TERMÉSZETTUDOMÁNYI
KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT
A M. TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL
KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULATMEGINDULT 1872-BEN
XXXVIII-IK KÖTETAZ VI. (1887-1889. ÉVI) CZIKLUS
TIZEDIK KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT ALÁÍRÓI SZÁMÁRAA CSILLAGÁSZAT TÖRTÉNELMI JELLEMVONÁSAI
MEGVILÁGÍTVA A CSILLAGÁSZAT ELVEINEK ÉS
AZ EGYETEMES MÍVELŐDÉS TÉNYEZŐINEK FEJLŐDÉSÉVELIRTA
J. C. HOUZEAU
A BRÜSSZELI KIR. OBSZERVATÓRIUM VOLT IGAZGATÓJAFORDÍTOTTA
CZÓGLER ALAJOS
FŐREÁLISKOLAI TANÁRÖT ÁBRÁVAL
Tömörítve: 505K
BUDAPEST.
KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.
1889.FRANKLIN-TÁRSULAT KÖNYVSAJTÓJA
TARTALOM.
(A számok a lapszámokat jelentik.)
Előszó
Valamely tudomány könyvészete megismerteti az illető tudománytól a különböző korszakokban használt anyagok jellemvonását, 1. – Eme vonások váltakozása egyetemes törekvés eredménye, 2. – Különböző tudományaink nem egykorúak, 2. – A tudományok száma növekedőben van, 3. – Ez a növekedés az értelmi fejlődés eredménye és kifejezője, 3. – A csillagászatot a közös fejlődés elemének és részének fogjuk tekinteni, 4.
ELSŐ FEJEZET.
Az értelmi fejlődés sorrendje.Az emberi ismeretek fejlődésének meg vannak a maga törvényei, 5.
A számtan a legrégibb tudomány
, 5 – Chronológiai szempontból a számtan az első tudomány, 6. – A tízes számlálás egyetemes volta, 6. – A számtan fejlődése az ó-korban, 8. – Az elvont szám fogalma, 8.A geometria
. 8. – Az alak fogalma, 8. – A geometria a számtan után közvetetlenül következik, 9. – A görögök geometriája, 9. – Munkáik nagysága. 9.A mennyiségtani tudományok jelleme
, 10. – A mathematikusok maga-magukból merítik tárgyaikat, 10. – E tárgyak csakhamar kimerűlnek, 10. – A mennyiségtani tudományok csak egy tehetséget kivánnak meg, a dedukcziót, 11. – Ezek alakultak meg először, mert fürkésző tehetségeinknek csak egyikével élnek, 11.Az alkalmazott mennyiségtani tudományok
, 12. – Ezek később következnek, 12. – A mennyiségtani tudományokat mely ágakra alkalmazták először, 12.Az akusztika
, 13. – Az ó-koriak akusztikája, 13.A csillagászat
, 14. – A csillagászat megalakulása, 14.A mechanika
, 14. – A mechanika keletkezése, 14.Az optika
, 15. – Az optika keletkezése, 15.A hét szabad művészet
, 16. – A mennyiségtani tudományok voltak ez egyedüli exakt tudományok, 16. – Az újjászületés korabeli egyetemek quadriviuma és triviuma, 17. – Ezen oktatás korlátozott köre, 17.A filozófiai rendszerek
, 18. – Az emberben korán meg van a hajlandóság, hogy okoskodjék, 18. – Analógia a filozófia és a geometria között, 18. – A filozófiai alapelvek, miként a geometriaiak, eszményiek, 19. – Többféle filozófia és többféle geometria, 19. – Csak egy geometria van, melynek szabatossága kiterjed a tárgyszerűre, 20. – A dialektika, 21.A nyelv- és történelmi tudományok
, 22. – Grammatika és rhetorika, 22, – Nyelvtudása, 23. – A nem irodalmas nyelvek változandósaga, 23. – A történelem mindenütt meséken kezdi, 24.A megfigyelő tudományok ős jelleme
, 24. – Csalékony bizonyságok, 25. – Akkoriban a következtetések túljárnak a tényeken, 25. – A megfigyelések eleintén csak esetlegesek, 26. – Kell hogy a megfigyelések szántszándékosakká váljanak, 26.A fizikai-chemiai tudományok
, 26. – A fizikai-chemiai tudományok az ó-korban, 26. – A pozitív megfigyelések kezdete, 27. – Utolsó dolog: az indukczió. 27. – Az indukczió a fizikában és a chemiában, 28. – E két tudomány aránylag új-kori, 29. – Jelenleg exakt elvek sorával rendelkeznek, 29.A geografiai és geológiai tudományok
, 29. – A geografiai tudományok, 29. – Csillagászati geografia, 30. – A geológia keletkezése, 31. – A palaeontológia, 31.Az anthropológiai tudományok
, 33. – Az ethnografia, 33. – A filológia, 33. – A szocziológia, – A történelem, 34. – Az archeológia, 34. – A nemzetgazdaság, 35. – Az erkölcstan és a jogtudomány, 35.A biológiai tudományok
, 36. – A természet-história, 36. – A biológia, 37. – Az orvosi tudomány, 38. – E tudományok történelme neni szerepel tanításukban, 39.A metafizikai tudományok
, 39. – E tudományok jelleme, 40. – Országuk nem áll-e ábrándokból és képzeletekből? 40. – Merészség volna, ha e tudományok jövőjét előre megítélnők, 41.A mennyiségtani tudományok elsőbbsége a különböző népeknél
, 42. – Minden népnél a tudományok egyazon sorrendben következnek egymásra. 42. – Az inkák tudománya. 42. – A chilei benszülöttek tudománya, 43. – Az aztékek tudománya, 43. – A malájok és indo-khinaiak tudománya, 45. A hinduk tudománya, 46. – A khinaiak tudománya, 46. – A khaldéusok tudománya, 48. – Az ó-kori egyptomiak tudománya, 49. – A skandinávok tudománya, 50. – A tudományok fejlődésének sorrendje a feltételek természetétől függ. 51.A csillagászat három fázisa
, 52. – A csillagászat visszatükrözteti eme fejlődés különböző fázisait, 52. – Meséken kezdi, 52. – áttér az empirizmusra és az idétlen [idő előtti] dedukcziókra, 52. – Végtére induktív tudománnyá válik, 53.MÁSODIK FEJEZET
.
