E könyvben még sok szkennelési hiba van. Ideiglenes segítségül tettem ki néhány tanítványomnak. Bizonyos nagy képek még nincsenek feltöltve. Ha a böngésző nem mutatja a közvetlenül hivatkozott (tehát nem html-be ágyazott)jpg-eket, jobb egérgombbal és a Hivatkozás mentése / Cél mentése (Save link as / Save target as) opcióval lehet őket hazavinni, illetve a tömörítvényt elvinni, és otthon kibontani. - NF

Külön kérésre ideiglenesen kiteszek jpg-formátumban néhány oldalt:
[Telefonközpont] 521 523 525 527 529 531 533 535 537 539 541 543,
Tömörítve: 521-543

A folytatás:
545 547 549 551 553 555 557 559 561 563 565 567 569 571 573 575 577 579 581 583 585 587 589 591 593 595 597 599 601 603 605 607 609

Kérdések a 11.A-nak:
(A számok az oldalszámot jelentik.)
14-17. Az elektromos áram milyen hatásait látod szemléltetve a könyv példáiban?
18. Milyen hasonlatot találunk itt az áramra?
19.a Mi az áramerősséggel párhuzamba állított mennyiség?
19.b Hogyan lehet a váltóáram kvázistacionárius?
20. Miért célszerű az áramerősséget mágneses elven mérni, s nem hőhatása alapján?
22. Milyen hatáson alapuló árammérési módot támaszt alá Faraday törvénye?
24. Mi ennek a hátránya?
24-25. Hogyan lehet a mágneses árammérést könnyen hitelesíteni (kalibrálni) az előbbivel?
26. Mit nevez másodrendű vezetőnek a könyv?
27. Vajon ezt az ohm-definíciót olvastuk a tankönyvünkben? Ha nem, miért nem?
28. Mit mondhatunk a sóoldatok fajlagos ellenállásáról?
29. Hogyan szokták csökkenteni az elemek belső ellenállását?
36. Mihez hasonlítja a könyv a feszültséget?
38. Miért előnyösebb a váltóáram, mint az egyenáram? Ld. még 316.
44-45. Melyik két fizikai objektum közötti hasonlatot kínálnak ezek az oldalak?
48.a Hogyan lehet felmágnesezni egy vasdarabot?
48.b Miért van az elektromágnes vasmagja lágyvasból?
48.c Miért van az állandó mágnes acélból?
50. Mi az elektromágnes fő előnye az állandó mágneshez képest?
51. Másold le kézzel vagy nyomtatóval a 22. ábrát, és rajzold bele színessel az áram útját!
52. Mi hátránya az elektromágneses szaggató elektromotorként való alkalmazásának?
61. Mi a söntölés lényege?
88. Hogyan szemlélteti a könyv a következő tételt? "Az egyenáram csak melegít, a változó áram ezenkívül mozgat is."
90. Milyen különbséget jelent az, hogy áramkör nyitva ill. zárva van?
91. Melyik általunk tanult törvény van itt megfogalmazva?
103. Mire kell figyelni az elektromágneses generátor tervezésekor?
250. Miért nagyszerű találmány a dinamó?
252. Mi a különbség a mágneselektromos gép és a dinamógép között?
255. Foglald össze röviden az öngerjesztés elvét!
314. Mi a fő probléma az elektromosságnak nagy távolságra való szállításakor?
317.a Mi a transzformátor működési elve?
317.b Rajzold le a Ruhmkorff-féle induktort a szöveg alapján!
317.c Mi a lemezelt vasmag szerepe a transzformátorban?
321.a Mire kell ügyelni a transzformátor építésekor?
321.b Miért alkalmas erre az olajtranszformátor?
324. Hogyan szokták hűteni a transzformátorokat?
375. Mi az a "sztátor" és a "rotor"?


ZEMPLÉN GYŐZŐ

AZ ELEKTROMOSSÁG
ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI

MÁSODIK KIADÁS

ÁTDOLGOZTÁK:
DR. POGÁNY BÉLA ÉS SELMECI PÖSCHL IMRE
MŰEGYETEMI NY. R. TANÁROK

549 SZÖVEGKÖZÖTTI RAJZZAL

KIADJA A KIR. MAGY. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
BUDAPEST, 1927.


TARTALOMJEGYZÉK

ELSŐ FEJEZET
Bevezetés (1–13)

1. Munka és energia (1)
2. Az ember rendelkezésére álló energiaforrások (8)
3. Az elektromos energia (10)

Első rész. Alapjelenségek.

