BETÜRENDES NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.

A.

Agnus Dei, I. 97.
Agrippa élete, I. 279.
– esoteriás tana, I. 285, II. 11.
– jelentősége, I. 283.
– a mágiás erőkről, II. 9.
– okkulta filozofiája, I. 171., 285.
Agyonimádkozás, II. 299.
Ahriman, I. 7.
Ajtóbiróság, I. 110.
Akkádok, I. 17.
Aksakow, a médiumok közléseiről, I. 453.
– Hartmann hipothéziseiről, I. 541.
– a szellemfotografiákról, I. 488.
Albertus Magnus, I. 259.
Alchimia, I. 235., 333.
– elméletei, I. 243.
– eredete, I. 236.
– módszerei, I. 242.
– mondái, I. 236.
Álhalluczináczió, II. 213.
Alkohol szerepe a varázslatban, I. 33, II. 327.
Allan Kardec, I. 431.
– élete, I. 432.
– szellemtana, I. 433.
Állati mágnesség, II. 313.
Allatius, az önkívület előidézéséről, II. 320.
Álom általános jellege, II. 140.
– asszocziácziós, II. 151.
– inger- II. 152.
– jelentősége a babonára, II. 165.
– jósló, II. 171.
– keletkezése föltételei, II. 135.
– látnoki, II. 171.
– okai, II. 151.
– tartama, II. 145.
– tartalma, II. 157.
– templomi, II. 299.
Álomfejtés, II. 184.
– Artemidoroszé, II. 185.
– chaldeusoknál, I. 62.
– északi népeknél, I. 128.
Alvajárás, II. 188.
Alvás, II. 128.
Alvás, fiziologiája, II. 129.
– mélységének mérése, II. 131.
– oka, II. 134.
Amatongo, I. 21.
Amulétok, chaldeusoknál, I. 47.
– gyógyítóhatásuk, II. 298.
– keresztényeknél, I. 161.
Anaesthesia, II. 306.
Anagramm, II. 238.
Analgesia, II. 336.
Angyal, bukott, I. 181.
Anthesteriák ünnepe, I. 67.
Antipathia, a természeti dolgoké, I. 338.
Anyag áthathatósága, I. 511.
– Hare kisérletei., I. 512.
– Zöllner kisérletei, I. 514.
Aquinói szent Tamás, a boszorkányságról, I. 144.
Arabok asztrologiája, I. 249.
– mint a tudomány terjesztői, I. 178, 245.
– varázslata, I. 245.
Aranycsinálás hite, I. 239.
Arany legenda, I. 357.
Arcanum, I. 346.
Arithmomantia, I. 320.
Artemidorosz, álomfejtő munkája, II. 185.
Assurbanipal, I. 51, 62.
Asztalkopogás, felfedezése, I. 413.
– magyarázata, II. 110.
Asztaltánczoltatás, felfedezése, I. 413, II. 110.
– magyarázata, II. 110.
– ó-korban, II. 110.
– spiritiszta ülésen, I. 444.
Asztrologia, araboké, I. 249.
– chaldeusoké, I. 54.
– egyiptomiaké, I. 220.
– gyógyászatban, I. 254.
– módszerei, I. 304.
– XVI. században, I. 304.
– Villanováé, I. 249.
Áthathatóság, az anyagé, I. 511.
Atropinmérgezés, II. 328.
Attitudes passionelles, II. 348.
Augur, I. 82.
Autohipnózis, II. 305.
Automatikus mozgás, II. 204, 236.
– Newnham kisérleteiben, II. 240.
Autoszuggesztió, II. 265.
Axinomantia, II. 106.
Aymar Jaques és a varázsvessző, I. 355.
Ázák, I. 104.
Azam, a szomnambulizmusról, II. 366.