A csillagászat a mesék világánál. – A csillagászat keletkezése.Az ősember kénytelen maga-magának csillagásza lenni
, 55. – A csillagászat jelenleg szakemberek kezében van, 55. – Eleintén kinek-kinek a maga csillagászának kellett lennie, 56. – A csillagászatnak az archeológián való érdeke, 58.Az évekkel számlált napi időszakok
, 58. – Az éjnek és a napnak a nem-lételhez és a lételhez való hasonlitása, 58. – A napi időszakokat éjekkel számlálták, 59 – Az éj és nap képe a skandinávoknál, 59. – Az éjekkel való számlálás maradványai, 60.Hozzávetőleges órák
, 61. – Hozzávetőleges órák, 61. – Hogyan tartották számon, 61. – A természetes nap felosztása Afrika fekete törzseinél és az Ujvilág benszülötteinél, 61. – Az izlandiaknál, 62. – A Társaság-szigetek benszülötteinél, 63. – A legrégibb klasszikus népeknél, 63. – A rómaiaknál, 64. – A sarkvidékek lakóinál, 64.A Hold járása
, 65. – A Hold változásai szembeötlők, 65. – Holdvilágos éjek, 65. – A holdujság [újhold] örömtüzei, 66. – A peruiak az a nézete, hogy a Hold havonta meghal, 66. – A Hold és a Nap közötti viszálkodás eszméje, 67. – Különböző magyarázatok, 67. – A Hold váltakozó külseje, 68. – A hónap, 68.A mit a Holdban látni
, 69. Minden nép megszokott tárgyakat lát a Holdban, 69. – A kelet-ázsiaiak nyula vagy házi nyula, 70. – Emberi arcz Dél-Amerikában és Óczeániában, 71. – A skandinávok, eszkimók és khassziák legendái, 72. – A klasszikus népek és az új-kori czivilizált népek látománya, 73. – A látományok nagy típusainak geografiai elterjedése, 73. – Eme látomány hatalma, 74.A Nap járása
, 75. – A délköri árnyékok hosszának változása, 75. – A felkelő vagy lenyugvó Nap árnyékának azimútja, 75. – Esthajnali felkelések és lenyugvások, 76. – A Nap periódusa csaknem észrevehetetlen a térítők alatt, 77. – A Nap járása gerjesztette a cziklus és a visszatérés fogalmát, 77. – A Nap periódusának első meghatározása Egyptomban a –XXX. század előtt, 78. – Hasonló meghatározás Ázsia régi népeinél, 78. – Az Ujvilág benszülötteinél, 79.Az asztrognózia keletkezése
, 80. – A csillagok látszólagos zavara, 80. – Viszonylagos csoportosulások állandó marad, 80. – Az első megfigyelők dombokra mennek fel, 81. – A csillagok névlajstroma mindenütt személyeknek és különböző tárgyaknak az égre való helyezéséből áll, 82. – Vannak természeteseknek látszó csillag-csoportosulások, 82. – A látható égnek csillag-csoportokra való teljes felosztása hosszas munka, 83.Kezdetleges asztrognóziák
, 83. – Csak hat népnek volt teljes asztrognóziája, 83. – Az uranografiai kisérletek régi volta Khinában, 84. – Az ó-kori Egyptomban, 85. – Khaldeában, 86. – Indiában, 86. – A galloknál és a skandinávoknál, 87. – A tejút a lelkek útja. 87. – Az előtüntető alakok egyezése különböző népeknél, 88. – A Plejádok. 88. – A Medve, 89. – A Bika V betüje, 91. – Az irokézek felismerték a sarkcsillagot, 91. – Az eszkimók kezdetleges asztrognóziája, 92. – Az elfogadott alakokban a nép élete tükröződik vissza, 92. – Az aztékek és a peruiak nagyjában való asztrognóziája, 92. – A patagoniak ege, 93. – A tahitiaké, 94.A csillagok, mint kalauzok
, 95. – Ilyetén alkalmazásuk az ősnépeknél, 95. – A hajósok a csillagokhoz folyamodtak, 95. – Az ég ismeretének fontossága úgy a skandinávoknál mint a főnicziaiaknál, 96.Hogyan fogták fel először az éggömböt
, 96. – Az égi testeket hujántásnyira [kiáltásnyira] képzelték, 96. – Az égbolt mint valami fedő borította a Földet, 96. – Minden nép a Föld közepén vélte magát, 97. – A keleti szeleket Spanyolországban az égbolt tartóztatja fel, 97. – Az eget oszlop tartja, 98. – Az irokézek folyós ege, 98. – A kötélre kötözött Nap, 99.Vénusz felfedezése
, 100. – A bolygók felfedezése az uranograliára fordított figyelemtől függ, 100. – Eleintén csak Vénuszt ismerték fel, 100. – A hajnali csillagnak az esti csillaggal való azonosságát már felfedezése idején felismerték, 100. – Homer és Hesiodus csak Vénuszt említik, 101. – Vénusz Egyptomban, Mezopotámiában, Khínában, Indiában, 101. – Az Ujvilág népei a bolygók közül csak Vénuszt fedezték fel, 102. – Vénuszt felismerték a peruiak, az aztékek, a máják, a pawnik, az irokézek és a topinambuk, 102.Félelem a fogyatkozások idején
, 104. – A Nap azért fogyatkozik, hogy haragját mutassa, 104. – A holdfogyatkozás felötlőbb a részletes [részleges] napfogyatkozásnál, 104. – Az inkák nézete a holdfogyatkozásról, 105. – Hogyan viselték magukat fogyatkozás idején, 105. – Az Antillák lakóinak és a karaiboknak szokása, 106. – A huronoké és az eszkimóké, 107. – Szörnyek, melyek a Holdat elnyelik, 107. – A Holdat felfaló sárkánynak a hold-csomókkal való azonosítása, 108. – Az apokalipszis sárkánya, 108. – Babonák Indo-Khinában és a dél-ázsiai sziget-csoportokon, 108. – Babonák Khinában, 109. – Az ó-kori görögök nézetei, 110. – A fogyatkozások idején ütött zaj, 111. – Harangozás, 111. – A fogyatkozásokra vonatkozó babonák meglepő hasonlatossága, 112.A keletkezőfélben levő csillagászat egykorú a meglelkesítéssel
, 113. – A mesék hasonlatossága egyazon társadalmi színtájon [szinten], 113. – A meglelkesítés. 113. – Az istenek egymásra következő sora a fétisek, a légköri erők, az égi testek, 115. – Igézés, bűvészkedés, jóslás. 115. – A keletkező csillagászatnak megfelelő pszichológiai állapot, 115. – Az északvidéki népek pszichológiai állapota, 116. – A skandinávoké, 117. – Az afrikai fekete törzseké, 118. – A Kanári szigetek guánsaié, 119. – Az amerikai indiánoké, 119. Az aztékeké és az inkáké, 120. – Az Ujvilág különböző törzseié, 121. – Dél-Ázsia és Óczeánia lakóié 121. – Egyptom, Perzsia, India és Arábia ó-kori népeié, 122. – A klasszikus ó-koré, 124. – A légköri istenségek korszakának maradványai, 124.Társadalmi állapot az őscsillagászat korában
, 124. A csillágászat keletkezésekor alávetették magukat a jelenségeknek a nélkül, hogy előre látták volna, 125. – Ez a törzsek és az első fontos mesterségek kora volt, 125. – A szellemi alkotás még nem karolta fel az égi testeket, 125.HARMADIK FEJEZET.
