről a természet gondoskodott. Ellenkezőleg a tapasztalat arra tanít, hogy gyakran a legnehezebb szülések s a fogó alkalmazása után – ha csak a részek nem zúzattak – a gyermekágyasak legjobb egészségnek örvendenek, s ismét legkönnyebb szülések után is nem ritkán halálos gyermekágyi láz lép föl.

Mondták továbbá: azért nagyobb a halálozás, mert csak hajadon leány vétetik föl; talán az ártatlanságuk fölötti agály, élelmezési gond, vagy elhajtó szerek (Abortivmittel) használata, megcsalatott szerelem, vagy a féltékenység, s kedveseik hűtlensége fölötti bú okozza azt. Ez nem adhat különbséget csak egy osztályra, miután mindkettőre egyenlő sorsu egyének vétettek föl.

Hogy az orvosi és szülészi gyógybánás nem vádoltathatik, minden szakavatott könnyen belátandja, miután a gyógykezelés mindkét osztályon megegyező volt s csak a láz fölléptével alkalmazásba vétetett.

A két osztály közötti halálozási különbség a számosabb megbetegedésben gyökeredzett. A gyermekágyi lázban szenvedők mindkét osztályon egyformán gyógyultak vagy elhaltak.

Végre állíták sokan, miként a félelem és ijedtség, melyet


33

a tömérdek halál okozott, szinte egy forrása lehet a szülők gyakori megbetegedésének. Ha csakugyan ez volna az eset, akkor a nagy halandóság kezdete nincs megmagyarázva, mert természetesen előbb kellett szükségképen történni a nagy halálozásnak, melynek csak utókövetkezrnénye lett a nagy félelem. Még kevésbé fejthető meg ezen okból a halandóság megszünése, melynek számos évi halálozás okozta félelem dacára hirtelen vége lett.

A gyermekágyi láz áldozatainak roppant száma komoly fölszólításként lebegett a tudomány és emberbaráti öntudat fürkészeti vágya előtt, miként ezen ösmeretlen vészthozó ok fölfedeztessék; nehogy ezentúl is 1000 egyén épen rendeltetése betöltésének pillanatában legyen a halál martaléka. Történik azonban, hogy KOLETSCHKA általam mélyen tisztelt tanár törvényszéki bonczolat alkalmával hullarészekkel fertőzött késsel vigyázatlan tanuló által megsérteték, s ezen sértés következtében genyvérben (Pyaemie), mely nyirkedény-, viszér-, mellhártyalob, és bal szemére történt kóráttétel (Metastasis) alakjában lépett föl, meghalt.

Megrázkódtatva egész valómban, és izgatott kedélyem szokatlan hevével gondolkozám e felett, midőn hirtelen lelkem előtt állt meg e gondolat s egyszerre világos lőn előttem, hogy a gyermekágyi láz és KOLETSCHKA tanár betegsége ugyanegy, miután a gyermekágyi láz bonctanilag ugyanezen alakokból áll, t. i. nyirkedény- viszérlob, genyvér, áttételek stb. Ha tehát KOLETSCHKA tanárnál a genyvér (Pyaemie) hullarészek által történt beoltás következtében támadt, úgy a gyermekágyi láznak is ugyanezen forrásból kellett származnia. Most csupán azt kellett eldönteni: honnét? és hogyan? oltatnak be a szülőkbe rothadt hullarészek. Ezen hullarészek átviteli forrása a tanulók és gyógykezelő orvosok kezem volt föllelhető.

A bécsi oskola kiválólag bonctani iránya készti a tanítókat, úgymint a tanulókat naponta számos hullával foglalkozni, midőn is kezeik megfertőztetvén, minden szappan mosdások dacára a tisztálkodás elégtelenségét rosz szaguk által árulják el. Az ilyen láthatatlan, csupán szag által fölismerhető hullarészek által bemocskolt ujj szülészeti vizsgálatra használtatván, bevezettetik a méh szájába, a méhnek azon helyére tehát, mely hónapokon át peteburok által volt befedve, miáltal nyák-


34

hártyáját elvesztvén, fölötte nagy fölszivódás-képességű fölületet nyujt.

Ha ezen okoskodás való volt, úgy az ok eltávolításával a következménynek, azaz a halandóságnak is szükségképen el kellett távolittatnia. Miért is a kézhez tapadt hullarészek elroncsolására a kezek halvanynyali (Chlor) mosása rendeltetett meg.

1847. évi Marcius 20-án lettem az I. szülészeti klinika segédtanárává. Ápril havában 57 halt meg. Május közepén, a nélkül, hogy a napot biztosan meghatározhatnók, rendeltetett meg a halvanymozsdás. Ezen hónapban 36 halt el. Innen kezdve Juniusban 6, Juhiusban 3, Augustusban 5, Septemberben 2, Oktoberben 11, Novemberben 11, Decemberben 8.

Az 1848-ik év még kedvezőbb eredményt adott. 3780 szülés után csak 45 volt a halott, míg a bábák osztályán 3219 közül 43 halt meg.

1849-ki évben September hóig a tanulók osztályán 60, a bábák osztályán 76 halt meg. És így kétévi időköz alatt a két osztály között semmi külömbség sem mutatkozott; holott azelőtt a tanulók osztályáni halandóság oly roppant nagy volt a bábák osztályáni halálozáshoz képest.

Ezen fényes siker azt bizonyítja, miként előleg fölállított oka a halandóság különbségének a két osztályon, t. i. a tisztátlan ujjak által föltételezett fölszívódás csakugyan az igazi ok, miután ennek eltávolításával következménye is el lőn hárítva s miután azelőtt minden képzelhető és gyanút ébresztő ok eltávolításának nem volt ezen eredménye.

Ha a szülőház 1792. évtől fogva létező kimutatásait végig tekintjük, kiderül, hogy évről-évre, a mint a bécsi oskola bonctani iránya nagyobb és nagyobb érvényre jött, a halálozás is ezzel lépést tartva, évről-évre nagyobb és nagyobb lőn, sőt a szülőházban alkalmazott orvosok kisebb-nagyobb ragaszkodása a bonctani oskolához is fölismerhető a nagyobb vagy kisebb halálozásban.

A nagy szülőház mindjárt kezdetbeli elválasztásánál két osztályra, azon intézkedés történt, hogy a tanulók és bábák egy fele az I. osztályon, a másik fele a II. osztályon nyerjen tanképezést. Míg a tanulók mindkét osztályon egyaránt voltak fölosztva, mindkét osztályon egyképen nagy volt a halálozás


35

is; csupán 1839-i April 19-étől, midőn valamennyi tanuló az I. szülkórodára és valamennyi bába a II. szülkórodára utaltatott, támadt az iszonyú különbség a két osztály halandósága között.

Csak 1842- és 1843-ikban, midőn a II. szülkórodán oly tanársegéd volt, ki kórbonctannal sokoldalúlag foglalkozott, emelkedett a különben ezen osztályon oly kis halandóság 1842-ben: 202 és 1843-ban: 164-re.

Miután a gyermekágyi láz oka rothadt állatszerves anyagok a vizsgáló ujjakkali beoltása fölfedezve lőn, sok tünet, mely naponkint jött elő és megfejthetlen vala, lőn megmagyarázhatóvá. Ide tartozik azon észlelet, hogy mindazon egyéneknél, kiknél a szülés 2-ik időszaka késedelmesen folyt le, mi miatt a vajudószobában voltak kénytelenek pár napig tartózkodni, vagy a szülés alatt még, vagy az első 24 órában kifejlett a gyermekágyi láz, melynek következtében gyermek és anya hirtelen halállal multak ki s hol a két hulla kórboncolata egyenlő kórboncolati leletet mutatott. A második időszak vagy a megnyilás időszaka késedelmezései előjövének a II. szülkórodán és a nélkül, hogy a szülés az anya vagy a gyermekre nézve halálos kimenetelű lett volna. Magyarázata abban rejlik, hogy ha a szülő az I. osztályi vajudó szobában a megnyilási időszak késedelme miatt tovább tartózkodott, bizonyosan ismételve tisztátlan ujjakkal lőn megvizsgálva, és ez által annál biztosabban beoltaték a rothadt állatszerves anyag, s miután a gyermek hosszabb ideig az anyával összeköttetésben maradt, ez a gyermekre is átvitetett a vérkeringés útján, minek következménye mindkettőnek genyvér (Pyaemie) általi halála lőn. Miután szigorúan kezelt halvanymosások jöttek alkalmazásba és ez által tisztult kézzel történheték a vizsgálat, a megnyilási időszak késedelme megszünt veszélyes körülmény lenni.

