KÓROKTAN

A gyermekágyi láz fogalmának megállapitásakor kifejtetteni abbeli meggyőződésemeet, hogy minden gyermekágyi láz, egyetlen egy esetet sem véve ki, bomlott állati szerves anyag felszívódása következtében keletkezik. Kimondottam, hogy ez bomlott állati szerves anyag, melynek felszívódása a gyermekágyi lázat előidézi, az esetek többségében kívülről kerül bele a szervezetbe, s hogy csak kisebbsége az eseteknek az, melyekben a gyermekágyi lázat felszívódás útján előidéző bomlott állati szerves anyag a megtámadott egyének szervezetének határain belül termelődik.

Reánk nézve a gyermekágyi láznak csak az teszi kóroktani momentumát, a mi valamely bomlott állati szerves anyagot visz be kívülről az egyénekbe, vagy az, a mi bomlott állati szerves anyagot termel magukban az egyénekben.

A gyermekágyi láznak eddigelé érvényben volt kóroktanát abból a szempontból, a melyből magyarázatáúl használtatott a bécsi első szülészeti klinikán fennállott s a másodikéhoz képest nagyobb halandósága többletének, vizsgálat tárgyává tettük.

Itt a helye, hogy a gyermekágyi láznak eddigelé érvényes kórokozóit szemügyre vegyük: mennyiben képesek azok az egyénekbe kívülről bomlott állati szerves anyagot bevinni; és mennyiben képesek arra, hogy az egyénekben bomlott állati szerves anyagot keletkeztessenek.

Az eddigelé érvényes kóroktanból csak azt fogjuk elfogadni a gyermekágyi láz kóroktani tényezőjéűl, a mi a bomlott állati szerves anyagot vagy beviszi kívülről az egyénekbe, vagy az egyénekben keletkezteti.

Az eddigi kóroktanból semmit sem fogadunk el a gyermekágyi láz kóroktani tényezőjéül, a mi nem visz be kívülről


164

bomlott állati szerves anyagot az egyénekbe, vagy a mi nem keletkezteti azt az egyénekben.

Manapság a legelterjedtebb nézet az orvosok közt az, hogy a gyermekágyi láz vérbomlásból áll, s hogy a gyermekágyi láz kórtani termékei csak kiválasztásai a bomlott vérnek. Ezt a meggyőződést magaménak vallom én is.

A vérbomlás keletkeztető okainak tartják az epidemikus befolyásokat, a lelki indulatokat, a diaetahibákat, a meghülést stb.

Az én meggyőződésem az, hogy a vérbomlást, egyetlen esetet sem véve ki, bomlott állati szerves anyag felszívódása okozza, mely az egyénekbe vagy kívülről jut be, s ezek a külső infectiók, vagy a megtámadott szervezetben képződik, s ezek az autoinfectio esetei. Felszerelve ezzel a meggyőződéssel, vegyük immár birálat alá a gyermekágyi láznak eddig érvényben volt kóroktanát.

Mi csak azt fogjuk kóroktani tényezőnek elismerni, a mi vagy kívülről juttatja az egyénekbe vagy bennük keletkezteti a bomlott állati szerves anyagot, a mely, ha felszívódásra jut, az egyének vérbomlását idézi elő.

Kezdjük az epidemikus befolyásokkal; tántorithatatlan a meggyőződésem, hogy nincsenek epidemikus befolyások, melyek gyermekágyi lázat tudnának okozni, és hogy soha sem is voltak s hogy a járványok végtelen sora, melyet az orvosi irodalom felsorol, mindig csak elhárítható külső fertőzés eseteiből állott, vagyis az összes megbetegedések az által keletkeztek, hogy az egyénekbe bomlott állati szerves anyagok kerültek be kívülről.

Azok az okok, melyek bátorságot adnak hozzá, hogy évszázados tapasztalatokkal szálljak szembe, a következők:

Minden okok tetején ott áll, mint rendíthetetlen szikla, melyre a gyermekágyi lázról szóló tanításomat felépítettem, az a tény, hogy rendszabályaimmal sikerült tizenkét éven át: 1847 májusától mind a mai napig: 1859 április 19-ikéig, három különböző intézetben, melyek mindegyikét évente meglátogatták azelőtt az úgynevezett gyermekágyi láz-járványok, elannyira korlátok közé szorítani a gyermekágyi lázat, hogy a járványos gyermekágyi háznak legkonokabb szószólói sem nevezhették azt többé járványnak. És ha itt-ott felszaporodott a halálese-


165

tek száma, ki tudtam mutatni, hogy a halálozás többletét nem járványos, vagyis nem atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások okozták, hanem mindenkor egy bomlott állati szerves anyag, mely rendszabályaim daczára vitetett be az egyének szervezetébe.

Az atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások következtében támadt gyermekágyi láz elháríthatatlan; e mögé az elhárítlanság mögé sánczolják el magukat az epidemikus felfogás hívei, hogy minden felelősség alól feloldják magukat a gyermekágyi láz pusztításaiért. Én magam is beismerem tehetetlenségemet az atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyásokkal szemben; nem tudom mitévő legyek, hogy távol tartsam hatásuktól a gyermekágyasokat.

És ha mégis sikerült nekem az elháríthatatlannak tartott bajt elhárítani, akkor bizonyíték ez arra, hogy ezt a betegséget nem atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások okozták, hanem hogy távoltartható oka van és ez a távoltartható ok: a bomlott állati szerves anyag.

Számomra e nagy halálozás, melyre az epidemikusok hivatkoznak, hogy igazolják vele a járványos befolyásokat, nem bizonyíték arra, hogy azok csakugyan léteznek, mert én azt mondom: nem járványos befolyások okozták azt a halálozást, hanem bomlott állati szerves anyagok voltak azok, melyeket nem tartottatok távol a gyermekágyasoktóll az a csekély halandóság azonban azokban az intézetekben, a melyekben én működtem, az epidemikusoknak szolgálhat bizonyítékul arra, hogy járványos befolyások nincsenek; ismételten kijelenteni az epidenuikusoknak, hogy én nem fejtettem meg semmiféle titkot, miképen kell a járványos befolyásokat ártalmatlanná tenni, s hogy én azt a csekély halandóságot, melyet tizenkét éven keresztül három különböző és az úgynevezett gyermekágyi lázjárványok által azelőtt évente erősen látogatott intézetben, épen az által voltam képes elérni, hogy minden igyekezetemrnel azon voltam, hogy a gondjaimra bízótt egyénektől távol tartsam a bomlott állati szerves anyagokat és nem az által, mintha sikerült volna a járványos befolyásokat ártalmatlanná tennem.

Már az imént is czéloztam rá, hogy sok egyénnek ugyanazon betegségben, egy bizonyos időben való megbetegedése


166

és elhalálozása nem adja meg a járvány fogalmát; hiszen akkor minden csata járvány volna, mert minden csatában is ugyanabban a betegségben, ugyanabban az időben betegszenek és halnak meg az emberek. A járvány fogalma bizonyos okoktól függ, a melyek függetlenül a számoktól, a gyermekágyi lázat is előidézték; de csak az a gyermekágvi láz volna járványos, a mely atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyásoknak volna alávetve.

A legfontosabb okoknak ezen előrebocsátása után alkalmazzuk már most az előbb választott szempontot a járványos befolyásokra.

Hogy járványos befolyások nem visznek be az egyénekbe kívülről bomlott állati szerves anyagot, ez magában világos és nem szorul bizonyításra.

Elképzelni ugyan lehet, hogy vannak atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások, melyek létrehozzák azt, hogy ugyanazon bizonyos időben sok egyénben bomlott állati szerves anyag keletkezik, melynek felszívódása mint autoinfectiót hozza létre a gyermekágyi lázat s az így keletkezett gyermekágyi láz minden bizonynyal epidemikus lenne.

Hogy azonban ez, a mit elképzelhetőnek mondtunk, a valóságban nem így van, a mellett a következő okok szólanak:

Ha a gyermekágyi lázat járványos befolyások okozhatnák, akkor annak, miként a többi járványos betegségeknek, bizonyos évszakhoz kellene kötve lennie, mivel el nem gondolható, hogy ellentétes atmosphaerikus befolyások ugyanazt a hatást tudják kifejteni.

A II. sz. táblázattal (l. 83. lap) bebizonyítottuk, hogy a gyermekágyi láz semmiféle évszakhoz sincsen kötve, a mennyiben az esztendő minden egyes hónapjában nagy és minden egyes hónapjában csekély számban fordul elő.

Ha azonban ahhoz az időszakhoz, melyet a II. sz. táblázat tüntet fel, hozzávesszük még azt a 21 hónapot, melynek idején felügyeletem alatt a bécsi első szülészeti khinikán chlormosások végeztettek, t. i. 1847 juniusától fogva 1849 februárig, akkor a halandóság nagyságának rendkívüli ingadozásai az egyes hónapokban még jobban felötlenek, vagy más szóval: még világosabban kitűnik, hogy a halandóság független volt az egyes évszakoktól, mint azt a XIX. táblázat mutatja:


167

XIX. TÁBLÁZAT

Január
    havában
Február
    havában
Márczius
    havában
Április
    havában
Május
    havában
Junius
    havában
Julius
    havában
Augusztus
    havában
Szeptember
    havában
Október
    havában
November
    havában
Deczember
    havában
a legkisebb halandóság volt az
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
a legkisebb
a legnagyobb
1849. évben;
1842
1848
1846
1848
1846
1848
1846
1841
1846
1848
1846
1848
1842
1848
1842
1848
1842
1848
1842
1848
1841
1848
1842
 9 halott esett
64
  2
53
  –
48
  2
48
  2
41
 3
27
  1
48
  –
55
  3
41
  7
71
  9
53
  5
75
403 gyermekágyasra, meghalt tehát
307
291
293
276
311
305
253
255
305
264
266
269
231
261
216
312
223
299
242
300
235
373
239
január havában
      "
február havában
      "
márczius havában
      "
április havában
      "
május havában
      "
junius havában
      "
julius havában
      "
augusztus havában  
      "
szeptember havában
      "
október havában
      "
november havában
      "
deczember havában
      "
  2.23 %
20.84 %
  0.68 %
18.08 %
  0.00 %
15.43 %
  0.65 %
18.97 %
  0.78 %
13.44 %
  1.13 %
10.15 %
  0.37 %
20.79 %
  0.00 %
25.46 %
  0.96 %
18.38 %
  2.34 %
29.33 %
  2.90 %
22.55 %
  1.34 %
31.38 %

168

Előtérben álló nézet, hogy a tél volna az az évszak, mely különösebben kedvez a gyermekágyi láz kitörésének és valóban, ha a IX. és X. táblázatot (91. és 93. lapon) [kihagyva!] szemügyre vesszük, azt látjuk, hogy a téli hónapokban csakugyan gyakrabban uralkodott kedvezőtlen egészségi állapot a gyermekágyasok közt és ritkábban kedvező, míg a nyári hónapok alatt az többször volt kedvező és ritkábban kedvezőtlen.

Azonban ehhez a jelenséghez nem a tél atmosphaerikus befolyásai adják meg a magyarázatot, mert különben a gyermekágyi láz nem ölthetne nyáron nagyobb arányokat.

Ez a jelenség a szülőházat felkereső nők különböző foglalkozás nemeiben leli magyarázatát, a foglalkozás különböző nemei pedig az évszakoktól függenek.

A nagy szünidők leteltével, augusztus és szeptember havában, újult buzgalommal látnak a hallgatók tanulmányaikhoz, tehát a szülészet tanulmányozásához is; a téli hónapokban oly erősen özönlenek a hallgatók a szülőházba, hogy egyeseknek heteken, sőt hónapokon át kell várnia, míg a felvétel sora reá kerül, holott a nyári hónapokban a fele, sőt a szünidei hónapokban gyakran kétharmada sincs a helyeknek betöltve; a téli hónapokban a kórboncztani és a törvényszéki bonczolatokat, a cs. kir. közkórház belgyógyászati és sebészeti osztályait is szorgalmasan látogatják a szülőházban is elfoglalt hallgatók. Nyáron erősen megapad a szorgalmuk; Bécs kies környéke nagyobb vonzó erőt fejt ki rájuk, mint a bűzös bonczterem s a kórház fojtott levegőjű helyiségei. Télen a szülészeti tanársegéd hullán tartja a gyakorlati műtéttani kurzusait és pedig a négy órakor kezdődő délutáni beteglátogatás előtt, mert délelőtt a hallgatók egyebütt vannak elfoglalva, a délutáni látogatás után pedig öt órakor már sötétség van. Nyáron a hőség a délutáni látogatás előtt még nyomasztó, s a sebészeti hullagyakorlatokat az esti órákban, a délutáni beteglátogatás után tartják meg. Közömbös-e megvizsgálandókra, hogy a hallgató a látogatás után foglalkozik-e hullával, vagy pedig, hogy a hullától jön a látogatásra ?

Ime ezek teszik ama befolyások egy részét, melyek az évszaktól függöttek; csakis ezekben a viszonyokhan rejlik a különbség, miért volt az első szülőosztály gyermekágyasai közt télen inkább kedvezőtlen, nyáron inkább kedvező az


169

egeszségi állapot. Ha valóban a tél atmosphaerikus befolyásai okozták volna a gyermekágyasok gyakran kedvezőtlen állapotát, akkor legyen szabad a kérdést feltennem: hát Bécsnek 25 éven keresztül nem volt tele, mert a bécsi szülőházban 25 éven keresztül 100 gyermekágyasra 1 haláleset sem jutott? Lásd a XII. táblázatot (96. lapon) [kihagyva!].

Megváltoztak az 1847/48 és 1848/49-iki két telének atmosphaerikus befolyásai a chlormosások következtében? mert ezeknek köszönhettük, hogy e két télen nem volt epidemiánk. Megváltoztak a pesti négy tél atmosphaerikus befolyásai a chlormosások következtében, melyekre a pesti orvosi fakultáson négy télen keresztül ügyeltem, mert négy télen át nem volt gyermekágyi lázjárványunk? Két télnek nagyobb halandóságát a lepedők okozták, melyek bomlott vérrel és bomlott gyermekágyi folyással voltak beszennyezve.

A Szt. Rókus-kórház szülőháza sohasem volt télen szülőház, csak az esztendő két hónapjában, t. i. augusztus és szeptember havában az, és mindamellett minden évben erősen látogatta a gyermekágyi láz mindaddig, míg csak a sebészeti osztálynak függeléke volt.

Mint a hogy a gyermekágyi láznak bizonyos évszakhoz kellene kötve lennie, ha atmosphaerikus befolyások okoznák, épen úgy csak azokban a klimákban fordulhatna dó, melyek ezen évszakoknak felelnek meg. A valóságban azonban a gyermekágyi láz minden klimában nagy számmal fordul elő. Ámde minden klimában találunk olyan szülőházakat is, a melyekben a gyermekágyi láz nem nagy kiterjedésben lép fel.

A gyermekágyi láz tehát nagyobb kiterjedésben az összes klimákban elszórt szülőházakban, hol uralkodik, hol nem uralkodik, s ezért ezt atmosphaerikus befolyásokkal nem lehet megmagyarázni, hanem egyedül csak a bomlott állati szerves anyaggal.

Azokban a szülőházakban, melyek az összes klimákban szétszórtan el vannak helyezve, s a melyekben a bomlott állati szerves anyag kívülről jut be az egyénekbe, azokban a gyermekágvi láz nagy számmal lép fel, a mit azután helytelenül járvány néven emlegetnek.

Azokban a szülőházakban, a melyekben nem kerül bele az egyénekbe kívülről bomlott állati szerves anyag, azokban


170

a gyermekágyi láz nem nagy számmal lép fel, s ezek a szülőházak meg vannak kímélve a járványoktól.

A gyermekágyasok kedvező egészségi állapotát ezek szerint azok a szülőházak mutatják fel, melyek az illető klimára való tekintet nélkül, nem tanintézetek; ennek az oka világos.

Kivételt csak azok a szülőházak tesznek, melyek nem tanintézetek, de a melyekben az egyénekbe mégis bomlott állati szerves anyagok jutnak kívülről.

Ezek közé tartozik a pesti Szt. Rókus-kórház, melynek főorvosa egyuttal a sebészeti osztály főorvosa volt és törvényszéki bonczoló orvos is; e mellett akkoriban még hijjával voltak egy prosectornak is s a bonczolatokat az illető osztályos orvosoknak kellett végezniök.

Ide tartozik még a bécsi díjas szülőház, vagyis a titkon szülők osztálya. Ez sem tanintézet, sőt czéljának megfelelően az összes nem ott alkalmazott orvosok elől gondosan el van zárva. Azt hihetnők, hogy ebben a szülőházban külső fertőzési esetek elő sem fordulhatnak, hogy itt csak autoinfectiók lehetségesek, s hogy ezért nem volna szabad egy gyermekágyasnak sem meghalni 100 közül. Csak egy tekintetet kell vetnünk ezen szülőház halandósági viszonyaira és meggyőződünk az ellenkezőről, miként ezt a XX. táblázat mutatja.

XX. TÁBLÁZAT

A bécsi szülőházi dijasosztály halandósága
viszonyainak áttekintése

Évben

Szülések
száma

Halálozások
száma

Halálozási
százalék

1839
1840
1841
1842
1843
1844
1845
1846
1847
1848
  202
  204
  249
  358
  367
  362
  311
  315
  258
  213
  6
  6
  7
10
19
  8
  6
  3
  3
  4
2.9
2.9
2.8
2.7
5.2
2.2
1.9
0.9
0.1
1.8
Összesen 2839 72 2.5

171

Ez a táblázat kisebbnek tünteti fel a halandóságot, mint a minő valósággal volt, mert gyakran megesett, hogy a gyermekágyasok nehány órával vagy nappal a szülés után, egészséges vagy néha akár beteg állapotban elhagyják a szülőházat, hogy mnagánlakásukba vagy a kórházba költözzenek át. A táblázat a dijas osztály gyermekágyasainak egészségi állapotát kedvezőtlenebbnek mutatja, mint a joggal hírhedt hírűnek mondott első szülészeti klinika gyermekágyasaiét azon idő alatt, a mikor ott a chlormosásokat végeztettem.

Ez a rejtély nem marad rejtély az olvasó előtt, ha megismertetem őt az odavaló viszonyokkal.

Az osztály vezetői MIKSCHIK és CHIARI voltak. A ki ismeri az orvosi irodalmat, az előtt ismeretes lesz e két orvos működése. De a mit tettek, csak úgy tudták megtenni, hogy olyan tárgyakkal foglalkoztak, melyekkel kezeiket szükségkép beszennyezték; mindketten egyúttal a közkórház nőgyógyászati osztályának voltak vezetői; hogy azonban mennyire veszélyessé válhatik egy nőgyógyászati osztály egy szülőházra, azt megmutatta az evesedő méhrák, mely 1847 októberében az első szülészeti klinikán akkora pusztításokat vitt véghez.

A bécsi közkórházban évente 600–800 törvényszéki bonczolatot végeztek, melyeken a bevett szokás szerint hetenkint felváltva a két legfiatalabb főorvos törvényes tanuként tartozott jelen lenni. A mikor MIKSCHIK főorvossá lett, természetesen ő volt a legfiatalabb, és MIKSCHIK után CHIARI lett a legfiatalabb; ezért mind a kettő másodhetenkint jelen tartozott lenni a törvényszéki bonczolatokon.

Rejtély-e még a díjas osztály gyermekágyasainak kedvezőtlen egészségi állapota?

Azok a szülőházak, a melyek egyúttal tanintézetek ís, kedvezőtlenebb viszonyokat tüntetnek fel, mint a tanítás czéljait nem szolgáló szülőházak.

A tanintézetek közül megint azoknak, nielyek kizárólag a bábák oktatásának szolgálnak, kedvezőbbek a halandósági viszonyai, mint a minők a kizárólag orvosok képzésére szolgáló tanintézeteké.