MÁSODIK FEJEZET.
Az elektromos egyenáram (14–86)

4. A galván-elem (14)
5. Az elektromos áram (18)
6. Az áramerősség mérése (19)
7. Az elektromos ellenállás (25)
8. Az elektromindító erő (28)
9. Az elektromos feszültség és esése a vezeték mentén (31)
10. Az elektromos ellenállás mérése (38)
11. Elektromágnesség (44)
12. Elektromágneses árammérőeszközök (54)
13. A feszültség mérésére szolgáló eszközök (67)
14. Az elektromos áram energiájának mérése (71)

HARMADIK FEJEZET
A váltakozó elektromos áram (87–179)

15. A mágneses indukció. Faraday alapkísérlete (87)
16. A váltakozó elektromos áram (93)
17. Az indukált elektromindító erő (95)
18. Váltakozó áramok előállítása (103)
19. Váltakozó áram erősségének mérése (112)
20. A feszültségesés váltakozó áramoknál (123)
21. Az önindukció (126)
22. Az önindukció és a fáziskülönbség (132)
23. A nyitott vezetőkörben létesülő áram (136)
24. Az elektrosztatika alaptörvényei (138)
25. A kapacitás (150)
26. A ráhangzás (rezonancia) (157)
27. Váltakozó áramok energiája (163)
28. A rezgésszám meghatározása (170)
29. Nagy rezgésszámú áramok hatásai (173)

NEGYEDIK FEJEZET.
Az elektromos hullámok (180–210)

30. Az elektromos és mágneses erők közvetítéséről, illetőleg terjedéséről (180)
31. Hertz kísérletei (182)
32. Az elektromágneses sugárzás (194)

ÖTÖDIK FEJEZET.
Az elektromosság áthatolása gázokon (211–231)

33. A katódsugár és az elektron (211)
34. A Röntgen-sugarak fölfedezése (219)
35. A Röntgen-fény gerjesztése (221)
36. A Röntgen-fény hullámhosszának meghatározása (223)
37. A Röntgen-spektroszkópiai kutatás néhány eredményének rövid ismertetése (227)

Második rész. Az elektromosság gyakorlati alkalmazásai.

HATODIK FEJEZET.
Elektromos áramforrások (232–312)

38. Galvánelemek. A galván po1ározás (232)
39. Az akkumulátor (240)
40. Egyenáramot fejlesztő gépek (249)
41. A mai egyenáramú dinamógépek (256)
42. Egyenáramú dinamógépek szabályozása (272)
43. Egysarkos és nyitott tekercses gépek (275)
44. Váltakozó áramú gépek (277)
45. Többfázisú áramrendszerek előállítása (285)
46. Váltakozó áramot egyenirányító berendezések (291)
47. A dinamógépek méreteinek és alakjának fejlődése. Az energiaforrás módosító hatásai (300)

HETEDIK FEJEZET.
Az elektromos munkaátvitel (313–372)

48. A tárgy körvonalozása (313)

a) Az elektromos energia szállítása
49. A nagy feszültség előnyei (313)
50. Transzformátorok (316)
51. Elektromos kapcsolások (327)
52. Kapcsolótáblák a középponti telepeken. Nagyfeszültségű telepek (334)
53. Elektromos vezetékek anyaga és méretei (349)
54. Elektromos szabadvezetékek. Villámháritók (353)
55. Kábelek (356)
56. Elektromos hálózatok (364)
57. Az elektromos energia szállítása nagy távolságra (368)

NYOLCADIK FEJEZET.
b) Mechanikai munka átvitele (373–427)

58. Elektromótorok (373)
59. Egyenáramú mótorok (375)
60. Váltakozó áramú mótorok (381)
61. Az elektromótorok alkalmazásai (396)
62. Elektromos vontatás (402)

KILENCEDIK FEJEZET
c) Elektromos világítás, fűtés és hőipar (428–482)

63. Hősugárzás és fényhatások (428)
64. Elektromos ívlámpák (435)
65. Elektromos izzólámpák (440)
66. Higanylámpák (448)

Az elektromosság hőhatásának gyakorlati alkalmazásai. Elektromos fűtés, hegesztés, elektromos kohók, kemencék.
67. Elektromos fűtés (451)
68. Magas hőfokok előállítása (453)
69. Elektromos hegesztés (454)
70. Villamos árammal melegített edzőkemencék (459)
71. Elektromos acélgyártás (461)
72. Cinkdesztillálás. Grafit-, kárbid- és szilicidgyártás. Báriumvegyületek (470)
73. Elektrolízis magas hőfokon. Aluminium-, magnézium-, kálcium- és nátriumgyártás (476)
74. A levegő nitrogénjének értékesítése (479)

TIZEDIK FEJEZET.
d) Az elektromosság chemiai hatásainak alkalmazása (483–494)

