A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA
V.
A HŐ
A MOZGÁS EGYIK NEME
ÍRTA
A ROYAL SOCIETY TAGJA
ÉS A NAGY BRITTANIAI ROYAL INSTITUTION-EN
A TERMÉSZETTAN TANÁRA
FORDÍTOTTA
AZ EREDETI NEGYEDIK KIADÁSÁVAL ÖSSZEHASONLÍTOTTA,
ELŐSZÓT ÉS FÜGGELÉKET ÍRT HOZZÁ
Százkilencz fametszetű ábrával.
BUDAPEST, 1874.
KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA
FELE RÉSZBEN AZ 1873-IK, FELE RÉSZBEN AZ 1874-IK ÉVI
KÖNYVILLETMÉNY FEJÉBEN
A KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT ALÁIRÓI SZÁMÁRA.
Elektronikus kiadás:
Németh Ferenc, 2004.
A szövegek (0,5M) |
A képek 1. része (1,2M) |
A képek 2. része (1M) |
A képek 3. része (0,9M) |
TARTALOM.
I. FEJEZET. Készülékek. – A hő keletkezése surlódás, összenyomás és ütközés útján. – Rumford kisérletei. – A víz fölforralása surlódás által. – A hő átváltozása munkává. (1. lap.) Függelék az I. fejezethez. |
II. FEJEZET. A hő mivolta. – Az anyagi elmélet. – A mozgási elmélet. – A mozgó lég hőhatásai. – Hőfejlesztés a delej két sarka közötti forgó mozgás által. – Rumford, Davy és Joule kisérletei. – A hő mechanikai egyenértéke. – Hőfejlesztés a lövevények által. – A föld mozgásának megakasztásából származható hőről. – A Nap hevének meteóri elmélete. – A lángról a mozgási elmélethez való vonatkozásában (23. lap.) Függelék a II. fejezethez. |
III. FEJEZET. Tágulás: Az anyagnak szilárd, folyékony és légnemű állapota. – Hypothesisek a gázok belső mivoltáról. – Tágulási együttható. – Valamely gázzal állando nyomás mellett közlött hő. Valamely gázzal állandó térfogat mellett közlött hő. – A hő mechanikai egyenértékének kiszámítása Mayer által. – A gázok tágulása hűlés nélkül. – A hőmérsék absolut zéruspontja. – A szilárd és a folyékony testek tágulása. – A bizmútnak és a víznek szabályellenes magaviselete. – A kristályodás erélye. A huzalok feszitésének melegségbeli hatása. – A kaucsuk szabályellenes magaviselete. (57. lap.) Függelék a III. fejezethez. |
IV. FEJEZET. Trevelyan készüléke. – Gore körülguruló golyói. – A nyomás befolyása az olvadás pontjára. – A jég megolvasztása és meghasadoztatása nyomás által. – A jég felbonczolása hevítő sugárnyaláb által. – Folyékony virágok és középső foltjok. – A levegőtől megszabadított viz mechanikai tulajdonságai. – A folyadékok forrpontja; befolyásos körülmények. – Hőnek munkává alakulása a gőzgépekben. – Az izlandi Geyserek (96. lap.) |
V. FEJEZET. A mozgási elmélet alkalmazása a fajhő és rejtett hő jelenségeire. – Az erély értelme: lehetséges és tényleges erély. – A tömecserők erélye. – Kisérleti mutatványok a fajhő- és rejtett hőről. – A víz vegyülése, sűrűdése és megmerevedésének mechanikai egyenértéke. – Sziiárd szénsav. – A folyadékok gömbölyded állapota. – A gömböly libegése saját gőzén. – A víz és higany megfagyása veresizzó tégelyben (126. lap.) |
VI. FEJEZET. A melegített levegő tovavitele. – Szelek. – Felső és alsó pásztaszelek. A Föld forgásának hatása a szelek irányára. – A vízpárák befolyása az éghajlatra. – Európa, mint aa atlanti tenger sűrítője. – Az esőzés Irlandban. – A Golf-áram. – A hó képződése. – Jégképződés hóból. Glecscserek. – A glecscser-mozgás tüneményei. – Az összefagyódás. – A jég idomítása nyomás által. – Hajdani glecscserek (157. lap.) |
VII. FEJEZET. A hővezetés mozgás továbbadása. – Jó vezetők és rosz vezetők. – A fémek hővezető képessége; a hővezető és villanyvezető képesség viszonyossága. – A hőmérsék befolyása a villanyvezetésre. – A tömecsszerkezet befolyása a hővezetésre. A fajhő és a hővezetés viszonya. – A ruházat elmélete; Rumford kisérletei. – A mechanikai szövevény befolyása a hővezetésre. – A kazánok bekérgesedése. – Biztosító lámpa. – A folyadékok és gázok vezető képessége; Rumford és Despretz kisérletei. – A hydrogén-gáz hűtő hatása. – Magnus kisérletei a gázok vezető képességéről (184. lap.) |