A csillagászat a mesék világánál (folytatás). – A közkeletü csillagászat.Az őscsillagászat haladásának lassúsága
, 127. – Némely társadalomnak mozdulatlansága, Afrika fekete benszülötteinek példája, 127. – Az írás-mesterseg nyujtotta segítség nem volt meg, 128. – A fonetikus írás feltalalasa 129. – Az ó-korban ritkán használták az írást, 129. – A kezdetleges csillagászatot közkeletü dolgokra alkalmazzák, 130.Az éggömb és forgása
. 130. Az éggömb körei, 130. – Az ég jobb- és baloldala, 131. – A dodekatemóniák átmenete á horizonton, 132. – A panatolai- k rendszere, 132. – Hajnali és akroniktikus felkelések, 133. – A kinaiaknak a –XII. században tábláik vannak, melyek az ég állásának évi változásait tüntetik elő, 133.Mértékes órák
, 134. – Az égi órának két mutatólapja van: éjjeli és nappali, 134. – Időleges (nem egyenlő) órák és éjnapegyenlőségi (egyenlő) órák, 134. – Az időleges órák használata Khaldeában és Egyptomban, 134. – A khinaiak időleges virrasztói, 135. – Az időleges órák egyetemes használata Görögországban és Rómában, 135. – Ez a szokás Európában a XIV. századig tart, 136. – Olasz módra számított órák, 137. – A közép-időt egészen közelmult időkben fogadták el, 138. – Óráink miért tizenkettes rendszerbeliek, 138. – Az aztékok és máják órái, 138.Az idő megfigyelése a csillagok révén
, 139. – A csillagok felkelése mozdulatlan időpontokat szolgáltatott, 139. – Ezt az eljárást használták a régi egyptomiak, 139. – A khinaiak kulminácziókkal éltek, 139. – Ez a módszer nem kerülte el a görögök figyelmét, 140.A nagy bolygók felfedezésének befejezése
, 140. – A nagy bolygók mindegyikének felfedezése összefügg a csillagos ég szorgalmasabb megfigyelésével, 140. – A bolygók ismerete a görög-latin czivilizáczióban, 140. – A bolygók az ó-kori egyptomiaknál, 141. – Az asszíriaiak bolygói, 142. – Az ó-kori Perzsia bolygói, 144. – A hinduk bolygói, 144. – A khinaiak bolygói, 145. – Az indiai dravidák és a tahitiak a bolygóknak csakis egy részét fedezték fel, 146.A naptár alapítása
, 147. – A naptár alapja a hónap és az év, 147. – Valamely naptárnak alapításához a csillagászat bizonyos fejlettsége kivántatik meg, 147. – A hónap és az év hozzávetőleges használata az amerikai indiánoknál, 147. – Az időmérés nehéz volta a sarkvidékeken, 148. – Két mérték, melyekből három naptár származik: a holdjárásu, a napjárásu és a hold-napjárásu, 149.Holdjárásu naptárak
, 150. – Elvük, 150. – Arab naptár, 150. – A peruiak naptára, 151. – A holdjárásu naptár inkább pásztoroknat mint földmívelőknek való, 151.Napjárásu naptárak
, 151. – Az évi jelenségek szabályszerű volta Egyptomban, 152. – A legujabb időkig való állandóságuk, 152. Az egyptomi naptár régi volta, 153. – A hozzávetőleges évnek a maradandó évvel való helyettesítése, 154. – A főniksz-periódus, 154. – Sirius hajnali felkelésének elmozdulása a preczesszió hatása miatt, 154. – A labirintus, 155. – Az akkádiak naptára, 156. – A perzsák naptára, 156. – Az aztékek naptára, 157. – A mexikóiak chronologikus kereke, 158. – Mája naptár, 160. – A hónap-nevek megválasztása a népek foglalkozása szerint, 161. – A rómaiak naptára, 162. – A gregoriánus reform, 163.Hold-napjárásu naptárak
, 164. – Közbeiktatás egész hónapok réven, 164. – Az asszíriai oktaétisz, 165. – Meton-nak Callipus-tól javított cziklusa, 166. – Az ó-kori Görögország naptára, 166. – A khinai csong-ki vagyis az egyenlő felosztású két skála rendszere, 167. – A hittérítők szerencsétlenül ujították ezt a rendszert, 168. – A 19 éves cziklus Khinában, 168. – A 60 napos és 60 éves cziklusok, 169. – A világosság palotája, 170. – A Védák naptára. 170. – Az új-kori hindu naptár, 171. – A muyzka naptár, 172.A százados ünnepek
. 172. – A "ludi saeculares" Rómában, 173. – A század ünnepe az aztékeknél, 173. – Az ünnep részletei, 174. – Az egész nép aggodalma, 174. – Az egyptomi Izisz-ünnephez való hasonlatosság, 175.A gúlák
, 175. – A csillagoknak emelt oltárok, 176. – Lépcsős gúlák, 176. – Az egyptomi nagy gúlák kora, 176. – E gúlák rendeltetése, 177. – Gúlák vagy tornyok Mezopotámiában, 178. – A szellemek tornya Khínában, 180. – Lépcsős gúlák az Ujvilágban. 180. – A gúlák vallásos csillagászati mozgalom jelei voltak, 181.NEGYEDIK FEJEZET.
A csillagászat a mesék világánál (folytatás) – Az ég megelevenítése.Az égitestek megszemélyesítése, 182. – Az égi testekben valami értelmesség van, 183. – Istenesítésük, 183.
A lélekkel felruházott Nap, 184. – A Nap útjának változása napfordulatkor, 184. – Ennek oka, 184. – A Nap a tengerbe merül, 185. – A Föld alatt megy át, 186. – Barlangba húzódik, 186. – Az égi testeknek szabad akaratuk van, 187. Timoleon vezérlő csillaga, 187. – Megesett a Nappal, hogy éj idején késedelmeskedett, 187. – Megesett vele, hogy egészen megállott, 188. – Megállott még a XVI. században is, 188. – A fogyatkozások az ő akaratától függnek, 189.
A csillagimádás, 189. – A theokratikus korszak egyetemes volta, 190. – Az asztrolátria csak a bolygók felfedezése után kerül fel igazán, 190.
Az égi testek tisztelete a szemitáknál, 191. – Khaldea csillagpantheizmusa, 191. – Az égi testek tisztelete a szabéusoknál, 191. – A fönicziaiaknál, 192. – A zsidóknál, 192. – A Napnak különböző látszata szerinti istenesítése, 193.
Az égi testek tisztelete Egyptomban, 193. – A Nap különböző megszemélyesítése, 193. – A Nap kinyilatkoztatja magát a holtak lelkének, 195. – Az afrikaiak kultusza, 195.
Az égi testek tisztelete Indiában, 195. – Kezdetei az árjáknál, 195. – A bramanizmus fejlődése, 195. – A különböző alakokban imádott Nap, 196. – A fény révén való kinyilatkoztatás, 196. – Az oriszai templom, 197. – Visnu tisztelete, 197. – A csillagok tisztelete az ázsiai sziget-csoportokon, 198.
Az égi testek tisztelete a mongol népeknél, 198. – Khinában ez inkább bámulat mint tisztelet, 199. – Japánban az asztrolátria nem volt teljes, 199. – Nap-imádás a régi turániaknál és a hiungnuknál, 199. – A parthusok és az új-kori perzsák üdvözlik a Napot, 200.
Az égi testek tisztelete Európában, 200. – A klasszikus ó-korban, 200. – A szlávoknál és Norvégiában, 200. – A szászoknál, 201.
Az égi testek tisztelete az Ujvilágban és Óczeániában, 202. – A Nap ünnepe az inkáknál, 202. – A Nap tisztelete az aztékeknél, 203. – Az apalachoknál, 203. – A huronoknál és az irokézeknél, 203. – Az asztrolátria Amerikában megállapodott a Nap és a Hold tiszteleténél, 204. – A tahitiak csakis a Napot imádták, 204. – A csillag-kultusz fejlődésének és a csillagászat haladásának kölcsönös viszonya, 204.
A szent tűz, 205. – A szent tűz a Nap része, 205. – A szent tűz az ó-korban, 205. – A zsidók örök tüze, 205. – A Veszta-kultusz, 206. – Pyréthusok, 206. Az örök tűz a skandinávoknál, 206. – Indiában és Japánban, 207. – A nacsézeknél, 207. – Az inkáknál. 208. – A mexikóiaknál, 208. – Hogyan gyújtják meg az új tüzet, 208. – A husvéti viaszgyertya, 209. – Bizonyos korban az asztrolátria valamennyi nép vallásának alapja, 209.
A meteorkövek tisztelete, 211. – Talán ez volt a kövek tiszteletének eredete, 211. – Meteorkövek az ó-kori templomokban, 211. – Az újkori Európa templomaiban, 212.
A hulló csillagok, 212. – Eme futólagos jelenségek felizgatják a képzeletet, 213. – Az arabok hiedelme, 213. – A különbözó indiánus törzsek hiedelme, 213.
A képes éggömbök, 213. – Különbözők az egyes népeknél, 214. – Ilyes gömb befejezéséhez több század kivántatik meg, 214. – A khaldéusok gömbje, 215. – A régi egyptomiaké, 216. – Hermes könyvei, 218. – A hinduk gömbje, 218. – A keleti gömbök jelleme, 218. – A khinaiak gömbje, 219. – A khinai hajósok a déli égen nem alkottak csillagképeket, 220. – Az ó-kori arabok és a klasszikus arabok gömbjei, 220. – Amerika és Óczeánia népeinek csak nagyjában való gömbjük volt, 221.
A csillagászati hitregék, 222. – Hitregék vagy legendák kifejezői voltak-e az éggömb ábrái? 222. – Miképen képezték az új-koriak a többi csillag-csoportot, 222. – Az ó-koriaktól az égre helyezett utolsó csillagképek, 223. – Csillag-csoportok, melyeknek jelképe megváltozott, 224. – Arab regék, melyeknek csillagok a hősei, 224. – Az égi személyiségek születése és halála, 223. – A déli ég képei 225. – Az éggömböt borító személyiségek inkább csak arra valók, hogy névlajstromot adjanak, 226.
