A GYERMEKÁGYI LÁZ FOGALMA

Azon tapasztalataim alapján, melyeket 15 esztendőn keresztül három különböző intézetben gyűjtöttem, a melyek mindegyikében nagy mértékben pusztított a gyermekágyi láz, én e betegséget, egy esetet sem véve ki, felszívódási láznak tartom, melyet bomlott állati szerves anyag felszívódása idéz elő; a felszívódás első következménye a vérbomlás, a vérbomlás következményei az izzadmányok. [váladékok]

A bomlott állati szerves anyag, melynek felszívódása a gyermekágyi lázat okozza, az esetek túlnyomó többségében kívülről jut a szervezetbe, s ez a külső fertőzés; ezek azok az esetek, melyek a gyermekágyi láz-járványok képében lépnek fel ezek azok az esetek, melyeket el lehet hárítani.

Ritka esetekben a bomlott állati szerves anyag, melynek felszívódása a gyermekágyi lázat okozza, a megtámadott szervezet határain belül képződik; ezek az autoinfectio esetei és ezek az esetek nem mind háríthatók el.

A bomlott állati szerves anyag forrása, melyből az az egyénekbe belekerülve, a gyermekágyi lázat előidézi, bármely korú és nemű hulla, tekintet nélkül a lefolyt betegségre, tekintet nélkül arra, hogy a hulla gyermekágyasé vagy nem gyermekágyasé; a hullának csakis a rothadási foka jő tekintetbe.

A legkülönfélébb hullák voltak azok, melyekkel az első szülészeti klinikán vizsgálók foglalatoskodtak.

A bomlott állati szerves anyag forrása, melyből az az egyénekbe belekerülve a gyermekágvi lázat előidézi, bármely korú és nemű betegek, kiknek betegségei bomlott állati szerves anyagot termelnek, tekintet nélkül arra, hogy a beteg egyén gyermekágyi lázban szenved-e vagy sem; csak a bomlott állati szerves anyag jő, mint a betegség terméke, tekintetbe.

A bécsi első szülészeti klinikán 1847 októberében a méh

---

154

evesedő velős rákja, 1847 novemberében egy szuvas térdizület exhalatiói, a pesti Sz-t. Rókus-kórház szülőosztályán a legkülönfélébb sebészeti betegségek eves termékei idézték elő a gyermekágyi lázat.

A bomlott állati szerves anyag forrása, melyből az az egyénekbe belekerülve a gyermekágyi lázat előidézi, mindennemű élettani állati szerves képlet, mely a vitalis törvények alól felszabadúlván, egy bizonyos rothadási fokot ért el; nem az jő tekintetbe, hogy mik azok, hanem a rothadásuk foka.

Az 1856/7. és 1857/8-iki tanévben a pesti orvosi fakultás szülészeti khinikáján élettani vér és rendes gyermekágyi folyás lett a gyermekágyi láz kóroktani momentuma, és pedig azáltal, hogy hosszabb időn át a lepedőre száradva, rothadásnak indultak.

A bomlott állati szerves anyag vivője a vizsgáló ujj, az operáló kéz, a műszerek, az ágynemű, a körlég, a szivacsok, az ágytálak, a bábák és ápolók kezei, melyek súlyos gyermekágyas vagy egyéb betegek bomlásban lévő ürülékeivel, s utána megint vajudókkal és frissen szültekkel jutnak érintkezésbe; szóval a bomlott állati szerves anyag vivője mind az, a mi bomlott állati szerves anyaggal van fertőzve és az egyének nemi szerveivel érintkezésbe jut.

A bomlott állati szerves anyag felszivódásának helye a méhnek belső lapja, a belső méhszájtól fogva fölfelé, mely a terhesség következtében nyálkahártyájától megfosztva, rendkívül jól felszívó felületet nyujt.

A szülőcsatorna többi részei, melyeket nyálkahártya borít, vastagabb hámrétegüknél fogva sértetlen állapotban nem alkalmasak a felszivásra, felsebesedés ellenben a nemi szervek minden pontját felszívásra alkalmassá teszi.

A mi a fertőzés idejét illeti, a fertőzés ritkán történik a terhesség alatt, mert a belső méhszáj bezárult s ezáltal a méh belső felszívó lapja hozzáférhetlen.