A tanintézetek halandóságának különbsége abbami rejti okát, hogy a bábák oktatási rendszere nem jár az olyan tárgyakkal való foglalkozással, a melynél bomlott állati szerves


172

anyaggal szennyeznék be kezeiket, míg az orvosok tanítási rendszere azzal jár, hogy igen gyakran kell kezeiket bomlott anyagokkal bemocskolniok.

Kivételt csak a párisi Maternité tesz, melynek, bár kizárólagosan a bábák tanítására szolgál, mégis akkora a halandósága, mint Dubois klinikájáé Párisban, melynek az orvosok képzése a rendeltetése s a melyből dr. ARNETH úgy nyilatkozik, hogy "sajnálatos dolog a kórház boncztermének nagy közelsége." Hogy a Maternité halandósága ép akkora, mint Dubois klinikájáé, a XXI. sz. táblázat mutatja.

XXI. TÁBLÁZAT

Parisi Maternité

Évben

Szülőnők
száma

Halottak
száma

Halálozási
százalék

1828
1829
1830
1831
1832
1833
1834
1835
1836
1837
1838
1839
1840
1841
1842
1843
1844
1845
1846
1847
1848
   2920
  2788
  2693
  2707
  2582
  2536
  2629
  2632
  2586
  2829
  2983
  3407
  3701
  3515
    –
    –
  3410
  3302
  3531
  3752
  3671
  163
  252
  122
  154
  146
  109
    97
    92
    57
    45
    81
  122
    94
  114
    –
    –
  168
  139
  143
  133
  110
5.58
9.03
4.45
8.73
5.65
4.29
3.68
3.49
2.20
1.59
2.71
3.58
2.53
3.24
  –
  –
4.92
4.20
4.04
3.54
2.99
Összesen 58374 2441 4.18

173

Dubois-féle klinika

Évben

Szülőnők
száma

Halottak
száma

Halálozási
százalék

1835
1836
1837
1838
1839
1840
1841
1842
1843
1844
1845
1846
1847
1848
  264
  242
  358
  516
  438
  582
  596
  830
  730
  903
  884
  901
1088
  940
  27
  17
  31
  25
  24
  26
  22
  34
  39
  41
  44
  42
  31
  24
8.33
7.02
8.65
4.84
5.46
4.46
3.69
4.09
5.34
4.54
4.97
4.66
2.84
2.56
Összesen 9273 422 4.55

A Maternitében dívó oktatási rendszer azonban olyan, hogy ott a bábák ép oly gyakran szennyezik kezeiket bomlott anyagokkal, mint egyebütt az orvosok.

Állitásom tanujául idézem OSIANDER JÁNOS FRIGYES-t.

Munkájában, melynek czíme: "Megjegyzések a franczia szülészetről, a párisi Maternité kimerítő leírásával. Hannover, Hahn testv., 1813.", azt mondja OSIANDER az előszóban, hogy 1809 májusától 1810-ig Párisban tartózkodott, hogy oly szerencsés volt BAUDELOCQUE barátságát élvezhetni, s hogy ennek a befolyására bejárhatott a Maternitéba.

A Maternitéban dívó oktatási rendszerről a következő leírást adja OSIANDER a 33. lapon: "A mindenmsapos látogatáson, melyet az orvos a gyermekágyasok kórtermében tesz, a ház főbábája s a bábanövendékek egy része van jelen. Minden egyes tanulóbába észlelése alá kap egy beteget és kötelességévé tétetik, hogy egy rövid kórtörténetet, a szülés lefolyását és az orvos rendelkezéseit feljegyezze. Ezeket a kórtörténeteket "bulletins cliniques"-nek nevezik és CHAUSSIER tanár sokat fáradva rajta, hogy a bábanövendékek jól belegyakorolja ezek megszerkesztésébe. Minden egyes betegnél gondosan átnezi a bulletint és oly fontosságot is tulajdonít neki, mint a minőre ritkán találtam érdemesnek. A növendékek közt csak elvétve akad az olyan, kinek elég tehetsége és komolysága van hozzá,


174

hogy betegségeket észleljen és kórtörténeteket szerkesszen. Ez a nehány aztán mintát ád a többinek a megírandó kórtörténeteikhez és ily módon sokszor tapasztalhattam, hogy különböző betegségek kórtörténeteiben ugyanazokat a tüneteket ugyanazokkal a szavakkal írták le. Már magában véve is eléggé feltűnőek e fiatal leányok, a mint fontoskodó arczczal ütőeret tapintanak, észleleteket jegyeznek. Oktatójukat, a főbábát utánozzák mindezzel, kinek tekintélyét, melyet gondosan óv a betegágyak mellett, még az is fokozza, hogy az orvos mindenkor egy véleményen van vele."

A 46-ik lapon azt mondja OSIANDER: "A bonczolatokon, melyeket a szülőháztól kissé távoleső kerti házban végeznek, a bábanövendékek is rendesen jelen vannak. Ámúlva láttam gyakran, mily élénk részt vesz nehány fiatal leány a hullák szétdarabolásában, mint fejtették ki, csupasz, véres karokkal, kezükben nagy késsel, tülekedés és kaczaj közepette, a medenczét miután engedélyt kaptak az orvostól, hogy azt a maguk részére kikészithessék."

Az 51-ik lapon következőket mondja OSIANDER: "Azon észleletek közt, melyekre bonczolás közben BAUDELOCQUE figyelmessé tette tanítványait, különösen a horpaszizomnak a szülési erőlködések következtében való szakadása fontos.

A lefolyt szülésekről következő táblázatot állították össze. 1797 deczember 9-ikétől 1809 május 31-ikéig 17,308 nő szült összesen 17,499 gyermeket; 189 nő ikreket hozott a világra, tehát 91 szülésre 1 ikerszülés esett; csak ketten szültek hármas-magzatot; legalább is 2000 nő súlyosan megbetegedett a szülés után, 700 meghalt és bonczoltatott!"

A 242-ik lapon azt mondja OSIANDER: "A gyermekágyasok kis medenczebéli szerveinek lobja, melyet rendszerint gyermekágyi láz néven neveznek, s a mely minden nagy és túlzsufolt szülőházban otthonos szokott lenni, a párisi szülőházban is előfordul.

A bajt különösen a téli hónapokban észlelik és bár állandóan uralkodik, mégis borzalommal emlékeznek vissza arra a két esztendőre (1803 és 1808 közt), a mikor endemikus módon pusztított s temérdek gyermekágyast ragadott el. Noha sehogysem tudtam e két év nagyobb halandóságáról biztos meggyőződést szerezni, a Maternité-ról szóló irat szerzői pedig


175

uem szólanak határozottsággal róla (a "Mémoire sur l'hospice de la Maternité. Paris 1808" három szerzője, a kórházi irodájának alkalmazottja s a vezetőség részéről az adatok közlésénél tanusított óvatosságukért dicséretben részesültek); de hogy a halandóság igen nagy lehetett sok mindenből kitűnik, főleg pedig abból, hogy a megnevezett öt esztendőben (ama két esztendő miatt, melyben a kis medenczebéli szervek lobja uralkodott) a halandóság aránya 1:23 volt, míg egyébkor 1:32 szokott lenni. Ebben az öt esztendőben 9645 nő közül 414 halt meg, nagyobbára az említett gyulladások következtében."

A 259-ik lapon a következőt mondja OSIANDER: "A nemi szervek üszkösödése abban az időben, a mikor a Maternité-t látogattam, több ízben fordult elő a gyermekágyasok közt és épen akkor a mikor a kis medenczebéli lobok feltünően gyakoriak voltak. Előttem ez a betegség abban a szörnyű alakjában, melyben megnyilvánult, teljesen új volt; de a Maternitéban nem keltett nagyobb feltűnést, mivel ottan nem tartozott a ritkaságok közé."

Az olvasó az idézetekből láthatja, mil tömegesen szennyezték be kezeiket a bábák bomlott anyagokkal a Maternitéban.

Mint a hogy nem volna lehetséges az, hogy az úgynevezett járványos gyermekágyi láz az ugyanazon klimabéli szülőházak közül nehányat felkeressen, másokat pedig megkiméljen, ha t. i. atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások okoznák a gyermekágyi lázat; oly kevéssé, sőt még kevésbé eshetnék meg az, hogy az atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások egyugyanazon intézet két osztályán évek során át egymástól eltérő mértékben viszik véghez pusztításaikat.

Az I. táblázat azt mutatja, hogy a bécsi első szülészeti klinika gyermekágyasai hat éven keresztül állandóan háromszorta nagyobb számban pusztultak el, mint ugyanazon intézet második klinikájának gvermekágyasai.

Ez az észlelet volt az, mely az első kételyeket ébresztette fel bennem a járványos gvermekágyi láz iránt.

A halandóság ezen egyenlőtlenségét egyugyanazon intézet két osztályán Strassburgban is megtaláljuk. ARNETH F. H. dr. "Franczia-, Angol- és Irország szülészetéről és nőgyógyászatáról" cz., Bécsben 1853-ban megjelent munkájában azt mondja a


176

strassburgi szülőházról: "a szülőház két osztályból áll: orvosok klinikájából (la clinique) és a bábák képzésére szolgáló osztályból (la service) 1845 végéig ez a két osztály két főnök alatt egymás mellett állott fenn; csak vékony fal választotta el őket egymástól s e mellett a felvétel úgy történt, hogy rendes körülmények közt egy terhes a service-be, egy pedig a clinique-be került, míg a szünidők alatt valamennviba clinique-ben vették fel. EHRMANN távozása óta STOLTZ látja el mind a két osztályt.

A halandóság oka felől nem tudtak semmi bizonyosat kideríteni, de mind a két tanár megegyezett abban, hogy a hallgatók osztályán állandóan több a haláleset."

Hogy ARNETH könyvének e helye felől közelebbi felvilágosításokat kapjak, levélbelileg dr. WIEGER és STOLTZ tanárhoz fordultam Strassburgba, a szívességüknek köszönöm a következő válaszokat. dr. WIEGER ezt írja:

"Mult hó 15-ikén kelt becses levelére korábban válaszoltam volna, ha gyorsabban szerezhettem volna meg LEVY GUSZTÁV "Relation de l'Épidémie de Fiévre Puerpérale observé aux cliniques d'accouchement de Strassbourg, pendant le I. Semestre de l'année scolaire 1856–1857" cz. értekezését, a melyekben épen azokról a viszonyokról esik szó, melyekről Ön felvilágosítást kíván. Megküldöm Önnek egy könyvkereskedés útján az én példányomat, mert nem tudok mást keríteni. Meg fogja látni belőle, hogy a mióta a két osztály az új helyiségekben van elhelyezve, mindkettőben lábra kaptak a megbetegedések.

A mit ARNETH Önnel közölt, az helyes.

A mikor a bába-iskola EHRMANN tanár vezetése alatt állott, a gyermekágyi láz meglehetősen ismeretlen volt benne. A mióta STOLTZ tanár mind a két iskolát átvette (melyeknek terhes és gyermekágyas szobái az előbbi helyiségben, a nagy kórház második emeletén, mindössze egy terem által voltak elválasztva, a melyben a házban lakó bábatanulók ágyai állot-tak), azóta a betegség mind a két osztályban honossá lelt, és most is az; a két osztály egy szép, újonnan épült pavillonban lett egyesítve.

Strassburg, 1858 május 19-ikén."

STOLTZ tanár a következőket írja "Engedje meg, hogy


177

franczia nyelven válaszoljak mult hó 1-sején kelt levelére, melyben felvilágosítáSt kér tőlem ARNETH könyvének egy részletéről, melyben az azt állítja, hogy a strassburgi Materniténak bábaképzésre szolgáló osztályán a gyermekágyi lázjárványok ritkák és hogy a halandóság is állandóan csekélyebb benne, mint az orvosi fakultás khinikáján. Ez a tény igaz (la fait est exact), azonban én a halandóság különbségét a két osztályon mindig a tisztasági viszonyok különbségének tudtam be. Mert az orvosi szülészeti klinika termei igen alacsonyak, nem eléggé tágasak és állandóan zsúfoltak, míg a bábák osztálya jól szellőzött és kedvezően is van elhelyezve, a szobák tágasságához viszonyítva pedig mindig kevés a benne lévő ágyak száma; e mellett tisztábban is tartják s egy év alatt kevesebb terhest és beteget vesznek fel benne. Másfelől a nehezebb eseteket mindig a fakultás klinikájára küldik.

Egészen 1856-ig együtt volt a két osztály a közkórházban. Tavaly a saját, derékszögben épített épületükbe költöztek, homlokzattal délnek és nyugatnak, udvarral és kerttel ellátva. A két klinikát tantermek és a műszertári szoba választják egymástól. A terhesek a földszinten vannak elhelyezve; a bábák osztálya megint előnyösebben van beosztva, mint a fakultásé. Ennek daczára 1856 és 1857 telén itt is, mint Münchenben, halálos járvány ütötte fel fejét mind a két osztályon, noha a fakultási klinikán a kezek fertőztelenítésére chlort használtak.

Láthatja ebből, tisztelt Kartárs Úr, hogy a mi tapasztalataink nem kedveznek az Ön elméletének a gyermekágyi láz kóroktanáról.

Mindamellett a legnagyobb figyelemmel fogom az Ön művét erről a tárgyról elolvasni s az Ön összes rendszabályait a lehető legnagyobb gondossággal fogom betartani.

Örvendek, hogy Önnel tudományos érintkezésbe juthattam s boldog lennék, ha nem maradnánk csak e mellett.

Strassburg, 1858 márczius 26-ikán."

ARNETH könyvéből s e két levélből kitetszik, hogy Strassburgban a szülőintézet két osztályra volt felosztva, melyeknek egyike mindaddig, míg kizárólagosan a bábák képzésének szolgált, az úgynevezett járványos gyermekágyi láztól meg volt kímélve, bár a másik osztálytól, melynek rendeltetése az orvosok tanítása volt és a melyet az úgynevezett járványos


178

gyermekágyi láz fel-felkeresett, csak egy szoba választotta el. Miután 1845-ben a két osztály egy főnök alá került, az úgynevezett járványos gyermekágyi láz az addig megkimélt helyiségekbe is bevonult. 1856-ban a szülőhúz új épületbe hurczolkodott, ebben is mind a két osztályt látogatta a gyermekágyi láz.

Nem szól-e ellene a józan észnek, hogy az orvosi osztályon fellépett gyermekágyi lázat a két osztálynak egyesítése előtt járványosnak, vagyis atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyásoktól függő bajnak tartsuk?

Maga STOLTZ tanár sem keresi az orvosi osztályon fellépett gyermekágyi láz okát atmosphaerikus befolyásokban, hanem endemikus ártalmakban, nevezetesen a két osztály tisztasági viszonyainak különbségében, úgy a régi, mint most az új szülő-házban.

Hogy azonban nem ezek a kedvezőbb viszonyok óvták meg a bábák osztályát a gyermekágyi láztól, míg az kizárólagosan az ő képzésük czéljaira szolgált, az abból következik, hogy ugyanazok a kedvező viszonyok nem voltak már képesek távoltartani a gyermekágyi lázat, a mint az osztály megszünt kizárólagosan bábaképző-osztály lenni.

Az új épületben sem tudta megvédeni a gyermekágyi láztól a bába-osztályt annak előnyösebb beosztása.

Én sem tartom a strassburgi két osztály egyesítése előtt és utána fellépett gyermekágyi lázat epidemikusnak, vagyis atmosphaerikus befolyásoktól okozottnak, hanem endemikusnak; de az endemikus ok a bomlott anyagokban volt, melyek a strassburgi hallgatók kezére tapadtak és a két osztály egyesítése előtt csak egy, az egyesítés után pedig mind a két osztályon fejtették ki végzetes hatásukat, úgy a régi, mint most az új épületben.

A mi a chlormosások eredménytelenségét illeti, annak birálatába e könyvnek más helyén bocsátkozunk.

A strassburgi bábaiskolák az osztályok egyesitése előtt s a bécsi második szülészeti klinika, a mióta kizárólagosan a bábák tanítására szolgál, egészen a chlormosásoknak meghonosításáig az első osztályon, 1847 májusában, mind bizonyítékok a mellett, hogy a gyermekágyasok egészségi állapota az ilyen tanintézetekben, melyek kizárólag a bábák képzésére szolgálnak, mindig kedvezőbb, mint az orvosképző-intézetek gyermekágyasaié. Lásd az I. táblázatot.


179

Hogy a szülőházak nagy halálozását nem atmosphaerikus befolyások okozzák, hanem bomlott állati szerves anyagok, bizonyos abból, hogy egyes szülőházakban ki lehet mutatni, bogy az úgynevezett gyermekágyi láz csak akkor lesz bennük honos, ha körülményeik olykép változnak meg, hogy a bennük ápolt egyénekbe bizonyos rendszerességgel vitetnek be bomlott anyagok.

OSIANDER meséli, hogy a párisi Maternitéban rémülettel emlékszenek vissza az 1803 és 1808 közé eső két esztendőre, mert a gyermekágvi láz rémületes pusztításokat vitt véghez a gyermekágyasok közt; a Maternité tanítási rendszerében bőséges kóroktanát találjuk meg a gyermekágyi láznak.

Ugyanezen 1803 és 1808 közé eső két év alatt Bécsben 100 gyermekágyasra 1 haláleset se jutott. Bécsben az úgynevezett járványos gyermekágyi láz csak 1823-ban lett honos, ez pedig az az időpont, a mikor ott az orvosi tudomány boncztani irányt kezdett. venni.

ROKITANSKY 1828 óta működik a kórboncztani intézetben. 1823-tól fogva 1847-ig, a chlormosások élrendelésének esztendejéig, tehát 24 éven keresztül, egy év kivételével, a halandóság állandóan 2 százaléknyinál magasabb volt és évi 12 százalékig emelkedett fel, míg 1784-től 1822-ig, tehát 39 évig, csak 4 százalékra hágott és volt 25 év, melynek leforgása alatt 100 gyermekágyas közül nem halt meg 1. L. a XVII. táblázatot.

A kieli szülőházról mondja a megboldogult MICHAELIS egy levelében, melyet lesz alkalmunk teljes terjedelmében közölni: "Ön jól tudja, hogy a gyermekágvi láz csak 1834-ben tartotta bevonulását hozzánk. Azonban körülbelül ez az az idő, a melytől fogva jobban nekiadtam magamat a tanításnak, nevezetesen pedig a jelöltek vizsgálódásait tettem rendszeressé. Ez a dolog is összefüggésbe hozható az említett ténnyel".

A strassburgi bábaiskola helyiségeibe csak 1845-ben vonult be a gyermekágvi láz, a mely esztendőben a két osztály egyesitése történt.

Míg a gyermekágyasok egészségi állapota a pesti Szent Rókus-kórházban a szülészeti osztály fennállása óta állandóan kedvezőtlen volt, mivel az függelékét képezte egy sebészeti osztálynak, addig a pesti orvosi fakultás gyermekágyasainak egészségi állapota a negyvenes évekig mindenkor kedvező


180

volt, mert Pesten az orvosi tudomány csak a nevezett években vett boncztani irányt.

Elődöm BIRLY udvari tanácsos, egykoron BOER tanársegéde, azt hitte, hogy az ő gyermekágyasainak a bécsiekénél kedvezőbb egészségi állapota onnan van, hogy ő, t. i. BIRLY, bőven rendelte a hashajtókat, eredvén a gyermekágyi láz a belek tisztátalanságától; évenkint, rendszeresen klinikájának a nagy szünidők után, októberben való megnyitása alkalmával heves vádbeszédeket intézett Bécs ellen és erősen állította, hogy a bécsi szülőház nagy halandóságát csak a hashajtók alkalmazásának elhanyagolása okozza.