A 2-ik tünet az, hogy a gyermekágyi láz az I. szülészeti osztályon nem ritkán már a terhesség alatt tört ki. Ez onnét magyarázható, hogy a bécsi szülházban a terhesség különféle hónapjaiban vétetnek föl terhesek, hogy a tanulók alkalmat nyerjenek a terhességet egyes hónapjaiban is vizsgálatilag fölismerni. E vizsgálatok által ezeknél szintúgy okoztaték az áhlatszerves rothadt testeknek fölszívódása, mint a


36

szülőknél, minek következtében még a terhesség folytán fejlődött ki a gyermekágyi láz. Hogy ritkábban fejlődik ki terheseknél mint gyermekágyasoknál, az könnyen megfejthető onnan, mert a felszívódási föltételek sokkal kedvezőbbek ezeknél, t. i. a gyermekágyasoknál, mint a terheseknél. Továbbá gyermekágyi láz a bábák osztályán a terheseknél épen nem jött elő, és miután a halvanymosások alkalmazásba jöttek, az orvosok osztályán sem jelentkezett gyermekágyi láz a terheseknél többé.

A 3-ik tünet a gyermekágyasok sorszerű (Reihenweise) megbetegedése (egész sorok lettek betegekké); mi onnét magyarázható, mert orvosi látogatásnál valamennyi vajudó sorra vizsgáltatott, és ezek mintegy ugyanazon rendben jöttek egymás melletti ágyba, miáltal ugyanazon sorban is kellett megbetegedniök.

4-szer. Mindég föltűnő volt, hogy az úgynevezett utczaszüléseknél, azaz azon egyéneknél, kik a szülházba sietve útközben szüléstől lepettek meg és így az utczán az időjárás mindennemű ártalmainak kitéve, minden segedelem nélkül szültek és kiknek, hogy a kórházba jussanak, közvetlen a szülés után, még nem kis távolságú utat kellett tenniök, melyek száma évenkint több százra ment, mégis a megbetegedés és halálozás sokkal kedvezőbbnek tapasztaltatott, mint a szülőházban voltaknál, daczára a súlyos körülményeknek.

Ennek az a magyarázata, mert ők mint olyanok, kik már szültek, nem vizsgáltattak többé és így nem is oltathatott be nekik a vészteljes rothadt állatszerves anyag.

A bécsi orvosi gyülekezetnél, hová a világ minden polgáriasult államából jöttek orvosok, alkalmam volt a többi szülházak viszonyai iránt is fölvilágosítást nyerhetni, melyekben a gyermekágyi láz járványosan lép föl, az általam állított ok is, tudniillik az állatszerves rothadt anyagok átvitele is kimutatható, és mindazon szülházakban, hol a gyermekágyi láz járványa nem lép föl, a föntnevezett oknak hiánya mutatható ki. A gyermekágyi láz tehát járványosan nem jön elő azon szülházakban, melyek nem tanintézetek is egyúttal (a pesti szt. Rókus-kórház kivételével, melyben a gyermekágyi láz járványilag uralgott, ámbár ezen kórház nem tanintézet, de a szülészeti elsődorvos (Primararzt) egyúttal sebész elsődorvos


37

és törvényszéki bonczoló is volt, mi által elegendő alkalom nyujtatott a rothadt állatszerves anyagok átvitelére), vagy melyek csupán bábák képeztetési intézetéül szolgálnak. Kivételt ismét egyedül a párisi Maternité tesz, hol a gyermekágyi láz járványosan lép ugyan fől, de mint tudva van, a franczia bábák, nagyrészt jó házból való hajadonok, kimerítő szülészeti oktatásban részesülnek a Maternitében, a boncztant gyakorlatilag tanulják és különösen hulláni műtétekben is nyernek alapos készültséget. A szülészek képzésére szolgáló klinikán (DUBOIS tanár), melyen évenkint körülbelül 125 szülés fordul elő, a gyermekágyi láz csaknem folyton dühöng. Ez könnyen megfejthető. A nevezett klinika az École de médicine első emeletében van, földszint pedig a boncztani előadások és gyakorlatok tartatnak. Az itt dolgozó növendékek, időnyerés végett, a szülés minden új mozzanatáról jel által értesíttetnek, nappal kitűzött zászló, éjjel kiakasztott lámpás által, s akkor a klinikára sietve mennek föl a boncztani munkától s közvetlen teszik meg a vizsgálatot.

A boroszlói szülházban, mely csak bábák képeztetésére vau szervezve, évenkinti 3000 szülésnél járványos gyermekágyi láz nem mutatkozik. A Hessen-Casseli nagyherczegségben: Casselben van egy szülház, mely nem tanintézet és csakugyan a gyermekágyi láztól ment is, holott a mnarburgi, mely egyúttal szülészeti képezde, a gyermekágyi láz járványos.

Strassburgban, akként mint Bécsben, két szülintézet volt két különböző főnök alatt, melyek egyike a bábák, másika a szülészek képeztetésére van szánva és közös előszobával is birtak. A bábák osztályán nem, de ugyanazon időben a másik osztályon, vagyis az orvosok osztályán a gyermekágyi láz járványszerűen dühöngött. Miután e két intézet egy főnök alatt egyesült, megszünt a halálozási különbség, minthogy mindkét osztályon azóta egyenlően nagy a halálozás.

A gyermekágyi láz származása fölötti ebbeli véleményemet részint sajátkezűleg írt s számos szülház főnökeihez intézett – részint az illetők Bécsben levő tanítványaival iratott – levelekre a következő választ nyertem:

SIMPSON edinburghi tanár, korunk leghíresebb szülésze, forduló postával azt felelte, miként az angol orvosi irodalomban nem igen lehetek jártas, mivel, úgylátszik, nem tudom, hogy


38

az angol szülészek már évszázadok óta ragályosnak tartják gyermekágyi lázat. Ő tehát a kérdést, s illetőleg áliításomat, annak értelme szerint nem fogta föl.

Dr. TILANUS amsterdami tanár (1848 Mart. 9) véleménye szerint a gyermekágyi láz terjedése és tartalma ragályzásnak igenis tulajdonítandó akkor, ha ez már járványos légköri viszonyok (durch epidemische atmosphaerische Verhältnisse) következtében támadt, hova különösen a téli és tavaszi constitutio annuat számítja. Mert – így folytatja – a gyermekágyi ragálynak feltűnő hasonlatossága van a genylázzal és genylégkörrel, mely túltömött sebészeti osztályokon keletkezik s a friss sebeket oly nagy veszélylyel fenyegeti. A szülőket pedig bizonyára physiologikus állapotban is sebzetteknek lehet tekintenünk."

A hulla általi fertőzést ő is teljes meggyőződése szerint a gyermekágyi láz gyakori okának tekinti, s annak eredetét e kútfőből több esetben világosan tapasztalván, nemcsak szorgos mosásokat rendelt, hanem növendékeit is, szülési tanulmányuk idején, a bonczolástól eltiltotta. Vajjon képes-e a chlormosás a ragályt tökéletesen elenyésztetni, nem határozhatja meg, minthogy chlorfüstölések eddigelé nem bizonyultak elegendőknek hagymáz és kórházi fene ragálynak megsemmisítésére, s erre még a levegőnek hosszabb ideig tartó hatása is megkivántatott.

TILANUS tehát a gyermekágyi láz első okának a járványt tekinti, s ragályróli véleményében is az angol orvosok nézetével, a contagium határozatlan eszméjével találkozunk.

Dr. MICHAELIS kieli tanár levele, (1848 martius 18.) melyet Bécsben mulató [időző] tanítványához, Dr. SCHWARZ-hoz intézett, engemet kutatásimban fölbátorított.