Azokban az esetekben, melyekben a belső méhszáj már a terhesség alatt megnyílik s a méh belső felszívó lapja megközelíthető, a kívülről történő fertőzés már a terhesség ideje alatt bekövetkezhetik; terhesség alatt azonban mégis ritka a kívülről eredő fertőzés, mert a belső méhszáj nyitott volta daczára is ritkán indokolt a vizsgáló ujjunk egész odáig való beveze-

---

155

tése. Bár elmulasztottam róla jegyzeteket készíteni, hogy hányszor keletkezett egy esztendőben a gyermekágyi láz a bécsi első szülészeti klinikán a terhesség alatt, de azt hiszem, közel járok a valósághoz, ha 20 esetet veszek fel. A gyermekágyi láz mindig megszakította a terhességet, egyetlenegy nő halt meg terhessége alatt gyermekágyi lázban; ezen post mortem császármetszést végeztem gyermeke megmentéseért.

Az az idő, melyben a fertőzés legtöbbször történik, a tágulás időszaka, nemcsak azért, mert ebben az időszakban a méh belső lapja már hozzáférhető, hanem azért is, mert a gyermek fekvését, elhelyezését kipuhatoló vizsgáló ujjal való behatolás alkalma gyakoribb.

A chlormosások idejéből bizonyitékul szolgálnak mindazok, kiknél a tágulás időszaka elhúzódott, s a kik csaknem kivétel nélkül gyermekágyi lázban haltak el.

A kitolási időszakban az előrenyomuló magzat-rész által a méh belső lapja hozzáférhetlenné lesz s ezért ebben az időszakban valószinűen a legritkábban történhetik fertőzés.

A lepény időszakában és a gyermekágyban a méh belső lapja megint hozzáférhetővé válik s ezekben az időszakokban főleg a szülőcsatornába behatoló körlég az, mely a fertőzést közvetíti, ha ugyanis bomlott állati szerves anyagokkal van telítve.

1847 novemberében Bécsben az első szülészeti klinika gyermekágyi szobájának levegője volt szuvas térdizület exhalatioival telítve, s ez a levegő hatolt be a gyermekágyasok tátongó szülőcsatornájába és idézte elő a gyermekágyi lázat.

A lepény időszakában s a gyermekágyban az is okozhatja a fertőzést, hogy a magzat kitolásakor megsértett nemi szervek sebfelülete ágykellékekkel jön érintkezésbe, melyek bomlott állati szerves anyagokkal vannak beszennyezve.

Ily módon az 1856/7. és 1857/8-iki tanévben a pesti szülészeti klinikán szennyezett ágyneműk idézték elő a gyermekágyi lázat.

A bomlott állati szerves anyag, melynek felszívódása okozza a gyermekágyi lázat, ritka esetekben nem kívülről jut az egyénekbe, hanem a megtámadott egyén szervezetének határain belül képződik úgy, hogy szerves anyagok, melyeknek a gyermekágy alatt ki kellene küszöböltetniök, kiküszö-

---

156

bölésük előtt bomlásnak indulnak és ekkor felszivódva autoinfectio útján idézik elő a gyermekágyi lázat. Ilyen szerves anyagok maga a gyermekágyi folyás, a decidua-maradványok, a véralvadékok stb. stb. Vagy lehet valamely kóros folyamatnak is a terméke a bomlott állati szerves anyag, így példaul egy erőltetett fogóműtét által okozott zuzódások a nemi szervek egyes részeinek elüszkösödését okozhatja, az üszkös részek pedig, ha felszivódnak, autoinfectio útján támasztják a gyermekágyi lázat.

A gyermekágyi láz tehát felszívódási láz, melyet valamely bomlott állati szerves anyagnak a szervezetbe jutása okoz, s a felszívódás következménye a vérbomlás, a vérbomlásé pedig az izzadmányok; ezért a gyermekágyi láz nem sajátságos és kizárólagos betegsége a gyermekágyasoknak, mert a bomlott állati szerves anyag felszívódása következtében a terhesség alatt és a szülés közben is támadhat; ugyanerről a betegségről láttuk már azt is, hogy átmegy az ujszülöttekre is, éspedig arra való tekintet nélkül hogy fiu-e vagy leány az ujszülött. Ezt a betegséget találtuk KOLLETSCHKÁ-ban is és találhatjuk bomlott állati szerves anyag felszívódása után bonczolókban, sebészekben, sebészeti osztályok operáltjaiban stb.