B

Babona, álom jelentősége reá, II. 165.
– észlelési hiba jelentősége reá, II. 67.
– meghatározása, I. 9.
– ó-egyházból eredő, I. 91.
Bacon Roger élete, I. 263.
Bálványimádás, zsidóké, I. 87.
Baquet, II. 315.
Bastian, médium leleplezése, I. 538.
Beard a gondolatolvasásról, II. 117.
Beattie, szellemfotografiái, I. 492.
Bekker Boldizsár, a varázslat ellen, I. 173.
– a vaspróbáról, I. 137.
Beléndek, boszorkánykenőcsben, II. 329.
Belomantia, I. 31.
Bergson, a látóérzék élességéről, II. 324.
Bernheim szuggesztiós kisérletei, II. 282.
Berthelot, az alchimiáról, I. 235.
Beszéd, gépies, II. 241.
Binet a halluczináczió okáról, II. 219.
Binz, az álomról, II. 192.
– az atropinmérgezésről, II. 328.
– a morfin-mérgezésről, II. 327.
Blavatskyné élete, I. 523.
– leleplezése, I. 527.
– theozofiája, I. 523., II. 384.
Blotfret, I. 127.
Bodinus, I. 154.
Boltzius F. Ágost, II. 301.
Bolygók erőviszonyai, I. 311.
– értéke, I. 309.
– felkelése, I. 231.
– háromszögei, I. 229.
– házai, I. 228.
– és az istenek, I. 156.
– lenyugvása, I. 231.
– mértékei, I. 232.
– tulajdonságai, I. 225.
Boszorkány fölismerése, I. 156.
– védekezés ellene, I. 157.
Boszorkánykenőcs, I. 150., 167., 350. II. 280., 329.
Boszorkánypör, lanquedoci, I. 146.
– történeti áttekintése, I. 163.
Boszorkánypőröly, I. 165.
Boszorkányság fejlődése, II. 277.
Boszorkányszombat, I. 150.
Boszorkányszövetség, I. 146.
Bölcsek köve, I. 5., 245.
Börner, a lidércznyomásról, II. 155.
Braid, az asztaltánczoltatásról, II. 110.
Brehm, az észlelés hibáiról, II. 25.
Brewster a mágusokról, II. 386.
Buguet, szellemfotografus, I. 487.
Bűbájos eljárások északi népeknél, I. 124.
Bűvös kör, I. 330.
Bűvös mozgások, II. 105.

C.

Calvin a varázslatról, I. 167.
Canon episcopi, I. 140.
Cantimpratensis Thomas, a tengeri barátról, II. 70.
Carpenter, a gondolatolvasásról, II. 117.
– ideomótoros elve, II. 99.
– a varázsvesszőről, II. 106.
Chaldeusok álomfejtése, I. 62.
– amulétjai, I. 47.
– asztrológiája, I. 6., 54.
– mantikája, I. 59.
– orvosai, I. 42.
– szellembűvölői, I. 41.
– táltosai, I. 46.
– vallása, I. 35.
Chapmann, Firman leleplezője, I. 539.
Charcot, a hipnózisról, II. 352.
Chevreul, a varázsvesszőről, II. 106.
Chiromantia, I. 313.
Cicero, a csodáról, II. 85.
– a jövendölésről, II. 88.
– a Sybillakönyvekről, I. 84.
Clairvoyance, II. 253., 447.
Cook Florence, I. 495.
Crookes a materializácziókról, I. 495.
– súlyváltoztató kisérletei, I. 464.
Cselekmény, sugallott, II. 284.
Csigahallomás, II. 204., 234.
Csillagjóslás, l. Asztrologia.
Csillagjósok az araboknál, I. 249.
Csoda, I. 13., II. 85.
Csoda-gyógyitóhely, II. 300.
Czigány chiromantiája, I. 314.
Cziprián-monda, I. 358.

D

Davey kisérletei az észlelési hibákról, II. 53.
Davis Andrew Jackson élete, I. 404.
– spiritiszta tana, I. 417.
– szereplése Stratfordban, I. 415.
Delage, az álomképekről, II. 159.
Demokritosz, mint alchimista, I. 238.
Démon, I. 7., 38.
Démonologia, chaldeusoké, I. 37.
– görögöké, I. 68.
– ó-keresztényeké, I. 92.
Démonopathia, II. 332.
Denton paraffinformái, I. 501.
Dessoir, a bűvészet elméletéről, II. 386.
– a mágiás jelenségekről, II. 49.
Deuteroszkopia, I. 392.
Dialektikus társulat, I. 455.
Dimenzió, négyes, I. 503.
Divináczió, I. 82.
Draugar, I. 113.

E.

Echolalia, II. 355.
Eddák, I. 101.
Edmunds, a spiritizmusról, I. 463.
Égi házak, asztrologiában, I. 251., II. 305.
Egil Skallegrimsön szága, I. 105.
Eglinton, médium, I. 499.
Egyéniség megváltozása, II. 309., 324., 366., 379.
Egyiptomiak, asztrologiája, I. 220.
– vallása, I. 211.
– varázslata, I. 179.
Egyképzetűség, II. 355.
Eksztázis, II. 319., 369.
Elátkozás, II. 299.
Élesemlékezetűség, II. 323.
Elfogultság hatása az észlelésre, II. 41.
Emlékezés, sugallott, II. 276.
Emlékezet, hipnózisban, II. 308.
– szerepe az észlelésben, II. 34.
Empusák, I. 79.
Ennemoser, a görögök varázslatáról, I. 65.
– az önkívület előidézéséről, II. 320.
Énok könyve, I. 181.
Enthusiazmus, I. 219., II. 320.
Erős Grette, szága, I. 112.
Érzéki észrevevés, II. 23.
Érzéstelenség, hipnózisban, II. 306.
Eschenmayer, a távolbalátásról, I. 395.
Esés érzete, álomban, II. 155.
Esőcsinálók, I. 28.
Északi népek, álomfejtése, I. 128.
– bűbájos eljárásai, I. 124.
– javasai, I. 128.
– jövendőmondása, I. 127.
– szellemhite, I. 104.
Észlelés hibái, II. 18.
– felindultság következtében, II. 37.
– feszültség következtében, II. 37.
Észlelés hibái, félelem következtében, II. 40.
– figyelem hiánya következtében, II. 30.
– jelentőségük a babona terén, II. 67.
– jelentőségük a varázslat terén, II. 8.
– kisérleti vizsgálatok rólok, II. 51.
– okaik, II. 20.
– spiritiszta ülésen, I. 507.
Etruszkok, jövendölésök, I. 83.
Exorczizmus, I. 163., II. 334.
Eyrbyggerne, szága, I. 109., 127.

