TÁRGYMUTATÓ.
A számok (ha csak világosan oda nincs téve) a szakaszokra, nem pedig a lapokra vonatkoznak.
A
ABSOLUT zéruspontja a mérsékletnek, 96 Aethrioskóp, 493 Akusztikai kisérletek, 244 Alkohol hőtágulásának megmutatása, 97; ˜ elpárolgása hideget okoz, 186 Állati anyagok vezető képességének táblája, 275, 277 Alpok; a glecscserek képződése és mozgása az ˜ban, 221; ˜ az esti pirulat az Alpokban, 772 Amerika keleti partjának rendkivüli hidege, 223 Ammoniak hatalmas hőnyelése, 420 Amylnitrit hatása az éter rövid hullámaira, 742, 751 Anglia egyforma hőmérsékének oka, 215, 223 Anyag folyékony halmazata, 59; ˜ légnemű halmazata, 60 Anyagi hőelmélet, 17 Árapály a föld forgási sebességét fogyasztja, 697 Asbest rosz hővezetésének oka, 285 Asteroidok Nappal való összeütközésének melegfejlesztése, 692 Átbocsátása a hőnek szilárd testeken át, 351; ˜ a hőnek folyadékokon át, 353; ˜ a hőnek; a hőforrás mérséklete befolyással van rá, 522, 524, 547 Átlátszóság oka, 346, 517; ˜ nem bizonyság a hő-átbocsátóságra 351, 367 Atómok; szén- és oxygén ˜ öszszeütközése, 48 Atómmozgás hogyan terjed, 61 Atómerők hatalma, 99, 158 Atómok óriási vonzódása, 99, 158 Atómrezgése a testnek a hő által növesztetik, 58, 159 Atómok elválasztása hőt fogyaszt, 159; ˜ viszonylagos súlya, 161; ˜ melege ugyanaz, 161; ˜ szerkezet befolyása a hőnyelésre, 422; ˜ ugyanazokat a sugarakat nyelik el, melyeket kibocsátanak, 672; ˜ tömecsekké csoportosulása, 730; ˜ két-két atóm között működő erők, 732 Ázsia középponti részei miért hidegek, 492.
B
BACO, kivonat a Novum Organum 2-ik könyvéből, 52. lap.; ˜ kisérlete a víz összenyomásáról, 158 Belső munka, hő által végezve, 160; ˜ különböző nemei, 168 Billegető Trevelyan készülékében, 114 Bizmút hűltébon tágúl, 102 Biztosító lámpa magyarázata és haszna, 290 Blagden és Chantrey bemennek a fűtött kemenczékbe, 256 Bolygók; a belső bolygók pályabeli sebessége, 12; ˜ megakasztásából, vagy napba zuhanásából származó meleg, 702 Bórsav-aethergőz erős hőnyelése, 433; ˜ dynamikai sugárzása, 461 Boutigny kisérletei a folyadékok gömbölyded állapotáról, 200; ˜ először fagyasztja meg a vizet veresizzó tégelyben, 202 Brit szigetek miért ködösek, 215 Bróm átlátszatlansága a fényre és átlátszósága a hőre, 426 Bunsen égetőjének leirása, 53; ˜től a Geyserek mérsékletének meghatározása, 145; ˜ Geyser-elmélete, 148; ˜ égető lángjának sugárzása gőzökön át, 528 Butylnitrit hatása rövid éterhullámokra, 750
C
CHANTREY és Blagden bemennek a fűtött kemenczékbe, 256 Colding vizsgálatai a meleg és munka egyértékűségéről, 38 Cumberland, régi glecscserek nyomai, 238
D
DAVY, Sir H., elcsattantja a puska-kakast légüres térben, 11; ˜ nézetei a hőről, 13, 23, 61.; ˜ kisérlete a jég megolvasztásáról surlódás által, 22; ˜ "Chemical Philosophy"-je idézve, 29; ˜ a láng megvizsgálása, 48; ˜ első tudományos értekezése; Függ. a III. fejezethez, 91. lap; ˜ a biztosító lámpa feltalálása, 289; ˜ kisérlete, hogy a meleg átmegy a légüres téren, 297 De la Rive és de Candolle a fa vezető képességéről, 259, 272 Delejes tér látszólagos nyulóssága, 32 Despretz kisérletei a szilárd testek vezető képességéről, 247; a folyadékokéról, 291 Donny kisérletei a levegőtől megtisztított vízzel, 132 Dove, idézet művéből, 209 Dynamikai sugárzás és hőnyelés felfedezése, 447; ˜ ˜ táblája a gázoknál, 455; ˜ ˜ táblája a gőzöknél, 459; ˜ ˜ a bórsav-aether gőzénél, 461; ˜ ˜ különböző csöhoszszakban 466
E
ÉG színe, 496; ˜ színének okai, 753a, 761, 762; ˜ színe; a természetes és mesterséges azúr összehasonlítása, 767; ˜ fényének chemiai értéke, 780 Egek mechanikája, Mayer értekezése, 83, 602 Égalj ködösségének oka Angliában, 215; ˜ enyhesége Európában, 215; ˜ a vízgőz hatása az égaljra 215, 492, 544 Égés; a földrajzi magasság befolyása az égésre, 55; ˜ Frankland értekezése az égésről, 56; ˜ elmélete, 57; ˜ a gázok égése csövekben hangot gerjeszt, Függ. a VIII. fejezethez, 244. lap. Egyenérték a munka és meleg között, 38 és köv. Egyenérték; a hő munkabeli egyenértéke hogyan számíttatik ki, 75 és köv. Egyenes vonalú mozgása a gázrészecskéknek, 65 Egyenlítői oczeántől jövő szelek okozzák Anglia ködösségét, 215 Egyhevű vonal Angliában éjszakról délnek tart, 223 Együttható; a gáz tágulásának együtthatója, 69; ˜ a vonalbeli, területbeli és térfogatbeli tágulás együtthatójának magyarázata, Függ. , a III-ik fejezethez, 81. lap. Éjjeli kisérletek Wells, Glaisher és másoktól, 650, 657; ˜ sugárzással mesterségesen készített jég, 655 Elemek fajhevének táblája 165, 169; ˜ rosz sugárzók és rosz nyelők 419, 424 és köv. Elefántcsont rosz vezető, 275 Életerő állítólagos megóvó hatása, 257 Ellenállás; a villanyáram melege arányos az ellenállással, 251 Emberi test miért bírja ki a magas hőmérsékeket, 256 Ereje a melegnek a tágításban, 105, 158 Erők, a természeti ˜ átalakíthatóságáról megjegyzések, 518. lap; – a tömecs˜ erélye, 99, 158; – a sark ˜ erők legyőzésére szükséges meleg, 168 Erély; mechanikai erély átalakítva hővé, 9; potentiális vagy lehetséges erély értelmezése, 154; ˜ tényleges vagy mozgási erély értelmezése, 154; ˜ lehetséges és mozgási erély összege állandó, 155; ˜ minden földi erély a napból való, 707 Erőssége a fénynek és hőnek mitől függ, 534 Esőzés, az esőzés özönének oka a forró öv alatt, 214; ˜ nagyobb Irland nyugati mint keleti partján, 217; ˜ Lloyd táblája az irlandi esőzésről, 217; ˜ mitől függ, 220; ˜ hol esik a legtöbb eső, 220 Éter miként szállítja odább a fényt és meleget, 305; ˜ mozgásvevő és mozgásadó képessége aránylagos 343, 354, 415; ˜ minden tért betölt és minden testet átjár, 346; ˜ a rövid tartamú éterhullámok hatása a légnemű anyagra, 725–738 Éter az éterhullámok hatásának megvizsgálására kisérleti módszer, 741; ˜ láthatatlansága, 743 Euler indoka a fényhullám elmélete mellett 303 Európa éghajlati enyheségének oka, 215, 223; ˜ mint az atlanti tenger sűritője, 224