VIII. FEJEZET. Hűlés mozgásbeli veszteség; hová lesz ez a mozgás? E kérdésre vonatkozó kisérletek a hangtan köréből. – E kérdésre vonatkozó kisérletek a fénytan köréből. – A kiömlési és a hullámzási elmélet. – A fényhullámok hossza és a rezzenetek száma. – A szín physikai oka. – A színkép láthatatlan sugarai. – Hevítő sugarak a vörösön túl. – Vegyítő sugarak a kéken túl. – A sugárzó hő értelmezése. – A sugárzó hő visszaverődése lapos és görbe felületekről: törvényei egyezők a fény törvényeivel. – Kisérlet két homorú tükörrel (219. lap.) Függelék a VIII. fejezethez. |
IX. FEJEZET. A távolság szerinti csökkenés törvénye. – A hanghullámok hosszrezgésűek, a fényhullámok harántrezgésűek. – Különböző testek tömecsei, midőn rezegnek, a mozgásnak különböző mennyiségét közlik az éterrel. – Sugárzás: mozgás közlése az éterrel. – Elnyelés: mozgás átvétele az étertől. – A jól sugárzó felületek jól is nyelnek. – Szorosan ráfeszülő gyapjú-takaró könnyíti a hűlést. – Az aranylevél védő befolyása. – A testek atómjai bizonyos hullámokat felfognak, másokat átbocsátanak. – Átlátszóság és hőátbocsátóság. – A hő-átbocsátó testek gyöngén sugárzanak. – A sugárzó hő "minőségének" értelmezése. – Az elnyeletés nélkül átmenő sugarak nem melegítik a közeget. – A világító és sötét sugarak viszonya különböző lángokban (255. lap.) |
X. FEJEZET. A gázok hőnyelése. – Az itt használt készülék. – A kezdet nehézségei. – A levegő és az átlátszó egyszerű gázok hőátbocsáthatósága. – Az olajképző és az összetett gázok hőgátlósága. – A gőzök hőnyelése. – A gázok hősugárzása. – Kölcsönösség a hősugárzás és hőnyelés között. – A tömecsbeli alkat befolyása a sugárzó hő átmenetére. – A sugárzó hő átmenete átlátszatlan testeken. – A hőspektrum elválasztása a színképtől átlátszatlan hasáb által (281. lap.) Függelék a X. fejezethez. |
XI. FEJEZET. Illatos anyagok hatása a sugárzó hőre. – Az ozon hatása a sugárzó hőre. – A gázok és gőzök hőnyelésének és hősugárzásának meghatározása minden, a gázalakú testen kívül fekvő hőforrás nélkül. – A sugárzás a föld légkörén keresztül. – A légkör vízgőzeinek hatása a sugárzó hőre. – A vízgőzök hőnyelő és hősugárzó ereje és a meteorologiai tünemények közötti vonatkozás (318. lap.) Függelék a XI. fejezethez. |
XII. FEJEZET. Illékony folyadékok hőnyelése. – Az ily folyadékok gőzeinek hőnyelése közönséges nyomásnál. – Ugyanazon gőzök hőnyelése, midőn a gőzmennyiségek arányosak a folyadékmennyiségekkel. – Összehasonlító áttekintés a folyadékok hatásán a sugárzó hőre. – Az átlátszatlanság és átlátszóság physikai oka. – A hőmérsék befolyása a sugárzó hő átbocsátására. – Változások a sorrendben a hőmérsékbeli változások következtében. – Lángok sugárzása. – A rezzenetidő befolyása a sugárzó hő átbocsátására. Melloni és Knoblauch némely eredményeinek magyarázata (360. lap.) |
XIII. FEJEZET. A sötét napsugarak fölfedezése. – Herschel és Müller kisérletei. – A sugárzás erőssége a hőmérsék fokozásával gyarapszik. – A villanyfény színképének heve. – Sugárszűrők: a villanyfény megszitálása. – A sugarak átalakítása. – A hőbeli kép világítóvá tétele. – Égés és izzítás sötét sugarak által. – Fluorizálás és kalorizálás. – Sötét napsugarak. – Franklin kisérlete a színekről. – E kisérlet elemzése és magyarázata (394. lap.) |
XIV. FEJEZET. Harmat: bőséges képződésére tiszta ég és csöndes, de nedves légkör szükséges. – A harmatos anyagok hidegebbek mint a harmattalanok. – A harmatos anyagok jobb sugárzók mint a harmattalanok. – A harmat a légköri gőz leverődése oly anyagokra, melyek sugárzás folytán meghűltek. – A hold sugárzása. – A nap alkata. – Fényes vonalak a fémek színképeiben. – Az izzó gőz azon sugarakat nyeli el, melyeket maga is képes kibocsátani. – Kirchhoff általánosítása. – Fraunhofer vonalai. – Nap-chemia. – A nap sugárzása. Herschel és Pouillet kisérletei. – Mayer meteóros elmélete. – Helmholtz és Thomson elméletei. – Az árapály hatása a föld forgására. – A naprendszer erélye. – Helmholtz, Thomson, Waterston. – A nap vonatkozása az állati és növényi élethez. (436. lap.) |