"Intézetem – úgymond – f. é. julius 1-től egész nov. 1-éig gyermekágyi láz miatt zárva volt; megnyitásánál az új gyermekágyasak ismét megbetegedtek, mitől megrettenve újólag el akarám zárni a kórodát, midőn épen becses közlése érkezett hozzám és ez némi bátorságot adott arra, miként az intézet rendeltetése betöltését folytassam a halvanymosások hatályának bizonyítéka, a mint ez tudniillik Bécsben alkalmaztaték, már a szám nagysága miatt nagy jelentőségű lévén. S valóban ezen mosások alkalmazása és szigorú kezelése után

39

mind a kórodán, mind magán gyakorlatoniban a kóresetek tetemesen gyérültek. " – Továbbá:

"Mult nyár óta, midőn egy nőrokonom gyermekágyi lázban halt el, kit szülés után megvizsgáltam, oly időben, midőn gyermekágyi betegeket kezeltem, meggyőződém az átvitelről. Szinte ekkor jutott eszembe, hogy pár hóval előbb a városban egy nő, kihez hivatám, szinte gyermekágyi lázban halt el. Miért is négy hétig tartózkodám segélyt nyujtani, mi miatt egy szülő más orvost kénytelenítetett hivatni, hol köldökzsinórelőesés (prolapsus funiculi umbilicalis) volt jelen; mit ő visszahelyezett. Azonban az illető sokat, illetőleg naponként bonczolt. A szülő gyermekágyi lázban esvén, meg lőn ugyan mentve, azonban izzadványtömeg (Exsudatmassa) visszamaradt a méhében. A segélyére volt bábának legalább is két-három ilyen esete volt a városban. Közléseért vegye köszönetemet, ez hihetőleg intézetünket az enyészettől óvta meg. Kérem üdvözletemet és ez értelemben köszönetemet is nyilvánítani Dr. S.-nak; valószerűleg nagy fölfedezést tett!"

Nem kevésbé érdekes Dr. SCHMIDT berlini tanár 1850 august. 28-ról szóló levele BRÜCKE tanárhoz, ki által az ügyről értesíttetett. "S. meglepő észleletét annál figyelemre méltóbbnak tartom, minthogy azt ön is bizonyítja, ki nemcsak physiolog, hanem a "post hoc ergo propter hoc"-ra (*) nézve is sokkal inkább skeptikus, mint hiszékeny". Abbeli tapasztalását, miként a Charitébeli szülők a legkönnyebb, alig pár perczig tartó műtétek után is sokkal gyakrabban betegedtek meg és elhaltak gyermekágyi lázban, mint előbbi falusi gyakorlatában a legnehezebb műtétek után s a legkedvezőtlenebb körülmények közt, hajlandó volt a kórházi légkörnek tulajdonítani. "De – igy folytatja – Dr. BUSCH klinikája a kórházon kívül van és a szülők mégis épen úgy betegszenek és halnak el hála, mint nálam; s mindkét kóroda növendékei boncolatokkal szorgalmasan foglalkoznak. Sollte nicht eine Übertragung des Leichenmiasmas und im Verfolg desselben zunächst metriseptica (oder auch ähnliche Zustände) möglich sein? " Csak ő [a]mennyire emlékezik e Berlinben gyakoribb megbetegedést inkább csak a műtötteknél észlelte.

Dr. EVERKEN a paderborni szülintézet igazgatójától hallá, hogy neki közelebb több gyermekágyi lázas betegei voltak, s

(*) Post hoc ergo propter hoc – "Utána [történt], tehát miatta [történt]" – a téves okoskodás egy gyakori fajtáját jellemző latin műkifejezés. [NF]


40

hogy világosan emlékezik, miként ugyanakkor szorgalmasan is boncolt s nem ismervén a bécsi tapasztalatokat, közvetlen a bábák vizsgálati gyakorlatait intézte.

Dr. HÜTER marburgi tanár (1850 dec. 28.) a hulla általi fertőzést a gyermekágyi láz egyik okául elismeri ugyan, de azonkívül más külső (miasmatikus) és belső (egyéni) okokból is származtatja. A chlormosásokat nem tartja minden esetnél elegendő óvszernek, mivel daczára az előlegesen és utólagosan is tett mosásnak, egy szülőnek ismételt vizsgálása és fogóvali műtéte után, pokolvaras lob fejlődött ki kezén.

Dr. ARNETH volt bécsi tanársegéd (Páris 1851 jan. 12) utazása közben Münchenben hallotta, hogy az ottani szülintézetben egy ideig nagy volt a halálozás; okát megfejteni nem lehete, mígnem kiderült, hogy a lepények a bábák által az árnyékszékbe vettettek, minek megszüntetése után a halálozás is megszűnt. A föntemlített strassburgi adatokat is szívességének köszönöm.

A mult számokban elsorolt tényekre támaszkodva, a gyermekágyi lázt következőkép határoznám meg: A gyermekágyi láz egy fölszívódási láz (Resorptionsfieber), mely föltételeztetik rothadt állatszerves anyag fölszívódása által, melynek folytán először is a vérvegy másul meg, s azután a gyermekágyi láz többi következményei, ú. m. belméhlob, has- és mellhártyalob sat. állanak elő, mint az elbomlott vérvegyületnek (Entmischung des Blutes) helybeli terményei.

Bécsben a felszívódott rothadt anyag leggyakoribb forrása a hulla volt; de ez nem az egyedüli, mert bármely állatszerves anyag, mely az életfolyam hatánya alól fölszabadult és a vegyi törvényeknek – névszerint a rothadásnak – lőn alávetve, képes gyermekágyi lázt eredményezni; így tehát eves rák, üszkös (gangraenöse) fekélyek választékai (Secrete) sat. sat. forrásai a gyermekágyi láznak, ha a szülők fölszívásra alkalmatos méhrészeivel hozatnak érintkezésbe.

A gyermekágyi láz azonban nemcsak kívülről bevitt rothadt állatszerves anyagok felszívódása által idéztethetik elő, s ezek azon esetek, melyeket meg lehet akadályozni s melyek szülintézetekben az állítólag járványos febris puerperalis okai; hanem a rothadó anyagok a gyermekágyas szervezetén


41

belől is támadhatnak, ha például a peteburkok (Eihäute) vagy a lepény (placenta) bennmaradt vagy odanőtt maradványai rothadásnak, evesedésnek indulnak, s az ekként a méhben termett rothadó állatszerves részek a nádra [méh – régi magyar szó] lemeztelenített fölületével érülésbe jönnek, felszívódnak s genyvért, azaz: gyermekágyi lázt hoznak elő.

Bécsben, minekutánna a halvanymosások behozatala által a BOER ideje óta az első osztályon dühöngő járványnak (tarthat-e járvány ily soká?) véget vetni sikerült volt, rögtön és egyszerre ismét 12 szülő gyermekágyi lázban megbetegedett, s oka nem volt más, mint egy evesedésbe ment méhrákban szenvedő nő, kiről a rothadó anyag a többi szülőre, sorban ugy a mint utána feküdtek és vizsgáltattak, átvitetett, a halvanynyali mosás rendesen csak egyszer és közvetlen a vizsgálatok megkezdése előtt alkalmaztatván és szükségeltetvén. Hasonló szomorú kimenetű fertőzést JAKSCH prágai egyetemi tanár előttem említett, hol egy főrangú családnál a lebetegedését [szülését] váró háziasszony ugyanazon bába segítségét igénybe akarta venni, ki napa [anyósa] rákos fekélyeit kötözgeté. A tanár figyelmeztetése daczára ez mégis történt s a deli fiatal nő pár nap mulva a gyermekágyi láz martaléka lett.

Vivője (Träger) a rothadt anyagnak a vizsgáló ujj, a műtő kéz, a műszerek, ágynemű, szivacs, fehérnemű stb. stb. vagy a körlég, mennyiben ez a lebegő rothadt anyagot tartalmazhatja.

A felszívódás helye a méh belfölülete, mely a terhesség alatt oly sok hónapon át a peteburkok által fedetvén, nyákhártyáját vesztve, fölötte nagy fölszívódási képességű fölületet nyujt. A hüvely által – ennek sértetlen állapotában – a belhám vastag rétege miatt, melylyel fedetik, valamint a nyák szünteleni folyása és ez által föltételezett kiöblítés (Ausspülung) miatt a fölszívódási képesség tetemesen csökken.