F
FA rosz vezető, 255; ˜ vezetésbeli különbségei, 259, 269; ˜ vezető képességének megvizsgálására készülék 260; ˜ vezető képességének három tengelye, 271 Fakéreg rosz hővezető képessége, 272 Farost hővezető képessége, 271 Fagyás hatása a vízvezető csövekre, 100; ˜ pontja a nyomassal csökken, 123; ˜ a víz fagyása saját elpárolgása által létesítve, 187 Fagy ellen óvószer, 654; ˜ elleni óvószerek oka, 654 Fajhő 165 és köv.; ˜ hogyan határoztatik meg, 165; ˜ az elemek fajheve, 165; ˜ az egyszerű és összetett gázok fajheve, 169 és köv.; ˜ a víz fajheve a legnagyobb, ebből folyó következések, 174; ˜ eltakarhatja a test vezető képességét, 279 Faraday, a delejvillanyosság fölfedezése, 13; ˜ kisérletei megolvasztott jéggel, 133; ˜ először fagyaszt higanyt vörös izzó tégelyben, 202; ˜ az összefagyódás fölfedezése, 232 Felhőtlen eső, Melloni elmélete, 495 Fellegek mivolta, 224; ˜ keletkezésének oka, 489 Felrobbanása a gőzkazánoknak 134; ˜ a gőzkazánok felrobbanása lehet hogy a gömbölyded állapottól van, 201; ˜ oka a kőszénbányákban, 289 Fémek jó hővezetők, 245; ˜ rosz sugárzók, 340; ˜ rosz nyelők, 345; ˜ rosz sugárzásának hatása, 653; ˜ gőzeinek színképében látható szalagok, 664; ˜ jelenléte a napban be van bizonyítva, 679 Fény keletkezése kvarcz surlódása által, 11 Fény; lámpa fénye honnan van, 49; ˜ gáz fénye megszünik, ha a gáz levegővel keveredik, 52; ˜ elméletei, 303; ˜ analogiája a hanghoz, 303; ˜ terjedése és megőrzése, 305; ˜ visszaverődése, 322; ˜ hatása chlórra és hydrogénre, 329; ˜ csökkenése a távolsággal, 335; ˜ haránt hullámai, 339; ˜ fejtő képesség, 733; ˜ sarkultságának magyarázata, 735; ˜ chemiai hatása iránt érzékeny, uj anyagok, 749; ˜ sugár megszitálása, 744, 777; ˜ az ég fénye chemiai értéke, 780 Florenczi kisérlet, 158 Fluorizálása a kénsavas chininnek a láthatatlan színképben, 313 Fluorizálásról kisérletek, 608 és köv. Fokmeghatározás a galvanométeren, Melloni módszere szerint, Függ. a X. fejezethez, 315. lap. Folyadékok hőtágulása, 97; ˜ megmerevedvén, meleg keletkezik, 185 ˜ gömbölyded állapota, 193; ˜ vezető képessége, 291; ˜ hőátbocsátósága, Melloni táblája, 353; Folyadékok; készülék hőnyelésök meghatározására különböző vastagságnál, 500; ˜ hőnyelési táblája, 506; ˜ és gőzök; hőnyelésök sorrendje, 510, 514 Folyékony halmazat, 59 Forbes a jég nyulós voltáról, 235 Forrallása a víznek surlódás által, Rumford kisérletei 13 és Függ. a II. fejezethez, 53. lap.; ˜ a víznek mitől van, 135 Forró öv; a levegő onnan és oda áramlása, 211; ˜ a szélcsendek és esők tája, 214; ˜ övi esőözönök oka, 488 Forrpont; a víz forrpontja növekszik, ha a levegőtől ment, 132; ˜ helyes értelmezése, 137; ˜ sülyed a földrajzi emelkedéssel, 138; ˜ a Mont-Blanc, Monte-Rosa stb. csúcsán, 138; ˜ függ a külnyomástól, 139 Föld mozgásának megakasztásából származó hőmennyiség, 46; a napba zuhanásából, 46; forgásának megállításából, 702; ˜ kérge vastagabb mint rendesen vélik, 122; ˜ forgásának és alakjának befolyása a pásztaszelekre, 207, 211; ˜ kihültére szükséges idő, 706; ˜ minden erélye a naptól van, 707; ˜ rengés Caraccasban, 210 Frankland kisérletei az égésről, 56 Franklin kisérletei a szinekről, 634 Fraunhofer vonalai, 677 Füvek illatának hatása a sugárzó hőre, 439
G
GALVANOMÉTER leirása, 3; ˜ szerkezetéről, Függ. az I. fejezethez, 18. lap.; ˜ fokainak meghatározása Melloni módszerével, Függ. a X. fejezethez 315. lap.; Galvanométer sajátsága nagy kitéréseknél, 378 Gassiot, vashengerek repesztése, 99 Gáz; szénsav-gáz kimenekvése a szódavízből hőt fogyaszt, 16; ˜ égése, 49; ˜ világító képessége, 53; ˜ részecskék sebessége, 64; ˜ tágulási együtthatója, 69; ˜ azon sugarakat nyeli el, melyeket kibocsát, 411; ˜ világító gázáram sugárzása, 526; ˜ nemű halmazat, 60 Gázok szerkezete, 62, 65; ˜ tágítása hő által, 67; ˜ az egyszerű és összetett gázok fajheve 109 és köv.; ˜ vezető képessége, 291; ˜ első kisérletek hőnyelésökről, 372; ˜ a javított kisérlet módja hőnyelésökről, 387; ˜ különböző képessége étertől mozgást átvenni, vagyis különböző hőnyelésök, 397, 412; ˜ különböző képessége éternek mozgást adni, vagyis különböző sugárzásuk, 413; ˜ dynamikai sugárzásának táblája, 455; ˜ hatása a rövid éterhullámoknak, 725–738 Geyser Izlandban; leirása, 142; ˜ elmélete Bunsentől, 145; ˜ az előadó teremben csinálva, 148; ˜ története, 131 Gipsz, porrá törve, rosz hővezető, 285 Glaisher, az éjjeli sugárzás táblája, 657 Glecscserek képződése, 228; ˜ mozgásának leirása, 229; ˜ legyorsabb mozgásának pontja vándorol, 229; ˜ naponkénti mozgása, 229; ˜ nyulóssági elmélete, 230; ˜ összefagyódási elmélete, 232 Glecscserek, hajdani glecscserek nyomai különböző helyeken, 236 és köv.; ˜ hypothesis a régi glecscserekről