A Nap állatköre, 227. – A dodekatemóriák akkádi eredete, 227. – Görögországba való behozataluk idején az állatkörnek már voltak csillagképei, 228. – Eme behozatal kora, 228. – Az állatkör jelképei, 229. – A dodekatemóriákat elfogadó népek azokat módosítják is, 230. – Az egyptomi jelek, 230. – Az egyptomi templomok állatköreinek kora, 231. – A dekánok, 231. – Az állatkör behozatala Perzsiába, 233. – Indiába, 233. – Khinába, 234. – Mongol, tibeti és japán állatkör, 235. – Az aztékek némely állatköri jele megegyezik az ázsiai jelekkel. 235. – Közlekedés eredménye-e ez? 236.
Vésett glóbusok és antik planiszferák, 237. – A glóbusok kelte az éjnapegyenlőségek helyzete révén állapítható meg, 237. – A Farnese-múzeum és az arolseni múzeum glóbusa, 238. – A Vatikán planiszferája, 238.
A Hold állatköre, 239. – Ez az égnek a holdmozgás megfigyelése czéljából való kiczövekelése, 239. – India nakshatrái, 240. – Mik ezek az új-kori hinduknál, 241. – A preczesszió hatása a hold-szállásokra, 242. – A meghatározó csillagok koordinátái, 242. – A khinaiak hold-állat-köre, 243. – A cze osztályrész eltűnése. 245. – Az arabok és perzsák hold-állomásai, 245.
A népek érintkezése a történelem előtti időkben, 247. – Az antik czivilizácziókat elszigetelt tűzhelyeknek szokták képzelni, 247. – Khina ó-kori közlekedése a Nyugattal, 249. – Közlekedése a kalifák birodalmával, 249. – A fönicziaiak utazásai, 250. – Semmi valószínütlensége, hogy az ó-korban bizonyos ismeretek átvitettek, 250.
ÖTÖDIK FEJEZET.
Az empirikus korszak. – Az első megfigyelések.A megfigyelések tevékeny korszaka megkezdődik, 252. – A megfigyelés szántszándékossá válik, 252. – Az égi mozgások régi hipotézises korszakai, 253.
A Napfordulatok megfigyelése, 254. –Nagyon régi Khinában, 254. – A syene-i kút, 254. – A Meton és Euctemon-féle napfordulat, 255. – Eme megfigyelés elve Peruban, 255. – A cuzco-i tornyok, 256.
A Nap zenit-átmeneteinek megfigyelése, 258. – Peruban, 258. – Mexikóban, 260.
A fogyatkozások megfigyelése, 260. – Régente Khinában, 260. – Babilonban és Ninivében, 261. – Az ó-kori Egyptomban, 262. – Nehézség az évek számlálásában, 262. – Az eponimák sora, 263. – Az ó-koriaknak az időpont megállapításánál elkövetett hibája, 264. – Mahabharata fogyatkozása, 264. – Történelmi nevezetességü klasszikus fogyatkozások, 264.
A csillagászat hivatalos tiszte, 265. – Egyptomban a csillagászat a papok kezében volt, 265. – A ninivei csillagászati táblácskák, 266. A rajtuk talált csillagászati feljegyzések, 267. A csillagászat hanyatlása Babilonban, 268. A csillagászati szolgálat szervezete Khinában, 268. – A csillagászati udvartartás, 268. – Üstökösök, napfoltok és időleges csillagok megfigyelése Khinában, 269. – Merkur-megfigyelések, 270. – Az etruszkok csillagászati évkönyvei, 271. – Az inkáktól megőrzött néhány megfigyelés, 271. – Az aztékektől megőrzöttek, 271.
Almanachok szerkesztése, 272. – Az "évfolyam könyvei", 272. – A bolygók járását tartalmazó egyptomi táblácskák, 272. – A hinduk, szinghaliak és törökök almanachjai, 273. – Khina hivatalos almanachjai, 274. – Az aztékek chronológikus kereke, 275. – A skandinávok rúna-pálczái, 276.
Árnyékvető műszerek, 276. – A madagaskariak az ember árnyékát láb-hosszakkal mérik, 276. – Eleintén az árnyék hossza volt használatos, 277. – A polosz vagy horologium, 277. – Pálczás kő Mexikóban, 277. – Csúcsos és lyukas gnómon, 278. – Khinai napóra, 278. – Egyptomi egyenlítői napóra, 279. – Berosus szkafé-ja, 279. – A régiség-gyüjtemények homorú napórái, 280. – Kúpos napóra, 280. – Az arachné, 281. – A gnómonika fejlődése a kúpszetetek tanulmányozása révén, 282. – Hipparchus analemmás napórája, 282. – A tudományos gnómonikát a szélső Keleten és Amerikában nem ismerték, 283. – A gnómonok és a napórák Görögországba való behozatalának kora, 283. – Mikor hozták be Rómába, 284. – Az árnyék hosszát nyilvánosan hirdették, 284. – Augustus obeliszkje, 284. – Az árnyékvető műszerek fontossága a társadalmak községi szervezete idején, 285.
A délvonal kitűzése, 285. – Az egyptomi gúlák a világtájakra vannak beállítva, 285. – Egyptomi műszer a Nap azimútjának meghatározására, 286. – Khinai módszerek a délvonal meghúzására, 287. – Proclus az egyenlő árnyékokat használja fel, 287. – Hyginus a délvonal egyazon oldalán három árnyékhosszt használ, 288. – Ulug-bég módszere, 288. – A mexikói gúlák a világtájakra vannak beállítva, 288.
A víz-órák, 288. Az időmérésre alkalmas valamely műszer tisztább fogalmat nyújt a tartam folytonosságáról és haladásáról, 288. – A ceyloniak példája, 289. – A khinaiak és hinduk víz-órái, 289. – Lyukas víz-órák, 290. – E készüléket még most is használják Ázsiában, 291. – Víz-órák Khaldeában és Egyptomban, 291. – A víz-órák a görögöknél, 292. – A rómaiaknál, 292. Az araboknál, 292.
A tulajdonképeni csillagászati megfigyelések, 293. – A khinaiak az égi testeket glóbuson tüzik ki, mely az ég mozgását automatikusan követi, 293. – A deklináczió mérése csővel való megirányozás segítségével, 294. – Az ekliptika beosztása egyenlő részekre a víz-óra segítségével, 295. – Az idő meghatározása két csillagnak egyazon függélyes síkba érkezése révén, 295. – Valamely csillag magassága révén, 295.
Szögmérő műszerek, 296. – A kör felosztása a különböző népeknél, 296. – Éjnapegyenlőségi armillák, 297. – Asztrolábium, 297. – Fali kör, 298. – Dioptra, 299. – Parallaktikus vonalzók, 299. – A khinaiak köre, teljes gömbje és gnómonja, 300. – Oszlop a táblájával, 300. – Vízszintező és függő ón, 301. – Hipparchus dioptrája látszólagos átmérők mérésére, 301. – A Nap megfigyelése, 302.
Alexandria, obszervatóriuma és könyvtárai, 302. – A görög tudomány felsőbbsége nyilvánulni kezd, 302. – Khaldéusi könyvtárak, 303. – Alexandria könyvtárai, 304. – Alexandria obszervatóriuma, 305. – A sötétség reakcziója, 305. – Hypatiát felkonczolják, 306. – A szent szikra az arabokra száll át, 306.
HATODIK FEJEZET.
Az empirikus korszak (folytatás). – Az első dedukcziók.A görög csillagászat ujkori csillagászatunknak kiinduló pontja, 307. – Mindegyik ó-kori nemzetnek mindent elülről kellett kezdenie, 307. – Az új-kori tudomány folytatása a görögnek, 308.
A Hold fényváltozásainak magyarázata, 308. – A geometriára van alapítva, 309. – Az új Hold láthatósága, 310.