A fölszivódás ideje a terhesség, de csak ritkább esetekben, mert a méh külső és belső szájának elzárt volta miatt a tulajdonképi fölszívódási fölület hozzáférhetlen, mi miatt a bevitt rothadt állatszerves anyag nem szívódhatik föl.

Némely esetekben azonban itt is megesik, t. i., hol a méh szája, mint többszörszülőknél lenni szokott, nyitva van s a vizsgáló újj a méh üregébe behatolhat. Az első császár-


42

metszés, melyet a gyermek megmentése végett halotton tettem, ily gyermekágyi lázban elhalt terhes nő volt; de rendesen a terhesség alatti fertőzést elvetélés (abortus) követi.

Gyakrabban történik fölszívódás az első, leggyakrabban azonban a szülés második időszakában, miután ekkor a méh fölszívódási fölülete nemcsak hozzáférhető, de ez időszak egyúttal szükségképi alkalom és oka a vizsgáló újjnak ezen helyrei vezetése gyakoriságának a helyzet kipuhatolása, a szülés előmenetele és szakainak megvigyázása végett.

Ha a rothadt anyag bevitele és felszívódása a szülés második szakában történik, a magzat is, ki akkor még huzamosb ideig marad vérkeringési összeköttetésben az anyai testtel, megfertőztetik és poslázban (sepsis) hal el.

Ritkábban történik az átvitel a harmadik és negyedik időszakban, miután a méh többé nem érintethetik, a méh szája a gyermek előálló része által zárva, valamint a kéz bevezetését szorgalmazó szükség is ritkább lévén. A szülés ötödik időszakában az utószülés (Nachgeburt) műtése, vagy a méhfalak utóvérzéseknél szükségelt érintése nyujt gyakori alkalmat a fölszívódásra. A gyermekágyban a méh ürébe benyomuló lég is, ha ez rothadt állatszerves anyagokkal van fertőzve, fölszívódás által gyermekágyi lázat képes előhozni.

Így történt, hogy a bécsi szülkórodán ottani működésem alatt, elhanyagolt, erős bűzt fejlesztő, szuvas és üszkös fekélvekben szenvedő nő a szülszobában többekkel együtt hosszabb ideig vajudván, a gyermekágyi láz fejlésére szolgáltatott alkalmat és hét vagy nyolcz szülőnek halálát is okozá.

Ezek nyomán a gyermekágyi láz nem valami saját betegségi faj (Krankheitsspecies), hanem ez a genyvérrel (Pyaemie) ugyanazonos; oly betegség, mely nem csupán gyermekagyasoknál jöhet és jön elő, hanem olyan, melyet férfiak is: sebészek, bonczolók sat. sat. például hulláni bonczolás és sértésnél megkaphatnak és benne elhalhatnak. A gyermekágyi láz átvihető ugyan, de épen nem ragályos (contagiös) betegség, mert a ragályos baj az, mely azon anyagot, mely által tovább terjed, maga termeli és a melyből ismét csupán azon baj származik. A gyermekágyi láz pedig egy gyermekágyasról a másikra csak akkor vihető át (übertragbar), ha rothadt anyag vitethetik által egyikről a másikra. A gyermek-


43

ágyi láz nagyobb száma ilyetén anyag termelése (Erzeugen) nélkül fut le, akkor t. i., midőn a betegek csak nádra- vagy hashártyalobban szenvednek, s a baj evesedő lerakodásokkal és posos (septisch) belméhlobbal nem szövetkezik, miért is életfolytán nem alkalmas más gyermekágyasnál ugyanezen bajt előidézni, holott, midőn meghalt s teste rothadásba ment, ennek elmáló részei gyermekágyi lázat épen úgy és nem másként hozhatnak elő, mint bármely más kórban elhalt egyén rothadt részei, férfi lett légyen az vagy asszony.

Ha a gyermekágyi láz továbbá ragályos volna, akkor ennek kisebb száma is, mely a második osztályon jött elő, elegendő leendett általánosb elterjedésére (Verbreitung). Ugyan e mellett szól az is, hogy a halvanymosásokat nem kellett minden vizsgálat után megújítani, elegendő volt ezt egyszer, midőn valaki a vizsgálatokhoz fogott, elvégezni, ha csak közbe újra nem jött érintkezésbe a vizsgálónak ujja rothadt állatszerves anyaggal, mint a fentebb említett rákban szenvedő szülőnél történt.

Pestre történt költözködésem után főnöke lettem két szülháznak, mely szüntelenül gyermekágyi láztól ostromoltatott, tudniillik a szt. Rókus-kórháznak és a kir. egyetem szülkórodájának. – Szükség némelyeket a Rókus-kórházi szülház viszonyairól pár szóval megemlíteni. – A szülések száma évenkint 200-ra megy föl. Ezen szülések nem egész éven át egyenlően fölosztva jövének elő, hanem csupán a szünidő folytán, miután a tanév folyama alatt épen semmi szűlő sem vétethetik kivülről föl, nehogy a kir. egyetemtől a tananyag elvonassék, s így tanév alatt csupán a kórházban különböző bántalmakban kezelt terhesek, ha szerelés [kezelés] alatt szülés állt be, a szülosztályra vitettek át és ott szültek. Ezen osztály nem tanintézet ugyan és mégis, midőn 1850. novemberben először láttam, ámbár csak hat gyermekágyas volt benne, mindannyian magas fokú gyermekágyi lázban szenvedtek. 1851. májusban vevém át ezen osztály orvosi vezetését és vezetém ezt 1857-diki junius haváig. Ezen idő alatt 1000 szülés jött elő, melyek közül 8 halt meg gyermekágyi lázban. 1850-diki novemberi járványszerű halálozás alkalmul szolgált sok helybeli orvosnak azon nyilatkozatra, hogy a tisztátlan vizsgáló ujja a tanulónak Bécsben nem igen oka a gyermekágyi láz járványának, miután a szt. Rókus nem tanintézet, s következőleg a tanulók


44

nem vizsgálnak tisztátlan ujjal, s ennek daczára mégis iszonyú járvány uralg jelenleg ezen szülosztályon. – Látogatásom alkalmával a tényálladék, tudniillik, hogy valamennyi gyermekágyas nehéz beteg, valónak bizonyult be, de én kifürkészém azt is, miként nem járványos, hanem itt is mint Bécsben ugyanazon ok eredményezi ama pusztító hatást; tudtomra esett tudniillik, hogy a szülészi elsődorvos ugyanazon időben egyszersmind sebészi elsődorvos és még törvényszéki bonczoló is volt. A szülési osztály nem volt önálló, csupán csak függeléke a sebészi osztálynak, miért is a sebészi osztályon, mint nagyobb előnynyel birónál, tartatott meg előbb a látogatás és csak miután az elsődorvos és valamennyi szolgálattevő orvosi személyzete kezeit állatszerves rothadt anyaggal bemocskolá, melyre a sebészi osztály kimeríthetlen forrásul szolgál, tartaték meg a látogatás a szülészi osztályon; eredménye az volt, hogy néha, épen úgy, mint a midőn én láttam az osztályt, az összes gyermekágyi személyzet megbetegedett.

Vezetésem alatt csak tiszta ujjal történhetett vizsgálat, s azon osztály, mely szüntelen tartó gyermekágyi láztól volt ellepve, hat éven keresztül ettől megkíméltetett. Ezekről, vagyis ennek igazságáról könnyen meggyőződhetni az illetőknél.

1855/6-ki tanév oktober havától vezetém az orvosi kar szülkórodáját, midőn is 514 szülés közt 5 halálozási eset volt, melyekből 2 gyermekágyi lázban, a többi 3 más betegségben halt el.

1856/7-ki oskolai évben 558 szülés után 31 halt el, ezekből 16 gyermekágyi lázban, 15 más bajban.

1857/8-ki május 1-ig 457 szülésből 23 halt meg; itt 18 halt el gyermekágyi lázban és 5 más bajban.