F.

Fakirizmus, I. 531.
Faraday, az asztaltánczoltatásról, II. 111.
Fauszt-monda, I. 356.
Fay, miss, I. 513. II. 29.
Felindultság hatása az észlelésre, II. 37.
Félelem hatása az észlelésre, II. 40.
Fémátalakítás, I. 337.
Feszültség hatása az észlelésre, II. 37.
Fétis, I. 20.
Figyelem szerepe az észlelésben, II. 30.
Finnek varázslata, I. 132.
Firman, médium, I. 487., 538.
Flatau, a hasbeszélésről, II. 387.
Fletcher, medium leleplezese, I. 538.
Fludd Róbert, II. 313.
Fox család, mint médium, I. 411., 437
Fridthjof Fräkne, szága, I. 127.
Füstölőszer, I. 295., II. 331.
Fylgjar, I. 104.

G

Galdar, I. 115.
Gastromantia, I. 322
Geber, I. 246.
Gematria, I. 193.
Geomantia, I. 62., 317.
Gépies beszéd, II. 241.
Gépies mozgás, II. 204., 236.
Gesner Konrád a tengeri barátról, II. 71.
Gibier Pál, a spiritizmusról, I. 541. ,
Gilgamish-éposz, I. 62.
Gipszlenyomatok, szellemkezekről, I. 501.
Gnómok, I. 39.
Goëtia, I. 220.
Golyó, hisztériás, II. 346.
Gondolatátvitel, II. 121.
Gondolatolvasás, II. 117.
Goodrich, (Miss) II. 206.
Görcs, hisztériás, II. 339.
Görögök démonologiája, I. 68.
– orvosai I. 72., 74.
– varázslata, I. 65.
Gunlang-Ormstunge, szága, I. 104.
Gurney, II. 249
Gutzmann, a hasbeszélésről, II. 387.
Güldenstubbe és a közvetlen írás, I. 504.

Gy.

Gyakorlat, szerepe az észlelésben II. 46
Gyógyítás hipnózisban, II. 313.
– imádsággal, II. 31.
– mágneses, I. 347.
– szuggesztióval, II. 297.
Gyógyító tudomány, az első keresztény századokban, I. 98.
– chaldeusoké, I. 42.
– görögöké, I. 72. 74.
Gyűrűjóslás, I. 353., II. 106.

H.

Hallgatás varázsa, II. 316.
Halluczináczió, II. 205.
– elmélete, II. 215.
– feltételei, II. 218.
– hipnózisban, II. 307.
– jósló, II. 225.
– oka, II. 219.
– statisztikája, II. 215.
– sugallott, II. 224.
– tartalma, II. 218.
Hamlöberi, I. 126.
Hare, az anyag áthathatóságáról, I. 512.
Hartmann és a spiritizmus, I. 501., 540.
Haruspex, I. 84.
Hasbeszélés, II. 387
Hauffe Friderika, I. 396.
Hawamal, I. 115.
Hazajáró lelkek, északi népeknél, I. 107.
– négereknél, I. 18.
Heerwagen, az álomról, II. 138.
Hekaté, I. 78., II. 383.
Van Helmont II. 313.
Helvetius, fémátalakítása, I. 335.
Hemianaesthesia, II. 336.
Hermesz-hangszer, I. 237.
Hermesz Triszmegisztosz, I. 236.
Herodotosz, az etruszkokról, I. 83.
Hérosz, I. 66.
Heteroszuggesztió, II. 265.
Heziodosz, I. 77., 80.
Hipnogén zónák II. 353.
Hipnotizálás módszerei, II.. 353.
Hipnózis, jelentősége a babona terén, II. 312.
– jellege, II. 303.
– szerepe a gyógyító tudományban, II. 313.
Hippokratesz, I. 74.
Hisztéria, II. 331.
– járványos, II. 334.
– kicsiny, II. 331.
– nagy, II. 345.
– okai, II. 333.
Hisztéroepilepszia, II. 345.
Hisztérohipnózis, II. 331., 351.
Hit a szellemekben, II. 165.
Hodgson, az észlelési hibákról, II. 51.
– a fakirokról, I. 532.
– Indiában, I. 527.
Hoffmann, a modern mágiáról, II. 386.
Hohenlohe hg., orvos, II. 297.
Holdkórosság, II. 195.
Home Dániel, I. 465.
Homérosz, I. 67., 68., 70., 71., 76., 77., 80.
Horoszkop, chaldeusoknál, I. 59.
– magyarázata, I. 305.
– meghatározása, I. 235.
– teljesedése, II. 292.
Horst Konrád György, Deuteroskopiája, I. 392.
Hudson, szellemfotografus, I. 487.
Huggins, az elektromágnes fotografálásáról, II. 272.
Hvitfeld, a tengeri barátról, II. 71.
Hydesvillei kisértet I. 411.
Hydromantia, I. 322 , II. 227.
Hyperaesthesia, II. 306., 323.
Hyperalgesia, II. 338.
Hypermnesia, II. 308., 323.
Hyosciamin mérgezés, II. 328.