A holdkorong
, 310. – A görögök három fő-foltot különböztettek a Holdon, 310. – E foltok természete, 311. – A hamvas fény, 312.A fogyatkozások időszakossága
, 312. – A Hold a fogyatkozások alkalmával odahagyja az eget, 312. – A népek a fogyatkozásokat nem egyformán jól ismerik, 313. – A 18 éves periodus feltalálásanak nehéz volta, 313. – Ez a periodus Khinában, 314. Görögországban, 315. – Az assziriaiak fogyatkozás-cziklusa, 316.A fogyatkozások magyarázata
, 316. – Eme magyarázat nehéz volta, 317. – A görögöknek csak nagy nehezen sikerült a fogyatkozásokat előre kitüzniök, 317. – Így voltak velük a rómaiak is, 317. – A parallaxisok befolyása, 319. – Vízszintes fogyatkozások, 319. – A Föld árnyék-kúpjába hatoló fény, 319. – A hold- és a napfogyatkozások szaporaságára vonatkozó számok, 320. – A Nap koronája, 320.A homoczentrikus szferák
, 321. – Az égi testek keringése a mozgékony szferák eszméjét gerjeszti, 321. – E szferák egymásba vannak bélelve, és pedig a bolygók távolságának látszólagos sebességükkel megegyező sora szerint, 322. – Mit neveztek a görögök előrejárásnak és visszafutásnak, 322. – Eudoxus 27 szferája, 322. – Callippus 34 szferája, 324. – Aristoteles 55 szferája, 324. – A szferák nem adtak számot a távolságok változásáról, 325.A szferák harmoniája
. 325. – Pythagoras felfogása, 325. – A hangok megegyeznek a lant hűrjainak hangjaival. 326. – Hol kezdődött az égi harmónia oktávája, 327. – A szferák harmóniája a khinaiaknál, a hinduknál és a zsidóknál, 327. – E hiedelem megmaradása Európában, 328.Az égi testek sebessége nem egyenletes
, 329. – A négy csillagászati évszak egyenlőtlensége, 329. – A holdpálya hajlása, perigeumának és csomójának mozgása. 330. – A Nap pályájának tulajdonított hajlás, 330.– A khinaiak sokáig megmaradtak az egyenletes mozgásoknál, 331. – A Hold kilencz útja a khinaiaknál, 332. – A bolygók megállásának és visszafutásának kiszámításában sokáig késedelmeskedtek, 332. – A hinduk csillagászati táblái, 333. – Keltük, 333. – Ezeket fogadták el az Indiával szomszédos népek, 334.Az ó-koriak planetariumai
, 334. – Archimedes automatikus planetariuma, 334. – Posidoniusé és a Talmudé, 335.A különböző középpontú körök és az epicziklusok
, 335. – A középpont-kívüli körök elve, 335. – Ez a szerkesztés, bár eleget tesz az irányoknak, nem tünteti elő kellőképen a távolságokat, 336. – Az epicziklus eszméje, 337. – Hipparchus meghatározza a Nap apogeumát és középpontkívüliségét, 337.A Hold elmélete
, 337. – A Hold Ptolemaeus-féle elmélete, 337. – Hogyan tartja számon a perigeum lengéseit, 338. – Hogyan tünteti elő az evekcziót, 339. – Eltérések ezen elmélet és a megfigyelések között, 340. – Ismerte-e Abul Wéfa a variácziót? 341. – Ptolemaeus régi elmélete bonyolódik, 342. – A távolságokat tekintve egészen hamis, 342. – Kopernikus és Tycho Brahe hiáha igyekeznek, hogy rajta segítsenek, Kepler lemond róla, 343. – Az a nézet vert gyökeret, hogy ez a szerkesztés a dolgok valódi állapotát tünteti elő, 343.A bolygók elmélete
, 344. – Hasoló módon fejtetett ki, 344. – A megállások és visszafutások meglepő volta, 344. – Alexandriai iskola, melyben a bolygó-helyzetek kiszámítását és a fogyatkozások előzetes meghatározását tanították, 345. – Az apszidák mozgása, 345. – A Nap szélességeinek változása, 346. – Alpetrads spirális elmélete, 346.A khinaiak és hinduk csillagászati rendszere
, 347. – A khinaiak empirikus módszere, 348. – A Szurja-sziddhánta módszere Indiában, 349. – A hinduk haladása a trigonometriában, 350. – A Szurja kelte, 351. – A görög csillagászat hatása Indiában, 352. – Hol állapodtak meg a hinduk, 353.Az égi testek távolsága és nagysága
, 353. – A Nap és a Hold Földtől való távolsága keveset változik, 353. – Aristarchus kisérlete, hogy e távolságok viszonyát meghatározza, 354. – A Nap bámulatos távolsága, 354. – Hipparchus megméri a Hold távolságát, 355. – Ptolemaeus közvetetlenül keresi a hold-parallaxist, 356. – A Nap-parallaxis meghatározása nem sikerül, 357. – A látszólagos átmérők mérése, 357. – A Hold abszolut méretei, 358. – Konjekturák a Nap méreteire nézve, 358. – Anaxagorast istentelenséggel vádolják, 358. – Az üstökösök, 358.A világok sokasága
, 360. – Az ó-korban el volt fogadva, 360. – A lakott Hold, 361. – Honnét jönnek a meteorkövek, 361.A preczesszió és a nagy periódusok
, 362. – A sark elmozdulása és a sarkcsillagok változása, 362. – Hipparchus felfedezi a preczessziót, 363. – A preczessziót nem mindenki fogadja el, 364. – A görög asztrológusok a preczessziót az éjnapegyenlőségek lengésévé alakitják át, 364. – Ugyanez a felfogás Indiában és az araboknal‚ 365. – A preczesszió felfedezése Khinában, 366. – A preczesszió periódusa Assziriában és Egyptomban, 367. – Az apokatasztázis, vagyis a helyreigazodás, 367. – A nagy bolygó-év, 368. – A kozmológiai korszakok, 369. – A világ fenmaradására vonatkozó nézetek, 369. – Az égi dolgok maradandósága és állhatatossága, 369.HETEDIK FEJEZET.
Az empirikus korszak (folytatás). – A rendszerek mulékonysága.Az asztrológia eredete
, 371. – Az égi testek mozgásának geometriai szabályosságaa megszünteti személyi jellemüket, 371. – Hatalmuk már csak fizikai, 372. – Az asztrológus tudós, 372. – A természetes asztrológia, 373, – Az itélő asztrológia, 374. – A bolygók csoportosulása vezérli sorsunkat, 375. – Az égi testek befolyása az egészségre, 375. – Firmicus magyarázata, 376. – Az asztrológia tudós jóslás volt, 377. A jóslás hit, de nem tudomány, 378. – Az asztrológia tudós dedukczió ábrándos alapon, 378.A bolygójárású hét
, 378. – A hét bolygójárású eredete, 378. – A holdváltozás hozzávetőleges felosztása az inkáknál nem volt hét, 379. – Az akkádiak hét napja nem volt az időmérés valamely egysége, 379. – A zsidók hebdomas-a, 379. – A hét eredete, 380. – A hét nem nagyon régi Khinában, 381. – Behozatala Indiába és Indo-Khinába, 381. – Görögországban, Egyptomban és Rómában későn fogadták el, 382. – Észak-Európa népeinek hete, 383. – Az inkák 9 napos és a mexikóiak 3 napos periódusának egészen más kiinduló pontja volt, 383. – Hetünk nem lépett ki az ázsiai-európai czivilizáczió köréből, 384.Az asztrológia Afrikában és a Keletieknél
, 384. – Nincs meg az afrikai fekete törzseknél, 384. – Igen régi Egyptomban, 385. – Asztrológiai naptárak, 386. – Az asztrológia Khaldeában, 386. – A khaldéus név egyértelmű az asztrológussal, 387. – Az asztrológia Perzsiában, 388. – Az ó-kori Indiában, 388. – Az új-kori Indiában, 389. – Sziam- és Tibetben. 390. – Khinában, 390. – A spekulácziók túlcsapongása Khinában, 392. – Az asztrológia Japánban, 392.Az asztrológia az Újvilágban