A mikor azonban Pesten is boncztani alapra helyezkedett az orvosi tudomány, elvesztették a hashajtók kórhárító képességüket és a pesti orvoskari tanártestület oly időben, midőn még nem voltam szerencsés tagja lenni, hivatalosan is kijelentette, hogy a pesti szülészeti klinikát a gyermekágyi láz elharapódzása miatt több ízben be kellett a tanév folyamán is zárni.

Számadatokat nem hozhatok fel bizonyitékul, mert a szabadságharcz alatt elvesztek a jegyzőkönyvek. Az a körülmény, hogy abban a városban élek, melyről ezt állítom, eléggé tanuskodik szavaim megbizhatósága felől.

Hogy a nagy halandóság a szülőházakban nem atmosphaerikus befolyásoktól függ, hanem a bomlott anyagtól, mely rendszerint kivülről kerül be az egyének szervezetébe, kiderül abból, hogy a mikor valamely szülőház viszonyai úgy alakulnak, hogy a bomlott anyagnak ezen kívülről való bekerülése nem történhetik többé ily sokszoros mértékben, a halandóság is meg szokott csökkenni. Ide számít a második szülészeti klinika, a mely akkor, a midőn orvosoknak és bábáknak tanítására szolgált, nagyobb halandóságot mutatott fel, mint kizárólagosan a bábák kiképzésére szolgáló idejében.

Ha azonban a megváltozott viszonyokkal együtt a bomlott anyag kívülről való bevitelének is végleg útja szegetett, a járványos gyermekágyi láz is megszünt vissza-visszatérni; ide tartozik a pesti Szt. Rókus-kórház szülőháza, melyet elválasztva a sebészeti osztálytól, vezetésemnek adták át. Hat éven keresztül chlormosások nélkül sem volt járvány osztályomon.

Hogy e nagy halandóság a szülőházakhan nem atmosphaerikus befolyásoktól függ, kiderül abból is, hogy ha olyan


181

rendszabályok foganatosíttattak, a melyekkel a bomlott anyagot sikerült elpusztítani, akkor az ilyen szülőházakban nem fordul elő többé járványos gyermekágyi láz, még ha bennük évek során át is esztendőnkint ütötte fel fejét. Ide tartozik a bécsi első szülészeti klinika és a pesti szülészeti klinika. Az idegen helyeket illető tapasztalatokról később fogunk beszámolni.

A mit az úgynevezett járványos gyermekágyi láz megjelenéséről és eltünéséről mondtunk, számokban is ki fogom mutatni a bécsi szülőházról.

A bécsi szülőház, mint már említve volt, 1784 augusztus 16-án nyilt meg. Lásd a XVII. táblázatot, a 122. lapon.

A mikor az orvosi tudomány Bécsben még nem állott boncztani alapon, 39 év alatt, vagyis 1823-ig, 71.395 szülés történt, meghalt 897 nő, vagyis 1.25 százalék. A mikor 1823-ban az orvosi tudomány boncztani irányt vett, az 1833-ik évig, a melyben a szülőházat két osztályra osztották, tehát tíz év alatt, 28.429 szülés fordult elő, ezek közül 1509 nő halt meg, vagyis 5.30 százalék. Lásd a XVII. táblázatot a 122. lapon.

Az 1833-ik évben történt osztályokra választásnál a hallgatókat és a bábanövendékeket egyenlő számban osztották be mind a két osztályra szülészeti oktatásuk czéljából. Az 1840 október 10-én kelt legfelsőbb elhatározás az összes hallgatókat az első, valamennyi bábanövendékeket a második osztályra utasította.

Ama nyolcz év alatt, vagyis 1833-tól 1841-ig, melyben a hallgatók és bábanövendékek mindkét osztályra egyenlő számban voltak elosztva, a halandóság nagysága a két osztály között ingadozott, mint ezt a XXII. táblázat mutatja.

XXII.TÁBLÁZAT

Év

I. osztály II. osztály

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

1833
1834
1835
1836
1837
1838
1839
1840
  3737
  2657
  2573
  2677
  2765
  2987
  2781
  2889
  197
  205
  143
  200
  251
    91
  151
  267
5.29
7.71
5.55
7.47
9.09
3.04
5.04
9.05
    353
  1744
  1682
  1670
  1784
  1779
  2010
  2073
    8
150
  84
131
124
  88
  91
  55
2.26
8.60
4.99
7.84
6.99
4.94
4.05
2.06
Összesen 23066 1505 6.56 13095 731 5.58

182

Sajnálom, hogy csak ily későn jutottam e táblázathoz, hogy azt azon a helyen, a hol először lett volna rá szükségem, nem használhattam fel. Az olvasó ezért legyen szíves a 122. lap 5. sorától alulról a 124. lap 7. soráig újra elolvasni az ott mondottakat.

Azáltal, hogy az összes hallgatókat az első s az összes bábanövendékeket a második osztályra utasították, az első osztály halandósága fokozódott, a másodiké pedig annyira megcsökkent, hogy az első osztály halandósága 1847 májusáig, a chlormosások meghonosításáig, tehát hat év alatt, átlag háromszor akkora lett, mint a másodiké, mint ezt az I. táblázat a 78. lapon mutatja.

A chlormosások 1847 májusában való megkezdésétől fogva a két osztály halandósága 1859 január 1-ig, tehát tizenkét év folyamán a XXIII. táblázat szerint viselkedett.

XXIII. TÁBLÁZAT

Év

I. osztály (orvosok klinikája) II. osztály (bábák klinikája)

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

1847 (1)
1848
1849 (2)
1850
1851
1852
1853 (3)
1854
1855
1856
1857
1858 (4)
  3490
  3556
  3858
  3745
  4194
  4471
  4221
  4393
  3659
  3925
  4220
  4203
  176
    45
  103
    74
    75
  181
    94
  400
  198
  156
  124
    86
5.00
1.27
2.06
1.09
1.07
4.00
2.02
9.10
5.41
3.97
2.92
2.04
  3306
  3219
  3371
  3261
  3395
  3360
  3480
  3396
  2938
  3070
  3795
  4179
    32
    43
    87
    64
  121
  192
    67
  210
  174
  125
    83
    60
0.09
1.33
2.05
1.06
3.05
5.07
1.09
6.18
5.92
4.07
2.18
1.43
Összesen 47935 1712 3.58 40770 1248 3.06

Ez a táblázat azt mutatja, hogy a halandóság az első osztályon a chlormimosások elrendelésétől, 1847 májusától kezdődő

1 SEMMELWEIS, tanársegéd 1847 márcz. 20-tól 1849 márcz. 20-ig.
2 BRAUN KÁROLY, tanársegéd 1849 márczius 20-tól 1853 nyaráig.
3 BRAUN GUSZTÁV, BRAUN KÁROLY fivére, tanársegéd és 1857 áprilisétől deczemberig helyettes-tanár.
4 BRAUN KÁROLY, tanár.


183

leg 6.35 és a másodikon 0.32 százalékkal lejebb szállt. Azonban az első osztály halandósága 2.30, a másodiké 1.19 százalékkal nagyobb lett, mint a minő 1848-ban volt, a mikor magam ügyeltem fel a chlormosásokra, jóllehet magamnak sem sikerült a lehetőségig legkisebb halandóságot elérnem, minek okait kellő helyen elő fogom adni.

Ezen fokozott halandóság elbirálását könyvem azon helyén nyujtom, a mikor a chlormosásoknak más szülészek által tapasztalt eredménytelenségéről fogok nyilatkozni.

Az elfogulatlan olvasó érje be e helyütt azzal a megjegyzéssel, hogy a két osztályon hivatalosan működő valamennyi orvos a gyermekágvi láz keletkezéséről vallott nézetemnek ellenfele volt s ma is az.

Tanársegédi állásomban utódom, BRAUN KÁROLY, írásban nyilatkozott nézetem ellen. BRAUN KÁROLY utóda, fivére GUSZTÁV, 1854-ben 400 halottal bizonyította be nézetét a gyermekágyi láz keletkezéséről, vagyis olyan halálozással, melyet a bécsi szülőházban, és pedig a két osztályban együtt, csak három ízben mult felül egy nagyobb halandóság, t. i. az 1842-ik év 730, az 1843-ik 457 és az 1846-ik 567 halottal.

De ha az első osztály 400 halottjához még hozzávesszük a második osztálynak ugyanazon évbeli 210 halottját, akkor az 1854-ik esztendő halandóságát, a két osztály 610 halottját, csak egy év, a chlormosásokat nélkülöző 1842-iki, éri utól 730 halottjával.

Ha azonban külön-külön nézzük a két osztály halandóságát, akkor az elsőét 400 halottal 1854-ben csak két esztendő mulja felül: az 1842-ik év 518 és az 1846-iki 459 halottal.

A bécsi szülőházban ápolt gyermekágyasok egészségi viszonyainak világosabb áttekintése végett táblázatban állitottam össze a szülőház fontosabb időszakait és főbb számadatait.

XXIV. TÁBLÁZAT

Az orvosi tudomány Bécsben boncztani alap híjján:

Szülések száma 71395, halottak száma 897, vagyis 1.25 százalék.

Az orvosi tudomány Bécsben boncztani alapon:

Szülések száma 28429, halottak száma 1509, vagyis 5.30 százalék.

A szülőház két osztályra osztása:


184

I. osztály

II. osztály

(Hallgatók és bábanövendékek mindkét osztályon egyenlő számban.)

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

23059 1505 6.56 13097 731 5.58

A chlormosások meghonosítása előtt:

I. osztály
(Orvosok klinikája)

II. osztály
(Bábák klinikája)

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

20042 1989 9.93 17791 691 3.58

A chlormosások meghonosítása után:

I. osztály
(Orvosok klinikája)

II. osztály
(Orvosok klinikája)

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

47983 1712 3.57 40770 1448 3.06

Az I. és II.osztály összege:

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

Szülések
száma

Halottak
száma

Százalék

91043 5206 5.71 71656 2670 3.72

A 75 év összege:

Szülések száma 262523, halottak száma 10282, vagyis 3.91 százalék.

39 esztendő az orvostudománynak Bécsben boncztani alap nélkül való időszakából.
A halandóság volt:

[...]

39 év           71395          897          1.25 %

10 esztendő az orvosi tudománynak boncztani alappal való idejéből.
A halandóság volt:


185

10 év          28429          1509          5.30 %

Nyolcz év a ketté osztott szülőház időszakából; hallgatók és bábanövendékek mindkét osztályon egyenlő számban:

I. osztály
[...]
8 év          23059          1505          6.56 %

II. osztály
[...]
8 év          13097          731          5.58 %

Hat év.

I. osztály
(Orvosok klinikája)
[...]
6 év          20042          1989          9.92 %


186

II. osztály
(Bábák klinikája)
[...]
6 év          17791          691          3.38 %

Tizenkét év a chlormosások meghonosítása után.
A halandóság volt:

Orvosok klinikája
[...]
12 év          47938          1712          9.57 %

Bábák klinikája
[...]
12 év          40770          1248          3.06 %

Az elfogulatlan olvasóra ez a táblázat mneggyőzőleg fog hatni a tekintetben, hogy a bécsi szülőház gyermekágyasainak halandósága 73 éven át nem atmosphaerikus befolyásoktól függött, hanem hogy bomlott állati szerves anyag okozta azt, a mely a szerint, hogy többé vagy kevésbé gyakran jutott be kivülről az egyének szervezetébe, a szerint okozta a halandóság ingadozásait, miként azt a közölt táblázat szemmellát-


187

hatóvá teszi. Mivel pedig a természet törvényei az egész világon mindenütt egyformák, ezért megtehetem e táblázat alapján a kijelentést, hogy sohasem léteztek atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások, a melyek képesek lettek volna előidézni a gyermekágyi lázat és hogy e járványoknak ama végnélküli sorozata, melyet az orvosi irodalom feljegyzett, csupa elhárítható külső fertőzési esetből állott, vagyis az összes megbetegedések olykép keletkeztek, hogy az egyének szervezetébe egy bomlott állati szerves anyag vitetett be kívülről.

Hogy a szülőházaknak úgynevezett járványait nem atmosphaerikus befolyások, hanem a kivülről bejutott bomlott állati szerves anyag okozta, azt az angol, valamint azon országok szülőházaiban ápolt gyermekágyasoknak kedvezőbb egészségi állapota is bizonyítja, melyek, mint Ir- és Skótország, angol orvosi nézeteket vallanak, szemben állanak ezekkel német és franczia szülőházak gyermekágyasainak rosszabb egészségi viszonyai.

Nincsen semmi okunk a feltevésre, hogy azok az atmosphaerikus befolyások, melyek a német és franczia szülőházakból oly nagy számmal ragadják el a gyermekágyasokat, nenv tennék meg ugyanezt Anglia-, Skót- és Irországban.

Ezen országok atmosphaerikus belolyásainak különbözőségében tehát nem rejlhetik a gyermekágyasok egészségi állapotának különbsége. Azonban az angol orvosok nézete a gyermekágyi láz keletkezéséről lényegesen eltér a franczia és német orvosok ebbeli nézetétől.

Az angol orvosok ragályos természetűnek tartják a gyermekágyi lázat; Franczia- és Németországban mindig az a nézet volt előtérben, hogy a gyermekágyi láz nem ragályos. Hogy nem az, ez az én meggyőződésem is: okaimat már kifejtettem róla, s még lesz alkalmam könyvem folyamán visszatérni rá.

A gvermekágyi láz azonban beteg terhesről, vajudóról vagy gyermekágyasról valamely általuk termelt, bomlott anyag közvetítésével egészséges terhesekre, vajudókra vagy gyermekágyasokra átvihető betegség; azonban nem mindegyik beteg terhesről, vajudóról vagy gyermekágyasról vihető át élő korukban az egészséges egyénre, hanem csak az olyan betegekről, a kik bomlott anyagot termelnek. Halála után


188

mindegyik gyermekágyasról átvihető a gyermekágvi láz egészségesekre, ha a hulla elérte a rothadás kellő fokát.

Az angolok, abból a tapasztalatból kiindulólag, hogy a gyermekágyi láz ragályos, nem látogatnak egészséges terheseket, vajudókat vagy gyermekágyasokat, ha megelőzőleg beteg terheseknél, vajudóknál vagy gyermekágyasoknál jártak a nélkül, hogy kezeiket chlorral meg ne mosnák, át ne öltözködnének, s ha a megbetegedések száma szaporodni kezd, utazásra kelnek s egy időre teljesen felhagynak az orvosi gyakorlattal. Az angol orvosok egy gvermekágyas hullájának bonczolatától nem mennek egészséges terheshez, vajudóhoz vagy gyermekágyashoz a nélkül, hogy előzőleg chlorral ne mosakodnának, ruháikat fel ne váltanák.

Az angol orvosok mindazokban az esetekben, melyekben a beteg terhes, vajudó vagy gyermekágyas nem termel bomlott anyagot, felesleges dolgot mívelnek; de valahányszor azok bomlott anyagot termelnek, az angol orvosok, azzal a szándékkal, hogy megsemmisitsenek egy contagiumot, megsemmisítik magát a bomlott anyagot, mely, ha átvitték volna egészséges terhesre, vajudó vagy gyermekágyasra, gyermekágyi lázat idézett volna elő.

Gyermekágyasok hullájának bonczolata után az angol orvosok chlormosásokkal széf akarják roncsolni a contagiumot s e közben a bomlott anyagot pusztítják el, melylyel kezeiket beszennyezték.

A német és franczia orvosok abban a meggyőződésben, hogy a gyermekágyi láz nem ragályos természetű, de a bomlott anyag révén való átvihetőségét nem ismerik, gyermekágyasok hulláinak bonczolása, valamint beteg terhesek, vajudók és gyermekágyasok meglátogatása után, még ha azok bomlott anyagokat is termelnek, chlormosás végzése nélkül elmennek egészséges terhesekhez, vajudók és gyermekágyasokhoz, s ily módon átviszik ezekre a bomlott anyagot, mely, ha felszívódik, gyermekágyi lázat idéz elő.

E miatt angol szülőházakban elesnek azok a megbetegedések, melyeket német és franczia szülőházakban a gyermekágyas hullái vagy a beteg terhesek, vajudók és gyermekágyasok okoznak; innen van a kedvezőbb egészségi állapot az olyan szülőházak gyermekágyasai körében, melyekben a gyermek-


189

ágyi lázat ragályos bajnak tartják. De hogy ezekből a forrásokból számos megbetegedést okozó bomlott anyag eredhet, arra tanulságos közleményt tett közzé CHIARI a cs. k. bécsi orvosegyesület folyóiratában (I. évfolyam, 1855 február 19-ike, 8-ik szám).

Intelmek a gyermekágyi járvány elháritására
néhai CHIARI tanártól.

Bátor vagyok egy oly tárgyra hivni fel a figyelmet, mely, ha sokszor is szóltak már róla, mégis sokféle felvilágosításra szorul. Az úgynevezett gyermekágyi járványok keletkezéséről és elhárításáról van szó; azért mondom, hogy "úgynevezett", mert megállapított tény, hogy az efféle megbetegedések korántsem fordulnak elő nagyobb kiterjedésű vidékeken egyszerre nagyobb számmal, hanem köztudomásúlag többnyire csak szülőházakban és azokban sem egyenlően elosztva a különböző osztályokra.

Nem akarok e helyütt visszatérni ennek a valósággal szörnyűséges betegségnek keletkeztető okáról nyilvánított nézetekre, azonban legyen szabad a gyermekágyasok számos megbetegedéseinek alkalmi okairól néhány megfigyelést közölni, melyet hivatalos működésem alatt Prágában tettem.

1853 január 23-ikától 27-ikéig egy először szülőnél a szülésnek a jelzett időszakon át, a méhszáj megvastagodása és a szülés folyama alatt beállott utólagos üszkösödése következtében való elhúzódását észleljük. Miután hiába próbáltunk meg fürdőket, befecskendéseket, lobellenes eljárást, a porczkeménységű és ujjnyi vastagságra megduzzadt méhszáj bemetszéseit, a hosszú szülési folyamat alatt már elhalt magzatnak feldarabolásához fogtunk, hogy négy nap után végül befejezzük a szülést. A hüvelyváladék a két utolsó napon barnás, szennyes szinü és rendkívül bűzös volt. A gyermekágyas súlyos endometritis septica-ban megbetegedett és február 1-sején meghalt benne. Attól a naptól fogva, hogy ez a szülőnő a szülőszobában feküdt, kilencz más vele egyidejüleg ott fekvő szülőnő is megbetegedett és egynek kivételével valamennyi meghalt. Január utolsó napjaitól fogva egész május haváig húzódott el a sok megbetegedés s a régi kedvező egészségi


190

viszonyok csak októberben állottak ismét helyre a gyermekágyasok közt.

Bizonyossággal véltem ebből látni, hogy az adott esetben a sűrűbb megbetegedéseket üszkös anyagoknak beteg szülőnőkről egészséges egyénekre való átvitele okozta. Csak természetes, ha a legnagyobb óvatossággal jártunk el e közben, nehogy e deletaer anyagokat a vizsgálatok révén átvigyük; ennek daczára feltehető, hogy egy ilyen betegnek és több egészséges szülőnőnek együttartózkodása alatt egy és ugyanabban a nem is tágas helyiségben a különböző mediumok a deletaer anyagokat átvihették. A mint azonban megkezdődtek a megbetegedések, érthető volt, hogy egy oly intézetben, melynek helyiségei a szülések nagy számánál fogva alig mondhatók elégségeseknek, ugyanaz az ok a betegségnek további fennmaradását is előidézte.

Az eddig mondottakkal még nem akarom azt a nézetet hangoztatni, mintha az összes úgynevezett gyermekágyi járványoknak ezen a módon kellene keletkezniök, de azt hiszem, hogy egy olyan körülményre hívtam fel a figyelmet, mely nagyobb szülőházakban is beállhatott és be is áll.