A gyermekágyi láz tehát nem önálló kóralak, hanem válfaja a pyaemiának.

Pyaemia kifejezésével többféle fogalmat szokás összekötni, ezért szükséges, hogy megmagyarázzam, mit értek e szó: pyaemia alatt. Értem a bomlott állati szerves anyag okozta vérbomlást.

A pyaemia válfajának nevezem a gyermekágyi lázat azért, mert a terhesek, vajudók és gyermekágyasok pyaemiájában annak olyan formái találhatók a nemi szervek sphaerájában, a minők nem-terheseknél, nem-vajudóknál, nem-gyermekágyasoknál nem fordulnak elő; a bonczoló, a sebész, ki pyaemiában hal meg, nem kaphat endometritist stb.

A gyermekágyi láz nem ragályos (contagiosus) betegség. Ragályos ugyanis az a betegség, mely a tovább terjesztését eszközlő ragályos anyagot, a contagiumot, maga termeli; ez a contagium, más egyén szervezetébe jutva, megint csak ugyanazt a betegséget kelti. A himlő ragálvos betegség, mivel egy olyan ragályos anyagot termel, mely más egyénben újra

---

157

csak himlőt hoz létre. A himlő mindig csak himlőnek, soha sem más betegségnek okozója. Skarlátot nem lehet pl. egy himlős betegtől elkapni, és viszont más betegség soha se idéz elő himlőt; pl. egy skarlátos beteg más egyénben soha se kelt himlőt.

Nem így áll a dolog a gyermekágyi láz tekintetében; ezt a lázat egészseges gyermekágyasban más betegség is okozhatja, nemcsak gyermekágyi láz; így láttuk ezt a lázat keletkezni a bécsi első szülészeti klinikán a méh evesedő velős rákja, valamint a szúvas térdizület exhalatiói következtében; láttuk támadni az első szülészeti klinikán hullarészek által, melyek a legkülönfélébb hullákból származtak; láttuk, hogy a Szent Rókus-kórházban bomlott állati szerves anyagok keletkeztették, melyek a sebészeti osztályból eredtek, stb. stb.

A gyermekágyi lázban megbetegedett gyermekágyasokról azonban nem vihető át a gyermekágyi láz egészséges gyermekágyasokra, hogyha nem egy bomlott állati szerves anyag vitetik át. Például: egy gyermekágyas megbetegszik súlyos gyermekágyi lázban, mely azonban a külvilágra nem jutó bomlott anyagot termel; ebben az esetben a gyermekágyi láz nem vihető át egészséges gyermekágyasokra; ha azonban oly formák közt folyik le a gyermekágyi láz, hogy külvilágra kerülő bomholt anyag termelődik, akkor ez a gyermekágvi láz átvihető; ha pl. egy gyermekágyas megbetegszik gyermekágyi lázban és septikus endometritis, evesedő metastasisok vannak jelen, akkor erről a gyermekágyasról átvihető a gyermekágyi láz egészségesekre.

Innen magyarázható, hogy az a vita, vajjon a gyermekágyi láz ragályos-e vagy sem, nem juthatott dűlőre, mert a contagionisták felhoztak oly eseteket, a melyekben a gyermekágyi láz elhurczolása valamely beteo gyermekágyasról valamely egészségesre nem vétethetetl tagadásba. A ragályosság tagadói ép úgy hivatkozhatnak esetekrceelyekben a gyermekágyi láz elhurczolása esetleg nem történt meg, holott meg kellett volna történnie, ha a gyermekágyi láz ragályos betegség volt volna.

A gyermekágyi láz nem ragályos betegség, de igenis egy beteg gyermekágyasról egy egészséges gyermekágyasra, és pedig egy bomlott állati szerves anyag közvetítésével átvihető baj.

Minden gyermekágyas halála után annak hullája forrásává

---

158

lesz a gyermekágyi lázat előidéző bomlott anyagnak, s itt is csak a hulla rothadási foka jő tekintetbe.