XV. FEJEZET. A rövid rezgéstartamú éterhullámok hatása a légnemű anyagra. – Fellegek alkotása fénynyel való szétbontás által. – Szín előidézése kis részecskék által. – Fénysarkítás ködszerű tömegek által. – Az ég kék színe és fénye sarkultsága (481. lap.) |
|
Megjegyzések a természeti erők átalakíthatóságáról (518. lap.)Elmélet az üstökösökről (521. lap.) A hő sarkítása (526. lap.) Berekesztő megjegyzések (528. lap.) A vadok módszere tüzet gerjeszteni (530. lap.) A reggeli hideg havat csinálhat a szobában (530. lap.) |
|
Függelék a magyar kiadáshoz (533. lap.) Tárgymutató (557. lap.) Magyar-német műszótár (573. lap.) |
|
A jég tömörülete sem állja ki megömlés nélkül a száraz dörzsölést; mert ha soká dörzsölik posztóval, megolvad. SIR THOMAS BROWNE, Pseudodoxia Epidemica, 2-ik könyv, I. fejezet. |
ELŐSZÓ
"A HŐ MINT A MOZGÁS EGYIK NEMÉ"-nek negyedik kiadása magába öleli, mozgástani szempontból tárgyalva, legutóbbi kutatásaimat is, melyeket a fénynek chemiai hatásaira nézve tettem. Az elébbi kiadásokban taglaltam a légnemű halmazat és a szinkép hosszabb hullámai között levő vonatkozásokat, a jelen kiadásban azon vonatkozásokat is kísérlet alá vetettem, melyek ugyanazon halmazat és a rövidebb hullámok között fennállanak. A kutatás e két irányzatát összefűzi a tömecsmozgás gondolata, mely mindkettejökkel közös.
Azon szerep, melyet ez újabb eredmények közül egyik-másik a meteorologia két legnagyobb kérdésében – az ég színében és fénye sarkultságában – játszik, hasonlókép be van bizonyítva és megmagyarázva.
Még hozzá csatoltam egy hypothesist az üstökösök alkatáról, és nehány megjegyzést a hő sarkitásáról is.
Royal Institution.
1871. márcziusban.
J. T.
ELŐSZÓ
NEHÁNY ÉV ELŐTT többször volt szerencsém a katonai oktatásügyi tanács megbizásából próbatételeket tartani. Azon felül ki voltam nevezve examinatornak a londoni egyetemhez is.
Ezek és a saját nyilvános eléadásaimmal kapcsolatos vizsgálatoknál alkalmam nyilt némi részben tudomást szerezni Anglia ismereteiről és hiányairól a természettudomány körében, melynek művelését hivatásomul tűztem ki.
Ekként szerzett tapasztalásomat kiegészítette azon társalgás, melyet e tárgy felől kitünő tanférfiakkal folytattam. Mindannyian elismerték és fájlalták a tudományos ismereteknek és az idevágó tanulmányok iránti rokonszenvnek azt a teljes hiányát, mely a mi, máskülönben oly művelt angol közönségünknek nagy tömegét bélyegzi.
Ámbár az önálló buvárkodást tekintem életem fő czéljául, mind a mellett nem tartottam érdemetlen munkának kisérletet tenni, vajjon nem lehetne-e segítenem az imént említett hiányokon. Megvillant s további megfontolás után meg is izmosodott bennem a gondolat, hogy a mennyire az idő engedi, sorban előveszem a természeti tudományok azon
ágait, melyeket eléadásaimban tárgyaltam; leirom és lehetőleg világosan és egyszerűen kifejtem azokat a fogalmakat, melyeket legjobb akaratom szerint, magamnak rólok alkothattam.
A hőről írt mű volt e gondolat első gyümölcse, azon mű, melynek harmadik kiadása most az olvasó előtt fekszik.
A fogadtatás, melyben e könyv részesült, bebizonyította, hogy általános szükséget pótolt. Nem csak az, hogy sikere sokkal nagyobb lett ez országban, mint valaha reméltem; de Francziaországban, Oroszországban és az Egyesült-Államokban is nagy kiadások láttak belőle napvilágot, s jutottak forgalomba.
Volt azonban egyéb is, gyors és általános elterjedésén kívül, a mi még jobban meggyőzött a felől, hogy a könyv úgy ütött ki, a mint óhajtottam.