számot adni, 239 és köv.; ˜ -et a hideg maga nem idézhet elé, 240 Gmelin, a hő értelmezése, 17 Golf-áram 223 Gore kisérletei a körülguruló golyókkal, 118 Gömböly, saját gőzén libegve, 195; ˜ nem érintkezik az edénynyel 197 Gömbölyded állapot a folyadékoknál, 193 és köv.; ˜ állapot első észrevevője, 199 Gőz hogyan képződik, 137; ˜ rugalmas erejét a hevítés növeszti, 140; ˜ rejtett heve, 181; ˜ előállítása hőt fogyaszt, 186, 240; ˜ hordja a gömbölyt, 194; ˜ azon sugarakat nyeli el, a miket kibocsát, 532; ˜ fémgőz színképe, 664; ˜ a gőzről alkotott fogalmunkban szereplő dolgok, 730; ˜ és folyadék chemiai sugárnyelése, 747 Gőznemű állapota az anyagnak, 60 Gőzök hőnyelésének táblái, 433, 437, 459, 522, 524; ˜ dynamikai sugárzása és hőnyelése, 459, 468; ˜ és folyadékok hőnyelése összehasonlítva, 510, 514 Gyapjú szövetek tökéletlen vezető képessége, 283 Gyémánt elégése oxygénben, 48; ˜ Newton nézete felőle, 48 Gyertya égése, 50
H
HALMAZAT változtatása melegség által, 176 Hang; a hőnek hanggá változása, 114; ˜ tovaterjedési módja a levegőben, 300, 315 Hangok; zenei hangok csövekben égő lángok által eléidézve, 301 és Függ. a VIII. fejezethez, 244. lap. Hang; a fény és hő analogiája a hanghoz, 305; ˜ magassága mitől függ, 316 Hangok; a nem hallható hangok, 318 Hanghullámok hosszrezgésűek, 339 Harang; a megkondított harang mozgása nem vesz el, 23 Harmat, Dr. Wells kisérletei és elmélete, 648 és köv.; ˜ lerakódásának oka, 652; ˜ képződésére csöndes éj kell, 658 Harmonika; chemiai harmonika, 301 Hegyek sűrítő hatásának megmagyarázása, 490 Helmholtz számítása, mennyi meleg keletkeznék a föld mozgásának megakasztásából. 46; ˜ észrevétele naprendszerünk mechanikai erejének kimerülése felől, 700 Herschel, Sir Willam, a spektrum ˜ sötét sugarait fölfödözi, 311, 360; ˜ Sir John, megjegyzés a kősóról, 373; ˜ Sir John, a nap sugárzásának megmérése, 681 Hév források Irlandban, 142 Hideg hatása a hővillanyoszlopra, 4; ˜ előidézve ritkítás által, 28; ˜ előidézve a huzal kifeszítése által, 109; ˜ keletkezése a szilárd halmazatnak folyékonynyá változtakor, 182; ˜ keverék sóból és hóból, 184; ˜ keletkezése a folyékony halmazatnak légneművé változtakor, 186; ˜ keletkezése szénsav-áram által, 189; ˜ vezetése, 254; ˜ sugarainak látszólagos visszaverődése, 333 Higany csekély fajheve, 163; ˜ megfagyasztása szilárdszénsav által, 192; ˜ megfagyasztása vörös izzó tégelyben, 203 Hirn kisérletei a gőzgéppel, 140b és köv. Hó esés az összenyomott levegő kiszabadulásakor, 29; ˜ esés meleg teremben, az ablak vagy ajtó kinyitásakor, 530. lap.; ˜ szénsavból, 189; ˜ kristályok, 225; ˜ vonal, 226; ˜ glecscser képződése hóból, 227; ˜ lapda összetartása oka, 233; ˜ hidakon hogyan megyünk át, 233; ˜ Jéggé sajtolása, 234 Hold melegéről kísérletek, 465; ˜ sötét melegét légkörünk letartóztatja, 465; ˜ vakság oka, 654 Holdsugarak rothasztó befolyásának oka, 654 hő mivolta, 17, 20, 61; ˜ Rumford véleménye, 13, 23; ˜ Baco véleménye, 20; ˜ Locke véleménye, 20; ˜ a legkisebb részecskék mozgása, 20; ˜anyag nem létezik, bebizonyítva Rumford és Davy által, 20, 22; ˜ Davy véleménye, 23; ˜ aránylagos az esős magasságával, 40; ˜ viszonya a sebességhez, 42,46; ˜ Rumford kisérletei a surlódásból keletkezett hőről, Függ, a II-ik fejezethez, 53. lap.; ˜ mint az összetartás ellenzője, 59; ˜ Hirn kisérletei, 140b és köv.; ˜ ereje a testek tágításában, 138; ˜ kétfajta mozgást okoz a testekben, 159; ˜ a halmazat változását okozza, 176; ˜ egyformább eloszlása oka, 215, 223 Hő és közönséges mozgás közötti különbség, 242; ˜ analogiája a hanghoz, 302; ˜ ugyanazon törvényeket követi mint a fény, 323; ˜ befolyása az oxygén- és hydrogénre, 330; ˜ -re alkalmazása a visszás négyzetek törvényének, 337; ˜ minősége, 360; ˜ átbocsátóság megmagyarázva és példázva, 350; ˜ átbocsátóság nem bizonyság az átlátszóságra, 351, 367; ˜ átmenete a fán, 255, 269; ˜ átmenetére a test mechanikai állapota befolyással van, 285; ˜ átmenete az ürön, 297; ˜ ˜ átlátszatlan testeken, 367; ˜ szabad átmenete száraz levegőn, oxygén-, hydrogén- és nitrogénen, 419 Hőfejtő erő, Rumford becslései szerint, 179 Hő fejlődése a lég mozgásának megakasztásakor, 16, 27; ˜ ˜ a gáz összenyomásakor, 25; ˜ ˜ a delejes térben való forgáskor, 36; ˜ fejlesztése a villanyosság által, 118, 251; ˜ foghatóság különböző testekben különböző, 18; ˜ ˜ magyarázata és meghatározása, 165; ˜ a gázzal állandó nyomás mellett közölve, 69; ˜ a gázzal állandó térfogat mellett közölve, 73; ˜ fogyasztása az atómok szétfeszegetésekor, 157, 189; ˜ hatása jégre, 366; ˜ hatások mozgás megakasztásával eléidézve, 24, 39; ˜ hullámok harántrezgése, 339; ˜ keletkezése mechanikai uton 5; ˜ ˜ surlődásból, 6, 13; ˜ ˜ összenyomásból, 7; ˜ ˜ ütközésből, 8; ˜ ˜ a víz vagy higany zuhanásából, 8; ˜ ˜ a kaucsuk szétfeszitésekor, 110; ˜ ˜ az atómok összezuhanásakor, 160; ˜ ˜ a folyadékok megfagyásakor, 185; ˜, mely az ár- és apály surlódása által keletkezik, 696; ˜, mely az ár és apály által keletkezik, honnan ered, 697; ˜ kép; a széncsúcsok hőképe, 604; ˜ mennyisége, melylyel különböző testek kihűlnek, 164; ˜ ˜ mely a meteorok napba zuhanásakor keletkezik, 692; ˜ ˜ mely a nap forgásával és a bolygók keringésével egyenértékű, 702; ˜ munkává alakulása, 15; ˜ mechanikai egyenértéke, 38, 75, 91; ˜ közvetetlen átalakulása mechanikai mozgássá, 117; ˜ munkatétele a gőzgépben, 140; ˜ végezte belső munka, 160; ˜ mérő szerkezete, Függ. a III. fejezethez, 90. lap; ˜mérsék absolut zéruspontja, 96; ˜mérsék befolyása a villanyosság vezetésére, 252; ˜mérsék; a forró hőmérséket hogy bírjuk kitartani, 256; ˜mérsék befolyása a test által kibocsátott hő minőségére 518; ˜mérsék befolyása a sugárzás átbocsátására, 522; ˜mérsék csökkenése okozza a harmatot, 650; ˜; a valódi hőmérsék meghatározásának nehézségei, 653 Hőnyelés az ón és a fehér festék által, 344; ˜ a testek válogatósága ˜ tekintetében, 348; ˜ szilárd testekben; Melloni táblája, 351; ˜ folyadékokban; Melloni táblája, 353; ˜ a testben, nem a felületen történik, 355; ˜ különböző vastagságú üvegben, 356, és selenitben, 358; ˜ gázokban, a kísérlet módja, 372 és köv. Hőnyelés gázok által; miként lehet a csekély hőnyelést is észrevenni, 386; ˜ gázok által; a javított készülék leírása, 387; ˜ olajképző gázban, 393, 402; ˜ aránylagos a kis mennyiségben levő gáz sűrűségével, 403; ˜ és hősugárzás kölcsönössége, 343, 354, 415, 459; ˜ mozgás áttevése, nem elpusztulása, 412; ˜ gázokban, táblák, 414, 418, 421; ˜ táblája gázok és gőzökre, 414, 418, 421, 433, 437, 439, 522; ˜ gőzökben; táblák, 433, 437, 439, 459, 522, 524; ˜ és hősugárzás; gázok és gőzök által; külső hőforrás nélkül határoztatván meg, 449; ˜ és hősugárzás a gázok dynamikai ˜ ˜ ˜ táblája, 455; ˜ vízgőzben 470 és köv. 515; ˜ folyadékokban: a kisérleti elrendezés, 500; ˜ különböző vastagságú folyadékokban; tábla, 506; ˜ folyadékok gőzeiben, 509; ˜ tömecsi cselekedet, 511; ˜ physikai oka, 517; ˜ lángok hevének nyelése gőzök által, 526, 528; ˜e a sötét napsugaraknak, viszonyítva a színhez, 632; ˜ Franklin idevágó kísérletei, 634 hő sarkítása, 526. lap; ˜ spektruma külön választva a világítótól, 432 Hősugarak a látható színképen túl, 311 Hősugárzás szilárd testek által, 340, 354; ˜ gázok által, 413, 455; ˜ és nyelés a gázban és gőzben meghatározva külső hőforrás nélkül, 449; ˜ gőzök által, 459, 465 Hősugarak; a láthatatlan hősugarakkal kisérletek, 614; Hő éjjeli sugárzása a harmat oka, 652 és köv. Hő okozta tágulás a gázoknál, 67; ˜ ˜ ˜ a folyadékoknál, 97; ˜ ˜ ˜ a szilárd testeknél, 103; ˜ tovavitele, 221 Hővezetés megmagyarázva, s példázva 242, 243 ˜ nem ugyanaz minden anyagban, 244; ˜ről Ingenhous kísérletei, 216; ˜ fémek által, 247; ˜ megfigyelésére Despretz módszere, 247; ˜ különböző fémeknél, Wiedemann és Franz meghatározásai, 247; ˜ meghatározásának módja, 247; ˜ egyenetlensége a kristályokban és a fában, 258 és köv.; ˜ fáknál, különböző irányokban, 259; ˜ három tengelye a fában, 271; ˜ különböző fakérgeknél, 272; ˜re vonatkozó kísérleteknél fontos a fajhő ismerete, 279 Hővezető képesség folyadékokban, 291; ˜vezetés hydrogénben, 292, 295; ˜ vezetése kétséges a hydrogén gázban, 294 Hővillanyoszlop szerkezete és használata, 3, és Függ. az I. fejezethez 17. lapon; ˜ használata a sugárzó hő kutatásában, 307 hővillanyoszlop Ruhmkorfftól, 568 Hullámzási elmélet, 304 Hullámok a lángnál, 316; ˜ a fénynél, 317; ˜ hő- és hanghullámok közti különbség, 339 Hulló csillagok elmélete, 11 Humboldt közép Ázsia hidegéről, 492 Huyghens, fény elmélete, 303 Huzalfátyol lángakasztóságának oka, 288 Hülés, mint a ritkitás hatása, 26; ˜ miként történik, 319 Hő; a sugárzás okozta hülés miként változik, 492; ˜ a sugárzás okozta hülés eredménye a harmat, 652 Hűtés a gáz kitágulásakor, 95; ˜ hogyan gyorsítható, 183, 342; ˜ a meleg testek hűtése levegővel és hydrogénnel, 292; ˜ melegvesztés, 297, 319 Hydrogén atómjaiuak összeütközése az oxygénéivel, 49; ˜ részecskéinek sebessége, 64; ˜ és oxygén vízzé egyesülvén, mennyi meleg keletkezik, 179; ˜ hűtő hatása a meleg testekre, 293; ˜ csekély elnyelő képessége, 392, 421; ˜ lángjának sugárzása folyadékokon és gőzökön át, 530, 542, 547; ˜ lángja sugárzásának jelleme, 547; ˜ lángja sugárzásával tett kisérletek, 548 és köv.
I
ILLATOK hogyan terjednek, 62; ˜ hatasa a sugárzó hőre, 435; ˜ hőnyelése, 437 Ingenhous kisérletei a hő vezetéséről, 246 Irland, több eső a nyugati mint a keleti oldalán, 219 Irlandban régi glecscserek nyomai, 238 Izland geyserei, 142 Izzadás haszna forró égalj alatt, 256.
J
JÉG, megolvasztva surlódás által, 22 és Függ. a III-ik fejezethez, 91. lapon; ˜ miért uszik a vízen, 101; ˜ megolvasztva nyomás által, 125; ˜ szerkezete és szépsége, 126; ˜ felbonczolva a hő által, 127; ˜ virágok, 127 és köv. 563 Jég csináló vagy kryophor, 187; ˜ nyúlóssági elmélete, 230; ˜ összefagyódási elmélete, 232; ˜ mintázása nyomás által, 234; ˜ hőnyelése, 351, 365; ˜ mesterséges készítése éjjeli sugárzással, 655, ennek elmélete kiegészítve, 655; ˜ mennyisége, melyet a nap sugárzása minutánként megolvasztana, Herschel és Pouillet mérései, 681; ˜ mennyisége, melyet a nap összes sugárzása óránként megolvasztana, 686 Jód: szénkénegben oldott jód hőátbocsátósága, 430, 582 és köv.; ˜ oldószereinek hőátbocsátósága, 597 Joule kimagyarázza a hulló csillagok melegét, 12; ˜ kisérletei a hő mechanikai egyenértékéről, 13, 84 és köv.; ˜ kisérletei a munkáról és melegről, 37; ˜ kísérletei a delejvillanyosságáról, 84; ˜ kisérletei a huzalok feszítésekor keletkező hidegről, 109; ˜ kisérletei a kaucsuknak megrövidüléséről a melegben, 111.