Mint a tisztelt olvasó láthatja, a két utóbbi év eredménye nem oly kedvező, s ezt, ha a dolgot alaposan nem vizsgálnók, könnyen ellenbizonyíték gyanánt lehetne fölhasználni nézetem ellenébe. De ha kellő fénybe állítjuk a dolgot, ez még, bár sajnos, támogató bizonyítványul szolgál a gyermekágyi láz származása fölötti nézeteim valósága és igélyessége mellett.

1856/7-ki év november havában a szülészeti kóroda oly okokból, melyeket tartózkodás nélkül közzé tenni nem lehet, annyira szennyes fehérneművel láttatott el, hogy valóban a gyermekágyi láznak szükségképen kellett uralkodnia; de azon


45

pillanatban, mihelyt tiszta fehérneműt kaptunk, megszűnt a megbetegedés.

1857/8 szinte a fehérnemű volt az, mely okozá a gyermekágyasok megbetegedését. Tiszta fehérnemű volt ugyan szolgáltatva a mosótól, de hanyag ápolónő által a szükséges váltás elhanyagoltatott, mihelyt eme rosz körülményen segítve lőn és pedig az ápolónő elutasításával, azonnal megszűnt a megbetegedés is.

Azok, kik a megbetegedés eme magyarázatát nehezkésnek – s kényszerítettnek tartják, és inkább járványnak kívánják tulajdonítani, fontolják meg, hogy a járvány megszünését csupán melegebb időjárás beálltával várhatni, míg ez mindkét ízben télben 3–4 héti tartás után tiszta fehérneműk kiszolgáltatása által tüstént megszűnt.

Bátor vagyok továbbá arra emlékeztetni a t. orvosi közönséget, hogy Bécsben 22 hónapig, Rókusban 6 évig és az egyetemi kórodán egy évig semmi járványt nem észlelék és pedig azon három intézetben, melyekben azelőtt szünet nélkül dühöngött; s igérem ezúttal évenkénti kimutatásaim által ezentúl is e tárgyat kellő figyelemmel kísérni s közzé tenni.

Mielőtt még a vizsgálat tényállapította volna meg (constatirte), hogy a szennyes ruha a gyermekágyban eszközlé a ragályozást és nem talán a tanulók által elmulasztott mosások, legjobb bizonyítványul szolgált nekem a csecsemők ép volta anyjuk halála dacára.

Ha tehát mint három szülintézet főnöke tevékenységemet a gyermekágyi láz származása fölötti nézetem tekintetéből ítélem meg, akkor azon őszinte vallomást kell tennem, miként nem mindég bírtam a lehető legcsekélyebb halálozással, vagyis hogy nállam olyan megbetegedések is jövének elő, melyeket ki lehetett volna kerülni.

Ha a nagyobb szülházak évi jelentéseit tekintjük azon időből még, midőn az orvostan inkább metaphysicai, mint anyagi alapokon nyugodott, a midőn tehát a boncztan elhanyagolása miatt a ragályzási alkalom nem volt annyira jelen, azt találandjuk, hogy 100 gyermekágyas közül gyermekágyi lázban egy sem halt meg (nem számítván ide azokat, kik más kórfolyamban haltak el); ezen eszmeképét a lehető legcsekélyebb halálozásnak csupán hat évig a Rókus-kórházban és


46

egy évig az egyetemi kórodán értem el, miután itt 1–100-tóli [százalék] sem halt meg. Ezt nem érém el Bécsben, miután ott 1–100-tólinál valamivel több halt meg; a pesti egyetemnél 2-ik évben valamivel több 2–100-tólinál; 3-ik évben közel 3–100-tóli.

A ragályzás lehetősége oly sok véletlenségtől függ, hogy egy nagyobb szülház főnökére nézve majdnem megoldhatlan föladat leend, minden fertőzési esetet meggátolni. Ha valaki az, ki erélylyel szól a tanulók, tanulónők és átalán az intézet szolgálatát tevő minden személyzetnek arról, hogy meggyőzze őket afelől, miként a tisztátlanság forrása a gyermekágyi láznak, a miért is a lehető legnagyobb tisztaságra kell hogy ügyeljenek, úgy az én vagyok; mindennek dacára mégis megtörtént, hogy az ápolónő elmulasztá váltani a fehérneműt oly annyira, hogy én rothadt derekaljt (Matraze) és szalmazsákot és a heti folyástól igen bűzös lepedőket találtam; hogy a mosó tisztátlan ruhát szállíthatott a nélkül, hogy nekem bejelentetett volna. Mult télen egy megbetegedettnél a külső szülrészeken fene lépett föl és egy tanulónő, ki hozzá a szükségelt beföcskendések miatt rendeltetett, azon meghagyással természetesen, hogy más gyermekágyassal épen ne érintkezzék, rajta kapatott, a mint épen egy újonnan érkezett gyermekágyast vala vizsgálandó, sőt ezt meg is kezdé már. Ezen vajudó megbetegedett ugyan, de fölgyógyult. Ágyát halála utáni félórával egy más gyermekágyassal találám betöltve, kit azonnal eltávolíttatám innét; ez is megbetegedett, de szinte fölgyógyult.

Minden elfogulatlan olvasó azon meggyőződést merítheti innét, mennyire függ a szülkóroda főnöke minden igyekezete az osztályán levő szolgálati egyének lelkiismeretes vagy hanyag eljárásától.

A gyermekágyi láz ilyképeni származása fölötti nézetem ellen több rendbeli ellenvetéseket tőnek, nevezetesen, hogy a gyermekágyi láz a kórházon kívül is jő elő. Ámbár a tény bizonyos, hogy a gyermekágyi láz a kórházon kívül is számosan lép föl, azon körülményben azonban, hogy soha sem jő elő oly gyakran és oly kiterjedésben, rejlik épen a bizonyíték, miként az nem járvány. – A számosban előjövő megbetegedések erőltetés nélkül magából az orvosi és gyógytevő női személyzetből magyarázhatók meg.

Az orvosok és bábák nemcsak egészséges gyermekágya-


47

sakkal és vajudókkal foglalkoznak, de más mindennemű férfi- és nőbetegekkel, tehát olyakkal is, kik alkalmat nyujthatnak rothadt állatszerves anyagok átvitelére. Minden gyakorló orvos egy vagy más bábát megtisztel saját bizalmával, melyet aztán betegeinél, hol beföcskendések stb. szükségesek, ajánl. Sőt maga az orvos is most látogat meg egy beteget méhrákkal, üszkös orbánczczal stb., ezt elhagyván azonnal máshoz megy s az anyagot átviheti.

Ez az út, melyen a gyermekágyi láz a kórházon kívül szaporíttatik.

Mondjuk [Mondják] továbbá: a gyógyászat történelme, sőt már Hippokrates maga is említé a gyermekágyi lázat mint járványt. A mi a gyermekágyi láz járványait illeti, ez csupán annyit bizonyít, hogy az időnkint egyszerre több egyénnél lépett föl, s hogy az akkori orvosok a gyermekágyi láz számos egyéneknél egyidejűleg történő föllépését járványos befolyások által magyarázták, ép úgy mint ezt időnkben Bécsben s másutt is tevék. De ebben még nincs elegendő bizonyíték, hogy az valóban járvány, minthogy én ezt három intézetnéli működésem által bebizonyítám. Föllebb mutatók [mutattuk] meg, miként számosítathatik a gyermekágyi láz a kórházon kívül, s az őskorból kijegyzett ilyetén járványok bizonyosan ilynemű eredetűek. Ép úgy mint most minden időben voltak férfi- és nő gyógyász-személyek, kik a közönség bizalmát nagyobb fokban bírták, tehát gyakrabban hivattak is, s ez által gyermekágyi láz szaporítóivá lehettek. Hippokratesről különösen tudva van, hogy ő boncolatokat lőn és BOER a gyermekágyi lázat tartalmazó értekezésében azt mondja róla: hogy Hippokrates a gyermekágyi láz tüneteit oly mesterileg jegyzé föl, hogy azok igélyesebben nem jegyeztethetnének föl, hacsak tegnap teendé azt valaki a betegágy és boncasztalon.