Nézetem helyességét, sajnos, egy második szomorú alkalom is megerősítette. 1853 októberében, néhány nappal Prágába való visszatértem előtt, több heti szünidei utazásom után egy napokon át vajudó asszonynál medenczeszükület miatt perforatiot kellett végezni. Ez a gyermekágyas endometritis septica-ban halt meg az ízületi porczok elevesedése mellett. Ettől az időtől fogva megint nagy számmal fordultak elő a rosszindulatú megbetegedések esetei és csak november közepén szűntek meg. Ettől kezdve prágai működésem leteltéig, vagyis tavaly augusztus végéig, oly szerencsés voltam, hogy többé az odavaló klinikán nem fordult elő nagyobb számban a szörnyű baj.

Ezzel a két észlelettel egyebet sem kívántam feltüntetni, mint azt, hogy bizonyos körültekintéssel számos, a szülőházakban előforduló megbetegedés keletkezése módjának nyomára lehet jutni.

Egyébiránt már SEMMELWEIS utalt a keletkezésnek erre a módjára s az itteni bába-klinikán is hasonlót észleltek az oszszel, miként arról SPÄTH dr. barátom bizalmasan értesített.


191

Lelkiismeretbeli dolognak tartom ezen észleletek ismertetését, mert ha nem is azt akarom velük kifejezni, hogy a járványok keletkezésének ez az egyedüli módja, mégis irányításul szolgálhatnak és nagy gyakorlati haszonnal járhatnak a szülőházak beosztása és berendezése körül. E tekintetben sürgető szükségnek tartom, hogy nagyobb szülőházakban több szülőszobát tartsanak készenlétben, hogy a jelzett esetekben az elhúzódó szüléseket a rendes lefolyásúaktól el lehessen különíteni. Hogy ezen elkülönítés a tanítás munkája alkalmával is szem előtt tartandó, magától értetődik.

A fentjelzett nézetből az következvén, hogy a rothadó deletaer anyagok átvitelétől függ a gyermekágyi megbetegedések elterjedése a nagyobb szülőházakban, a lehetőségig igyekeztem ezt az okot megszüntetni, s ezért a vezetésem alatt álló intézetben a következő kórhárító rendszabályokat állítottam fel:

  • 1. A tanítást úgy osztom be, hogy az egyes szülőnőket soha sem vizsgálja meg ötnél több hallgató; minden jelenlevő tartozik kezeit chlormészoldatban megmosni.

  • 2. Hogy a jelöltek ne jöhessenek egykönnyen boncztani foglalatoskodásaikról a klinikára, ezért nyáron is, télen is reggel 7–9-ig tartom meg a beteglátogatást.

  • 3. Figyelmemet a fehérnemü gondos tisztítására is fordítottam; a második járvány alkalmával elrendeltem, hogy a nemi szervekre helyezendő takarókendőket házon kívül mossák.

  • 4. Könnyen elképzelhetőnek tartottam továbbá, hogy a gyermekágyasok tisztításához használt szivacsokkal, ha a gyermekágyas pld. gyermekágyi fekélyekben szenvedett, ezt a bajt más gyermekágyasra is át lehet vinni. Ezért úgy intézkedtem, hogy a gyermekágyasok nemi szerveit ne szivacsokkal, hanem csak fecskendők segélyével tisztogassák meg, mert míg az előbbiek könnyen érintkezésbe jutnak a szülőrészekkel, az utóbbiakkal ez nem egykönnyen történhetik.

  • 5. A nehezebb betegeket igyekeztem eltávolítani a szülőintézetből, a mennyiben a kórházba vitettem őket át. Ez a rendszabály más okból. t. i. helyszűke miatt is szükségessé vált. Hogy az ily betegek feltorlódása a szülőintézetekben úgy physikai, mint erkölcsi tekintetekből mindenképen meggátlandó, mindenki előtt világos lehet.

    192

  • 6. A fentebb hangoztatott nézetből folyik az is, hogy valamely szülőházban számos megbetegedés fellépése esetén a helyiségek, valamint a kórház egész berendezésének változtatása kitűnő eszköznek mondható arra, hogy a betegség terjedését meggátolja.

    Ezért czélszerünek láttam hasonló új intézetek felállításánál Oly módon rendezni be az épületet, hogy pld. itt hely-ben minden szülészeti klinikának meg volna a maga külön épülete, mely még a fehérnemü dolgában is teljesen el lenne választva a másik klinikától. "Mivel rendszabályaim alkalmazása által, a mennyiben azok foganatosítása hatalmamnhan állott, alkalmam nyílt tapasztalni, hogy a gyakori gyermekágyi megbetegedések egy-két-hónap alatt ismét megszűntek, azt hiszem. hogy sürgősen ajánlhatom azokat.

    CHIARI-nak ezen észleleteiből láthatja az olvasó, hogy a beteg szülőnőtől vagy gvermekágyastól származó bomlott anyag mily sok megbetegedést képes létrehozni. De hogy az ilyen betegektől származó bomlott anyag nem egyedüli forrása az úgynevezett gyermekágyi járványnak, bizonyos abból, a mit a 153–154. lapon a bomlott anyag forrásairól mondottunk, mely az osszes eddig észlelt s talán még ezután is észlelendő úgynevezett gyermekágyi járványokat idézte elő s talán még elő fogja idézni.

    Hogy azokban a szülőházákban, melyekben a gyermekágyi lázat ragályosnak tartják. s a melyekben a contagium elpusztításának szándékával, chlormosások által elpusztítják a bomlott anyagot, mely beteg terhestől, vajudótól, gyermekágyastól vagy gyermekágyi lázban elhaltak hullájáról véve, a chlormosások nélkül bizonyára számos megbetegedést okozott volna, kitünik egy jelentésből, melyet LEVY dr. kopenhágai tanár a szülőházakról a szülészeti gyakorlati tanításáról Londonban és Dublinban a "Bibiothek for Laeger" hasábjain közzétett. MICHAELIS G. A. kieli tanár ezt a jelentést a "Neue Zeitschrift für Geburtskunde" 27. kötete 3. füzetében, a 392. lapon németül is közölte.

    Nem mondhatok le róla, hogy a fordítónak előszavát e helyütt pontosan közzé ne tegyem.

    Egy utazás alkalmával, melyet rövid idő előtt fejeztem


    193

    be, alkalmam volt az előttem fekvő jelentés tartalmának hűségéről meggyőződni; ez a meggyőződés már a jelentés összeállításának szorgalma és alapossága következtében is minden olvasón erőt fog venni.

    A szerző vizsgálatainak főszempontja azon körülmények felderítése volt, melyek közt a gyermekágyi láz fel szokott lépni s azon eszközök megnevezése, melyekkel leküzdése szerencsésen sikerült. A legfontosabb eredniénveket e tekintetben az angol intézetek szolgáltatták, meri a szülőházak ezen pestise legtöbbször és időnkint legerősebben azokat tette próbára; mégis az utolsó évtizedekben sikerült nekik egészségügyi rendszabályok segélyével a gyermekágyasok halandóságát annyira csökkenteni, hogy a londoni és dublini intézetekben alig haladja meg az egy százalékot.

    A continensen, sajnos, még nagyon távol vagyunk ily szerencsés eredménvektől. Néhány eddigelé megkímélt kisebb intézettől eltekinte, a betegség úgy látszik, az intézetek kora szerint mind gyakrabban s öldöklőbb módon pusztít. Már-már fennállásukat is fenyegeti a tudomány fejlődéséhez és a gyakorlati tanításhoz annyira szükséges szülőházaknak. Fájdalom, bekövetkezett ez a vezetésem alatt álló intézetben is és a körülményekből úgy tetszik ki, hogy Kopenhágában is így áll a dolog. Mind a két helyen új építkezéshez kell majdan folyamodni, s ha a kormány megadja hozzá ezuttal is a szükséges költséget, egy újabb kudarcz a szülőházak végleges bcszüntetését vonná maga után.

    Ez a veszély azonban nemcsak bennünket fenyeget; idővel eléri mind a hasonló intézeteket, a melyekben kedvezőbb egészségi viszonyok helyreállítása nem sikerül.

    A műveltség és emberiesség terjedésével azokon a helyeken is, a hol közömbösen viselkedett mindeddig a közvélemény a rettenetes emberáldozatok láttára, még egykoron hatalmasan fel fogja emelni szavát; akkor pedig biztos lehet diadaláról: vagy bezárják, vagy egészségesekké kell tenni a szülőházakat. A tudomány virágzása és tekintélye nevében azonban azt kell óhajtanunk, hogy eddig a kényszerig ne is jusson a dolog; hogy előbb kell nekilátnunk, még mielőtt a nép dühe mindent lerombol s elpusztít.

    Hogy az egyes megbetegedések orvoslásától nem vár-


    194

    ható e járvány elfojtása, az avatott előtt nem szorúl bizonyítékra. Csakis beható és szigorúan követett rendszabályok a tisztaság, szellőztetés stb. terén fognak czélhoz vezetni s az angolok tapasztalatai azzal kecsegtetnek, hogy a sikert biztosra is vegyük.

    Angol kartársainknak hálával tartozunk áldásos fáradozásaikért, s egy jobb jövő reményének nyujtásáért; és mi nem tehetünk jobbat, mintha pompás berendezéseiket szemügyre vesszük s tanulságot mentünk belőlük.

    A legnagyobb előzékenységgel mutatták meg nekem intézeteiket, s egy oly vezetővel ellátva, mint a minő LEVY tanár közleménye, érthető, hogy a legrövidebb idő alatt is teljesen tájékozódik az ember az angol intézmények megtekintésében.

    Tavaly tették meg Bécsben a szerencsés felfedezést, hogy a kezeknek chlorral való tisztávátétele által a vizsgálat előtt, a szülőház azon osztályában, melyben annakelőtte rettenetesen pusztított, most feltűnő módon korlátok közé szorult a betegség. Ezen szer használata folytán a halottak száma csaknem egy tizedére esett le a rendes számnak; a mi rendkívül fényes eredmény.

    Kétségen felül SEMMELWEIS dr., kinek e felfedezést köszönjük, legközelebb bővebben fog nyilatkozni a dologról; és ha nem csal minden a világon, akkor ezen szernek használata a többi általános fertőtlenítő szerekével együtt boldogabb időket fog szülőházainkra hozni.

    A bécsi tapasztalatokról SCHWARTZ HERMANN dr., holsteini orvos volt szíves értesíteni, kinek e helyütt köszönetemet fejezem ki.

    Kiel, 1848 április 17-ikén.

    A londoni szülőházak számadatai LEVY dr. tanár közlése szerint a következők:


    195

    XXV. TÁBLÁZAT
    Szülőnő és meghaltak kimutatása a londoni British-Lying-in Hospital-ban annak alapítása óta, 1749 november-étől 1846 deczember 31 -ig.

    [...]

    98 év alatt          36337 gyermekágyas közül 490 = 1.34 százalék.


    196


    197

    XXVI. TÁBLÁZAT
    II. Queen-Charlottes Lying-in-Hospital

    [...]

    15 év alatt [1828–1842] 3070 gyermekágyas közül 52 = 1.69 százalék.


    198

    XXVII. TÁBLÁZAT
    III. The city of London Lying-in-Hospital

    [...]

    24 év alatt [1827–1850] 10868 gyermekágyas közül 154 = 1.43 százalék.

    Az utolsó négy évet ARNETH munkájából vettem,1 ki az 1848. esztendőről így szól: "Sajnálom, hogy nincs módomban megmondani, mint viselkedett 1848-ban a halandóság, mely

    1 Über Geburtshilfe u. Gynaecologie in Frankreich, Grossbrittanien u. Irland. Wien 1853.


    199

    ebben a szülőházban annyi sok áldozatot szedett, London többi intézetében."

    Mellékesen jegyzem meg, hogy Mrs. WIDGEN, a mindjárt szóbakerülő intézet egyaránt okos, mint tapasztalt bábája, egy az intézetben végzett bonczolatot a járvány kiinduló pontjának tartotta, a nélkül, hogy ezt a véleményt szájába adtam volna.

    XXVIII. TÁBLÁZAT
    IV. The general Lying-in-Hospital

    [...]

    18 év alatt [1829–1846] 3152 gyermekágyas közül 122 = 3.88 százalék.

    Ennek az intézetnek egészségi viszonyairól LEVY dr., tanár a következőket mondja:

    A kórháznak ily módon előállott egészségügyi tekin-


    200

    tetben váló változásai az utóbbi három és fél év alatt sokkal sajátszerübbek, semhogy érdek nélkül való lenne, egyet-mást azon iparkodásokról és kisérletezésekről megtudni, a miket előzőleg e czélból végeztek, s a mikről az ismeretes "Health of town's Commissions firsl report" Vol. 1, pag. 117–21 hiteles felvilágosítást nyujtanak. Látható innen hogy 1838-ig a kórházi epidemiák ellen (endemiák ellen – a szerző megjegyzése) palliativ [enyhítő] eszközökkel is beérték. A mennyiben azonban túl is néztek a kórház épületén, észrevették, hogy az épület tőszomszédságában, alig 30 lábnyira a faltól, több mint 1500 láb méretű nyilt árkok húzódtak, melyek a szomszédos szegényház s az erősen beépített városi menedékház levezető csatornájának tartalmát felvették. Az árkok tartalma megrekedt s az állandó gázképződés következtében bomlások szinhelye volt.

    Sok nehézség és a vízvezetéki bizottsággal való sok vitatkozás után végre sikerült a kórház igazgatóságának 1838 októberében, a nagy költségekben való részvétel fejében egy 664 lábnyi hosszú területen tiszta állapotba hozni és fedelezés alá juttatni az árkokat; ekkor azonban elkövették azt a balfogást, hogy a fekete bűzös iszap rengeteg mennyiségét, a helyett, hogy elszállították volna, a szomszédos telken szétterítették, a miáltal természetesen a kigőzölgési területet első időben igen megnagyobbították. Mint ennek valószínüen közvetlen hatását véli RIGBY felemlíthetni azt, hogy ezen lelkiismeretlen rendszabálv meghozatalának első 24 óráján belül a gyermekágyi láznak két esete fordult elő a kórházban, mely az utolsó időkben teljesen ment volt e betegségtől. Ez a munka azonban észrevétlen befolyással volt a kórház későbbi egészségi viszonyaira, miért is, mivel a kórházi orvosok mindeddigelé a szobák elégtelen szellőzéséről panaszkodtak, 1842 elején REID dr.-nak melegítő- és szellőzőkészülékét alkalmazták.

    Miként előbb már említve volt, ennek hatása nem mutatkozott rögtön, minthogy a gyermekágyi láz még 1842 utolsó hónapjaiban és az 1843. év elején is több áldozatot követelt. Ennek oka, RIGBY dr. meggyőződése szerint, csakis abban a rosszindulatú ellenkezésben rejlett, melyet az egész női szolgálati személyzet az új szellőző készülékkel szemben tanusított, a mennyiben csak a legnagyobb nehézség árán s akkor sem mindig volt visszatartható attól, hogy időszerütlen csukogatás


    201

    s nyitogatással teljesen megakadályozzák a szobák szellőzéset, s ezért azt tartja, hogy csakis a személyzet egy részének felváltása s az összes szellőzési előirásokat megbizhatóan követő egyén alkalmazása fogná lehetővé tenni a készülék hatásainak kiismerését, a mit annyira fontosnak tart, hogy csakis a megjavított szellőzésnek tulajdonítja az 1843. év tavaszán a kórház egészségi viszonvaiban beállott figyelemreméltó változásokat.

    Szerencsétlenségül azonban fenmarad egy kétely a dologban; ugyanebben az időben ugyanis olyas valami történt, a minek más helyről nagy befolyást tulajdonítottak. 1843 elején ugyanis REID dr. figyelmessé lett arra a körülményre, hogy itt-ott valami bűzös folyadék szállt fel a pinczeboltozat alapjáról, a szellőző kémény tüzelő helyéről; a víz vizsgálata után arra a meggyőződésre jutottak, hogy annak a közeli csatornalefolyásból kell erednie. Ezért a ház összes csatornáinak utána néztek. Nos, a főcsatornát néhány fadarabbal annyira eltömeszelve találták, hogy erős volt a gyanú, hogy inkább rosszindulat, mint véletlen játszott a dologban közre; e mellett a pinczepadló közeli részét is mindenféle tisztátlanság fedte és beitta volt, úgy hogy érthetőleg lehetetlen volt megállapítani, mióta tartott már ez az állapot.

    Mivel ennek a miasmás forrásnak felfedezése és elhárítása időbelileg az új szellőzőkészülék alkalmazásával össze esett, természetes, hogy a vélemények eltértek s annak eldöntése, vajjon e körülmények melyikének volt lényegesebb része a kórház későbben oly kedvezőtlenre fordult egészségi viszonyaiban, kétessé vált. RIGBY dr., mint említve volt, nagy súlyt helyez a szellőzésre, s minden más körülményre kevesebb fontosságot vet, a mennyiben az épület oldalán fekvő boltozatétól eltekintve, minden pinczenedvességet tagadásba vesz s csak ott ismeri el, a hol épen fel lett fedezve, a mellett pedig a pinczepadló említett állapotának leirását nagyon túlzottnak tartja. Mások ellenben, kik nem nézték a szellőzőkészülék működésének megakadását, különös súlyt helyeznek a szellőzés ellen való azon érvelésre, hogy az már egy esztendőn át működésben volt, a nélkül, hogy a gyermekágyi láz epidemikus (endemikus – a szerző megjegyzése) fellépését megakadályozta volna. Ehhez vehetjük még azt is, hogy az előbb említett előnyös


    202

    elhelyezésű londoni intézetek mesterséges szellőzőkészülékek nélkül, sőt kevésbé megfelelő térbeli viszonyok mellett is általában véve igen kedvező egészségi viszonyok közt voltak az egész év folyamán; nem lehet azonban eltekintenünk másfelől attól sem, hogy még ha a legközelebbi és legkárosabb kórforrás meg is lett szüntetve, azért mégis több ilyen volt kimutatható a kórház mélyen fekvő, posványos környékén; ilyenek voltek a többi, közel fekvő bűzös árkok, melyek erősen befolyásolták az egészségi állapotokat. Ezen felhozott kedvezőtlen viszonyoknak akkora jelentőséget tulajdonitottak az 1842. évi katastropha alkalmával, hogy az említett FERGUSSON dr. 1839-ben ismeretes iratában a gyermekágyi lázról (a 104. lapon) azt mondja: "A General-Lying-in-Hospital egészségtelen volta a tenger színe alatt fekvő helyzetének tulajdonítandó, melyet a nyilt árkoknak hálózata vesz 1500 láb kiterjedésben körül, s a melyek a Lambeth-kerület összes szennyét magukba gyüjtik s néhol 30 lábnyi messzeségre sincsenek az épület falától. "

    Hogy vajjon a gyermekágyasok egészségi állapota azért javult-e meg e szülőházban, mert egy czélszerűen berendezett szellőzőkészülék segítségével a régebbi rossz szellőzési viszonyok közt fejlődött deletaer anyagok most már nem képződhettek, avagy azért, mert az árkok tisztogatása és befedése következtében amaz anyagok többé nem jutottak be a szülőházba, ez a mi jelenlegi mérlegeléseink szempontjából meglehetősen mindegy; minékünk mind a két eset bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a nagyobb halandóságot ebben a szülőházban semmi atmosphaerikus-kosmikus-tellurikus befolyások okozták, hanem igenis: a deletaer anyagoknak a szervezetbe jutása.


    203

    XXIX. TÁBLÁZAT
    SZÜLŐHÁZAK IRLANDBAN
    I. Dublin (Rotunda) Lying-in-Hospital

    [...]

