TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT
A M. TUD. AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT

LXXV.

A NÖVÉNYVILÁG ÉS AZ EMBER
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

ÍRTA
SZUTÓRISZ FRIGYES.

ÁTVIZSGÁLTA
KLEIN GYULA.

198 KÉPPEL

A XII. (1905–1907. ÉVI) CZIKLUS
ELSŐ KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁIRÓI SZÁMÁRA.

BUDAPEST
KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
1905.

Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvsajtója Budapesten

Elektronikus kiadás:
Németh Ferenc, 2005.

Tömörítve: A szövegek (766k)
Képek: 1. (3,4M)    2. (3,3M)    3. (3,3M)    4. (3,5M)    5. (3,4M)

---

TARTALOM

Titkári előszó A szerző előszava

I. RÉSZ.
Az ember eledele és a növények.

I. A mi mindennapi kenyerünk 1. Az orinoko-vidéki vad népek életéből (1) 2. Az ember mindennapi kenyere (4) 3. A fák gyümölcse és más ehető részei (6) 4. Gumók és más földalatti növényi részek (23) 5. A gabonaművelés kezdete (38) 6. A legfontosabb gabonaneműek (43) A rizs 44. – A búza 46. – Az árpa 48. – A közönséges köles és az óriás muhar 50. – A tönkölybúza 51. – A rozs 51. – A zab 52. – A szerecsenmuhar 52. A közönséges pohánka 52. A tatár-pohánka 53. – A kukoricza 53. 7. A hüvelyes vetemények (55) 8. Hogyan lett a gabonából kenyér? (58) 9. A kenyéradó növények és az emberi művelődés (69) 10. Megélhet-e az ember csupán a növényvilágból? (76) 11. Meddig bírja még a Föld? (82)

II. Az ember zsírszükséglete és a növények 1. A nomád és földművelő népek zsírszükséglete (87) 2. Az ó-világi növényi zsír és olaj (88) 3. Amerika olajtermő növényei (101) 4. Az olaj és zsír mint táplálék (103)

II. RÉSZ.
Izgató és csillapító növényi anyagok.

I. Az ember élvezete és a növények 1. A czukor (105) 2. A kávé (117) 3. A téa (130) 4. A csokoládé (141)

II. A szeszes italok és a növényvilág 1. A mult szeszes italairól és elterjedésökről (146) 2. Az árpasör (152) 3. A bor és a borféle italok (155) A szőlő őshazája 157. – A szőlőművelés terjedése 158. – A szőlőművelést előmozditó és gátló tényezők 165. – A szüret 171. – Borkezelés, borhamisítás 174. – A szőlő és bor nemzetgazdasági szempontból 176. – A bor összetétele és hatása 177. – Gyümölcsbor, pálmabor, pulque, onycon 178. 4. Az alkohol és hatása a népekre (182)

III. Bódító növényi anyagok 1. Ó-világi kábító anyagok (199) 2. Amerika bódító növényei (209)

IV. A növények és a beteg ember 1. A varázslat növényei (233) A legfontosabb varázslatos növények 237. – A varázslatos gyógyítás és a növények varázslása 252. 2. Gyógyító növények (256) 3. A fűszerek (274)

III. RÉSZ.
A növény rostja és tejnedve.

I. Az ember ruházata és a növényvilág 1. Az ős ember ruházkodása (288) 2. Fonás, szövés, festés (290) 3. A növények háncsából és leveleiből készített rostok (302) 4. Pamuttermő növények (312) 5. Kaucsuk és guttapercsa (318)

II. A papirosról A papirusz és pergament 328. – Az arab papiros 333.

IV. RÉSZ.
A növények az ember hitéletében.

Mithologiai tájékoztató I. A finn-ugor népek és a magyar mithologia növényeiről A világ és a növényzet teremtésére vonatkozó emlékek 345. – Az ősi magyar istenekkel, jó és rossz szellemekkel kapcsolatos növényemlékek 348. – A fák az ősi magyar istentiszteletben 351. – Az ősvallás gyógyító növényei 353. – Az ősök ünnepeivel kapcsolatos növényemlékekről, különösen a nyirfáról 356. – A hagyma, nyirfa és diófa 363.

II. A germán mithologia növényei A teremtésre vonatkozó emlékek 367. Thor, Wodan, Odin, Frigga és Ostara, meg a növények és mithoszok 368. – Balder, Freyer és Freya meg a növények 375. – Loki és Tys növényei 379. – Más istenekkel kapcsolatos növénymithoszok 381.

III. A görög mithologia növényei A világ teremtése és a ligetek 391. – Zeus és Hera növényei 392. – Apollo növényei és növénymithoszai 394. – Az alvilág isteneinek szentelt növények (a gyász növényei) 399. – Déméter, Persephone és Athene növényei 404. – Dionysosnak, vagyis a szőlő és bor istenének szentelt növények 405. – A tavaszi virágpompa istennőivel kapcsolatos növények és növénymithoszok 408. – Alsóbbrendű isteni lényekkel kapcsolatos növények és mithoszok 410.