Bizonyosságot e felől a tudományos források hoztak, úgy magán úton, valamint nyilvánosan, s nem régiben igen feltünő módon Németországból is. A könyvnek, Helmholtz és Wiedemann eszközölte szép fordítása, – kiadta Vieweg és fia Braunschweigban, – és az a fogadtatás, melyben e fordítást a német sajtó részesítette, legjobb biztosíték és legmegnyugtatóbb bizonyság nekem arra nézve, hogy czélomat nem tévesztettem el egészen.
A czél pedig az volt: alaposat oly alakban adni, mely a tudományban járatlan egyénekben is érdeklődést és rokonszenvet gerjeszthet. Okom volt továbbá hinni, hogy az e tudományt részletesebben tanulmányozó is találhat majd e műben segedelmet és előbbre mozdítást, határozott képzeteket alkothatván magának azon tömecsbeli folyamatokról, melyek úgy a chemiai, mint a physikai tüneményeknél alapul szolgálnak.
Az említett vállalkozás második terméke a "Hang"-ról szóló művem, mely mostanában jelent meg Longmans-nél. E munka is sokkal hizelgőbb fogadtatásban részesült ez országban, mint milyet reményleni mertem. Azon felül Amerikában is megjelent már; Francziaországban Gauthier-Villarsnál készül a fordítása, Németországban pedig ismét az említettem két kitünő tudós vette pártfogása alá.
Mindezekből azt a meggyőződést merítem, hogy a tudomány embere, ha nem rösteli a fáradságot – énnekem rendkívül sokba került, – világosan és elevenen gondolkodni és írni: bizonyos lehet benne, hogy leköti az általános figyelmet. Alig lehet benne kétség, hogy a tudományos ismeretek utáni vágy, ily módon táplálva és erősítve, végtére helyre fogja ütni jelenlegi oktatás-rendszerünk anomaliáit. *
Egyéb hozzáadásokon és változtatásokon kivül, e kiadáshoz, egy új fejezetben, jelentékeny mennyiségű új anyag is csatlakozik, mely a legújabbi kutatásaimból származik legfőképen. A kiegészítő függelékeket többnyire elhagytam, attól tartván, hogy a könyv szertelen vastag lesz. Reménylem, hogy a jövő évben, egy kötetbe összegyüjtve, kiadhatom majd a kisérleti természettan körébe vágó értekezéseim eredetijét, melyeket az utolsó 18 év alatt a "Philosophical Transactions" és a "Philosophical Magazine" folyóiratokban bocsátottam a nyilvánosság elé. Meg lesz ez értekezésekben az összes anyag, mely a kiegészítésre szükséges s mely azoknak lehet hasznára, kik egy elemi munka határain túl kivánják vinni tanulmányaikat.
A tanulmányozónak érdekes lesz megtudnia, hogy Mayer és Clausius nem régiben kiadták a dynamikai
*) Huxley "Elemi élettana" nagy lépés ez irányban.
hőelmélet körébe vágó, híres vizsgálataik gyüjteményét, s hogy a Clausius értekezéseinek első részét Hirst tanár adta ki angol fordításban. Kivánatos volna, hogy Joule, Helmholtz, Thomson és Rankine-nek e tárgyra – a legnagyobb tárgyra, melynek leleplezése eddig az emberi szellemnek a tudomány terén sikerült, – vonatkozó búvárlatai is ily módon hozzáférhetővé válnának. Különösen Sir William Thomson értekezései, melyek változatosak és mélységesek is egyszersmind, kiváló érdeküek és fontosságúak lennének.
Royal Institution.
1868. januárius.
ELŐSZÓ
"E MŰ ELSŐ KIADÁSÁBAN majdnem szó szerint meg van hagyva a kifejezésnek az a módja, melyet az előadó teremben használtam. E modort, ha időm engedé, szívesen felcserélem vala komolyabb nyelvvel, habár kétséges, nyert volna-e ez által az előterjesztés világossága.
Megváltoztattam azonban az addig használt "előadás" czímet, és 13 fejezetre osztottam a könyvet. Igyekeztem belefoglalni a sugárzó hő körébe vágó azon vizsgálataimat, melyeket az első kiadás óta fejeztem be. Azt a részt is, mely az életerő jelenségeit tárgyalja, jobbadán újra írtam.
Royal Institution.
1865. februárius.
ELŐSZÓ
AZ ITT KÖVETKEZŐ ELŐADÁSOKBAN kisérletet tettem egy új philosophia alapvonalait oly modorban előadni, hogy a közönséges felfogású és műveltségű ember is megérthesse.
Az első hét előadás a hőmérői melegséget tárgyalja; keletkezését és fogyasztását mechanikai folyamatok közben; a hő munkabeli egyenértékének meghatározását; a hőnek mint tömecsbeli mozgásnak felfogását; e felfogás alkalmazását az anyag szilárd, folyékony és légnemű állapotára; a tágulásra és az égésre; a fajhőre és rejtett hőre; s a hővezetésre.