I

Idegszellem, I. 436.
Időérzék, II. 31.
Igézés, I. 37.
Iliász, I. 70.
Illuzió, II. 33., 221., 223.
Imádságos gyógyítás, II. 301.
Incubus, I. 154.
Indiánok vallásos képzetei, I. 19., 22.
Inger-álom, II. 152.
Inger küszöbe, II. 130.
Intójelek, I. 60., 75., 81., II. 82.
Irigyfa, I. 105.
Isten báránya, I. 97.
Istenítélet, I. 137.
Izlés, hisztériásoké, II. 337.
Izomérzés, hisztériásoké, II. 336.

J.

Jacolliot, a fakirizmusról, I. 531.
Jamblicus, a theurgiáról, I. 218.
Janet, a hisztérohipnózisról, II. 351., 356.
– kisérletei hisztériásokkal, II. 342.
János kir. herczeg és Bastian, I. 538.
Janson a spiritizmusról, I. 536.
Javasok az északi népeknél, I. 128.
Joginok, II. 322.
Jomsoikinga-szága, II. 385.
Josephus, a megszállottakról s a gonosz szellemek elűzéséről, I. 323.
Jóstudomány, chaldeusoké, I. 51.
– görögöké, I. 75.
– rómaiaké, I. 82.
Josty médium, I. 492.
Jövendőmondás mestersége az északi népeknél, I. 127.
Jövendölés művészete II. 87.
Jung-Stilling János, I. 389.

K.

Kabbala, eredete, I. 181
– gyakorlati I. 323.
– kilencz kamarája, I. 198.
– módszerei, I. 192.
– tanai, I. 199.
Kabbalisták és munkáik, I. 181.
Kalevala, I. 132–136.
Kant, Swedenborgról, I. 383.
Kaptromantia, I. 322., II. 227.
Karma, I. 529.
Katalepszia II. 354.
Kathar-ok, I. 142.
Keresztények amulétjai, I. 161.
– démonologiája, I. 92.
– gyógyító tudománya, I. 98.
– varázslatok fejlődése, I. 96.
Kerner Jusztin András, I. 396.
Ketil Häng, szága, I. 120
Kézügyesség, mágusoké, II. 385.
Kiesewetter, Blavatskynéról, I. 535.
– a boszorkánygyűlésről, II. 278.
– a mágia titkos tanáról, II. 111.
Kircher Athanáz, I. 172.
– és a varázsvessző, I. 355., II. 106., 384.
Kisérleti kutátások az észlelési hibák terén, II. 50.
Kísértet, északi népeknél I. 107.
– hydesvillei, I. 411.
– stratfordi, I. 415.
Klownizmus II. 347.
Kolera, II. 295.
Kormak, szága I. 125.
Koskinomantia, II. 106.
Köge Huskors, I. 375., II. 373.
Közellét érzete, II. 211.
Közvetlen írás, I. 503
Kristálylátomás, II. 204., 227.
Kristálynézés, II. 228.
Krízis, hisztériás II. 315.
Krystallomantia, I. 322., II. 227.
Kuriozus tudományok, I. 364.

L.

