788

G

  • GADÓCZ – Szirmay And. – Lota communis CUV., a menyhalra rámagyarázva.
  • GADÓCZA – H. O. – l. Galócza. Komárom.
  • GAISZTA – Szeged – giliszta, Lumbricus; horogra való csali.
  • GAISZTA ÁSÓ – Szeged – véső formára faragott fa, a melylyel a gilisztát kitúrják.
  • GAISZTÁS KESZEG – Scardinius erythrophthalmus BON. Tápé, l. Gelesztás k.
  • GAJMÓ – Komárom – fahorog, villáságból készítve, a melyen a kötelet sodorják, verik; egy a gamóval; érdekes, mert reámutat a gamó, kampó, káncsa eredetére; l. azokat.
  • GALACSÉR – Bodrogköz – az öreghálón, gyalmon stb. a cserépből készült súly; l. Gyalompogácsa.
  • GALLAKESZEG – H. O. – Pelecus cultratus L. Szeged.
  • GALÓCZA – Salmo, l. Dunai Galócza. *
  • GALÓCZA – közkeletű – Salmo Hucho L. nyilván a muraközi "glavatica" névvel egy tőből ered. Régi név, mely SZALÁRDI-nál (5648), sőt GALGÓCZI-nál (5622) is megvan. Komáromban következetesen gadócza.
  • GALÓCZA – Ujfalvi-Szikszai XVI. század – Truta piscinaria.
  • GALOTZA – B. Szabó Dávid – tavi pisztrángnak mondva s a lazaczczal összehozva, nem helyes. Galócza = Salmo Hucho L. Lazacz = Trutta Salar.
  • GAMÓ – Szatmármegye – horgos halász-szerszám, l. Gajmó.
  • GAMÓCZÁS – Miskolcz – l. Kelevisz, a gaj, gajmó, gamótól.
  • GAMÓCZÁS FENÉK – Sajó mentén – l. Atkás.
  • GAMZSAHÁLÓ – Bereg, Borzsa folyó – a czége kapujába beállítható, katucsra járó zsákháló.
  • GARDA – P. K. H. O. – Pelecus cultratus L. Balaton.
  • GÁRDAKESZEG – P. K. – Pelecus cultratus L. a Duna némely pontján.
  • GARGYA – H. O. – Pelecus cultratus L. Körös-Tarcsa.
  • GARZSA – Ecsedi láp, északi rész – l. Kaszúr, Gyalázka.
  • GAZEMBER – Karád – a jég alatt való halászatnál az a legény, a ki a hálóba akad gazt kiszedegeti.
  • GÁZOLVA HALÁSZNI – általánosan – a csekély vizet meglábolni s a mélyebb vízbe a szerszámot bevetni.
  • GAZOS VÍZ – közönségesen – az elhalt növények maradványaival telt víz.
  • GÉB – Gobius, l. Tarka Géb.*
  • GÉB – tóban élő hal. Székelyföld; talán Gobio fluviatilis.
  • GÉBFÉLÉK – Gobioidei, mint Család.*
  • GÉBICS – Balaton, Siófok – a jég alatti halászatnál az eltévedt vezérrúd fölkeresésére szolgáló vaskampós, görbenyelű szerszám; l. Geme, Gemics, Gémcse, Kereső, Gamó, Kampó, Kamsa, Káncsa.
  • GELESZTÁS HOROG = B. Szabó Dávid – Kosztoshorog.
  • GELESZTÁS KESZEG – T. Sz. Nátly – Szeged. Lehet a Scardinius erythrophthalmus BON. ikrása, l. Gaisztás K.
  • GÉM – Szeged – Ardea cinerea és purpurea; halászómadár; l. Darugém.
  • GÉMCSE – Keszthely – l. Gébics.
  • GEME – Bodrogköz – l. Gébics.
  • GEMES – Bodrogköz – a jég alatti halászatnál; tulajdonképen olyan mint a czibék, de sok ágú, hogy a hálóhúzásnál többen foghassák.
  • GEMESLEGÉNY – Bodrogköz – a jég alatti halászatnál a rúdkereső legény; l. Gébics. stb.
  • GEMICS – Balaton, tihanyi őshalászat – l. Gébics.
  • GEREBLYESZÁK – Győr – l. Kaparó, Kutyamászó, Varsaháló.
  • GERINCZHÚR – Chorda dorsalis.*
  • GERMENCS – Agárd – l. Gébics, Gemics stb.
  • GJALOM (Gyalom) – már 1493-ban. Az egri. püsp. számadási könyvében. Udv. levélt. Bécsben. No. 314, Folio.
  • GMELIN TOK, Acipenser Gmelini FITZ.*
  • GOB HAL – D. K. és Kenessey – Gobio vulgaris CUV.
  • GOB HAL – Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. – Gobio, Gobio fluviatilis. Az Orbis pictus-ban (1708) is így, hozzá a német Kresse, helyesen mondva.
  • GOB HAL – Janua 5729 – Gobio fluviatilis.