SCANZONI és SEYFERT azért nyilatkoznak a halvanymosások ellen, mert ezek használata dacára nagy halálozást észleltek, hogy a kezek mészhalvag oldatávali mosása daczára fertőzés által föltételezett nagyobb halálozás származhatik, tanusítja saját kórodámon a két utóbbi év, miután a szennyes kéz nem egyedüli forrása a fertőzésnek. E tekintetben értekezésünk azon részére hivatkozunk, melyben a fertőzés forrásairól szóltunk. SCANZONI és SEYFERT a halvanymosások ellen írtak, tehát


48

tagadhatatlanul beszéltek is ellene, mi által bizonyára nem köték a tanulók szívére a megkívántató ebbeli lelkiismeretesség kellő fokát, a mely szükséges a fertőzés távoltartására. A tanuló, kinek még önálló meggyőződése nincsen és nem lehet, annál inkább hisz a tanárnak, ha ez még kényelmének is hízeleg, oda nem értve azt, hogy szorgalmas mosdás által a tanár nézetének ellentételét bizonyítja, s ez által kevésbé kedveltté válhatni fél. Miután az megesett, hogy az én kórodámon, hol a figyelmeztetés nem hiányzott, egy tanulónő rajta éretett, a midőn egy vajudót akart vizsgálni, miután fenés szülrészeket érintett, följogosítva hiszem magam azon következtetésre, hogy a halvanymosások nem azon szigorú mérvben kezeltettek, minőben az óhajtandó, miért is ezek daczára SCANZONI- és SEYFERT-nél a halálozást a fertőzésnek kell, hogy beszámoljuk.

Az orvosi akadémia Párisban azon okból nyilatkozik a fertőzés elmélete ellen, mert a párisi Maternité, hol a bábák képeztetnek és DUBOIS tanár kórodája – mely az orvosok képzésére van szentelve – viszonyai ugyan azok mint Bécsben, az I. szülkórodán, hol az orvosok – és II-kon, hol a bábák képeztetnek; és mégis mindkét párisi osztályon a gyermekágyi láz járványszerűen uralgott. A tisztelt olvasó emlékezik, miként értekezésünk folytán megemlítők, [megemlítettük] hogy a bábák intézetei rendesen a járványszerű gyermekágyi láztól megkíméltetnek, holott azon intézetek, hol orvosok képeztetnek, a gyermekágyi láz járványától megkerestetnek. Ezen különbség alapokát a tanrendszerben hittük föltalálhatni, nevezetesen abban, hogy az orvostan kiválólag bonctani irányánál fogva a tanulók hullavizsgálattal sokat foglalkozván, vizsgáló ujjaikkal rothadt állatszerves anyagot a szülőkre viszik át, mely a felhámnélküli helyeken felszívódván, gyermekágyi lázat idéz elő.

A bábák közönségesen oly tanításban részesülnek, mely mi alkalmat sem szolgáltat a kezeknek rothadt állatszerves anyagokkali bemocskolására. Illető helyén megemlítettük, hogy a párisi Maternitében a tanítási rendszer e tekintetben kivételt képez, mert itt a bábák oly kimerítő tanítást ismernek, miként ők ép úgy, mint más intézetekben az orvosok, rothadt állatszerves anyaggal és pedig a beteg gyermekágyasoktól, vagy a hullából származóval bemocskolják, és ez által


49

a gyermekágyi lázat oly fokban szaporítják, miként azt aztán járványnak nevezik. Miért is valótlan, mit a párisi orvosi akadémia állít, mikép a párisi bábaoskola viszonyai azonosak a bécsi oskoláéval, s hogy mégis a Maternitében a gyermekágyi láz uralgott, holott Bécsben ez nem történt.

Bécs és Páris viszonyai közti lényeges különbség abban rejlik, hogy míg Párisban a bábák a tanítási rendszernél fogva kezeiket rothadt állatszerves anyaggal bemocskolják, addig Bécsben épen a tanítási rendszernél fogva ez nem történhetik meg.

Bizonyítványul, miként az általam fölsorolt tanítási rendszer Párisban valóban gyakorlatban van, – szolgál OSIANDER J. T. tudor ily czímű munkája: "Bemerkungen über die französische Geburtshilfe, nebst einer ausführlichen Beschreibung der Maternité in Paris. Hannover, 1813."

OSIANDER, BAUDELOCQUE a Maternité tanárának barátja, egy évig látogatá ezen különben az orvosok előtt elzárt intézetet és a tanítási rendszer fölött következő fölvilágosítást ad. "A tanítás egy évig tart és a tanuló bábák ez idő alatt magában az intézetben laknak." 31. lapon mondja: "A gyermekágyas betegek terme a bal szárny fölső részén van; bemenete azonban a folyosó végén nyílik, mely a főépület egész első emeletén vezet. E terem magas boltozatos, magas szemközti ablakokkal és 24 ágyat tartalmaz, melyek nagyrészt az ablakok közé helyezvék, elég távol egymástól és jó nagy tért hagyva a terem közepén. Ezen teremben épen nincs híjja a tisztaság és rendnek, de a 24 beteg gyermekágyas, ki közönségesen lakja e termet, szükségképen kell, hogy megrontsa a léget, és veszélyes léggerjet (Miasma) támaszszon. Ilyetén léggerj támadásának, mely gyakran egyetlen ágyból fejlődik ki, az által hiszik elejét vehetni, hogy a betegeket gyakrabban ágyaikkal fölcseréltetik és újabb ágyalzatot adnak nekiek."

33. lapon ez áll: "A napontai szemlén, melyet az orvos a gyermekágyasok kórtermében tesz, a ház főbábája s egy része a tanuló bábáknak is jelen van. Minden egyes tanuló bába kap különös ügyelete alá egy beteget és kötelezve van rövid kórtörténetet, a szülés menetét és az orvos rendelvényeit följegyezni. Ezen kórtörténetek: bulletins- (tudósitvány)neknek [!] neveztetnek s CHAUSSIER tanár (a Maternité első or-


50

vosa) sokat fáradozik a tanulónőket ezek szerkesztésében kiképezni. Minden betegnél szigorúan átnézi a bulletint, minek nagy fontosságot tulajdonítani látszik, melyre én igen ritkán találám érdemesnek. A tanulónők közt ugyanis csupán ritka egyesek vannak, kik tehetséggel és elég komolysággal bírnak betegségeket észlelni és ebbeli észleleteket föltenni. Ezen kevés a többi mindnyájának mintát nyujt ezen tudósitványokra és gyakran tapasztalám, hogy több tudósítványban a legkülönböző betegségeknél ugyanazon tünetek, tulajdon azon szavakkal valának fölsorolva. Átalán véve igen föltünő fiatal leányokat látni, kik fontos képpel tapintják az üteret, és kórészleteket írnak. Ebben azonban utánozzák tanítónőjüket, az első bábát, kinek tekintélye, melyet betegágynál tud magának adni, az által nő még nagyobbra, hogy az orvos mindég az ő véleményén van."

A tanuló bábáknak alkalmuk van a gyermekágyi lázat betegektől egészségesekre átvihetni, mi Bécsben nem történhetik, mert Bécsben a tanuló bábák a tanár szemléjénél a beteg szobákon nem lehetnek jelen.

46. lapon ezt olvashatni: "a hullabonczolatoknál, melyek a szülháztól kissé távolabb fekvő kerti házban történnek, a tanulónők jelen vannak. Itt gyakran ámulattal néztem, minő élénk részt vesz egyes fiatal leányzó a hullák szétdarabolásában, minő sajátszerű őket meztelen és véres karral nagy kést tartván kezükben, lárma és nevetés közepett, medenczét kimetszeni látni, miután erre előbb az orvostól engedélyt nyertek ezt saját számukra kikészíthetni."

51. lapon továbbá: "Azon észleletek közt, melyekre hullaboncolat alkalmával BAUDELOCQUE hallgatóit figyelmessé tevé, különösen a horpasz-izomnak a szülés alatti erőlködés következtében történt elszakadása fontos.