    Az utolsó öt esztendő ARNETH munkájából közöltetett.

    [...]

    93 év alatt [1757...1849] 139749 gyermekágyas közül 1966 = 1.23 százalék.


    204


    205

    XXX. TÁBLÁZAT
    II. Coomte Lying-in-Hospital

    [...]

    14 év alatt [1833–1846] 5937 gyermekágyas közül 71 = 1.19 százalék.

    WESTERN LYING-IN-HOSPITAL

    Erről a szülőházról következőkép nyilatkozik dr. LEVY tanár: "Sokkal kisebb méretekben és főleg a gyakorlati oktatás czéljaira rendezték be körülbelül 12 év előtt az azóta Western Lying-in-hospital-nak elnevezett kórházat az Arran-quai egyik kis magánházában. Az intézetet, melynek élén dr. CHURCHILL tanár áll, a közjótékonyság tartja fenn, a hallgatók pedig díjat fizetnek a tanitásért és részint (5–6-an) a házban magában, részint (jelenleg 7–8-an) rajta kívül laknak. Az intézet négy kicsiny, szegényesen berendezett helyisége, mindegyik négy-négy ágygyal, évente mintegy 120 szülőnőt vesz fel, de ezeken kívül a hallgatók támogatásával még körülbelül 600 szülőnőt lát el saját lakásaikban. A tanítás ugyanúgy van szervezve, mint a Coombe-hospital-ban, s úgy látszik az egészségügyi viszonyok terén elért eredményeik igen kedvezőek, minthogy CHURCHILL számadatai szerint 3211 szülőnő közül, kik az ala-


    206

    pítás óta 1843-ig az intézetben s az intézeten kívül ápoltattak, csak 15 halt meg, tehát 214 gyermekágyasra esett 1 haláleset, vagyis 0.46 százalék; a szülőházban s a rajta kívül ápoltakról elkülönített adatok nem állanak rendelkezésre.

    Az ennél is kisebb méretű Anglesea és Victoria-alapítványi házak sokkal jelentéktelenebbek, semhogy további figyelmet igényelhetnének."

    AZ EDINBURGI SZÜLŐHÁZ

    1823-tól 1837-ig ebben a szülőházban 2890 szülés fordult elő; ezek közül meghalt gyermekágyi lázban 36, vagyis 1.24 százalék.

    Hat országra szétszórt nyolcz szülőházat mutattunk be eddig az olvasónak; hétben a halandóság alig valamelyest meghaladja az 1 százalékot, a nyolczadikban 3 százalékot tett ki. Ezen nagyobb halandóság kóroktani momentumát nem találjuk meg az atmosphaerikus befolyásokban, hanem a szülő-házat körülfogó levezető-csatornák deletaer anyagaiban.

    Miben rejlik az oka, hogy az atmosphaerikus befolyások az egyesült hármas-királyságban oly feltűnően kimélik a gyermekágyasokat, s hogy a német és franczia szülőházakban oly nagy számban pusztítják őket.

    Ennek az oka abban van, hogy nem is atmosphaerikus befolyások azok, melyek a német és franczia szülőházak gyermekágyasait annyira pusztítják, hanem hogy egy bomlott állati szerves anyag az, mely kívülről jut az egyének szervezetébe és okozza a hármas-királyság, Német- és Francziaország szülőházaiban a halandóságot; csakhogy a német és franczia szülőházak viszonyaiban rejlik, hogy azokban sokkal gyakrabban kerül ez az anyag az egyének szervezetébe s innen a nagyobb halandóság. A hármas-királyságban ez ritkábban történik, ezért a halandóság itt sokkal kisebb.

    Az angolok ragályosnak tartják a gyermekágyi lázat, ezért chlormosásokat használnak s azokkal elpusztítják a bomlott anyagot, mely beteg terhesektől, vajudóktól, gyermekágyasoktól és gyermekágyi lázban elhaltak hulláiról ered, és a melyet a német és franczia szülőházakban nem pusztítanak


    207

    el, miért is számos megbetegedést okoz, mint azt CHIARI ki is mutatta.

    A német és franczia szülőházakban igen gyakran oly betegektől vagy hulláktól származik a bomlott anyag, kiknek semmi közük se volt a gyermekágyi lázhoz; ezek a szülőházak rendszerint összeköttetésben vannak a nagy kórházakkal s ezért a hallgatók hol a hullakamrában, hol a szülőházban, hol a sebészeti, hol az orvosi osztályon foglalatoskodtiak, a mi által közvetitőivé lesznek azon bomlott anyagoknak, melyek a szülőházban oly sok szerencsétlenséget idéznek elő.

    A hármas-királyság szülőházai megannyian önálló intézetek, s már a kórházaktól való nagy távolságuk miatt is rá van a hallgató utalva, hogy csakis a szülészettel foglalkozzék.

    Ha a londoni szülőházak kedvezőbb egészségi állapotát annak a körülménynek akarnánk tulajdonitani, hogy ott soha több mint két hallgatót nem tanítanak, akkor legyen szabad azt a megjegyzést tennem, hogy valamely hallgató talán mégsem nevezhető atmosphaerikus befolyásnak, s hogy a gyermekágyi láz, melyet a hallgatóknak bomlott, anyagokkal szennyezett keze idéz elő, nem mondható epidemikus gyermekágyi láznak.

    Hogy nem közömbös dolog, vajjon sok vagy kevés hallgató vizsgál-e bomlott anyagokkal szennyezett kézzel, könnyen belátható; azonban teljességgel közömbös, hogy sok hallgató vizsgál-e tiszta kézzel vagy kevés. Hogy nem a számuk a fontos, hanem a kezük tisztasága, azt a dublini szülőház bizonyitja, melyről LEVY azt mondja: "... azonban egy gyakorlati iskolát tartottak fenn, melyben az idők folyamán több ezer ifjú orvos kereste Angolország minden vidékéről gyakorlati kiképeztetését a szülészetben; és végül teljes bizonyítékot szolgáltattak a világnak az iránt, hogy csak a bátortalanság babonájának mondható, ha az oktatás és a tudomány szükségleteinek számonkívül hagyásával azt mondják, hogy a visszariasztó halálozás a nagyobb szülőházak kikerülhetetlen jellegzetességeihez tartozik".

    Hogy nem a vizsgáló kezek számán, hanem a tisztaságán múlik a dolog, ezt a bécsi első szülészeti klinika bizonyítja, a hol 1847 áprilisében chlormosások végzése nélkül, 20 hallgató mellett, 312 gyermekágyas közül meghalt 57, azaz 18.27


    208

    százalék, míg 1848-ban chlormosásokkal, 42 hallgató mellett, 3556 gyermekágyas közül meghalt 45, azaz 1.27 százalék.

    Hogy kézzelfoghatólag mutassam be a halálozási viszonyok különbségét egyfelől oly szülőházakban, melyekben csak ritkán, – s másfelől az oly szülőházakban, melyekben gyakran vitetik be kívülről az egyének szervezetébe a bomlott anyag: a dublini és a bécsi szülőházak 66 évről szóló számadatait egybeállítottam; több azonos esztendőről nem vagyok adatok birtokában. Mind a két szülőház orvosok tanítására szolgáló intézet.

    XXXI. TÁBLÁZAT Dublini szülőház   –  Bécsi szülőház

    .

    [...]

    A bécsi szülőház halandósága:

    [...]

    66 év alatt [1784–1849] 153841 gyermekágyas közül 6224 = 4.04 %

    A dublini szülőház halandósága:

    [...]

    66 év alatt [1784–1849] 141903 gyermekágyas közül 1758 = 1.21 %


    209


    210

    Ugyanezt a halandósági különbözést találjuk a dublini szülőháznak a párisi Maternité-val való összehasonlításánál, a mint azt a XXXII. táblázat mutatja:

    XXXII. TÁBLÁZAT
    Párisi Maternité    –     Dublini szülőház

    [...]

    A párisi Maternité halandósága:

    [...]

    19 év alatt [1828–1848] 58374 gyermekágyas közül 2441 = 4.18 %

    A dublini szülőház halandósága:

    [...]

    19 év alatt [1828–1848] 38254 gyermekágyas közül 520 = 1.35 %


    211

    Hogy a halandóság a Maternité gyermekágyasai közt már régen azon idő előtt, melyről e táblázat szól, igen nagy volt, OSIANDER-nek már előbb idézett művéből is kitetszik. Az 31. lapon így szól OSIANDER: "1797 deczember 9-ikétől fogva 1809 május 31-ikéig 17308 nő szült. Ezek közül legkevesebb 2000-en súlyosan megbetegedtek, 700-an meghaltak és felbonczoltattak; meghalt tehát 4.04 százalékuk."

    A 242. lapon így ír: "A gyermekágyasok kis medenczebéli szerveinek lobja az a betegség, melyet rendesen a gyermekágyi láz nevével illetünk, s a mely minden nagy és zsúfolt szülőházban otthonos szokott lenni, a párisi szülőházban is gyakran előfordul. Főleg a téli hónapokban észlelik e betegséget gyakran, s noha voltaképen szünetlenül uralkodik, mégis iszonyattal emlékeznek arra a két esztendőre (1803 és 1808 közt), melyben endemikusan pusztított és temérdek gyermekágyast ragadott el."

    Bár biztossággal sehol sem tudtam meg a gyermekágyasoknak ezen két év alatt volt halandóságát, s a Maternitéről szóló értekezés óvatos szerzői1 nem beszélnek róla határozottsággal, mind a mellett mindenből csak azt látom, hogy

    1 Mémoire sur l'hospice de La Maternité, Paris 1808. Ezen közleménynek mind a három szerzője a kórházi irodának alkalmazottja s a vezetőség részéről az adatok közlésénél tanusított óvatosságért dicséretben részesült.


    212

    annak igen nagynak kellett lennie, főleg azonban abból, hogy a megnevezett öt esztendő alatt (melyen belül két éven az említett gyulladás uralkodott) a halandóság aránya 1:23 volt, míg egyébkor állítólag 1:32. Ez alatt az öt esztendő alatt 9645 nő közül 414 halt meg, nagyobbára a kis medenczebéli szervek gyulladásában, tehát 4.29 százalék.

    Ugyanezt a halandósági különbséget találjuk a dublini szülőháznak a Dubois-féle klinikával való összehasonlításánál, a mint azt a XXXIII. táblázat mutatja:

    XXXIII. TÁBLÁZAT
    Dubois klinikája Párisban     –     Dublini szülőház

    [...]

    Dubois klinikájának halandósága:

    14 év alatt [1835–1848] 9273 gyermekágyas közül 422 = 4.56 %

    A dublini szülőház halandósága:

    [...]

    14 év alatt [1835–1848] 26770 gyermekágyas közül 404 = 150 %


    213

    Ha a négy londoni és a két dublini szülőház évről-évre külön szóló jelentéseit összevetjük, a következő igen fontos táblázat kerül ki. 262 év alatt e hat szülőházban ápoltatott: 219133 gyermekágyas, kik közül meghalt 2855, vagyis 1.30 százalék. A halandóságot a XXXIV. táblázat tünteti fel.

    XXXIV. TÁBLÁZAT

    [...]

    262 év [több helyről többször számolva] 219133 [gyermekágyas közül meghalt] 2855 [=] 1.30 %

    Hogy a szülőházakban a nagy halandóságot nem atmosphaerikus befolyások okozzák, azt az a körülmény is bizonyítja, hogy az olyan városokban, a melyekben több szülőház van, nem mindig egyidejűleg kedvezőtlenek a gyermekágyasok egészségi viszonyai; pedig azoknak kellene lenniök, minthogy egy és ugyanazon város különböző szülőházai nem lehetnek egy időben különféle atmosphaerikus befolyásoknak alávetve.

    Hogy ezt tisztán lássa az olvasó, összeállítom a négy londoni szülőház öt legrosszabb esztendejét.

    XXXV. TÁBLÁZAT

    1838-ik évben

    Gyermekágyasok
    száma

    Halottak
    száma

    Százalék

    The general Lying-in-hospital
    British Lying-in-hospital
    Queen-Charlottes Lying-in-hospital
    The city of London Lying-in-hospital
      71
    142
    202
    600
    19
      5
      5
    13
    26.76
      3.80
      2.47
      2.16
    1841-ik évben
    The general Lying-in-hospital
    British Lying-in-hospital
    Queen-Charlottes Lying-in-hospital
    The city of London Lying-in-hospital
    117
    125
    218
    635
    12
      3
     3
      6
    12.82
      2.40
      1.37
      0.94
    1835-ik évben
    The general Lying-in-hospital
    British Lying-in-hospital
    The city of London Lying-in-hospital
    Queen-Charlottes Lying-in-hospital
    185
    108
    473
    214
    14
      3
      7
      1
      7.67
      2.77
      1.48
      0.47
    1840-ik évben
    The general Lying-in-hospital
    Queen-Charlottes Lying-in-hospital
    The city of London Lying-in-hospital
    British Lying-in-hospital
    210
    199
    590
    113
    15
      3
      6
      1
      7.1
      1.50
      1.01
      0.83
    1842-ik évben
    The general Lying-in-hospital
    Queen-Charlottes Lying-in-hospital
    The city of London Lying-in-hospital
    British Lying-in-hospital
    153
    212
    567
    106
    11
      2
      1
      0
      7.18
      0.94
      0.17
      0.00

    214

    DUBOIS klinikájáról és a párisi Maternité-ról azt mondja ARNETH, hogy 1850-iki párisi tartózkodása alatt a klinikát a számos megbetegedés miatt rövid időre bezárták, míg az egyébként egészségtelenségénél fogva annyira hírhedt Maternité-bnn nem volt egy beteg sem.

    Sőt hogy egy és ugyanazon szülőház különböző osztályai állandóan különböző halandósági viszonyok közt leledzhetnek, azt már Bécsben és Strassburgban láttuk.

    Hogy a szülőházak nagy halandóságát nem az atmosphaerikus befolyások okozzák, bizonyítja az a körülmény is, hogy ugyanannak a helységnek lakói, illetve gyermekágyasai közt, melyben a kór látogatta szülőház áll, nem egyidejűleg pusztít a gyermekágvi láz, noha a szülőház is és a helység is, melyben a szülőház áll, egy időben okvetlenül csak egyféle és nem különböző atmosphaerikus befolyások alatt állhat.

    Hogy pedig olyankor, a mikor a szülőházbeli gyermekágyasokat erősen tizedeli a gyermekágvi láz, az illető helység gyermekágyasai igen jó egészségnek örvendhetnek, ezt a szülő-ázak bezárásának rendszabályai igazolják. Azért, hogy bezárulnak a szülőház kapui, még nem szűnnek meg a szülések; csakhogy nem a szülőházban mennek végbe, hanem mindenfelé az illető helységben; és ezek a szülőnők egészségesek is maradnak, holott a szülőházban ugyanazon helység atmosphaerikus befolyásának áldozatáúl estek volna.


    215

    Igaz, hogy néha a szülőházon kívül is nagyobb számmal halnak meg a gyermekágyasok; csakhogy ezt a nagyobb halandóságot nem lehet atmosphaerikus befolyások rovására irni, mivel a szülőházon kívül fellépő nagyobb halandóság nem mindig esik össze a szülőházban benn fellépővel és azért sem, mivel a szülőházbeli halandóság néha oly magas fokra hág, mint a minőt rajta kívül soha el nem ér; s végül, mert a szülőház falain kívül ritkábban észlelnek halandóságot, mint falain belül.

    Az a gyermekágyi láz, mely a szülőházakon kívül észlelhető, épen olyan, mint az, a mely a szülőházakban benn pusztít; minden esete, egyet sem véve ki, felszívódási láz, melyet valamely bomlott állati szerves anyag felszívódása idéz elő. Ez a bomlott anyag a szülőházakban és a szülőházakon kívül csak ritkán keletkezik magában a megtámadott egyén szervezetében, okozván autoinfectio révén a gyermekágyi lázat. Az esetek túlnyomó többségében úgy a szülőházakban, mint a szülőházakon kívül, a bomlott állati szerves anyag, melynek felszivódása a gyermekágyi lázat okozza, kívülről kerül az egyének szervezetébe; ezek szerint a gyermekágyi láz szülőházakban, szülőházon kívül egyaránt külső fertőzés következtében keletkezik. A gyermekágyi lázat okozó bomlott anyag forrása a hulla; szülőházakban, szülőházon kívül bonczolatokat végeznek orvosok, kik szülészettel foglalkoznak. A bomlott anyag forrásai az oly betegek is, kiknek betegsége bomlott anyag termelésével jár; szülőházakban, szülőházon kívül egyaránt gyógyítanak ily betegeket orvosok, kik szülészettel foglalkoznak; itt is, ott is, a kellő tisztaságnak szemelőltévesztése esetén, bomlásba jutnak az élettani állati szerves termékek s lesznek forrásává a gyermekágyi lázat okozó bomlott anyagoknak.

    Ama bomlott anyag vivője, mely az említett három forrásból ered, szülőházon belül s kívül a vizsgáló ujj, az operáló kéz. Kórházi orvosok, kik a kórházban hullákkal vagy a különböző betegségek bomlott termékeivel szennyezték be kezüket, a kórházon kívül is vizsgálnak és operálnak. Magánorvosok, kik bonczolatokkal, vagy betegségek bomlott termékeivel szennyezték be kezüket, szülészettel is foglalkoznak.

    Nagyon gyakran alkalmaznak az oly betegek tisztántartására, kiknek betegsége bomlott anyagokat termel, bábákat,


    216

    így pl. a méh evesedő rákját fecskendeztetik a bábával; ily módon az közvetitőjévé lesz a bomlott anyagoknak, melyek a szülőházon kívül idézik elő a gyermekágyi lázat.

    A bomlott anyag vivői kívül a szülőházon is lehetnek: műszerek, ágynemű, a körlég stb., szóval: vivője lehet szülőházon belül és kívül minden, a mit a bomlott anyag szennyezett s a a az egyének nemi részeivel érintkezésbe jut.

    De mert nem mindenkor egyidejüleg fertőztetnek az egyének tömegesen a szülőházban és rajta kívül, ezért nem mindig esik egy időre a szülőházbeli és a szülőházon kívüli nagy halandóság a gyermekágyasok közt. Mert magánorvosoknak kevesebb az alkalma a kórházi orvosokénál, hogy kezüket bomlott anyagokkal szennyezzék; ezért fordul a tömeges gyermekágyi láz ritkábban a szülőházakon kívül elő. És végül, midőn a mnagánorvosoknak soha sincs módjukban annyi egyént oly rövid idő alatt megvizsgálni, mint valamely nagy szülőház orvosának, ezért a gyermekágyi láz soha sem fordul elő oly ijesztő arányokban a szülőházakon kivül, mint bennük.

    A legelfoglaltabb orvosnak is napjában csak nehány szülészeti esettel akad dolga, míg mi a bécsi szülőházban sokszor 30–40 szülésbe avatkoztunk bele 24 óra alatt; innen érthető, hogy egy magánorvosnak bomlott anyagokkal szennyezett ujja nem képes a gyermekágyi lázat annyiszor előidézni, mint valamely nagy szülőházban működő orvos ujja. Ehhez jön még, hogy a szülőházon kívül levő egyének rendszerint csak egy orvossal vizsgáltatják meg magukat, míga szülőházban többen, sőt némelyeket sokan vizsgálnak meg s bár egy szennyezett uj elegendő rá, hogy számos megbetegedést okozzon, mégis csak sok vizsgáló ujj közt könnyebben akad tisztátalan, mintha csak az az egy vizsgál.

    Az angolok tapasztalatairól: a gyermekágyi láznak a szülőházakon kívül való keletkezéséről bomlott anyagok átvitele révén rendkívül tanulságos összeállítást közölt ARNETH munkája 334. lapján. 1

    "A gyermekágyi láz oly borzasztó betegség, hogy legnagyobbfokú érdeklődésünkre tarthat számot: miként véleked-

    1 Über Geburtshilfe und Gynaecologie in Frankreich, Grossbrittanien und Irland. Wien, 1853, bei Wilhelm Braumüller.