K
KALORIZÁLÁSRÓL kísérletek, 614, 617 Kaucsuk feszítése meleget szül, 110; ˜, feszítve, melegben összehúzódik, 112 Kazán-robbanások, 134, 201 Kén-aether elpárolgásából származó hideg oka, 186; ˜ gőzének hőnyelése különböző nyomásoknál, 404; ˜ gőzének hőnyelése. 404, 433; ˜ gőzének hőnyelése különböző gőzmennyiségeknél, 407 Kénsav, gázszárításra használva, 390 Kénsavas nátron, kristályosodván, meleget fejleszt, 185 Kénsavas nátron, felolvadva, hidegetszül, 185 Kenőcs haszna a kerekek és tengelyeknél, 9 Kicserélődés elmélete Prevosttól, 319 Kiömlés elmélete Newtontól, 303 Knoblauch némely kísérleteinek megmagyarázása, 548 Kopp, a tágulás térfogatbeli együtthatójának meghatározása, Függ. a III-ik fejezethez, 89. lapon Kovaföld; a Geyserek vize kovaföldet foglal magában és rak le, 143; ˜ mint kristály, jó hővezető, 273; ˜ mint por, rosz hővezető, 285 Ködös időben lehetne-e sugárzó hőt jelzésre használni, 646 Körül guruló golyók, Gore kísérletei, 118 Kősó hőátbocsátósága, 349, 361; ˜ használata a gázok hőnyelésére vonatkozó kísérleteknél, 373; ˜ nedvszivó tulajdonsága, 47; ˜ a nedvesség leverődésének elkerülése, 472; ˜ czella leirása, 500 Kőszénbányákban a felrobbanások oka, 289 Kristályok tágulása, 108; ˜ a jégben. 127; ˜ a hóban, 225; ˜ különböző vezető képessége különböző irányokban, 258 Kryophor, jégcsináló, 187 Kvarcz; tiszta és füstös – ugyanannyi meleget ereszt át, 351
L
LÁBFONT magyarázása, 38 Lámpakorom; hősugárzás a lámpakormon át, 367, 428; ˜ anomál magaviselete, 427; ˜ sugárzása, 524 Láng alkata, 49 és köv.; ˜ miért nem bír átmenni a huzalfátyolon, 288 Lángok; Zengő lángokról értekezés, Függ. a VIII. fejezethez, 244. lap Láng sugárzásának megvizsgálása, 526 és köv. Látás, különzetes hatás, 772 Látható és láthatlan sugarak keletkezése és erősbitése, 563 Látó idegre a sugárzó hőhatása, 612a; ˜ ˜ a láthatatlan sugarak hatása, 643 Lecsapódás, jegedés és vegyülés mechanikai értéke a víznél, 181; ˜ a vízgőz leesapódásának oka a forró öv alatt, 488; ˜ és jegedés, előmozdítva a különböző halmazatú víz által, 491; ˜ a vízgőz lecsapodásának oka hegyek által, 491 Légáramok hogyan keletkeznek, 206; ˜ az alsók és felsők, a légkörben, 209 Léghőmérő, a levegőn és üvegen átment hő iránt érzéketlen, 362 Légbeli távlat, 775 Légkör nyomásának hatása a forrpontra, 137 és köv.; ˜ hőnyelése a nap hevéből, 364; ˜ a föld sugárzása a légkörön át. Függelék a XI. fejezethez, 370. lap Légkörbeli vízgőz mennyisége, 469; ˜ ˜ hatása a sugárzó hőre, 470, 480; ˜ ˜ haszna, 492 Légkör befolyása a bolygók hőmérsékére, 546 Lehelet hőnyelése különböző nyomásoknál, 538; ˜ physikai elemzése, 540 Leidenfrost, a gömbölyded állapot első észlelője, 199 Lepárlás, a mozdony ereje lepárláshoz hasonlítva, 9 Leslie koczkájának sugárzása, 340, 524; ˜ aethrioskópja, 493; ˜ aethrioskopikus kísérleteinek magyarázata, 494 Levegő; összenyomott levegő kiterjedés közben hül, 15; ˜ mozgása megakasztásának hatása, 16, 26; ˜ összenyomása, ha szénkéneg van benne, 25; ˜ tágulása hő által, 67; ˜ hevítve, fölszáll; erre példák, 68, 205; ˜ melegítése állandó nyomás alatt, 69; ˜ melegítése állandó térfogat mellett, 73; ˜ hűtő hatása, 292; ˜ a hang átmenete levegőn, 298; ˜ nem melegszik meg a rajta átment melegség által, 364; ˜; tiszta levegő megszerzésének nehézségei, 390, 471; ˜; a melegség tovább adása száraz levegőben, 392; ˜ csekély dynamikai sugárzása, 451; ˜; a száraz levegő dynamikai sugárzása hatalmas, ha gőzzel mázoltatik, 458; ˜ hőnyelése, ha nedvességgel telítve van, 474, 485; ˜; nedves levegő hőnyelési táblája, különböző nyomásoknál, 482; ˜; különbség a tiszta és száraz levegő között, 492; ˜; a tüdőbeli levegő hőnyelése, 538; ˜ a szénsav mennyisége a tüdőbeli levegőben, 540; ˜ lassú éjjeli kihülésének oka, 647 Lloyd, az irlandi esőzés táblája, 217 Locke nézete a hőről, 20
M
MAGASSÁG befolyása az égésre, 55 Maximum sűrűség a víznél, 98 Magnus kisérletei a gázok hővezetéséről, 291; ˜ ˜ a hydrogén hővezetéséről, 294 Mayer a mozdony erejét lepárláshoz hasonlítja, 9; ˜ kifejezi a kapcsolatot a munka és meleg között, 37; ˜ kiszámítja a meleget, mely a föld megállításából származnék, 46; ˜ hő mechanikai egyenértéke, 82; ˜ értekezése az egek dynamikájáról, 83, 698; ˜ a nap melegének meteoros elmélete, 698 Mázolása a fémnek vagy a gyönge gáznak erősebbel, 457 Mechanikai cselekedetekből származott melegség, 5; ˜ munka átváltozása hővé, 15; ˜ hő elmélet, 20; ˜ hőegyenérték meghatározása Mayer által, 37, 81; ˜ ˜ ˜ Joule által, 37, 84; ˜ hőegyenérték, 38 Megmaradása az erőnek a gőz-gépben, 9, 140; ˜ törvénye az erélynól, 155 Megolvadása a jégnek surlódás által, 22; ˜ a jégnek nyomás által, 125 Megömlés pontjara a nyomás befolyása, 121 Meidinger kísérletei az ozonról, 444 Meleg és hideg ellentétes hatása a hővillany-oszlopra, 4 Melegség szükséges a glecscserek képződéséhez, 241; ˜ és villanyosság közötti vonatkozás, 250 Melegségi mozgás gátolja a villanyossági mozgást, 252 Melegség átalakulása lehetséges erélylyé, 256 Melegségi mozgás mivel közlődik, 306 Melloni módszere bebizonyítani, hogy a hő a távolság négyzetével csökken, 338; ˜ kutatása a sugárzó hőről, 350; ˜ táblája a hő átmenetéről szilárd testeken át, 351; ˜ táblája a hő átmenetéről folyadékokon át, 353; ˜ elmélete a felhőtlen esőről, 495 Melloni kísérletei a folyadékok hőátbocsátóságáról hibában szenvednek, 499; ˜ némely kisérleteinek megmagyarázása, 551; ˜ toldaléka a harmat elméletéhez, 660; ˜ kisérletei a holdsugarak melegítéséről, 661 Merevedés tágulás kíséretében, 98; ˜ összehuzódás kíséretében, 120 Mészfény sötét sugaraival tett kísérletek, 626 Meteórok sebessége, 12; ˜; a zodiakális fény ezeknek tulajdonítandó, 47, 691, 699; ˜ száma, amint Bostonban látták, 690; ˜ melege, mely napba zuhanásukkor keletkezik, 692; ˜ tartják fenn talán a nap hevét és fényét, 693 Meteorologia jelenségeire való alkalmazása a vízgőz hőnyelésének, 487 és köv. Miller az égő hydrogén sugarairól, 547 Minőség; a sugárzó hő minőségének értelmezése, 360, 518, 534 Mitscherlich kisérletei a kristályok hőtágulásáról, 108. Mongolfier a hő és a munka egyenértékűségét állítja, 37 Morénák; a régi glecscserek morénáin Libanon czédrusa nő, 238 Moseley észrevétele a tágulás furcsa hatásáról, 107 Mozgásnak tartják a meleget Bacon és Locke 20; Rumford 13; Davy 113, 23 Mozgási elmélete a melegnek, 20 Mozgás átvitele a tömegről tömecsekre, 23, 58 Mozgási erély magyarázata, 154 Mozgás; a leggyorsabb mozgás pontja a glecscserben, 229 Mozgató erő lerontásából származó hő mennyisége, 40; ˜ erő gőzzel létesítve, 140; ˜ erő vagy mozgási erély magyarázata, 154 Munka és meleg állandó viszonya, 15, 37, 156.; ˜ belső munka, 160, 167
N
NAP folytonos fényének és hevének valószinű oka, 47, 693; ˜ hevétől szelek keletkezése, 206 ˜ a száraz levegőt nem melegíti észrevehetően, 364 Napsugarak; a sötét napsugarak fölfedezése, 557, -560; ˜ láthatók és láthatatlanok, 559 Napsugár-szűrők, 575 Napsugarak hőképe világítóvá téve, 589; ˜; sötét napsugarakkal égést és fényes izzást létesítve 582 Nap fluorizálása és kalorizálása, 608, 617; ˜ alkata, 677; ˜ színképében a sötét vonalak oka, 677; ˜ lángkörtől környezve, 678; ˜ és bolygók közös eredete, 679; ˜ melegítő ereje, Herschel és Pouillet mérései, 681; ˜ sugárzásának meghatározási módja, 682; ˜ hevének nyeletése légkörünkben, 684; ˜ összes melege, a mit kibocsát, 685; ˜ melegéhez minő chemiai hatás kellene, Sir W. Thomson szerint, 700. Naptól van minden szerves és szervetlen erély, 707, 721 Nap hevének parányi része alkot minden földi erélyt, 724 Nátrium gőze sárga szalagot bocsát ki és nyel el, 673, 675 Nehézség okozta sebesség, 44 Newton véleménye a gyémántról, 88; ˜ fényelmélete, 303 Nitrogén részecskéi sebessége, 64; ˜ oxydul hőnyelése és sugárzása, 414; ˜ oxydul dynamikai sugárzása, 455 Novum Organum, kivonat a 2-ik könyvből, Függelék a II-ik fejezethez 52. lapon Nyomás vonatkozása a gázok melegedéséhez, 69, 74; ˜ befolyása a megolvadás pontjára, 121; ˜ befolyása a föld kérgére, 122; ˜ megolvasztja a jeget, 125 Nyúlóssági elmélete a jégnek, 230
O
OCZEÁN befolyása a mérsékletre, 175 Olajképző gáz hőgátlása, 393, 421; ˜ gáz hőnyelése különböző vastagságoknál, 397, 536; ˜ hőnyelése különböző sűrűségeknél, 402; ˜ gáz sugárzása, 414; ˜ gáz dynamikai sugárzása, 455; ˜ gázzal bemázolván a fémet, 457 Ólom golyó, megmelegedvén az ütközéskor, 40; ˜ tágulásának furcsa hatása, 107 Oromhó, a glecscser táplálója, 228 Oxygén részecskéi sebessége, 64; ˜ atómok összeütközése a szénatómokkal, 48, hydrogén atómokkal, 180; ˜ csekély hőnyelése, 392, 421 Ozon hatása a sugárzó hőre, 441 Ozon gyarapodó hatása a sugárzó hőre az áramvégek kisebbítésekor, 441; ˜ valószinű alkata, 445 Összefagyása a jégdaraboknak, 231 Összefagyódás fölfedezése Faraday által, 232 Összehúzódása a kaucsuknak melegben, 112; ˜ a merevedéssel rendesen együtt jár, 120 Összenyomás meleget fejleszt, 7 Összenyomott levegő kitágulása hideget okoz, 15 Összetartás erejét a hő gyengíti, 59; ˜ erejét növeszti a levegő eltávolítása a vízből, 131 Ömlékeny ötvözet megolvasztva a delejes térben való forgatás által, 36
P
PARABOLA tükrökön a fény és hő visszaverődése, 328 és köv. Párolgás hideget szül, 186; ˜ víz fagyasztva párolgással, 187 Pásztaszelek, felsők és alsók, 206 Physikai elemzése az emberi leheletnek, 540 Photosph228;ra hatása a nap sugaraira, 678 Platina-lámpa leírása, 503 Potentiális vagyis lehetséges erély, 154 Pouillet kisérletei a levegő és a hattyú pehely mérsékletéről, 659; ˜ pyrheliométere, 681; ˜ mérései a nap sugárzásáról; részben elnyeletéséről légkörünk által, 684 Prevost kicserélődési elmélete, 319 Puskagolyó mozgása megakasztásából származó meleg, 45 Pyrheliométer leírása és használata, 681 Pyrométerek, 104
R
RECZEHÁRTYA, vajjon a láthatatlan sugarak elérik-e a szem reczehártyáját, 643 Régi glecscserek bizonyságai, 236 és köv. Rejtett hő a víznél, 26, 177, 240; ˜ hő magyarázata, 177; ˜ hő: a víz rejtett hevének mechanikai értéke, 181; ˜ ˜ folyadékoknál, 182; ˜ ˜ gőzöknél, 186; ˜ ˜ a víz, a gőz és vízgőznél, 176 és köv. 210 Rendu, a jég idomíthatósági elmélete, 235 Részecskék; a legkisebb részecskék mozgása teszi a meleget, 20; ˜ ütődése okozza a hő érzetét, 65 Rezgése a melegített fémnek, 113; ˜ a hangzó korongnak, 299; ˜ szak: fény és hő csak a rezgésszakban különböznek, 517 Rezgése befolyása a hőnyelésre, 517; ˜ határozza meg a testek által kibocsátott hő minőségét, 518 Rezgésszakok a hangya- és a kén-aethernél, 524; ˜ a hydrogén lángjánál, 547; ˜ rövidítése, 547 Ritkítás hűtő hatása. 27; ˜ magától nem csökkenti a közép hőmérséket, 94 Róbert csöppek, 106 Roscoe kísérletei az ég fényéről, 780 Ruházat elmélete, 282 Ruházatra használt szövetek vezető képessége, 283 Rumford megdönti a hő anyagi elméletét, 20; ˜ értekezéséből a kőről kivonat, Függ. a II. fejezethez, 53. lap; ˜ kisérletei a surlódás melegéről, 13 és Függ. a II. fejezethez, 53. lap; ˜ a test melegfejtő képességének megbecsülése, 179; ˜ kisérletei a ruházat vezető-képességéről, 283; ˜ kisérletei a folyadékok és gázok vezető képességéről, 291; ˜ kisérletei a hő átmenetéről az ürön át, 297