, 393. – Az inkáknál, 393. – Az aztékeknél, 394.Az asztrológia a görög-római czivilizáczió körében
, 394. – Az asztrológia az ó-kori Görögországban, 394. – Nagy Sándor kora után, 395. – A Ptolemaeusnak tulajdonított asztrológiai munkák, 396. – Az asztrológia Rómában, 396. – Itt üldözték, 396.Az asztrológia a közép-korban és az új-kori Európában
, 397. – Az asztrológiát összegyeztetik a kereszténység elveivel, 397. – Az asztrológusok hatalmasakká válnak, 398. – Az arabok hajlama az asztrológia iránt, 398. – A leghíresebb arab asztrológusok, 398. – Ujjászületés korabeli asztrológusok, 398. – Az asztrológia támadói és védői, 399. – Hivatalos asztrológia, 399. – A nagyok pártolják, 400. – Sokáig fentartja magát, 400. – Az utolsó czímzetes asztrológus, 401. – Midőn a Föld elveszti a mindenségben való középponti helyzetét, a geoczentrikus és anthropoczentrikus felfogások is oda vannak, 401. – A természetes asztrológia a köznépnél tovább is fenmaradt, 402.Az asztrológia elvei
, 402. – Aben-Ragel előterjesztése, 403. – A bolygók tulajdonságai, 403. – Az állatköri jelek befolyása a test-részekre, 404. – A befolyások egybevetése, 404. – Nagy keringések és konjunkcziók, 405. – Pierre d'Ailly és Ozanam jóslatai, 405. – Árvizek megjóslása, 406. – A csillagok az okai a bujakórnak es a szörnyszülötteknek, 407. – A konjunkczióknak tulajdonított fontosság úgy Khinában, mint Európában, 408.A horoszkóp
, 408. – Mivolta, 408. – A kezdetleges horoszkopot pusztán a naptárból veszik, 409. – Az igazi csillagászati horoszkópok utáni vágy lendit a csillagászat haladásán, 410. – A horoszkóp 12 háza 410. – A bolygók lakóhelyei, 411. – Híres horoszkópok, 411. – Tévedés Luther horoszkópjában, 412. – Az asztrológia szabályainak módosulása, 413.Az asztrológiai jelképek
, 413. – Az asztrológia bűvös írása, 413. – A Nap és a Hold jelei, 414. – A bolygók jelei, 414. – Az állatköri jeleket előtüntető betűk, 415. – A kabalisztikus jelekkel való összefüggésük. 416. – Egymásnak megfeleló fémek és bolygók, 416. – Talizmán készítésére való reczipe, 417.A rendszerek sorsa
, 418. – A rendszer-szerzőktól befutott út bámulatos, 418. – A rendszerek vágyaknak tesznek eleget, 419. – Valamely hiedelemben érzett boldogság nem függ a hiedelem igazságától, 419. – Az értelmi fejlődés bizonyos fokán az asztrológia uralma egyetemes volt, 419. – Ép oly egyetemes, mint az asztrolátria, melynek a nyomába lépett, 420. – Eltűnő fázis nyomai keletkező fázisban, 420. – Az összeomlott rendszerek sokasága, 421. – A haladás meg van akasztva, ha a tudomány engedményeket tesz a balhitnek, 422.NYOLCZADIK FEJEZET.
Az induktív korszak. – A megfigyelések fejlődése.Hagyományos eszmék és új eszmék
, 423. – A hagyományos eszmék és az induktív elméletek közötti küzdelem, 423. – A gondolkodás nehézkes alkalmazkodása, 424. – A római egyház nem egyedül ellenkezett az új eszmékkel, 424.A tudományos tények sokasodása
, 425. – Az indukczió ereje a tőle rendezett tények számában rejlik, 425. – A tudományos haladás gyorsulása, 425. – Emberi kezdeményezés jelenleg csak a tudományok országában van, 426.Az arabok obszervatóriumai
, 427. – Szükséges, hogy sok mérő megfigyelés egyesíttessék, 427. – A műszerek nagyobbodása, 427. – Mezopotámia és Egyptom arab obszervatóriumai, 427. – A tatár és mongol birodalom obszervatóriumai, 428. – Az arab korszak végén elismerik a számbeli meghatározások fontosságát, 429.A hanyatlás és az ujjászületés kora Európában
, 429. – A görög-római társadalom hanyatlása, 429. – A középkori európaiak az afrikai négerek szinvonalara buktak 430. – Az ujjászületés korában mindent az araboktól kaptunk, 430. – A kozmopolita tudományos mozgalom kezdete Európában, 431. – A búvárkodás mechanikai eszközeinek tökéletesítése szükséges, 432.Kerekes és szárnyas óraművek
, 432. – A súlyhajtotta órák kiszorítják a víz-órákat, 432. – Vízszintes szárnnyal kapcsoltatnak össze, 433. – Hordozható órák és zsebórák, 433. – A spirál-rugós billegő feltalálása, 434. – Az idő átszállítása hosszúság-meghatározásokra, 435. – A szárnyas óraművek szabatosságának foka, 436.Az inga alkalmazása az órákra
, 436. – Eleintén szabad ingát használnak, melynek lengéseit közvetetlenűl olvassák meg, 436. – Ezután magával az ingával számláltatják meg a lengéseket, 437. – Huyghens a zárómű révén az elveszitett energiát minden egyes lengésnél helyreállitván, a járást folytonossá teszi, 437. E pillanattól kezdve volt az idő igazán meghóditva, 438. – Az ingás óra és a messzelátó a búvárkodásnak oly eszközei, melyek annak hatalmát egészen átalakítják, 438.Az ó-koriak optikai műszerei
, 439. – A lencsék, 439. – A szemüvegek és az összetett mikroszkóp, 439. – Nero "megkímélő" smaragdja, 440. – A homorú tükör, 441. – Az alexandriai tükör, 441. – A ragusai tükör Illyriában, 442.Az irányzó-csövek vagy pseudo-messzelátók
, 442. – Aristoteles és Strabo ismeri ezeket, 442. – Caesar is használta, 443. – A Talmud is említi, 443. – Az észak-amerikai indiánok zsirkőből készítettek ilyeneket, 443. – Aymara-szobrocska, mely ilyen csövet tart, 445, – Eme csövek használata a régi Görögországban, Indiában, Khinában és az araboknál, 445. – Gerbert csővel irányozza meg a sarkcsillagot, 446. – Az olaszok "occhiale"-ja nem solt messzelátó, 447.Az igazi messzelátó
, 447., – Roger Baco e műszer elméleti szerkezetét írja le, 447. – Úgy látszik, hogy műkedvelők e szerkezetet a XVI. század elején megvalosították, 447. – Több fizikus elméletileg foglalkozott a messzelátóval 448. – Hollandi optikusok megszerkesztik e készüléket, 448. Galilei homályos leírás nyomán készít egyet, 449. – Az égre irányzott messzelátó, 450. – A tér meghódítása, 451. – A messzelátóval csak egy találmány mérkőzik: a spektroszkóp, mely azonban kevésbbé egyetemes jellemű, 451.A messzelátó alkalmazása a beosztott körökre
, 451. – A messzelátó alkalmazása pontosabb irány-kitűzésre, 451. – Auzont és Picard fonálkeresztet tesznek bele, 452.A megfigyelések folyton növekedő szabatossága
, 452. – A szögmérések hibája folyvást csökken, 452. – Úgyszintén az időméréseké, 453.A jelenkori csillagászat jelleme
, 454. – A műszer-készlet tökéletesedése, 454. – A tények bámulatos felhalmozódása, 454. – Elévült tanulmány-ágak, 455. – Valamely törvényben mérhetetlen számú külön eset foglalódik össze, 455. – Mellőzve a tények felsorolását, csak a nagy induktív felfedezések természetére fogunk egy pillantást vetni, 456.KILENCZEDIK FEJEZET.