    217

    iiek róla az angol orvosok általánosságban, különösen pedigbizonyos tekintetben rejlélyszerű vonatkozásairól, I. i. a kór~ktanáról s miként kezelik betegeiket.

    A nagytapasztalatú ROBERTON a nőket azon gyakoriság szempontjából, melylyel őket járványmentes időben a gyermekágyi láz meglepi, felosztja olyanokra, kik háztartásukat teljesen maguk vezetik és olyanokra, kiknek kiszolgálás is áll rendelkezésükre. Tapasztalatai szerint az előbbieket sokkal ritkábban érik a gyermekágyi megbetegedések. A nagyiparú Hulme városának körülbelől 40000 lakója közül rendkívül kicsiny azok száma, kik szolgálót tartanak; a munkás aszszony, a ki a női lakosság túlnyomó többségét teszi, megszokta az öt órai felkelést; ekkor az idősebb gyermekeket munkába küldi, s ha nem is kiséri el maga a férjét a gyárba, háztartása ellátásának és gyermekei gondozásának adja magát, a kik kora reggeltől késő estig pillanatra sem engedik pihenni. Ha a gyermekeket betegség éri, természetesen néki is szaporodik gondja-munkája; terhessége egész idején keresztül, sőt akkor is, ha a szülés beállta elhúzódik. Végzi, egyre végzi ugyanezeket a teendőket mindaddig, míg az erősbödő szülőfájdaimak tovább nem engedik dolgozni. És ezen nélkülözések daczára is Hulme-ban az 1839-től 1849-ig terjedő évtized hivatalos kimutatásai szerint 196 és fél haláleset esik gyermekágyi lázra. Szomszédságának négy más kis városában, melyek lakossága a jobbmodú osztályhoz tartozik, 94 haláleset közül egyet okozott a gyermekágyi láz.

    Másképen alakulnak természetesen a viszonyok járvány idején, a mikor a sok más lakóval együtt kis helyiségekbe szorult. szegény gyermekágyasok bizony gyakran meghalnak, míg a jómódúak, kik tágas lakásban laknak, tisztaságra és gondos ápolásra számíthatnak, sokkal több reményt fűzhetnek felgyógyulásukhoz. Az előbb említett két osztály kedvezőtlenebb viszonyait ROBERTON véleménye szerint a kereskedők és kisiparosok feleségei egyesítik magukban, kik egyfelől rosszúl épített lakásokban élik le napjaikat, másfelől azonban a jobb osztályok gondosabb nevelése, elkényeztetettsége és kedvlelései daczára sem élvezhetik azokat az előnyöket, melyeket azoknak a jómód nyújt.

    Az Angliában tett tapasztalatoknak hosszú sora, melyek


    218

    közül a legfontosabbakkal meg fogunk ismerkedni, a mellett szól, hogy üszkösödő, rothadt anyagok átvitele a szülőnők szervezetébe általában és a hullarészeké különösen gyermekágyi lázat keltett. Többnyire azonban más magyarázatát adták ezen eseteknek, miként erről mindjárt szólani fogunk.

    Az ezen tárgyról megjelent közlemények közül egy sem keltett akkora feltünést, mint STORRS Róbertnek az egyik lapban megjelent czikke, mely a birodalmi jegyzéknek általam sokszor használt évi jelentésében is le van nyomtatva. STORRS a környékén lakó több kartársát írásbelileg megkérdezte tapasztalataik és nézeteik felől, s ezen kérdezősködésnek körülbelől a következő volt az eredménye: REEDAL Scheffieldben egy fiatal embert gyógyított, a ki nyilt lágyéktáji daganatban s a herezacskó és az alfel rosszindulatú, orbánczos gyulladásában szenvedett, a miket naponta kötöznie kellett, s melyek végül is halálos kimenetelt okoztak. A fiatal ember nővére, ki őt ápolta, ugyancsak orbánczot kapott arczán s fején, melyhez typhosus természetű láz is csatlakozott s a nyomorultat két nap alatt elragadta. Mialatt REEDAL a beteget kezelte, öt asszony, kinek szülését 1843 október 26. és november 3-ika közt vezette, gyermekágyi lázat kapott és meghalt. Ezekhez a szerencsétlenekhez úgyszólván közvetlenül a sebek tisztogatása után ment el, míg két asszony, ki szintén az ő szülészi segélyét vette igénybe, de a kikhez csak nehány óra eltével ment el ama vészhozó beteglátogatás után, jelentékenyebb megbetegedés nélkül meggyógyult. REEDAL az említett asszonyok elhalálozása után beszüntette látogatásait a fiatal embernél, mert saját magát tekintette a betegség terjesztőjének. Azóta gyakorlatában ép oly kevéssé találkozott gyermekágyi lázzal, mint amaz orbáncz kezelése előtt.

    SLEIGHT közli Hull-ban, hogy (üszkös?) orbánczban szenvedő beteget kezelt, s mialatt nála látogatást tett, szüléshez hívták el, mely egész könnyen és rendesen ment végbe. Mindamellett az asszony 20 órával később gyermekágyi lázat kapott és 18 órai betegség után meghalt.

    HARDEY, ugyancsak hulli lakos, egy nagy lágyéktáji tályogot kezelt s ezzel körülbelül egyidejűleg egy a mellkason ülő orbánczos tályogot. Ugyanabban az időben nagy számmal hullottak ellés után a juhok, galambok és tehenek. HARDEY


    219

    egy hónap leforgása alatt 20 szülési esetet kezelt s ezek közül hét meghalt; valamennyi szülés rendes lefolyású volt s a szerencsétlen kimenetelnek semmi oka sem volt felfedezhető; a szerencsetlenek környezetében sem mutatkozott hasonló megbetegedés. Gyakori chlormosások és egy egészen uj öltözet megszüntették végül a betegség továbbterjedését.

    Hull-ban egy kizárt sérv operatiója után támadt üszkösödés következtében meghalt férfi bonczolatánál három orvos jött össze. A hullarészekkel valamennyien érintkezésbe jutottak. Egyiküket a hulla mellől hitták el egy szüléshez. Ez s még egynéhány, közvetlenül egymásután kezelt nő gyermekágyi lázban pusztult el. Nem sokkal jobban járt ama két kartársa sem, kiknek gyakorlatában a bonczolat után szintén több gyermekágyi láz esete fordúlt elő. A véletlen nemsokára ismét összevetette őket s kölcsönösen elpanaszolták egymásnak szerencsétlenségüket; szülészeti gyakorlatukat egy időre abbanhagyták, s annak ujra megkezdésekor többé nem volt alkalmuk gyermekágyi láz miatt panaszkodniok.

    ALLEN S. Yorkban egész sorát veszítette el betegeinek gyermekágyi lázban, de csak első esetét tudta orbánczczal összeköttetésbe hozni. Gyakorlatában két hónapon át már egyetlenegy gyermekágyi láz-eset sem fordúlt elő, a mikor egyszerre egy, segéde által ápolt asszonyt lepett meg e betegség; a segéd akkoriban azt a kabátot viselte, melyben utóljára egy éjszakát töltött el egy előrehaladt gyermekágyi lázban szenvedő betege mellett. Az említett asszony férje ugyancsak hashártya gyulladásba esett, mely a gyermekágyi háznak összes tüneteit mutatta és halálhoz vezetett. Egyébiránt ALLEN tudomása szerint ez volt gyakorlatában az egyedüli eset, melyben a betegség a beteg környezetére átvitetett.

    Eddig szólnak a STORRS által megkérdezett szaktársak írásbeli feleletei.

    STORRS immár a saját tapasztalatait teszi közzé, melyek véleménye szerint véges-végig azt bizonyítják, hogy a betegség ragályos, valamint azt is, hogy az esetek többsége azt mutatja, hogy keletkezésüket egy állati méreg okozza, mely másoknál nem ritkán rosszindulatú betegségeket kelt, minden orvoslást meddővé tesz és épen ezért az elhárító eljárások rendkívüli szükségességét sürgeti.


    220

    I. 1841 január 8-ikán STORRS D. asszonynak nyujtott szülészi segélyt. Ugyanazon a napon RICHARDSON asszonynál is dolga volt, a ki üszkösödő orbánczban szenvedett; mindkét nőt ugyanaz az ápolónő látta el. D. asszony gyermekágyi lázban halt meg s nővére, ki őt ápolta, hagymázba esett.

    II. Január 13-án STORRS B. asszony szülésén volt jelen; ez is meghalt. Néhány nap múlva az anyósa esett hagymázba s abban meg is halt. Az ápolónő, ki mindkettejüket ápolta, valamint fia is, ugyancsak hagymázban betegedtk meg, de abból kigyógyúltak.

    III. Ugyancsak január 13-án STORRS Par. asszony szülésén volt jelen, a ki szintén meghalt. Férje ugyanabban az időben hagymázos lázzal kisért orbánczban betegedett meg, melyből azonban kigyógyúlt. Az elhúnytnak egy szomszédos barátnője orbánczot, mellhártyalobot és tályogot kapott, de felépült; nem ilyen szerencsés volt ápolónője, ki hagymázban halt meg.

    Egy IV. és V. beteg felépült s másokban nem okozott betegséget.

    VI. Február 12-én STORRS, a már említett RICHARDSON asszonynál tályogot nyitott meg s azután a három (angol) mértföldnyire lakó POL. asszonyt látogatta meg, ki szintén meghalt. Nővére herpest és hagymázos jellegű orbánczot kapott, mely után egy rendkívül nagy emlőtályog lepte meg.

    VII. P. asszony szülését nem STORRS vezette, csak látogatta őt; ennek az asszonynak gyermekét Bt. asszony tette ravatalra, a ki nehány nappal előbb a köldök üszkösödése következtében pusztult el. STORRS a három legelőször és a legutóbb vázolt betegségi esetek időközében nyujtott Bt. asszonynak segélyt; P. asszony meghalt s nemsokára követte őt gyermeke is a köldök és a nemi részek üszkösödése következtében.

    VIII. W. asszony, kinek szülését az előző reggelen RICHARDSON asszony tályogját megnyitó STORRS vezette, meghalt.

    STORRS ezek után 14 napos útra kelt; ily módon remélte magát teljesen tisztává tenni.

    IX. Márczius 21-én éjjel, W. asszony szülésénél se-


    221

    gédkezett, minekutána RICHARDSON asszonynak egy újabb tályogját nyitotta volt meg; W. asszony meghalt.

    X. Hasonló sors érte Dk. asszonyt, ki 22-én szült.

    Néhány hónap múlva, a mikor a méreg ereje már némileg szelidült, STORRS segéde RICHARDSON asszony lábán kötést alkalmazott s a következő napon egy fiatal nőnek nyújtott szülési segélyt, kit heves hashártyalob lepett meg; kétszeri érvágás után felépült. Benne a betegségnek inkább sthenikus (*) jellege volt.

    STORRS azt reméli, hogy értekezésével, melyből azért közöltünk oly bő kivonatot, mivel a gyermekágyi láz terjedésére vonatkozó angol nézetekben kételkedőket minduntalan azzal akarják cáfolni, – sikerült bebizonyítania:

    1. hogy a gyermekágyi láz érintkezés révén átvihető;

    2. hogy e betegséget egy állati méreg, főleg pedig az orbáncz1 és annak következményei okozzák, de hogy néha hagymáztól is eredhet;

    3. hogy a gyermekágyi láz, a beteg környezetének különbségére való tekintet nélkül orbánczot és hagymázt s a férfi-nemben egy oly lázat idéz elő, mely gyakran szerfölött hasonlít a gyermekágyi lázhoz;

    4. hogy általában a leggyorsabb, gondosabb, észszerűbb kezelés is eredménytelen marad.

    Főleg az utóbbi szomorú tapasztalat érzetében azt javasolja STORRS az értekezésében, hogy hasonló szerencsétlenségek elháríthatására a szülész sohase abban a ruhában lá-

    NUNNELEY még tovább megy ("A treatische on the Nature, Causes and Treatment of Erysipelas", London, 1849.), miként az a következő nyilatkozataiból kitetszik:
    87. lap: "Pontok alá foglalom azon legfőbb okokat és tényeket, melyeket a gyermekágyi láz és az orbáncz azonosságának (identy) bizonyítására felhozhatni."
    89. lap. "Legalább arról bizonyos vagyok, hogy számos kérdés, melyet az orvosi tudományban az általános megegyezés befejezetlennek tekint, nem nyugszik szilárdabb ha egyátalán szilárd alapon, mint azok, melyeket a gyermekágyi láz és az orbáncz azonosságának bebizonyítására épen felhoztam." Meg kell egyébiránt jegyeznünk, hogy a londoni 1842. évi halálozási kimutatásban 251 egyén szerepel az orbáncz halottjaként
    ."

    (*) John Brownnak (1735–1788) az angol orvosok körében akkoriban népszerű tana szerint kétfajta betegség létezik: sthenikus (fokozott ingerlékenységű) és asthenikus (csökkent ingerlékenységű). Az orvosnak az a dolga, hogy a páciens baját e két kategória egyikébe sorolja, majd ennek megfelelően nyugtató ill. ingerlő eljárásokat alkalmazzon. Ld. Benedek István: A gyógyítás gyógyítása. Gondolat, Bp., 1978. 20. o. [NF]


    222

    togassa meg a vajudó nőket, melyben egyéb betegeit szokta látogatni; ez az elővigyázatossága első sorban a felső öltözéket illeti, mely STORRS véleménye szerint okvetlenül legerősebben járul hozzá a kórokozó anyagok átviteléhez. A mint azonban orbáncz vagy hagymáz uralkodik, ugyanez az elővigyázatosság a gyermekágyas nőkre is kiterjesztendő.

    Bármily bonczolat, bármely orbáncz vagy hagymázban megbetegedett egyénen végzett mütét után a sebész tőle telő gondossággal mossa meg kezeit és változtassa öltözetét, mielőtt szülőnőhöz menne, nem szabad e mellett tekinteten kívül hagyni a keztyüt se, mert kéz és kar a méreg legközvetlenebb átvivői.

    Ha azonban a betegség szerencsétlenségül valamely orvos gyakorlatában meghonosodott, ez esetben legalább 2–3 hétre távozzék lakhelyéről, váltsa fel öltözetét, mosakodjék a leggondosabban s kerüljön minden oly kóresetet, mely az állati méreg forrása lehetne.

    Egy hasonló közleménye ROBERTON-nak roppant feltünést keltett Angolországban. A jótékonysági egyesület által segélyzett szülőnők és gyermekágyasok körében igen kiterjedt gyakorlatot űző bába szerencsétlenségére, egy általa ápolt asszonyt gyermekágyi láz következtében veszített el. Következő hónapban (1830 deczemberében) ez a bába egymástól távoleső városrészekben 30 szülésnél segédkezett. E gyermekágyasok közül 16 esett gyermekágvi lázba és halt meg. Ez a körülmény annál feltünőbb volt, mivel körülbelül 380-ra rúgott azon szülések száma, melyekhez ugyanezen említett egyesület csakis bábákat küldött, s a melyek – csupán az imént érintett esetek kivételével – minden gyermekágyi zavar nélkül folytak le. Az egyesület orvosai oda tudtak hatni, hogy a bába vidékre vonuljon és gyakorlatával egyidőre felhagyjon; rövid időre e határozat után a gyermekágyi láz a város különböző pontjain s más bábák és orvosok gyakorlata körében is jelentkezett és juniusig oly fokban és kiterjedésben dühöngött, mint a hogyan Manchesterben még soha.

    ROBERTON nem érzi magát annak magyarázatára hivatva, mimódon történt a bába esetében a betegség áthurczolása, csupán két esetet óhajt felhozni, mely véleménye szerint azt bizonyítja, hogy a betegség közvetlenül vitetett át egyik beteg-


    223

    ről a másikra. Egy orvos ugyanis egy szegény, gyermekágyi lázban szenvedő nőbe kathetert vezetett be; még az éjjel egy másik nőhöz hítták, hogy szülésében segélyt nyujtson neki. Másnap reggel ezt az asszonyt rázóhideg fogta el a kezdődő betegség minden egyéb tüneteivel. Egy másik orvost közvetlenül egy gyermekágvban elhalt nő bonczolata mellől hívtak el; 48 óra mulva ez az asszony is gyermekágyi lázban betegedett meg.

    CHURCHILL írja, hogy CAMPBELL Edinburgban eleinte nem hitt a betegség ragályos voltában, de később megváltoztatta nézetét, s egy LEE-hez írt levelében a következő példákat beszétte el:

    1821 októberében egy elvetélés után gyermekágyi lázban meghalt nőt bonczolt; ez után zsebre tette a nő nemi szerveit s magával vitte előadására; még ezen nap estéjén ugyanabban az öltözetben egy szülőnőhöz ment, ki nemsokára meghalt.

    CHURCHILL következő reggel a nélkül, hogy ruháit változtatta volna, fogóműtétet végzett. Ez a betege s a következő héten még számosan megbetegedtek szülőnői közül hárman meg is haltak. 1823 juniusában egy gyermekágyi lázban meghalt nőnek bonczolásánál több tanítványának segédkezett. A teljesen szegényes, szűkös lakásban nem moshatván meg kellő gondossággal kezeit, hazament. Megérkezve, két szülőnő hivása várta; mosás és ruhaváltoztaiás nélkül siet e nőkhöz; mindkettőjüket meglepte a gyermekágyi láz, melyben el is pusztultak. Ilyen és hasonló eseteket nagy számmal lehet összehordani.

    De már a felhozottakból, főként a CAMPBELL dr. gyakorlatából vett adatokból tisztára kitünik, hogy az angolok a kór átvitelét nem úgy értelmezik, mint a hogy SEMMELWEIS és SKODA akarják értetni, t. i. nem bomlott anyagoknak a női nemi részekhe való átvitele, hanem a betegségnek qua talis [mint olyannak] egyik nőről a másikra való átvitele értelmében.

    Hogy ezt ők így hiszik, már a közöltekből is kitűnik, legjobban azonban CHURCHILL-nek a következő kijelentése domborítja ki véleményüket: "A tények figyelmes vizsgálata után

    1 On the Diseases of Women by Fleetwood CHURCHILL, 3. edit. Dublin 1850.


    224

    nem kételkedhetem többé, hogy a betegséget ragályozas és érintkezés terjeszti tovább, vagyis hogy a kór valamely gyermekágyas betegről egy másik személyre is átvihető, ha az a beteggel érintkezett vagy közvetlen környezetében volt."(*)

    Annak eldöntése, vagon a két magyarázat közül melyik a helyes, érthető, hogy nagy gyakorlati jelentőséggel bír; mert ha az Angliában divó nézet érvényesül, akkor a nem-gyermekágyi lázban elhaltak hulláival való foglalatoskodás nem lesz megtiltva, míg viszont nekünk itt semmiféle aggályaink nincsenek, hogy egyik beteg gyermekágyastól ruhaváltoztatás nélkül menjünk a másikhoz, a mint ezt az angolok megkövetelik, kik a betegség átvihetőségének tanát oly széles értelemben veszik, hogy azt hiszik, egy egészséges ember (tehát az orvos is), ki beteg gyermekágyastól jő, érintkezés megtörténte nélkül is átviheti ugyanazt a betegséget egy mindaddig egészséges gyermekágyasra. Az átvitel lehetősége az ott divó nézetek szerint hosszú időn keresztül fennállhat, mert az angol szerzők által kifejtett követelmények értelmében az az orvos, ki szerencsétlenségére több gyermekágyas beteget kezel egy időben, huzamosabb ideig köteles szülészeti gyakorlatát abban-hagyni s összes ruháit változtatni. Ennek bizonyítékául főleg azt hozzák fel, hogy míg egyes szülészeknek, bábáknak ápoltjaik közt sok a gyermekágyi lázas beteg, ugyanakkor másoknak semmi okuk sincsen panaszra. El kell azonban ismerni, hogy az utóbb említett körülmény sokkal keresetlenebb magyarázatát leli abban, ha feltesszük (mint a hogy ez a fenn-említett esetek többségében ki is mutatható), hogy ezek a gyakorló orvosok hullabonczolással, vagy a mi egyre megy, más bomló anyagokkal, tályognyitássat, sebkezelés és kötözéssel, gyermekágyasok tisztogatása és vizsgálatával, méhlepényvizsgálattal stb. foglalkoztak.1 Többen a nevezett orvosok közül az Angliában kelendő nézet következtében egyidőre egészen le-

    1 Dr. MARTIN A., a müncheni bábaiskola igazgatója, szives volt velem szóbelileg közölni, hogy működése első éveiben a gyermekágyi láz sok áldozatot szedett a nélkül, hogy annak okát a kicsiny, egészséges fekvésű intézetben kideríteni sikerült volna. Csak idővel értesült róla, hogy a bábák a méhlepényeket az intézeti árnyékszékbe hajigálták. Ezen visszaélés betiltása után az intézet egészségi viszonyai állandóan megjavultak.