S
SALÉTROMSAVAS gáz szalagjai a színképben, 671 Sárgaréz hőtágulása, 103 Sarkerők legyőzésére szükséges melegség, 168 Sarkultsága a hőnek, 526. lap; ˜ a fénynek, 735 Schaffgotsch gróf kísérletei a zengő lángokról; Függ. a VIII. fejezethez, 251. lap Schwartz a hülő ezüst hangját észreveszi, 113 Sebesség a bolygóknál és meteóroknál, 12; ˜ vonatkozása a hőhöz, 42 Séguin kifejti a hő és munka egyenértékűségét, 37 Selenit hőnyelése különböző vastagságoknál, 358; ˜ színei, 769 Selmeczi léggép, 29 Sénarmont kísérletei a hő vezetéséről kristályokban, 258 Só és czukor fölolvasztása hideget szül, 183 Só; a konyhasó gőze sárga szalagot sugároz ki és nyel el, 413 Sötét hősugarak a fény törvényeinek hódolnak, 323; ˜ ˜ viszonya a világítókhoz, különböző forrásoknál, 370 Spektrum; a nem világító hőnek van spektruma, 311; ˜ a nem világító spektrum előállítása, 432 Strokkur utánzása, 149 Sugarak erőssége a hőmérsékkel növekszik, 563, 564 Sugárnyelő; szükséges kellékek, hogy a test jó sugárnyelő legyen, 423 Sugárzásra szín befolyása, 341; ˜ a fémeknek, 340; ˜ világító és sötét ˜, 370; ˜ és nyelés közötti kölcsönösség 343, 354, 415, 459; ˜ és nyelése a gáznak vagy gőznek, külső hőforrás nélkül határoztatván meg, 449 ˜; dynamikai ˜ és nyelés láblája a gázoknál, 455; ˜ okozta hülés a harmat oka, 652; ˜ éjjel, felhasználva mesterséges jégkészítésre, 655; ˜ éjjel, Glaisher táblája, 657; ˜ a föld légkörén át; Függ. a XI. fejezethez, 353. lap; ˜ okozta vegybomlás, általa alkotott fellegek, 751 Sugárzó hő értelmezése, 306; ˜ ˜ és fény közötti analogia, 306; ˜ hőt minden test bocsát ki, 319; ˜ ˜ törvényei ugyanazok, mint a fényéi, 323; ˜ ˜ sugarainak visszaverődése és összegyűjtése, 326; ˜, alkalmazva rá a visszás négyzetek törvényét, 338 és köv. Sugárzó [hő] eredete és terjeszkedése, 339; ˜ ˜ kutatására való készülék leírása, 372–391; ˜ elnyeletése gázok által, 418; ˜ elnyeletése gőzök által, 433, 592; ˜ hőre az illatok hatása, 437; ˜ vonatkozó kutatások tárgya, 497; ˜ test és levegő között állandó a hőmérsékbeli különbség, 659 Surlódás által melegség keletkezik, 6; ˜ a térhez meleget szül, 30 Sűrűdés hatása a fajhőre, 171 Sűrűség; legnagyobb ˜ a vízben, 98; ˜; a gáz sűrűsége vonatkozásban a hőnyeléssel, 400 Svájcz, régi glecscserek nyomai, 236 Szárazföldi és tengeri szelek hogyan keletkeznek, 212 Szárító csövek kiválasztásának és megszerzésének nehézségei, 390, 471 Szél; a szarazföldi és tengeri szél hogyan támad, 212 Szélcsöndek tája, 214; ˜ táján az esőzések oka, 488 Szelek eltüntetik a gáz világát, 54; ˜ a nap által létesítve, 206; ˜ irányára a föld forgásának hatása, 207; ˜; kisebb szelek okai, 212 Szén atómjaiiiak összeütközése oxygén-atómokkal, 48; ˜ részecskéknek köszönhető a lámpák fénye, 52, 527; ˜ és oxygén vegyüléséből származó meleg mennyisége, 179 Szénkéneg gőze meggyujtva összenyomás által, 25; ˜ hőátbocsátósága, 348, 353, 433, 507; ˜ hőátbocsátósága, 580; ˜gel tett kisérletek, 599; Szénoxyd hőnyelése különböző nyomásoknál, 411; ˜ lángjának sugárzása szénsavon át, 535; ˜ lángjának sugárzása olaj-képző gázon át, 536; ˜ lángjának sugárzása emberi leheleten át, 538 Szénsav hogyan támad az égés közben, 49; ˜ a szilárd szénsav tulajdonságai, 190; ˜ hőnyelő és sugárzó képessége, 414, 535 Szerves mozgás, Mayer értekezéséből kivonat, 83 ˜ képződmények hővezetése, 275 Szilárd testek hőtágulása, 103; ˜ ˜ hőátbocsátása, Melloni táblája, 351 Szín physikai oka, 317, 346; ˜ befolyása a sugárzásra, 341; ˜ az ég színének lehető oka, 496, 753a; ˜ Franklin kísérletei különböző színek melegéről és elnyeléséről, 634 Színkép; Herschel és Müller kísérletei a hő eloszlásáról a nap színképében, 561, 562; ˜ az izzó szén színképe, 664; ˜ a szilárd testek színképe egyforma, 664 Színképek; a zink, réz stb. színképei, 666 Színképben levő sötét vonalak oka, 677 Szögsebesség; a visszavert sugár szögsebessége megmagyarázva, 323
T