Lactantius, a démonokról, I. 93.
Lámiák, I. 79.
Látás, hisztériásoké, II. 337.
Lateau Lujza, II. 370.
Látótér szűkülése hisztériánál, II. 338.
Laxdäla, szága, I. 126
Laxdälerne, szága I. 107.
Lebon, a tömeg-szuggesztióról, II. 267.
Lebrun, a varázsvesszőről I. 356., II. 106.
Legenda aurea, I. 357.
Legmagasabb név, I. 47.
Lehmann, az asztaltánczoltatásról, II. 110.
– az álmok statisztikájáról, II. 160.
– az észlelés hibáiról, II. 54.
– a gondolatátvitelről, II. 124.
–- a hipnotizáltak halluczináczióiról, II. 307.
Lekonomantia, I. 322.
Lélekvándorlás, egyiptomiaknál, I. 212
– görögöknél, I. 78.
– spiritizmusban, I. 434
– theozofiában, I. 529.
Leleplezés, médiumoké, I. 534.
Lelki állapot, hisztériás, II. 340.
Leymann, boszorkánypörökről, I. 173.
Lidércznyomás, II. 154.
Lubbock John, a dialektikus társulat elnöke, I. 456.
Lubiniecky, az üstökösökről, II. 84.
Lullus Raymundus, I. 268.
Lund, a szágabeli varázslatról, II. 385.
Luther a varázslatról, I. 167.
Lütken álma, II. 164.
Lycosthenes, az üstökösökről, II. 79.
Lysius Henrik látomásai, I. 392.

M.

Magia naturalis, I. 338.
Magia universalis, I. 12.
Mágia l. Varázslat.
Magnetizmus, állati, II. 313.
Mahatmák, I. 523.
Maleficium taciturnitatis, II. 316.
Malleus maleficarum I. 165.
Manó, I. 38.
Mantika, I. 54.
– chaldeusoké, I. 59.
– etruszkoké, I. 83.
– északi népeké, I. 127.
– rómaiaké, I. 82.
– zsidóké, I. 88.
Márkus-kézirat, I. 235.
Materializáczió, szellemé, I. 494.
Mederus boszorkányprédikácziója, I. 147.
Médium, leleplezése, I. 537.
– megszállott, II. 377.
– spiritiszta, I. 369.
– spontán kifejlődése, I. 375.
Médiumitás, I. 369.
– fejlesztése, II. 321.
Megcsodálás, II. 77.
Megenberg Konrád, a tengeri barátról, II. 70.
Megijedés hatása az észlelésre, II. 40.
Megszállottság, II. 319, 368, 371.
– egyiptomiaknál, I. 213.
– Európában, I. 162.
– zsidóknál, I. 324.
Mérgezés alkohollal, I. 33., II. 327.
– atropinnal, II. 328.
– hyosciaminnal, II. 328.
– morfinnal, II. 327.
Merseburgi varázsformula I. 122.
Mesmer Ferencz Antal, II. 313.
– "baquet'-je, II. 315.
Meyer, a halluczinácziókról, II. 267.
Meyrs, a csodáról, II. 300.
Mezitelenség érzete álomban, II. 156.
Mirandola, I. 278.
Moebius az autoszuggesztióról, II. 344.
Moll, az állati mágnességről, II. 316.
Monoideizmus, II. 355.
Morfinmérgezés jelenségei, II. 327.
Morse, a médiumitás fejlesztéséről, II. 321.
Morzine-i járvány, II. 334.
Mozgás, automatikus, II. 236.
– gépies, II. 236.
– önkénytelen, II. 98.
– reszkető, II. 91.
– sugallott, II. 284.
Mumler, szellemfotografus, I. 485.

N.

Napválasztás, I. 77.
Narkózis, II. 319.
– varázslatos hatásai, II. 325.
Nativitás, I. 235.
Négerek, vallásos képzeteik, I. 18., 19., 21.
Nekromantia, I. 76.
Nem-tudatos képzet, álomban, II. 158.
Nem-tudatos képzet, jellemzése, II. 196.
– beavatkozásaa tudatosba, II. 196.
– mint jósló álom oka, II. 181.
– mint mozgások oka, II. 204.
Népbabona, korunkban, I. 366.
Newnham kisérletei az automatikus mozgásokra, II. 240.
Nézet, sugallott, II. 276.
Nimród-éposz, I. 62.
Notariqon, I. 194.

O.

Occulta philosophia, I. 170.
Ochorowicz, vizsgálatai, I. 546.
Od-erő, I. 471.
Od-fény, fotografálása, I. 472.
Odyssea, I. 68–73., 76., 77.
Oervar-Odd, szága, I. 104.
Okkultizmus, eredete, I. 455.
– fejlődése az újabb időben, I. 543.
– s a spiritizmus, I. 368.
Olcott és a theozofiai társaság, I. 524.
Onimantia, I. 322.
Orákulum, görögöknél, I. 75.
Ordáliák, I. 137.
Óriás, a szágákban, I. 106.
Orvosok, chaldeusoknál, I. 43.
– görögöknél, I. 72., 74.
– keresztényeknél, I. 98.
Orvosságállat, I. 25.
Orvosságkő, I. 25.
Orvosságünnep, I. 24.
Osztanesz, varázslata, I. 79.