    (*) Itt van vége (egyszerre) Churchill véleményének és az Arneth könyvéből való kivonatnak. [NF]


    225

    mondtak a gyakorlatról, ha az a szerencsétlenség érte őket, hogy több nőt elveszítettek gyermekágyi lázban. Az a körülmény, hogy gyakorlatuk megkezdésekor nehány heti idő letette után nem voltak mindjárt szerencsésebbek, kétségenfelülivé látszik tenni, hogy az általuk feltételezett ok nem játszhatott már közre és erősen megingatja bárki meggyőződését, hogy egyátalán okként szerepelt.

    Nékem is meggyőződésem, hogy az orvosok említett foglalatoskodásai voltak okai az azokat követőleg mutatkozó gyermekágyi láz-eseteknek; hiszen azért jegyeztem fel itt ezeket az adatokat, hogy lássa az olvasó, hogy oly dolgokkal foglalkoznak a szülőházon kívül is, melyek következtében a gvermekágyi láz ott, a szülőházon kívül is, előfordulhat.

    Csakhogy én ezekből az adatokból egészen más következtetéseket vonok le, mint az angol orvosok.

    Én a gyermekágyi lázat nem tartom ragályos betegségnek, mert nem minden gyermekágyi lázas nőről vihető át egészséges egyénre, s mivel e kórt egy egészséges egyén nem gyermekágyi lázas betegtől is megkaphatja.

    Minden himlős beteg képes bármely egészséges egyénben himlőt okozni s egy egészséges egyén a himlőt csakis himlős betegtől kaphatja el; méhrákostól még soha senki nem kapott himlőt.

    De nem így áll a dolog a gyermekágyi lázzal; ha ez oly alakban folyik le, hogy nem termel bomlott anyagokat, akkor egészségesekre át nem vihető. Ha azonban bomlott anyagokat termel a gyermekágyi láz, mint pld. endometritis septica-ban, akkor egészséges egyénre igenis átvihető. Bármely gyermekágyi lázban elhaltnak hullájáról a gyermekágyi láz egészségesekre átvihető, csak a hulla rohadási foka jő tekintetbe. Azonban előidézhetik nem gyermekágyi lázas betegségek is, mint pld. üszkösödő orbáncz, méhrák stb.

    Minden hulla, bármely betegség okozta a halált, képes gyermekágyi lázat előidézni, ha a hulla elérte a rothadás kellő fokát.

    Valamely ragályos betegséget csakis az az anyag terjesztheti tovább, melyet maga az illető betegség termel. Csontszú még sohasem termelt himlő-ragályt. A gyermekágyi lázat egy olyan anyag idézi elő, mely nemcsak a gyermekágyi láz-


    226

    nak magának, hanem a legkülönfélébb egyéb betegségeknek is terméke.

    Bármely halálnenmben elhaltnak hullája termeli a gyermekágyi lázat okozó anyagot.

    Ebből következik az oly hullákkal és betegekkel való foglalkozás tilalma, kiknek betegségei, tekintet nélkül a gyermekágyas állapotra, bomlott anyagokat termelnek.

    Megdönthetetlen igazságnak tartom, hogy egy állatorvos, ki egyszersmind szülészettel is foglalkoznék, beteg vagy elhullott állatoktól származó bomlott anyagokkal gyermekágyi lázat idézne elő a szülőnőkben.

    A gyermekágvi láz tehát nem ragályos, hanem a bomlott anyagok révén egészséges egyénekre is átvihető betegség. A gyermekágyi láz az orbánczczal és következményeivel semmiféle egyéb viszonyban nem áll, mint bármely más bomlott anyagot termelő betegséggel, és ugyanabban a viszonyban áll, mint minden rothadó hullával. A mikor az angol orvosok magán a gyermekágyi lázon kívül csak az orbánczot és következményeit tekintik a gyermekági lázat előidéző bomlott anyagok forrásaiúl, akkor nagyon is szűk határokat találtak vonni, mint a hogy ez a már említett adatokból ki is tűnt; mert hiszen nem mind orbáncz volt az a betegség, a honnét az anyag a felsorolt gyermekágyi láz-esetekben eredt.

    A gyermekágyi láz ugyanaz a betegség, mely sebészekben, bonczolókban vagy sebészi műtétek után támad, és azonos kór keletkezik férfiban, nőben egyaránt, ha vérkeringésükbe bomlott anyag kerül bele.

    A felbőrön vagy vastagabb felhámrétegen keresztül a bomlott anyag nem szivódhatik fel; sebészeknek és bonczolóknak előbb meg kell sérülniök, hogy felszivódhassék.

    KOLLETSCHKA mint híres kórbonczoló számtalanszor bemocskolta kezét bomlott anyagokkal és egészséges maradt; egyszer egy szúrás lehetővé tette a felszivódást és tudjuk, mi lett a következménye.

    A felszivódás helye a testnek bármely pontja lehet, mely meg van fosztva felbőre vagy felhámrétegétől.

    A terhes, szülő és gyermekágyas nők testén van egy felület, a mely sem felbőr, sem felhámréteggel bevonva nincsen, és ez a méh belső lapja a belső méhszájtól fölfelé; ez


    227

    a gyermekágyi lázat okozó bomlott anyag felszivódásának helye. Ha a szülés folytán sérülések keletkeztek, akkor a nemi szervek, sőt az egész test bármely pontja felszivódási helyévé válhat.

    Már említettük, hogy a pesti szülészeti klinikán az 1857–58-iki tanévben két gyermekágyas nő nemi szervei megüszkösödtek; az egyik nőhöz ápolásra kirendelt női tanuló tűvel meghorzsolta volt az ujját és ilymódon nyirokedénylobot kapott a hónalji mirigyek elgennyedésével, a minek több hónapon keresztül súlyos betege lett.

    A szülőházak egyénein a nemi sphaerán kívül nemigen szokott más fclszivódási hely akadni, ezért a gyermekágyi lázat előidéző bomlott anyag szükségképen a nemi szerveiken át vitetik be; mivel pedig a szülész ruhái nem kerülnek oda bele, ezért az angolok szokása, a ruhaváltoztatás a czélból, hogy a ruhák el ne hurczolják a gyermekágyi lázat, bár ártalmatlan, de fölösleges elővigyázat. Magam és tanítványaim 1848-ban Bécsben a gyermekágyi lázat előidézni képes dolgokkal való foglalatoskodás után sem változtattuk ruháinkat, csak kezeinket tettük ki a chlor behatásának és 1848-ban 3556 gyermekágyas közül 45-öt, vagyis 1.27 százalékot veszítettünk el gyermekágyi lázban.

    Az érintett esetekben, a hol a szülész ruhaváltoztatás nélkül egészséges szülőnőknél telt látogatást, kik azután gyermekágyi lázban elhaltak, bizonyára nem az illető ruhája, hanem a keze volt közvetitője a bomlott anyagnak, a mely mivel nem volt megváltoztatható, ezért fertőtlenítendő lett volna. Ha az említett foglalkozások következtében a ruhák annyira be voltak szennyezve bomlott anyagokkal, úgy a kezek bizonyára még inkább voltak; a belső vizsgálatot pedig ezekkel a kezekkel ejtették meg.

    Hogy gyermekágyi láz keletkezzók, conditio sine qua non, [szükséges feltétel] hogy a bomlott anyag a nemi szervekbe jusson; ilyen anyagokkal szennyezett kézzel szülőházakban ép úgy, mint azokon kívül minden orvosi vizsgálatot a legkisebb veszélyeztetés nélkül el lehet végezni, csak az exploratio obstetricia interna-t [belső szülészeti feltárás] nem.

    Hogy a felhám megakadályozza a bomlott anyag felszivódását, ezt bizonyítja az a körülmény, hogy a szülész, egész-


    228

    sége veszélyeztetése nélkül, órákon és napokon keresztül kezén hordhatja a bomlott anyagot, mely a belső vizsgálat alkalmával a méh belső lapjával, ha csak egy perczre is, érintkezésbe jutván, felszivódik s gyermekágyi lázat okoz.

    A bonczolók keze sokszor órahosszant érintkezik rothadt hullákkal s ők egészségesek maradnak; ha azonban sérülés következtében felhámfosztott lesz a kezük, akkor előáll az a kór, melyet KOLLETSCHKA-nál és a női tanulónál láttunk.

    Az első szülészeti klinika szobáinak elhelyezése következtében az általános beteglátogatást naponta kétszer, a következő rendben tartottuk: először a szülőszobát látogattuk meg, azután az egészséges gyermekágyasok felét, majd a betegszobákat s végül az egészséges gyermekágyasok másik felének megtekintésével fejeztük be a látogatást.

    Ha a kórszobán kezeinket a beteg gyermekágyasok be is szennyezték, az egészséges gyermekágyasok második felének chlormosások végzése nélkül megtapintottuk üterét, hasát, szóval minden szükséges orvosi vizsgálatot megejtettünk, csak az exploratio obstetricia interna-t nem, s épen ezért nem szaporítottuk a gyermekágyi lázat, mert 1848-ban 3556 gyermekágyas közül csak 45-öt veszítettünk el, vagyis 1.27 százalékot.

    A gyermekágyi láz e szerint sértetlen testfelület mellett nem juthat a szervezetbe, tehát nem úgy terjed, mint a himlő, melynél az egészséges egyén testfelszíne beteg egyén légkörébe jut.

    Ha ellenben beteges egyének kigőzölgései a körléggel együtt a méhüregbe hatolnak, minden bizonynyal gyermekágyi hazát okoznak.

    Az imént oda nyilatkoztunk, hogy az angolok azon szokása, hogy egy beteg látogatása után, mielőtt egy egészséges szülőnőhöz mennének, ruhájukat átváltják, bár ártalmatlan, de fölösleges elővigyázat, mert a bomlott anyagok által szennyezett ruhák nem jutnak oda, a hol rendes körülmények közt a felszívódás történik, t. i. a méhüregbe; oly mértékben pedig aligha szennyeződnek a ruhák, hogy ettől tartani kellene; Bécsben sohasem változtattuk ruhánkat és én most sem teszem. Az öltözet abban az esetben is okozhat gyermekágyi lázat, hogy pl. a kabát szennyezett ujja vizsgálat közben a szülés


    229

    folytán megsérült nemi szervekkel érintkezésbe jut, a mi bizonyára nem mindennap esik meg.

    Ilyen értelemben a ruhák is veszélyesekké lehetnek, azonban nem az angolok felfogása értelmében, kik azt hiszik, hogy a gyermekágyi ragály ép úgy átvihető valamely egészséges gyermekágyasra, akárcsak a himlő-ragály s hogy ehhez hasonló módon a test külső felszinén át kerül a szervezetbe s ekképen a szülőnők gyermekágvi lázat kaphatnak.

    Rendes állapotában a méh belső lapja a kapuja (atrium) a gyermekágyi láznak; felsebzés esetén a test bármely pontja azzá lehet.

    Az angol orvosok ha szerencsétlenségre több nőt elveszítenek gyermekágyi lázban, nem érik be a chlormosásokkal, hanem szülészeti gyakorlatukat nehány hétre egészen abbahagyják vagy többheti útra kelnek, hogy magukat a gyermekágyi ragálytól teljesen mentesítsék. Mi a bomlott anyagokat chlormosások segítségével elpusztítjuk s a fertőztelenítés [!] ezen módját elégségesnek tartjuk.

    Mi Bécsben 1847 áprilisában 57 gyermekágyast veszítettünk el gyermekágyi lázban 312-ből, tehát 18.27 százalékot, 1847 májusában 294 közül 36 halt meg, vagyis 12.24 százalék; május közepén kezdtük meg a chlormosásokat, milyen eredménynyel: tudja az olvasó, s a nélkül, hogy vagy magam vagy tanítványaim megszüntettük volna a szülőházbeli működésünket.

    Azt hiszem, elég világosan sikerült a gyermekágyi lázról s tovaterjedéséről vallott nézetem s az angol orvosok nézete közti különbséget kifejtenem.

    Ismétlések elkerülése végett munkám ezen helyét használtam fel fejtegetéseimhez, jóllehet épen más dolgokról volt szó.

    Ha annak előtte rejtélyes lehetett, hogy miként keletkezhetik valamely járványos betegség erőművi úton, most már, a mikor tudjuk, hogy a gyermekágyi lázat bomlott anyagok felszívódása okozza, nem rejtély az többé.

    Nehéz fogóműtétek folytán a nemi szervek egyes helyei zúzódás következtében elhalnak; ha ezek az elhalt részek felszívódásba jutnak, autoinfectio útján okozzák a gyermekágyi lázat.

    Hogy a szülőnők nagy gyermekágyi láz halandóságát nem atmosphaerikus befolyások idézik elő, hanem kivülről bekerülő


    230

    bomlott anyagok, a gyermekágyi láz földrajzi elterjedése is bizonyítja. LITZMANN1munkájának 129. lapján a következőket mondja a gyermekágyi láz földrajzi elterjedéséről: "A legtöbb előttünk ismeretes járvány, Közép-Európára szorítkozik. Az európánkívüli járványokról kevés feljegyzés birtokában vagyunk; ezek közé tartozik a philadelphiai HODGE, s a jeruzsálemi SCHOLZ feljegyzései a gyermekágyi házról. Általánosságban úgy látszik, hogy a hidegebb és nedvesebb országokban inkább fordul elő, így pl. Angliában, melyet e kór még inkább keres fel, mint Francziaországot,továbbá épen úgy a nagy folyók mentén levő városokat, mint pl. Bécset. Ezzel szemben például Siciliában, BRYDONE feljegyzései szerint, nagyritkán betegszenek meg a nők szülés után; SAVARY azt mondja Egyptomról irt leveleiben, hogy a tejláz-betegségek ott teljesen ismeretlenek és SALLES dr. határozottan állítja, hogy három éves délamerikai tartózkodása alatt egyetlenegy gyermekágyi lázesetet sem látott. Ezek az adatok azonban sokkal hiányosabbak, semhogy belőlük következtetéseket lehetne vonni. Valószínű, hogy a gyermekágyi láz az egész Földön el van terjedve, s hogy ritkább vagy sűrűbb előfordulása kevésbé a klimától, mint inkább nagy városok, első sorban pedig nagyobb szülőházak találhatóságától vagy hiányától függ."

    Áthatva attól a meggyőződéstől, hogy a gyermekágyi láz bomlott anyagnak felszivódása révén keletkezik, így magyarázom LITZMANN kijelentéseit a gyermekágyi láz földrajzi elterjedéséről: Bizonyos, hogy ritka esetekben a gyermekágyi láz autoinfectio folytán az egész Földön előfordul. Egyes esetekben bizonyára külső fertőzés okozza jelentkezését, mivel az egész Földön vannak betegek, kiknek betegségei bomlott anyagot termelnek s mivel az egész Földön vannak férfi és női orvosló és ápoló egyének, kik ilyen betegekkel és terhes, szülő s gyermekágyas nőkkel foglalatoskodnak.

    A gyermekágyi láz bizonyára nagy mértékben volna az egész Földön elterjedve, hmm az egyének szervezetébe mindenütt nagy számmal juttatnának be bomlott anyagokat. Ez azonban csak Közép-Európában történik. Itt a bomlott anyagokkal való

    1 Das Kindbettfieber in nosologischer, geschichtlicher und therapeutischer Beziehung. Von Dr. C. F. CARL LITZMANN. Halle 1844.


    231

    foglalatoskodáshoz alkalom kinálkozik, itt a szülőházakban számos egyénbe egyidejűleg viszik be a bomlott anyagokat. A gyermekágyi láz azért van első sorban a nagyobb városokhoz kötve, mert a nagy szülőházakat a nagyobb városokban állítják fel; hogy nem maguk a városok az okozói a gyermekágyi háznak, ezt bizonyítja az a körülmény, hogy a gyermekágyi lázat a szülőházakban el lehet fojtani, ha azokat bezárják s az asszonyokat a városba küldik szülni.

    Hogy a bécsi gyermekágyi lázjárványok nem azért keletkeztek, mert Bécs egy nagy folyam mellett fekszik, kitűnik abból, hogy ezen nagy járványokat 25 év előzte meg, melyekben 100 szülőházbeli gyermekágyas közül egy sem halt meg, jóllehet Bécs ez alatt is ugyanannak a nagy folyamnak partján feküdt; a chlormosások meghonosításával a Duna nem száradt ki ; de a járványok elültek. Ha a Duna idézte volna elő a bécsi járványokat, akkor miért tette ezt csak Bécsben és miért nem végig, összes partjain, eredésétől torkolatáig?

    Ha a gyermekágyi láz Siciliáhan, Egyptomhan, Délamerikában nem fordul elő, akkor ez bizonyára nem azért van így, mert ott mindenütt vízhiány van, hanem azért, mert sem Siciliában, sem Egyptomban, sem Délamerikában még nem diadalmaskodott a boncztan és annak minden ága s az orvosi tudomány még nem követi a boncztani irányzatot, mely a bécsi iskolának büszkesége s a bécsi szülőház szerencsétlensége.

    Az angol szülőházak közölt kimutatásai átlagban egy százalék halandóságot tüntetnek fel; a francziúké négy százaléknyit; helytelen tehát LITZMANN azon állítása, hogy Angliát jobban sujtja a gyermekágyi láz, mint Francziaországot.

    Hogy a gyermekágyi lázat nem atmosphaerikus befolyások okozzák, hanem bomlott anyagok felszívódása okozza, ezt a gyermekágyi láz története is igazolja. LITZMANN a gyermekágyi láz történetét tárgyazó munkájában, melyben 1841-ig az összes gyermekágyi láz-járványokat felsorolja, következőket mondja: "A mennyire az előttünk fekvő történeti okmányok itélet alkotására jogosítanak fel, a gyermekágyi láz csak az újabb kor betegsége. A HIPPOKRATES által közölt kóresetek, melyeket rendszerint gyermekágyi láz számba vesznek, nem ide vágnak. Azok csak példái az akkoriban uralkodott epés lázaknak, melyek nem másként viselkedtek gyermekágyasokban


    232

    sem, mint a nem-gyermekágyasok és férfiakban, s melyeket HIPPOKRATES sehol sem jelez önálló és fajlagos betegségeknek. A jobb alhasi táj fájdalmassága, epés hasmenés és hányás, fejfájás deliriummal és kábult álommal, több-kevesebb, rendetlenül jelentkező rázóhidegtől kisért láz, ezek voltak a szembeötlő tünetek; a gyermekágyi folyás tekintetében is alig volt valami különbség; mert három nőnél a folyás megszünését, s kettejüknél a méhtáj fájdalmasságát említi. A gyakori rázóhidegek, melyek a betegek egynémehyikét meglepték, legújabban odairányították HELM ítéletét, hogy a betegségben metrophlebitist lásson.