    789
  • GOBOLY – P. K. – Gobio fluviatilis CUV. Erdélyi vizekből. BIELZ A. szerint "Görgőse", alkalmasint tollhibából.
  • GÓCZ – H. O. – Aspro Zingel L. Szeged.
  • GOMB – Kis-Majtény – az evezőnél l. Bódé stb.
  • GORCZ – Bodrogköz – l. Goroncz, Korcz.
  • GORDA – H. O. – Pelecus cultratus L. Komárom.
  • GORONCZ – Ecsedi láp, északi rész – apró, szilárd szigetek a lápon. Egyéb tekintetben l. Korcz.
  • GORZSA – Bodrogköz, jég alatt való halászat – fából való, patkószeges csáklya, a vezér, hajtólécz, rohony hajtására; l. Csáklya.
  • GŐBE – Csík, Gyergyó, Udvarhely, Háromszék – a víz vájta mélyedés; a pisztráng tartózkodási helye; innen gübű, gübűlő a rúd; gübűlni a gübűvel a góbében a pisztrángot zavarni, hálóba kergetni.
  • GÖBHAL – P. K. – Gobio fluviatilis CUV.
  • GÖBŐ – Háromszék – l. Göbe; ritkábban így.
  • GÖCZE – H. O. – Alburnus lucidus HECK. juv. et Gobio fluviatilis CUV. juv. Komárom
  • GÖDRÖS FENÉK – általánosan – a víz fenekéről, mikor kisebb-nagyobb vájásai vannak. Halas hely.
  • GÖMŐHAL – P. K. a t. Akadémia szótárából – Cobitis barbatula L.
  • GÖNDÉR – H. O. – Leuciscus rutilus L. Sió torkolat és Sió mentén.
  • GÖRBE PADUCZ – Pelecus cultratus L. Erdővidék, Olt mentén.
  • GŐRE HÁLÓ – Baja – l. Gyér háló.
  • GÖRGÉCSE – szerzőknél – Gobio fluviatilis CUV. azonban semmi kétség, hogy változataival együtt, mint: görgécse, görgőcse, görgőcsehal azonos a dörgécse, dörgicse stb. tehát Acerina cernua L.
  • GÖRGICSE – l. Görgécse.
  • GÖRGŐCSE – l. Görgécse.
  • GÖRGŐCSEHAL – l. Görgécse.
  • GŐTEHALAK – szervezetök szerint a kétéletű állatokhoz közeledő, tehát átmeneti halalakok; ilyenek a Ceratodus Forsteri, a Lepidosiren paradoxa és a Protopterus annectens.*
  • GRÚZ – H. O. – Gobio fluviatilis CUV. Nyilván a tót "Hruz" (PETÉNYI jegyzeteiben Zólyom és Túrócz megyében így nevezik), Bodrogköz.
  • GULÚZ – H. O. – Gobio vulgaris CUV. Ipoly-Nyitra (palócz), l. Grúz.
  • GURGULYA – Hegykő – seggikő, a Fertőn dívó gyalmon.
  • GUSZA-KECZE – Csongrád – l. Kusza-Kecze.
  • GÚZS – általánosan – az a hurok, a melybe az evezőt beakasztják; néha kötéldarab, néha vesszőből való.
  • GÚZSEVEDZŐ – Keszthely – l. Dal.
  • GÜBBENŐS FENÉK – Székelyföld – váratlanúl gödrös, kivált ha a víz különben nem mély; l. Gübe, Göbe stb.*
  • GÜBE – T. Sz. – l. Gőbe, állítólag Csíkszék.
  • GŰBŐ – Udvarhely – l. Gőbe; igen ritkán így is.
  • GÜBŰ – B. Szabó Dávid, T. Sz. – l. Botló.
  • GÜBÜ-JUK – Sepsi-Uzon – lék, a melyen a gübűt bedugva, a halat kergetik l. Botló stb.
  • GÜBŰLNI – Erdővidék, Olt mentén – Botlólni.
  • GYALÁZKA – Velencze – kurta nyelre, könyök-irányba erősített kaszadarab, a csapások tisztítására; l. Kaszúr, Tókasza.
  • GYALMÁSZ – Székelyföld – a ki gyalomhálóval halászik.
  • GYALMÁSZNI – Székelyföld – a gyalomhálóval halászni.
  • GYALMOLNI – Bodrogköz – a gyalommal halászni.
  • GYALMOSTÓ – B. Szabó Dávid – l. Gyalom alatt.
  • GYALMOT VETNI – Bodrogköz – a gyalommal halászni; a "hálót vetni" értelmében.
  • GYALOGHÁLÓ – Balaton – két embernek való húzóháló, melylyel a szélvízben kifelé halásznak, l. Kerítő.
  • GYALOG HALELADÓ – Tihany – a halászbokornak az a tagja, a ki gyalog járva, leginkább helyben s a legközelebbi szomszédságban adja el a kifogott halat.
  • GYALMOZNI – Körös-Tarcsa – a gyalomhálóval halászni.
  • GYALOGORSÓ – Szentes, körösi halászok – egyszerű orsó, az egyszerű fonal megfo nására;

