TÁJÉKOZTATÓ

A KÖZKÉZEN forgó BAEDECKER Norvégiát leíró újabb kiadásában Vardő alatt többek között ez is foglaltatik: "Páter HELL csillagvizsgáló Bécsből, 1768-1769-ben itt figyelte meg arról az iszthmusról, mely a két kikötőt kettéválasztja, a Vénus bolygónak a Nap korongja előtt való elvonúlását; egy tőle származó jegyzet 1769. évi junius 22-ike alatt az anyakönyvben található."

Annak a HELL-féle sajátkezű jegyzetnek vagy bejegyzésnek hiteles szövegét és tartalmát sehol sem bírtam megtalálni és tulajdonképen ez vitt reá, hogy a nagy madárhegyet elhagyva, ne vissza Tromsőbe, hanem Vardőbe menjek, hogy a jegyzetet lemásoljam és ha lehet, még más adatokat is gyűjtsek. A fő okot elmondtam e kis mű megnyitójában.

A XXXV. fejezetből tudjuk, hogy az eredeti jegyzetet nem találtam meg, de megtaláltam másolatát az 1805-diki anyakönyvben, melyet az akkori pap DAAL másolt az 1769-ben használatban volt anyakönyvből.

De azok a pompás norvégek nem nyughattak többé s addig zaklatták Vardő mostani papját, míg a paplak minden zugát föl nem forgatta s ekkor megtalálta a padláson az 1769-iki anyakönyvet Páter HELL eredeti jegyzetével egyetemben, a mint erről kimerítően számot is ad a Krisztianiában


484

TÁJÉKOZTATÓ


megjelenő "Morgenbladet" 1890. deczember 3-kán megjelent száma vezérczikkében.

E szerint Vardő legrégibb egyházi anyakönyve 1693-ból való, a rákövetkező 1747-ben kerűlt használatba s eltartott 1768 deczember 31-ig, tehát addig, a midőn HELL és társa már Vardőben volt; 1769. januárius elsején új anyakönyvet vettek elő és ebbe írta Páter HELL jegyzetét, ez a könyv pedig el volt kallódva.

Ez a körűlmény világosan bizonyítja, hogy föllépésemig az útazóknak nem az eredeti jegyzetet, hanem az 1805-dik, legutóbb pedig az 1821-dik években használatba vett anyakönyvekben foglalt másolatokat mutogatták eredeti gyanánt.

Az eredetinek fölfedezése kimutatta, hogy a HELL jegyzetét megelőző bevezetést HENNING JUNGHANS KAURIN, Vardő és Makkur akkori papja írta s hogy a másolatok csak gyarlóbbá tették a jegyzet szövegét, lényege azonban ezekből is kivehető; vonatkozik pedig a jegyzet Páter HELL azon föltevésére, hogy Norvégia északi részében a tenger hátrál, visszavonúl, a miben tehát LINNÉ-vel és CELSIUS-sal egyetértett, a mint az utóbbit a norvég partvonalról szóló szakaszból már tudjuk is.

Az ügy végleges földerítésében QUIGSTAD tromsői igazgató megbecsűlhetetlen készsége, a norvég szövegek értelmezésében ROSEN SÁNDORNÉ ő nagysága támogatott.



485

HELL MIKSA


74. kép. – Páter HELL MIKSA. (*)

(*) A kép felirata:

"R. P. MAXIMILIANUS HELL è S. J.
Astronomus Regio Caesareus observavit feliciter Transitu Veneris ante Discum Solis die 3o Junij 1769.
Wardoehusii in Laponia Finnmarchica, Votis CHRISTIANI VII. Daniae et
Norvegiae Regis impletis     in Veste sua Laponica.
"

[NF]