Ö.

Önkéntelen mozgások okai, II. 98.
Önkivület, I. 219., II. 320., 368.
Öntudat, kettős, II. 136.
Öntudati állapotok, hatása a reszkető mozgásokra, II. 98.
Ördög pecsétje, II. 280.
Ördögüzés, keresztényeknél, I. 163.
Ördöngősség, I. 219., II. 319., 368., 371.
Ösztön, utánzási, II. 285.

P.

Paladino Eusapia, médium, I. 544.
Palmograf, II. 92.
Panu, I. 133.
Paracelsus, élete, I. 342.
– jelentősége, I. 344.
– rendszere, I. 346. Paraffinformák, II. 386.
Paranoia, l. téboly.
Parish, a halluczináczióról, II. 215.
– a jósló álomról, II. 173.
Péliasz, I. 75.
Pentakulum, I. 329.
Perisprit, I. 436.
Perronet, narkotizáltak szuggerálásáról II. 330.
Perty, a misztikus jelenségekről, II. 15. Perzsák, hatásuk a görögök
babonájára, I. 80. Peters, az anyag áthathatóságáról, I. 512.
Phinuit dr., II. 378.
Pigmentfolt, II. 77.
Piper, mrs. trance állapota, II. 378.
Pitres, a hisztéro-hipnózisról, II. 365.
Plansetta, I. 445., II. 109.
Plasztikus állások, hisztériánál, II. 348.
Pletyzmograf, II. 308.
Plinius, az asztrologiáról, I. 54.
– az egyszarvúról, II. 73.
– természetrajza, II. 69.
Pneumatologusok, I. 388.
Podmore; II. 249.
Pontozó tudomány, I. 317.
Porphyrius, I. 218.
Porta, a boszorkánykenőcsről, II. 280.
– élete, I. 348.
– Magia naturalis-a, I. 171., 349. II. 383.
Portham, I. 382.
Posthipnotikus állapot, II. 310.
Praetorius, I. 149., 169.
Du Prel Károly, I. 542.
Prevorsti jósnő, I. 396.
Preyer, a gondolatolvasásról, II. 117.
– írómozgás-jelzője, II. 100.
– palmografja, II. 92.
Priscillianus, I. 142.
Pszeudoepigrapha, I. 64.
Pszeudohalluczináczió, II. 213.
Pszeudomaterializáczió, I. 498.
Pszichikus erő, I. 470.
Pszichograf, II. 109.
Pszichografia, I. 503.
Ptolemaeus, asztrologiája, I. 221.
Pythia, I. 75.

R.

Rajongás, I. 219., II. 320.
Rakowitza Helén, II. 213.
Ráolvasás, vérzés elállítására, II. 297.
Rapport, elszigetelt, II. 301.
Reformáczió és a varázslat, I. 168.
Reichenbach báró és az od-erő, I. 471., II. 272.
Reinkarnáczió tana, I. 434.
Rells, l. Dessoir.
Repülés, álomban, II. 153.
Reszkető mozgások, II. 91.
Reuchlin János, I. 278.
– keresztény kabbalája, I. 279.
Rezső trónörökös és Bastian, I. 538.
Rhabdomantia, II. 106.
Richer, a hisztéroepilepsziáról, II. 345.
– a megszállottságról, II. 371.
– az önkívületről, II. 369.
Richet, a gondolatátvitelről, II. 42., 122., 127.
Rita, médium, leleplezése I. 537.
Rithmus, és a mozgások, II. 102., 116.
Rivail, I. 431.
Roham, hisztériás, II. 346.
Rómaiak, varázslata, I. 81.
Romund Greipsön, szága, I. 124.
Rontó varázs, I. 48.
Rossz szem, I. 50.
Rúnák, I. 115.

S.