Az induktív korszak (folytatás). – A nagyszabású elméletek.Az első csillagászati indukczió
, 457. – A nagy eszméket különböző korszakokban sejtették, 457. – Hipparchus preczesszió elmélete már indukczió, 457.Hogyan fogták fel a világrendszert
, 458. – Mi az égi testek igazi berendezése? 458. – A Föld egyensúlya a térben, 458. – A czentrifugális erő tartja fen a csillagokat, 459. – Philolaus szerint a Föld egy nap egy keringést tesz a mindenség középpontja körül, 459. – Heraclides e keringést puszta forgássá alakítja át, 460. – E forgás eszméje megfogamzott Egyptomban, Khinában, Indiában, 461. – A Föld mozdulatlanságát illető ellenvetés, 461. – Samos-i Aristarchus egybeveti a Földnek tulajdonított két mozgást, a forgót és a keringőt, 462. – E nézet nem volt befolyással a tudományra, 462. – Merkur és Vénusz a Nap csatlósai, 464. – Julianus 12 századdal előzi meg Tycho Brahe rendszerét, 464.A kopernikusi indukczió bebizonyulása
, 465. – Kopernikus előterjesztése, 465. – A bolygó-rendszerben még mindig ott kísértenek az epicziklusok. 466. – Marsz visszafutó sebessége megegyeztethető a Kopernikus rendszerével, de nem a Ptolemaeuséval, 466. – Bebizonyulás Merkur és Vénusz fázisai révén, 467. – A jupiter-holdak keringése a Naphoz és nem a Földhöz viszonyítva egyenletes, 467. – A csillagok aberrácziója, 468. – Különböző kölcsön-viszonyos bebizonyitások. 469.Kepler törvényei
, 469. – Mi a bolygók valódi pályája? 469. – Az ovális és az ellipszis első eszméje, 470. – Kepler megcsinálja Marsz pályájának tervét, 470. – Kimutatja, hogy a heliczentrikus sebesség változó, és hogy a vezető sugár súrolta területek arányosak az idővel, 471. – Feltalálja a keringés-idők és a távolságok viszonyát, 472.A szabad tér
, 473. – A bolygók pályái egyszerű eszményi görbék, – Descartes forgó szelei, 474. – Az üstökösök keresztül-kasul járják azokat, 475. – Az egek problémája immár csak a mechanikának nagy kérdése, 476.A Newton-féle attrakczió
, 476. – A csillagok közötti nehézkedés első eszméje, 476. – Ez a nehézkedés fordított viszonyban van a távolság négyzetével, 477. – Hooke kísérletei a kúpos ingával, 477. – Newton "Principia"-ja, 478. – Eme mű magasztossága, 479. – Mi az attrakczió? 480. – Az egyetemes nehézkedés bebizonyulásának jelleme, 481.Az ár-apály
, 481. – Az ár-apály a csillagoktól függ, 482. – Roger Baco és Kepler a Hold attrakcziójának hatását ismerik fel benne, 483. – Galilei elmélete, 483. – Descartes elmélete, 483. – Newton indukcziójának bebizonyulása, 484.A próbakőre tett attrakczió
, 485. – A hold-perigeum mozgásánál felmerülő nehézség, 485. – Jupiter és Szaturnusz nagy egyenlőtlensége, 486. – A Hold százados gyorsulása, 488. – Ez a gyorsulás nagyobb az elmélettől szolgáltatott számnál, 489. – Néhány más nehézség a bolygó-rendszerben, 490. – A nehézkedés elméletének nagyszerű bebizonyulása. 490.Az induktív módszer termékenysége
, 491. – Különböző indukcziók, 491. – A tudomány gyorsuló mozgással halad, 491. – E gyorsulás a módszernek köszönhető, 491.TIZEDIK FEJEZET.
A csillagászat a történelemben.A tudományok haladó jelleme
, 493. – A tanulmányok mezejének fokozatos tágulása, 493. – A tudományos fejlődés állhatatossága és szabályszerűsége, 494.I. A csillagászat a mesék világánál
, 494. – Minden tudomány a mesék és a képzelet uralma alatt kezdődik, 494. – Ez a meglelkesítés kora, 495. – E kor megfelel a vad ember tudományának, 495. – A légköri istenségek, 496. – Az asztrolátria, 497. – Monotheizmusban végződik, 497.A képzelet
, 498. – Befolyásának koraérettsége, 498. – Szerepe a tudományos vizsgálatokban, 498.II. Az empirikus korszak
, 499. – A dedukáló képesség, 499. – A fizikai hatalmakká vált csillagok, 499. – Az asztrológia, 500. – Egykorú az empirikus csillagászattal, 500. – A rendszerek furcsasága, 501. – Bonyodalmaik, 502. – A természet egysége, 503.A megfigyelés
, 503. – Feltételei, 503. – Eszközei, 504.III. Az induktív korszak
, 504. – Az égi testek mozgásának puszta kisegítő eszközökkel való előtüntetése sehogy sem megy, 504. – Az indukczió, 505. – Az indukáló tehetség eleddig rejtve volt, 506. – Vajjon utolsó eszköze ez a búvárkodásnak? 506. – A természeti törvények visszavezetése egy törvényre, 507.A bebizonyítás
. 507. – Miben áll. 508. – A mértékes bebizonyítás, 508. – Alkalmazható lesz a geológiai tudományokra, 509. – Nincs abszolut bizonyosság, 509.A három korszak párhuzamos sorokban
, 509. – A három korszak jellemvonásai részben együtt vannak meg, 510. – Folyamok ezek, melyek egymás mellett folynak, 510.A megelőző korszakok csillagászati maradványai
, 511. – A fogalmak "túlélése", 511. – Balhit, mely a kezdetleges csillagászatra vezethető vissza, 514. – Semmi sem pusztul el egészen, 514.Vannak-e öröklött vélemények
, 514. – A művelt osztályoktól vallott téves nézetek, 515. – A föld mozgásának ellenfelei, 515. – Csaknem egyetemes a hiedelem, hogy a Hold befolyással van az időjárásra, 515. – A megelőző nemzedékek véleménye hagy-e anyagias nyomokat az agyban? 516. – A kezdeti eszmék maradandósága az egyénnél, 517.A három korszak csillagászati emlékei
, 517. – Ezek különböző természetűek, 517. – Eleintén feliratok és faragványok, 518. – Azután kéziratok, 518. – Költemények és asztrológiai iratok, 519. – A tulajdonképeni értekezéseknek kétezer év tartamában egyazon alakjuk van, 519. – A harmadik korszaknak forrásai nyomtatott könyvek, 520.A három korszak megfigyelései
. 520. – Kezdetben nem őrizték meg a megfigyeléseket. 520. – Később csak a nevezetes jelenségeket jegyezték fel, 521. – A koordináták szerinti folytonos megfigyelés újkori, 521.A tudományos haladás és a társadalmi állapot összhangja
, 521. – Az értelmi fejlődésben minden összefűződik, 521. – A csillagászat műszer-készlete a mesterségek fejlődésével együtt alakult át, 522. – A csillagászat mindenütt összefügg a társadalmi állapottal, 522. – Eme tudomány fejlődésének fázisai mindenütt egyazon sorrendben kerültek fel, 523.A tudományok alkalmazása a közéletben
, 524. – Ezek az alkalmazások a tudományok régi voltától függnek, 524. – A csillagászat alkalmazásainak fontossága, 524. – A közelebbi idők tudományainak alkalmazása, 525. – A végleg meg nem alakított tudományoknak ez irányban valő tehetetlensége, 526.A jelenségeket törvények kormányozzák
, 526. – Minden jelenségben szabályszerű lánczolat ismerhető fel, 527. – De nem ismerjük a jelenségeket kormányzó törvények mibenlétét és forrását. 527.Jelenleg a jelenségek szabják ismereteink határát
, 528. – A tudomány még nem fogott fel valamely okot elszigetelve, 528. – A jelenségek lánczolata úgy mutatkozik, mintha benső képességektől függne, 528. – A külső látszat szerint az anyag mindent úgy hoz létre, mint saját méhe gyümölcsét, 529. – De azért a jelenségek fejleménye sem könnyebben magyarázható, sem kevésbbé bámulatos, 529.A csillagászat fejlődése
, 530. – A jelenségek sehol sem kapcsolódnak szorosabban a törvényekhez, mint a csillagászatban, 530. – Ez a tudomány egykorú a kőkorszakkal, 530. – A vad ember alkotja sz első csillagcsoportokat, 530. – A csillagászat a bronz-korszakban lép empirikus korszakába, 531. – A rendszerek pusztulása, 532. – Az égi mozgások magasztossága és maradandósága, 532.A csillagászat jövője
, 533. – Az eszmék körének tágulása az ős-korszak óta, 533. – A mult záloga a jövőnek, 534. – A tudományok között talán a csillagászat elsőnek fog túljárni a törvényeken, 534.