A történt szülésekről következő rovat közöltetett: 1797. december 9-től egész 1809 május 31-ig 17.308 nő szült, összesen 17.499 gyermeket. 189 nő szült kettős gyermeket, tehát 1–91 közül; csak kettő szűlt hármat. Legkevesb 2000 szülő lett nehéz beteg, 700 elhalt és boncoltatott. A tanulónők közül az, ki 2 évig volt az intézetben, mintegy 3600 szülést és 450 beteget észlelhetett, kik közül 100-on fölül haltak el."

Ebből az folyik, hogy a bábák a Maternitében a tanítási


51

rendszer nyomán alkalommal bírtak rothadt állatszerves anyagokat a hullából az egészségesre átvihetni és ez által gyermekágyi lázat idézni elő.

KIWISCH a fertőzési elmélet ujdonsága ellen nyilatkozik, miután egyes angol orvosokat hoz föl, kik fenés orbánczú férfiakat kezelvén, egyidejűleg gyakorlataikban sok gyermekágyast vesztének el gyermekágyi lázban. Az mindenesetre igaz, miként ezen észlelet, ha kellően kiaknázták volna, a gyermekágyi láz igazi okának fölfedezéséhez vezethetendett, de ők megállapodtak azon egyes ténynél, hogy a gyermekágyi láz származhatik férfi fenés orbánczából származó ev [genny] átvitelével is. Ezen tény mellett fönhagyatott a járványos befolyásoknak teljes érvénye, szóval nem jutottak azon következtetésre, hogy minden gyermekágyi láz rothadt állatszerves anyagok fölszívódása által támad és hogy épen nincs járványos befolyás, mely gyermekágyi lázat képes eredményezni.

Kiwisch maga ily czímű művében "Klinische Vortrage über specielle Pathologie und Therapie der Krankheiten des weiblichen Geschlechtes", melyben a gyermekágyi lázról egy értekezést ír, ennek kór-oktanát egészen a járványászok (Epidemiker) értelmében írja, sőt még 1850-ki föltevényében (Aufsatze) is a bécsi orvosegylet folyóiratában, melyben a gyermekágyi láz felőli nézetemet bírálja, fölállítá azon állítmányt, hogy ő nem ritkán közvetlenül a boncolat után terheseket és szülőnőket vizsgált és mi [semmi] balkövetkezményt sem észlelt utána. Fölhozza azonkívül a gyermekágyi láz történelmét és a mindennapi tapasztalást, melynek folytán országok területén a gyermekágyi lázjárvány és az úgynevezett szórványos gyermekágyi láz tömérdek esetei jegyeztettek föl, hol rothadt állatszerves anyagokkal történt fertőzés nem is gondolható és kiemeli azon körülményt, hogy egyes időszakokban minden a fertőzés ellen ajánlott szerek hasztalan vétettek foganatba, ellenkezőleg ezek elhanyagolása más időkben észrevehetlen balkövetkezmény nélkül maradt.

Fölhívjuk a tisztelt olvasót értekezésünk ide vonatkozó helyeit vissza idézni emlékezetébe és megítélni, hogy ezen szerzők tana az enyimmel azonos-e?

LUMPE a következőket hozza föl ellenem: "ha meggondoljuk, miként a gyermekágyi láz járványai első föllépéseitől


52

óta minden időbeli észlelők mennyit törték fejeiket ennek valódi oka fölfedezésén és származása meggátlásán, úgy a SEMMELWEIS-féle elmélet Columbus tojásaként kell, hogy tűnjék föl előttünk. Megvallom, hogy elején én is szívből örültem, a mint a halvanymosások szerencsés sikerét hallám és ezt velem együtt tevé mindenki, ki szerencsétlen tanúja vala annak, miként számos fiatal korban virágzó erőteljes egyén ép oly hirtelen lőn áldozata e pusztító kórnak, mint az elgyöngült, törődött jajveszéklő lények." De a logika megzavará ebbeli örömét, miután a bécsi szülházbani hivataloskodása alatt a halálozás maximuma és minimuma között egyes hónapokban oly nagy ingadozás volt, hogy kényteleníttetett fölvenni [feltételezni]: "miként a fertőzés egyes hónapokban oka a halálozásnak, más hónapokban ismét nem. De ez észtanilag lehetetlen, tehát a fertőzés tana is áltan."

Ha LUMPE a gyermekágyi láz felőli tanomat Columbus tojásával hasonlítja össze, úgy lelkemből beszélt, mert ez nekem is egészen úgy tetszik, és én gyakran fejezém ki csudálkozásomat, nem a fölött, hogy a bécsi szülház győző tényei rám tolák föl e tant, hanem miként lehetett az: hogy már jóval előttem nem fedezé föl azon számos tehetségdús orvosok valamelyike, kik a bécsi kórodán hivataloskodtak.

LUMPE két évi hivataloskodása alatt következő volt a halálozás:

1840-ik évben: Szült Meghalt
Julius
Augustus
September
Oktober
November
December
212
216
270
215
216
222
10
22
38
63
42
48
1841-ik évben: Szült Meghalt
Januar
Februar
Marcius
Aprilis
Május
Junius
254
239
277
255
255
200
37
18
12
  4
  2
10
1841-ik évben: Szült Meghalt
Julius
Augustus
September
Oktober
November
December
hiányzik
190
222
213
236
235
16
  3
  4
26
53
1842-ik évben: Szült Meghalt
Januar
Februar
Marcius
Aprilis
Május
Junius
307
311
264
242
310
273
64
48
27
26
10
18

LUMPE így okoskodik: "míg a halvanymosások használatban voltak, addig a mosások daczára 20 halálozási eset havonként volt a legnagyobb szám, mely előjött, következetesen tehát


53

meg kell engednünk, hogy csupán az, mi 20-on fölül van, fertőzés, a mi alól van, az nem az, miután a halvanymosások használtattak". Teszi ugyanazon észrevételt: "SEMMELWEIS kinyilatkoztatja, hogy ama halálozás idejekor a halvanymosások hanyagul tétettek, vajjon [igaz-e] és mennyire igaz ez? e felől Dr. BRAUN, kinek segédkezési idejére esik e hónap, kell, hogy saját igazolása tekintetéből szoros tudósítást adjon, én puszta "on dit"-re [szóbeszédre] mi [semmi] súlyt sem fektethetek."

Továbbá azt mondja: hogy 24 hónap közt 11 hónapon át halt meg kevesebb 20-nál, következésképen 11 hónap alatt a fertőzés nem volt oka a gyermekágyi láznak, a többi 13 hónap alatt pedig, midőn 20-nál több halt meg, a fertőzés volt kóroktani mozzanata a gyermekágyi láznak. – A mit állítani képtelenség.

A szíves olvasó emlékezik, hogy mi azon tételt állítánk föl: miként minden gyermekágyi láz rothadt állatszerves anyag fölszívódásából ered; hogy ezen anyag az esetek többségénél külről vitetik be, és ezek azon esetek, melyek elháríthatók; hogy azonban egyes ritka esetekben ezen anyag a szervezet határai között is képeztetik és ekkor ezt megelőzni nem lehet; ilynemű esetek mindig fognak előjönni, ez azonban 100 gyermekágyasnál alig történik 1-szer, tehát nem 20–200 közül, hanem 2–200 közt már fertőzés.

LUMPE tudor nem állíthatja tehát, miként 11 hónapon át a fertőzés épen nem volt oka a gyermekágyi láznak, miután mindig több halt meg mint 1–100 közül. Azon állítást fölállítani, hogy ha a fertőzés elmélete igaz, minden hónapon át egyenlőnek kell lenni a halálozásnak, – igazi képtelenség, miután a fertőzés sok esetlegességtől függ, így például: a tanulók számától, ezek szorgalmától, foglalkozásnemétől a szülkórodáni tartózkodásuk ideje alatt, a hulla rothadási fokától, az évszaktól (nyáron a tanulókra nézve kellemesebb Bécs kies környékén tartózkodni, mint a halotti kamrában), a hullávali foglalkozás idejétől a szemle előtt vagy utána stb. stb. mind olyan körülmények, melyek a halálozás ingadozásait minden kényszerítés nélkül megmagyarázzák.