IV. A római mithologia növényei A szent ligetek és isteneik 412. – Egyes szent fák. Jupiter és Juno növényei. 414. – Mars isten növényei 417. – Apollo növényei 418. – Ceres, Proserpina és a gyász növényei 420. – Dionysos, Vertumnus és Pomona, vagyis a szőlő és a gyümölcs a római mithologiában 424. – Flóra és Vénusz növénymithoszai 426. – Párvonal a görög és a római mithologia közt 427.

V. Más földrészek szent növényei Az arábiai puszták lakói és a pálma 432. – Egyiptom szent növényei 435. – Palesztina szent növényei 450. – Az Irani-felföld és India szent növényei 457. – Ázsia más szent növényei 465. – Afrika szent növényei 469. – Amerika szent növényei 473.

V. RÉSZ.
A növényvilág a szépérzék szolgálatában.

I. A növények a közéletben, a költészetben és a művészetben 1. Az élővirágdísz (485) 2. A virágnyelv (494) 3. A növényvilág a költészetben (504) 4. A növényvilág a művészetben (526)

II. A kertekről 1. Ókori kertek (564) 2. Középkori kertek (571) 3. Újkori kertek (574) 4. Az újabbkori kertek virágdísze (581)

III. A rózsa múltja és jelene 1. A rózsa a régieknél (600) 2. A rózsa a kereszténység hatása alatt (612) 3. A rózsaművelés terjedése és meghonosodása Európában (616) 4. A múlt és a jelen (622)

IRODALOM Betűrendes névmutató Betűrendes tárgymutató

TITKÁRI ELŐSZÓ

Mikor a Kir. Magyar Természettudományi Társulat választmánya elhatározta SZUTÓRISZ FRIGYES "A növényvilág és az ember" czímű művelődéstörténeti tanulmányainak kiadását, tisztában volt, hogy, ha nem is szorosan vett szakszerű természettudományi munkát juttat az aláírók és a nagyközönség kezébe, mégis olyan érdekes és tanulságos olvasmányt tesz közzé, mely a Természettudományi Könyvkiadó-vállalat sorozatában méltóan foglal helyet.

A mióta ember él a Földön, folyton dolga van a növényvilággal; ebből érthető, hogy a növényvilág és az emberiség közt az idők folyamán benső vonatkozás fejlődött, a melynek megértésére nyújt vezérfonalat SZUTÓRISZ könyve. A munka öt részre oszlik. Megértjük belőle az ember eledele és a növények közt levő szoros kapcsolatot; megismerjük az izgató és csillapító növényi anyagokat és felhasználásukat a varázslás meg a gyógyítás czéljaira; rövid pillantást vetünk a növény rostja és tejnedve nyújtotta haszonra, a papirusz és a papiros áldásos voltára; végigkisérjük a növényeket az ember hitéletében; átfutjuk a finn-ugor, a germán, görög és latin népek mithologiájának a növényekkel való kapcsolatát; megismerjük más földrészek szent növényeit; végigkisérjük a növényvilágot a szépérzék szolgálatában, a közéletben, a költészetben, a művészetben és a kertekben; végül pedig a rózsa multjában és jelenében a virágok királynéjának történetén haladunk végig.

Életviszonyaink számos mozzanata, gyermekkorunk, ifjúságunk számos emléke elevenedik meg bennünk e munka olvasásakor, a melyben sok olyan tapasztalat, olvasott, vagy hallott esemény, megfigyelés értelmezéséhez találjuk meg a kulcsot, a melyet eddig talán hasztalanul kerestünk. Sok elmosódott jelenet, emlék, mint rég elfeledett ismerősünk támad fel bennünk e mű olvasásakor.

Hiszszük, hogy a növényvilág kedvelői, s ki mondhatja magáról, hogy nem az? – megértik Társulatunk szándékát és méltányolni fogják a szerző törekvését, fejtegetéseit és lankadatlan buzgalmát, a melylyel munkájában a nagyon is szétszórt adatokat összeszedte, tanulmányozta és feldolgozta.

Őszinte örömmel teszszük e felfogásában és az anyag feldolgozásában eredeti művet aláíróink olvasó asztalára.

Budapesten, 1903. szeptember havában.

PASZLAVSZKY JÓZSEF,
c. titkár.       