A többi öt fejezet a sugárzó hőről szól; a csillagközi tér betöltőjéről és a mozgásnak e közegben való terjedéséről; a hőnek viszonyáról a közönséges anyaghoz különböző halmazataiban; a nap, a föld és a hold sugárzásáról; a nap alkatáról és erélye lehető okairól; erélye viszonyáról a földi erőkhöz, s az állati és a növényi élethez.
Törekedtem, oly alsó fokú alapról indúlva, emelkedni e kérdések színtájára, hogy mindenki követhessen, kinek némi képzelő és elmélkedő tehetsége van.
Hol pótló megjegyzések vagy kivonatok szükségeseknek látszottak, hogy az olvasó az előadásokban érintett tárgyakról
való ismereteit tágíthassa vagy tökéletesbíthesse, ott az ily megjegyzéseket vagy kivonatokat függelék alakjában csatoltam az illető fejezethez.
A kötet végén használt rajzlapért a Royal Society választmányának tartozom köszönettel; melléklet volt ez a Philosophical Transactions-ben megjelent egynémely értekezésemhez. A fametszetek közül is egynehányat e tudós társaság volt szíves átkölcsönözni.
Ez új elmélet megalapítóinak neveit a tudományos közönség már jól ismeri. Rumford, Davy, Faraday és Joule mint experimentátorok első sorban említendők. A theoretikus irók – betürendben – Clausius, Helmholtz, Kirchhoff, Mayer, Rankine és Thomson; e kitünő férfiak értekezéseit tanulmányozza az, ki alaposabb ismeretet kiván szerezni e tárgyról. Regnault és Séguin is tisztességes helyet foglalnak el a mechanikai hőelmélet körében. Verdet nem régiben két előadást tett közzé e tárgyról; mindeniket ama mély tudományosság jellemzi, melyről szerzőjök ismeretes. Grove nagyra becsült és jól ismert művét az angol olvasó előtt alig szükséges említenünk. *
Új philosophiának neveztem a hőelméletet, anélkül azonban, hogy e mellett egyedül a hőtanra kívántam volna szorítkozni. E megszorítás tényleg lehetetlen, mert e ható a mindenség általános erélyeivel úgy össze van füződve, hogy ha ezt az egyet meghódítottuk, meghódítottuk a többit is. Már most is kivehetjük, habár még csak homályosan, a következmények nagyságát, melyek az eddig tett előhaladá-
* Meg kell e helyütt emlékeznem Favre szép kisérleteiről s ép így Foucaultnak a XIII-ik fejezet tartalmára igen fontos kisérletéről, mely a Phil. Magazine-ben – 1805. febr. Vol XIX. pag. 194 – van leirva.
sunkhoz csatlakoznak; következményeket, melyek alkalmasint túlszárnyalják azok várakozásait, kiknek munkássága és lánglelke jelen ismerereteink alapját megvetette.
Dr. Whewell "a természettudomány történetének befolyása az értelem művelésére" czímű előadásában, a Royal Institution-ben kimutatta, hogy "minden haladás a művelődés körében valamely jelentékenyebb fölfedezés, vagy egy egész csoport fölfedezés hatása volt." Ha állandó e kapcsolat, úgy a természeti erők – szerves és szervetlen, életi és physikai erők összeköttetését és kölcsönhatását illető szempontok, melyek a hő törvényeinek és vonatkozásainak kutatásából támadtak és még ezentúl is támadni fognak, okvetetlenül lényeges befolyásúak lesznek a jövendő kor értelmi nevelésére.
A természet tanulmányozásában két elem szerepel; az egyik az érzékek, a másik a gondolatok világából való. Megfigyelünk valamely tényt, s igyekszünk azt visszavezetni a maga törvényeire, vagy pedig feltaláljuk a törvényt, s igyekszünk azt tényekkel bebizonyitani. Az egyik elmélet, a másik kisérlet; "gyakorlati tudomány" lesz belőlök, a mint a mindennapi élet czéljaira alkalmazódnak. Semmi sem példázhatja jobban e két elem üdvös kölcsönhatását, mint az előttünk fekvő tárgy története. Ha a gőzgépet fel nem találják, úgy semmi esetre sem jutottunk volna még el jelen elméleti fejlődésünk színtájára. Az, a mit a hő a gőzgép által véghez visz, mind nyomatékosabban és nyomatékosabban erőszakolta a kérdést a gondolkozó szellemekre: "mi e ható, melylyel a szelek, folyók, lovak és emberek erejét fölöslegessé tehetjük? Létesíthet a melegség mechanikai erőt, s mechanikai erő létesíthet melegséget; kell tehát valami közös tulajdonságnak lenni, a mi ezt a hatót és a mechanikai erő közönséges
alakjait egybefűzi. E közösség be levén bizonyítva, az általánosító szellem egyszerre a világegyetem többi erélyei felé fordulhatott, s csakugyan megtalálta azt az elvet, mely valamennyit összeköti egymással. Ekként az ipar diadala elémozdította a philosophia fejlődését. Ekként a gondolatok és a tények, a felfedezett és a keresztül vitt igazság, kölcsönhatása által tettük tudományunkat azzá a mi, a jelen kor legnemesebb gyümölcsévé, habár még eddigelé csak néha hivatkoznak úgy reá, mint az egyéni és a nemzeti hatalom forrására.