75. Elektrolízis (483)
76. Galvánoplasztika (490)
77. Ozongyártás (492)

TIZENEGYEDIK FEJEZET.
Az elektromosság alkalmazása gondolatközlésre (495–604)


a) Gondolatközlés elektromos áram segítségével.
78. A telegráf (495)
79. A telegrafálás gyorsítása (504)
80. Kéziratok és rajzok továbbítása elektromosság útján (514)
81. A beszéd továbbítása elektromos úton. A telefon (521)
82. Az automatatelefon (531)
83. A telegráfon (542)

b) Gondolatközlés elektromos hullámokkal.
84. A drótnélküli telegráf (543)
85. Az adóállomás (545)
86. A hullámok tovaterjedése (576)
87. Hullámjelzők. (Detektorok) (580)
88. A fölvevő állomás (588)
89. Az irányított drótnélküli telegráfia (597)

TIZENKETTEDIK FEJEZET.
A Röntgen-fény alkalmazásai (605–633)

90. A különféle Röntgen-lámpák (605)
91. A Röntgen-lámpákat tápláló magasfeszültségű áramforrások (611)
92. A Röntgen-fény alkalmazása az orvosi diagnosztikában (622)

TIZENHARMADIK FEJEZET.
Az elektromosság az orvostudományban (634–644)



Előszó az első kiadáshoz.

Újabb időben az elektromosság – melynek változatos tüneményeit és alkalmazásait a következőkben ismertetem – annyira nélkülözhetetlenné vált még a mindennapi életben is, hogy valóban fölösleges az olvasó érdeklődését külön bevezető szavakban fölhívnom. E helyett inkább arról szólok, milyen elvek szerint válogattam ki és milyen módszerrel dolgoztam fel az anyagot.

Az elektromosság tana az utolsó esztendők tudományos kutatásai révén bámulatosan kiépült és sok oly fizikai jelenséggel jutott szoros kapcsolatba, melyeknek az elektromos tüneményekkel való összefüggését régebben nem is sejtették, sőt ma már a fizikának több, régebben különálló fejezete egészen beleolvadt az ekktromosság tanába; másrészt az elektromosság műszaki értékesítésében is, eddig más téren nem tapasztalt, szédítően gyors fejlődést látunk. Érthető tehát, hogy nem könnyű feladat a fontosnál-fontosabb tudományos és műszaki eredmények nagy sokaságából azt kiválasztani, ami Társulatunk ismeretterjesztő céljainak legjobban megfelel.

Úgy véltem, hogy e célokat legjobban szolgálom, ha a tisztán elméleti eredményeket és nézőpontokat részben mellőzöm és a gyakorlatban is alkalmazásra találó jelenségeket tárgyalom részletesebben; ez utóbbiak közül is elsősorban azokat választottam ki, amelyekkel az ember lépten-nyomon találkozik. Ennek figyelembevételével – a fizikai tankönyvektől eltérően – az elektromos alapjelenségek tárgyalását nem a nyugvó elektromosságnak gyakorlatban kevésbbé értékesíthető tüneményeivel, hanem mindjárt a galvánelein leírásával és működésének ismertetésével kezdtem és így jutok el a műszaki alkalmazásokban szereplő elektromos áramlás fogalmához. Ámde azért a nyugvó elektromosság sajátságait sem hagytam teljesen figyelmen kívül, hanem természetszerűen vezettem be a tárgyalásba, a váltakozó elektromos áramok tulajdonságainak – a sűrítőkkel szemben való viselkedésének – fejtegetése alkalmával.

De nem elégedtem meg a jelenségeknek csupán közelítő, minőségi vázolásával, hanem arra törekedtem, hogy az olvasó kissé mélyebben tekinthessen be a jelenségek szerkezetébe, hogy világos képet alkosson magának nemcsak lefolyásukról, hanem a bennük résztvevő tényezők nagyságáról, vagy legalább nagyságrendjéről is. Inkább kevesebb jelenséget tárgyaltam, de részletesebben, és minthogy az igazi megértéshez föltétlenül szükséges, hogy az elektromos tünemények mennyiségi jellemzőinek mérésére szolgáló eljárásokat is megismerjük, legalább az alapvető jellemzők esetén, erre is kiterjeszkedtem.

Részletesen foglalkoztam különösen az "ampère", "ohm", "volt", "watt" s í. t. elektromos mértékegységekkel, melyek maholnap annyira nélkülözhetetlen alapfogalmak, akárcsak a "méter" vagy a "kilogramm", de melyeknek valódi jelentéséről a nagyközönségnek általában igen halvány fogalmai szoktak lenni. Valószínű, hogy ezen alapfogalmak tárgyalása kevésbbé változatos és szórakoztató, kérem azonban az olvasót, hogy – némi türelemmel fölfegyverkezve – ne sajnálja ettől a fejezettől azt a néhány órát, mert e fogalmak helyes megértése nélkül a későbbi, talán már érdekesebb fejezeteket aligha tudná élvezni.