    Azonban legalább is kétséges, hogy ezen egyes tünetek alapján ekkora határozottsággal phlebitisre szabad volna következtetni, a mikor a kórjelzést más jelek nem támogatják, főleg pedig a boncztani lelet döntése hiányzik. Metrophlebitist annál kevésbé vehetünk fel [feltételezhetünk], mivel a méhbántalom egészen hiányzó vagy teljesen jelentéktelen tüneteit leszámítva, férfiaknál is észlelték a bajt (Epid. lib. III. sect. II. aeger nr. 5, sect. III. aeger nr. 3). Ha tehát a rázóhidegek a vivőérlobtól tétetnek függővé, a meglévő tünetek alapján azok székhelyét sehol egyebütt nem kereshetjük, csakis a máj edényrendszerében. HIPPOKRATES Epid. lib. I. sect. III. aegra nr. 4, 5, 11, lib. III. sect. II. aegra nr. 10, 11, 12, sect. III. aegra nr. 2, 14).

    Az első, bár még csak homályos nyomait a gyermekágvi láznak a 17. század második felében a párisi Hôtel-Dieu-ben lelheljük fel. PEU említi, hogy a nevezett kórházban a frissenszültek halandósága igen nagy volt, és pedig bizonyos időkben és bizonyos évszakokban nagyobb, mint másokban. Különösen nagy pusztításokat az 1664. esztendő vitt végbe. VESOU, a kórház orvosa, ennek a feltűnő halandóságnak okát ama körülménynek tudta be, hogy a gyermekágyasok szobái épen a sebesültek termei fölött voltak elhelyezve. A gyermekágyasok halandósága egyenes arányban állott a sebesültek számával. Nedves, meleg, valamint hideg időjárás fokozólag hatott, száraz idő csökkentette. A gyermekágyasoknak az alsó emeletre helyezésével megszünt a betegség. A róla adott leírás nagyon hiányos; csak azt írják róla, hogy a betegek kimulásukig vérzésekben szenvedtek s hogy a bonczolat temérdek tályogot derített ki a hullákban."


    233

    Még pontosabb felvilágosítást kapunk a Hôtel-Dieu-ről és a benne dúló gyermekágyi láz okáról OSIANDER már említett munkájából. A 243. lapon írja: "Abban a figyelemreméltó jelentésben. melyet TENON 1788-Lan adott át a kormánynak a párisi kórházakról, a 241-ik s következő lapon olvashatjuk, hogy az alhasi gyuladás "la fièvre puerperale," a minta szerző állandóan nevezi a betegséget, 1774 óta minden télen pusztított a Hôtel-Dieu gyemiekágyasai közt, s hogy voltak idők, a mikor 12 nő közül 7-el lepett mneg e szörnyű kór. Hogy e szám meg ne lepjen senkit, tudni kell, hogy mily sajnálatraméltó viszonyok közt voltak a gyermekágyasok és a terhesek akkoriban a Hôtel-Dieuben. A felső emelet alacsony és keskeny szobáiba tömve, melyekben az ágyak zsúfolásig állottak, nem ritkán esett meg, hogy három gyermekágyas került egy négy láb széles ágyban egymás mellé mert 1786-ban 67 nem is elég széles ágyban 175 terhes és frissen szült meg 16 ápolónő feküdt. E mellett a gyermekágyasok szobái a Hôtel-Dieu egyéb kórszobái fölött voltak elhelyezve, s bár a sebesültek akkor már nem feküdtek – mint egykoron2 a gyermekágyasok szobái alatt, mégis feltehető. hogy a nagy kórtermek közelsége magában is nagyban hozzájárulhatott a gyermekágyas szoba levegőjének megrontásához és veszélyes miasmák keletkezéséhez stb. stb."

    Az első gyermekágyi láz járványt tehát, melyet annak ismerünk el, nem atmosphaerikus befolyások okozták, hanem úgy keletkezett, a mint én azt tanítom; s ha nem is akadt még történetíró, ki felfedné előttünk a többi számtalaim gyermekágyi láz járvány rejtelmeit, mindamellett a gyermekágyi láz története, kevés járvány kivételével, az illető járványokban felvett bonczolati leletekről beszámol, s ez által a forrásról is, mely ezeket a járványokat táplálta. Én magam kimutattam, mily viszonyok közt ütöttek ki a bécsi szülőház, a szt. Rókus-kórházbeli szülőosztály és a pesti szülészeti klinika járványai.

    1 Mémoire sur les hospitaux de Paris.
    2 Már 1664-ben a Hàtel-Dieu egyik orvosa, névszerint LAMOIQUOU a gyermekágyi láz gyakoriságát és veszélyességét ezen kórház gyermekágyas szobáinak, a sebesülteké felett való elhelyezéséből származtmmtta; és PEU s DESAULT azt a megfigyelést tették, hogy mióta a sebesülteket máshová helyezték el, a gyermekágyi láz is ritkában fordul elő.


    234

    Munkám tájékoztatása által egyéb szülőházak járványainak rejtelmei is fel lesznek deríthetők.

    A bécsi szülőház gyermekágyi láz-járványainak története azt bizonyítja, hogy a járványok gyakorisága és rosszindulatúsága egyenes arányban állott az orvosi tudomány boncztani irányzatának fejlesztésével és erősitésével.

    BOER 1789-ben kezdte meg tanári működését és 1822-ben KLEIN tanár követte őt tanszékében, mert BOER, a szülészet reformatora, a "természetes szülészet" szerzője, az akkoriban oly roppant nagynak tartott halandóság által elbátortalanítva idő előtt elhagyta tanszékét; pedig BOER 21 esztendő alatt 100 gyermekágyas közül nem veszített el 1-et. Hat éven át a halandóság aránya 1:100, négy éven át 2:100, egy éven át 3 és egy éven keresztül 4:100 volt.

    Mely ijesztő mértékben fokozódott ezután, sőt a chlormosások meghonosítását követő 12 év alatt is a halandóság az orvostan boncztani iránya következtében! 1822-től bezárólag 1858-ig a halandóság egy éven át O százalék, három éven át 1, hat éven át 2, négy éven át 3, hat éven át 4, négy éven át 5, három éven 6, négy éven át 7, öt éven át 8, egy éven át 12 százalékot tett ki.

    A gyermekágyi láz-járványok története azt mutatja, hogy a járványok első sorban a szülőházakhoz vannak kötve; ha ezek szerint az egymástól messzire, pl. Párisban és Bécsben, fekvő szülőházakban egy időben uralkodik a gyermekágyi láz, akkor ezt nem úgy kell magyarázni, hogy az atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások Páristól elérnek Bécsig, hanem oly módon, hogy a párisi és a bécsi szülőházak egyénei egyidejűleg fertőztettek. Ha valóban volnának oly atmosphaerikus befolyások, melyek Páristól Bécsig hatnak el, akkor nemcsak ama két szülőház gyermekágyasai betegednének meg, hanem az összes, Páris és Bécs közt található lakosságot ugyanaz a sors érné; ennek azonban ellene szól a tapasztalat, mely azt tanítja, hogy valamely város lakossága a legjobb egészségnek örvendhet, szülőházában pedig halomszámra pusztítja a nőket a gyermekágyi láz.

    Teljesen mindegy a mi szempontunkból, hogy HIPPOKRATES esetei valósággal gyermekágyi lázak voltak-e vagy sem. HIPPOKRATES csak nehány esetről szól s ezek autoinfectio következ-


    235

    tében is betegedhettek meg, vagy pedig ha külső fertőzés következtében, akkor is HIPPOKRATES idejében bizonyára voltak oly betegek, kiknek betegsége bomlott anyagokat termelt s az ő idejében is voltak férfi és női orvosló és ápoló személyek, kik ilyen betegekkel s velük egyidejűleg terhes, szülő és gyermekágyas nőkkel foglalatoskodtak, miáltal a külső fertőzés módja meg volt adva. Egyébiránt BOER munkája második kötetének 3. lapján következőket mondja HIPPOKRATES-ről: "Csodálmmttat és tisztelettel telik el, ki gyermekágyi lázas betegeket kezel, a benne elhaltakat felbonczolja és a kórlefolyást meg a boncztani leletet összehasonlítja azzal, a mit HIPPOKRATES több mint 2000 évvel ennekelőtte oly kitűnő hűséggel mondott el e betegségről.

    Ha minden évszázadban annyi sok rendszeres tudós helyett csak egy ilyen észlelni tudó orvos született volna, mennyit nyert volna vele az emberiség s általában az élőlények.

    "A nők betegségeiről" szóló könyv a 60. ponttól a 90-ikig mindazon formák történeti leírását tartalmazza, melyek közt a gyermekágyi láz szórványos esetei legtöbbnyire le szoktak folyni; s "az uralkodó népbetegségekről" szóló könyv néhány megfigyelést tartalmaz a járványos esetekről; ezeket oly pontosan és mesterileg vázolja, hogy pontosabban akkor sem tehetné, ha tegnap írta volna meg a betegágy és bonczoló asztal mellett stb. stb."

    A chlormosások eredményességéből merített meggyőződésem az, hogy soha atmosphaerikus befolyás által okozott gyermekágyi láz nem létezett, hogy ennek következtében a gyermekágyi láz-járványok kifogyhatlan sora, melyet az orvosi irodalom feljegyzett, kivétel nélkül elhárítható külső fertőzés esetei voltak, a mint erről a gyermekágyi láz történetének olvasásakor teljességgel meggyőződhetünk.

    Legyen szabad röviden ismételnem azokat az okokat, melyek reám erőszakolták abbeli meggyőződésemet, hogy olyan atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások, melyek képe-

    Dr. Lucas JOHANN BOER: "Abbandlungen und Versuche zur Begründung einer neuen, einfachen und naturgemässen Geburtshilfe." Wien 1810.


    236

    sek volnának a gyermekágvi lázat előidézni, nincsenek és soha nem is voltak.

    Röviden ismételjük az okokat, melyek azt a meggyőződésemet is reám erőszakolták, hogy azt a nagy halandóságot, melyet epidemikus befolyásoknak tulajdonítottak, bomlott anyagoknak a vérkeringésbe jutása idézi és idézte elő és hogy az autoinfectio eseteinek kivételével, a bomlott anyag kivülről vitetik be az egyének szervezetébe; hogy ezek szerint az úgynevezett járványoknak az orvosi irodalomban feljegyzett végtelen sora csupa elhárítható külső fertőzéses esetek voltak.

    A legnyomósabb okom az, hogy három intézetben sikerült a megvádolt bomlott anyag elpusztítása által a gyermekágyi lázat a régebbi időkhöz képest csekély számra leszorítanom, a mi nyilván nem sikerült volna, ha gyermekágyi lázat atmospherikus befolyások okoznák.

    Ha az atmosphaerikus eredetű gyermekágyi láz fogalmával nem igen volt összhangzásban az, hogy a gyermekágyi láz bármely évszakban nagy méretekben lépett fel és viszont bármely évszakban nem nagy méretekben; hogy számos eset fordult elő mindennemű klimában és viszont ugyanabban kevés: ez a dolog egyszerre világossá válik akkor, ha tudjuk, hogy gyermekágyi lázat külső fertőzés okozza.

    Minden évszakban bármely klímában kívülről eredő fertőzés érheti az embereket, esetleg azonban nem is éri.

    Ha atmosphaerikus befolyásokkal nem magyarázható meg, miért voltak a szülőházak az évek hosszú során át az úgynevezett járványos gyermekágyi láztól megkimélve, míg később, megint éveken keresztül, esztendőnkint meglátogatta e kór őket: a magyarázat egyszerű, a mint tudjuk, hogy a kedvező egészségi viszonyok idején a szülőház lakóiba ritkán vittek be kívülről bomlott anyagokat, míg később a viszonyok oda változtak, hogy a bomlott anyag bevitele nagyon gyakran megtörtént.

    Ha az atmosphaerikus befolyások nem magyarázzák meg, hogy honnan van, hogy valamely szülőház, melyet hosszú éveken át minden esztendőben rendszeresen keresett fel az úgynevezett járványos gyermekágyi láz, s azt most ismét éveken át megkiméli: tisztán áll előttünk a dolog, tudván, hogy a szülőház viszonyai oly módon képesek megváltozni, hogy az


    237

    egyének szervezetébe csak ritkán vitetik, míg azelőtt gyakran vitetett be bomlott anyag; ezen viszonyok megváltoznak akkor, ha a vizsgáló ritkábban szennyezi a kezét vagy pedig ha tisztára mossa.

    Ha az atmosphaerikus befolyások nem adták meg értelmezését egy és ugyanazon intézet két osztálya eltérő egészségi viszonyainak, megértjük mindjárt, ha tudjuk azt, hogy az egyik osztályon ritkán, a másikon meg gyakran jutott be az egyének szervezetébe kívülről valamely bomlott anyag.

    Ha az atmosphaerikus befolyások nem tudtak felvilágosítást adni az iránt, miért egészségesek valamely város gyermekágyasai, mialatt azok ugyanazon város szülőházában a járványos gvermekágyi láznak áldozatúl estek, és nem adtak rá felvilágosítást, hogy a szülnikészülőket hogyan mentik meg azzal, hogy a szülőház bezárásával künn s abban a városban kényszerítik őket szülni, melynek szülőháza atmosphaerikus befolyások következtében rossz egészségi viszonyok közé került: nos, mindez meg van magyarázva, ha tudjuk, hogy a viszonyok következtében a városban ritkábban, a szülőházakban pedig gyakrabban vitetik be az egyének szervezetébe valamely bomlott anyag.

    Ha az atmosphaerikus befolyások nem képesek feleletet adni rá, hogy honnan van, hogy egy és ugyanazon város több szülőháza egyidejűleg egymástól eltérő egészségi viszonyok közt leledzik, a dolog mégis világos, mert tudjuk már, hogy a gyermekágyi lázat bomlott anyagok felszivódása okozza; egy és ugyanazon város különböző szülőházaiban különböző az alkalmak száma is, a mikor az egyénekbe kívülről bomlott anyagot visznek be.

    Láttuk, hogy a bécsi első szülészeti klinikán a halandóság hat éven át háromszor akkora volt, mint a másodikon, noha a két osztályt mindössze egy közös előszoba választotta el egymástól. Strassburgban két osztály között szintén volt egy szoba, melyben a bábatanulók ágyai állottak s mind a két osztályon ugyancsak feltűnő volt a halandóság különbsége.

    A Maternité-ban a gyermekágyi láz már a mult század végén dühöngött, Bécsben csak 1823-ban kezdett dühöngeni, Dublinban 98 év leforgása alatt mindössze két évben tett ki a halandóság három százalékot, Anglia, Ir- és Skótország hét szülőházában átlag csak 1 százalékot.


    238

    Hogyan hozható a járványos gyermekágyi láz tana, mely azt mondja, hogy a gyermekágyi lázat előidéző atmosphaerikus befolyások egész tartományokra, sőt az egész kontinensre kiterjesztik hatásukat, és pedig olvképen, hogy befolyásuk következtében az egész kontinensen egyidejűleg uralkodik a gyermekágyi láz, – hogyan hozható e tan a gyermekágyi láz előfordulását feltüntető s felhozott adatokkal összhangzásba?

    Mi gátolta meg 1823-ig az atmosphaerikus befolyásokat, melyek már a lefolyt évszázad végén is erősen pusztítottak a párisi Maternité gyermekágyasai közt, hogy Bócsig hatoljanak, és miféle akadályok voltak azok, melyeket 1823-ban sikerült legyőznie a gyermekágyi láznak, a mikor az ettől fogva még iszonyatosabban pusztított Bécsben, mint Párisban? Honnan van, hogy az atmosphaerikus befolyások, melyek végül elérték Bécset, oly szelídült alakban érték el Angliát, Skót- és Irországot, hogy teljes erélyüket nem is tudták már úgy kifejteni, mint Párisban és Bécsben?

    Hogyan áll a dolog a két bécsi klinika közös előszobájával, mely a második osztályt egész tartományok felett elterülő befolyásoktól oly eredményesen meg tudta óvni?

    Miben rejlik annak az oka, hogy a strassburgi szoba, melyben a bábanövendékek ágyai állottak, ugyanezt képes volt megcselekedni?

    Hogyan lehet ezen tartományokra kiterjeszkedő befolyásoktól megóvni egyes egyéneket a szülőházak bezárásával?

    De a mint tudjuk, hogy a gyermekágyi lázat egy bomlott anyag kívülről való bevitele okozza, meg van adva minden magyarázat. A párisi Maternité-ban a múlt század végén a tanítási rendszernél fogva bomlott anyagokat vittek be az egyének szervezetébe; Bécsben 1823-ban vette ez kezdetét, s ezen időtől fogva Párisban és Bécsben egyidejűleg vittek bele az egyénekbe bomlott anyagokat; Angol- Skót- és Irországban oly okokból, melyeket az imént bőven kifejtettünk, soha semmi volt ez oly mértékben lehetséges, s innen volt a kedvezőbb egészségi állapot. A csak egy osztályt védő képessége a bécsi és a strassburgi bábanövendékek ágyaival megrakott előszobának abban állott, hogy ezen szobák egyik oldalán gyakran, másikán pedig ritkábban vittek be az egyének szervezetébe bomlott anyagokat. A szülőházak bezárásával pedig olykép me-


    239

    nekednek meg a szülőnők, hogy csak ritkábban kerül szervezetükbe bomlott anyag, ha a szülőházon kívül szülnek, mintha magában a szülőházban szülnének.

    Nem atmosphaerikus befolyások azok, melyek egész vidékekre kihatva, idézik elő a gyermekágyi lázat, hanem egész vidékeken megesik az, hogy az egyénekbe bomlott anyagokat visznek be, s ezért pusztít oly nagy kiterjedésben a gyermekágyi láz.

    A szülészek becsületére légyen mondva, hogy eddig még senki sem kísérelte meg ezeket a világszerte ismert adatokat az epidemikus gyermekágyi láz tanával összhangzásba hozni; mert nem hihetem, hogy akadna bárki, a ki szívén viseli az igazságot és a ki még tovább is hinni tudna az epidemikus gyermekágyi láz tanában attól a pillanattól fogva, melyben ezen tannak az adatokkal való disharmoniája felől tisztába jött. Annak, ki ezen adatok daczára is hitelt adhatni vél az epidemikus gyermekágyi láz tanának, nincs meg a bátorsága az igazság beismeréséhez, mert érzi, hogy ezen igazság beismerése nagy tartozások törlesztésével jár. Mivel pedig a tények állásán változtatni nem lehet, ezért az igazság letagadása csak öregbíti a hibát. Az, ki e tények daczára valóban hisz még az epidemikus gyermekágyi láz tételében, nem bir meggyőződéssel, annak nincsenek tiszta fogalmai és csak betanult szavakat hord emlékezetében.

    A járványos gyermekágyi láz tana az ismeretlent újra csak ismeretlennel magyarázza. Meghaltak sokan; nem tudták miért, s megint csak az ismeretlen atmosphaerikus befolyásokkal magyarázták; de nem tudtak határozott atmosphaerikus befolyásokat megnevezni, mimert a gyermekágyi láz minden évszakban és minden klímában elő is fordul és nem is fordul elő.

    Ezek az én okaim; kívánom az emberiség érdekében, hogy az érdekeltek azt a meggyőződést merítsék belőlük, melyeket én merítettemn.

    Az ellenfeleim által az atmosphaerikus befolyások támogatására felhozott okok, melyeket e helyen még nem czáfoltam meg, ismétlések elkerülése végett ellenfeleim megítélése közten fognak czáfolatban részesülni.