TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT
A M. T. AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL
KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.LXV.
A X. (1899-1901. ÉVI) CZIKLUS
HARMADIK KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁÍRÓI SZÁMÁRA
BABONA ÉS VARÁZSLAT
A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL A JELEN KORIGIRTA
DR. LEHMANN ALFRÉD
A KOPENHÁGAI EGYETEM PSZICHOFIZIKAI LABORATÓRIUMÁNAK IGAZGATÓJA.FORDÍTOTTA
DR. RANSCHBURG PÁL.ÁTVIZSGÁLTA
DR. LAUFENAUER KÁROLY.BUDAPEST,
KIADJA A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
1900.Tömörítve: 2,6 M.
Elektronikus kiadás: Németh Ferenc, 2005.
TARTALOMJEGYZÉK.
JEGYZET. Mindazokat a költemény-idézeteket, melyeket (K)-val jelöltünk meg, KEMPF JÓZSEF gimnáziumi tanár fordította.
A szerző előszava a magyar kiadáshoz.
A Kir. Magyar Természettudományi Társulat azt az óhaját fejezte ki, hogy írnék külön előszót munkámnak a Társulat kiadásában megjelenő magyar fordításához, mely munkám eredetileg dán nyelven "Overtroog Trolddom" czímmel jelent meg. Ennek a felszólításnak annál szivesebben teszek eleget, mert egyrészt felette megtisztelőnek, de másrészt talán aggodalmasnak is tartom azt a körülményt, hogy ez a mű most olyan olvasó közönség kezébe kerül, a milyennek számára eredetileg szánva nem volt. Épp ezért helyénvaló, hogy munkám eredetéről és czéljáról néhány magyarázó szót fűzzek ide.
Midőn Kopenhágában körülbelül 10 évvel ezelőtt spiritiszta járvány dühöngött, véletlenül alkalmam nyílt néhány szeánszon részt venni, melyeken tetszésem szerint szabad volt minden képzelhető óvóintézkedést alkalmaznom, vizsgálatokat végeznem. Ennek következtében nem is járt nehézséggel kimutatnom, hogy azok a jelenségek, melyeket észleinem alkalmam volt, ismert pszichologiai és fizikai törvényekre vezethetők vissza. E vizsgálódásaim eredményeiről rövid közleményt írtam egy természettudományi folyóiratba, mire több oldalról felszólítottak, tartanék az egyetemen sorozatos, nyilvános előadásokat a spiritizmusról és egyéb babonáról. Eme 4 évre kiterjedő előadásaim lényeges tartalmát foglalja magában a jelen munka.
Természetszerűleg ez az eredet szabta meg munkám beosztását és az anyag megválasztását. A beosztásra annyiban hatott, hogy szükségesnek bizonyult előbb a különböző korszakok eseményeit, babonás felfogásait ismertetnem, mielőtt pszichologiai magyarázatukat megadtam volna, pedig reám nézve a fődolog ez utóbbi volt. Ezért a mű történelmi és pszichologiai részre oszlik, de a mellett épen nem akar a babona teljes történelmeként szerepelni. A históriai alakot csak azért választottam, hogy az óriási anyag rendszerességét és áttekinthetőségét lehetővé tegyem.
Az anyag beosztására, mint megválasztására külső körülmények hatottak. Természetesen azokat a jelenségeket, melyek hallgatóságomat különösen érdekelték, előszeretettel tárgyaltam; ezért a skandináv népek őskorának babonája aránytalanul nagy tért foglal le magának. De talán ez nem is lényeges körülmény; a babona tárgyalásában a döntő pont a jelenkor babonája. A mint e mű bevezetőjében kimutatni igyekeztem, az, hogy mit neveznek valamikor babonának, teljesen viszonylagos dolog; függ valamely nép vagy kör vallásos meggyőződésétől és tudományos nézeteitől. Tehát az, hogy mit írtam én le mint babonát, kétségtelenül és szükségképen attól a szellemi légkörtől függ, a melyben én élek.
Azt hiszem, dicsekvés nélkül mondhatom, hogy munkám szellemi bajtársaimnak elismerését nemcsak a skandináv országokban, hanem Németországban is teljes mértékben kivívta. De hogy másrészt sok megütközést is keltett, az világosan kitünik a hozzám intézett névtelen levelekből. És ez a megütközés elkerülhetetlenül növekedni fog abban a mértékben, a melyben könyvem a talajtól, a melyből eredt, távolodik. Ime, kétkedéseim és aggódásaim a magyar kiadást illetőleg, e körülményekből származnak.
Sohasem volt szándékom, hogy agitátornak csapjak fel. Óhajtásom nem egyéb, mint hogy mindannak, a mit általában, abban a körben, melyhez tartozom, babonának tekintenek, lehetőleg tárgyilagos, tudományos magyarázatát adhassam. Magyar olvasóimat tehát tisztelettel arra kérem, ne tévesszék szem elől, hogy e könyv messze országban íródott. Igy azután a helyett, hogy mEgütköznének rajta, mint adalékot a jelenkor művelődéstörténetéhez nyugodtan fogják olvashatni.
Kopenhága, 1899. augusztus havában.
Dr. Lehmann Alfréd.