A SZERZŐ ELŐSZAVA

Az ember és a környezete között ősidők óta fönnálló kölcsönhatásról már a görög filozófusoknak voltak sejtelmeik, különösen HIPPOCRATES-nek (470–380); a XVI-ik században, hol itt, hol ott újra fölmerült ez a gondolat, de oly kevéssé határozott alakban, hogy alig tudták kifejteni. E kölcsönhatás mibenlétét legelőbb FORSTER REINHOLD (1729–1798), HERDER J. G. (1744–1803), COTTA BERNÁT (1808–1879) és RITTER KÁROLY (1779–1839) fejtette ki szabatosabban; teljes jelentőségét azonban még csak RATZEL FRIGYES (1844–1904) "Anthropo-Geographie" (1882) czímű művében juttatta kifejezésre, még pedig mélyen járó tudományos és bölcseleti szellemtől áthatottan.

Azóta köztudatba ment már át, hogy az ember nemcsak geologiai alakulásoktól és következményeiktől függ, hanem hogy az emberre a vidék éghajlata és környezetének növény- és állatvilága is nagy hatással van.

Ámbár bizonyos, hogy e tényezők az emberre való hatásukban nehezen választhatók el egymástól, e könyvben mégis csak a növényvilágra vagyok figyelemmel, mert a növényvilág és az ember között legközvetetlenebb a kapocs. RATZEL FRIGYES is azt mondja: "Ezer meg ezer szál, a mely az embert a természethez fűzi, a növény- és állatországon átjut az ember testéhez és lelkéhez, mert azok leginkább rokonok, legbensőbben vannak vele összeszövődve.

Művem czime: "A növényvilág és az ember"; e czimnek megfelelően feladata a növényvilág és az ember közti kölcsönhatást tanulmányozva, a RATZEL-féle művet az említett irányban kiegésziteni. Mi tehát egyrészt azt kutatjuk, hogy miképpen irányult az ember figyelme a növényvilágra s haladt a fölhasználásában, mikor mindennapi kenyerét kereste, mikor élvezetek és gyógyító anyagok után látott, mikor az égieknek áldozott, mikor ruházkodott és végül, mikor a növényvilágot a szépérzék szolgálatába is szegődtette, hogyan érvényesítette őket a közéletben, a költészetben és művészetben. Viszont arra is tekintettel vagyunk, hogyan hatott a növényvilág az emberiségre.

Ezt az irányt szolgálják a csatolt képek is, a melyek megválasztása sok gondot adott.

Művem az itt felsorolt kérdéseknek megfelelően fejezetekre oszlik; minden fejezet néhány tanulmányból áll, a melyek magukban véve is megállhatnak, együttvéve pedig a fejezetben fölvetett kérdést főbb vonásaiban kimerítik.

Töretlen utakon jártam. A mi e téren a világirodalomban imitt-amott található, az csak nyom, szórványos töredék. E nyomokat, e töredékeket, az ember szívéhez vezető szálakat kutattam, a szétszórtan odavetett eszméket összegyűjtöttem s a mennyire tehettem, kiegészítettem. Néha nagy utánajárással morzsánként szerezhettem csak az anyagot, néhol bő forrásokból merítettem; de bárhol vettem az anyagot, a felfogása, feldolgozása és elrendezése teljesen a sajátom. Örömmel, odaadással és lelkesedéssel végeztem a munkát s hogy munkálkodásom nem volt hiába való, bizonyítja az a körülmény, hogy a Természettudományi Társulat kiadásra méltatta.

Mielőtt azonban munkámat a nyilvánosságnak átadnám, hálás szívvel kell megemlékeznem mindazokról, kik részint forrásmunkák beszerzésében segítségemre voltak, részint pedig az egyes tanulmányokat szigorú és igazságos bírálat tárgyává tevén, a mű felépítését nagy mértékben elősegítették. Az első szempontból különösen MÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR egyetemi tanárnak, továbbá RÁTH ARNOLD Társulatunk könyvtárnokának, nemkülönben a késmárki állami szövőipari szakiskola igazgatóságának mondok köszönetet; az utóbbi tekintetben pedig nagy hálával tartozom Dr. GREISIGER MIHÁLY szepesbélai városi orvosnak, ki tárgyi szempontból nézte át és KUBÁNYI BÉLA tanártársamnak, a ki a munka nyelvezetét vette bírálat alá.

Végül pedig hadd fejezzem ki mély hálámat KLEIN GYULA műegyetemi tanárnak, ki az egész művet gondosan átvizsgálta és tanácsaival támogatott, valamint CSOPEY LÁSZLÓ másodtitkárnak, ki a képek kiszemelésében nagy segítségemre volt.

Fogadják mindannyian e helyen is szeretetteljes köszönetemet!

Hadd induljon tehát művem útra, még pedig azzal a kívánsággal: bárha élvezetet és okulást találna benne ugy a művelt nagyközönség, valamint az ifjúság, melyre kezdettől végig kiváló figyelemmel voltam. Ha ez óhajom csak részben teljesül is, bőven meg leszek jutalmazva azért a nagy fáradságért, melyet a műre ugyszólván két évtizeden át fordítottam.

Eperjes, 1905 szeptember havában.

SZUTÓRISZ FRIGYES.