TÁGASSÁG; az éterrészecske; rezgésének tágassága 338a Tágító ereje a melegnek, 66 Tágulása a térfogatnak, 59; ˜ a gázoknak meleg által, 67 együtthatója, 69; ˜; a gázok tágulása hülés nélkül megtéve, 94 munkavégzés nélkül, 94; ˜ a folyadékoknál meleg által, 97; ˜ alkoholnál meleg által, 97; ˜ a víznél, meleg által, 98; ˜ a víznél, fagyás közben, 98 Tágulása a víznél, hideg által, 98; ˜; a fagyó víz tágulásának haszna a természetben, 101; ˜ a bizmutnál, hülés közben, 102; ˜ a szilárd testeknél meleg által, 103; ˜ az ólom tágulásának furcsa hatása, 107; ˜ a kristályoknál, 108; ˜ megjegyzések a tágulásról. Függ a III-ik fejezethez, 89. lapon Táj színében a fény megszitálódik, 777 Tekercs platinahuzalból, villanyáram által hevítve, mit sugároz, 522, 547 Teneriffa csúcsán két széláram fú, 215 Tenger melegebb a vihar után, 8 Tengeri szellő hogy támad, 212 Tényleges erély értelmezése, 154 Térfogata a gáznak hőtől növesztve, 66 és köv. Térfogatai a gőzöknek aránylagosan a folyadékokkal, 512 Természet; az eszközök alkalmazkodása a czélhoz, 102; ˜ buvárának hivatása, 102 Thomson, James, a nyomás befolyása a megolvadásra, 124; ˜ Sir William, a nap meteóros elmélete, 47; ˜ ˜ ˜ a föld kérgéről, 101, 122; ˜ ˜ ˜ jóslata, hogy a kaucsuk melegben rövidül, 111; ˜ ˜ ˜ erély táblája, 702 Timsó hatalmas hőnyelése és sugárzása, 351, 354; ˜ a timsón átment világító és sötét sugarak száma, 370 Tovavitele a melegnek, 221 Tovavitel; példák a hő tovavitelére, 222; ˜ a meleg tovavitele hydrogénben, 293 Tömecsmozgás; a hő nem egyéb, mint tömecsmozgás, 20, 58, 242 Tömecsrezgés a hevített testben erősebb, 58 Tömecserők ellenállhatatlanok, 99; ˜ hatalma, 158; ˜ hatalmának kiszámítása, 180 Tömecshatás eredménye a fában, 271 Tömecsek; az egész tömecsek mozgása, 730 Trevelyan készüléke 113; e készülék rezgéseinek oka, 115 Tűz surlódással csinálva, 11; ˜ emelte léggömbök, 68; ˜ ellen üvegernyők hatása, 363; ˜ csinálása a vadaknál, 530. lap Tűzszerszám; levegős tüzszerszám, 25
Ü
ÜR a jégvirágok közepén, 128; ˜ átmenete rajta, 297 Ürhöz hasonlit a száraz levegő, a sugárzó hő tekintetében, 392 Üstökös elmélet, 521. lap Ütközés meleget szül, 8; ˜ az atómok között, hőt és fényt fejleszt, 57 Üveg, miért reped meg forró víz által, 105; ˜ eltörve egy kvarcz szemecske által, 106; ˜ átlátszatlansága a meleg iránt, 349; ˜ hőnyelése különböző vastagságoknál, 356; ˜ ernyők haszna és elmélete, 363
V
VÁLOGATÓSSÁGA a testeknek a fény és hősugarak iránt, 348 Vas palaczk fagyó víz által megrepesztve, 99; ˜ hőtágulása, 104; ˜; be van bizonyítva jelenléte a Napban, 538 Vastagság befolyása a hőnyelésre, 357 Vegyülés hatása a sugárzó hőre, 425 Vegyületek jó sugárzásának és nyelősségének oka, 424 Vér melege miért oly állandó minden égalj alatt, 256 Vezetése a hidegnek, 254 Vezetők; jó és rosz vezetők értelmezése, 244; ˜ mint melegvesztők, 287 Vezetőképesség a fémeknél, 247; ˜ nem ugyanaz minden irányban, 258; ˜ a kristályokban és fákban, 258 és köv; ˜ három irányában a fának, 269; ˜ különböző fák kérgénél, 272; ˜ szerves szövetekbén, 275, 277; ˜ gyapjúszövetekben, 283; ˜ folyadékokban és gázokban, 291 Viasz, megmeredvén, összehúzódik, 120 Viharok, melegített levegő által előidézve, 205 Világító és sötét sugárzás, 370 Villanyossag és melegség vonatkozása a vezetőképességben, 250 Villanyáram erősbitése a vezető huzal lehűtése által, 252 Villanyfény sötét sugarainak erősbitése, 567; ˜ megszitálása, 577 Vulkáni kitörések, mint a felső légáramok bizonyítói, 209; ˜ kitörés a Morne Garouból, 210 Violán túli és vörösön túli sugarak, 313 Visszaverődés a fénynél és hőnél egy törvényt követ, 323 Víz forralva surlódás által, 13 és Függ. a II-ik fejezethez, 53. lapon; ˜ hőtágulása, 98; ˜ tágítása hideg által, 98; ˜ legnagyobb sűrűsége, 98; ˜ csövek miért repednek meg,100; ˜ összetartását a levegő eltávolítása növeszti, 131 és köv.; ˜ kalapács, 131; ˜ hatásai összetartós állapotában, 132; ˜ előbb összenyomhatatlannak tartatott, 157; ˜ összenyomásáról Baco kisérlete, 157; ˜ mennyi meleget ad, ha 1 fokkal hűl, 163; ˜ a legnagyobb fajhevű anyag, 165; ˜ mennyi meleget kíván, hogy 1 fokkal melegedjék, 167 Víz nagy fajhevének következménye, 174; ˜ rejtett heve, 177; ˜ vegyülésének, lecsapódásának és megfagyásának mechanikai értéke, 181; ˜ párolgása hideget szül, 186; ˜ megfagyasztva saját párolgása által, 187; ˜ gömbölyded állapota, 193 és köv.; ˜ vörösizzó tégelyben megfagyasztva, 202; ˜ keménységének oka, 286; ˜ átlátszatlansága a hőre nézve, 348, 507; ˜ lepárolt víz színe, 355; ˜ ugyanazon sugarakat nyeli, akár szilárd, akár folyadék, akár gőz, 365, 496, 544; ˜ minden állapotában erélyes sugárzó; s ennek hatásai, 491 ˜ átlátszóságának oka, 542; ˜ hőgátlásának oka, 542; ˜ hőnyelése hydrogén-lángból különböző vastagságoknál, 542; ˜ mennyisége, melyet a nap összes sugárzása felforralna, 686 Vízgőz lecsapódása légritkítás által, 28; ˜ lecsapódásának oka Angliában, 215; ˜ haszna égaljunk alatt, 215, 492, 544; ˜ keleti Irlandban kevesebb csapódik le, 217; ˜ értelmezése, 467; ˜ mennyisége a légkörben, 469; ˜ hatása a sugárzó hőre, 470 és köv. 515 és a XI-ik fejezet függ. 353. lapon. Vízgőzzel tett kisérlelek gáncsolására válasz, 472, 474, 484 Vízgőz hőnyelése, különböző helyekről vett levegőben, 480; ˜ bőséges lecsapódásának oka a forró öv alatt, 488; ˜ mint a lecsapódás előmozdítója, 491; ˜ eltávolításának hatása az angol légkörből, 492; ˜ ugyanazon sugarakat nyeli mint a víz, 496, 544
W
WATERSTON, a nap meteóros elmélete, 47, 699 Wells harmatelmélete 648 és köv.; ˜ több különös hatást megmagyaráz, 654 Wiedemann és Franz, táblájok a vezető képességről, 247 Wollaston kryophórja, 187; ˜ vonalakat vesz észre a nap színképében, 687
Y
YOUNG, a hullámzási elmélet megalapítása, 13, 304
Z
ZENGŐ lángok, 301; ˜ lángokról két értekezés, Függ. a VIII-ik fejezethez, 244. lapon Zéruspont; a hőmérsék absolut zéruspontja, 96 Zink gőze színképében látható szalagok, 665 Zodiakális fény valószinű oka, 47, 691, 699