Ha azt állítjuk, hogy a gyermekágyi láz az esetek túlnyomó többségében külső fertőzés következtében keletkezik és ha ezek az esetek elháríthatók és hogy csak a legkevesebb esetet okozza az elháríthatlan autoinfectio, akkor előáll a kérdés: mennyi gyermekágyas fog még mindig autoinfectio következtében meghalni, ha eltekintünk azoktól a gyermekágy alatt beállott halálesetektől, melyeket nem a gyermekágyi ház okozott és ha a rendszabályok betartásával a külső fertőzéseket elhárítottuk?

Erre a kérdésre mindeddigelé nem tudok számokban felelni, mert az a három intézet, melyekben észleleteimet gyűjtöttem, nem felel meg azoknak a követelményeknek, melyeket a gyermekágyi láz prophylaxisa tekintetében a szülőházakkal szemben fel kell állítanunk, a mikor a külső fertőzés összes eseteinek elkerüléséről van szó. Vagy más szóval: az a három szülőház, melyben észleleteimet gyűjtöttem, olyan volt, hogy nem volt lehetséges az összes külső fertőzésből támadt eseteket elhárítani.

Az imént közzétett folyamodványnak az volt a czélja, hogy engem egy új szülőház birtokába juttasson, a mely megfeleljen ama követelményeknek, melyeket később, a gyermekágyi láz elhárításáról szólva, fogok felállítani az oly szülőházzal szemben, melyben a külső fertőzés összes eseteinek elhárítása lehetővé legyen téve.

Ha folyamodványomnak sikere lesz, és én évek hosszabb során át új észleleteket fogok tehetni, akkor módomban lesz az elháríthatlan autoinfectiók számát meghatározni. Ha nem lesz sikere folyamodványomnak, és jelenlegi, minden egészségügyi intézkedést gunyoló helyiségeimben kell megmaradnom, akkor le kell mondanom a szám meghatározásáról s egy kartársamat kell rá felkérnem, ki, szerencsésebb mint én, oly szülőházat vezet, mely a gyermekágyi láz prophylaxisának [megelőzésének] meg tud felelni.

Addig azonban szolgáljanak a bécsi szülőház kimutatásai az elháríthatlan autoinfectio következtében előforduló halálesetek mértékéül és pedig abból az időből, a mikor az orvosi tudomány még nem állott Bécsben boncztani alapon.

---

159

A mult évszázadban s a jelenleginek első évtizedeiben 95 esztendő fordul elő, a mely idő alatt 100 gyermekágyasra egy haláleset se jutott.

Lásd a XV1II. táblázatot. (160. oldal.)

A kimutatásokból kiveheti az olvasó, hogy abban az időben, a mikor az orvostan még nem állott Bécsben boncztani alapon, két év leforgása alatt 1 gyermekágyas halt meg 400 közül; volt két év, mely alatt 1 halt meg 300 közül. Nyolcz év volt, mialatt 200 gyermekágynsra 1 haláleset jutott és 13 év, melyen belül 100 gyermekágyas közül nem halt meg 1.

Ezen kimutatások alapján arra a kérdésre, hogy hány gyermekágyas hal meg elháríthatatlan autoinfectio következtében? azzal felelhetünk, hogy 100 gyermekágyasra nem esik 1 haláleset.

Az az igen csekély halandóság, melyről a bécsi szülőház kimutatásai tanúskodnak, talán még nem is a lehető legcsekélyebb, mert nincs kizárva, hogy az elhalt gyermekágyasok közül egyesek nem gyermekágyi lázban, hanem más betegségben haltak meg, és már akkor is megeshetett, hogy külső fertőzesek olykép jöttek létre, hogy a szülőház személyzete valamely beteg gyermekágyastól származó eves váladékot egészségesekre vitt át. Hogy ez valóban meg is történt, azt ugyancsak a bécsi szülőháznak arról az időről szóló kimutatásai tanúsítják, a mikor az orvostan Bécsben még nem állott boncztani alapon, mert a halandóság már akkor is felemelkedett 100 közül egészen 4-ig.

A bécsi szülöház 1784-ben nyilt meg; 39 év leforgása alatt, vagyis 1823-ig, 25 év fordul elő, melyben 100 gyermekágyas közül még csak 1 sem halt meg. Hét év volt, a mikor 100-ra 1, öt év, mikor 100-ra 2 haláleset jutott és egy év, t. i. az 1814-iki, a mikor 100 közül 3 halt meg; egy éven belül pedig, t. i. 1819-ben, 4 halt meg 100 közül.