Sargon, mantikai munkája, I. 59.
Sarosperiodus, I. 55.
Samánok, jósló eljárása, I. 31., II. 269.
Schindler, a mágiás tüneményekről, II. 11.
Schott Gáspár, I. 12., 172., II. 384.
Schrenk–Notzing, narkotizáltak szuggerálásáról II. 330.
Scott Reginald, I. 172.
Sejtelem, II. 205.
– érzelmek és hangulatok nyilvánulása benne, II. 210.
Semhamphoras, I. 195., 196.
Sensomuscularis túlérzékenység, II. 357.
Sepher Jezirah, I. 184., 200.
Sephiroth, I. 201.
Sidgwick-bizottság, statisztikája a halluczináczióról, II. 215.
– a telepathiáról, II. 251.
Sidgwick Henrik, I. 543.
– a gondolatátvitelről, II. 123.
– (mrs.) az észlelés hibáiról, II. 52.
Simon Bem Jochai rabbi, I. 190.
Sinnet és a theozofia, I. 526, 528.
Slade Henrik, I. 504.
– leleplezése, I. 508.
– Zöllnerrel végzett kisérletei, I. 509.
Society, for Phsychical Research, az észlelési hibákról, I. 544., II. 52.
– a theozofiáról, I. 527.
– a tranceról, II. 378.
Sohar, I. 184., 203.
Sorsvetés, chaldeusoknál, I. 63. II.
Spee Frigyes, a boszorkánypörök ellen, I. 169.
– 'Cautio criminalis'-a, II. 316.
– a 'maleficium taciturnitatis'-ról, II. 318.
Spiritiszta ülések, I. 442.
Spiritizmus, alapelvei, I. 368.
– elterjedésének okai, I. 423.
– fejlődése Európa országaiban, I. 436.
– fejlődése Francziaországban, I. 431.
– görögöknél, I. 370.
– keletkezése Amerikában, I. 404.
– az ó-kor végén, I. 371.
– a tudományos varázslatban, I. 372.
– az utolsó évtizedben, I. 535.
– vallási jelentősége, I. 535.
Spiritoszkop, I. 512.
Spitta, II. 163.
Sprenger boszorkánypőrölye, I. 165.
Stigma, diabolicum, II. 280.
– Lateau Lujzáé, II. 370.
Stoll, a boszorkányokról, II. 281.
– a Niagara sugalló hatásáról, II. 258.
– a ráolvasásról, II. 296.
Stratfordi kisértet, I. 415.
Succubus, I. 154.
Sugallás, II. 256.
– belső, II. 265.
– ellentétes, II. 262.
– külső, II. 265.
– narkózisban, II. 330.
– tömeges, II. 266.
Sugallhatóság, II. 255.
Sugallott cselekmények, II. 284.
– emlékezések, II. 276.
– halluczinácziók, II. 267.
– mozgások, II. 284.
– nézetek, II. 276.
– szervi változások, II. 293.
Súlyváltoztató kisérletek, I. 464.
Süketség, hisztériásoké, II. 337.
Swedenborg Emánuel, élete, I. 377.
– látomásai, I. 379.
– szellemtana, I. 385.
– távolbalátása, I. 382.
Sybilla-könyvek, I. 84.
Synesius, a materia primá-ról, I. 245.

Sz.

Szaglás, hisztériásoké, II. 337.
Szága, I. 103.
– Egil Skallegrimsön, I. 105.
– Erős Grette, I. 112.
– Eyrbyggerne, I. 109., 127.
– Fridthjof Fräkne, I. 127.
– Gunlang-Ormstunge, I. 104.
– Jomsoikinga, II. 385.
– Ketil Häng, I. 120.
– Kormak, I. 125.
– Laxdäla, I. 126.
– Laxdälerne, I. 107.
– Oervar-Odd, I. 104.
– Romund Greipsön, I. 124.
– Thorfinn Karlsämne, I. 108., 130.
– Thorstein Vikingsön, I. 118.
– Vatnsdaela, I. 105.
– Völsunga, I. 118.
Számbeli okoskodás, kabbaláé, I. 201.
– rejtelmes filozofiáé, I. 297.
Szeánsz, spiritiszta, I. 442.
Szejd, I. 124., 126.
Szellembűvölők, chaldeusoknál, I. 41.
Szellemek, Allan Kardec tana, I. 433.
– bűvölése, I. 41.
– északi népeknél, I. 104.
– finneknél, I. 132.
– fotografiáik, I. 482.
– idézésük a kabbala szerint, I. 330.
– a létezésökben való hit hatása az álomra, II. 165.
– tagjaiknak lenyomatai, I. 501., II. 386.
– vad népeknél, I. 20.
Szellemfotografiák, I. 440., 482.
Szellemlátomás, II. 269.
Szemfényvesztés, alchimiában, I. 337.
– fizikális médiumoké, II. 243.
– jelentősége a varázslatban, II. 383.
– a régibb időkben, I. 180.
– a theozophiában, I. 524.
Szenzitivek, II. 273.
– vizuális tipusuk, II. 274.
Szervi változások, sugallottak, II. 293.
Szfigmograf, II. 92.
Szigillum, I. 328.
Szimpathia, a természeti dolgoké, I. 338.
Szimpathiás szerek, Paracelsus-é, I. 347.
Szomnambulizmus, II. 356.
Szorongás, álomban, II. 154.
Szuggesztió, l. sugallás.

T.