Hogy a természettudománynak jogosultsága van eszközül szolgálni az értelem nevelésében, még mindig szeretik elvitatni; pedig e téren még nagyobb és még jótékonyabb forradalmakat idézne elé, mint a milyenek jelölik az anyagi világban való alkalmazását. Azok a férfiak, kiknek magasztos hivatása szervezni Anglia kulturáját, bizonyára meg nem engedik, hogy ez óriási hatalom felnevelkedjék közöttök, anélkül, hogy gyakorlati hasznot ne húzzanak belőle. E tudomány nem szorúl pártfogásukra, hanem óhajtja, igen is, barátságukat, tisztességes feltételek alatt velök egyesülten akar közreműködni a nevelés nagy czélja elérésében, az ember állapota javitásában. Ha továbbra is visszautasítják a feléjök nyujtott jobbot, úgy oly harczba bocsátkoznak, melynek csak egy lehet a kimenetele. E tudománynak növekednie kell. Fejlődése oly szükségszerű és oly ellenállhatatlan, mint az árapály vagy mint a golf-áram mozgása. E tudomány is a természeti erély egyik pházisa, s mint ilyen, bizonyos benne, hogy, ha megérkezik az idő, kicsikarja azok elismerését, ha meg nem szerezheti szövetségöket, kik befolyását jelenleg csökkenteni, és fejlődését gátolni akarnák.
Royal Institution.
1863 februárius.
ELŐSZÓ
MIDŐN A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT könyvkiadó bizottsága 1872. év tavaszán, jeles és népszerű természettudományi munkák magyarra fordíthatása érdekében, a társulat tagjaihoz felhivást intézett, a legelőbb kiadandó munkák sorában megemlítette Balfour Stewart akkoriban megjelent "Lessons in Elementary Physics" czímű művét is, mint olyat, mely a kiadványok első cyclusában a természettant fogja képviselni.
A természettudományi társulat e vállalatának megindulta után értesült csak a Könyvkiadó bizottság a felől, hogy Hoffmann és Molnár könyvkereskedő urak, kiknek kiadásában már eddig is több becses természettudományi munka magyar fordítása jelent meg, hajlandók lennének Balfour Stewart említett művét lefordíttatni és a maguk költségén kiadni.
Társulatunk könyvkiadó vállalatának czélja nem levén egyéb, mint lehetővé tenni és biztosítani jeles természettudományi munkák magyarra fordíttathatását, választmányunk szívesen lemondott a Balfour Stewart művének kiadásáról.
Már az előleges tanácskozások alkalmával és még a felhivás fogalmazásakor is volt szó a könyvkiadó bizottság-
ban arról, nem lenne-e czélirányosabb Tyndall "Heat as a mode of motion" czímű művét adni, Balfour Stewart kis természettana helyett. Igaz, hogy Tyndall e művében a természettannak csak egy részére szorítkozik, míg Balfour Stewart az egészre kiterjeszkedik, de Tyndall a maga tárgyát beereszkedőbben fejtegeti, mélyebben átkutatja Balfour Stewartnál, ki csak rövid áttekintést kiván adni a természettan mai állásáról. Ami végre is az utóbbi mellett döntött, az csak a művek terjedelme volt; a kisebbiket választván, remélhettük, hogy a természettudományok minden főbb ága már az első cyclusban egy-egy képviselő munkára fog találhatni.