J. C. HOUZEAU, a brüsszeli kir. obszervatórium volt igazgatója és A. LANCASTER, ugyanezen intézet könyvtárnoka, 1887-ben "Bibliographie générale de l'Astronomie" czím alatt nagy munkát indítottak meg, melynek az a czélja, hogy a csillagászat irodalmának minden időre és minden, evvel a tudománnyal foglalkozó népre kiterjeszkedő teljes képét tárja fel. HOUZEAU a csillagászat írott termékeinek eme nagyszabású "számadását," mint a hogy ő nevezi, ehhez méltó Bevezetővel látta el; a jelen mű eme Bevezető fordítása.
Ez a Bevezető a csillagászat irodalmának történelmi háttere létére kiterjeszkedik e tudomány elvei fejlődésének legfontosabb mozzanataira s megvilágítja ezeknek szerves összefüggését úgy a szorosabb értelemben vett csillagászati eredményekkel, mint az értelem egyetemes fejlődésével. Ennélfogva a csillagászat legtágasabb értelemben vett kritikai történetének mondható. Mint ilyen a tulajdonképeni csillagászati részletekre csak annyiban terjeszkedik ki, a mennyiben ezek a tudomány elvei fejlődésének kellő megvilágítására szükségesek. Kellemes csalódás vár arra az olvasóra, ki e műből csak szorosan szakszerű csillagászati fejtegetéseket vár. A magas álláspont, melyre a szerző helyezkedett, e munkát az emberi értelem fejlődése történetévé, az emberi művelődés történetévé avatja, melyet minden művelt, nem csillagász ember is gyönyörrel olvashat. Nem egy bizonyos fajta czivilizáczióról van itt szó, hanem az emberi nem egyetemességének művelődéséről; az emberi szellemnek nem egy képessége szerepel itt, hanem összes képességei tárulnak elénk, hogy lássuk, miként törekszik az ember a legmagasabb czélok felé.
Igaz ugyan, hogy az emberi értelem fejlődése itt csak egy tárgynak, a csillagászatnak révén van előtüntetve, de épen ez a munka jó oldala. Mert nem tekintve, hogy a csillagászat az a tudomány, mely az emberi művelődés bölcsőjéből kiindulva a jelenkorig a legtökéletesebben futotta be a pályát, melyet befutni minden objektiv tudomány hivatva van, és ennélfogva ez idő szerint egy tudománynak legbefejezettebb képét nyújtja: kiválóan emeli a mű művelődés-történelmi értékét épen az a körülmény, hogy az értelmi fejlődés váltakozó fázisainak előterjesztése nem elvont fejtegetésekre, nem magukkal a filozófiai rendszerekkel együtt változó elvont kiinduló pontokra, melyek az eltérő szempontok nyomait magukon viselő eredményekre vezetnek, hanem az értelmi fejlődés konkrét tárgyaira és vívmányaira van alapítva.
Abban a reményben adjuk át e könyvet olvasóinknak, hogy ez azt az örvendetes lendületet, melyet nálunk úgy a csillagászat irodalma mint annak szakszerű művelése ujabb időkben vett, éleszteni, s az eme tudomány iránti érdeklődést emelni fogja.
BEVEZETÉS.
Valamely tudomány könyvészete egy neme lévén a számadásnak e tudomány kincseiről vagy legalább azon anyagokról, melyekkel fejlődésének különböző korszakaiban a tudomány rendelkezett, helyén lesz, hogy itt együttesen tekintsük át a tudományos munkásság ezen elemeinek egymást követő jellemvonásait. Analitikai jelekkel bővelkedő újabb nagy tankönyveink nem hasonlítanak a közép-kor kozmografai leírásaihoz. Az ó-kor csillagászati költeményei is eltérnek emezektől és e költeményeket megelőzőleg a csillagokra vonatkozó ábrázolások örökítették meg a műemlékeken a népek kezdetleges ismereteit allegóriáik és meséik vegyülékével együtt. Ennélfogva nem az a szándékunk, hogy e helyütt a csillagászatnak szorosabb értelemben vett történetét írjuk meg BAILLY, DELAMBRE, RUDOLF WOLF és még mások nyomán, kik oktató modorban és nagyobb tekintéllyel rendelkezve írtak. Mi csak ezen tudománynak különböző korszakaiban való jellemére akarnók az olvasó figyelmét különösen felhívni. A csillagászat nem elszigetelt
és más dolgoktól független munkálkodás révén fejlődött és érte el jelenlegi állapotát. Mindenütt és minden időben szorosan összefüggött az értelem egyetemes mozgalmával. Haladása nem csupán a mathematikai tudományoknak és a buvárkodás még némely más ágának haladásától függött. Elméletei mindig magukon viselték a kor törekvéseinek, ábrándjainak és tévedéseinek bélyegét. A társadalommal együtt emelkedett és vele együtt hanyatlott. Sőt kezdetben nagyon szorosan kapcsolódott össze a nemzetek gyakorlatias lételével. Ily módon fejlődve, visszatükrözi minden kornak értelmi állapotát, és ezen a réven magának az emberi szellemnek történetéhez tartozik.
Jellemvonásainak fejlődési egymásutánja nemcsak e tudományban nyilvánult, hanem egyetemes haladásnak volt az eredménye. Még az a korszak is, melyben valamely népnél valamelyes fokra emelkedett vagy valamelyes hódítást tett, nem kizárólag a saját törekvéseitől függött; közös haladásnak volt ez az eredménye, mely az egész társadalmat előbbre vitte. Mindegyik állapot tehát csak a maga idején és a neki megfelelő viszonyok között jöhetett létre. Az értelmi fejlődés során minden dolog együttesen halad, miközben minden dolog egymással szoros lánczolatban van.
Napjainkban is a közelmult idők nagyszerű tudományos mozgalmai azt a szembeszökő igazságot tárják elénk, hogy az emberi ismeretek különböző ágainak fejlődése nem egyidejű, hanem egymásután következő. Vannak, az igaz, tudományok, melyeknek eredete az ó-korra vezethető vissza, vannak ellenben olyanok is,
melyek egészen újak. Mindegyikük a kellő időpontban öltött alakot és foglalta el helyét a tudományok egyetemes szövetségében. A szervezkedésnek ez a munkája még most is foly. A geológiai tudományok, melyek immár határtalan teret töltenek be, a minket megelőző nemzedéknek úgyszólván a szeme láttán testesültek meg. A rohamosan oly terjedelmessé vált biológiai tudományok születésénél még mi magunk is jelen voltunk. Sem az ó-kornak, sem a középkornak nem volt még csak megközelítő fogalma sem azon tárgyak változatosságáról, melyekre tudományos buvárlatainkat alkalmazhatjuk.
Kétségtelen, hogy a tudományok természetében rejlik, hogy mezejüket tágítsák és a történelem is mindegyiküknek izmosodását és tökéletesedését tárja elénk. De a tudományoknak még a száma is növekedőben van. Ebben a fokozatos munkálkodásban az értelem azelőtt ismeretlen utak egyikét a másika után töri. Az emberi ismereteket fához hasonlíthatnők, mely új ágat új ágra hajt.
Ez az egymásutániság a tudományos fejlődés formáját tárja elénk, mert tehetségeink fejlődésének eredménye. Ilyen a buvárkodásnak logikai, állhatatos és előretörekvő menete annál a nagy emberi lénynél, kinek képében PASCAL az emberi nem folytonosságát tünteti elő, annál az embernél, "ki szünet nélkül tanul és a ki örökké él".
A mult [XVIII.] század végén, sőt még a jelen század elején is, a törvény, mely az értelemnek ezt a munkáját vezeti, még nem volt eléggé világos, hogy fogalmat nyujt-
son, miként kell megállapítani a fejlődés sorát, és hogy ebbe hogyan kell egy meghatározott tudományt a maga helyére beiktatni. De napjainkban eme fejlődés alapvonásai világosan kezdenek mutatkozni. Azon leszünk, hogy ezen közös és sokkal szélesebb körű munkásságban tüntessük fel a csillagászat egymást követő jellemvonásait. A következőkben e tudományt a közös fejlődés elemének és részének fogjuk tekinteni.