    790

     tehát kézzel s nem kerékkel hajtott orsó.
  • GYALOM – történeti hálónem – hetven, száz méter hosszú kerító öregháló, hossza-közepén mindig zsákkal, a melyben a halak megfogódznak; leginkább tóságokban dívott és dívik ma is.
  • GYALOM – Janua 1729.
  • GYALOMDESZKA – Bodrogköz – l. Bécze.
  • GYALOMPOGÁCSA – Bodrogköz – a nagy gyalmon az alínra fűzött, agyagból készült s kiégetett súlyok, l. Galacsér.
  • GYARGYA – P. K. – Pelecus cultratus L. Tisza m.
  • GYÁSZKESZEG – Balaton – "fekete keszeg-faj" Tinca vulgaris CUV.
  • GYÉKÉNYES HÁLÓ – Balaton, őshalászat – a balatoni halászok öreghálója, gyékényből való úszókkal, melyek azonosak a bodrogközi pálhákkal.
  • GYÉKÉNYKÖTŐ – Tihany – 1 m. hosszú spárga, mindkét végén keresztfácska; a gyékénynek a kötőhelyen való összeszorítására.
  • GYÉRHÁLÓ – Szeged – nagy zsákalakú háló, melyet két ladik között használnak.
  • GYÖKERES FENÉK – általánosan – l. Atkás.
  • GYÖKERES PART – általánosan – a hol a parton növekedő fák és bokrok víz felőli gyökérzete kiüti magát. Halas hely.
  • GYŐKÉRKASZA – Hegykő, l. Nyesellő.
  • GYÖNGYHAL – Grossinger – Blicca argyroleuca HECK.
  • GYÖPSÉG – Hegykő – zsombékos hely.
  • GYUKSZÉL – Fertő tava – viharos déliszél.
  • GYÜKEREZÉS – Keszthely – a halászásnak sajátságos neme; l. a szövegben.
  • GYŰRŐCZÉRNA – Szolnok – az, a melylyel a háló részeit összevarrják, vagyis a réfólmot megcsinálják.