Talizmán, a chaldeusoknál, I. 47.
– egyiptomiaknál, I. 214.
– gyógyító hatása, II. 298.
– keresztényeknél, I. 160.
Táltos, chaldeusoknál, I. 46.
Tanner, boszorkánypörökről, I. 173.
Tapintó érzék, csökkenése hisztériásokon, II. 335.
Távolbalátás, II. 253.
– példái, I. 393.
Téboly, meghatározása, II. 45.
Telepathia, II. 247.
– haldoklóké, II. 251.
Temura, I. 196.
Tengeri barát, II. 70.
Természettudomány, hatása a babonára, I. 145.
– viszonya a természeti varázslathoz, I. 351.
Tertullianus, az asztaltánczoltatásról, II. 110.
Tetragrammaton, I. 208.
Teutonicus, I. 150.
Theozofia, I. 522., 528.
Theozofiai társaság, I. 524.
Theurgia, egyiptomiaké, I. 211.
Thorelius, Boltziusról, II. 301.
Thorfinn Karlsämme, szága, I. 108., 130.
Thorstein Vikingsön, szága, I. 118.
Titkos tudományok, eredete, I. 211.
– fejlődése, I. 176.
Tourette, a gondolatolvasásról, II. 121.
Tömeg-szuggesztió, II. 266.
Trance, II. 318., 377.
Tritheim János, élete, I. 273.
– Steganographiája, I. 274.
Troli, I. 106.
Truesdell, II. 386.
Túlérzékenység, II. 306., 323.
Tyúk, mint jövendölő, I. 83.

U.

Ujplatonikus iskola, I. 95.
– szellemhite, I. 218.
Umu, I. 38.
Utánzási ösztön, II. 285.
Üstökösök a babonában, II. 79.

V.

Vad népek, babonája, I. 17.
– vallásos képzetei, I. 17.
– varázslata, I. 17.
Vakság, hisztériás, II. 338.
Valburga éjjele, I. 150.
Valentinus, a varázsvesszőről, I. 354.
Vallás, afrikai négereké, I. 19., 21.
– ausztráliai négereké, I. 18.
– chaldeusoké, I. 35.
– egyiptomiaké, I. 211.
– a gyógyítás szolgálatában, II. 299.
– indiánoké I. 19., 22., 27.
– zsidóké, I. 85.
Vallemont, I. 355.
Varázsének, a görögöknél, I. 73.
Varázsgyógyászat, Paracelsus-é, I. 342.
Varázsige, az északi népeknél, I. 115.
– az egyiptomiaknál, I. 215.
Varázslat, egyiptomiakná1, I. 179.
– fehér, I. 34.
– fejlődése, keresztényeknél, I. 96.
– fekete, I. 34.
– finneknél, I. 132.
– görögöknél, I. 65.
– hanyatlása, I. 167.
– meghatározása, I. 10.
– Osztanesz-é, I. 79.
– rómaiaké, I. 81.
– technikai segédeszközei, II. 381.
– természeti, I. 348.
– tudományos, I. 176.
– vad népeké, I. 34.
– virágkora, I. 155.
– zsidóké, I. 85.
Varázsvessző, I. 354., II. 106.
Vardlokka, I. 130.
Vaspróba, I. 137.
Vatnsdaela, szága, I. 105., II. 289.
Vattir, I. 104.
Véletlenség, II. 247.
Vérzés, elállitása bűvöléssel, I. 73.
– elállítása ráolvasással, II. 297. Világlélek, I. 292.
Villanova Albert, I. 265.
– alchimiája, I. 266.
– asztrologiája, I. 250.
– élete, I. 265.
– gyógytudománya, I. 266.
Virgula mercurialis, I. 353.
Vízkeresők, II. 106.
Vizuális tipus, szenzitiveké, II. 274.
Volta-kereszt, II. 298.
Volur, I. 129.
Volva, I. 129.
Völsunga, szága, I. 118.

W.

Wallace Alfréd Russel, spiritiszta kisérletei, I. 437.
– szellemfotografiái, I. 440.
Waraeg, I. 102.
Wäring, I. 102.
Weier János, I. 171.
Williams, médium leleplezése, I. 537.
Willmann, II. 386.
Winebagok, I. 24.
Wittig dr., a materializácziókról, I. 539.
Wood, médium, leleplezése, I. 538.
Worms Abrahám, I. 373.

Z.

Zene, hatása a reszkető mozgásokra, II. 102.
Zóna, hipnogén, II. 353.
Zöllner négydimenziós lényei, I. 503.
– négydimenziós tere, I. 514.
– Slade-del végzett kisérletei, I. 509.
– spiritizmusa, I. 441.

Zs.

Zsidók, alfabetája, I. 193.
– bálványimádása, I. 87.
– vallása, I. 85.
– varázslata, I. 85.