Hogyha azt a 25 esztendőt, melynek leforgása alatt a bécsi szülőházban 100 közül még csak 1 gyermekágyas sem halt meg, az autoinfectio esetei számának mértékéül fogadjuk el, és hozzá még a felhozott aggályunkat is latba vetjük, mely szerint talán még ezen esetek száma is a külső fertőzés egyes eseteit magába zárja, s ha ezt a mértéket alkalmazzuk azokra az eredményekre, melyeket kórháritó rendszabályaink

---

160

XVIII. TÁBLÁZAT

161

révén három különböző és a gyermekágyi láz által ugyancsak erősen látogatott szülőintézetben el tudtunk érni, – akkor feltűnik az, hogy nem mindig sikerült a megbetegedések számát az elháríthatatlan autoinfectio eseteire korlátoznunk, hanem hogy időközönkint külső fertőzések is történtek.

Az 1847-iki esztendő utolsó hét hónapjában a chlormosások daczára 1841 gyermekágyas közül meghalt 56, tehát 3.04 százalék.

Az 1848-iki évben, a melynek tartama alatt a chlormosásokat rendszeresen használtuk, 3780 gyermekágyas közül meghalt 45, tehát 1.19 százalék.

1849 január és februárjában 801 gyermekágyas közül meghalt 21, tehát 2.62 százalék.

Ha azonban az egyes hónapokra vagyunk tekintettel, akkor az 1848-iki eszlendőnek csakis hét hónapjában sikerült autoinfectióra visszavezetni a haláleseteket, a mennyiben 1848 márcziusában 276 és 1848 augusztusában 261 gyermekágyas közül egyetlenegy sem halt meg; öt hónap alatt azonban 100-ra nem esett 1.

	Gyermekágyasok száma	Halottak száma	Százalék
Február Április Május Július Szeptember	291 305 313 169 312	2 2 3 1 3	0.68 0.65 0.99 0.37 0.96

Hogy miért nem sikerült a bécsi első szülészeti klinikán az autoinfectio eseteire korlátozni a halálozást, annak az oka abban keresendő, hogy ez a klinika semmikép sem volt a szerint való, mint a milyennek követelményeink szerint egy szülőháznak a gyermekágyi láz prophylaxisa szempontjából lennie kellene, ha t. i. azt akarjuk, hogy a halálozás csak az elháríthatatlan autoinfectiós esetekre szoritkozzék. E mellett mi magunk is új meggyőződésünk első idejében annyira tájékozatlanok voltunk, hogy 1847 októberében a méh evesedő velős rákjának vizsgálata után nem mostuk meg kezeinket chloroldatban. És új meggyőződésünk első idejében annyira tájékozatlanok voltunk, hogy 1847 novemberében egy evesedő szúvas térdizületi lobban szenvedő gyermekágyast nem különítettünk el a többitől s ez által okozóivá lettünk számos

---

162

külső fertőzésnek, mint a hogy azt más helyütt már elmondtuk.

A pesti Szent Rókus-kórházban hat év alatt 933 gyermekágyas közül 8-at veszítettünk el gyermekágyi lázban. Ezt a nyolcz esetet nemcsak külső fertőzések okozták; egy esetről meg van állapítva, hogy azt egy sebészeti másodorvos egy férfi bonczolása után okozta; hogy a többi hét között is egyik vagy másik külső fertőzés folytán keletkezett, ezt hihetőnek fogja az olvasó találni, ha újra figyelmeztetem rá, hogy a szülőház összes hat ablaka a hullakamrába nyílt és az ablakokhoz vezető légáramlatok könnyen sodorhatták be a hullakamra bomlott anyagait a szülőház szobáiba; a levegő a gyermekágyasok szülőcsatornájába hatolván, előidézhették a gyermekágyi lázat.

A pesti szülészeti klinikán való működésem első évében 514 gyermekágyas közül kettőt veszítettem el gyermekágyi láz következtében; a második évben 551 közül 16-ot, a harmadik évben 449 közül 18-at. E két esztendő nagyobb halandóságát külső fertőzések okozták, melyeket a bemocskolt lepedők idéztek elő.