A föntebb említett körülmény közbejövén, a bizottság figyelme annyival inkább fordult ismét Tyndall műve felé, mivel értésünkre esett, hogy negyedik kiadását Jezsovics Károly, selmeczbányai gymnáziumi tanár úr már lefordította magyarra, és hogy a kész kézirat már csak kiadásra vár. Egyetlen egy körülmény volt csupán, ami a bizottság és a választmány elhatározását kissé késlelteté, t. i. Jezsovics tanár úrnak azon őszinte nyilatkozata, hogy ő nem közvetetlenül az eredeti, hanem a Helmholtz és Wiedemann neve alatt megjelent német fordítás után készítette a magáét. De minthogy a német kiadás ily kitűnő két név paizsa alatt látott napvilágot, és minthogy maga Tyndall a harmadik kiadáshoz írt előszavában (v. ö. a VII. lapon) a legnagyobb elismeréssel szól műve német fordításáról, s végre minthogy Jezsovics tanár úr kézirata némely részének a mintájával történt összehasonlítása azt bizonyította, hogy a magyar fordítás a legtöbb esetben igen szerencsésen kifejezi a németben foglalt gondolatot, – mindezeket tekintetbe véve, a könyvkiadó bizottság és a választmány elfogadta Jezsovics úr ajánl-
kozását. Magától értetődik, hogy a fenforgó esetben a választmány még inkább ragaszkodott, mint valaha, azon általános határozatához, hogy minden fordítás, bárkitől eredjen is az, csak úgy bocsátható nyomtatás alá, ha azt előbb egy e czélra fölkért szakférfiú gondosan átvizsgálta, az eredeti szöveggel pontról pontra összehasonlította és kinyilatkoztatta, hogy a fordítás jóságaért, hűségeért a föltétlen felelősséget magára vállalja. Jezsovics úr fordításának átvizsgálását és az eredetivel való összehasonlítását a választmány, könyvkiadó bizottságnak ajánlatára, reám ruházta.
Kötelességemnek tartottam, Tyndallt mindenekelőtt értesíteni társulatunk elhatározásáról, s tőle felhatalmazást kérni a szándékolt kiadásra. A szíves beleegyezés f. évi február 28-án érkezett kezeimhez.
Örömmel fogtam a megbizatásommal járó dologhoz. Tyndall e munkája, ámbár a hőelméletnek csak egyik törvényével (az erély megmaradásával) foglalkozik s a másik törvényt (az erély megoszlását) egészen érintetlenül hagyja, ámbár e munka egytárgyú versenytársai között a legidősebb, mindamellett kétségtelen, hogy a hőelméletről kitünőbb népszerű mű maiglan sem íratott. E munkának köszönhető leginkább, hogy a hőelmélet ismerete a szorosan vett physikusok köréből a természettudományok többi művelői körébe is hathatósan átszivárgott, ennek köszönhető, hogy a tudomány nagy vívmányai iránt érdeklődő, művelt közönség a legujabb kor legnagyobb vivmányával, a mechanikai hőelmélettel, közelebbről megismerkedhetett. E munka Angliában négy, s Éjszak-amerikában is három vagy négy kiadásban jelent meg; mindjárt kijötte után lefordíttatott francziára – a 2-ik fran-
czia kiadás e napokban hagyta el a sajtót –; lefordíttatott németre (itt is már két kiadásban jelent meg), le oroszra, dánra s ha nem csalódom, holland nyelvre is. Midőn ily munkának magyar kiadása forgott kérdésben, kedves kötelességemnek tartottam a közreműködést, bármily jelentéktelen és gépies lett légyen is az, elfogadni.
A szerep azonban, mit elvállaltam, jelentékenyebb lett, mint reméltem.
Mindjárt a munka elején észrevettem, hogy Jezsovics úr fordítása számos helyen sehogy sem akar egyezni az angol eredetivel, ámbár a német kiadással általában véve jól összevágott. Ennek oka csak a német fordításban lehetett. Akarva nem akarva, a német kiadást is át kellett tehát vizsgálnom s az eredetivel összehasonlítanom. Megdöbbenéssel vettem észre, mennyire eltörpíti a német fordítás az eredetit; az értelem finom árnyalatait, a festői kifejezéseket mily zavarosan, elmázolva adja vissza. Bátran merem állítani, hogy azoknak, kik Tyndall hőtanát csak a német kiadásból ismerik, alig lehet fogalmuk az eredeti szépségeiről; sőt azt is állítom, hogy a gondolkozó olvasó, számos helyen, egyáltalában meg sem értheti a német fordítást. A tér és idő szűke nem engedi, hogy terjedelmesebb próbákat [mintákat] átirhassak ide az eredetiből is és a német kiadásből is; csak nehány, röviden előterjeszthető hibát említek fel állításom bebizonyítására.