Itt-ott – de nagyon elvétve – egy-egy rövidke kis képletet, "formulát" is oda mertem írni, azt hiszem ugyanis, hogy megkönnyítik a megértést.

A tárgy csoportosítására nézve az energia fogalma szolgáltatta a gerincet. Az első, bevezető fejezetben éppen e fogalmat világítom meg és kifejtem, hogy az elektromosságnak óriási elterjedése annak tulajdonítandó, hogy energiát lehet vele szállítani súlyos anyag együtthordozása nélkül. Miután a következő három fejezetben az elektromos alapjelenségekkel (egyenáram, váltakozó áram, elektromos hullámok) ismerkedünk meg, a második részben az elektromos energia termelése (5. fejezet), szállítása (6. fejezet) és elfogyasztása (7., 8. és 9. fejezet) alapján osztályozom a különféle alkalmazásokat. Végre a két utolsó fejezet az elektromos gondolatközlést és a Röntgen-sugarakat tárgyalja.

Tervem volt még egy fejezéttel kibővíteni e művet, mely az elektromosság mibenlétére vonatkozó mai ismereteinket foglalta volna össze, ámde lemondtam róla, egyrészt, mert a mű terjedelme már így is nagyon megnövekedett, másrészt mert a Társulat más ilyen tárgyú füzetet készül kiadni Rohrer László tollából. Ezen utolsó, kihagyott rész tárgyát rövidítve beleszőttem a megelőző fejezetekbe.

Több helyen volt részem abban az örömben, hogy magyar kutatóknak úttörő munkáiról is beszámobak, egyrészt olyanokról, melyek a tudós laboratóriumában rejtve maradtak és a külföld előtt ismeretlenek, de olyanokról is, amelyek a nemzetközi versenyben is megállották helyüket és kiérdemelték az egész világ szakköreinek osztatlan elismerését.

Ha fölhasználva a magyar olvasóközönségnek a tárgy iránti élénk érdeklődését, sikerül az elektromosság igazi szerepének megértéséhez hozzájárulnom, akkor elértem célomat.

Budapest, 1910 január 4-én.

Dr. Zemplén Győző.



Előszó a második kiadáshoz.

Az olasz harctéren hősi halált halt néhai Zemplén Győző munkája, "Az elektromosság és gyakorlati alkalmazásai", mely 1910-ben mint a Könyvkiadó Vállalat 82. kötete jelent meg, egyike volt Társulatunk legkedveltebb és legkeresettebb kiadváainak. Még megjelenése évében teljesen elfogyott; a tervbe vett második kiadást a háború akadályozta meg. Épp ezért örömmel tettünk eleget Társulatunk megtisztelő felhívásának, hogy a második kiadását dolgozzuk át.

Az elmúlt tizenhét esztendő alatt az elektromosságnak éppen gyakorlati alkalmazásai annyi újabb teret hódítottak meg és az elektromosságnak az elmélete is annyira kibővült, hogy a művet eredeti alakjában nem adhattuk át a nagyközönségnek. Mindamellett a nagy tudással, kitűnő tollal és könnyen érthetően írt műnek jó része változatlan maradt. Teljesen átdolgoztuk az elektromos hullámok című fejezetet és ezzel kapcsolatban a rohamos fejlődésnek indult drótnélküli telegráfia és telefónia fejezeteit. A Röntgen-sugarakat lényegesen kibővítve tárgyaljuk és részletesen terjeszkedünk ki a Röntgen-sugarak orvosi és egyéb alkalmazásaira. Átdolgozásra szorult az egyenáramú dinamógépek, a többfázisú áramrendszerek előállítása, a transzformátorok, az elektromos vontatás, az elektromos hőipar című fejezetek, melyekhez újnak csatlakozott az automatatelefonról szóló pont. Teljesen új fejezet tárgyalja az elektromosság alkalmazását az orvosi tudományban.

A munka számos új képpel is bővült. Az első kiadás 400 rajzával szemben a második kiadásban 549 rajzot találnak olvasóink. Különös köszönettel tartozunk a Ganz villamossági r.-t.-nak, a Siemens-Reiniger-Veifa cégnek, számos eredetiben díjtalanul átengedett kliséért, továbbá Springer Julius berlini kia1dónak, ki "Handbuch der Elektrotechnik" című enciklopédikus munka rajzainak sokszorosítását szintén díjtalanul engedte meg. A budapesti egyetemi III. számú belklinika Röntgen-laboratóriumának eredeti Röntgen-felvételeket köszönünk.

Kérjük a magyar olvasóközönséget, fogadják ezt a kiadást ugyanazzal a szeretettel, mint az elsőt.

Budapest, 1927 november 1.

Dr. Pogány Béla.   
selmeci Pöschl Imre.