MENDE kétkedik a hullafertőzés ígélyessége fölött és a bécsi gyermekágyi láz gyakorisága okát a rosz szellőztetésben keresi, továbbá a gyermekágyasak túlhalmozásában a közkórház szűk helyre összeszorított épületében és ép ez által a


54

léggerj (Miasma) származását elősegítő körülményben hiszi föltalálni. Ha igaza volna, úgy a halvanymosásoknak mi eredményök sem leendett, mert általok a helyiség viszonyai épen nem változtak meg, nem is emlékezve meg arról, mit cikkünk folyamában kimutatánk, miként ezen kedvezőtlen viszonyok a bábák osztályán nagyobb mérvben valának jelen és mégis kedvezőbb halálozási arányt nyujtának, mint az orvosok osztálya.

HAMMERNIK a hullafertőzés megállhatóságát tagadja, a gyermekágyi láz okát azon forrásból származtatván, honnét a hányszékelési (cholera) járvány ered. – Ha ez igaz volna, vagyis, hogy a hányszékelés és a gyermekágyi láz ugyanazon járványi okból keletkeznek, úgy ugyanazon időben, midőn a gyermekágyasak közt a gyermekágyi láz uralg, a népesség többi részénél a hányszékelésnek kellene uralogni, mit nem tapasztalunk, sőt inkább az ellenkezőt észleljük, vagyis, ha csakugyan valóban a hányszékelés dühöng, úgy a járványos befolyások a gyermekágyasaknál is nem gyermekágyi lázat,de hányszékelést hoznak elő.

BAMBERGER mondja: "A fertőzési elmélet azért kevésbbé való, miután leggyakrabban a gyermekágyi lázban elhaltak hulláján épen semmi helybeli bántalmat nem vagyunk képesek kimutatni a fölszivódás helyén, holott nézetem szerint a rothadt állatszerves anyagok bevezetése következtében a méh belfölületén előbb körülírt méhbellob, méh viszérlob és nyirkedénylob lép föl, az ez által támadt geny fölszívatik és a gyermekágyi lázat eredményezi."

Ezen állítást soha sem nyilvánítám; a gyermekágyi láz eredete felőli magyarázatom inkább az, hogy a rothadt állatszerves anyag minden helybeli bántalom nélkül szívatik föl, hogy a fölszívódás első következménye a vér beteges elváltozása, ezen elváltozott vérből a legkülönneműbb izzadmány rakódik le, s ilyen izzadmány a fölszívódási helyen lerakódhatik is, nem is; a fölszívódás helyén talált izzadmánynak azon jelentősége van, a mi ugyanannak bármely más szervben, ez nem oka a gyermekágyi láznak, csupán a rothadt állatszerves anyagok által vegybontott vérnek kiküszöbölése.


55

BRAUN tanár szinte [szintén] a gyermekágyi láz származása felőli nézetem ellen van, hivatkozván azon járványokra, melyek tanársegédi szolgálatideje alatt a halvanymosások ellenére is előjövének. Ezt illetőleg hivatkozunk arra, mit a halvanymosások dacára előjövő járványokról SCANZONI- és SEYFERT-nél mondánk. Mint még fontosabb bizonyítékot előhoz BRAUN tanár egy a II. szülosztályon, hol a bábák képeztetnek, előfordult járványt, mely osztályon tehát hullafertőzés nem képzelhető. Ezen járvány titkát földeriti CHIARI egykori tanár ily czimű czikkében: "Winke zur Vorbeugung der puerp. Epidemie" a Wochenblatt der Zeitschrift der k. k. Gesellschaft der Aerzte zu Wien I. évi folyam február 19. 1855.

Ezen czikkben CHIARI a prágai klinikán észlelt két járványt ír le. Azt mondja tudniillik: "Von 23–27. Jäner 1853 wurde bei einer erst Gebärenden eine den eben bestimmten Zeitraum anhaltende Verzögerung der Geburt durch Verdickung des Muttermundes, und nachträgliche Gangränescenz noch während der Geburt beobachtet. Nachdem vergebens Bäder, Einspritzungen, Antiphlogose, Incisionen des knorpelharten und fingerdick gewulsteten Muttermundes angewendet waren, schritt man zur Verkleinerung des bereits durch den längern Geburtsact gestorbenen Kindes um die Geburt nach 4 tägiger Dauer zu vollenden. Die Absonderung aus der Scheide war in den letzten Tagen bräunlich missfärbiq, höchst übelriechend. Diese Wöchnerin erkrankte an heftiger Endometritis septica, und erlag den 1. Feber dieser Krankheit. – Von dem Tage an, wo diese Gebärende auf dem Geburtszimmer war, erkrankten 6 andere Gebärende, die zugleich mit ihr auf dem Gebärzimmer lagen, mit Ausnahme einer einzigen, starben sie alle. Von den letzten Tagen Jänners schleppten sich die häufigen Erkrankungen bis in den Monat Mai hin, worauf wieder bis Oktober der günstigste Gesundheitszustand herrschte."

CHIARI tanár ezen megbetegedési és halálozási eseteket a metritis septica terményének az egészséges szülőkre és gyermekágyasakra történt átvitele által magyarázza meg, továbbá azt mondja: "Mint ezen nézetemben még inkább megerősítő bizonyítékot volt alkalmam (fájdalom!) egy második ily szomorú tapasztalatot szerezni. 1853 október havában, kevés nappal egy több heti szünidei utazásom után Prágába történt visszatérésem előtt, egy több napon át vajudó nőnól szűk medencze miatt az átfúrás (perforatio) szükségeltetett. Ezen gyermekágyas endometritis septicában, a medence porc-


56

izületei elevesedésével halálozott meg. Ezen időtől fogva ismét számos rosznemű megbetegedési eset lépett föl, mely csak november közepén szűnt meg ismét.

Egyébként ezen származási nemre (a gyermekágyi láznak t. i. az ártalmas anyagok átvitele által) már SEMMELWEIS tőn figyelmessé, és az itteni bábaosztályon is ezen ősszel hasonló észleltetett, mint azt Dr. SPAETH barátom bizalmasan közölte velem."

Dr. SPAETH tanársegéd a bábák iskoláján a BRAUN tanár által említett uralgó járvány idejében megvallja, hogy ez vészteljes anyagok átvitele által jött létre, ez tehát nem megcáfolása, sőt ellenkezőleg igazolása saját nézetemnek.

BRAUN tanár fölhozza mindazon rosz körülményeket, melyek Bécsben az orvosi szülősztály viszonyaiban gyökereznek, s ebben hiszi rejleni a bábák osztályához képest aránytalanul nagyobb halálozás okát és nem a hullafertőzésben, a nélkül, hogy meggondolná: miként ezen viszonyok a bábák osztályán (mint azt értekezésünkben ott, hol a helyoki (endemisch) befolyásról szólánk, kimutattuk) sokkal kedvezőtlenebbek; a nélkül, hogy meggondolná továbbá, miként ezen viszonyok akkor is jelen valának, midőn a halvanymosások oly kedvező eredményt szültek; – azon következtetésre jut végre, hogy nézetem a gyermekágyi láz származásáról semmi által be nem bizonyított alajtás [alítás = vélekedés] (Hypothese). Mindazonáltal önmagának ellentmond, midőn a gyermekágyi láz kórhárításáról (prophylaxis) szólván, azt mondja: "miután a gyermekágyi láz vagy genyvér hullaméreg beoltásával és a posizzadmány átvitelével hozatik létre, nemkülönben együtt-tartózkodás által más cymoticus bajokban szenvedő egyénekkel, minő hagymáz, hányszékelés, vörheny, kanyaró stb. – terjesztethetik, az orvos kötelessége az egészséges gyermekágyasakat minden cymoticus bajban szenvedő egyéntől úgy magánlakban, mint a szülházban szorosan ellenőrizni és soha sem engedni meg vizsgát vagy műtétet akár terhesnél, akár szülőnél, akár pedig gyermekágyasnál olyan egyén által, ki azelőtt kevéssel hullával vagy posizzadmánynyal foglalkozott". Jegyzetben pedig ezt mondja: "Es ist daher die löblichste Vorsicht eines jeden Klinikers die klinischen Explorationen in den frühesten Morgenstunden vornehmen zu lassen, bevor noch die Beschäftigungen am Cadaver vorgenommen wurden".