A 142-ik szakaszban: which extend both ways in a north-easterly direction; németben: welche sich sowohl in nördlicher als in östlicher Richtung hinziehen. – A 206. §-ban: the vapour from the ocean also ascends, because of its lightness, carrying, no doubt air along with it; németben: ebenso die Dämpfe des Oceans, wobei diese letzteren
ohne Zweifel wegen ihrer Leichtigkeit Luft mit sich ziehen. – A VIII. fejezet czímében: reflection of radiant heat from plane and carved surfaces; németben: Betrachtung der von ebenen und gekrümmten Flächen ausgestrahlten Wärme. – 435-ik §-ban: Scents and effluvia generally have long occupied the attention of observant men; németben: Wohlgerüche und schlechte Dünste haben im Allgemeinen schon lange die Aufmerksamkeit denkender Männer auf sich gelenkt. – 471. §-ban: instead of the pure action of the aqueous vapour of the air; németben: statt der reinen Wirkung des Wasserdampfes auf die Luft. – 477. §-ban: hence, if saturated, we might expect to find a greater action; németben: denn wäre sie gesättigt, so könnten wir eine stärkere Wirkung erwarten. – A 492. és az 544.-ban a refrigeration csak hűlést jelenthet, a németben Gefrieren-nek van fordítva. – 495. §-ban: from the radiation of the air; a németben: von der Ausstrahlung der Erde. – U. o.: it is not, however, to radiation from the air that the chilling can be ascribed, but to radiation from the body itself; németben: es ist indessen nicht der Ausstrahlung der Luft allein die Abkühlung zuzuschreiben, sondern auch der Ausstrahlung des Körpers selbst. – A XI-ik fejezet függelékében: steam (gőz); németben: Strom. – 497. §-ban: investigations of the last half century; németben: Forschungen der letzten Hälfte des Jahrhunderts. – 553. §-ban: Knoblauch contended against this notion, showing that, and justly arguing that the temperature of the spiral could not be higher than that of the body from which it derived its heat; németben: Knoblauch trat gegen diese Ansicht auf und zeigte...... und schloss daraus mit
Recht, dass die Temperatur der Spirale nicht hőher sein könnte, als die des Körpers, von dem sie ihre Wärme bezöge. – 564. §-ban: essentially new vibrations; németben: hauptsächlich neue Schwingungen. – Az 569. §-ban: rock-salt folyvást Bergkrystall-nak van fordítva. – 613. §-ban: the most convenient distance of the focus from the source; németben: die geeignetste Brennweite. – 701. §-ban: the low rate of cooling and the consequent constancy of the emission; németben: langsame Abkühlung und spätere Constanz der Ausstrahlung.
De elég ebből ennyi. És miként lehetséges az, kérdezheti valaki, hogy oly kitünő férfiak, Helmholtz, Wiedemann tollából ily értetlenségek folyjanak? Nem is az ő tollukból folytak azok. Nyilt titok, hogy Tyndall műveit nem Helmholtz és Wiedemann urak fordították, csak nevüket adták oda, hogy a német kiadásnak nagyobb hitele legyen. Hibájok csak az, hogy nem vizsgálták át, midőn nevökkel szentesíték.
A magyar fordítás átvizsgálásában vezérelvül tűztem ki a föltétlen ragaszkodást az eredeti szöveghez. Nem engedtem meg magamnak a legcsekélyebb változtatást sem, még ott sem, hol a dolognak vagy bővebb kifejtésére, vagy kiegészítésére egyetmást meg is kellett volna másítanom. Megjegyzéseimet a mű végéhez csatoltam, nehogy a csillag alatti toldalékok az olvasó figyelmét a szerző gondolkodásmenetétől elvonják s az élvezetet megzavarják.
A kötet legvégén található az e munkában használt physikai magyar műszók jegyzéke, összegyüjtve Jezsovics tanár úr által. Elvünk a műszók megválasztásában ez volt: individuumokat vagy individuumok gyanánt tekinthető tárgyakat, ha nincs közhasználatú magyar nevük, meghagyjuk inter-
nationalis nevökön; az oly műszókra azonban, melyek tulajdonságokat fejeznek ki, magyar elnevezéseket keresünk. Ez elvet meglehetős következetességgel keresztül vittük, csak nagynéha tértünk el tőle. A chemiai elemek állítólagos magyar neveit – azon kor szülötteit, mikor a magyar tudományosságnak a kén, szén, vas sem volt elég jó szó, hanem kénenyt, szénenyt, vasanyt kellett helyettük faragni – egyetlen kivétellel egészen mellőztük. E kivétel a higany. Ugy tudjuk, hagy a higany szót általánosan értik már, s azon nagy előnye is meg van, hogy chemiai jele Hg a magyar névben is szintúgy előfordul, mint a hydrargirumban. Megpróbáltuk a szénenyt is, mely még maiglan is erősen védi magát, kiküszöbölni; szenet írtunk, akár a fűtőanyagről, akár a chemiai elemről volt is a szó. Félreértés, úgy hiszszük, nem támadhat. Ott a hol egy mondatban mindakettő előfordul, úgy lehet magunkon segíteni, mint mikor azt mondjuk: "ebben a búzában kevés a tiszta búza"; ebben a szénben kevés a tiszta szén.
Egy pár következetlenséget – szénkéneg szénsulphid, tömecs molekula helyett – jogosan szemünkre vethet a kritika. Nem is áltatjuk magunkat azzal, hogy műnyelvünk minden ízében kifogástalan volna; azonban annyit mégis reménylünk, hogy az itt közlött műszótár is fog lendíteni valamit physikai műnyelvünk végleges megállapodásán.
Budapest, 1874. május 10.
Szily Kálmán.